KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2341)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.9/12/2002.
Tárgy: a Vaisala Oyj jogorvoslati kérelme a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (Hungarocontrol) közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Vaisala Oyj (P.O. Boksz. 26. Helsinki, Finland) képviseli: dr. Klinger Ádám András jogtanácsos (1051 Budapest, Harmincad u. 3., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság, akinek 2002. január 1-től jogutódja a Hungarocontrol Magyar Légiforgalmi Szolgálat (1185 Budapest, Igló u. 33-35., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Repülőtéri Meteorológiai Adatgyűjtő Rendszerkiépítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény a (továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
Egyebekben a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. július 25-én részvételi felhívást tett közzé tárgyalásos eljárás megindítására a Közbeszerzési Értesítő 30. számában (4662) a rendelkező részben írt tárgyban.
A részvételi felhívás 2. b) pontjában a tárgyalásos eljárás alkalmazásának indokolásául ajánlatkérő előadta, hogy ugyanebben a témakörben indított korábbi nyílt eljárás a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja szerint eredménytelenül zárult. Azt is közölte, hogy a beszerzés tárgyára vonatkozó feltételek nem változtak. A 2. d) pont szerint ajánlatkérő vállalkozási szerződést kíván kötni a 3. a) pontban meghatározott műszaki tartalomra. A részvételi felhívás 3. a) pontja szerint a szerződés tárgya a repülőtéri meteorológiai adatgyűjtő rendszer kiépítése. Ugyanitt írta elő azt is ajánlatkérő, hogy a rendszer feleljen meg az ICAO és a WMO.III/a kategóriájú leszállópályára vonatkozó ajánlásainak. A teljesítés helyéül a Budapest Ferihegyi Repülőtér lett megjelölve. A 4. pont szerint a teljesítés határideje a vállalkozási szerződés létrejöttét követő 500. nap, vagy ennél korábbi időpont. A 9. b) pont tartalmazta a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait. Ezen belül a 4. bekezdés azt tartalmazta, hogy alkalmatlan az a részvételre jelentkező, aki legalább két, minimum kétpályás repülőtér meteorológiai rendszerére vonatkozó referenciával nem rendelkezik. A 9. c) pont szerint ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani az eljárása során. A 9. d) pont az alábbiak szerint tartalmazta a részszempontokat és azok súlyszámát:
részszempontok súlyszám
- az ajánlat műszaki tartalma, különös tekintettel az organizációra 6
- az ajánlattevő által vállalt garancia, szavatosság és ezek feltételei 6
- az ajánlatban megfogalmazott műszaki tartalom eléréséhez tervezett technológiai lépések értékelése 6
- ajánlati ár 4
- a megvalósítási határidő 2
Az értékelés során adható pontszám: 1-10.
A 11. pont szerint többváltozatú ajánlattétel megengedett volt. A 12. pont tartalmazta az ajánlatkérő által már kiválasztottak neveit és címeit, melyek között szerepelt a kérelmező, az Almos Systems, a VIV Rt., valamint a Muir Matheson Aberden nevű külföldi cég. Ajánlatkérő mind a négy kiválasztottnak megküldte a részvételi felhívást és az ahhoz készített segédletet.
A felhívottak közül a részvételi jelentkezési határidő lejárta előtt a VIV Rt. határidő-módosítást kért hivatkozva arra, hogy a beszállítójának a nyári szünete miatt nem tudja az eredeti határidőt tartani. Ajánlatkérő e indítványnak nem adott helyt.
Fentieket követően az augusztus 22-i jelentkezési határidőig benyújtotta a részvételi jelentkezését a Muir Matheson Aberden, az Almos Systems és kérelmező. A hiánypótlást követően ajánlatkérő a részvételi jelentkezéseket elbírálta, és a szeptember 5-i eredményhirdetésen közölte, hogy az Almos Systemst és a kérelmezőt kéri fel ajánlattételre. Az ajánlatok 2001. október 8-i benyújtását követően október 15-én és 16-án a felek tárgyalásokat folytattak. E tárgyalásokat követően referencialátogatásokat hajtott végre ajánlatkérő, majd november 26-án megküldte mind a két ajánlattevőnek "A felkérés a végső ajánlattételre" című dokumentációt, melyben mindent véglegesen meghatároztak a kívánt rendszerrel szemben. Ezen értesítés szerint a végleges ajánlatok benyújtásának határidejéül 2001. december 3-án 10 óra lett megjelölve.
E határidőt kérelmező rövidnek tartva indítványozta annak négy nappal történő meghosszabbítását. Ehhez ajánlatkérő hozzájárult, és kérelmezővel, valamint az Almos Systemszel is közölte, hogy az ajánlattételi határidő 2001. december 6-ára módosult. A módosított időpontig benyújtott végleges ajánlatokat ajánlatkérő értékelte, azokat elbírálta és 2001. december 22-én hozott döntése szerint az ajánlatkérő Közbeszerzési Bizottsága az Almos Systems Ltd.-t nyilvánította az eljárás nyertesének. E döntését ajánlatkérő írásban is megküldte mindkét ajánlattevőnek 2001. december 27-én faxon, és ehhez egyben csatolta az összegzés az eljárásról című iratot is. Ajánlatkérő a szerződést a nyertesnek kihirdetett ajánlattevővel 2002. január 27-én kívánta megkötni.
Kérelmező 2002. január 10-én jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ideiglenes intézkedéssel a közbeszerzési eljárás felfüggesztését; valamint az ügyben tárgyalás tartását is. Kérelmét azzal indokolta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő az ajánlattevők ajánlatainak értékelésekor eltért az ajánlati dokumentációban és részvételi felhívásban rögzített és közzétett feltételektől, illetve értékelési szempontoktól. Kérelmét a tárgyaláson azzal is kiegészítette, hogy álláspontja szerint a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő ajánlattételre alkalmatlan és ki kellett volna zárni a további eljárásból tekintettel arra, hogy az ajánlatában lézeres távolságérzékelőt ajánlott meg, és ilyenre 2 db referenciát nem tud felmutatni, ahogy azt az ajánlatkérő a felhívásában megjelölte. Előadta azt is, hogy erről december 27-én az értékeléskor, illetve annak kézhezvételekor szerzett tudomást. Véleménye szerint ugyanúgy alkalmatlanná kellett volna nyilvánítania ajánlatkérőnek a nyertesnek kihirdetett ajánlattevőt, mint azt a skót céget, aki nem rendelkezett a kellő számú előírt referenciával. Ezen túlmenően a tárgyaláson kifogásolta az ajánlatkérő értékelését is és vitatta az első, illetve a harmadik értékelési részszempontnál alkalmazott pontozás helyességét is tekintettel arra, hogy álláspontja szerint méltánytalanul kevesebb pontot kapott ezen részszempontoknál, mint a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő.
A Döntőbizottság a D.9/8/2002. sz. határozatával 2002. január 22-én az eljárást lezáró szerződés megkötését az ügy érdemi elbírálásáig megtiltotta ideiglenes intézkedés keretében. E határozatot a jogorvoslati eljárás tárgyalásán az ügyben érintett felek a tárgyalás napján, azaz 2002. január 22-én személyesen át is vették.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a tárgyaláson kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. E kérelmét arra alapozta, hogy a jogorvoslati kérelemben nem lett pontosan megjelölve, hogy ajánlatkérő milyen mulasztást is követett el, és ezzel milyen érdeksérelem érte a kérelmezőt. Nincs olyan adat sem a kérelemben vagy konkrét megjelölés, amire érdemben lehet reflektálni. Vitatta azt is, hogy ajánlatkérő eltért volna az értékelés során a kiírásban adott feltételektől és szempontoktól. Ennek alátámasztására úgy nyilatkozott, hogy az értékelési pontszámok indokolása a 2001. december 18-án kelt összegzés az eljárásról című iratban található, melynek röviden megfogalmazható lényege, hogy a győztes ajánlat műszaki tartalma és az ajánlattevő által vállalt garancia az ajánlatkérő számára a másiknál jóval előnyösebb. Előadta azt is, hogy a pontszámok összesítése után az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevőt hirdette ki győztesnek. Álláspontja szerint a fenti indokok alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő jogszabályt nem sérthet, és kellő indokolással hozta meg a nyertesre vonatkozó határozatát. A jogorvoslati eljárás során becsatolt a Döntőbizottsághoz arra vonatkozó jogszabályt, mely szerint 2002. január 1-jétől a korábbi ajánlatkérő (LRI) jogutódja a Hungarocontrol Magyar Légiforgalmi Szolgálat, így a jogorvoslati eljárás során teljes jogkörrel jogosult nyilatkozattételre. Azt is nyilatkozta, hogy a szervezeti átalakulásnak tudható be, hogy a szerződést 2002. január 27-én kívánták megkötni a nyertes ajánlattevővel. A tárgyaláson azt is nyilatkozta, hogy a részvételi jelentkezés végeredményeként 2001. szeptember 5-én döntöttek a két alkalmasnak nyilvánított cégről, de ekkor kérelmező még nem támadta meg e döntésüket; nevezetesen hogy az Almos Systemst is ajánlattételre alkalmasnak minősítették. Azt is nyilatkozta, hogy ők egy meteorológiai rendszert kértek a felhívásukban, amiben a kérelmező által kifogásolt technikai résznek, nevezetesen lézeres távolságmérőnek a megajánlása - mint
a rendszer része - nem alapozhatja meg a kérelmező kérelmének helytállóságát. A nyertesnek kihirdetett ajánlattevő által megajánlott látható lézerrel kapcsolatban előadta, való igaz, hogy az jelenleg még szabadalmaztatás alatt van, de azt is nyilatkozta, hogy a nyertes a tárgyalás során úgy nyilatkozott, hogy amennyiben ez a technikai megoldás nem felel meg az ajánlatkérőnek, akkor ebben az esetben azt kicseréli a hagyományos xenon világításra. Nyilatkozata szerint a döntésüknél figyelembe vették azt is, hogy a jelenleg 25 éves rendszert kívánják kiváltani Ferihegyen, és a nyertes által megajánlott rendszer megfelel egy hosszabb időre szóló beruházás esetére - tekintettel arra, hogy fejlettebb technikát ajánl meg -, és ők ezt kívánják alkalmazni. Az értékeléssel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy mindkét érvényes jelentkező - a kérelmező és a nyertes is - komoly ajánlatot nyújtott be. Ajánlatukban jelentős különbség nem volt, ezt a pontozás eredménye is tükrözte, mivel a nyertes 191, a kérelmező pedig 174 pontot kapott. Ajánlatkérő a jogorvoslati ügy tárgyalásán a pontozásával kapcsolatosan nem vitatta azt, hogy a felhívása szerint 1-10-ig volt a részszempontokra adható pontszám.
Előadta, hogy ajánlatkérőnél (korábban LRI) alapelv az volt az értékelés során, hogy az alapelvárásnak, ami a felhívásban szerepel, amelyik ajánlat megfelel, annak 50%-os pontértéket adtak az egyes részszempontoknál. Ezen túlmenően az ajánlatok értékelése során ha megállapították, hogy az alapelvárástól valamelyik ajánlat kevesebbet teljesít és ha még elfogadható műszakilag és egyéb okból, akkor annak arányában az 50%-os pontértéket tovább csökkentik, illetve amelyik ajánlattevő az alapelvárástól jobbat teljesít, az pedig több pontot kap. Ennek alátámasztására be is csatolta a Döntőbizottsághoz a 6 fős bizottság által végzett értékelésre vonatkozó táblázatot. A táblázat fenti állításokat is tükrözi. Ezért van az, hogy az adható maximum 10 pontot nagyon kevés helyen, illetve valójában nem is osztották ki. Álláspontjuk szerint értékelésük helytálló, hisz az alapelvárásnak mindkét ajánlat megfelelt, viszont pl. a műszaki tartalomnál a 10 pontot egyik ajánlattevő sem érte el. Nyilatkozata szerint az ajánlatokban érzékelhető különbségek a pontozásban megjelentek függetlenül attól, hogy kiosztották-e a legjobbnak a 10 pontot, vagy sem, hisz a több pontot így is a jobb ajánlat kapta.
Az ügyben érdekelt Almos Systems Ltd. képviselője a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy az ajánlatukban alternatívát is ajánlottak meg a tárgyalásos eljárás során a kérelmező által kifogásolt látástávolság-mérőnél és jegesedésmérőnél is. Ez utóbbinál pl. a kérelmező termékét is megajánlották és amellett még másik kettőt is azért, hogy az ajánlatkérőnek legyen lehetősége választani. Álláspontja szerint az egyes termékek az egész meteorológiai rendszer egy-egy részét képezik, ezért véleménye szerint ajánlatkérő döntése jogszerű volt.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, írásos és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott, részben pedig megalapozatlan, illetve elkésett.
Megalapozatlan a jogorvoslati kérelem azon része, mely szerint a lézeres látástávolság-mérő, mint alternatív ajánlati rész megajánlása miatt a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő ajánlatát ki kellett volna zárni az eljárásból, mivel az nem felel meg a felhívásban írtaknak.
A Kbt. 71. § (2) bekezdése szerint a tárgyalásos eljárás során nem áll fenn az ajánlatkérőnek, illetve az ajánlattevőnek a 48-50. §-ok szerinti ajánlati kötöttsége, de ez nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya olyan jellemzőjében, illetve körülményében tér el az eljárás megkezdésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás tartását. Ha az ajánlatkérő az eljárás eredményét kihirdette, a szerződést a felhívás (illetve a dokumentáció) és az ajánlat eredmény-hirdetéskori tartalma szerint kell megkötni.
E rendelkezést figyelembe véve a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a felhívása 3. a) pontja szerint a repülőtéri meteorológiai adatgyűjtő rendszer kiépítését kívánta megrendelni, illetve beszerezni az eljárás során. A Döntőbizottság álláspontja szerint azzal, hogy a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő a felhívásban megengedett módon a tárgyalások során alternatívaként megajánlotta a lézeres távolságmérőt is, nem tekinthető úgy, hogy ennek alapján az ajánlata érvénytelen, hisz e távolságmérő a meteorológiai rendszernek csak egy részét képezi, így a megkötendő szerződés tárgya olyan jellemzőjében, illetve körülményében nem tér el, mely az eljárás megkezdésekor beszerezni kívánt beszerzés tárgyától jelentősen eltért volna.
A Döntőbizottság azt is megállapította, hogy ajánlatkérő sem a felhívásában, sem a részletes elvárásaiban nem kötötte ki azt, hogy nem lehet újabb, a jelenleg alkalmazásban álló távolságmérő eszközöktől fejlettebbeket megajánlani, így a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő azon elvárása, hogy a lehető legmodernebb technikát kívánja alkalmazni egy hosszabb időre szóló beruházás esetén, nem kifogásolható. Véleménye kialakításánál a Döntőbizottság azt már nem vizsgálta, hogy a részvételi felhívás 3. a) pontjában szereplő azon kitétel, miszerint a rendszer feleljen meg a ICAO és a WMO.III/a. kategóriájú pályákra vonatkozó ajánlásainak, megvalósul-e, mert amennyiben ezen ajánlások a lézeres távolságmérő alkalmazását nem tiltják, úgy az nem kifogásolható. Ezen álláspontot támasztja alá az is, hogy ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát is érvényesként kezelte és fogadta el annak ellenére, hogy külön kérése ellenére is kérelmező úgy nyilatkozott, hogy csak passzív jegesedésmérőt kíván megajánlani, holott ajánlatkérő kifejezett igénye volt az aktív jegesedésmérő alkalmazása.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő akkor járt volna el jogsértő módon, ha a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő ajánlatát a lézeres távolságmérő megajánlása miatt elutasítja, míg a kérelmező ajánlatát a passzív jegesedésmérő miatt pedig érvényesként kezeli.
El is késett a jogorvoslati kérelem azon részében, mely szerint ajánlatkérőnek alkalmatlanná kellett volna nyilvánítani a nyertes ajánlattevőt tekintettel arra, hogy a lézeres távolságmérőre nem tudott 2 db referenciát felmutatni.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve a határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottság a kérelmező által sem vitatottan megállapította, hogy az ajánlatok benyújtásának határideje 2001. szeptember 5-e volt, és a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő ekkor már megajánlotta alternatívaként a lézeres látástávolság-mérőt is.
A Döntőbizottság álláspontja szerint, amennyiben a kétszakaszos tárgyalásos eljárás során ajánlatkérőnek a második szakaszban, miután egyes jelentkezőket ajánlattételre alkalmasnak minősített, lehetősége lenne később azt alkalmatlanná nyilvánítani, akkor sem lenne már a jogsértés megállapítható, tekintettel a fentebb idézett jogvesztő határidőkre, hisz az idézett kógens szabály szerint 90 napon túl már eredményesen valamely döntés nem vitatható, illetve e kérdéskörben eljárás eredményesen nem kezdeményezhető. Jelen esetben e jogvesztő határidő fennáll tekintettel arra, hogy 2001. szeptember 5-e figyelembevételével a 90 napos jogvesztő határidő 2001. december 5-én lejárt, így a 2002. január 10-én benyújtott, majd a január 22-i tárgyaláson kiegészített, erre vonatkozó jogorvoslati kérelem már elkésett.
A jogorvoslati kérelem megalapozott az értékelésre vonatkozó részéhen az alábbiak miatt.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Döntőbizottság ajánlatkérő nyilatkozata alapján kétséget kizáróan megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlattételre felhívottak előzetes tájékoztatása nélkül olyan pontozási módszert alkalmazott, miszerint a kiírásának pontosan megfelelő ajánlat az értékelésnél a maximális pontszám 50%-át kapja azért, hogy a jó, vagy kiemelkedő részeket kellően értékelni tudja, illetve a kizárást nem eredményező hiányosságoknál csökkentést alkalmazhasson.
Az ajánlatkérő pontozását megvizsgálva a Döntőbizottság megállapította, hogy a 6 bizottsági tag által végzett pontozás, illetve értékelés során ajánlatkérő a pontszámokat 5 és 9,5 között osztotta ki a két értékelt ajánlat részszempontjainál, megsértve ezzel a fenti rendelkezést és a saját maga által állított szabályokat is. Ezen álláspont arra alapítható, hogy az ajánlatkérő által becsatolt ponttáblázat szerint a 6 fős értékelő bizottság egyes tagjai által adott pontokat részszempontonként ajánlatkérő átlagolta, így nem érvényesült a fentebb hivatkozott rendelkezés azon elvárása, miszerint az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit kell összehasonlítani és megállapítani azok pontértékét, nem pedig az egyes (bíráló bizottsági) személyek által szubjektív értékítéleten nyugvó pontozásnak összegzéséből képzett számtani átlagolást. A Döntőbizottság álláspontja szerint, amikor az ajánlatokat részszempontonként az ajánlatkérő összehasonlítja, akkor minden esetben a legelőnyösebb ajánlati résznek a maximális, azaz jelen esetben a 10 pontot kell kiosztani és az ezt követő ajánlatokat pedig ehhez viszonyítottan értékelni, illetve pontozni, tekintettel az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának igényére.
Azért sem fogadható el ajánlatkérő azon érvelése, hogy az általa előírt követelményeknek megfelelő ajánlat alapja az adható pont 50%-a, hisz pl. a részvételi felhívásnál a 4. pontban írtak szerint a nyertes ajánlattevővel megkötendő vállalkozási szerződés létrejöttét követő 500 nap a teljesítés határideje, és ennél korábbi időpontot is elfogad ajánlattevő. Megállapítható, hogy ajánlatkérő ezen saját előírását sem tartotta be, amikor pl. a határidőket értékelte, mivel a nyertes ajánlattevőnek 5 pontot, míg a kérelmezőnek e részszempontra 6 pontot adott annak ellenére, hogy a kérelmezőnél a megvalósítási határidő a szerződést követően 6 hónap, míg a nyertesnek kihirdetett ajánlattevőnél 33 hét.
A fent leírtak alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő azzal, hogy a két érvényesnek tekintett ajánlat összehasonlítása során az értékeléskor a részszempontonként a jobb ajánlatnak nem adta ki a maximálisan adható 10 pontot és ezzel arányosítva az azt követő ajánlatnak kevesebb pontszámot, valamint a saját maga által felállított előzetes szabályokat sem tartotta be, a pontozásnál jogsértően járt el. A Döntőbizottság a megállapított jogsértést csak úgy tudta reparálni, hogy az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette.
E döntés meghozatalánál arra is figyelemmel volt a Döntőbizottság, hogy a jogorvoslati eljárás során az eredeti ajánlatkérő jogutódjának kellett a jogelőd szervezet döntését a Döntőbizottság előtt indokolnia, valamint azt, hogy a Kbt. 88. § (6) bekezdése szerint ha a Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, akkor az ajánlatkérő (a jogutód is) jogosult a döntést megalapozó tényezőket ismételten mérlegelni, és a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított 30 (építési beruházás esetén 60) napon belül új döntést hozni.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a jogorvoslat megalapozatlan, illetve elkésett részét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította, míg a megállapított jogsértésre tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, figyelemmel a Kbt. 88. § (5) bekezdésére is.
A Döntőbizottság az eset összes körülményeit mérlegelve nem tartotta szükségesnek ajánlatkérővel szemben bírság alkalmazását tekintettel arra, hogy a megállapított jogsértés a döntés megsemmisítésével reparálható volt.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (l) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. február 8.
Dr. Bíró László s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
