KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1585)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.795/10/2001.
Tárgy: a Politerm Plusz Kft. jogorvoslati kérelme az Országos Mentőszolgálat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Politerm Plusz Építőipari, Vállalkozási és Kereskedelmi Kft. (5600 Békéscsaba, Csorvási út 19/3., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet az Országos Mentőszolgálat (1134 Budapest, Róbert Károly krt. 77., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Sarkad mentőállomás kivitelezési munkáinak elvégzése, új épület létesítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL örvény (a továbbiakban: Kbt.) 61. § (1) bekezdését. Egyebekben a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. szeptember 26-án ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 39. számában nyílt eljárás megindítására (7003/2001) a rendelkező részben írt tárgyban.
A felhívás 13. pontja szerint ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani az alábbi részszempontok és súlyszámok alapján:
részszempontok súlyszámok
– szerződéses feltételek (vállalkozási, jótállási, kötbér, egyéb feltételek) 35
– műszaki tartalom (az ajánlott műszaki tartalom és műszaki színvonal értékelése) 20
– az alvállalkozók bevonásának mértéke 20
– az ajánlati ár 20
– a megvalósítás ütemezése és vállalási határideje: határidő az ajánlati kiírásban meghatározott időponthoz viszonyítottan kerül meghatározásra 5
Az értékelés során az adható pontszám részszempontonként 1–10.
A 15. pont szerint az eredményhirdetés az ajánlatok bontásától számított 30. napon, míg a szerződéskötés az eredményhirdetést követő 11. napon 10 órakor történik. A 16. pont tartalmazta az egyéb információkat, melyek között ajánlatkérő azt is előírta, hogy a Kbt. 46. § (4)–(6) bekezdésében előírt igazolások, pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassági nyilatkozatok a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra vonatkozóan is kötelezően becsatolandó.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely a műszaki terveket, engedélyeket és költségvetési kiírást, valamint a szerződéstervezetet tartalmazta.
Az ajánlattételi határidőig a kérelmezőn túl a BÁÉV Rt. a FERROÉP Rt., a DEBMÚT Rt. és a BETONÚT Rt. nyújtotta be ajánlatát.
A november 15-én biztosított hiánypótlást követően ajánlatkérő az ajánlatokat 5 fős bizottságban értékelte és végezte el a pontozást az egységesen összeállított alszempontok alapján oly módon, hogy az adott és táblázatban rögzített pontszámokat összeadták. Az összegzésben az öt értékelési pontszámot összeadva szerepeltette ajánlatkérő és így állapította meg az eljárás nyertesét. Az összegzés mellékletét képező táblázat szerint a BÁÉV Rt. 4036, a DEBMÚT Rt. 3761, a kérelmező 3117, a FERROÉP Rt. 3059,5, míg a BETONÚT Rt. 2625,5 pontot kapott. A 2001. december 5-i nyilvános eredményhirdetésen a fentiek szerint az eljárás nyertesének ajánlatkérő a BÁÉV Rt.-t hirdette ki, majd mivel csak a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő jelent meg az eredményhirdetésen nem került sor az összegzésben szereplő adatok ismertetésére. A többi ajánlattevőnek írásban elküldte az összegzést és az annak mellékletét képező táblázatot.
Az összegzés 2. a) pontjában ajánlatkérő csupán azt rögzítette, hogy az elbírálás az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján történt a felhívásban közzétettek szerint. A 2. b) pont az értékelés vonatkozásában azt tartalmazza, hogy az a) pont szerinti ajánlatok értékelése a táblázatba foglalva került kiadásra. A 2. c) pont szerint az értékelési pontszámok indokolását ajánlatkérő az alábbiak szerint rögzítette: A bírálat alapjául szolgáló szempontokat az ajánlati felhívás is megfelelő részletességgel tartalmazta. Az ajánlatkérő által kért határidőhöz képest az előteljesítés előnyt jelentett a bírálat során. A vállalási ár pontszáma az arányokat jól tükröző összefüggés alapján került megállapításra. Az alvállalkozók bevonásának mértékénél a bevont kivitelezők által végzett munka %-os mértéke, illetve az alvállalkozók száma volt a bírálat alapja.
Ajánlatkérő a szerződést a nyertesnek kihirdetett ajánlattevővel 2001. december 17-én megkötötte.
Kérelmező 2001. december 17-én jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte a jogorvoslati eljárás során az ajánlatkérő nyertesre vonatkozó döntésének megsemmisítését és az alkalmazott pontozásos rendszer felülvizsgálatát, valamint ideiglenes intézkedéssel a még meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltását. Kérte egyben az eljárás során tárgyalás tartását is. Kérelmét négy szempontra alapozta. Ezek közül az elsőben kifogásolta, hogy az ajánlatkérő felhívása több szubjektív értékelésre lehetőséget kínáló szempontrendszert tartalmazott. A másodikban azt sérelmezte, hogy a december 7-én kézhez vett értékelő táblázattal nem ért egyet azért, mert a kifogásolt ajánlati felhívás alapján álláspontja szerint ajánlatkérő a "szerződéses feltételeket" és az "alvállalkozók bevonása" című részszempontot nem megfelelően értékelte. Harmadszor azt kifogásolta, hogy nem fogadható el ajánlatkérőnek az összegző táblázathoz fűzött magyarázata, különösen az alvállalkozók bevonásának értékelésénél. Negyedikként azt sérelmezte, hogy nem tartozik számítás módjára utaló képlet, értékelési módszert bemutató korrekt és egzakt számítási eljárás az ajánlatkérő táblázatához.
Kérelmét a tárgyaláson változatlanul fenntartva ismételten csak az első és harmadik részszempont értékelését sérelmezte. A jogorvoslati ügy tárgyalásán ismertetett ajánlatkérői pontozás módszerét megismerve azt tudomásul vette és úgy nyilatkozott, hogy az ajánlatkérő alvállalkozókra vonatkozó értékelése azért vitatható, mert álláspontja szerint az az előnyös egy ajánlatkérő részére, ha minél több helyi alvállalkozót von be a teljesítésbe.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
Ajánlatkérő írásos észrevételében – melyet a tárgyaláson változatlanul fenntartott – kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Ennek indokául előadta, hogy álláspontja szerint a törvényben foglaltak alapján járt el a közbeszerzési eljárása során. Előadta azt is, hogy az értékelési szempontokat nem tartja ellentétesnek a törvényrendelkezéseivel, azok a közpénzeknek a beruházás során megfelelő biztonságot jelentő felhasználását célozzák. Azt is nyilatkozta, hogy az Országos Mentőszolgálat – mint ajánlatkérő – a közbeszerzési eljárásai során az alvállalkozók alkalmazása esetén azt tartja előnyösnek, ha minél kevesebb számban von be a fővállalkozó alvállalkozót, mert ezzel növekedik a teljesítés biztonsága és ez a költségek vonatkozásában is előnyösebb. Álláspontja szerint – mivel az ajánlati felhívásuk 2001. szeptember 26-án jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben – az ajánlatkérő felhívásával kapcsolatos kérelmezői kifogások elkéstek különös tekintettel arra, hogy a kérelmező az eredményhirdetést követően – indított jogorvoslati eljárást olyan időpontban, amikor már a szerződést is az előírás szerint megkötötték. Kifogásolta azt a kérelmezői magatartást is, hogy olyan – információkat szerzett be kérelmező, melyek az ötfős bírálóbizottságtól származhattak annak ellenére, hogy a bizottság tagjai titoktartási nyilatkozatot tettek az eljárás megkezdésekor. Álláspontja szerint – amennyiben ilyen jogsértés történt kérelmező részéről – az információ a helyi önkormányzat bizottságba bevont képviselőjétől származhatott csak. Azt is nyilatkozta, hogy a közbeszerzési eljárás során az alvállalkozók értékelésére vonatkozóan egyik ajánlattevő sem fordult kérdéssel ajánlatkérőhöz és ezt is csak az eredményhirdetést követően kifogásolta kérelmező.
Az ügyben érdekelt felek közül a BÁÉV Rt. írásban és a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan, illetve azzal a kérelmező elkésett. Előadta továbbá azt is, hogy ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot választotta ki, így a döntése a nyertesre vonatkozóan helytálló volt.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, írásos és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben elkésett, részben megalapozatlan, illetve bizonyos részében megalapozott az alábbiak szerint.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
E rendelkezést figyelembe véve a Döntőbizottság kétséget kizáróan megállapította, hogy kérelmező a 15 napos jogvesztő határidőn túl sérelmezte a 2001. szeptember 26-i ajánlati felhívásban szereplő értékelési szempontokat, így a jogorvoslati kérelem erre vonatkozó része elutasítandó elkésettség miatt. Ugyanezen indok alapján elkésett, illetve megalapozatlan a jogorvoslati kérelem második része, mely szerint a szerződéses feltételek és az alvállalkozók bevonása feltételek szubjektívek, az ajánlatkérő mindenkori céljának megfelelően értékelhetők, hisz megállapítható, hogy kérelmező által is elismerten e kérdéskörökkel kapcsolatban az ajánlattevők nem tettek fel kérdést az ajánlattételi szakaszban ajánlatkérőhöz, így ennek kifogásolása a jogorvoslati eljárás megindításakor már elkésett.
Megalapozatlan az első bírálati részszempont értékelésének kifogásolása is, mivel a Döntőbizottsági tárgyalás során ismertetésre kerültek a részszemponton belül értékelt alszempontok, az azokhoz tartozó tartalmi elemek, valamint az azokra az ajánlatkérő által adott értékelési alpontok. Ezeket az adatokat kérelmező a tárgyaláson tudomásul vette.
Az első részszempont vizsgálatánál – összehasonlítva a kérelmező és a nyertes ajánlatát – a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő pontozása e részszempontból nem kifogásolható, mert az értékelési pontszámok meghatározására alkalmazott módszer kellően tükrözi az ajánlatokban levő tartalmi elemek eltéréseit.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül megkell küldeni az összes ajánlattevőnek.
E rendelkezésre tekintettel a Kbt. 5. sz. mellékletét (összegzés az eljárásról) megvizsgálva megállapítható, hogy a törvény nem írja elő kötelezően ajánlatkérő részére, hogy abban bemutassa a számítás módjára utaló képletet, értékelési módszert és egzakt számítási eljárást, ami az értékelése során alkalmazásra került.
E kérdés, valamint a jogorvoslati kérelem második eleme vizsgálatánál a Döntőbizottság nem fogadta el kérelmező azon kifogását, hogy ajánlatkérőnek előnyben kellett volna részesítenie azon ajánlattevőt, aki több helyi alvállalkozó bevonását is lehetővé tette ajánlatában. A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy számára az eljárásai során ezek nem jelentenek előnyt. Az ajánlattevők az ajánlattételi szakban kérdést nem intéztek ajánlatkérőhöz e részszempont vonatkozásában, nevezetesen arra, hogy ezen részszempont értékelésénél mit tekint ajánlatkérő előnyösebbnek, a sok, illetve a kevesebb alvállalkozó bevonását, így azt utólag már eredményesen nem kifogásolhatja kérelmező sem.
Fentiekre tekintettel megállapította a Döntőbizottság, hogy a jogorvoslati kérelem második eleme részben, a negyedik eleme – mely utóbbi a fenti bemutatásokat hiányolja az összegzésből – megalapozatlan.
A jogorvoslati kérelem megalapozott az alábbi vonatkozásban: A fentebb idézett 61. § (1) bekezdése értelmében, figyelemmel az 5. sz. táblázat 2. a) pontjára ajánlatkérőnek az összegzésben a pontozásos táblázaton túlmenően rögzíteni kellett volna az értékelése során az ajánlatokban levő vizsgált összes tartalmi elemet, továbbá írásosan is meg kellett volna adnia a vonatkozó tartalmi elemekre adott pontok szöveges indokolását, melyből megállapítható, hogy ajánlatkérő az egyes részszempontokra milyen indokok alapján adta a nyertes, illetve a többi ajánlattevőnek az adott pontszámot. Ezt ajánlatkérő nem tette és a tárgyaláson is úgy nyilatkozott, hogy a Kbt. 5. sz. mellékletének 2. pontja szerint az az értelmezés, miszerint részletes szöveges indokolás készítendő, nem vitatható.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás keretében megállapította a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, hogy a jogorvoslati kérelem négy eleme közül az első és második elkésett, illetve megalapozatlan, a negyedik megalapozatlan, míg a harmadik kérdéskörben a kérelmező kérelme helytálló, azaz alapos. Erre tekintettel a Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett kötelezte ajánlatkérőt az igazgatási szolgáltatási díj megtérítésére is a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) és h) pontjai alapján.
Figyelemmel a megállapított jogsértés súlyára a Döntőbizottság bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak ajánlatkérővel szemben különösen azért, mert a nyertesre vonatkozó döntése ajánlatkérőnek helytálló volt:
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. január 24.
Dr. Bíró László s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
