K�ZBESZERZ�SEK TAN�CSA K�ZBESZERZ�SI D�NT�BIZOTTS�G (1841)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.796/14/2001.

T�rgy: az �p�t�si V�llalkoz�k Orsz�gos Szaksz�vets�ge k�relmez� jogorvoslati k�relme �s Morvayn� dr. V�gh Katalinnak a K�zbeszerz�sek Tan�csa tagja elj�r�s kezdem�nyez�se az Ad�- �s P�nz�gyi Ellen�rz�si Hivatal k�zbeszerz�si elj�r�sa ellen.

A K�zbeszerz�si D�nt�bizotts�g (a tov�bbiakban: D�nt�bizotts�g) a K�zbeszerz�sek Tan�csa nev�ben meghozta az al�bbi

HAT�ROZAT-ot:

A D�nt�bizotts�g Morvayn� dr. V�gh Katalin a K�zbeszerz�sek Tan�cs�nak tagja (1051 Budapest, Roosevelt t�r 7�8., a tov�bbiakban: kezdem�nyez�) elj�r�s kezdem�nyez�s�nek, amelyet az Ad�- �s P�nz�gyi Ellen�rz�si Hivatal (1054 Budapest, Sz�chenyi �t 2., k�pviseli:
dr. M�sz�ros T�nde �gyv�d 1056 Budapest, Belgr�d rkp. 11., a tov�bbiakban: aj�nlatk�r�) "�j oktat�si k�zpont l�tes�t�se, m�k�d� oktat�si �p�let �talak�t�sa, fel�j�t�sa �s �j pihen�park kialak�t�sa" t�rgy� k�zbeszerz�si elj�r�sa ellen ny�jtott be, helyt ad �s meg�llap�tja, hogy aj�nlatk�r� megs�rtette a k�zbeszerz�sekr�l sz�l� 1995. �vi XL. tv. (tov�bbiakban: Kbt.) 33. � (5) bekezd�s�t �s a 44. � (4) �s (5) bekezd�s�t �s ez�rt megsemmis�ti aj�nlatk�r� r�szv�teli felh�v�s�t.
A D�nt�bizotts�g az �p�t�si V�llalkoz�k Orsz�gos Szaksz�vets�ge (1013 Budapest, D�brentei t�r 1., a tov�bbiakban: k�relmez�) jogorvoslati k�relm�t � �gyf�lk�pess�g�nek hi�nya miatt � elutas�tja.
A felek viselik az elj�r�ssal felmer�lt k�lts�geiket.
A hat�rozat ellen fellebbez�snek nincs helye.
A hat�rozat fel�lvizsg�lat�t annak k�zbes�t�s�t�l sz�m�tott 15 napon bel�l keresettel lehet k�rni a f�v�rosi B�r�s�gt�l. A keresetlevelet a F�v�rosi B�r�s�ghoz c�mezve, de a D�nt�bizotts�gn�l kell beny�jtani. A keresetlev�l beny�jt�s�nak a hat�rozat v�grehajt�s�ra nincs halaszt� hat�lya.

INDOKOL�S

Aj�nlatk�r� a K�zbeszerz�si �rtes�t� 2001. december 5-i 49. sz�m�ban (9325) tette k�zz� r�szv�teli felh�v�s�t ny�lt el�min�s�t�ses elj�r�s megind�t�s�ra.
A felh�v�s 3. pontja szerint:
"3. a) A beszerz�s t�rgya �s mennyis�ge:
aa) az APEH Oktat�si Igazgat�s�g ter�let�n, Budapest III., Kir�lyok �tja 317., hrsz. 63649, �j oktat�si k�zpont l�tes�tend�. Az �p�let nett� szintter�lete 7405 m2. Az oktat�si helyis�gek mellett 146 f� r�sz�re lak�egys�gek ker�lnek kialak�t�sra, �s 47 f� befogad�k�pess�g� el�ad�terem k�sz�l b�f�vel.
Az �p�letben kialak�tand� a l�tes�tm�ny �n�ll� install�ci�s rendszere a biztons�gi �s informatikai h�l�zat ki�p�t�s�vel egy�tt. Az �p�let r�szben al�pinc�zett.
ab) Az APEH Oktat�si Igazgat�s�g ter�let�n, Budapest II., Kir�lyok �tja 319., m�k�d� oktat�si �p�let �talak�tand�, illetve fel�j�tand� �s 500 adagos konyha l�tes�l. Az �p�let elektromos �s g�p�szeti rendszere teljesk�r�en korszer�s�tend�, biztons�gi �s informatikai h�l�zat az �j ig�nyeknek megfelel�en ki�p�tend�.
Az �p�let nett� szintter�lete 4519 m2.
ac) Az Oktat�si K�zpont megl�v� �s �j �p�let�vel szemben, a Kir�lyok �tja bal oldal�n l�v� telken � hrsz.: 63664/2 � �j pihen�park alak�tand� ki, ahol a parkol�si lehet�s�g is biztos�tand�. A ter�let nagys�ga: 3305 m2."
A beszerz�s �ssz�rt�k�t aj�nlatk�r� 2 821 300 E Ft-ra becs�lte, ebb�l az �j �p�let �rt�k�t 1 851 250 E Ft-ra, a meglev� �p�let �talak�t�s�t 677 850 E Ft-ra, a pihen�park l�tes�t�s�t 132 200 E Ft-ra tette.
Aj�nlatk�r� a felh�v�sa 9. pontj�ban hat�rozta meg a r�szv�telre jelentkez�kt�l, illetve a k�zbeszerz�s �rt�k�nek 10%-�t meghalad� m�rt�kben ig�nybe venni k�v�nt alv�llalkoz�kt�l a szerz�d�s teljes�t�s�re val� alkalmass�guk igazol�s�ra k�rt adatokat �s t�nyeket. A 9. pontban k�rt adatok k�r�ben a p�nzint�zeti nyilatkozaton �s az el�z� 3 �v m�rleg�n k�v�l a 3�5. francia bekezd�sben az al�bbiak szerint k�rt nyilatkozatot a jelentkez�kt�l:
"� nyilatkozat a 2001. �vre vonatkoz�, el�zetes f�bb �zleti mutat�kra vonatkoz�an a Kbt. 44. � (1) bekezd�s d) pontja alapj�n az al�bbi tartalommal: befektetett eszk�z�k, forg�eszk�z�k, saj�t t�ke, hossz� �s r�vid lej�rat� k�telezetts�gek, belf�ldi �rt�kes�t�s nett� �rbev�tele, ad�z�s el�tti eredm�ny,
� nyilatkozat az el�z� 3 �v teljes forgalm�r�l �s ugyanezen id�szakban a k�zbeszerz�s t�rgy�nak
� �p�t�si, kivitelez�si � fogalm�r�l a Kbt. 44. � (1) bekezd�s c) pontja szerint,
� el�z� 3 �vi �p�t�si, kivitelez�si tev�kenys�gre vonatkoz� teljes forgalm�r�l sz�l� nyilatkozat�ban k�z�lt adatoknak tartalmaznia kell a saj�t, illetve alv�llalkoz�i munka m�rt�k�t az egyes projektekben a Kbt. 44. � (1) bekezd�s c) pontja alapj�n."
Aj�nlatk�r� a m�szaki alkalmass�g igazol�s�ra �t k�vetelm�nyt hat�rozott meg, az els� az al�bbi volt:
"az el�z� 3 �v legjelent�sebb � �p�t�si, kivitelez�si � szolg�ltat�sainak (fel�j�t�s), illetve az elm�lt 5 �v legjelent�sebb �p�t�si beruh�z�sainak ismertet�s�vel a Kbt. 44. � (2) bekezd�s a) pontja szerint, legal�bb az ellenszolg�ltat�s �sszege, a teljes�t�s ideje, a szerz�d�st k�t� m�sik f�l megnevez�se, valamint a saj�t, illetve alv�llalkoz�i munka m�rt�k�t az egyes projektekben. Nyilatkozzon tov�bb� a jelenleg folyamatban l�v� kivitelez�si munk�ir�l, azok megnevez�s�vel, befejez�si hat�ridej�nek megjel�l�s�vel".
K�rte tov�bb� az aj�nlattev�k rendelkez�s�re �ll� szem�lyi �s t�rgyi felt�teleiknek, valamint min�s�gbiztos�t�si rendszer�knek az ismertet�s�t.
Aj�nlatk�r� a felh�v�sa 10. a) pontj�ban az al�bbiak szerint hat�rozta meg a r�szv�telre jelentkez�k alkalmass�ga elb�r�l�s�nak szempontjait:
"P�nz�gyi alkalmass�g:
� r�szv�telre jelentkez� p�nz�gyi �s gazdas�gi helyzete, fizet�si k�telezetts�gek teljes�t�se, gazd�lkod�s eredm�nyess�ge,
� jelent�s vagy t�bbsz�ri sorban �ll�s sz�ml�val szemben nem volt,
� a r�szv�telre jelentkez� �ves nett� �rbev�tele, �sszem�rhet�s�ge a munka volumen�vel, az �rbev�telen bel�l az �p�t�si �s rekonstrukci�s munk�k �ves nagys�ga,
� likvidit�s gyorsr�ta = forg�eszk�z/r�vid lej�rat� k�telezetts�g � k�szlet,
� ad�ss�g�llom�ny ar�nya = hossz� lej�rat� k�telezetts�g/hossz� lej�rat� k�telezetts�g + saj�t t�ke.
M�szaki alkalmass�g:
� a r�szv�telre jelentkez� ut�bbi 5 �ven bel�li �p�t�si, kivitelez�si referenci�i,
� a r�szv�telre jelentkez� �ltal megnevezett, kivitelez�s�rt felel�s szem�lyek iskolai v�gzetts�ge, kivitelez�si tapasztalatai, valamint referenci�i,
� a m�szaki-technikai felszerelts�g le�r�sa �s el��rt m�rt�ke,
� min�s�gbiztos�t�si rendszer megl�te �s annak igazol�sa a Kbt. 44. � (2) bekezd�s g) pontja szerint."
Aj�nlatk�r� a felh�v�sa 10. b) pontj�ban az al�bbi alkalmatlans�gi szempontokat hat�rozta meg:
"� a r�szv�telre jelentkez� p�nz�gyi �s gazdas�gi helyzete nem stabil: tart�san nem tett eleget fizet�si k�telezetts�geinek vagy gazd�lkod�sa az ut�bbi 2 �v (1998., 1999.) b�rmelyik�ben vesztes�ges volt,
� ut�bbi 2 �vben 60 napot meghalad� sorban �ll�s volt sz�ml�j�val szemben,
� referenci�iban nincs �n�ll� kivitelez�s�, 2500 M Ft nett� �sszeget el�r� vagy meghalad� �rt�k� �p�t�si vagy olyan, amelyet konzorciumban, a konzorcium vezet�jek�nt val�s�tott meg, �s az ut�bbi 3 �vben (1999., 2000., 2001.) adott �t,
� ha tervez�sre, f�v�llalkoz�sra �s gener�lkivitelez�sre vonatkoz� � b�rmely nemzeti rendszerben akkredit�lt (p�ld�ul MSZ ISO 9000 sorozatsz�m�) � tan�s�t� �ltal tan�s�tott min�s�gbiztos�t�si rendszerrel nem rendelkezik,
� amennyiben az �rt�kes�t�s nett� �rbev�tele az 1999., 2000., 2001. �vekben nem �ri el �tlagosan az �vi 15 milli�rd forintot �s 2001. �vben a rekonstrukci�s munk�k �rt�ke kevesebb mint 8 milli�rd forint,
� jelen szerz�d�s t�rgy�ra l�tes�tm�nyi felel�sk�nt aj�nlattev� az 51/2000. (VIII. 9.) FVM�GM�K�ViM rendelet szerinti szakk�pes�t�s� �s legal�bb 10 �v szakmai, 5 �v vezet�i gyakorlat� vezet�t nem tud biztos�tani,
� a teljes�t�sbe bevonni k�v�nt saj�t m�szaki �s alkalmazotti l�tsz�ma nem �ri el a 200 f�t, �s ebb�l a fels�fok� v�gzetts�g�ek ar�nya 40% alatti,
� a likvidit�si r�ta �rt�ke nagyobb mint 1,
� az ad�ss�g�llom�ny ar�nya nagyobb mint 0,5."
Aj�nlatk�r� a r�szv�teli jelentkez�shez jelentkez�si seg�dletet is �ssze�ll�tott.
Aj�nlatk�r� a K�zbeszerz�si �rtes�t� 2001. december 19-i 51. sz�m�ban (10035) m�dos�totta a r�szv�teli felh�v�s�t. Az alkalmass�g elb�r�l�si szempontjait meg�llap�t� 10. a) pont 4. francia bekezd�s�ben meghat�rozott likvidit�si gyorsr�ta kisz�m�t�si m�dj�t az al�bbiak szerint m�dos�totta: "Likvidit�si gyorsr�ta = forg�eszk�z�k � k�szletek/r�vid lej�rat� k�telezetts�gek."
Szint�n m�dos�totta az alkalmatlans�gi szempontokat meghat�roz� 10. b) pont 8. francia bekezd�s�ben meg�llap�tott a likvidit�si r�ta �rt�k�t az al�bbiak szerint:
"A likvidit�si r�ta �rt�ke kisebb mint 1."
Aj�nlatk�r� a K�zbeszerz�si �rtes�t� ugyanezen sz�m�ban (10036) helyesb�tette is r�szv�teli felh�v�s�t, mely szerint a beszerz�s t�rgy�nak a meghat�roz�s�n�l a 3. a), aa) pontj�ban az el�ad�terem befogad�k�pess�ge 470 f�.
A k�relmez� 2001. december 17-�n ny�jtotta be a jogorvoslati k�relm�t, melyben k�rte jogs�rt�s meg�llap�t�s�t �s ideiglenes int�zked�sk�nt az elj�r�s felf�ggeszt�s�t.
A t�rgyal�son kieg�sz�tett k�relm�ben el�adta, hogy a Kbt. 79. � (3) bekezd�se alapj�n �gyf�lk�pess�ggel rendelkezik, mert mint �rdekk�pviseleti szervnek feladata az �rt�kes�t�si piacon jelen l�v� gazd�lkod� szervezetek �rdekeinek az �rv�nyes�t�se �s t�bb tagszervezet fordult hozz� ilyen k�r�ssel sz�ban.
Csatolta az alapszab�ly�t �s el�adta, hogy ugyan konkr�tan jogorvoslati elj�r�s ind�t�s�ra vonatkoz� rendelkez�st nem tartalmaz, azonban a szaksz�vets�g c�lj�t �s feladat�t meghat�roz� 2.1. �s 2.2. pont kimondja, hogy k�pviseli tagjai �rdekeit.
�ll�spontja szerint aj�nlatk�r� oly magas m�rt�k� �s egyidej�, ugyanakkor ellentmond� felt�teleket hat�rozott meg, amelyeknek meg�t�l�se szerint �nmag�ban egy v�llalkoz� sem felelne meg.
Konkr�tan kifog�solta a felh�v�s azon rendelkez�seit, mely szerint alkalmatlannak min�s�l az a jelentkez�, aki nem rendelkezik tervez�sre vonatkoz� min�s�gbiztos�t�si rendszerrel, 2001. �vben nincs legal�bb 8 milli�rd Ft �rt�k� rekonstrukci�s munk�ja, a fels�fok� v�gzetts�g� alkalmazottainak ar�nya nem �ri el 40%-ot. Meg�t�l�se szerint ilyen nagys�g� �p�t�si beruh�z�s eset�n 45�50 f� fels�fok� v�gzetts�g� szakember elegend�.
S�relmezte, hogy a felh�v�s 10. b) pontj�nak az els� francia bekezd�s�ben az ut�bbi 2 �vnek aj�nlatk�r� az 1998. �s az 1999. �vet jel�lte meg, majd ezt k�vet�en a harmadik francia bekezd�sben ut�bbi 3 �vk�nt az 1999., 2000., 2001. �vet jel�lte meg, amely ellentmond�sos.
A jogorvoslati k�relm�nek a likvidit�si gyorsr�ta kisz�m�t�s�nak m�dj�ra �s m�rt�k�re vonatkoz� r�sz�t � a r�szv�teli felh�v�s id�k�zbeni m�dos�t�s�ra tekintettel � visszavonta.
2001. december 22-�n kezdem�nyezett hivatalb�l jogorvoslati elj�r�st Morvayn� dr. V�gh Katalin a K�zbeszerz�sek Tan�cs�nak tagja.
El�adta, hogy a k�relmez� h�vta fel a figyelm�t 2001. december 13-�n aj�nlatk�r� r�szv�teli felh�v�s�ra �s annak �ttanulm�nyoz�sa alapj�n �ll�spontja szerint a 10. b) pontban meghat�rozott alkalmatlann� min�s�t�si szempontok vonatkoz�s�ban felmer�l azok t�lzott m�rt�ke, illet�leg a piachoz jut�st korl�toz� jellege. Ebben a k�rben utalt a tervez�sre vonatkoz� min�s�gbiztos�t�si rendszer el��r�saira, a 2001. �vre vonatkoz� 8 milli�rd Ft-os rekonstrukci�s munka igazol�s�ra, a fels�fok� alkalmazottak legal�bb 40%-os ar�ny�ra.
Jogorvoslati kezdem�nyez�s�ben k�rte, hogy a D�nt�bizotts�g vizsg�lja meg aj�nlatk�r� r�szv�teli felh�v�s�nak a p�nz�gyi, m�szaki �s gazdas�gi alkalmass�gra �s alkalmatlans�gra vonatkoz� k�vetelm�nyeinek jogszer�s�g�t �s amennyiben azok a Kbt. szab�lyaival ellent�tesek, �llap�tsa meg a jogs�rt�st �s hozzon ideiglenes int�zked�st a k�zbeszerz�si elj�r�s felf�ggeszt�s�r�l.
Aj�nlatk�r� �r�sbeli �s sz�beli �szrev�tel�ben bejelentette, hogy a fentiekben id�zettek szerint a r�szv�teli felh�v�s�nak a likvidit�si r�t�ra vonatkoz� r�sz�t m�dos�totta, �gy meg�t�l�se szerint a jogorvoslati k�relem, illet�leg kezdem�nyez�s e r�szben okafogyott� v�lt, egyebekben pedig a k�relmek elutas�t�s�t k�rte.
Aj�nlatk�r� els�dlegesen a k�relmez� �gyf�lk�pess�g�nek a hi�ny�ra hivatkozott. �ll�spontja szerint az alapszab�ly rendelkez�sei ezt nem alapozz�k meg, a tagszervezetek pedig nem �r�sban kezdem�nyezt�k a jogorvoslati elj�r�s megind�t�s�t.
El�adta, hogy a felh�v�s�t a Kbt. rendelkez�seinek �s az �ltal�nos gyakorlatnak megfelel�en hat�rozta meg. Hivatkozott arra is, hogy enn�l szigor�bb alkalmass�gi, illet�leg alkalmatlans�gi k�vetelm�nyeket meg�llap�t� felh�v�s�t egyr�szt kor�bban nem t�madt�k meg, m�sr�szt abban az elj�r�sban t�bb olyan aj�nlattev� is volt, aki megfelelt a k�vetelm�nyeknek.
A p�nz�gyi �s gazdas�gi alkalmass�g igazol�s�ra k�rt nyilatkozatokkal kapcsolatban az al�bbiakra hivatkozott:
� a felh�v�sa 9. pontj�nak harmadik francia bekezd�s�ben a Kbt. 44. � (1) bekezd�s d) pontja alapj�n k�rt nyilatkozatot. Ez a d) pont az �rtelmez�se szerint �pp azt teszi lehet�v�, hogy az el�z� pontokban konkr�tan meg nem jel�lteken k�v�l egy�b, a fizet�k�pess�g meg�llap�t�s�ra alkalmas egy�b nyilatkozatot k�rjen. Az �ltala k�rt f�bb �zleti mutat�k pedig � figyelemmel a r�szv�teli jelentkez�s hat�ridej�re is � t�kr�zik a jelentkez� 2001. �vi gazdas�gi, p�nz�gyi helyzet�t, annak alakul�s�t. Ennek hi�ny�ban csak a 2000. �v v�g�ig ismerhetn� meg a jelentkez� p�nz�gyi, gazdas�gi helyzet�t, pedig abban 2001-ben, f�k�nt az �v v�g�re jelent�s v�ltoz�sok is bek�vetkezhettek.
� a felh�v�sa 9. pontj�nak 4-5. francia bekezd�s�ben a Kbt. 44. � (1) bekezd�s c) pontja alapj�n k�rte az el�z� h�rom�vire vonatkoz� forgalmi adatokat. Ugyanakkor el�adta, hogy a felh�v�sa ezen rendelkez�seit �gy �rtelmezi, hogy az el�z� h�rom �vben benne van a 2001-es �v is, azaz az el��r�s az 1999-es, a 2000-es �s a 2001-es �vekre vonatkozik.
A m�szaki alkalmass�g igazol�s�ra az els� francia bekezd�sben t�masztott k�vetelm�nyt azzal indokolta, hogy a beszerz�se �sszetett: r�szben �j �p�t�si beruh�z�s, r�szben �p�t�si, kivitelez�si szolg�ltat�s, fel�j�t�s, ez�rt v�lasztotta sz�t a Kbt. 44. � (2) bekezd�s a) pontj�nak megfelel�en �s k�rte h�rom, illetve �t �vre az ismertet�st. A folyamatban lev� kivitelez�si munk�kr�l pedig annak �rdek�ben k�rt nyilatkozatot, hogy felm�rhet� legyen: a jelentkez� kapacit�sai mennyire lek�t�ttek.
Aj�nlatk�r� el�adta, hogy a p�nz�gyi alkalmass�g k�r�ben az�rt hat�rozta meg szempontk�nt, hogy figyelembe veszi az �rbev�telen bel�l az �p�t�si �s rekonstrukci�s munk�k �ves nagys�g�t, mert a beszerz�s�nek egy jelent�s r�sze rekonstrukci�. A rekonstrukci� fogalm�t nem hat�rozta meg ugyan, azon minden olyan �p�t�si munk�t �rt, amely nem �j beruh�z�s.
A felh�v�s 10. b) pontj�ban meghat�rozott alkalmatlans�gi szempontokkal kapcsolatban aj�nlatk�r� az al�bbiakat adta el�:
� az els� francia bekezd�s vonatkoz�s�ban elismerte, hogy t�vesen jel�lte meg az ut�bbi k�t �vk�nt az 1998-at �s az 1999-et �s emiatt a m�sodik francia bekezd�sben is t�ves az ut�bbi k�t �vben kifejez�s �rtelmez�se,
� a harmadik francia bekezd�s vonatkoz�s�ban el�adta, hogy felh�v�s�ban val�ban ut�bbi h�rom �vk�nt az 1999-es, a 2000-es �s a 2001-es �vet k�v�nja �rt�kelni a referenci�kn�l,
� a min�s�gbiztos�t�si rendszer tan�s�t�s�t a 10. b) pont 4. francia bekezd�s�ben el��rta mind a tervez�sre, mind a f�v�llalkoz�sra, mind pedig a gener�lkivitelez�sre is. R�sz�r�l a k�nny�t�s az volt, hogy nem egy konkr�t min�s�gbiztos�t�si rendszert fogadott csak el, hanem megengedte b�rmely rendszerben akkredit�lt min�s�gbiztos�t�s igazol�s�t. A tervez�s vonatkoz�s�ban �ll�spontja szerint az indokolja a k�vetelm�ny t�maszt�s�t, hogy ugyan k�szen vannak a komplett kivitelez�si tervek, azonban a kivitelez�s sor�n sz�ks�ges annak fel�lb�r�lata, helyess�g�nek ellen�rz�se �s �rtelmez�se, ezt pedig megfelel�en az tudja csak elv�gezni, aki rendelkezik a tervez�sre is vonatkoz� min�s�gbiztos�t�si rendszerrel,
� az �t�dik francia bekezd�sben el��rtak szerint �rt�kelni k�v�nja a 2001. �vben az �rt�kes�t�s nett� �rbev�tel�t �s a rekonstrukci�s munk�k �rt�k�t. Meg�t�l�se szerint az �ltala az eg�sz 2001. �vre rekonstrukci�s munk�kra meghat�rozott 8 milli�rd forintos hat�r nem t�lzott m�rt�k�, t�bb olyan c�get is ismer, amely megfelel ennek a k�vetelm�nynek. Ugyanakkor ez kifejezi azt is, hogy az adott c�g milyen nagys�grend� munk�k elv�gz�s�re alkalmas,
� a hetedik francia bekezd�sben foglalt � a fels�fok� v�gzetts�g�ek 40%-os ar�ny�t meg�llap�t� � el��r�s nem min�s�thet� t�lzottnak. A beszerz�s komplexit�sa indokolja a min�l magasabb ar�ny meghat�roz�s�t. Kor�bbi beszerz�s�ben nem kifog�solt�k a jelentkez�k az enn�l magasabb 50%-os ar�nyt �s t�bb alkalmas jelentkez� volt. Egy�bk�nt pedig ez 200 f� alkalmazottra vet�tve 80 f�t jelent, ami pedig elv�rhat�, figyelemmel arra, hogy k�zben m�s munk�kat is v�geznek.
Egy�b �rdekeltk�nt a Magyar �p�t� Rt. �szrev�tel�ben k�rte a k�relmez� jogorvoslati k�relm�nek t�rt�n� helytad�st, az abban foglalt indokokra tekintettel.
A D�nt�bizotts�g a D.796/3/2001. sz. hat�rozat�ban aj�nlatk�r� k�zbeszerz�si elj�r�s�t felf�ggesztette.
A D�nt�bizotts�g a k�relmez� jogorvoslati k�relm�t D. 796/2001. sz. alatt iktatta, m�g a hivatalb�li jogorvoslati kezdem�nyez�s iktat�sz�ma D. 812/2001. volt. A D�nt�bizotts�g a k�t jogorvoslati elj�r�st D. 796/2001. sz�m alatt egyes�tette.
A D�nt�bizotts�g els�dlegesen a k�relmez� �gyf�lk�pess�g�t vizsg�lta �s az al�bbi indokokra tekintettel meg�llap�totta, hogy annak felt�telei nem �llnak fenn.
A Kbt. 79. � (2) bekezd�se �rtelm�ben a Bizotts�g elj�r�sa k�relemre vagy hivatalb�l indul.
A Kbt. 79. � (3) bekezd�se az al�bbiak szerint hat�rozza meg a k�relem beny�jt�s�ra val� jogosults�got, az �gyf�lk�pess�get:
"A k�relmet az aj�nlatk�r�, az aj�nlattev� vagy az olyan egy�b �rdekelt (a tov�bbiakban: k�relmez�) ny�jthatja be, akinek jog�t vagy jogos �rdek�t az e t�rv�nybe �tk�z� tev�kenys�g vagy mulaszt�s s�rti, vagy vesz�lyezteti."
A k�relmez� � az �p�t�si V�llalkoz�k Orsz�gos Szaksz�vets�ge � orsz�gos szakmai �rdekk�pviseleti szerv, m�k�d�s�t alapszab�lya hat�rozza meg.
A D�nt�bizotts�g azt vizsg�lta, hogy a konkr�t k�zbeszerz�si, illetve jogorvoslati elj�r�sban meg�llap�that�-e a Kbt. fent id�zett rendelkez�s�ben t�masztott felt�telek fenn�ll�sa. Ugyanis a D�nt�bizotts�g �ll�spontja szerint �nmag�ban az �rdekk�pviseleti jelleg nem jelent egyben �ltal�nos jogorvoslat kezdem�nyez�si jogosults�got. Konkr�tan jogorvoslati elj�r�sok kezdem�nyez�s�r�l az alapszab�ly nem rendelkezik, �gy az alapszab�ly �ltal�nos a szaksz�vets�g c�lj�t �s feladatait meghat�roz� r�sze vizsg�lhat�.
A k�relmez� alapszab�lya ezzel kapcsolatban a k�vetkez�ket mondja ki:
"2. A szaksz�vets�g c�lja �s feladatai

2.1. �VOSZ c�lja:
A szaksz�vets�g �sszefoglalja �s ell�tja a magyar �p�t�si v�llalkoz�k szakmai �rdekk�pviselet�t, hozz�j�rul az �p�t�s�gy fejleszt�s�hez, szab�lyoz�s�t el�seg�t� tev�kenys�ghez, az �p�t�s�gy hat�kony m�k�d�s�hez, a hazai �s nemzetk�zi kapcsolatok fejleszt�s�hez.

2.2. �VOSZ feladatai:

1. Kezdem�nyezi, koordin�lja, szervezi �s k�pviseli tagjai szakmai, munkaad�i �rdekeinek �rv�nyre juttat�s�t."
Ezen rendelkez�sekb�l meg�llap�that�, hogy az alapszab�ly csak �ltal�nos jelleggel mondja ki a szakmai �s munkaad�i �rdekek k�pviselet�t.
A jogorvoslati elj�r�s t�rgy�t viszont konkr�t k�zbeszerz�si elj�r�s felh�v�s�nak egyes alkalmass�gi, alkalmatlans�gi szempontjai k�pezik. A D�nt�bizotts�g �ll�spontja szerint ezekb�l a szempontokb�l tartalmuk alapj�n nem vonhat� le olyan k�vetkeztet�s, hogy azok �ltal�nos jelleggel �rintik az �p�t�si v�llalkoz�sokat. M�r �nmag�ban a potenci�lis jelentkez�i k�r is sz�k szegmentje az �p�t�si v�llalkoz�soknak. Ezen k�r vonatkoz�s�ban sem �llap�that� meg, hogy �ket mindannyiukat �rinti, hiszen minim�lisan jelezt�k a probl�m�t a k�relmez�n�l, illetve �n�ll� jogorvoslati k�relem nem is ker�lt beny�jt�s�ra. A D�nt�bizotts�g �ll�spontja szerint � a Kbt. fentiekben id�zett rendelkez�s�re tekintettel � az orsz�gos szakmai �rdekk�pviseleti szerv az alapszab�lya felhatalmaz�sa hi�ny�ban nem jogosult a csak egyes tagjai sz�m�ra s�relmes int�zked�sek, felh�v�sok megt�mad�s�ra. Ezen ig�ny�ket az egyes tagok �n�ll�an jogosultak �rv�nyes�teni a konkr�t, egyedi jogorvoslati elj�r�sokban.
A D�nt�bizotts�g erre tekintettel a k�relmez� jogorvoslati k�relm�t a Kbt. 88. � (1) bekezd�se alapj�n � az �gyf�lk�pess�ge hi�nya miatt � elutas�totta.
A D�nt�bizotts�g a hivatalb�li elj�r�s kezdem�nyez�s alapj�n az al�bbiak szerint �llap�totta meg, hogy jogszab�lys�rt� aj�nlatk�r� r�szv�teli felh�v�sa.
A D�nt�bizotts�g el�sz�r az aj�nlatk�r� felh�v�s�nak a p�nz�gyi, a gazdas�gi �s a m�szaki alkalmass�g igazol�s�ra vonatkoz� r�sz�t vizsg�lta, mert ezen k�rt adatok, igazol�sok alapj�n lehet csak meghat�rozni az alkalmass�g, illetve alkalmatlans�g elb�r�l�s�nak szempontjait. Ez ut�bbiak jogszer�s�g�t teh�t alapvet�en befoly�solja az a k�r�lm�ny, hogy az alapj�ul szolg�l� igazol�si m�d megfelel-e a t�rv�nyi rendelkez�seknek.
A Kbt. 25. �-a �rtelm�ben a Kbt. rendelkez�seit�l csak annyiban lehet elt�rni, amennyiben azt a Kbt. megengedi.
A jelen elj�r�sban is ir�nyad� Kbt. 33. � (5) bekezd�se kimondja: "Az aj�nlatk�r� az aj�nlati felh�v�s�ban kiz�r�lag az e t�rv�nyben meghat�rozott m�don �rhatja el� az aj�nlattev� p�nz�gyi, gazdas�gi �s m�szaki alkalmass�g�nak igazol�s�t."
A Kbt. 44. � (1) bekezd�se az al�bbiak szerint hat�rozza meg a p�nz�gyi �s gazdas�gi alkalmass�g igazol�s�val kapcsolatos k�vetelm�nyeket:
"44. � (1) Az aj�nlattev�nek, illet�leg az alv�llalkoz�nak a szerz�d�s teljes�t�s�hez sz�ks�ges p�nz�gyi �s gazdas�gi alkalmass�ga igazolhat�
a) p�nz�gyi int�zm�nyt�l sz�rmaz� � err�l sz�l� � nyilatkozattal;
b) m�rleg�nek (egyszer�s�tett m�rleg�nek, besz�mol�j�nak vagy konszolid�lt m�rleg�nek) beny�jt�s�val;
c) el�z� legfeljebb h�rom�vi teljes forgalm�r�l �s ugyanezen id�szakban a k�zbeszerz�s t�rgy�nak forgalm�r�l sz�l� nyilatkozat�val;
d) az aj�nlatk�r� �ltal el��rt tartalm� egy�b � fizet�k�pess�g�nek meg�llap�t�s�ra alkalmas � nyilatkozattal vagy dokumentummal."
Tov�bb� a Kbt. 44. � (4) �s (5) bekezd�se az al�bbi �ltal�nos k�vetelm�nyeket �llap�tja meg az alkalmass�g, alkalmatlans�g igazol�s�val, meg�llap�t�s�val kapcsolatban:
"(4) Az aj�nlati felh�v�sban meg kell hat�rozni, hogy az (1), illet�leg (2) bekezd�sben foglaltakkal �sszef�gg� mely k�r�lm�nyek megl�te, illet�leg hi�nya vagy azok milyen m�rt�k� fogyat�koss�ga miatt min�s�ti az aj�nlatk�r� az aj�nlattev�t alkalmatlannak a szerz�d�s teljes�t�s�re.
(5) Az aj�nlatk�r�nek az (1)�(2) bekezd�sben meghat�rozott adatok �s t�nyek k�r�s�t � figyelemmel az aj�nlattev� �zleti titokhoz f�z�d� �rdek�re � a k�zbeszerz�s t�rgy�ra kell korl�toznia, a (4) bekezd�s szerinti k�vetelm�nyeket pedig � a beszerz�s becs�lt �rt�k�re is tekintettel � legfeljebb a szerz�d�s teljes�t�s�hez t�nylegesen sz�ks�ges felt�telek m�rt�k�ig lehet el��rni."
A D�nt�bizotts�g �ttekintette aj�nlatk�r� felh�v�s�nak a p�nz�gyi �s gazdas�gi alkalmass�g igazol�s�ra vonatkoz� 9. pontj�t.
Aj�nlatk�r� a 9. pont harmadik francia bekezd�s�ben � a fentiekben ismertetettek szerint � a Kbt. 44. � (1) bekezd�s d) pontj�ra hivatkoz�ssal nyilatkozatot k�rt a 2001. �vre vonatkoz� el�zetes f�bb �zleti mutat�kr�l.
A D�nt�bizotts�g �ll�spontja szerint a nyilatkozat k�r�se �sszhangban van a Kbt. hivatkozott �s fent id�zett 44. � (1) bekezd�s d) pontj�ban t�masztott k�vetelm�nyekkel. Ez a d) pont nem tartalmaz id�beli korl�toz�st, �gy nincs jogi akad�lya az ind�t�skor folyamatban lev�, azaz a 2001-es �v vonatkoz�s�ban nyilatkozatot k�rni.
Aj�nlatk�r� az �ltala konkr�tan megjel�lt f�bb �zleti mutat�kr�l k�rt nyilatkozatot, �gy k�r�se a d) pont el��rt "egy�b � fizet�k�pess�g�nek meg�llap�t�s�ra alkalmas" k�vetelm�nynek megfelel, semmi esetre sem azonos a 2001-es �v m�rlegadataival, illetve el�zetes m�rlegadataival.
A D�nt�bizotts�g a felh�v�s 9. pontj�nak 4�5. francia bekezd�s�ben meghat�rozottak vonatkoz�s�ban meg�llap�totta, hogy azok megfelelnek a Kbt. 44. � (1) bekezd�s c) pontja rendelkez�seinek, helyes �rtelmez�s eset�n az adatszolg�ltat�s a 2000., 1999. �s 1998. �veket �rintheti.
Azonban aj�nlatk�r� �gy nyilatkozott, hogy ezen bekezd�sekben az "el�z� 3 �v" id�tartam megjel�l�st �gy �rtelmezi, hogy abban benne van a 2001-es �v is, �gy az az 1999-es, a 2000-es �s a 2001-es �vre vonatkozik.
A D�nt�bizotts�g ezzel kapcsolatban az al�bbiakra k�v�n r�mutatni.
Egyr�szt a nyelvtani �rtelmez�s szerint sem vehet� figyelembe a folyamatban lev� �v el�z� �vk�nt. El�z� �vnek csak a m�r lez�rult �v min�s�thet�.
M�sr�szt ezekben a bekezd�s�kben aj�nlatk�r� �ves forgalmi adatokat k�rt, folyamatban lev� �vr�l pedig �ves forgalmi adatok k�zl�se kiz�rt, a Kbt. 44. � (1) bekezd�s c) pontja �ppen azt a jogalkot�i sz�nd�kot t�kr�zi, hogy az �ves gazd�lkod�si mutat�k k�r�ben a vizsg�lat v�gleges, teljes adatokra terjedjen ki.
A Kbt. 44. � (2) bekezd�se az al�bbiak szerint hat�rozza meg a m�szaki alkalmass�g igazol�s�val szemben a k�vetelm�nyeket:
"(2) Az aj�nlattev�nek, illet�leg az alv�llalkoz�nak a szerz�d�s teljes�t�s�hez sz�ks�ges m�szaki alkalmass�ga igazolhat�
a) az el�z� legfeljebb h�rom �v legjelent�sebb sz�ll�t�sainak, szolg�ltat�sainak, illetve az el�z� legfeljebb �t �v legjelent�sebb �p�t�si beruh�z�sainak ismertet�s�vel (legal�bb az ellenszolg�ltat�s �sszege, a teljes�t�s ideje �s a szerz�d�st k�t� m�sik f�l megnevez�s�vel);
b) m�szaki-technikai felszerelts�g�nek le�r�s�val;
c) azoknak a szakembereknek (szervezeti egys�geknek), illetve vezet�knek a megnevez�s�vel, k�pzetts�g�k ismertet�s�vel, akiket be k�v�n vonni a teljes�t�sbe, k�l�n�sen azok bemutat�s�val, akik a min�s�gellen�rz�s�rt felel�sek;
d) a term�k le�r�s�val, mintap�ld�ny�nak, f�nyk�p�nek bemutat�s�val, melynek eredetis�g�t az aj�nlatk�r� felh�v�s�ra igazolni kell;
e) a megk�vetelt �s egy�rtelm�en megadott m�szaki le�r�sok tekintet�ben az elismert � b�rmely nemzeti rendszerben akkredit�lt � min�s�gtan�s�t� int�zm�nyt�l sz�rmaz� tan�s�tv�nnyal;
f) termel�si, illetve kutat�si-fejleszt�si k�pess�g�r�l az aj�nlatk�r� vagy m�s szervezet �ltal v�gzett vizsg�lattal, ha a term�k, illetve a szolg�ltat�s �sszetett, vagy ha k�l�nleges c�lra szolg�l;
g) a saj�t �s a teljes�t�sbe bevonand� m�szaki vagy gazdas�gi egys�gek min�s�gbiztos�t�si rendszer�nek
� b�rmely nemzeti rendszerben akkredit�lt � tan�s�t� �ltali tan�s�t�s�val."
Ez esetben is ir�nyad�ak a Kbt. 44. � (4) �s (5) bekezd�s�ben foglalt rendelkez�sek.
Aj�nlatk�r� a m�szaki alkalmass�g igazol�s�ra az els� francia bekezd�sben k�rte az elm�lt h�rom �v �p�t�si, kivitelez�si szolg�ltat�sainak (fel�j�t�s), illetve az elm�lt �t �v legjelent�sebb �p�t�si beruh�z�sainak ismertet�s�t.
A D�nt�bizotts�g �ll�spontja szerint aj�nlatk�r� ezen el��r�sa az al�bbi indokokra tekintettel jogszab�lys�rt�.
Aj�nlatk�r� a fentiekben id�zettek szerint hat�rozta meg felh�v�sa 3. a) pontj�ban a beszerz�s t�rgy�t. A 3. a), aa) pontja �j oktat�si k�zpont l�tes�t�s�re, az ab) pontja m�k�d� oktat�si �p�let �talak�t�s�ra, fel�j�t�s�ra �s 500 adagos konyha l�tes�t�s�re stb., ac) pontja pedig parkol�si lehet�s�get is biztos�t� �j pihen�park kialak�t�s�ra vonatkozik.
A beszerz�s t�rgy�nak min�s�t�s�t k�telez� jelleggel maga a Kbt. hat�rozza meg, az al�bbiak szerint:
"8. � (1) E t�rv�ny alkalmaz�s�ban �p�t�si beruh�z�s � a fel�j�t�s �s a korszer�s�t�s kiv�tel�vel � az �p�tm�ny, �p�tm�nyr�sz, �p�tm�nyegy�ttes meg�p�t�se, �talak�t�sa, b�v�t�se, helyre�ll�t�sa, lebont�sa, elmozd�t�sa, rendeltet�s�nek �p�t�si munk�val j�r� megv�ltoztat�sa, valamint az ezekhez kapcsol�d� szakipari, technol�giai szerel�si munk�k.
(2) Ha e t�rv�ny az �p�t�si beruh�z�ssal kapcsolatban k�l�n�s elj�r�si szab�lyokat �r el�, e szab�lyokat kell alkalmazni az (1) bekezd�s szerinti tev�kenys�ggel egy�tt j�r� �s egy k�zbeszerz�si elj�r�sban megrendelt � annak �rt�k�n�l alacsonyabb �rt�k� � �rura, illetve szolg�ltat�sra is."
A D�nt�bizotts�g a Kbt. ezen rendelkez�sei alapj�n meg�llap�totta, hogy aj�nlatk�r� beszerz�se �p�t�si beruh�z�snak min�s�l. Egyr�szt a 3. a) aa) �j �p�t�s �rt�ke meghaladja, az ab) pontban megjel�lt munk�k �rt�k�t �s egy k�zbeszerz�si elj�r�sban t�rt�nik a megrendel�s. M�sr�szt maga az ab) pontban foglaltak sem min�s�thet�k egy�rtelm�en fel�j�t�snak, hiszen �talak�t�sra, konyha l�tes�t�s�re is vonatkoznak. A Kbt. fent id�zett 44. � (5) bekezd�se �rtelm�ben a k�zbeszerz�s t�rgy�ra kell korl�tozni az alkalmass�g igazol�s�ra k�rt adatokat �s t�nyeket. �gy jogszab�lys�rt�, hogy aj�nlatk�r� az �p�t�si beruh�z�son k�v�l fel�j�t�sra, azaz szolg�ltat�sra is k�rt referenci�t.
Aj�nlatk�r� a r�szv�telre jelentkez�k alkalmass�ga elb�r�l�s�nak szempontja k�z�tt harmadikk�nt hat�rozta meg azt is, hogy: "az �rbev�telen bel�l az �p�t�si �s rekonstrukci�s munk�k �ves nagys�ga".
A D�nt�bizotts�g �ll�spontja szerint ez az elb�r�l�si szempont � a fentiekben a fel�j�t�sra vonatkoz� indokokra tekintettel � jogszab�lys�rt�.
Aj�nlatk�r� a Kbt. 44. � (5) bekezd�se alapj�n alkalmass�gi elb�r�l�si szempontot is csak a beszerz�s t�rgy�ra �rhatott volna el�, ez pedig az �p�t�si beruh�z�s, nem pedig rekonstrukci�.
Jogszab�lys�rt� ez a rendelkez�s arra tekintettel is, mert a rekonstrukci�s munka fogalm�t a Kbt. 10. � n) pontja szerint ir�nyad� jogszab�lyok k�z�l az orsz�gos telep�l�srendez�si �s �p�t�si k�vetelm�nyekr�l sz�l� 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet � aj�nlatk�r� fentiekben ismertetett sz�beli �rtelmez�s�vel ellent�tesen � az al�bbiak szerint hat�rozta meg az 1. sz�m� mell�klet 63. pontj�ban:
"Rekonstrukci�: z�m�ben avult v�rosr�sz olyan korszer�s�t�se, amelyn�l az �p�letek nagy r�sze bont�sra ker�l �s sz�ks�g szerint az �th�l�zat �s a t�mboszt�s is m�dosul a jelen ig�nyszintnek megfelel� �llapot el�r�se �rdek�ben."
A rekonstrukci� fogalm�t pedig aj�nlatk�r� a ir�nyad� jogszab�lyi rendelkez�sekkel ellent�tesen nem haszn�lhatja, nem veheti figyelembe, illet�leg � amennyiben e fogalmat saj�ts�gosan k�v�nja �rtelmezni � a felh�v�s�ban erre egy�rtelm� el��r�st kellett volna tennie.
A D�nt�bizotts�g meg�llap�totta, hogy az alkalmatlans�gi szempontokat meghat�roz� 10. b) pont al�bbi rendelkez�sei jogszab�lys�rt�ek:
� maga az aj�nlatk�r� is elismerte, hogy az els� k�t francia bekezd�sben t�vesen jel�lte meg ut�bbi k�t �vk�nt az 1998-as, �s az 1999-es esztend�t. A felh�v�s 2001-ben lett k�zz�t�ve, �gy ehhez k�pest ut�bbi k�t �vnek az 1999. �s 2000. �v felel meg.
� a harmadik francia bekezd�sben ut�bbi 3 �vnek � az 1999. a 2000. �s a 2001. �vet jel�lte meg aj�nlatk�r�. Folyamatban lev� 2001-es esztend�ben nem lehet ut�bbi �vnek min�s�teni a 2001-et, hanem csak az ezt megel�z�eket.
� az �t�dik francia bekezd�s els� fordulat�ban arr�l rendelkezett, hogy az �rt�kes�t�s nett� �rbev�tele az 1999., 2000. �s 2001. �vekben nem �ri el �tlagosan az �vi 15 milli�rd forintot. Aj�nlatk�r�nek a 2001. �vre vonatkoz�an az �rtes�t�s nett� �rbev�tele, mint �rt�kelend� adat nem �ll a rendelkez�s�re. A p�nz�gyi, gazdas�gi alkalmass�g igazol�s�ra 1998�2000. �vi m�rleget kell beny�jtani. Aj�nlatk�r� ugyan k�rt a 2001. �vre vonatkoz�an el�zetes nyilatkozatot a f�bb �zleti mutat�kr�l � k�zt�k a nett� �rbev�telr�l �, azonban ezt nem �rt�kelheti 2001. �v nett� �rbev�tel�nek, �pp el�zetes jellege, illetve az �v le nem z�r�d�sa miatt. Erre tekintettel jogszab�lys�rt� a 2001. �vre meghat�rozott �ves nett� �rbev�tellel kapcsolatban alkalmatlans�gi szempont meghat�roz�sa. Ugyanis a Kbt. 44. � (4) bekezd�s �rtelm�ben csak az (1) �s (2) bekezd�sben foglaltakkal, teh�t az alkalmass�g igazol�s�ra jogszer�en k�rt adatokkal �sszef�gg�en hat�rozhat� meg az alkalmatlans�gi szempont.
� Aj�nlatk�r� az �t�dik francia bekezd�s m�sodik fordulat�ban alkalmatlans�gi szempontk�nt hat�rozta meg, hogy 2001. �vben a rekonstrukci�s munk�k �rt�ke kevesebb mint 8 milli�rd forint. A D�nt�bizotts�g a fentiekben kifejtette �ll�spontja, hogy a beszerz�s t�rgya nem min�s�l sem a jogszab�ly szerinti, sem az aj�nlatk�r� �rtelmez�se szerinti rekonstrukci�nak, �gy ezzel kapcsolatban alkalmass�g igazol�sa sem k�rhet�, ugyanezen okb�l a Kbt. 44. � (5) bekezd�s�re tekintettel nem hat�rozhat� meg alkalmatlans�gi szempontk�nt. Erre tekintettel a D�nt�bizotts�g a 8 milli�rd Ft-os �rt�ket m�r nem is vizsg�lta.
� Aj�nlatk�r� a negyedik francia bekezd�sben a tervez�s vonatkoz�s�ban is k�vetelm�nyk�nt t�masztotta a min�s�gbiztos�t�si rendszer megl�t�t. A D�nt�bizotts�g t�nyk�nt meg�llap�totta, hogy aj�nlatk�r� m�r elk�sz�ttette a r�szletes kiviteli tervdokument�ci�t, �ppen ez�rt a beszerz�s t�rgy�ban nincs tervez�si munkar�sz. A Kbt. 44. � (5) bekezd�se �rtelm�ben alkalmatlans�gi szempontot a "k�zbeszerz�s t�rgy�ra kell korl�toznia" �s "legfeljebb a szerz�d�s teljes�t�s�hez t�nylegesen sz�ks�ges felt�telek m�rt�k�ig lehet el��rni". A D�nt�bizotts�g �ll�spontja szerint ez azt meghalad� m�rt�k. A tervez�si szakasz m�r lez�rult, �gy emiatt sem indokolt. Az a k�r�lm�ny pedig amire aj�nlatk�r� hivatkozott, hogy a kivitelez�s sor�n sz�ks�ges a tervek �rtelmez�se, fel�lb�r�lata, egyeztet�sek lebonyol�t�sa nem min�s�thet� olyan �n�ll� feladatnak, amely sz�ks�gess� tenn� a min�s�gbiztos�t�si rendszer k�vetelm�ny�nek val� megfelel�st kifejezetten ezen a szakter�leten is. Egy�bk�nt pedig a kivitelez�si tev�kenys�g sz�ks�gk�ppen mag�ban foglalja azokat a r�szmunkafolyamatokat, amelyekre hivatkozott aj�nlatk�r�.
� Aj�nlatk�r� hetedik alkalmatlans�gi szempontk�nt hat�rozta, hogy: "a teljes�t�sbe bevonni k�v�nt saj�t m�szaki �s alkalmazotti l�tsz�ma nem �ri el a 200 f�t, �s ebb�l a fels�fok� v�gzetts�g�ek ar�nya 40% alatti". A D�nt�bizotts�g �ll�spontja szerint aj�nlatk�r� megfogalmaz�sa alapj�n nem �llap�that� meg egy�rtelm�en ezen alkalmatlans�gi szempont tartalma. Az el��r�s els� fele �rthet�: legyen legal�bb 200 f� saj�t alkalmazottja a jelentkez�nek. A m�sodik fele azonban, amelyet "�s ebb�l" kifejez�ssel kapcsolt hozz� nem �rtelmezhet� helyesen. Ugyanis nem tiszt�zott, hogy amennyiben a saj�t alkalmazottainak l�tsz�ma a jelentkez�nek j�val 200 f� f�l�tt van (pl. ezer) akkor is k�vetelm�ny-e 40%-os ar�ny. Maga aj�nlatk�r� mondta ki, kisz�molva a 40%-os ar�nyt, hogy minimum 80 f� fels�fok� v�gzetts�g� saj�t alkalmazottra vonatkozik az ig�nye, m�g a p�ld�ban szerepl� ezer f�re sz�m�tva a 40% ar�ny 400 f�vel azonos. Az alkalmatlans�gi szempontnak pedig egy�rtelm�nek kell lenni.
A D�nt�bizotts�g a Kbt. 76. � (1) bekezd�s�ben meghat�rozott hat�sk�r�ben elj�rva � a fentiek szerint � �llap�totta meg a Kbt. 88. � (1) bekezd�s d) pontja alapj�n, hogy aj�nlatk�r� megs�rtette a Kbt. 33. � (5) bekezd�s�t �s a 44. � (4) �s (5) bekezd�s�t.
A D�nt�bizotts�g tekintettel arra, hogy a r�szv�teli felh�v�s t�bb rendelkez�se vonatkoz�s�ban �llap�tott meg jogs�rt�st �s emiatt az alkalmass�gra, illetve alkalmatlans�gra vonatkoz� r�szek egys�ge megbomlott a Kbt. 88. � (1) bekezd�s c) pontja alapj�n aj�nlatk�r� teljes r�szv�teli felh�v�s�t megsemmis�tette.
A D�nt�bizotts�g a Kbt. 88. � (1) bekezd�s h) pontja alapj�n rendelkezett az elj�r�si k�lts�gek visel�s�r�l.
A b�r�s�g el�tti jogorvoslatot a Kbt. 89�90. �-a biztos�tja.

Budapest, 2002. janu�r 25.

Dr. Nagy Gizella s. k., Kalm�rn� Di�sy Ildik� s. k.,
k�zbeszerz�si biztos k�zbeszerz�si biztos

Dr. Engler Magdolna s. k.,
k�zbeszerz�si biztos


 

index.html Fel