KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1844)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D. 14/9/2002.
Tárgy: az Átmérő Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme a Fővárosi Önkormányzat Szent István Kórház és Rendelőintézet közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Átmérő Építő és Kereskedelmi Kft. (1141 Budapest, Miskolci u. 65., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet a Fővárosi Önkormányzat Szent István Kórház és Rendelőintézet (1096 Budapest, Nagyvárad tér 1., továbbiakban: ajánlatkérő) "külső tűzivízhálózat, víz-, csatornahálózat rekonstrukciós munkájának elvégzése, az ajánlati dokumentációban részletezett műszaki tartalommal" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be elutasítja.
A felek viselik az eljárással felmerült költségeiket:
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. augusztus 8-i 32. számában (5995) tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt tárgyban.
Ajánlatkérő a részajánlat tételét kizárta, többváltozatú ajánlat benyújtását a felhívásában részletezett feltételek mellett engedte meg.
A 11. a) pontban ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket. A 11. b) pontban pedig rendelkezett a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítő szempontokról, az első szempont az alábbi volt: "az előző 3 évben nem végzett legalább 1 százmillió forint nettó értékű – a közbeszerzés tárgyához hasonló – igazolt és leinformálható referenciamunkát".
Ajánlatkérő az ajánlati felhívása 13. a) pontjában rendelkezett arról, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el és meghatározta a részszempontokat, a súlyszámokat és a ponthatárokat.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, ennek része volt az ajánlati és szerződéses feltételek, a műszaki dokumentáció és az árazatlan költségvetés.
A dokumentáció I. 5. pontjának "Az ajánlat kötelező tartalma" címszava alatt – többek között – ad) pontban az alábbiakat írta elő:
"a szolgáltatás részletes ismertetése. Csatolni kell az építés egészére kidolgozott műszaki leírást, építési és organizációs ütemterveket."
A dokumentáció I. 16. pontjában ajánlatkérő tételesen rendelkezett arról, hogy mely esetekben érvénytelen az ajánlat, többek között:
– "nem csatolta a beárazott költségvetést, és a munka megvalósítására kidolgozott műszaki leírást, részletes építési és organizációs ütemtervet" (ötödik francia bekezdés),
– "az Ajánlattevői referencia nem megfelelő" (nyolcadik francia bekezdés).
Helyszíni konzultációt 2001. augusztus 30-án tartottak, a feltett kérdésekre ajánlatkérő írásban válaszolt és az az ajánlattevők részére kézbesítésre került.
A 4. kérdésre ajánlatkérő válasza: "A költségvetési kiírásokat kell beárazni." Azon kérdésre, hogy: "Nyílt víztartásra a kiírásban szereplő előirányzott mennyiség nagyon kevés", ajánlatkérő válasza az alábbi volt: "A nyílt víztartáshoz szükséges mennyiségeket előre nem lehetett meghatározni."
Azon kérdésre, hogy: "Talajvízszint süllyesztés a kiírásban nem szerepel, de a műszaki leírásban utalás van rá. Legyen-e költségelve?", ajánlatkérő válasza az alábbi volt: "A kivitelezés során esetlegesen szükséges talajvízszint süllyesztés költségét a pályázó saját műszaki becslése szerint irányozhatja elő."
A 2001. szeptember 19-ei ajánlattételi határidőre nyolc ajánlat érkezett, ajánlatot nyújtott be: a Pest Megyei Víz- és Csatorna Építő Kft., a TUNEL Mélyépítő Gmk., a Délbuda Térségi Víziközmű Társulat, a Contur-Bau Rt., a Force Építőipari Tervező és Kivitelező Kft., a Strabag Építő Kft., a Progress B '90 Kft. és a kérelmező.
Ajánlatkérő 2001. október 25-én hirdette ki az eljárást lezáró döntését, minden ajánlattevőt alkalmasnak és minden ajánlatot érvényesnek minősített, az eljárás nyertese a Délbuda Térségi Víziközmű Társulat lett.
A Progress B '90 Kft. 2001. október 30-án, a kérelmező pedig 2001. november 6-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntése ellen. Jogorvoslati kérelmükben kérték a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ideiglenes intézkedés alkalmazását.
A Döntőbizottság a két jogorvoslati kérelem egyesítéséről határozott D.687/2001. sz. alatt.
A Döntőbizottság D.687/8/2001. sz. határozatában ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötésének megtiltásáról határozott.
A Döntőbizottság a 2001. december 4-én kelt D.687/10/2001. számú határozatában a jogorvoslati kérelmeknek helyt adott, megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését és ezért megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését.
A Döntőbizottság D.687/10/2001. számú határozata ellen keresetlevelet nem nyújtottak be, így az jogerőre emelkedett.
Ajánlatkérő felhívására minden ajánlattevő úgy nyilatkozott, hogy ajánlatát fenntartja.
Ajánlatkérő – az újraértékelést követően – 2002. január 4-én hirdette ki az eljárást lezáró döntését. Alkalmas ajánlattevőnek a Pest Megyei Víz- és Csatornaépítő Kft.-t és a Délbuda Térségi Víziközmű Társulatot fogadták el, és az ő ajánlatukat minősítették érvényesnek. A többi ajánlattevő vonatkozásában alkalmatlanságot állapították meg, illetve az ajánlatukat érvénytelenné nyilvánították. Az eljárás nyertese a Délbuda Térségi Víziközmű Társulat lett. Ajánlatkérő írásbeli összegezést is készített, ebben a kérelmező alkalmatlanságát, továbbá ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását az alábbiakkal indokolták:
"egyrészt az ajánlati felhívás 11. b) pontja alapján alkalmatlan a szerződés teljesítésére, másrészt pedig tekintettel a Kbt. 43. § (1) bekezdésére, az 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen. Ajánlatában nem szerepel a nyílt víztartás, a többlet csapadékvíz felszínről bejutásának megakadályozása, a csatorna szakaszok kiváltása, az üzemeltetés folyamatosságának biztosítása a szennyvízelvezetés biztosításával, munkafolyamatok és azok költségei. Ezen munkafolyamatokra és azok költségeire még utalás sincs. A konkrét feladat megvalósítására előírt műszaki leírást nem nyújtott be, ajánlata csak általános mélyépítési leírásokat tartalmaz. Pénzügyi ütemtervében a részszámlák műszaki tartalmát nem dolgozta ki, így azok nagysága, összegszerűsége nem elfogadható. A csatolt ütemtervben a vízépítési és csatornaépítési munka összehangolása nincs kidolgozva."
A kérelmező 2002. január 11-én benyújtott jogorvoslati kérelmében kérte ajánlatkérő alkalmatlanná, érvénytelenné nyilvánító döntésének megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
A tárgyaláson kiegészített nyilatkozatában az alkalmasság igazolásával kapcsolatban előadta, hogy megfelelő referenciával rendelkezik. Van egy 100 millió Ft értéket meghaladó referencia munkája, ez a budapesti Méta utcai lakótelep vízellátása, szennyvíz- és csapadékcsatornázása, amelyet 103 500 000 Ft nettó vállalási ár megjelölése mellett ajánlata 46. oldalán 53. pont alatt tüntetett fel. Előadta, hogy a munka 100 millió Ft értéket meghaladó részben elkészült és a megrendelő át is vette, azonban kisebb 2 millió Ft-os rész, azért hiányzik még mindig, mert a megrendelő nem építette meg a bekötendő épületet. De ettől ez még megfelelő referencia. A referencia vonatkozásában külön igazolást nem csatolt, csak megadta a megbízójának és képviselőjének nevét, telefonszámát.
Álláspontja szerint alaptalanul nyilvánították érvénytelenné ajánlatát műszaki leírás nem csatolása miatt. Ajánlatkérő dokumentációja tartalmazott műszaki leírást és kiviteli tervdokumentációt is, így szükségtelennek is ítélte újabb műszaki leírás készítését. Ugyanakkor hivatkozott arra, hogy ajánlata a 152-től a 184. oldalig tartalmazza a csatorna és ivóvízhálózat építési munkákra vonatkozóan a részletes leírásokat, követelményeket, a konkrét munka pedig szintén ilyen munka, így az abban foglaltak megfelelően irányadók.
Előadta, hogy a nyílt víztartásra csak ajánlatkérő műszaki dokumentációja utalt, míg a beárazatlan költségvetés nulla előirányzattal tüntette fel a többletcsapadékvíz felszínről való bejutásának megakadályozása, a csatornaszakaszok kiváltása, az üzemeltetés folyamatosságának fenntartása szennyvízátemelés biztosításával munkafolyamatokat. Elismerte, hogy ezeket a munkafolyamatokat az általa benyújtott beárazott költségvetés nem tartalmazza. A többletcsapadékvíz elvezetése vonatkozásában arra hivatkozott, hogy nem látható előre mennyiben és milyen mértékben lesz szükséges ez a munkafolyamat. A nyílt víztartás esetében pedig megvizsgálta a talajviszonyokat, az aknákat és annak alapján úgy ítélte meg, hogy nem indokolt a feltüntetése. Amennyiben e két munkafolyamat elvégzése szükséges lesz, úgy természetesen külön költség felszámítása nélkül elvégzi, hiszen a vállalási nyilatkozata kiterjed a beruházással kapcsolatos minden munkára. Hivatkozott továbbá arra, hogy ajánlatkérő a konzultáción úgy nyilatkozott, hogy ezeket a tételeket az ajánlattevők saját belátásuk szerint állítsák be a költségvetésbe. A csatornaszakaszok kiváltása és a folyamatos szennyvízelvezetés vonatkozásában nem vitatta, hogy ezek a munkák a beszerzés részét képezik, azokat azért hagyta ki a beárazott költségvetéséből, mert nem jelentős nagyságrendűek, homokzsákokkal, átemelőkkel a folyamatos szennyvízelvezetés biztosítható.
A pénzügyi ütemterv és kivitelezési ütemterv vonatkozásában előadta, hogy általa készített tervek megfelelnek az érvényességi követelményeknek.
Ajánlatkérő – a tárgyaláson kiegészített észrevételében – bejelentette, hogy a pénzügyi és kivitelezési ütemtervekkel kapcsolatos érvénytelenségi okok tévedésből kerültek feltüntetésre az írásbeli összegezésben. A többi érvénytelenségi okban, illetve az alkalmatlanságban álláspontja szerint megalapozottan döntött, ezért kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Előadta, hogy a kérelmező referenciáját azért nem fogadta el, mert annak leellenőrzése során részére azt a tájékoztatást adták, hogy a munka még nem készült el, így az még nem vehető figyelembe referenciaként.
Álláspontja szerint az ajánlati dokumentációban egyértelmű előírást tett arra, hogy az építés megvalósítására kidolgozott műszaki leírás csatolása kötelező, érvényességi kellék. Az ajánlatkérő által becsatolt terjedelmes anyag viszont csak általános jelleggel taglalja a csatorna-, ivóvízhálózat építési munkáit, így nem fogadható el.
Hivatkozott arra, hogy ajánlatkérő számára kiemelt fontosságú a folyamatos szennyvízelvezetés biztosítása, a csatornaszakaszok kiváltása és erre nem terjedt ki a kérelmező ajánlata, ezt nem pótolja a vállalási nyilatkozat, azon ajánlattevők pedig akik ezt a munkafolyamatot beállították a költségvetésbe hozzávetőlegesen 15 millió forinttal magasabb ajánlati árat tudtak tenni. Ezen munkafolyamat elvégzése szükséges, a beárazatlan költségvetésben maguknak az ajánlattevőknek kellett a saját megoldási módjuknak megfelelő költségeket előirányozni.
A nyíltvíztartás, továbbá a többletcsapadékvíz elvezetése is szükséges, ezért nem fogadható el, hogy a kérelmező ezeket a munkákat tételesen nem építette be a költségvetésébe. A nyíltvíztartás vonatkozásában a konzultáción az a tájékoztatás hangzott el, hogy a saját felmérésüknek, becslésüknek megfelelően állítsák be. Bejelentette, hogy ajánlatkérő saját hatáskörben úgy döntött, hogy az eljárást lezáró szerződést a jogorvoslati eljárás befejeződéséig nem köti meg.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan.
A Döntőbizottság elsődlegesen a kérelmező alkalmatlanságát megállapító ajánlatkérői döntést vizsgálta, ugyanis csak alkalmas ajánlattevő ajánlata értékelhető, minősíthető az érvényesség vonatkozásában.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése szerint: "Az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti adatok, tények és körülmények alapján dönt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról, ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizheti.
Ajánlatkérő felhívása 11. b) pontja értelmében magának az ajánlattevőnek kell rendelkezni az alkalmassági követelményeket kielégítő referenciával.
Így a Döntőbizottság azt vizsgálta az eljárása során, hogy a kérelmező rendelkezik-e az előző 3 évben legalább 1 százmillió forint nettó értékű a közbeszerzés tárgyához hasonló – igazolt és leinformálható – referenciamunkával.
A kérelmező ajánlatának a 40–47. oldala tartalmazza a referenciával kapcsolatos részeket. Az egyetlen 100 millió Ft feletti munka az 53. pont alatti. A Döntőbizottság áttekintette a kérelmező ajánlatát és megállapította, hogy az nem tartalmazza a referencia munka igazolását. Ajánlatkérő pedig a felhívása fentiekben idézett – 11. b) pontjának első francia bekezdésében kérte annak igazolását is. Erre tekintettel igazolás hiányában ez a referencia nem vehető figyelembe. Így ajánlatkérő – figyelemmel a Kbt. 44. § (6) bekezdésében foglaltakra – jogszerűen döntött a kérelmező alkalmatlanná nyilvánításáról.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő által megállapított érvénytelenség vonatkozásában az alábbiakra kíván rámutatni.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha "az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek."
Ajánlatkérő a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét egyrészt amiatt állapította meg, mert nem csatolta ajánlatához a műszaki leírást.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció – fentiekben idézett – 5. a) ad) pontjában és a 16. pont 5. francia bekezdésében kötelezően előírta a munka megvalósítására kidolgozott műszaki leírás és részletes építési és organizációs ütemterv csatolását, függetlenül attól, hogy az ajánlatkérői dokumentáció tartalmazta a tervezői műszaki leírást.
A Döntőbizottság a kérelmező ajánlatának áttekintése alapján megállapította, hogy az nem tartalmazza a munka megvalósítására kidolgozott műszaki leírást. A csatorna- és ivóvízhálózat építésére vonatkozó általános leírás nem fogadható el, mert ajánlatkérő követelményként a dokumentációban nem ezt, hanem azt határozta meg, hogy konkrét munka megvalósítására dolgozzon ki műszaki leírást. Így a kérelmező ajánlata e vonatkozásban nem felel meg a dokumentáció feltételeinek, érvénytelen.
Felhívja a Döntőbizottság a kérelmező figyelmét arra, hogy a dokumentációban támasztott feltételek, mind az ajánlatkérőre, mind az ajánlattevőkre kötelezőek, azokhoz mindketten kötve vannak, figyelemmel a Kbt. 26. § (2) bekezdésében meghatározottakra.
Ajánlatkérő dokumentációjának részét képezte az árazatlan költségvetés, amelyben a nyíltvíztartás kivételével minden további kifogásolt munkafolyamat – többletcsapadékvíz elvezetése, csatornaszakaszok kiváltása, folyamatos szennyvízelvezetés biztosítása – külön tételként feltüntetésre került. A rendelkezésre álló dokumentumok és a felek egyező nyilatkozata alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy a beruházás részét képezte elvégzendő munkaként a csatornaszakaszok kiváltása és a folyamatos szennyvízelvezetés biztosítása. Úgyszintén a többletcsapadékvíz elvezetése, ezt a tételt az árazatlan költségvetés tartalmazta és a kérelmező által hivatkozott konzultáció jegyzőkönyvéből nem állapítható meg, hogy ajánlatkérő e vonatkozásban módosította volna az előírásait.
A dokumentáció 11. pontja értelmében csak teljes körű ajánlat nyújtható be és a 16. pont ötödik francia bekezdésében érvényességi feltételként előírásra került a beárazott költségvetés csatolásának kötelezettsége.
A Döntőbizottság a kérelmező ajánlatának átvizsgálása alapján megállapította, hogy a beárazott költségvetése nem tartalmazza a többletcsapadékvíz elvezetése, csatornaszakaszok kiváltása, folyamatos szennyvízelvezetés biztosítása munkafolyamatok tételeit. Emiatt a kérelmező ajánlata nem felel meg a dokumentációban támasztott – fentiekben ismertetett – feltételeknek, így ez okból is érvénytelen.
Felhívja a Döntőbizottság a kérelmező figyelmét, hogy dokumentáció tételes előírásainak teljesítését nem pótolja a vállalási nyilatkozat.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. §-ában meghatározott hatáskörében eljárva – a fenti indokokra tekintettel – a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a kérelmező alaptalan jogorvoslati kérelmét elutasította.
A Döntőbizottság az eljárása során ideiglenes intézkedést nem hozott, mert annak feltételei a rendelkezésre álló iratok alapján nem voltak megállapíthatóak.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89–90. §-a biztosítja.
Budapest, 2002. február 1.
Dr. Nagy Gizella s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
