KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1840)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.11/6/2002.
Tárgy: a Megatrend 2000. Informatikai Rt. jogorvoslati kérelme a Magyar Államkincstár közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Megatrend 2000. Informatikai Rt. (6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet a Magyar Államkincstár (1052 Budapest, Deák Ferenc u. 5., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Magyar Államkincstár Rt. integrált ügyviteli rendszerének létrehozása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését és ezért ajánlatkérőt 1 000 000 Ft (azaz egymillió forint) bírsággal sújtja.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított
15 napon belül 30 000 Ft (azaz harmincezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában a Közbeszerzési Értesítő 2001. október 31-i 44. számában (7694) tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására.
A felhívásban rendelkezett a kötelező tartalmi kellékekről, többek között a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására kért adatokról, tényekről, meghatározta az ajánlatok elbírálásának szempontját.
A felhívás 16. pontjának 4. francia bekezdésében ajánlatkérő az alábbiakat írta elő:
"Az ajánlattevő csatolja a Kbt. 46. § (4)–(6) bekezdése szerinti hatósági igazolásokat és nyilatkozatokat. A cégkivonat eredeti példányát, a pénzintézet által kiállított eredeti igazolásokat, valamint a Kbt. 46. § (4)–(6) bekezdéseiben szereplő hatósági igazolásokat és nyilatkozatokat csak az eredeti példányhoz kell csatolni."
Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított, ebben határozta meg az ajánlatok benyújtásával szemben támasztott tartalmi, formai követelményeit, az 5. sz. mellékletben a 33. oldal A és B 1. pontjában az alábbiakat írta a hatósági igazolásokkal kapcsolatban:
"A
– a területileg illetékes APEH igazolása a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettség és a társadalombiztosítási járulék vonatkozásában,
– a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának igazolása a VPOP, mint központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettség és a vámtartozások vonatkozásában,
B
Ha az ajánlattevőnek, illetve az alvállalkozónak a Munkaerő-piaci Alappal szemben jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn, a Kbt. 46. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozat mellett az alábbi hatósági igazolásokat köteles csatolni:
– a területileg illetékes munkaügyi központ igazolása a Munkaerő-piaci Alaptól felvett támogatás visszafizetése tekintetében,
– a területileg illetékes APEH-tól a Munkaerő-piaci Alaphoz tartozó munkaadói és munkavállalói járulék, a rehabilitációs és bérgaranciahozzájárulás, szakképzési hozzájárulás teljesítése, valamint a gyakorlati képzést nem végzők szakképzési hozzájárulási kötelezettsége tekintetében."
Az ajánlattételi határidőig, 2001. december 11-ig ajánlatot nyújtott be: az Albacomp Számítástechnikai Rt.,
a Mikro V.E. Rt., a Montana Rt., SAP Hungary Kft.,
a Classys Kft., a Compaq Computer Magyarország Kft., a MÁV Informatikai Kft. és a kérelmező.
A kérelmező ajánlata 42. oldalán nyilatkozott arról, hogy a Munkaerő-piaci Alappal, mint elkülönített állami pénzalap felé áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége és ajánlata 51. oldalán becsatolta a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ igazolását arról, hogy a Munkaerő-piaci Alap felé az igazolás kiállításának időpontjában köztartozása nincsen.
A kérelmező ajánlata 46. és 47. oldalán csatolta be az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága által 2001. november 7-én kiállított igazolást. Az igazolás bevezető részében az APEH az alábbiakat rögzíti:
"A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 46. § (1) bekezdés b) pontjában és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a rendelkezésre álló dokumentumok – adófolyószámla, bevallások, revíziós megállapítások – alapján igazolom." Tartalmazza az igazolás a kiállításának indokát is: "Ezen igazolást az adóalany kérelmére, közbeszerzési pályázat elbírálásához adtam ki."
Az adóhatóság érdemben arra vonatkozóan nyilatkozik, hogy 2001. november 7-i időpontban milyen összegű lejárt adótartozása van a kérelmezőnek és azok vonatkozásában milyen kedvezményben, részletfizetésben részesült.
Rögzíti azt is az igazolás, hogy: "2000. január 1-jétől az egységes adóigazolás a járulék igazolására vonatkozó adatokat is tartalmazza."
A hatóság feltüntette az igazolásban "Megjegyzés"-ként, hogy a kérelmezőnek 1 éven belüli tartozása is van az alábbi adónemeken: "101, 103, 104, 119, 124, 125, 138, 144, 145, 152, 182 és a 215-ös"
Ajánlatkérő hiánypótlásra nem biztosított lehetőséget és 2001. december 27-én hirdette ki az eljárást lezáró döntését. A Classys Kft., a Compaq Computer Magyarország Kft., a MÁV Informatika Kft. és a kérelmező vonatkozásában ajánlatkérő megállapította, hogy alkalmatlanok, illetve az általuk benyújtott ajánlat érvénytelen.
A kérelmező vonatkozásában az írásbeli összegezés az alábbiakat tartalmazza:
"Érvénytelen az ajánlat a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján, mert Ajánlattevő nem az Ajánlati felhívás 11. a) pontjában előírtaknak megfelelő teljes körű APEH-igazolást csatoltak."
Az eljárás nyertese a Mikro V.E. Rt. lett, míg az őt követő legkedvezőbb ajánlattevőnek a Montana Rt.-t választották:
Ajánlatkérő az eljárás nyertesével 2002. január 4-én megkötötte az eljárást lezáró szerződést.
Kérelmező a 2002. január 3-án kelt levelében kereste meg ajánlatkérőt és kérte ajánlata érvénytelenné nyilvánításának indokolását.
A kérelmező 2002. január 10-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét. Álláspontja szerint az általa benyújtott ajánlat nem érvénytelen, ezért tárgyaláson módosított jogorvoslati kérelmében kérte jogsértés megállapítását és jogkövetkezmények alkalmazását.
Előadta, hogy a becsatolt APEH-igazolás megfelel az ajánlatkérő által támasztott követelményeknek. Annak megszövegezéséből is megállapítható, hogy kiterjed mind az adónemekre, mind – miként az utolsó bekezdése az igazolásnak rögzíti – a járulék igazolására vonatkozó adatokat is tartalmazza. Az igazolást a közbeszerzési eljárásban történő felhasználás céljára adták ki. Utalt arra is, hogy az 1 éven belüli tartozásokat feltüntető kódszámok pedig kifejezetten járulékokra vonatkoznak és ez is azt tükrözi, hogy az igazolás kiterjed azokra. Önmagában az, hogy mivel van lejárt tartozása és ezért, ezeket rögzítette a hatóság az igazolásban, nem alap arra, hogy megállapítsák, hogy nem teljes körű az igazolása. Álláspontja szerint az adóhatóság által kiadott igazolást ajánlatkérő nem jogosult felülbírálni. A megtartott tárgyaláson csatolta az igazolást kiállító Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságnak 2002. január 29-én kelt levelét. Ebben a kiállító úgy nyilatkozik, hogy az általa kiadott igazolás megfelel a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontjában és az (5) bekezdésében foglaltaknak, tartalmazza a munkaadói, munkavállalói, szakképzési, rehabilitációs fizetési kötelezettséggel kapcsolatos adónemeket is. Felhívja a figyelmet arra, hogy a megjegyzés rovatban ezeknek a kódszámait is feltüntette.
Ajánlatkérő a 2002. január 14-én kelt levelében válaszolt a kérelmező megkeresésére és ebben az alábbiakkal indokolta az érvénytelenné nyilvánítást.
"Az APEH-igazolásnak a köztartozások tekintetében magában kell foglalnia az alábbiakat:
1. nincs a lejárt adófizetési kötelezettségük,
2. nincs a társadalombiztosítási járulék vonatkozásában lejárt tartozásuk,
3. valamint nem áll fenn tartozásuk a Munkaerő-piaci Alaphoz tartozó munkaadói és munkavállalói járulék, a rehabilitációs és bérgarancia-hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás teljesítése, valamint a gyakorlati képzést nem végzők szakképzési hozzájárulási kötelezettsége tekintetében.
Az ajánlattevő által csatolt igazolás csak az első két köztartozásra vonatkozóan tartalmazott adatokat, a harmadik pontban foglaltak tekintetében nem."
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte.
Észrevételében fenntartotta a kérelmező részére adott tájékoztatásban foglaltakat. Álláspontja szerint a kiállított adóigazolás abban az esetben felelt volna meg az általa támasztott követelményeknek és a Kbt. rendelkezéseinek, ha abban az adóhatóság nemcsak az adónemekre, hanem a társadalombiztosítási járulékokra és az adóhatóságnál nyilvántartott elkülönített állami pénzalapokra vonatkozóan is kifejezetten, egyértelműen nyilatkozik akár arról, hogy van, akár arról, hogy nincs tartozása. Mivel a kérelmező által becsatolt igazolás a társadalombiztosítási járulék és az adóhatóságnál nyilvántartott elkülönített állami pénzalappal szemben tartozások vonatkozásában semmilyen nyilatkozatot nem tartalmaz a kiállító részéről, ezért nem fogadható el. A Döntőbizottság részére megküldött iratokhoz 20-as sorszám alatt mellékletként csatolta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Dél-budapesti Igazgatóságának igazolását mintegy formanyomtatványt annak bemutatására, hogy az ebben foglaltak szerint szükséges kifejezetten nyilatkozni a társadalombiztosítási járulékról és az adóhatóságnál nyilvántartott elkülönített állami pénzalappal szembeni tartozásról. Előadta, hogy a megjegyzés rovatban az 1 éven belül lejárt tartozások vonatkozásában nem vizsgálta az ott feltüntetett kódszámokat. Ajánlatkérő a kérelmező által az igazolást kiállító hatóság részéről becsatolt nyilatkozat ismeretében is fenntartotta elutasítás iránti kérelmét.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alapos.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Ajánlatkérő a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően határozta meg a felhívásában, illetve a dokumentációja – fentiekben idézett 5. számú melléklete
33. oldal A és B.1. pontjában – az APEH-igazolással szembeni tartalmi előírásokat.
A kérelmező ajánlata 46. és 47. oldalán csatolta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága igazolását.
A Döntőbizottság álláspontja szerint hatósági igazolások esetén a kiállításra jogosult hatóság határozza meg – a rá vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján – az igazolások kiállításának formai és tartalmi követelményeit. Így ajánlatkérő nem jogosult azokkal szemben maga követelményeket támasztani. Erre tekintettel a Döntőbizottság nem vette figyelembe az ajánlatkérő által 20. sorszám alatt mintának csatolt igazolást. Annál is inkább nem, mert az arra vonatkozott, hogy nem áll fenn tartozás, míg a kérelmező részére tartozás fennállását, továbbá az arra adott halasztást kellett igazolni.
A Döntőbizottság – a kérelmező által becsatolt igazolás áttekintése alapján – megállapította, hogy azt az adóhatóság egyértelműen a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontjára és (5) bekezdésére alapítottan közbeszerzési pályázat elbírálásához adta ki.
A Kbt. 46. § (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
"Az ajánlattevő a (4) bekezdésnek megfelelően köteles csatolni az (1) bekezdés b) pontja és – ha az ajánlatkérő ezt előírta – a (3) bekezdés szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságnak az eljárás eredménye kihirdetésének időpontját legfeljebb egy évvel megelőzően kelt eredeti vagy másolati igazolását arról, hogy az igazolás kiállításának időpontjában neki, illetőleg az alvállalkozónak nincs a hatóság által nyilvántartott köztartozása vagy ha van, milyen időpontban járt le és annak megfizetésére halasztást kapott-e."
A Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontja – a nem lehet ajánlattevő, illetve alvállalkozó rendelkezések körében – az alábbiak szerint határozza meg a hatósági igazolás tartalmára vonatkozó előírását: "egy évnél régebben lejárt vám-, társadalombiztosítási járulék, vagy a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettségének, továbbá elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha a hitelező az adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult."
A Döntőbizottság álláspontja szerint annak alapján, hogy az adóhatóság a fenti jogszabályi rendelkezéseket – amelyek magukban foglalják az adóhatóság vonatkozásában mind az adófizetési, mind a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget, továbbá kiterjednek az elkülönített állami pénzalappal szembeni fizetési kötelezettségre – jelölte meg az igazolása kiadása jogalapjának egyértelműen az a következtetés vonható le, hogy az adóhatóság "teljes körű" igazolást adott ki a kérelmező részére.
Ezt támasztja alá, hogy külön rögzítette azt is a hatóság, hogy az egységes adóigazolás 2000. január 1-jétől a járulék igazolására vonatkozó adatokat is tartalmazza. Erre utal továbbá az is, hogy az 1 éven belüli tartozások feltüntetése során megjelölt kódszámok kifejezetten az ajánlatkérő által hiányolt járulékokra, hozzájárulásokra is vonatkoznak.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. – fentiekben idézett – rendelkezései alapján nem követelmény, hogy az adóhatóság minden egyes általa nyilvántartott adónem, járulék, illetve hozzájárulás vonatkozásában külön-külön nyilatkozzon az igazolásban.
A Kbt. 46. § (5) bekezdése épp azt mondja ki, hogy a hatósági igazolásnak azt kell tartalmaznia: "nincs a hatóság által nyilvántartott köztartozása vagy ha van, milyen időpontban járt le és annak megfizetésére halasztást kapott-e."
A kérelmezőnek van köztartozása és a részére kiállított igazolás azt tartalmazza, hogy ezek milyen időpontban járnak le, illetve azokra halasztást, részletfizetési kedvezményt kapott.
A Döntőbizottság a fenti tényezők együttesen értékelése alapján megállapította, hogy a kérelmező igazolása kiterjed a Kbt. fenti rendelkezéseiben, illetve a dokumentációban előírt minden adó, járulék és hozzájárulás fizetési kötelezettségre.
Ezt támasztja alá magának az igazolást kiállító hatóságnak a fentiekben ismertetett nyilatkozata is.
Így jogszabálysértően nyilvánította érvénytelenné ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján szabott ki bírságot az ajánlatkérővel szemben.
A bírság mértékéről a Kbt. 88. § (4) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
"A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg."
A bírság minimális összege a jelenleg hatályos törvényi előírás értelmében 1 millió Ft.
A Döntőbizottság a beszerzés értékére is tekintettel – amely az ajánlatkérő által megkötött szerződés szerint 36 415 000 Ft – 1 millió Ft összegű bírságot állapított meg.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89–90. §-a biztosítja.
Budapest, 2002. február 8.
Dr. Nagy Gizella s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
