KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1842)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.4/14/2002.
Tárgy: a SIEMENS Rt. jogorvoslati kérelme Siófok Polgármesteri Hivatal Vagyonigazgatósága közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A SIEMENS Rt. (1143 Budapest, Gizella út 51–57., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet Siófok Polgármesteri Hivatal Vagyonigazgatósága (8601 Siófok, Fő tér l., képviseli: Somogyi Gábor, 1051 Budapest, Vörösmarty tér l., a továbbiakban: ajánlatkérő) "1 db spirál-komputertomográf beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró és a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánító döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő megbízásából eljárva az Euromedic Trading Kft. 2001. november l-jén ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 45. számában nyílt eljárás megindítására (8513/2001.) a rendelkező részben írt tárgyban. A felhívás 4. pontja szerint a teljesítés határideje 2002. március 12. Az 5. pont tartalmazta a dokumentáció kiváltására és rendelkezésre bocsátására vonatkozó információkat is. A felhívás 15. pontja szerint az eredményhirdetés az ajánlatok felbontásától számított 7. napon történik, majd ezt követően a szerződéskötés az eredményhirdetést követő 9. naptári napon. A 16. pont tartalmazta az egyéb információkat, melynek 4. bekezdése szerint az áru jellegétől függően megkövetelt a magyarországi forgalomba hozatali engedély [ORKI, PECA vagy 47/1999. (X. 6.) EüM rendelet], vagy nyilatkozat annak legkésőbb a szállításig történő benyújtásáról:
Az elkészített ajánlati dokumentáció 7. oldal 5. pontja szerint hatósági engedély, vagy annak a szerződéskötés dátumától 30 napon belüli átadásáról szóló nyilatkozat az áru jellegétől függően csatolandó.
Az ajánlattételi határidőig a Variotrade Kft., a Picovent Kft., a Medicare Kft. és kérelmező nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő hiánypótlásra nem biztosított lehetőséget, az ajánlatokat elbírálta, majd annak eredményét 2001. december 27-én kihirdette, mely szerint az eljárás nyertese a Medicare Kft. lett, míg kérelmező ajánlata érvénytelen volt tekintettel arra, hogy csak ORKI engedélyt csatolt, viszont nem csatolta a hatósági engedélyként ugyancsak kötelező Országos Tisztifőorvosi Hivatal sugárvédelmi minősítését.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás megindítását követően nyilatkozott, hogy a nyertesnek kihirdetett ajánlattevővel a szerződéskötést a Döntőbizottsági határozat kézhezvételéig felfüggeszti és erről írásban értesítette a nyertest is.
Kérelmező 2002. január 2-án benyújtott és 2002. január 3-án hiánypótlás keretében kiegészített jogorvoslati kérelmében kérte jogsértés megállapítása mellett ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését és ajánlatkérő költségekben marasztalását. Kérte továbbá ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását és az ügyben tárgyalás tartását is. Kérelmét azzal indokolta, hogy jogsértő módon nyilvánította ajánlatkérő érvénytelenné az ajánlatát. Álláspontja szerint azzal, hogy az ajánlatához ORKI engedélyt csatolt, eleget tett az ajánlati felhívásban és dokumentációban előírtaknak. Előadta azt is, hogy az Országos Tisztifőorvosi Hivatal sugárvédelmi minősítő tanúsítványát véleménye szerint nem kellett csatolni, mivel az nem minősül forgalomba hozatali engedélynek. E véleményét a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet 5. § (1) bekezdésére alapítja, mivel ennek c) pontja szerint a sugárvédelmi minősítést – amennyiben a berendezés kereskedelmi forgalomba nem kerül – a felhasználó kezdeményezi. A kérelmező által megajánlott készülék kereskedelmi forgalomba nem kerül, mivel kizárólag e közbeszerzési eljárásra tekintettel importálta volna kérelmező a németországi anyacégtől. Ennek alapján a minősítés csak az intézménybe történő leszállítást követően szerezhető meg. Előadta továbbá, hogy sérelmesnek tartja ajánlatkérő döntését azért is, mert ajánlata 17/113. oldalán nyilatkozott a készülék szabványoknak, szerződéses, műszaki- és pénzügyi feltételeknek megfelelő módon történő leszállítására és üzembe helyezésére. Kérelmét – a tárgyaláson változatlanul fenntartva – annyiban egészítette ki, hogy álláspontja szerint a vonatkozó jogszabály a forgalomba helyezéssel kapcsolatosan nem egyértelmű rendelkezést tartalmaz, hisz nem határoz meg bizonyos feltételeket. Véleménye, hogy a forgalomba hozatalról egyébként sem lehet beszélni tekintettel arra, hogy a szerződést még nem kötötte meg a készülék szállítására. Álláspontja szerint azért is jogsértő volt az ajánlata érvénytelenné nyilvánítása, mert az ajánlati felhívás és a doku
mentáció rendelkezést tartalmaz arra, hogy ajánlattevőnek 30 napon belül van lehetősége csatolni a szükséges hatósági igazolásokat mindaddig, míg a készüléket le nem szállítja. Vitatta azon ajánlatkérői álláspontot is, hogy az ajánlatuk nem tartalmaz megfelelő nyilatkozatot a feltételek vállalásáról. Elutasította azt az ajánlatkérői vélelmet is, hogy hamis adatot szolgáltatott volna a közbeszerzési eljárás során, mert álláspontja szerint a nem egyértelmű kifejezések ajánlatkérőtől eltérően történő értelmezése nem valósíthatja meg azt. Tudomásul vette, hogy amennyiben ajánlatkérő hamis adatszolgáltatásért eljárást kíván kezdeményezni ellene, az külön jogorvoslati eljárás tárgyát kell hogy képezze. Azt is nyilatkozta a tárgyaláson, hogy a korábban Magyarországra szállított, azonos típusú készülékek minden esetben sugárvédelmi minőségi bizonyítvánnyal rendelkeztek és vállalta, hogy az erre vonatkozó korábbi bizonyítványt a Döntőbizottsághoz 3 napon belül becsatolja, amit később a megjelölt határidőig teljesített is. Határozottan nyilatkozta, hogy szerződéskötés esetén a készülék ütembehelyezéséig az engedélyeket a felhívás 16. pontja szerint ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta volna. A nem egyértelmű jogszabályi megfogalmazásokra előadta azt a példát is, hogy álláspontja szerint a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet vonatkozó előírásai ellentétesek az ajánlati felhívással tekintettel arra, hogy abban ajánlatkérő megengedte a tanúsítványok utólagos becsatolását, így többek között az Országos Tisztifőorvosi Hivatal bizonyítványát is.
A Döntőbizottság az ajánlatkérőnek a jogorvoslati eljárás során tett nyilatkozatára tekintettel ideiglenes intézkedést nem alkalmazott.
Ajánlatkérő írásos észrevételében – melyet a tárgyaláson változatlanul fenntartott – kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Kérelmét többek között azzal indokolta, hogy kérelmező a jogorvoslati kérelmében hivatkozott általános nyilatkozattal nem pótolta a sugárvédelmi minősítést, illetve az annak becsatolására vonatkozó nyilatkozatot. Azt is rögzítette írásos észrevételében, hogy a kérelmező igen sajátosan és nem a valóságnak megfelelően tájékoztatta a Döntőbizottságot egyrészt az ajánlati dokumentáció, illetve annak megfelelő ajánlattevői nyilatkozat, másrészt a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet, harmadrészt a külkereskedelmi technika, valamint a VPOP által kereskedelmi forgalomba kerülő áru definiálásával kapcsolatban. Ezen álláspontját arra alapozta, hogy mind az ajánlati felhívásban, mind a dokumentációban valóban előírta azt, hogy forgalomba hozatali engedély az áru jellegétől függően csatolandó. Az viszont nem felel meg a valóságnak, és egyben kimeríti álláspontja szerint a hamis adatközlés fogalmát, hogy kérelmező nyilatkozott volna arról, hogy a szükséges engedélyt, a szállítást követő 30 napon belül beszerezné. Véleménye szerint kérelmező ajánlata ilyen nyilatkozatot nem tartalmaz. Álláspontja szerint, amennyiben kérelmező rendelkezik az Országos Tisztifőorvosi Hivatal sugárvédelmi minősítésével, abban az esetben azt ajánlatához becsatolhatta volna. Erre tekintettel a jogorvoslati ügy tárgyalásán indítványozta, hogy a Döntőbizottság kötelezze kérelmezőt az ilyen minősítés becsatolására. Álláspontja szerint az is a hamis adatszolgáltatást valósítja meg, ha kérelmező úgy nyilatkozik, hogy az általa importálandó készülék nem kerül kereskedelmi forgalomba, hisz a vonatkozó VPOP-előírások értelmében az importőr első forgalomba hozónak nyilvánul és ezért kell vámot, valamint áfát is fizetnie a berendezés után. Észrevételében azt is nyilatkozta, hogy a kérelmező világszerte tekintélynek örvendő, az orvostechnikai berendezések vonatkozásában is elismert kiváló minőségű termékek gyártója és forga
lmazója, viszont kérelmező ajánlata csak az ár tekintetében volt jobb a többi ajánlatánál. A megajánlott típusú készülék műszaki teljesítményben elmarad versenytársaitól, így érvényessége esetén a műszaki jellemzőkre alacsonyabb pontszámot kapott volna, mint a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő.
A jogorvoslati eljárás tárgyalásán egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy amennyiben hamis adatszolgáltatás miatt jogorvoslati eljárást kezdeményez a kérelmezővel szemben, akkor azt a Kbt. vonatkozó szabályainak megfelelően önálló jogorvoslati kérelemmel fogja a Döntőbizottsághoz benyújtani a tárgyalást követő 5 napon belül. Nem vitatta azt sem a tárgyaláson, hogy valós az, hogy külön nyilatkozat volt tehető arra, hogy a szerződéskötéstől számított 30 napon belül csatolható be a sugárvédelmi bizonyítvány, de fenntartotta azt az álláspontját, hogy erre konkrét nyilatkozatot kérelmező nem tett. A tárgyaláson megerősítette azt a korábbi írásos nyilatkozatát is, hogy a jogorvoslati eljárást lezáró döntőbizottsági határozat kézhezvételéig nem köti meg a szerződést a nyertesnek kihirdetett ajánlattevővel.
Az ügyben érdekelt felek közül a Medicare Kft. a jogorvoslati ügy tárgyalásán úgy nyilatkozott, hogy nem helytálló kérelmező kereskedelmi forgalomba hozatallal kapcsolatos álláspontja, mert az másképp értelmezendő. Hivatkozott arra is, hogy az érintett jogszabály vitatott pontjai arra utalnak, hogy akár egyedi gyártású készülékről – mely egy konkrét feladatra, 1 példányban készül – akár sorozatgyártásra készült termékről van szó, az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnak azt minősíteni kell. Amennyiben Magyarországon már forgalomba helyezett készülék van az adott típusból, abban az esetben a bevizsgálás, illetve a bizonyítvány kiállítása úgy történik, hogy az OSSKI megvizsgálja a készüléket és erről adja ki a bizonyítványt. Előadta azt is, hogy abban az esetben, amennyiben Magyarországon készülék még nem került behozatalra, akkor a gyártó által kiadott bizonyítványok, illetve tanúsítványok alapján előzetes véleményt küld az Országos Tisztifőorvosi Hivatal részére az intézet és ennek alapján a hivatal kiadja a minősítést, majd ezt követően – amikor az országba a berendezés beérkezik – az OSSKI ismételten elvégzi a vizsgálatot. Az egyéb érdekelt véleménye szerint a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet vonatkozó előírása azt a célt szolgálja, hogy csak olyan készülék kerülhessen be az országba, ami adott típusú bizonyítvánnyal rendelkezik.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, írásos és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott az alábbiak miatt.
A Döntőbizottság a felek nyilatkozatai alapján megállapította, hogy valójában a kérelmező és az ajánlatkérő eltérően értékeli a jogvita alapját képező bizonyítvány becsatolásának szükségességét, hisz ajánlatkérő szerint az importőr, azaz kérelmező az első forgalomba hozónak minősül, míg kérelmező szerint az ő általa importált berendezés nem kerül kereskedelmi forgalomba, tekintettel a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet 5. § (1) bekezdésének c) pontjára.
E hivatkozott rendelkezést megvizsgálva a Döntőbizottság megállapította, hogy a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet 4. § (1) bekezdése szerint a berendezés csak akkor hozható forgalomba, ha az Országos Tisztifőorvosi Hivatal sugárvédelmi szempontból megfelelőnek minősítette és arról minőségi bizonyítványt ad ki. Ugyanezen jogszabály 5. § (1) bekezdése meghatározza azt, hogy ki kezdeményezi a sugárvédelmi minősítés beszerzését. Eszerint az a) pont alapján a gyártó, b) pont szerint a külföldről behozott berendezés esetén a forgalomba hozó, míg a c) pont szerint, amennyiben a berendezés kereskedelmi forgalomba nem kerül, a felhasználó. Megállapította azt is a Döntőbizottság a jogvita során, hogy kérelmező nem vitatta azt, hogy erre a bizonyítványra szükség van, de mivel értelmezése szerint a termék nem kerül kereskedelmi forgalomba, ezért nem volt szükséges a bizonyítványt az ajánlathoz csatolnia. Az is tényként állapítható meg, hogy kérelmező az ajánlatának a 17. oldalán azt nyilatkozta, hogy "ajánlatot teszünk az ajánlati dokumentációban specifikált és az ajánlatunkban szereplő készüléknek, valamint az ajánlati dokumentációban meghatározott szabványoknak, szerződéses, műszaki és pénzügyi feltételeknek megfelelő módon történő leszállítására és üzembe helyezésére". Ugyanezen oldalon írta azt is kérelmező az ajánlatában, hogy a Somatom Balance típusú CT-készülék injektorral és lézerkamerával a csatolt specifikáció szerint történő leszállítását vállalja.
A Döntőbizottság a fenti ajánlatban szereplő nyilatkozatot úgy értékelte, hogy az abban az esetben is tartalmazza a szükséges bizonyítvány becsatolása ígérvényét a termék üzembe helyezéséig, illetve leszállításáig, ha arra ajánlatában a kérelmező nevesített – a bizonyítvány típusának megjelölését tartalmazó konkrét kifejezést nem alkalmazott.
A jogvita tárgyát képező minőségi bizonyítvány becsatolásának reális lehetőségét támasztotta alá az, hogy kérelmező a Döntőbizottsághoz ajánlatkérő indítványának megfelelően becsatolta az Országos Tisztifőorvosi Hivatal OTH 209-23/2000. sz. bizonyítványát, mely sugárvédelmi szempontból megfelelőnek minősítette a kérelmező által megajánlott Somatom Balance típusú computer tomográfot.
Figyelembe véve azt is, hogy ajánlatkérő a felhívásának 16. pontjában lehetőséget biztosított az ajánlattevők számára arra, hogy a szükséges ORKI, PECA, vagy a 47/1999. (X. 6) EüM rendeletnek megfelelő forgalomba hozatali engedély vagy nyilatkozat annak legkésőbb a szállításig történő benyújtását megengedte, ezért a Döntőbizottság álláspontja szerint nem zárható ki kérelmező arra hivatkozással, hogy az ajánlatában – az egyébként rendelkezésére álló és az adott típusú készülékre vonatkozó – típusbizonyítványt – figyelemmel a fentebb említett minőség bizonyítványra is – csatolni tudja nyertessége esetén az ajánlatkérő részére a berendezés leszállításáig.
A Döntőbizottság azért sem fogadta el ajánlatkérőnek a kérelmező ajánlata érvénytelenné nyilvánítását a bizonyítvány becsatolása hiányában, mert kérelmezőn kívül is volt olyan ajánlattevő, aki kifejezett nyilatkozatot vállalt arra, hogy a megadott határidőig a tanúsítványokat beszerzi és erre tekintettel ajánlatkérő nem minősítette a kérdéses ajánlatot érvénytelennek.
Az ilyen magatartás a Döntőbizottság álláspontja szerint sértheti a Kbt. 24. §-ában megfogalmazott alapelveket is akkor, ha ajánlatkérő a saját maga által előírt feltételektől eltérően az egyik féltől elfogadja azt a nyilatkozatot, hogy a kért igazolásokat később csatolja, míg másik felet ugyanilyen hiány miatt kizár az eljárásból az ajánlata érvénytelensége címén.
A Kbt. 26. § (2) bekezdésének második fordulata szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
E kógens szabályt figyelembe véve a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő amennyiben megengedte bizonyos igazolások későbbi csatolását, úgy ettől nem térhet el egyes ajánlattevők – jelen esetben a kérelmező – terhére.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. Ugyanezen § (2) bekezdésének d) pontja szerint akkor érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Fenti rendelkezéseket összevetve a megállapított tényállással a Döntőbizottság arra a következtetésre jutott, hogy ajánlatkérő jogellenesen nyilvánította a kérelmező ajánlatát érvénytelenné, ezért a határozat rendelkező részében írt jogkövetkezmények alkalmazásával, nevezetesen az ajánlatkérő eljárást lezáró, illetve a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítására vonatkozó döntés megsemmisítésével a jogsérelmet reparálhatónak találta.
Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben.
A Kbt. 88. § (5) bekezdésére is tekintettel a Döntőbizottság az eset összes körülményét mérlegelve nem látta indokoltnak ajánlatkérővel szemben bírság alkalmazását, hisz a Kbt. 88. § (6) bekezdésére tekintettel – amennyiben ajánlatkérő úgy dönt – újabb közbeszerzési eljárás indítása nélkül az ajánlatokat újból értékelheti és elbírálhatja.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. január 30.
Dr. Bíró László s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Csanádi Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
