KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2135)
Ikt.sz: D.825/10/2001.
Tárgy: az IBUSZ Kft. jogorvoslati kérelme a Magyar Szabadalmi Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az IBUSZ Utazási Irodák Idegenforgalmi és Kereskedelmi Kft. (1053 Budapest, Ferenciek tere 10., képviseli: dr. Mihalik Péter ügyvéd, 1027 Budapest, Jurányi u. 10. II/5., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet a Magyar Szabadalmi Hivatal (1054 Budapest, Garibaldi u. 2., a továbbiakban: ajánlatkérő) "hivatalos utaztatás és kapcsolódó szolgáltatások 100 fő részére, Európába és Amerikába" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését és a Kbt. 61. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kérelmezőnek fizessen meg.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. november 14-i számában megjelent ajánlati felhívásával, nyílt eljárás keretében, vállalkozási szerződés formájában kért ajánlatot a rendelkező részben meghatározott tárgyban, a szerződés aláírásától 2004. december 31-éig terjedő időszakra.
Részajánlat és többváltozatú ajánlattétel lehetőségét ajánlatkérő nem engedte meg. Az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása volt, a következők szerint:
A 34. § (3) bekezdésében foglaltak:
részszempontok súlyszámok
– az utaztatási szolgáltatások komplexitása 2,5
– helyfoglalási rendszer és ügyeleti szolgálat 2,0
– nemzetközi kapcsolatrendszer és tagsági viszonyok komplexitása 2,0
– a felajánlott kedvezmények és azok mértéke 1,5
– fizetési feltételek 1,0
– a szerződésszerű teljesítés biztosítékai 1,0
Az értékelés során adható legkisebb pontszám 1, a legnagyobb pontszám 10.
Ajánlatkérő dokumentációt is kibocsátott, amely tartalmazta az ajánlatok elkészítésének formai és tartalmi elemeit, valamint a feladatokat, továbbá a bírálati részszempontok tartalmát.
2001. december 10-ig, az ajánlatok bontási határidejéig a kérelmezőn kívül a DER Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő az ajánlatokat értékelte és a 2001. december 27-i eredményhirdetés alkalmával kihirdette, hogy a közbeszerzési eljárás nyertese a DER Kft.
Kérelmező 2001. december 28-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő. Jogorvoslati kérelmében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában kérte a Döntőbizottságtól, hogy állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg ajánlatkérő döntését, szabjon ki bírságot, jogsértőt marasztalja a költségekben, továbbá ideiglenes intézkedésként tiltsa meg a szerződés megkötését.
Kérelme indokolásául előadta, hogy az eredményhirdetés jogsértő módon zajlott le, ajánlatkérő nem készítette el az "összegzés az eljárásról" című iratot és az ajánlatok értékelése során ajánlatkérő nem a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően járt el. Sérelmezte továbbá, hogy az értékelés során az egyes bírálati részszempontokhoz nem tartozó körülményeket is értékelt, illetve vett figyelembe ajánlatkérő. Kérelmező az összegzés az eljárásról című irat elkészítésével és az eredményhirdetéssel kapcsolatban az alábbiakat sérelmezte: Azon túlmenően, hogy az elbírálás szempontjait és a pályázatok értékelését tartalmazó dokumentum nem a Kbt. 61. § (1) bekezdése alapján az 5. sz. melléklet szerinti "összegzés az eljárásról" elnevezést viseli, tartalmi szempontból sem felel meg a Kbt.-ben, valamint a pályázati felhívásban foglaltaknak. Az eredményhirdetésen a döntés indokolása nem hangzott el szóban, az eredményhirdetésen külön kérésre kapta meg a szakmai bizottság 2001. december 19-i üléséről készült jegyzőkönyv másolatát.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre írásban benyújtott észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában az alábbiakat adta elő:
Az ajánlatok pontozását a háromtagú szakmai bizottsága végezte úgy, hogy a tagok által egyenként megállapított pontértékeket összeadták. Ez a magyarázata annak, hogy – eltérően az ajánlati felhívásban közöltektől – nem 1 és 10 között, hanem 20 és 29 között kerültek megállapításra bírálati részszempontonként az ajánlatokra adott pontértékek. Ezt követen az így kapott pontértékeket súlyozta, s végül összegezte ajánlatkérő. A bizottság tagjai által az egyes ajánlattevőknek az egyes részszempontokra adott pontszámainak, súlyozott pontszámainak összesítését és azok átlagát a szakmai bizottság által készített táblázat tartalmazza. Ezt a táblázatot az eredményhirdetés alkalmával ajánlatkérő szóban ismertette és a kérelmezőnek át is adta az eredményhirdetés során, továbbá az eredményhirdetésről készített és az ajánlattevőknek postai úton megküldött közjegyzői okirat is mellékletként tartalmazza.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során nem készítette el a Kbt. 5. sz. mellékletében meghatározott tartalommal bíró "összegzés az eljárásról" című iratot. Ennek mintegy pótlásaként a jogorvoslati tárgyaláson benyújtotta a Döntőbizottság (és a kérelmező) részére az általa 2002. január 21-én elkészített összegzést. Az összegzés számszaki tartalma teljes egészében, a szöveges indokolás pedig döntő részben változatlanul ugyanazokat a megállapításokat tartalmazza, mint az eredményhirdetés alkalmával a kérelmező részére átadott jegyzőkönyv.
Ajánlatkérő az "összegzés az eljárásról" című irattal kapcsolatban az alábbiak szerinti nyilatkozatot tette: "A jogorvoslati kérelemben a Kbt. 5. számú mellékletével kapcsolatos alaki kifogások tekintetében elismerjük, hogy ennek a mellékletnek minden egyes tartalmi és formai elemének megfelelő okirat nem készült, de az eredményhirdetéskor ismertetett, illetve átadott táblázat és a szakmai bizottság jegyzőkönyve minden a törvény mellékletében szereplő lényeges és érdemi szempontot tartalmazza."
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltként a DER Kft. úgy nyilatkozott, hogy az ajánlatkérő jogszerűen járt el a közbeszerzési eljárás során. Előadta, hogy a Kbt. 61. § (1) bekezdése az ajánlatkérő részére az eredményhirdetés során ismertetési kötelezettséget ír elő, mely ismertetésnek ajánlatkérő írásban tett eleget. Hivatkozott arra, hogy kérelmező a közbeszerzési eljárást lezáró döntést és az értékelés adatait tartalmazó dokumentumokat az eredményhirdetéskor átvette, így alaptalanul hivatkozik az ismertetés hiányával kapcsolatos törvénysértésre.
A Döntőbizottság D. 825/3/2001. számú határozatával ideiglenes intézkedésként a még meg nem kötött szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint megalapozott:
A Kbt. 55. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
Ajánlatkérő az ajánlatok pontozásos értékelését a következő táblázatban foglalta össze és adta át ajánlattevőknek:
Az ajánlattevő neve:
DER Német Utazási Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Az utazási szolgáltatások komplexitása 2,5 27 67,5
Helyfoglalási rendszer és ügyeleti szolgálat 2,0 25 50,0
Nemzetközi kapcsolatrendszer és tagsági viszonyok komplexitása 2,0 29 58,0
A felajánlott kedvezmények és azok mértéke 1,5 25 37,5
Fizetési feltételek 1,0 20 20,0
A szerződésszerű teljesítés biztosítéka 1,0 24 24,0 257,0
Átlagérték 85,7
Az ajánlattevő neve:
IUSZ Utazási Irodák Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Az utazási szolgáltatások komplexitása 2,5 22 55,0
Helyfoglalási rendszer és ügyeleti szolgálat 2,0 25 50,0
Nemzetközi kapcsolatrendszer és tagsági viszonyok komplexitása 2,0 24 48,0
A felajánlott kedvezmények és azok mértéke 1,5 21 31,5
Fizetési feltételek 1,0 23 23,0
A szerződésszerű teljesítés biztosítéka 1,0 25 25,0 232,5
Átlagérték 77,5
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő táblázatában az értékelési pontszámokat tartalmazó rovatokban valamennyi értékelési pontszám 20 fölött van, holott az ajánlati felhívás 13. b) pontja szerint az értékelés során adható legkisebb pontszám 1, a legnagyobb pontszám 10 volt.
A Döntőbizottság megállapította azt is, hogy ajánlatkérő eltérően az ajánlati felhívásában közölt 1–10 pontig terjedő pontozási tartománytól 20 és 29 pont között értékelt. Majd ezeket a pontértékeket súlyozta és így állapította meg az összes pontérték összegét. Ezt követően az így képzett összértéket elosztotta hárommal, a pontozást végzők létszámával.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő 'az ajánlatok összehasonlítása során a Kbt. értékelésre vonatkozó előírásaitól eltérően végezte el az értékelést. A Döntőbizottság észlelte, hogy ajánlatkérő "átlagértéket" is számolt, azaz a megállapított összpontértékeket elosztotta hárommal, ez azonban az értékelésen, illetve ajánlatok sorrendjén mit sem változtatott.
Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, mert nem a jogszabály előírásai szerint értékelte az ajánlatokat. Ugyanis a hivatkozott jogszabályhely második mondata úgy rendelkezik, hogy az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit kell összehasonlítani és megállapítani annak pontértékét, nem pedig egyes (bíráló bizottsági) személyek által szubjektív értékítéleten nyugvó pontozásának összegzéséből képzett számtani átlagolással kell értékelni.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
Az eredményhirdetés alkalmával az ajánlatkérő kihirdette az első helyen nyertes ajánlattevőt és az ajánlat pontszámait, továbbá a második legkedvezőbb ajánlattevő nevét és kapott pontszámait, majd az ajánlattevők részére átadta a szakmai bizottság tagjai által a beérkezett ajánlatokra adott pontszámait, súlyozott pontszámait összesítve tartalmazó táblázatot és részletes indoklásként kérésre a szakmai bizottság ülésének jegyzőkönyvét.
Ajánlatkérő azon nyilatkozatát, hogy a Kbt. 61. § (1) bekezdése rendelkezéseinek az eredményhirdetésen eleget tett, mert a 2001. december 19-i jegyzőkönyv lényegében mindazon adatokat tartalmazza, melyeket kérelmező hiányol és így kérelmező több iratban ugyan, de megkapta a Kbt. 5. sz. mellékletében előírt adatokat, a Döntőbizottság nem fogadta el.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő – ajánlatkérő által sem vitatottan – nem készítette el a Kbt. 5. sz. mellékletében meghatározott összegzést. Az ennek helyettesítéseként kiadott "szakmai bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv", illetve értékelő táblázat nem felel meg a törvényi előírásoknak és nem pótolja az "összegzés az eljárásról" című irat elkészítését.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 5. sz. mellékletében előírt "összegzés az eljárásról" című irat ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését megalapozó tények és vélemények alapján elkészített irata, mely magát az ajánlatkérő által hozott – a bírálati részszempontok szerinti pontozásos értékelésre és az eljárás nyertesére, eredményére vonatkozó – döntést és annak indokolását is kell hogy tartalmazza, ezért nem helyettesíthető az ajánlatoknak az ajánlatkérő által végzett értékelése során keletkezett és a döntést megelőző belső anyaggal.
Az előzőekben kifejtettek szerint, mivel ajánlatkérő nem készített "összegzés az eljárásról" című iratot, így azt nem is ismertethette az eredményhirdetés során. Mindezek alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő megsértette a 61. § (1) bekezdés mindkét fordulatában foglalt rendelkezéseket.
A Döntőbizottság nem foglalkozott a jogorvoslati kérelem azon elemeinek vizsgálatával, mely szerint melyik bírálati részszempont tekintetében melyik ajánlat jobb,
illetve melyik az összességében legelőnyösebb, ugyanis az ajánlatkérő által végzett értékelési eljárás jogszabálysértő volt. A Döntőbizottság megállapította, hogy nem csak a pontozásos értékelés sajátosan értelmezett megoldása – publikálása – okozhatott zavart ajánlattevőkben, hanem túl a pontértékek numerikus értékén, nem közölte ajánlatkérő, hogy a két ajánlat tartalmi elemei – a bírálati részszempontok szerint – milyen módon és hogyan viszonyulnak egymáshoz. A hat bírálati részszempont közül ráadásul az első három vonatkozásában csak ajánlatkérőnek állt módjában elbírálnia, hogy melyik ajánlati elem és miért jobb, mint a másik. A szöveges indokolás hiányában ugyanis az értékelés eredményeként kialakított pontszámok még akkor sem lennének értelmezhetők, ha a pontértékek a felhívásban közölt pontozási tartományban maradtak volna. Továbbá a Döntőbizottság nem veheti át ajánlatkérő szerepkörét, és nem bonyolíthatja le ajánlatkérő helyett az ajánlatok értékelést, illetve a közbeszerzési eljárás más aktusait, amit ajánlatkérő elmulasztott.
Mivel a szerződés megkötésére nem került sor, a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette, így a jogsértés reparációjára lehetőség nyílt. Az eset összes körülményeinek mérlegelése alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint a jogsértés reparációja mellett a minimális összegű bírság kiszabása is túlzott mértékű szankció lenne ajánlatkérővel szemben, ezért erre tekintettel a Döntőbizottság bírságot nem szabott ki.
A Döntőbizottsága Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta ajánlatkérővel szemben, és ennek megfelelően rendelkezett a költségek viseléséről is.
A Döntőbizottság felhívja a figyelmet a Kbt. 88. §
(6) bekezdése szerinti lehetőségre, mely szerint, ha a Bizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő jogosult a döntést megalapozó tényezőket ismételten mérlegelni, és a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc napon belül új döntést hozni.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. február 5.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos
