KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2239)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.19/6/2002.
Tárgy: a Gyulai Húskombinát Rt. jogorvoslati kérelme a HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Gyulai Húskombinát Rt. (5700 Gyula, Kétegyházi út 3., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet a HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatala (1101 Budapest, Salgótarjáni út 18., a továbbiakban: ajánlatkérő) "hús és hentesáru beszerzése a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Gépesített Lövészdandár, a Vay Ádám laktanya részére, valamint Várpalotára és Táborfalvára történő esetenkénti szállítással" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. október 31-i 44. számában (8238) tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban, 2002. január 1-jétől 2002. december 31-ig terjedő időtartamra.
Ajánlatkérő a rész-, illetve a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta. Rendelkezett arról, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el, meghatározta a részszempontokat, súlyszámokat és az értékelési ponthatárokat.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívása 16. pontjának utolsó francia bekezdésében előírta: "Az ajánlattevő nevezze meg a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja alapján alvállalkozóit." Felhívásában meghatározta mind az ajánlattevőkkel, mind a 10%-os mértéket meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókkal szemben a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassági követelményeket, továbbá az igazolási és nyilatkozattételi kötelezettségeket.
Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított. Ebben rendelkezett többek között az ajánlatok benyújtásának tartalmi, formai követelményeiről, meghatározta meg a termékspecifikációt és a szerződési feltételeket.
A dokumentáció 2.1. pontjában az ajánlatkérő az alábbiakat írta elő:
"Az ajánlattevő nyilatkozzon arról, hogy a Kbt. 43. § (2) b) pontja alapján ajánlati árának 10%-át meghaladó mértékben kíván-e alvállalkozót igénybe venni. Amennyiben igen, úgy fel kell tüntetni, hogy milyen munkára kívánja igénybe venni a szerződés teljesítéséhez."
Az ajánlattételi határidőig, 2001. december 11-ig ajánlatot nyújtott be: a Pápai Hús Rt., a Kárpáthús-Ker. Kft. és a kérelmező.
A kérelmező ajánlatának 15. oldala NYILATKOZAT címszó alatt az alábbi részt tartalmazza:
"Amennyiben cégem az ajánlat teljesítésénél alvállalkozó, illetve teljesítési segéd közreműködését kívánja igénybe venni az ajánlat értékének legalább 10%-ában, úgy kijelentem, hogy a fentiekben meghatározottak az alvállalkozó, illetve a teljesítési segéd tekintetében is fennállnak."
Ajánlatkérő 2001. december 21-én hirdette ki az eljárást lezáró döntését. Az eljárás nyertese a Pápai Hús Rt. lett, a többi ajánlatot pedig a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára hivatkozással érvénytelenné nyilvánították.
Ajánlatkérő a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását az alábbiakkal indokolta:
"A Gyulai Húskombinát Rt. ajánlata nem tartalmazza:
az ajánlati dokumentáció III. fejezet 2.1. pontjában meghatározottak szerinti nyilatkozatát arról, hogy a Kbt. 43. § (2) b) pontja alapján ajánlati árának 10%-át meghaladó mértékben kíván-e alvállalkozót igénybe venni."
A kérelmező az eredményhirdetésen nem volt jelen, ajánlatkérő elkészítette az írásbeli összegezését, és azt az ajánlattevők részére írásban kézbesítették. Ajánlatkérő az eljárást lezáró szerződést 2001. december 29-én megkötötte.
A kérelmező jogorvoslati kérelmét 2002. január 15-én nyújtotta be. Ebben kérte ajánlatkérőnek az ajánlatát érvénytelenné nyilvánító döntése megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Álláspontja szerint ajánlatkérő a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontjának a megsértésével írta elő azt a dokumentációja 2.1. pontjában, hogy az ajánlattevőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy 10%-os mértéket meghaladó mértékben kívánnak-e alvállalkozót igénybe venni. Megítélése szerint a Kbt. ezen rendelkezése alapján csak abban az esetben van ajánlattevőknek kötelezettsége, ha igénybe kívánnak venni 10%-os mértéket meghaladóan alvállalkozót és abban az esetben sem nyilatkozattételi, hanem megjelölési kötelezettségük van a konkrét alvállalkozóra vonatkozóan. A kérelmező esetében pedig ez nem áll fenn, mivel a beszerzés során nem kíván alvállalkozót igénybe venni.
Kérelmező azt elismerte, hogy az ajánlata 15. oldalán tett feltételes nyilatkozata nem felel meg az ajánlatkérő által a dokumentáció 2.1. pontjában előírt feltételeknek.
Kifogásolta, hogy ajánlatkérő a Kbt. 43. § (4) bekezdése alapján nem biztosított számára hiánypótlási lehetőséget, illetve a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján ajánlatkérőnek lehetősége lett volna az ajánlattal kapcsolatos, általa nem egyértelműnek ítélt kijelentések tartalmának tisztázására.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Álláspontja szerint a dokumentációnak a kérelmező által kifogásolt 2.1. pontja megfelel a Kbt. 43. § (2) bekezdése rendelkezésének. Megítélése szerint a Kbt. által használt megjelölés kifejezéssel azonosnak tekintendő a nyilatkozattétel. Ezen nyilatkozattételi kötelezettség előírását pedig gyakorlati tapasztalatok is indokolják, hogy egyértelműen nyilatkozzanak az ajánlattevők arról, hogy az eljárásuk során 10%-os mértéket meghaladó mértékben külső alvállalkozó részt vesz-e. Így, mivel jogszerűen támasztotta a dokumentációban ezt a feltételt és annak a kérelmező ajánlata - általa is elismerten - nem felelt meg, helyesen döntött, amikor érvénytelenné nyilvánította azt. Előadta, hogy mind a hiánypótlás-, mind a felvilágosítás-kérés csak lehetőség ajánlatkérő számára, de nem kötelezettség, így ezt alappal nem kifogásolhatja kérelmező. Hivatkozott továbbá arra, hogy a kérelmező ajánlatából olyan nyilatkozat hiányzik, amelynek pótlását a Kbt. nem teszi lehetővé.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a kérelmező ajánlata nem felel meg a dokumentációban támasztott feltételeknek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő ajánlati felhívásának fentiekben idézett 16. pontjának utolsó francia bekezdése megfelel a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontjában írt rendelkezésnek. A Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja értelmében: "Az ajánlatban - ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta - meg kell jelölni az ajánlattevő által a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat."
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a dokumentációja 2.1. pontjában előírta, hogy ajánlattevőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy 10%-os mértéket meghaladóan kívánnak-e alvállalkozót igénybe venni a teljesítés során. A Döntőbizottság az ajánlati dokumentáció ezen pontjának a jogszerűségét nem vizsgálta. Az ajánlati dokumentációt a kérelmező, illetve a többi ajánlattevők megvásárolták. A dokumentációt, illetve annak ezen pontját a Kbt. 79. § (7) bekezdésében biztosított 15 napos jogvesztő határidőn belül nem támadták meg. Így a Döntőbizottság ezen nyilatkozattételi kötelezettség mint feltétel alapján vizsgálta, hogy a kérelmező ajánlata annak megfelel-e.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező által az ajánlata 15. oldalán található - fentiekben idézett - nyilatkozatrész nem felel meg az ajánlatkérő által támasztott feltételnek. A nyilatkozat feltételes jellegű, nem állapítható meg belőle, hogy igénybe kíván-e venni alvállalkozót a kérelmező, vagy nem.
Így, mivel a kérelmező ajánlata nem felel meg a dokumentáció 2.1. pontjában támasztott feltételnek, a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen.
Felhívja a Döntőbizottság arra a kérelmező figyelmét, hogy a Kbt. 43. § (4) bekezdésében szabályozott hiánypótlás, továbbá a Kbt. 57. § (1) bekezdésében szabályozott felvilágosítás-kérés az ajánlatkérő részére lehetőséget biztosít. Ajánlatkérő mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy ezen lehetőségekkel a konkrét közbeszerzési eljárása során élni kíván-e, ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában nem volt sem hiánypótlás-, sem felvilágosítás-kérés.
Így, mivel nem kötelezettsége ajánlatkérőnek hiánypótlás, illetőleg felvilágosítás kérése, ennek nem biztosítása alappal nem kifogásolható.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva - a fenti indokokra tekintettel - a kérelmező jogorvoslati kérelmét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította mint alaptalant. A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem hozott, mert annak a Kbt. 82. § (1) bekezdésében meghatározott törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89-90. §-a biztosítja.
Budapest, 2002. február 8.
Dr. Nagy Gizella s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
