K�ZBESZERZ�SEK TAN�CSA K�ZBESZERZ�SI D�NT�BIZOTTS�G (1760)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.767/16/2001.

T�rgy: a D�nt�bizotts�g eln�ke �ltal hivatalb�l kezdem�nyezett jogorvoslati elj�r�s a Nemzeti Kultur�lis �r�ks�g Miniszt�riuma k�zbeszerz�si elj�r�sa ellen.

A K�zbeszerz�si D�nt�bizotts�g (a tov�bbiakban: D�nt�bizotts�g) a K�zbeszerz�sek Tan�csa nev�ben meghozta az al�bbi

HAT�ROZAT-ot:

A D�nt�bizotts�g a K�zbeszerz�sek Tan�csa K�zbeszerz�si D�nt�bizotts�g eln�ke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a tov�bbiakban: Bizotts�g eln�ke) �ltal a Nemzeti Kultur�lis �r�ks�g Miniszt�riuma (1077 Budapest, Wessel�nyi u. 20�22., a tov�bbiakban: aj�nlatk�r�) "Ur�nia nemzeti filmsz�nh�z kb. 600 f�r�hely mozig�p�szete hat�svil�g�t�si rendszere, elektroakusztikai �s videorendszere, sz�npadtechnika �s sz�npadi filmtechnika berendez�sei, bels� kialak�t�sa" t�rgy� k�zbeszerz�si elj�r�s ellen hivatalb�l kezdem�nyezett jogorvoslati elj�r�sban meg�llap�tja, hogy aj�nlatk�r� megs�rtette a k�zbeszerz�sekr�l sz�l� � t�bbsz�r m�dos�tott � 1995. �vi XL. t�rv�ny a (tov�bbiakban: Kbt.) 26. � (1) bekezd�s m�sodik fordulat�ra tekintettel a Kbt. 70. � (1) bekezd�s b) �s c) pontj�t, valamint a Kbt. 70. � (2) bekezd�s�t, ez�rt aj�nlatk�r�t 2 000 000 Ft, azaz kett�milli� forint p�nzb�rs�g megfizet�s�re k�telezi.
K�telezi tov�bb� a D�nt�bizotts�g aj�nlatk�r�t, hogy a b�rs�got a hat�rozat k�zhezv�tel�t�l sz�m�tott 15 napon bel�l fizesse be a K�zbeszerz�sek Tan�csa MNB 10032000-01720361-00000000 sz�m� sz�ml�j�ra.
A hat�rozat ellen fellebbez�snek helye nincs. A hat�rozat fel�lvizsg�lat�t, annak k�zhezv�tel�t�l sz�m�tott 15 napon bel�l keresettel a F�v�rosi B�r�s�gt�l lehet k�rni. A keresetlevelet a F�v�rosi B�r�s�ghoz c�mezve, de a D�nt�bizotts�ghoz kell beny�jtani. A keresetlev�l beny�jt�s�nak a hat�rozat v�grehajt�s�ra nincs halaszt� hat�lya.

INDOKOL�S

A D�nt�bizotts�g a k�zbeszerz�si elj�r�sban keletkezett iratok, aj�nlatk�r� �rdemi �szrev�tele alapj�n az al�bbi t�ny�ll�st �llap�totta meg:
Aj�nlatk�r� 2000. december 13-�n tett k�zz� a K�zbeszerz�si �rtes�t�ben r�szv�teli felh�v�st el�min�s�t�si elj�r�s megind�t�s�ra az Ur�nia nemzeti filmsz�nh�z teljes rekonstrukci�s munk�inak elv�gz�s�re. A r�szv�teli felh�v�s szerint a teljes�t�si hat�rid� 2001. szeptember 30-�ban ker�lt megjel�l�sre. Aj�nlatk�r� a k�zbeszerz�si elj�r�st lefolytatta �s 2001. m�jus 2-�n nyertes aj�nlattev�k�nt az Architekton Rt.-t hirdette ki, akivel a v�llalkoz�si szerz�d�s 794 363 284 Ft �sszegben megk�t�sre ker�lt. A nyertes aj�nlattev� a szerz�d�s�ben a teljes�t�si hat�rid�t 2001. december 10-re v�llalta. A kivitelez�si munk�k v�gz�se sor�n a 2000. okt�beri keltez�s� kiviteli terv 2001. j�nius�j�lius�ban m�dosult, amely a m�ly�p�t�si munk�latokat bizonyos m�rt�kig megv�ltoztatta. A kivitelez�si munk�k ennek megfelel�en folytat�dtak, azonban v�zbet�r�si probl�m�k mer�ltek fel �s nem lehetett a tervezett talajv�zszint-s�llyeszt�st el�rni. Ezen el�zm�nyek ut�n a Geo-Pannon �p�t�m�rn�ki �s Szak�rt�i Kft.-vel 2001. szeptember 26-�n szerz�d�st k�t�ttek, mely szerint a szak�rt�i v�lem�ny kiad�s�ra k�rt�k fel a m�szaki probl�m�k okainak felt�r�s�ra �s a lehets�ges megold�si javaslatok ad�s�ra. A szak�rt�i anyag 2001. okt�ber 3-�n k�sz�lt el.
Aj�nlatk�r� ezen el�zm�nyek ut�n 2001. november 20-�n hirdetm�ny k�zz�t�tele n�lk�li t�rgyal�sos k�zbeszerz�si elj�r�st ind�tott az Ur�nia nemzeti filmsz�nh�z 600 f�r�hely mozig�p�szete hat�svil�g�t�si rendszere, elektroakusztikai �s videorendszere, sz�npadtechnika �s sz�npadi filmtechnika berendez�sei, bels� kialak�t�sa t�rgy�ban. Aj�nlatk�r� az elj�r�sfajta v�laszt�s�nak jogalapjak�nt a Kbt. 70. � (1) bekezd�s b) �s c) pontj�t, valamint a Kbt. 70. � (2) bekezd�s�t jel�lte meg. Indokl�sk�nt el�adta, hogy a filmsz�nh�z szaktechnol�giai kivitelez�s�t annak speci�lis volta miatt csak kissz�m� v�llalkoz� k�pes kivitelezni, valamint a kivitelez�s folyam�n egy el�re nem l�that� vis maior helyzet k�vetkezett be, nevezetesen agressz�v v�zbet�r�s miatt a szerkezet�p�t�sben cs�sz�s �llt be, de a haszn�latbav�teli id�pont a millenniumi filmszeml�re tekintettel nem m�dosulhat. A filmsz�nh�z fel�j�t�s�nak 2002. febru�rj�ra el kell k�sz�lnie a millenniumi �v tisztelet�re.
Aj�nlatk�r� aj�nlati felh�v�st is k�sz�tett, melyben lehet�v� tette a r�szaj�nlatt�telt a komplett, teljes k�r� rendszerek vonatkoz�s�ban. A teljes�t�si hat�rid�t 2002. janu�r 25-�ben hat�rozta meg. Az aj�nlati felh�v�s tartalmazta az aj�nlattev�kt�l a p�nz�gyi, gazdas�gi �s m�szaki alkalmass�guk igazol�s�ra k�rt adatokat �s t�nyeket, az aj�nlattev� alkalmass�ga elb�r�l�s�nak szempontj�t, valamint a szerz�d�s teljes�t�s�re alkalmatlann� min�s�t�s szempontjait is. Az aj�nlati felh�v�s szerint aj�nlatk�r� az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlatot k�v�nta kiv�lasztani, melyhez megadta a r�szszempontok s�lysz�m�t, illet�leg a r�szszempontok egyes tartalmi elemeire adhat� pontsz�m als� �s fels� hat�r�t.
Az aj�nlati felh�v�s szerint az aj�nlat beny�jt�s�nak id�pontja 2001. november 28-a, az els� t�rgyal�s id�pontja 2001. november 30-a. A szerz�d�sk�t�s id�pontja pedig az eredm�nyhirdet�st k�vet� 5. nap.
Aj�nlatk�r� aj�nlatt�telre a k�vetkez� 16 c�get h�vta fel. Lisys Rt.-t, Digiton Kft.-t, Basys Kft.-t, Peye �s T�rsa Kft.-t, F�ny-Kontroll Kft.-t, Lege-Sound Kft.-t, InterCom Rt.-t, Szecotech Kft.-t, Stilfa Kft.-t, P.S.Systemy Kft.-t, Vilner Hung�ria Kft.-t, Sz�nh�ztechnika Kft.-t, Mikropo Rendszerh�z Kft.-t, Architekton Rt.-t Appurk Kft.-t, DLW Kft.-t.
A D�nt�bizotts�g eln�ke 2001. december 4-�n kezdem�nyezett jogorvoslati elj�r�st aj�nlatk�r� k�zbeszerz�si elj�r�sa ellen. A kezdem�nyez� irat indokol�sa szerint a rendelkez�sre bocs�tott iratokb�l az aj�nlatk�r� �ltal megjel�lt jogalapok fenn�ll�s�nak jogszer�s�ge nem �llap�that� meg. Ennek alapj�n ind�tv�nyozta a k�zbeszerz�si elj�r�s jogalapj�nak �s az aj�nlati felh�v�s jogszer�s�g�nek vizsg�lat�t.
Aj�nlatk�r� �rdemi �szrev�tel�ben k�rte a jogorvoslati elj�r�s megsz�ntet�s�t. Indokl�sk�nt el�adta, hogy a hirdetm�ny k�zz�t�tele n�lk�li t�rgyal�sos k�zbeszerz�si elj�r�s�t jogszer�en folytatja.
A Kbt. 70. � (1) bekezd�s b) pontj�ra alap�tott elj�r�sa jogszer� tekintettel arra, hogy a filmsz�nh�z szaktechnol�giai kivitelez�s�t, annak speci�lis technikai volta miatt csak kis sz�m� v�llalkoz� k�pes kivitelezni. A sz�k piaci szegmens, az elhanyagolhat� m�rt�k� verseny a piacszerepl�k k�zt v�lem�ny�k szerint nem tette sz�ks�gess� a hirdetm�ny k�zz�t�tel�t, a szerz�d�s teljes�t�s�re k�pes n�h�ny c�g e n�lk�l is j�l k�rvonalazhat� volt. A Kbt. 70. � (1) bekezd�s c) pontja is fenn�ll, hiszen a s�rg�s elj�r�st indokol� helyzetet a v�letlen folyt�n bek�vetkezett v�zbet�r�s okozta. Az alulr�l bej�v� v�z jetpaplannal t�rt�n� kiz�r�sa �s az emiatt sz�ks�ges ac�llemez szigetel�se a szerkezet�p�t�s cs�sz�s�t �s a bels� m�retek v�ltoz�s�t, azaz cs�kken�s�t eredm�nyezte. A mozitermek �s vet�t�g�ph�z m�ret�nek f�ggv�ny�ben lehetett csak meghat�rozni az alkalmazhat� mozitechnol�giai g�pek t�pus�t. A m�retek ismeret�ben lehetett csak meghat�rozni a f�r�helyek sz�m�t, a sz�kek, sz�ksorok m�ret�t. A szerkezet�p�t�s cs�sz�sa miatt kor�bbi id�pontban nem lehetett pontosan meghat�rozni a h�rom moziteremb�l kett�n�l ezeket a param�tereket. A k�zbeszerz�si elj�r�s lebonyol�t�s�ra rendelkez�sre �ll� egy�bk�nt is rendk�v�l r�vid id�t ez a k�r�lm�ny tov�bb r�vid�tette �s emiatt nem volt lehet�s�g m�sfajta elj�r�s lefolytat�s�ra. A v�zbet�r�s nem a mulaszt�sok eredm�nyek�nt �llt el�, ebben a tekintetben teljesen v�tlenek.
Aj�nlatk�r� hivatkozott arra, hogy amennyiben hirdetm�ny k�zz�t�tel�vel ind�totta volna meg az elj�r�s�t, abban az esetben sem jelentkezett volna t�bb p�ly�z� aj�nlatt�telre, mint amennyit az aj�nlati felh�v�sban felk�rt.
A D�nt�bizotts�g a teljes k�r� t�ny�ll�s felt�r�s�nak �rdek�ben sz�ks�gesnek �t�lte t�rgyal�s tart�s�t, amelyr�l t�j�koztatta aj�nlatk�r�t. Aj�nlatk�r� a t�rgyal�s tart�s�r�l sz�l� �rtes�t�st �tvette, azonban a t�rgyal�son nem k�pviseltette mag�t. Ezt k�vet�en a D�nt�bizotts�g �r�sban h�vta fel aj�nlatk�r�t nyilatkozatt�telre, mely alapj�n aj�nlatk�r� �rdemi nyilatkozat�t kieg�sz�tette azzal, hogy a m�eml�ki kivitelez�sek sor�n, a m�eml�ki jellegb�l ad�d�an sz�mos olyan probl�m�val szembes�ltek a kivitelez�s sor�n; amely egy �tlagos beruh�z�sn�l nem mer�l fel. Ezeken t�lmen�en a bet�rt agressz�v term�lv�z miatti teljes m�ly�p�t�si technol�gia �ttervez�se a megtervezett mozitechnol�giai, bels��p�t�szeti, vil�g�t�stechnikai tervek m�dos�t�s�t is eredm�nyezte. Ezen okok miatt a tervek, m�le�r�sok �s a k�lts�gvet�s 2001. november 5-ig k�sz�lt el. Az �ttervez�sek is olyan m�rt�k� cs�sz�st eredm�nyeztek, hogy nem volt lehet�s�g csak a v�lasztott k�zbeszerz�si elj�r�s alkalmaz�s�ra.
Aj�nlatk�r� nyilatkozott, hogy a k�zbeszerz�si elj�r�st lez�rta, a nyertes aj�nlattev�kkel a szerz�d�st megk�t�tte. Ennek alapj�n az aj�nlatk�r� a hat�svil�g�t�s megval�s�t�sa t�rgy�ban szerz�d�st k�t�tt a Lisys F�nyrendszer Rt.-vel 7 765 800 Ft + �fa v�llalkoz�si �sszegre, az InterCom Nemzetk�zi Kultur�lis Sz�rakoztat� Rt.-vel a sz�m�t�stechnikai rendszerek megval�s�t�s�ra 13 247 154 Ft + �fa �sszeg� v�llalkoz�si d�jra, a Stilfa Kft.-vel a n�z�t�ri sz�kek legy�rt�sa t�rgy�ban 35 722 000 Ft + �fa �sszegben �s a Sz�nh�ztechnika Kft.-vel a sz�npadtechnikai berendez�sekre vonatkoz�an 25 884 895 Ft + �fa �sszegben.
A D�nt�bizotts�g a k�zbeszerz�si elj�r�sban keletkezett �s rendelkez�sre �ll� iratok alapj�n meg�llap�totta, hogy aj�nlatk�r� k�zbeszerz�si elj�r�s ellen kezdem�nyezett jogorvoslati elj�r�s megalapozott.
A Kbt. 26. � (1) bekezd�s szerint a k�zbeszerz�si elj�r�s ny�lt, megh�v�sos, illet�leg t�rgyal�sos elj�r�s lehet. Megh�v�sos vagy t�rgyal�sos elj�r�sra csak akkor ker�lhet sor, ha azt e t�rv�ny megengedi.
A t�rgyal�sos elj�r�s vonatkoz�s�ban ezen megenged� szab�lyokat a Kbt. 70. �-a tartalmazza.
Aj�nlatk�r� a hirdetm�ny k�zz�t�tele n�lk�li t�rgyal�sos k�zbeszerz�si elj�r�s�t a Kbt. 70. � (1) bekezd�s b) �s c) pontj�ra, illetve a Kbt. 70. � (2) bekezd�s�re alap�totta.
Ennek alapj�n a D�nt�bizotts�g egyenk�nt vizsg�lta, hogy ezen megjel�lt jogszab�lyi felt�teleknek aj�nlatk�r� k�zbeszerz�si elj�r�sa megfelelt-e.
A Kbt. 70. � (1) bekezd�s b) pontja szerint az aj�nlatk�r� t�rgyal�sos elj�r�st alkalmazhat �rubeszerz�s, �p�t�si beruh�z�s, illetve szolg�ltat�s megrendel�se eset�n, ha a szerz�d�st m�szaki-technikai saj�toss�gok, m�v�szeti szempontok vagy kiz�r�lagos jogok v�delme miatt kiz�r�lag egy meghat�rozott szem�ly k�pes teljes�teni.
Aj�nlatk�r� fenti jogszab�lyhelyre alap�tott elj�r�sa jogszab�lys�rt�, hiszen aj�nlatk�r� �ltal sem vitatottan a szaktechnol�giai kivitelez�s m�szaki technikai saj�toss�gai miatt csak "kissz�m�" v�llalkoz� k�pes kivitelez�sre. Ebb�l k�vetkez�en pedig nem egy meghat�rozott szem�ly k�pes a teljes�t�s megval�s�t�s�ra, holott a jogszab�lyi el��r�s csak abban az esetben alkalmazhat�, ha kiz�r�lag egy meghat�rozott szem�ly k�pes a beszerz�s t�rgy�nak teljes�t�s�re. Jelen esetben ez nem �ll fenn, ezt t�masztja al� aj�nlatk�r� �ltal kibocs�tott aj�nlati felh�v�s is, mely szerint nem egy meghat�rozott szem�lyt h�vott fel aj�nlatt�telre, hanem az aj�nlati felh�v�s�t t�bbc�g r�sz�re is megk�ldte.
A Kbt. 70. � (1) bekezd�s c) pontja szerint az aj�nlatk�r� t�rgyal�sos elj�r�st alkalmazhat �rubeszerz�s, �p�t�si beruh�z�s, illetve szolg�ltat�s megrendel�se set�n, ha az aj�nlatk�r� �ltal el�re nem l�that� okb�l el��llt rendk�v�li s�rg�ss�g miatt e t�rv�nyben el��rt hat�rid�k nem lenn�nek betarthat�ak, a rendk�v�li s�rg�ss�get indokl� k�r�lm�nyek azonban nem eredhetnek az aj�nlatk�r� mulaszt�s�b�l.
A Kbt. negat�v megk�zel�t�sben hat�rozza meg a rendk�v�li s�rg�ss�g miatt alkalmazhat� t�rgyal�sos elj�r�s felt�teleit. Az aj�nlatk�r� nem l�thatja el�re a s�rg�s elj�r�st indokl� helyzet bek�vetkezt�t, s�t a helyzet nem �llhat el� az aj�nlatk�r� mulaszt�s�b�l, tov�bb� a gyors elj�r�s sz�ks�gess�ge miatt a ny�lt vagy a megh�v�sos elj�r�sban el��rt hat�rid�k nem betarthat�k. Nem vitathat�an a rendk�v�li helyzet bek�vetkezt�t az aj�nlatk�r� �ltal megjel�lt agressz�v v�zbet�r�s okozta, melynek eredm�nyek�nt az �p�let szerkezeti �p�t�s�ben hat�rid�cs�sz�s k�vetkezett be. Az sem vitathat� t�ny�ll�s elem, hogy ez az agressz�v v�zbet�r�s bek�vetkez�se nem aj�nlatk�r� mulaszt�s�ra vezethet� vissza �s nem volt el�rel�that�. Aj�nlatk�r� azonban ezen jogszab�lyhely azon felt�tel�t nem t�masztotta al�, hogy a ny�lt vagy megh�v�sos elj�r�s lefolytat�s�ra mi�rt nem �ll elegend� id� rendelkez�s�re. Aj�nlatk�r� megjel�lte a teljes�t�s hat�ridejek�nt 2002. febru�r h�napot arra tekintettel, hogy a millenniumi �v tisztelet�re a filmsz�nh�znak erre az id�pontra kell elk�sz�lnie. Aj�nlatk�r� ezt a hat�rid�t saj�t maga �llap�totta meg, nem k�ls� k�r�lm�nyek k�nyszer�tett�k ezen hat�rid� tart�s�ra. Aj�nlatk�r� nem hivatkozott arra, hogy esetlegesen k�ls� szerv d�nt�se alapj�n lenne sz�ks�ges az �ltala megjel�lt hat�rid� tart�s�ra. Ha pedig saj�t d�nt�s�n alapult a teljes�t�si hat�rid�, akkor azt saj�t d�nt�s�vel m�dos�thatja is.
A fentiek alapj�n meg�llap�that�, hogy a Kbt. 70. � (1) bekezd�s c) pontj�ban foglalt felt�telek sem �llnak fenn.
A Kbt. 70. � (2) bekezd�se szerint az aj�nlatk�r� t�rgyal�sos elj�r�st alkalmazhat �p�t�si beruh�z�s, illet�leg szolg�ltat�s megrendel�se eset�n, ha el�re nem l�that� k�r�lm�nyek folyt�n az �p�t�si beruh�z�s, illetve a szolg�ltat�s teljes�t�s�hez az eredeti szerz�d�sben nem szerepl� kieg�sz�t� �p�t�si beruh�z�si munk�nak, illetve szolg�ltat�snak a kor�bbi nyertes aj�nlattev�vel val� elv�gz�se v�lt sz�ks�gess�, felt�ve, hogy
a) a kieg�sz�t� �p�t�si beruh�z�si munka, illetve szolg�ltat�s �rt�ke nem haladja meg a kor�bbi k�zbeszerz�s �rt�k�nek �tven sz�zal�k�t, �s
b) a kieg�sz�t� �p�t�si beruh�z�si munk�t, illetve szolg�ltat�st ar�nytalan neh�zs�g n�lk�l nem lehet m�szakilag vagy gazdas�gilag elv�lasztani a kor�bban k�t�tt szerz�d�st�l, vagy
c) az elv�laszthat� �p�t�si beruh�z�si munka, illetve szolg�ltat�s felt�tlen�l sz�ks�ges az eredeti szerz�d�s teljes�t�s�hez.
A fenti szakaszban megfogalmazott felt�telek sem �llnak fenn, hiszen a kor�bban k�t�tt szerz�d�s az �p�t�skivitelez�si munk�kra vonatkozott kiz�r�lag, mely munk�k az eredeti szerz�d�s alapj�n teljes�thet�k. Nincs sz� kieg�sz�t� �p�t�si, beruh�z�si munk�r�l, illet�leg kieg�sz�t� szolg�ltat�s teljes�t�s�r�l. Jelen esetben arr�l sincs sz�, hogy a kor�bbi nyertes aj�nlattev�vel k�v�nta volna aj�nlatk�r� ezeket a munk�kat elv�geztetni, hiszen t�bb aj�nlattev�t h�vott fel aj�nlatt�telre. Jelen esetben egy �j, a kor�bbi szerz�d�st�l elk�l�n�l� beszerz�si ig�nye van az aj�nlatk�r�nek, azaz a fel�j�tott �p�letet k�v�nja a filmsz�nh�z �zemeltet�s�hez sz�ks�ges eszk�z�kkel, berendez�sekkel ell�tni jelen elj�r�s keret�n bel�l, erre a beszerz�sre pedig kor�bban szerz�d�st senkivel nem k�t�tt, ily m�don nem lehet kieg�sz�t� szolg�ltat�sr�l vagy beruh�z�sr�l besz�lni.
A D�nt�bizotts�g megjegyzi tov�bb�, hogy jelen szakasz kiz�r�lag �p�t�si beruh�z�s, illet�leg szolg�ltat�s megrendel�se eset�n alkalmazhat�, azonban a jelen beszerz�s t�rgy�t t�lnyom�r�szt �rubeszerz�s k�pezi, teh�t emiatt sem lehetett volna jogszer�en ezen elj�r�sfajt�t v�lasztania az aj�nlatk�r�nek.
A D�nt�bizotts�g a fentiek alapj�n meg�llap�totta, hogy aj�nlatk�r�nek a Kbt. 70. � (1) bekezd�s b) �s c) pontra, valamint a Kbt. 70. � (2) bekezd�sre alap�tott elj�r�sa jogszab�lys�rt� volt.
A D�nt�bizotts�g a Kbt. 76. � (1) bekezd�s c) pontj�ban biztos�tott jogk�r�ben elj�rva a Kbt. 88. � (1) bekezd�s d) pontja alapj�n a jogszab�lys�rt�st meg�llap�totta, �s az f) pont alapj�n hat�rozott a b�rs�g kiszab�s�r�l.
A b�rs�g �sszeg�nek meg�llap�t�s�n�l figyelemmel volt a beszerz�s �rt�k�re, melynek nett� �sszege 82 619 849 Ft, valamint az elk�vetett jogs�rt�s s�ly�ra.
A b�r�s�gi jogorvoslatot a Kbt. 89. � (1) bekezd�se biztos�tja.

Budapest, 2002. janu�r 17.

Dr. Engler Magdolna s. k., Beckn� Erdei Be�ta s. k.,
k�zbeszerz�si biztos k�zbeszerz�si biztos

Kalm�rn� Di�sy Ildik� s. k.,
k�zbeszerz�si biztos

A hat�rozatot a b�r�s�g el�tt keresettel t�madt�k.

 

index.html Fel