KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1760)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.767/16/2001.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Bizottság elnöke) által a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Uránia nemzeti filmszínház kb. 600 férőhely mozigépészete hatásvilágítási rendszere, elektroakusztikai és videorendszere, színpadtechnika és színpadi filmtechnika berendezései, belső kialakítása" tárgyú közbeszerzési eljárás ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény a (továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) és c) pontját, valamint a Kbt. 70. § (2) bekezdését, ezért ajánlatkérőt 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint pénzbírság megfizetésére kötelezi.
Kötelezi továbbá a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2000. december 13-án tett közzé a Közbeszerzési Értesítőben részvételi felhívást előminősítési eljárás megindítására az Uránia nemzeti filmszínház teljes rekonstrukciós munkáinak elvégzésére. A részvételi felhívás szerint a teljesítési határidő 2001. szeptember 30-ában került megjelölésre. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást lefolytatta és 2001. május 2-án nyertes ajánlattevőként az Architekton Rt.-t hirdette ki, akivel a vállalkozási szerződés 794 363 284 Ft összegben megkötésre került. A nyertes ajánlattevő a szerződésében a teljesítési határidőt 2001. december 10-re vállalta. A kivitelezési munkák végzése során a 2000. októberi keltezésű kiviteli terv 2001. június–júliusában módosult, amely a mélyépítési munkálatokat bizonyos mértékig megváltoztatta. A kivitelezési munkák ennek megfelelően folytatódtak, azonban vízbetörési problémák merültek fel és nem lehetett a tervezett talajvízszint-süllyesztést elérni. Ezen előzmények után a Geo-Pannon Építőmérnöki és Szakértői Kft.-vel 2001. szeptember 26-án szerződést kötöttek, mely szerint a szakértői vélemény kiadására kérték fel a műszaki problémák okainak feltárására és a lehetséges megoldási javaslatok adására. A szakértői anyag 2001. október 3-án készült el.
Ajánlatkérő ezen előzmények után 2001. november 20-án hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított az Uránia nemzeti filmszínház 600 férőhely mozigépészete hatásvilágítási rendszere, elektroakusztikai és videorendszere, színpadtechnika és színpadi filmtechnika berendezései, belső kialakítása tárgyában. Ajánlatkérő az eljárásfajta választásának jogalapjaként a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) és c) pontját, valamint a Kbt. 70. § (2) bekezdését jelölte meg. Indoklásként előadta, hogy a filmszínház szaktechnológiai kivitelezését annak speciális volta miatt csak kisszámú vállalkozó képes kivitelezni, valamint a kivitelezés folyamán egy előre nem látható vis maior helyzet következett be, nevezetesen agresszív vízbetörés miatt a szerkezetépítésben csúszás állt be, de a használatbavételi időpont a millenniumi filmszemlére tekintettel nem módosulhat. A filmszínház felújításának 2002. februárjára el kell készülnie a millenniumi év tiszteletére.
Ajánlatkérő ajánlati felhívást is készített, melyben lehetővé tette a részajánlattételt a komplett, teljes körű rendszerek vonatkozásában. A teljesítési határidőt 2002. január 25-ében határozta meg. Az ajánlati felhívás tartalmazta az ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket, az ajánlattevő alkalmassága elbírálásának szempontját, valamint a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait is. Az ajánlati felhívás szerint ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani, melyhez megadta a részszempontok súlyszámát, illetőleg a részszempontok egyes tartalmi elemeire adható pontszám alsó és felső határát.
Az ajánlati felhívás szerint az ajánlat benyújtásának időpontja 2001. november 28-a, az első tárgyalás időpontja 2001. november 30-a. A szerződéskötés időpontja pedig az eredményhirdetést követő 5. nap.
Ajánlatkérő ajánlattételre a következő 16 céget hívta fel. Lisys Rt.-t, Digiton Kft.-t, Basys Kft.-t, Peye és Társa Kft.-t, Fény-Kontroll Kft.-t, Lege-Sound Kft.-t, InterCom Rt.-t, Szecotech Kft.-t, Stilfa Kft.-t, P.S.Systemy Kft.-t, Vilner Hungária Kft.-t, Színháztechnika Kft.-t, Mikropo Rendszerház Kft.-t, Architekton Rt.-t Appurk Kft.-t, DLW Kft.-t.
A Döntőbizottság elnöke 2001. december 4-én kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a rendelkezésre bocsátott iratokból az ajánlatkérő által megjelölt jogalapok fennállásának jogszerűsége nem állapítható meg. Ennek alapján indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának és az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálatát.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Indoklásként előadta, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárását jogszerűen folytatja.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontjára alapított eljárása jogszerű tekintettel arra, hogy a filmszínház szaktechnológiai kivitelezését, annak speciális technikai volta miatt csak kis számú vállalkozó képes kivitelezni. A szűk piaci szegmens, az elhanyagolható mértékű verseny a piacszereplők közt véleményük szerint nem tette szükségessé a hirdetmény közzétételét, a szerződés teljesítésére képes néhány cég e nélkül is jól körvonalazható volt. A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja is fennáll, hiszen a sürgős eljárást indokoló helyzetet a véletlen folytán bekövetkezett vízbetörés okozta. Az alulról bejövő víz jetpaplannal történő kizárása és az emiatt szükséges acéllemez szigetelése a szerkezetépítés csúszását és a belső méretek változását, azaz csökkenését eredményezte. A mozitermek és vetítőgépház méretének függvényében lehetett csak meghatározni az alkalmazható mozitechnológiai gépek típusát. A méretek ismeretében lehetett csak meghatározni a férőhelyek számát, a székek, széksorok méretét. A szerkezetépítés csúszása miatt korábbi időpontban nem lehetett pontosan meghatározni a három moziteremből kettőnél ezeket a paramétereket. A közbeszerzési eljárás lebonyolítására rendelkezésre álló egyébként is rendkívül rövid időt ez a körülmény tovább rövidítette és emiatt nem volt lehetőség másfajta eljárás lefolytatására. A vízbetörés nem a mulasztások eredményeként állt elő, ebben a tekintetben teljesen vétlenek.
Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy amennyiben hirdetmény közzétételével indította volna meg az eljárását, abban az esetben sem jelentkezett volna több pályázó ajánlattételre, mint amennyit az ajánlati felhívásban felkért.
A Döntőbizottság a teljes körű tényállás feltárásának érdekében szükségesnek ítélte tárgyalás tartását, amelyről tájékoztatta ajánlatkérőt. Ajánlatkérő a tárgyalás tartásáról szóló értesítést átvette, azonban a tárgyaláson nem képviseltette magát. Ezt követően a Döntőbizottság írásban hívta fel ajánlatkérőt nyilatkozattételre, mely alapján ajánlatkérő érdemi nyilatkozatát kiegészítette azzal, hogy a műemléki kivitelezések során, a műemléki jellegből adódóan számos olyan problémával szembesültek a kivitelezés során; amely egy átlagos beruházásnál nem merül fel. Ezeken túlmenően a betört agresszív termálvíz miatti teljes mélyépítési technológia áttervezése a megtervezett mozitechnológiai, belsőépítészeti, világítástechnikai tervek módosítását is eredményezte. Ezen okok miatt a tervek, műleírások és a költségvetés 2001. november 5-ig készült el. Az áttervezések is olyan mértékű csúszást eredményeztek, hogy nem volt lehetőség csak a választott közbeszerzési eljárás alkalmazására.
Ajánlatkérő nyilatkozott, hogy a közbeszerzési eljárást lezárta, a nyertes ajánlattevőkkel a szerződést megkötötte. Ennek alapján az ajánlatkérő a hatásvilágítás megvalósítása tárgyában szerződést kötött a Lisys Fényrendszer Rt.-vel 7 765 800 Ft + áfa vállalkozási összegre, az InterCom Nemzetközi Kulturális Szórakoztató Rt.-vel a számítástechnikai rendszerek megvalósítására 13 247 154 Ft + áfa összegű vállalkozási díjra, a Stilfa Kft.-vel a nézőtéri székek legyártása tárgyában 35 722 000 Ft + áfa összegben és a Színháztechnika Kft.-vel a színpadtechnikai berendezésekre vonatkozóan 25 884 895 Ft + áfa összegben.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett és rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárás ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdés szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
Ajánlatkérő a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárását a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) és c) pontjára, illetve a Kbt. 70. § (2) bekezdésére alapította.
Ennek alapján a Döntőbizottság egyenként vizsgálta, hogy ezen megjelölt jogszabályi feltételeknek ajánlatkérő közbeszerzési eljárása megfelelt-e.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni.
Ajánlatkérő fenti jogszabályhelyre alapított eljárása jogszabálysértő, hiszen ajánlatkérő által sem vitatottan a szaktechnológiai kivitelezés műszaki technikai sajátosságai miatt csak "kisszámú" vállalkozó képes kivitelezésre. Ebből következően pedig nem egy meghatározott személy képes a teljesítés megvalósítására, holott a jogszabályi előírás csak abban az esetben alkalmazható, ha kizárólag egy meghatározott személy képes a beszerzés tárgyának teljesítésére. Jelen esetben ez nem áll fenn, ezt támasztja alá ajánlatkérő által kibocsátott ajánlati felhívás is, mely szerint nem egy meghatározott személyt hívott fel ajánlattételre, hanem az ajánlati felhívását többcég részére is megküldte.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése setén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak, a rendkívüli sürgősséget indokló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A Kbt. negatív megközelítésben határozza meg a rendkívüli sürgősség miatt alkalmazható tárgyalásos eljárás feltételeit. Az ajánlatkérő nem láthatja előre a sürgős eljárást indokló helyzet bekövetkeztét, sőt a helyzet nem állhat elő az ajánlatkérő mulasztásából, továbbá a gyors eljárás szükségessége miatt a nyílt vagy a meghívásos eljárásban előírt határidők nem betarthatók. Nem vitathatóan a rendkívüli helyzet bekövetkeztét az ajánlatkérő által megjelölt agresszív vízbetörés okozta, melynek eredményeként az épület szerkezeti építésében határidőcsúszás következett be. Az sem vitatható tényállás elem, hogy ez az agresszív vízbetörés bekövetkezése nem ajánlatkérő mulasztására vezethető vissza és nem volt előrelátható. Ajánlatkérő azonban ezen jogszabályhely azon feltételét nem támasztotta alá, hogy a nyílt vagy meghívásos eljárás lefolytatására miért nem áll elegendő idő rendelkezésére. Ajánlatkérő megjelölte a teljesítés határidejeként 2002. február hónapot arra tekintettel, hogy a millenniumi év tiszteletére a filmszínháznak erre az időpontra kell elkészülnie. Ajánlatkérő ezt a határidőt saját maga állapította meg, nem külső körülmények kényszerítették ezen határidő tartására. Ajánlatkérő nem hivatkozott arra, hogy esetlegesen külső szerv döntése alapján lenne szükséges az általa megjelölt határidő tartására. Ha pedig saját döntésén alapult a teljesítési határidő, akkor azt saját döntésével módosíthatja is.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek sem állnak fenn.
A Kbt. 70. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetén, ha előre nem látható körülmények folytán az építési beruházás, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő építési beruházási munkának, illetve szolgáltatásnak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése vált szükségessé, feltéve, hogy
a) a kiegészítő építési beruházási munka, illetve szolgáltatás értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének ötven százalékát, és
b) a kiegészítő építési beruházási munkát, illetve szolgáltatást aránytalan nehézség nélkül nem lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerződéstől, vagy
c) az elválasztható építési beruházási munka, illetve szolgáltatás feltétlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez.
A fenti szakaszban megfogalmazott feltételek sem állnak fenn, hiszen a korábban kötött szerződés az építéskivitelezési munkákra vonatkozott kizárólag, mely munkák az eredeti szerződés alapján teljesíthetők. Nincs szó kiegészítő építési, beruházási munkáról, illetőleg kiegészítő szolgáltatás teljesítéséről. Jelen esetben arról sincs szó, hogy a korábbi nyertes ajánlattevővel kívánta volna ajánlatkérő ezeket a munkákat elvégeztetni, hiszen több ajánlattevőt hívott fel ajánlattételre. Jelen esetben egy új, a korábbi szerződéstől elkülönülő beszerzési igénye van az ajánlatkérőnek, azaz a felújított épületet kívánja a filmszínház üzemeltetéséhez szükséges eszközökkel, berendezésekkel ellátni jelen eljárás keretén belül, erre a beszerzésre pedig korábban szerződést senkivel nem kötött, ily módon nem lehet kiegészítő szolgáltatásról vagy beruházásról beszélni.
A Döntőbizottság megjegyzi továbbá, hogy jelen szakasz kizárólag építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetén alkalmazható, azonban a jelen beszerzés tárgyát túlnyomórészt árubeszerzés képezi, tehát emiatt sem lehetett volna jogszerűen ezen eljárásfajtát választania az ajánlatkérőnek.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy ajánlatkérőnek a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) és c) pontra, valamint a Kbt. 70. § (2) bekezdésre alapított eljárása jogszabálysértő volt.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogszabálysértést megállapította, és az f) pont alapján határozott a bírság kiszabásáról.
A bírság összegének megállapításánál figyelemmel volt a beszerzés értékére, melynek nettó összege 82 619 849 Ft, valamint az elkövetett jogsértés súlyára.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. január 17.
Dr. Engler Magdolna s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
