KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1616)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.629/15/2001.
Tárgy: az Őrvéd Kft. jogorvoslati kérelme a Budapesti Elektromos Művek Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Bacskó János ügyvéd (1107 Budapest, Kékvirág u. 4.) által képviselt Őrvéd Kft. (2310 Szigetszentmiklós, Rév út 105., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét – melyet dr. Kalló János Márk ügyvéd (1136 Budapest, Hollán Ernő u. 4.) által képviselt Budapesti Elektromos Művek Rt. (1132 Budapest, Váci út 72–74., továbbiakban: ajánlatkérő) új bekapcsolás és fogyasztásmérő-szerelés, csatlakozóvezeték-szerelés, -bővítés,
-csere, fogyasztásmérő helyek műszaki felülvizsgálata, ellenőrzése, ideiglenes jellegű vételezés, kisfeszültségű, közcélú szabadvezetékről leágazó csatlakozóberendezések, méretlen fővezetékek és fogyasztásmérő helyek üzemzavaraival, káresetekkel és téves hibabejelentéssel kapcsolatos tevékenység ellátása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő tárgyalásos eljárás lefolytatására részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2001. augusztus 8-án megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. A meghívni kívánt ajánlattevők keretszámát 15-ben határozta meg.
Részvételi dokumentációt bocsátott a jelentkezők részére, melynek 3.2. pontjában "A jelentkezések formája" címszó alatt – többek között – előírta:
"A részvételi jelentkezéseket 1 (egy) eredeti példányban külön zárt borítékban és 8 (nyolc) másolati példányt külön csomagolva egy másik zárt borítékban kell ajánlatkérőhöz benyújtani". "A borítékra rá kell írni az alábbiakat: Részvételi jelentkezés: az "Új bekapcsolás és fogyasztásmérő-szerelés, csatlakozóvezeték-szerelés, -bővítés, -csere. Fogyasztásmérő helyek műszaki felülvizsgálata, ellenőrzése. Az ideiglenesen a közcélú hálózatról történő vételezés. Kisfeszültségű, közcélú szabadvezetékről leágazó csatlakozóberendezések, méretlen fővezetékek és fogyasztásmérő helyek üzemzavaraival, káresetekkel és téves hibabejelentéssel kapcsolatos tevékenység tárgyú közbeszerzési eljáráshoz".
A jelentkezési határidőre, szeptember 3-ra 25 jelentkezés érkezett ajánlatkérőhöz, közöttük a kérelmezőé is. Ajánlatkérő a jelentkezéseket elbírálta, és október 1-jén kihirdette, hogy 5 jelentkezést érvénytelennek nyilvánított, 5 jelentkezőt pedig alkalmatlannak minősített a szerződés teljesítésére. A kérelmező jelentkezését érvénytelennek nyilvánította, arra hivatkozva, hogy a borítékon lévő szöveg nem egyezett a dokumentáció 3.2. pontjában előírt szöveggel, abban szerepelt egy olyan feladat is – nevezetesen a tmk-mérőcsere – ami nem volt tárgya a közbeszerzési eljárásnak.
Kérelmező október 9-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte jelentkezése érvénytelenné nyilvánítását, illetve annak indokát. Álláspontja szerint a részvételi jelentkezés tartalmából és nem a borítékon lévő szövegből kellett volna ajánlatkérőnek kiindulnia a jelentkezés tárgyának megállapításakor. A jelentkezése 17. oldalán a kiírásban meghatározott munkanemeket sorolta fel, jelentkezése tartalmilag tehát megfelelt a kiírásnak. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson előadta továbbá, hogy ajánlatkérő nem tekintheti kiindulási alapnak a dokumentáció 3.2. pontjában meghatározott szöveget, mert az részben eltér a részvételi felhívástól, ugyanis a részvételi felhívás "ideiglenes jellegű vételezéssel" beszerzési tárgy meghatározást, a dokumentáció 3.2. pontja pedig ugyanerre a munkanemre vonatkozóan "ideiglenesen a közcélú hálózatról vételezés" definíciót közölt. Kérte a jogsértés megállapítását és ajánlatkérő kötelezését a Kbt.-nek megfelelő eljárásra.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy eljárása minden tekintetben helytálló volt, a kérelmező jelentkezését jogszerűen minősítette érvénytelennek, mert az nem felelt meg a részvételi dokumentáció 2.3. pontjában előírt formai követelménynek.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése előírja: "Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére." Az 52. § (1) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ezen feltételeknek nem megfelelő ajánlat, mely ajánlatot ajánlatkérőnek az 52. § (1) bekezdése alapján érvénytelenné kell nyilvánítania. A kiírásnak nem megfelelő ajánlat érvénytelenítése a két szakaszból álló eljárások részvételi szakaszában is kötelező a Kbt. 63. § (8) bekezdése értelmében.
A Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmező jelentkezését és megállapította, hogy a jelentkezést tartalmazó borítékon a dokumentáció 2.3. pontjában előírtaktól eltérő szöveg szerepel. Az eltérés abban áll, hogy a dokumentációban megjelölt szöveghez képest többletként szerepel a borítékon a "tmk-mérőcsere" beszerzési tárgy is. A jelentkezés első oldalán lévő, a beszerzés tárgyára vonatkozó szöveg azonos a borítékon lévővel. Ajánlatkérő tehát a boríték felbontása után is a beszerzés tárgyaként nem a kiírás szerinti meghatározást találta, azon szerepelt egy többletmunkára való jelentkezés is. Ugyanakkor kérelmező a jelentkezése 17. oldalán a kiírással azonos módon jelölte meg a beszerzés tárgyát.
A Kbt. fent hivatkozott 43. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatnak (ebből következően a jelentkezésnek is) kifejezett nyilatkozatot kell tartalmaznia a felhívás feltételeire nézve. A felhívás egyik alapvető feltétele a beszerzés tárgya. Ha az ajánlattevő/jelentkező a beszerzés tárgyát nem kifejezetten határozza meg, úgy az ajánlat/jelentkezés nem felel meg a Kbt. ezen rendelkezésének. Egy nyilatkozat csak akkor tekinthető kifejezett nyilatkozatnak, ha az egyező tartalommal jelenik meg az ajánlat/jelentkezés mindegyik részében, nem teszi lehetővé az ajánlat/jelentkezés többféle értelmezését. A jogvita tárgyát képező esetben a borítékon és az ajánlat első oldalán megfogalmazott beszerzési tárgy eltér a jelentkezés 17. oldalán megfogalmazottól, így kétféle értelmezésre ad lehetőséget. A jelentkezőnek az ajánlatban is a jelentkezés szerinti beszerzésre kell ajánlatot tennie, mert jelentkezése arra szólt, annak alapján minősítette őt az ajánlatkérő. Nyertessége esetén így vitára adna okot annak eldöntése, hogy ajánlatkérőnek meg kell-e tőle rendelnie a tmk-mérőcseréket vagy nem. A Kbt. 43. § (1) bekezdésének szigorú előírásai ezt a helyzetet kívánják megelőzni a kifejezett nyilatkozat megkövetelése által.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy a kérelmező jelentkezése nem felelt meg a részvételi dokumentáció 2.3. pontjában foglalt előírásnak, ezért azt ajánlatkérő jogszerűen minősítette érvénytelennek. Mivel ajánlatkérő eljárása helytálló volt, a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság nem adott helyt a kérelmező érvelésének, miszerint nem tekinthette kiindulási alapnak ajánlatkérő a részvételi dokumentációban szereplő beszerzési tárgy meghatározást, miután az az egyik beszerzési tárgy az ideiglenes jellegű vételezés – vonatkozásában eltért a felhívástól. A Döntőbizottság álláspontja szerint tartalmilag nincs eltérés a felhívás szerinti "ideiglenes jellegű vételezéssel" beszerzési tárgy meghatározás és az "ideiglenesen a közcélú hálózatról történő vételezés" meghatározás között. A dokumentációban ajánlatkérő nem megváltoztatta, hanem pontosította a felhívásban szereplő megfogalmazást.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 2001. november 14.
Dr. Csitkei Mária s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
