KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1617)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.662/8/2001.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Belügyminisztérium közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban Döntőbizottság elnöke) a Belügyminisztérium (1051 Budapest, József Attila u. 2–4. képviseli: Regdonné dr. Rezgő Ildikó jogi előadó, 1124 Budapest, Németvölgyi út 41., dr. Mészáros Tünde ügyvéd, 1056 Budapest, Belgrád rkp. 17., továbbiakban: ajánlatkérő) "az állami kezelésben lévő díjas autópályák elektronikus felügyeleti és ellenőrzési rendszerének az M3-as autópályán, valamint az M1 autópálya Győr és Hegyeshalom közötti szakaszán történő bevezetése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárást megszünteti.
A felek viselik az eljárással felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel lehet kérni a Fővárosi Bíróságtól. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. október 11-én tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét arról, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást kíván lefolytatni a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. tv. (továbbiakban Kbt.) 70. §. (1) bekezdés c) pontja alapján a rendelkező részben megjelölt tárgyban.
A megküldött tájékoztatójához csatolta az ajánlati felhívását és ajánlattételre hívta fel: a Budapest Mikroelektronikai Rt.-t, a Fittich Elektronika Kft.-t, a Getronics Kft.-t, a KFKI Számítástechnikai Rt.-t, a Matávcom Kft.-t, a Montana Rt.-t, a Siemens Telefongyár Kft.-t és a TVT Vagyonvédelmi Rt.-t.
Az eljárásfajta választását ajánlatkérő külön nem indokolta, csak csatolta a 2185/2001. (VII. 20.) Korm. határozatot. A határozat 3. a) pontja az alábbiakat mondja ki:
"3. szükségesnek tartja a gyorsforgalmi úthálózaton az elektronikus felügyeleti és ellenőrzési rendszer bevezetését az alábbiak szerint:
a) az M3-as autópályán, valamint az M1 autópálya Győr és Hegyeshalom közötti szakaszán az elektronikus felügyeleti és ellenőrzési rendszert az autópályakapuk lebontásával egyidejűleg kell bevezetni, erre a költségvetés 320 millió forintot biztosít".
A felügyeleti és ellenőrzési rendszer üzembe helyezésére a határidőt a kormány 2002. január 1-jében állapította meg, míg a pénzügyi fedezetet 2001. szeptember 1. napjától kezdődően biztosította.
Ajánlatkérő csatolta továbbá a Miniszterelnöki Hivatal informatikai kormánybiztosságától a kormánybiztos 2001. szeptember 25-én kelt nyilatkozatát arról, hogy a lefolytatandó közbeszerzési eljárás indításához a szükséges koordinációs tevékenységet ellátta.
A Döntőbizottság elnöke 2001. október 20-án jogorvoslati eljárást kezdeményezett ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a Kbt. 70. §.(1) bekezdés c) pontja szerinti feltételek megléte a rendelkezésre bocsátott iratokból nem állapítható meg egyértelműen.
Ajánlatkérő írásbeli és tárgyaláson tett szóbeli észrevételében kiegészítette a tájékoztatást.
Előadta, hogy a július 20-ai Kormányülésre a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium nyolc alternatív változatban terjesztette elő javaslatát az elektronikus ellenőrzési rendszer kiépítésére. A változatok között jelentős különbségek voltak pl. kapuk megtartása, ellenőrzési pontok száma, helye. A hivatkozott Korm. határozat döntött arról, hogy a kapuk lebontásával egyidejűleg kell kiépíteni az elektronikus ellenőrzési és felügyeleti rendszert, továbbá nemcsak nyílt pályán kell biztosítani az ellenőrzést, hanem az M3-as autópálya esetén további 16 felhajtónál is. Azonban maga a Korm. határozat sem adott részletes utasítást a megvalósítás módjára. Nem volt tisztázott pl. kamerákat hova kell elhelyezni, a bontás milyen mértékű legyen, a rendszerrel szemben támasztott műszaki követelmények sem voltak meghatározva.
A Korm. határozatot követően haladéktalanul megkezdték az előkészítő munkát.
A bontási munkálatok engedélyezéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése érdekében már tavasszal megkötötték a tervezői szerződést, hogy a tervek a Korm. határozatot követően rendelkezésre álljanak. A tervezői szerződést azonban módosítani, kiegészíteni kellett, figyelemmel arra, hogy rendszert további 16 felhajtónál is ki kell építeni. 2001. augusztus 9-én írták alá a módosításra vonatkozó szerződést. A szerződés 3. pontja szerint a magasépítési bontási tervek határideje 2001. augusztus 31-e, míg a véghatáridő 2001. szeptember 30-a volt. Ajánlatkérő csatolta a tervezésre vonatkozó szerződéseket.
A tervek elkészülte után 2001. szeptember 5-ével az autópálya üzemeltetője, az Állami Autópálya-kezelő Rt. az autópálya-ellenőrző kapuk bontására építési hatósági engedélyezési eljárásokat kezdeményezett az illetékes önkormányzatoknál. A bontási engedélyeket a hatóságok 2001. szeptember 13-a és október 16-a között adták ki. A bontási engedélyeket ajánlatkérő csatolta.
Ajánlatkérő előadása szerint nehézséget okozott, hogy Miniszterelnöki Hivatal nem foglalt állást a bontás mértéke vonatkozásába, így nem lehetett tudni, hogy az ellenőrző pontok – amelyek nagy számban egybeesnek a kapuk helyeivel – kialakítását mennyire akadályozzák a bontási munkák, illetve a kapuk elbontása esetén hol, hogyan helyezhetők el a kamarák. A Miniszterelnöki Hivatal részéről a végleges döntés 2001. október 26-án került meghozatalra, eszerint mindent le kell bontani, ez a korábban megkért engedélyek módosítását is szükségessé teszi.
Ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy ezzel párhuzamosan megkezdték azt az előkészítő munkát, hogy a többféle; egymástól eltérő elven és költségen üzemeltethető rendszerek közül a Belügyminisztérium informatikai rendszereihez legjobban illeszthető, egyúttal gazdaságosan működtethető technikai rendszer feltételeit, alapelveit, a műszaki specifikációt meghatározzák. Ez az egyeztetés a Miniszterelnöki Hivatal informatikai kormánybiztossága, a Belügyminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, a Nemzeti Autópálya Rt. és az Állami Autópálya-kezelő Rt. között zajlott. Az egyeztetések eredményeként október közepére tisztázódott a műszaki tartalom. Álláspontja szerint ajánlatkérőt nem terheli mulasztás abban, hogy október közepére teremtődtek meg a feltételek – mind a kapuk, mind a műszaki tartalom vonatkozásában – a közbeszerzési eljárás lefolytatásához. Ekkor azonban már figyelemmel a rendszer kiépítésének időigényére is a 2002. január 1-jei határidő más eljárásfajta választása mellett nem lett volna teljesíthető.
Ajánlatkérő bejelentette, hogy a felhívásra, a 2001. október 24-i ajánlattételi határidőig: a Montana Rt., a Siemens Telefongyár Rt., a Getronics Kft. és a Fittich Kft. nyújtott be ajánlatot. 2001. október 26–27-én tárgyalásokat tartottak, ezt követően egyes ajánlattevők írásban is benyújtották módosított ajánlatukat. Ajánlatkérő közölte, hogy saját hatáskörében úgy döntött, hogy az eljárást lezáró döntését jelen jogorvoslati eljárás befejeződését követően hirdeti ki.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a benyújtott észrevételek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapított közbeszerzési eljárása nem jogsértő.
A Döntőbizottság jelen jogorvoslati ügyben kizárólag azt vizsgálta, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek fennállnak-e.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén ha: "az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából."
A Döntőbizottság a becsatolt iratok; észrevételek alapján megállapította, hogy a 2185/2001. (VII. 20.) Korm. határozat alapján meghozatalát követően közbeszerzési eljárás még nem volt megindítható.
A beszerzés tárgya specifikus elektronikus és felügyeleti rendszer. A beszerzés tárgyával kapcsolatban támasztott követelmények – különösen a műszaki feltételek, a specifikácói – azonban előzetesen nem kerültek meghatározásra. A tervezett rendszer Magyarországon egyedi, Európában is újszerű, gyakorlata, ismerete minimális. A követelmények meghatározása több, egymástól eltérő szempont együttes érvényesítését tette szükségessé, amelyeket különböző országos központi igazgatási szervek képviseltek, továbbá az autópálya üzemeltetését végző cég bevonása is szükséges volt. Emiatt a Döntőbizottság álláspontja szerint nem róható ajánlatkérő terhére, hogy a közbeszerzési eljárás megindításához szükséges műszaki tartalom 2001. október közepére került meghatározása.
A Korm. határozat értelmében a kapuk bontásával egyidejűleg kell kialakítani az elektronikus ellenőrzési rendszert. Ugyanakkor ajánlatkérő maga nem jogosult annak meghatározására, hogy kapuk bontása milyen mértékű legyen. Azonban a rendszer kiépíthetőséget lényegesen befolyásoló szempont, hogy a rendszer elemei a helyszínen milyen helyen, módon telepíthetők. A becsatolt iratokból az állapítható meg, hogy ez a fontos körülmény csak jóval a Korm. határozat meghozatala után került meghatározásra.
Az ajánlatkérő által becsatolt iratokból az állapítható meg, hogy az ajánlatkérő előzetesen készült a feladat végrehajtására, már korábban megkötötte a tervezési szerződést, ezt azonban a 16 felhajtó miatt módosítani kellett, illetve a bontási mérték későbbi meghatározása miatt magukat az engedélyeket is módosítani kell.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ilyen körülmények mellett mulasztás ajánlatkérő terhére a bontás vonatkozásában nem állapítható meg.
A Döntőbizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy nem terheli ajánlatkérőt mulasztás abban, hogy 2001. október közepére teremtődtek meg a feltételek a közbeszerzési eljárás megindítására. A Korm. határozat szerint a teljesítési határidő 2002. január 1. A rendszer kiépítéséhez szükséges minimális időtartamra is figyelemmel a Döntőbizottság álláspontja szerint a rendkívüli sürgősség a konkrét feltételek mellett megállapítható. Így nem vonható le következtetésként a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárására – ha e törvény másként nem rendelkezik – az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. tv. (a továbbiakban Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 14. § (2) bekezdése alapján a közigazgatási szerv a hivatalból indított vagy folytatott eljárást – ha a megindításra vagy a folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn, megszünteti.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértést nem követett el, ezért az Áe. 14. § (2) bekezdése alapján az eljárást megszüntette.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89–90. §-a biztosítja.
Budapest, 2001. november 19.
Dr. Nagy Gizella s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
