KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2342)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.21/10/2002.
Tárgy: a VÍZÉPSZOLG-94 Kft. jogorvoslati kérelme Soltvadkert Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a VÍZÉPSZOLG-94 Kft. (6400 Kiskunhalas, Kéve u. 41., képviseli: dr. Csvila István ügyvéd, 6722 Szeged, Kálvária sgt. 19., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet Soltvadkert Város Önkormányzata (6230 Soltvadkert, Kossuth L. u. 6., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Soltvadkert város szennyvízcsatorna-hálózat V. ütemének kivitelezési munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. § (2) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését és ezért ajánlatkérőt 5 000 000 Ft (azaz ötmillió forint) bírsággal sújtja:
A Döntőbizottság ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 30 000 (azaz harmincezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek nyilatkozatai, észrevételei alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. november 7-i, 45. számában (8086) tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított, ebben határozta meg az ajánlatok benyújtásának tartalmi és formai kellékeit, továbbá ez tartalmazta a szerződéstervezetet is.
Ajánlatkérő a rész-, illetve többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta.
A teljesítés végső határidejét a felhívása 4. pontjában 2003. január 30-ában határozta meg azzal, hogy előteljesítést elfogad.
A felhívás 9. pontjában fizetési feltételeivel kapcsolatosan előírta, hogy előleget nem folyósít és legkorábban 50 napon belül vállalja a számlák kifizetését:
Ajánlatkérő a felhívása 11. a) pontjában határozta meg az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket.
A műszaki alkalmasság igazolására a harmadik francia bekezdésben kérte: "Az alkalmazásban álló szakembergárda összetételének, képzettségének, jogosultságának ismertetésé"-t.
Ezzel kapcsolatban a dokumentáció 5.3.11. pontjában ajánlatkérő az alábbiakat írta elő:
"Teljesítésben igénybe vett (alkalmazásban álló és alvállalkozó) szakembergárda részletes bemutatása (név, iskolai végzettségek, gyakorlati idő munkakörök szerint, feladatkör ellátására vonatkozó jogosultság igazolása, személyes referenciamunkák)."
Ajánlatkérő a felhívása 11. b) pontjában határozta meg az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait. A második francia bekezdésben az alábbiakat írta elő: "ajánlattevő nem rendelkezik legalább 1 fő szakirányú felsőfokú végzettséggel, felelős műszaki vezetői jogosultsággal és e tevékenységben legalább 5 év szakmai gyakorlattal rendelkező saját alkalmazású szakemberrel."
A dokumentáció 7.2. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy a műszaki vezetői jogosultságot igazoló dokumentumot az ajánlathoz kell csatolni.
Ajánlatkérő a felhívása 13. a) pontjában kimondta, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el.
A 13. b) pontban pedig az alábbi részszempontokat, súlyszámokat és értékelési ponthatárokat állapította meg:
részszempontok súlyszámok
- ajánlat műszaki tartalmának pontossága, kidolgozottsága 20
- vállalt teljesítési határidő 15
- fizetési feltételek 10
- jóteljesítési biztosíték mértéke és időtartama 10
- a teljesítésben kis- és középvállalkozás minél nagyobb részvételi aránya 5
- vállalási összeg 5
Adható pontszám valamennyi részszempont esetén 1-10 pont.
Ajánlatkérő a dokumentációja 11. oldalán 7.3.1. ponttól 7.5. pontig az alábbiak szerint határozta meg, hogy az egyes részszempontok körében az értékelés során milyen tényezőket, körülményeket vesz figyelembe:
7.3.1. Az ajánlat műszaki tartalmának pontossága, kidolgozottsága: kedvezően kerül értékelésre a tervezett műszaki tartalmat magas műszaki színvonalon tartalmazó ajánlat, a tételes költségvetés részletessége pontos anyagmegnevezésekkel, a megvalósítás ütemezése, a minőségbiztosítás ismertetése stb.
7.3.2. Vállalt teljesítési határidő: a kiírás szerintinél későbbi határidő nem ajánlható meg, kedvezőbb igen.
7.3.3. Fizetési feltételek: az ajánlattevő által megadott részletes pénzügyi ütemezés alapján történő pénzfelhasználás kerül értékelésre, kedvezőnek minősül a 2002. éven belül minél későbbi pénzfelhasználás, hosszabb átutalási határidő vállalása.
7.3.4. pont szerint a jóteljesítési biztosíték mértéke és időtartama tekintetében az ajánlatkérő által elvárt minimum- és maximumértékek közötti vállalás tehető.
7.3.5. pont szerint a kis- és középvállalkozás minél nagyobb részvételi aránya tekintetében a teljesítésben való részvétel mértéke alapján kíván értékelni.
7.3.6. Vállalási összeg: kedvezően kerül értékelésre a terv szerinti műszaki tartalmat jó műszaki színvonalon kielégítő, kedvező vállalási összeg, azonban a minél alacsonyabb vállalási összeg elérése érdekében alkalmazott alacsony műszaki színvonalú anyagok alkalmazása érvénytelenséget vonhat maga után.
Az értékelés elvégzésére vonatkozóan a 7.5. pont tartalmazta, hogy: a részszempontok szerinti értékelésnél a legkedvezőbb ajánlat kaphatja a legmagasabb pontszámot, a többiek az ajánlat tartalmával arányos pontszámot kapnak. A legmagasabb és a legalacsonyabb pontszám nem kerül kiosztásra, ha azt az ajánlatok tartalma nem indokolja.
Ajánlatkérő a dokumentációja 5.9. pontjától 5.13. pontig az alábbi dokumentumoknak az ajánlathoz való csatolási kötelezettségét írta elő: műszaki és ezzel arányos pénzügyi ütemterv, a megvalósítás vonalas műszaki ütemterve, műszaki leírás; megadva a beépítendő anyagok pontos megnevezését, tételes költségvetés valamennyi munkarészre vonatkozóan, továbbá minősítési és mintavételi terv, a vizsgálatokat végző laboratórium megnevezésével.
Ajánlatkérő 2001. december 4-én konzultációt tartott, melyen döntően műszaki kérdések kerültek tisztázásra.
Az ajánlattételi határidőig, 2001. december 18-ig ajánlatot nyújtott be: a Hoffmann Rt., a Somogyi és Társa Kft., a DEBMUT Rt., a SADE Magyarország Kft., az Aktív Kft. és a kérelmező.
Ajánlatkérő 2002. január 10-én hirdette ki az eljárást lezáró döntését. Minden ajánlattevőt alkalmasnak és minden ajánlatot érvényesnek fogadott el. Az eljárás nyertese a Somogyi és Társa Kft. lett 612,5 ponttal, a kérelmező pontszáma 598,2 volt.
A felek az eljárást lezáró szerződést 2002. január 18-án megkötötték.
A kérelmező 2002. január 15-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét. Ebben kérte ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását, az eljárás felfüggesztését.
Kérelmében a 4. - a jóteljesítési biztosíték mértéke és időtartama - és az 5. - a teljesítésben a kis- és középvállalkozások részvételi aránya - értékelési részszempontok kivételével minden részszempont elbírálását jogsértőnek találta az alábbi indokok alapján.
Az első, az ajánlat műszaki tartalmának pontossága, kidolgozottsága részszempont vonatkozásában kifogásolta, hogy nemcsak részére, hanem a nyertesnek is a legmagasabb 10 pontszámot állapította meg ajánlatkérő. Álláspontja szerint az ajánlatkérő értékelésében nem vette kellően figyelembe költségvetése részletességét, kidolgozottságát; a megvalósítás ütemezésénél csak a sávos ütemtervet értékelte és értékelésében nem tért ki a többi ettől eltérő ütemterv meglétére, vagy hiányára. Hivatkozott itt az általa csatolt gép- és munkaerőtervre. Kifogásolta továbbá, hogy a minőségbiztosításnak csak az egyik eleme: a mintavétel és a minősítő terv került értékelésre, míg a többi elemet nem vette figyelembe az ajánlatkérő; pl. a minőségbiztosítási rendszer bemutatását, a munkautasításokat, minőségbiztosítási terveket. Álláspontja szerint részletes, pontos és kidolgozott ajánlatot tett, amely e részszempont vonatkozásában olyan többleteket mutatott, amelyre tekintettel indokolt lett volna csak részére megállapítani a maximális 10 pontszámot.
A második részszempont, a vállalt teljesítési határidő vonatkozásában álláspontja szerint a megállapított pontszám számítási hiba eredménye. Ajánlatkérő a nyertes részére 8,6 pontot, míg részére 10 pontot állapított meg, míg a képletbe behelyettesítve a megfelelő számadatokat, a helyes pontszám a nyertes esetében 8,0979 lett volna.
A harmadik részszempont: a fizetési feltételek esetében álláspontja szerint ajánlatkérő nem a felhívásában és a dokumentációban meghatározott szempontok szerint értékelt. Ajánlatkérő ugyanis három alszempontot vett figyelembe: a részszámlák darabszámát, a részszámlák átutalási határidejét és a végszámla átutalási határidejét. Megítélése szerint a dokumentációban ajánlatkérő által jelzett pénzfelhasználást csak az átutalási határidőre vonatkozó alszempontok tükrözik, a részszámlák darabszáma nem vehető e vonatkozásban figyelembe két okból sem. Egyrészt nem határozta meg eredetileg ajánlatkérő a dokumentációban, másrészt a részszámlák darabszáma nem tükrözi a pénzfelhasználás folyamatát.
Rámutatott arra is, hogy az általa ajánlott pénzfelhasználási ütemezés kedvezőbb. Ugyanis több részszámla kibocsátása esetén az ajánlatkérő a beruházás finanszírozását kisebb külső forrás felhasználásával tudja biztosítani az állami támogatás igénybevétele és az áfa visszaigénylése által. Hivatkozott arra is, hogy az ajánlatkérő által korábban folytatott közbeszerzési eljárásban maga ajánlatkérő is ezt fogadta el kedvezőbbnek. Utalt arra is, hogy ajánlatkérő egyébként számítási hibát is vétett a pontszámok meghatározása során. Ajánlatkérő e részszempontnál a nyertes részére 9,58 pontot, míg részére 5,48 pontot állapított meg.
Az alkalmazott képlettel pontosan számolva és az alszempontok pontszámát átlagolva részére 5,51, míg a nyertes részére 9,33 pontszám megállapítása lett volna helyes.
Kimutatta azt is, hogy amennyiben a részszámlák számát nem vette volna ajánlatkérő figyelembe ezen részszempont értékelése során, abban az esetben a nyertes részére 8,19, míg részére 7,77 pontszám megállapítása lett volna a helyes.
Az utolsó, a vállalási összeg részszempontértékelése vonatkozásában kifogásolta, hogy ajánlatkérő a dokumentációban rögzített lineáris arányosítási módszer helyett ennél az egy részszempontnál más módszer alapján határozta meg a pontszámot. A lineáris arányosítási módszer esetében az értékelési tartomány az 1 és 10 ponthatár között mozgott, míg az egyszerű arányosítási módszer miatt az értékelési tartomány lecsökkent a 10 és a 7,32 ponthatárok közé. Emiatt az amúgy is csak 5-ös súlyszámú vállalási összeg részszempont jelentősége 2,18%-ra csökkent. Megítélése szerint ez a változtatás sérti az esélyegyenlőség elvét is és a közbeszerzési eljárás eredménye ezáltal kiszámíthatatlanná, ellenőrizhetetlenné vált. Jogorvoslati kérelmében bemutatta, hogy amennyiben ajánlatkérő a lineáris arányosítás módszerét alkalmazta volna az utolsó részszempont esetében is az eljárás eredménye megváltozott volna, a nyertes maga a kérelmező lett volna.
A kérelmező jogorvoslati kérelmét a 2002. február 5. napján tartott tárgyaláson kiegészítette. Előadta, hogy egy héttel korábban, február 4-e, 5-e környékén jutott a tudomására az, hogy a nyertes ajánlattevőt egy másik - szintén csatornázási - közbeszerzési eljárásban Kiskunmajsán mint alkalmatlant az előminősítési eljárás során kizárták, mert nem rendelkezett megfelelő felelős műszaki vezetői jogosultságú szakemberrel. Erre tekintettel kérte megállapítani, hogy a nyertes ajánlattevő ebben az eljárásban is alkalmatlan a szerződés teljesítésére, ugyanis az ajánlati felhívás 11. b) pontjának második francia bekezdése feltételének megfelelő saját alkalmazottja nincs, illetve erre vonatkozóan igazolást ajánlatához nem csatolhatott be.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte.
Álláspontja szerint a közbeszerzési eljárását a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően folytatta le.
Előadta, hogy egyik részszempont esetében sem vétett számítási hibát a pontszámok meghatározása során. Az általa alkalmazott lineáris arányosítási módszer esetében először kiszámította a képletben levő állandó viszonyszámot, ezt kerekítette, majd elvégezte magát a számítást. Megítélése szerint ez nem vezetett téves eredményre.
Az első részszempont, az ajánlat műszaki tartalmának pontossága, kidolgozottsága vonatkozásában előadta, hogy több ajánlattevő is részletesen kidolgozott, az elvárásoknak megfelelő ajánlatot nyújtott be, ezért mindegyikük részére 10 pontszámot állapított meg. A részszempont értékelését a dokumentációban részletezettek szerint végezte el; az ott meghatározott körülményeket vette figyelembe. Valóban a kérelmező ajánlatában kitért az általa nem kért géptervre, munkautasításra stb., más ajánlattevők viszont ajánlatuk műszaki tartalmának másik oldalát domborították ki. Ugyanakkor mindegyik ajánlattevő az általa a dokumentációban e részszempontnál megjelölt körülményeknek megfelelően magas színvonalon kidolgozta, ezért úgy ítélte helyesnek, hogy mindegyikük részére megállapítsa a maximális pontszámot.
A harmadik, a fizetési feltételek részszempont esetében álláspontja szerint értékelése tükrözi a dokumentáció 7.3.3. pontjában foglaltakat. Figyelembe vette egyrészt a hosszabb átutalási határidő vállalását, másrészt tekintettel volt a pénzfelhasználásra, ennek során azt minősítette kedvezőbbnek, ahol minél később történik 2002. évben a pénzfelhasználás. Ez utóbbi értékelését a részszámlák kifizetésének időpontjára tekintettel végezte.
Álláspontja szerint a legkedvezőbb ajánlatot a nyertes tette, ugyanis 83%-os készültséget követően nyújtja be az első részszámláját, amelynek kifizetése csak 2002. szeptember 10-én esedékes. Ezzel szemben a kérelmező több, már korábban esedékes részszámlát is benyújt.
Álláspontja szerint az utolsó, a vállalási összeg részszempont-értékelése is megfelel a Kbt. rendelkezésének. Azt elismerte, hogy ennél a részszempontnál nem a többi részszempont esetében alkalmazott lineáris arányosítási módszert követte, hanem az egyszerűbb, a legalacsonyabb árhoz viszonyított arányosítási módszert. Megítélése szerint azonban ez is objektív matematikai módszer, így alappal alkalmazása nem kifogásolható. A Kbt.-nek jelen közbeszerzési eljárásra irányadó rendelkezései nem írják elő kötelezően, hogy az értékelési ponttartományt teljes egészében, alsó-felső határra kiterjedően igénybe kell venni, továbbá azt sem határozzák meg, hogy minden részszempont esetében azonos számítási módszert kell alkalmazni.
A kérelmezőnek a kiegészített jogorvoslati kérelme vonatkozásában előadta, hogy álláspontja szerint a nyertes alkalmas ajánlattevőnek minősül. Hivatkozott arra, hogy megítélése szerint elfogadható felelős műszaki vezetői jogosultságnak a "B" kategóriás műszaki vezetői jogosultság és ilyennel a nyertes ajánlattevő rendelkezik, az ezt igazoló határozatokat ajánlatához csatolta is. Bejelentette a szerződés megkötését.
Egyéb érdekeltként, a nyertes ajánlattevő szintén kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Álláspontja szerint az ajánlatkérő helyesen értékelt.
Az első részszempont, az ajánlat műszaki tartalmának pontossága, kidolgozottsága vonatkozásában előadta, hogy ajánlatuk szintén pontos és kidolgozott volt és azt az ajánlatkérő a dokumentációban meghatározott szempontok szerint értékelte. Ezt meghaladó mértékű szempontok figyelembe vétele nem kötelessége az ajánlatkérőnek. Ez a részszempont a műszaki tartalomra vonatkozik, pontos matematikai képletekkel nem értékelhető, így elfogadható, hogy több ajánlat is egyforma pontszámot kapjon.
Előadta, hogy ajánlatkérő értékelése számítási hibát nem tartalmaz.
A harmadik részszempont, a fizetési feltételek esetében megítélése szerint ajánlatkérő épp a 2002. évi számára kedvezőbb pénzfelhasználást vizsgálta és értékelte.
A nyertes vonatkozásában kell a legkésőbb fizetnie, míg a kérelmező esetében a legkorábban.
Az utolsó, a vállalási összeg részszempont vonatkozásában hivatkozott arra, hogy ajánlatkérőnek nem kötelessége a részszempontoknál a legalacsonyabb és a legmagasabb pontszám kiosztása, erre a dokumentáció 7.5. pontjában ajánlatkérő felhívta az ajánlattevők figyelmét, így nem állapítható meg jogsértés amiatt, hogy más matematikai módszerrel határozta meg ennél a részszempontnál a pontszámokat.
Előadta, hogy alkalmas ajánlattevőnek minősül, az ajánlatkérő által a felhívásban, illetve a dokumentációban támasztott feltételeknek megfelel. Ajánlatába becsatolta a teljesítés során igénybe veendő szakembergárdája részletes bemutatását; a felelős műszaki vezetői jogosultság igazolására vonatkozó okiratokat is. Közölte továbbá, hogy a kérelmező által hivatkozott közbeszerzési eljárásból más ok miatt zárták ki.
A Döntőbizottság elsődlegesen a nyertes ajánlattevő alkalmatlanságára vonatkozó jogorvoslati kérelmet vizsgálta és megállapította, hogy az alaptalan.
Ajánlatkérő a Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdésben előírt igazolási módokra tekintettel állapította meg az alkalmatlansági szempontokat, ez alapján kellett az ajánlattevőknek a Kbt. 43. § (3) bekezdése szerint a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságukat igazolni.
Az ajánlati felhívás - fentiekben idézett - 11. b) pontjának második francia bekezdése értelmében az az ajánlattevő alkalmatlan: aki nem rendelkezik legalább 1 fő szakirányú felsőfokú végzettséggel, felelős műszaki vezetői jogosultsággal és e tevékenységben legalább 5 év szakmai gyakorlattal rendelkező saját alkalmazású szakemberrel.
A Döntőbizottság áttekintette a nyertes ajánlattevő ajánlatát, és az alábbiakat állapította meg. A nyertes ajánlatában "VEZETŐI LISTA" címszó alatt 15 alkalmazottját tüntette fel, többségük felsőfokú végzettségű, többen rendelkeznek vízépítési technikusi minősítéssel is, szakmai gyakorlatuk többségében meghaladja az előírt 5 év követelményt. A nyertes becsatolt továbbá 5 szakmai önéletrajzot és 5 határozatot a felelős műszaki vezetői névjegyzékbe történő felvételről.
Ebből két határozat vonatkozik "A" kategóriás besorolással felelős műszaki vezetői névjegyzékbe történő felvételről. A többi határozatban a felelős műszaki vezetői jogosultságot 4. vízgazdálkodási építményfajtára és "B" kategóriára adták meg.
A Döntőbizottság áttekintette az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról szóló 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet (a továbbiakban: Rendelet) rendelkezéseit.
A Rendelet 10. § (1) bekezdése értelmében felelős műszaki vezető csak a névjegyzékbe felvett, és abban az építményfajta; valamint a szakterület megjelölésével szereplő személy lehet. A 10. § (5) bekezdése kimondja, hogy szakmai képesítésnek az 1. sz. melléklet szerinti szakirányú felsőfokú, szakirányú középfokú szakképesítés, illetve szakirányú mestervizsga fogadható el.
A Rendelet 1. sz. mellékletének 4. pontja vonatkozik a vízgazdálkodási építményekre, vízi létesítményekre és két kategóriát: "A" és "B" különböztet meg a jogszabály.
Az "A" kategória olyan vízi építmények építési-szerelési munkáira vonatkozik, amelyek tönkremenetele életveszélyt idéz elő, vagy rendkívüli védelmi intézkedést követel.
A "B" kategória olyan vízi építmények építési-szerelési munkáira vonatkozik, amelyek tönkremenetele életveszélyt nem idéz elő, vagy rendkívüli védelmi intézkedést nem követel, és nem tartozik az előző pontba, továbbá a vízi létesítmények építés jellegű felújítása, javítása, karbantartása.
A Rendelet mind az "A", mind a "B" kategóriánál elfogadja végzettségnek a szakirányú mérnöki, üzemmérnöki végzettséget és a szakirányú, felsőfokú technikusi végzettséget, ezt "B" kategória esetében kiegészíti azzal, hogy elegendő a szakirányú technikusi végzettség is, különbség csak az eltérő időtartamú szakmai gyakorlat követelményében van.
Ajánlatkérő felhívása fentiekben idézett részében nem határozta meg, hogy "A" vagy "B" kategóriás besorolású felelős műszaki vezetőt igényel. Továbbá nem kérte az eljárása során a végzettséget igazoló okirat csatolásának kötelezettségét, ily módon a vízügyi technikusi végzettség vonatkozásában már nem tisztázható, hogy ezen technikusi végzettség felsőfokú, illetve középfokú technikusi végzettségnek felel meg.
A Rendelet fentiekben idézett rendelkezései alapján pedig ajánlatkérő beszerzése esetében a "B" kategóriás besorolású felelős műszaki vezető is megfelelőnek minősül. "B" kategóriájú, szakmai végzettségű felelős műszaki vezető vonatkozásában pedig három határozatot is becsatolt a nyertes ajánlattevő. A nyertes ajánlattevő alkalmazásában több vízépítő technikus is megnevezésre került, így ajánlatkérő a felhívásával összhangban fogadta el őket alkalmas felelős műszaki vezetőnek. A nyertes ajánlattevő alkalmatlanságára megalapozott következtetés nem vonható le. A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel a kérelmezőnek a nyertes ajánlattevő alkalmatlanságára vonatkozó jogorvoslati kérelmét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Döntőbizottság másodsorban vizsgálta a kérelmező jogorvoslati kérelmének az egyes részszempontok értékelésére vonatkozó részét és azt az alábbiak szerint ítélte alaposnak.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint: "Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (l) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni."
Ajánlatkérő az ajánlatok részszempontonkénti értékelését az alábbiakkal indokolta és ezt rögzítette az írásbeli összegezésében is:
"A pontértékelés elve:
Az adott részszempontra vonatkozó legkedvezőbb ajánlati elem a második, a negyedik, ötödik elbírálási részszempontnál 10 pontot ért, a legkedvezőtlenebb
1 pontot ért, a közbülső ajánlati elemek a lineáris arányosítás módszerével meghatározott pontszámot kaptak az alábbi képlettel számolva:
1+[(Va-Vmin) × 9 pont] ] = pontérték
Vmax-Vmin
A pontszámoknál és részletszámoknál, pl. képlet hányadosa, két tizedes számjegyre kerekített értékkel számoltunk.
Jelmagyarázat:
10 adható maximális pontszám
Va adott ajánlat értéke
Vmin legalacsonyabb ajánlat szerinti érték vagy kiírás
szerinti minimumvállalás
9 maximális és minimális pontszám közötti különbség (10-1)
Vmax legmagasabb ajánlat szerinti érték vagy a kiírás szerinti maximumvállalás
- Műszaki tartalom értékelésénél vizsgálatra került, hogy az ajánlatok műszaki tartalma eltér-e a kiadott tervezői költségvetéstől, tervdokumentációtól, a tételes költségvetés részletessége, pontos anyagmegnevezések megtörténtek-e, a megvalósítás ütemezését milyen részletességgel adta meg ajánlattevő, a mintavételi és minőségbiztosítási terv felöleli-e a csatornaépítési és az útépítési munka teljességét, illetve az ajánlat kidolgozottsága került értékelésre.
- Vállalt teljesítési határidő értékelésénél a legkedvezőbb 2002. május 20-i határidő felelt meg 10 pontnak, a legkedvezőtlenebb 2002. november 30-i felelt meg 1 pontnak, a közbülső vállalások lineáris arányosítással számított pontszámot kaptak.
- Fizetési feltételek értékelésénél 3 alszempont került értékelésre,
- a részszámla kifizetési határideje e tekintetben a legkedvezőbb 100 napos határidő vállalása volt, ez felelt meg 10 pontnak, a legkedvezőtlenebb 45 nap vállalása felelt meg 1 pontnak, a közbülső vállalások lineáris arányosítással számított pontszámot kaptak.
- a végszámla kifizetési határideje e tekintetben a legkedvezőbb 245 napos határidő vállalása volt, ez felelt meg 10 pontnak, a legkedvezőtlenebb 45 nap vállalása felelt meg 1 pontnak, a közbülső vállalások lineáris arányosítással számított pontszámot kaptak.
- a 2002. évi pénzfelhasználás ütemezése és a benyújtott számlák száma került értékelésre, e tekintetben a legkedvezőbb a 80%-os készültséget követő első részszámla benyújtása és egy rész + végszámla benyújtása volt, ez felelt meg 10 pontnak, a legkedvezőtlenebb 2002. év közepi számlázás és három rész + végszámla vállalása felelt meg 1 pontnak, a közbülső vállalások az ajánlat tartalmával arányos pontszámot kaptak.
A három alszempont átlagpontértéke képezte a részszempont pontszámát.
- A jóteljesítési biztosíték mértéke és időtartama, valamint a teljesítésben kis- és középvállalkozás minél nagyobb részvételi aránya részszempontok tekintetében az ajánlattevők által megadott számszerű tartalmi elemek kerültek értékelésre 1 és 10 pont között, a közbülső vállalások lineáris arányosítással számított pontszámot kaptak.
- Vállalási összeg: a legkedvezőbb 133 291 292 Ft-os vállalási összeg felelt meg 10 pontnak a közbülső vállalások ezen összeg, illetve az adott ajánlat hányadosából képzett arányszám 10 ponttal történő megszorzásával számított pontot kaptak az alábbi képlet szerint:
Legalacsonyabb ajánlati összeg
Adott ajánlati összeg × 10 pont = pontérték
Ajánlatkérő az alábbi táblázatokban összegezte a két vizsgált ajánlattevő részére megállapított pontszámokat:
Az elbírálás részszempontjai Súlyszám
Műszaki tartalom 20
Vállalt teljesítési határidő 15
Fizetési faltételek 10
Jóteljesítési bizt. mértéke és időtartama 10
Teljesítésben kis- és középváll. részv. aránya 5
Vállalási összeg 5
Az ajánlattevő neve:
Somogyi és Társa Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Műszaki tartalom 20 10 200
Vállalt teljesítési határidő 15 8,60 129
Fizetési feltételek 10 9,58 95,80
Jóteljesítési bizt. mértéke és időtartama 10 10 100
Teljesítésben kis- és középváll. részv. aránya 5 9,82 49,10
Vállalási összeg 5 7,72 38,6
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok 612,50
Az ajánlattevő neve:
Vízépszolg '94 Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Műszaki tartalom 20 10 200
Vállalt teljesítési határidő 15 10 150
Fizetési feltételek 10 5,48 54,80
Jóteljesítési bizt. mértéke és időtartama 10 10 100
Teljesítésben kis- és középváll. részv. aránya 5 9,68 48,40
Vállalási összeg 5 9,00 45,00
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok 598,20
Az első részszempont: az ajánlat műszaki tartalmának pontossága, kidolgozottsága értékelését a Döntőbizottság nem találta jogsértőnek. Ajánlatkérő mind a nyertes, mind a kérelmező ajánlatára e részszempont vonatkozásában 10 pontot állapított meg. Az írásbeli összegezés szerint mindkét ajánlat pontos anyagmegnevezést és munkafolyamat-leírást, utcánkénti és csatornaszakaszonkénti bontású, megfelelő ütemtervet és minősítési, mintavételi tervet tartalmaz.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő értékelése során a dokumentáció - fentiekben idézett - 7.3.1. pontjában meghatározott szempontokat, körülményeket vette figyelembe.
A Döntőbizottság áttekintette mind a kérelmező, mind a nyertes ajánlatának erre vonatkozó részét. Megállapította, hogy valóban a kérelmező ajánlata tartalmaz az ajánlatkérő által megjelölt szempontokat meghaladó többletet, miként arra a kérelmező is hivatkozott jogorvoslati kérelmében pl.: gép- és munkaerőterv, munkautasítások megléte. Ugyanakkor ezeket az ajánlatkérő nem jelölte meg, hogy a részszempont elbírálása körében figyelembe veszi.
Azt is megállapította a Döntőbizottság, hogy a nyertes ajánlata is tartalmaz többletelemeket, pl.: munkavédelmi, munkáltatói szabályzatot, technológiai utasításokat, gyártmányismertető katalógusokat.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a két ajánlat tartalmi elemeinek összevetése alapján figyelemmel a részszempont körében értékelendő körülményekre, nem állapítható meg olyan különbség, amely indokolná a pontokban is megmutatkozó eltérést. Mindkét ajánlat e részében megfelelően kidolgozott, megfelel a dokumentáció előírásainak, így nem jogsértő mindkettő részére egyaránt a maximális pontszám megállapítása.
A második részszempont: a vállalt teljesítési határidő értékelése során az ajánlatkérő által alkalmazott matematikai lineáris arányosítást elfogadta a Döntőbizottság, azonban megállapította, hogy ajánlatkérő számítási hibát vétett az alábbiak szerint.
E részszempontnál a legkedvezőbb ajánlat - a kérelmezőé - a 2002. május 20-i, míg a legkedvezőtlenebb a 2002. november 30-i teljesítési határidő volt.
A nyertes ajánlatában 2002. június 30-i teljesítési határidőt vállalt. Ajánlatkérő a dokumentáció - fentiekben idézett - 7.5. pontjában akként rendelkezett, hogy a legkedvezőbb ajánlat kaphatja a legmagasabb pontszámot, a többiek az ajánlat tartalmával arányos pontszámot kapnak.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő e részszempontnál, miként azt az írásbeli összegezése - fentiekben idézett - 3. pontja bevezető részében rögzítette lineáris arányosítási módszerrel határozta meg a pontszámot.
Ajánlatkérő a nyertes részére 8,6 pontot, súlyozottan 129 pontot, a kérelmező részére 10 pontot, súlyozottan 150 pontot állapított meg.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő által alkalmazott lineáris arányosítási képlettel - behelyettesítve a megfelelő adatokat - elvégezte a számítást és megállapította, hogy ajánlatkérő számítási hibát vétett. A nyertes részére megállapított 8,6 pont helyett a helyes pontszám 8,05 pont, súlyozottan 120,75 pont.
Ugyanis az, hogy ajánlatkérő a lineáris arányosítási képletben a 9 pont/Vmax-Vmin viszonyszámot számította ki először - konkrétan a 9/194-et - és ennek az eredményét a 0,04639-et kerekítette 0,05-re, majd ezzel számolta végig a műveletsort, eredményezte a számítási hibát. Ezzel a kerekítéssel akkora hiba adódik, hogy például a legkedvezőbb ajánlat adatain a képletbe helyettesítve a pontszám 10,7 lenne, ez pedig már meghaladja a maximális pontszámot.
Így csak a műveletek elvégzését követően az eredmény vonatkozásában alkalmazható kerekítés.
A harmadik részszempont a fizetési feltételek vonatkozásában a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő értékelése során alkalmazott alszempontok nem jogsértőek.
Ajánlatkérő a már ismertetett előírásai alapján három alszempont segítségével végezte az értékelést.
Az első két alszempontról egyértelműen megállapítható, hogy a fizetési feltételek körébe tartoznak, hiszen a dokumentációban kifejezetten jelzett átutalási, fizetési határidő kerül bennük értékelésre.
A Döntőbizottság a harmadik alszempont vonatkozásában is megállapította, hogy szoros összefüggésben van a részszempont tartalmával, nemcsak a részszámlák darabszámára vonatkozik, hanem a pénzfelhasználás ütemezését fejezi ki adott éven belül. Önmagában a számlák átutalási határideje nem tükrözi az egész éven belüli pénzfelhasználás ütemezését. Ennek kifejezéséhez szükséges még annak figyelembe vétele is, hogy az adott éven belül mikor, milyen időpontokban történik meg a pénzügyi forrás felhasználása. Ezt fejezi ki a pénzügyi ütemezés és az is, hogy egyes ajánlattevők mikor, milyen készültségi fokot követően, hányszor nyújtják be részszámlájukat, továbbá az általuk meghatározott fizetési határidőre tekintettel az ajánlatkérőnek mikor kell ezeket a számlákat kiegyenlítenie.
Ajánlatkérő az általa az értékelés során meghatározott alszempontok között nem állapított meg utólagosan eltérő súlyozást, egyforma arányban vette figyelembe őket, így kifogás emiatt sem támasztható.
A kérelmező által a jogorvoslati kérelmében hivatkozott azon körülmények, hogy a többszöri részszámla esetén másfajta finanszírozási lehetőségek is - áfa-visszaigénylés, állami támogatás igénybevétele - segítik a beruházás megvalósítását, a Döntőbizottság álláspontja szerint a konkrét ügyben azért nem bírnak relevanciával, mert ajánlatkérő egyértelműen meghatározta a dokumentációjában, hogy számára milyen fizetési feltételek a kedvezőek.
Ajánlatkérő e részszempontnál is - a fentiekben már idézett - lineáris arányosítás módszerével határozta meg az egyes alszempontokra az alpontszámokat és ezek átlaga adta a részszempont pontszámát.
Írásbeli összegezése a nyertes ajánlattevő vonatkozásában az alábbiak szerint részletezi az alpontszámok, illetőleg az átlagpontszám megállapítását:
"2. sz. Somogyi és Társa Kft.
- részszámla átutalási határideje: 100 nap a legkedvezőbb 10 pont 80%-os készültség elérése után nyújtja be a számláját
- végszámla átutalási határideje: 200 nap
1+[(200-45) × 9 ] = 8,75 pont
245-45
Végszámla kifizetése 2003. január 20-án esedékes.
- 80%-os készültséget követően nyújtja be az első részszámlát, melynek fizetési határideje 2002. szeptember 10., a legkésőbbi határideig kamatoztathatja az önkormányzat a saját erőt, 1 rész + végszámla: a legkedvezőbb 10 pont.
A részszempont átlagpontszáma: 9,58 pont"
A Döntőbizottság áttekintette ajánlatkérő számítását és megállapította, hogy a végszámla átutalási határidejének számítása során ajánlatkérő számítási hibát vétett. A számítási hibát ebben az esetben is - miként a teljesítési határidő részszempontnál - az okozta, hogy ajánlatkérő a képletben szereplő viszonyszámot előre kiszámította és kerekítette.
A helyes alpontszám 8,75 pont helyett 7,98 pont. Ebből következően - a 10, 7,98 és 10 alpontszám átlaga - a részszempont pontszáma nem az ajánlatkérő által megállapított 9,58 pont, hanem 9,33 pont, súlyozottan 93,3.
Ajánlatkérő a kérelmező vonatkozásában is azonos módszerrel számolt, azonban mivel a kérelmező a három részszámlája esetében különböző átutalási határidőket vállalt - az első részszámla esetében 50 napot, a második részszámla esetében 69 napot, míg a harmadik részszámla esetében 99 napot - ajánlatkérő külön-külön kiszámolta az egyes részszámlák esetében az al-alpontszámot, majd ezeket átlagolva határozta meg a részszámlák átutalási határideje alszempont alpontszámát.
Ajánlatkérő írásbeli összegezésében az alábbiak szerint részletezte a fizetési feltételek részszempontra a kérelmező részére megállapított 5,48 pontszám meghatározását.
"3. sz. Vízépszolg Kft.:
- részszámla átutalási határideje: első részszámla: 50 nap
1+[(50-45) × 9 ] = 1,80 pont
100-45
második részszámla: 69 nap
1+[(69-45) × 9 ] = 4,84 pont
100-45
harmadik részszámla: 99 nap
1+[(99-45) × 9 ] = 9,64 pont
100-45
Átlagpontszám: 5,43 pont
- végszámla átutalási határideje: 245 napa legkedvezőbb 10 pont
A végszámla kifizetése 2003. január 25-én esedékes.
- az első számla esedékessége 2002. május 20., a másodiké 2002. július 8., a harmadiké 2002. augusztus 28., a legkorábbi finanszírozást igényi, 3 rész + végszámlát nyújt be 1 pont.
A részszempont átlagpontszáma: 5,48 pont".
Ajánlatkérő értékelése a végszámla átutalási határidő vonatkozásában helyes, itt a kérelmező mint legjobb ajánlattevő megkapta a maximális 10 pontszámot. Nem kifogásolható, hogy a harmadik alszempontra, pénzfelhasználás ütemezésére és a részszámlák darabszámára 1 pontot kapott a fentiekben ismertetett indokok alapján. Továbbá a kérelmező ajánlatának e részéből egyértelműen megállapítható, hogy kérelmező igényli a korábban benyújtott és esedékessé váló részszámlák miatt a legkorábbi finanszírozást, az alszempont pedig épp a minél későbbi pénzfelhasználást minősítette kedvezőnek.
A Döntőbizottság ugyanakkor megállapította, hogy ajánlatkérő az első alszempontnál a részszámla átutalási határidejénél szintén számítási hibát vétett. Hasonlóan a teljesítési határidő részszempontnál megállapítható, hogy, amennyiben a viszonyszámot számítják ki először és kerekítik az számítási hibát okoz. Így a Döntőbizottság elvégezte az első alszempont számításait, és ennek alapján az első alszempontnál a kérelmező részére megállapított alpontszám 5,58 pont. A három alpontszám: 5,58; 10, l átlaga, a részszempont pontszáma pedig helyesen 5,53, súlyozottan 55,3.
Az utolsó részszempont: a vállalási összeg értékelésével kapcsolatosan a Döntőbizottság az alábbi megállapításokat tette.
Az egyes ajánlattevők ajánlati árai áfa nélkül az alábbiak voltak:
- nyertes: 172 620 000 Ft
- kérelmező: 148 000 000 Ft
- a legjobb ajánlati ár: 133 291 292 Ft
- legrosszabb ajánlati ár: 182 000 090 Ft
Ajánlatkérő írásbeli összegezésében az értékelését azzal indokolta, hogy a legkedvezőbb ajánlati árra állapította meg a maximális 10 pontszámot, a többi ajánlat pontszámát pedig az alábbi képlettel számolta ki:
Részszempont pontszáma = vizsgált ár
10 × legjobb ár
Ennek alapján ajánlatkérő e részszempontnál a kérelmező részére 9 pontot, míg a nyertes részére 7,72 pontot állapított meg.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő által e részszempontnál alkalmazott matematikai módszerrel kapcsolatban az alábbiakat állapította meg. Ezen matematikai módszer alapján - szemben a többi részszempontnál alkalmazott lineáris arányosítási módszerrel - nem kerül kiosztásra, az értékelési tartomány teljes egésze 1-10-es ponthatárig, hanem annak csak egy leszűkített tartománya 10 ponttól 7,32 pontig.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése nem teszi kötelezővé az ajánlatkérő számára, hogy valamennyi részszempont esetében azonos - előre meghatározott - matematikai képlettel végezze a pontszámok meghatározását. A jelen ügyben alkalmazott képletek általában biztosítják a részszemponton belüli objektív értékelést, az ezekkel meghatározott pontszámok egy-egy részszemponton belül kifejezik az ajánlati tartalmi elemek kedvezőségét. Ugyanakkor a pontozási módszerek eltérő megválasztása a végleges pontszám mértékére kihatással van.
A Döntőbizottság álláspontja szerint önmagában az ajánlati áron belül az ajánlatkérő pontozása nem sérti a Kbt. 55. § (6) bekezdését. Azonban további - a kérelemnek megfelelő - vizsgálatot végzett a Döntőbizottság annak megállapítása érdekében, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása során alkalmazott egyes matematikai számítási módszerek nem váltak-e a matematikai manipuláció eszközeivé, érvényesültek-e ajánlatkérő értékelésében a Kbt. alapelvei.
A Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdése szerint:
"(l) A közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
(2) Az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára."
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy ajánlatkérő megsértette-e az esélyegyenlőség elvét azzal, hogy az utolsó részszempontnál alkalmazott eltérő értékelési módszere az e részszempontra adott pontszámok olyan kialakítását eredményezte, amely az eljárás eredményét befolyásolta. Ennek tisztázása érdekében a Döntőbizottság vizsgálta, hogy az ajánlati felhívásban az egyes részszempontok mellé rendelt súlyszámok - amelyek egyben az adott részszempontnak ajánlatkérő számára való súlyát, fontosságát, jelentőségét is meghatározzák - mellett a valamennyi részszempontnál azonos határok között megadandó pontszámok kiosztása, megfelelő értékelés során történt-e meg. Vagyis nagyobb súlyszámú részszempont esetében az adható pontszámok kiosztásának hiányában nem értékelődik-e fel egy alacsonyabb súlyszámú részszempont, illetve egy alacsonyabb súlyszámú részszempont esetében a pontszámok kiosztásának hiányában nem válik-e azon részszempont még súlytalanabbá.
A konkrét esetben ajánlatkérő értékelése során - az első és az utolsó részszempont kivételével - az 1-10-ig terjedő ponthatárok között valamennyi pontszám kiosztása megtörtént. Az első részszempont kivételét a műszaki tartalmi, leírási jelleg indokolta. Az utolsó részszempont súlyszámát az ajánlatkérő alacsonyan, 5-ben állapította meg. A Döntőbizottság megállapította, hogy azáltal, hogy ajánlatkérő kizárólag ennél a részszempontnál alkalmazott matematikai módszerrel nem vette igénybe a teljes (1-től 10-ig terjedő ) ponthatárt, hanem annak töredékét (10-től 7,32-ig terjedő) - az értékelés torzulásához vezetett, az általa a felhívásában meghatározott 5-ös súlyszám jelentősége nagymértékben tovább csökkent.
Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette értékelése során a Kbt. 24. § (2) bekezdésében meghatározott esélyegyenlőség elvét.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy ajánlatkérő ezen jogsértő értékelése eredményezte-e az eljárás nyertese személyének változását.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint: "Az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést."
A Döntőbizottság a vizsgálata során figyelemmel arra, hogy az ajánlatkérő által alkalmazott, szűkített ponttartományt igénybe vevő értékelésű módszer torzította a részszempont értékelését, ezért - az ajánlatkérő által egyébként a többi részszempontnál alkalmazott, a fentiekben részletesen ismertetett, a teljes ponttartományt igénybe vevő lineáris arányosítás módszerével végezte el ezen utolsó részszempont értékelését.
Ennek eredményeként a nyertes részére az utolsó részszempontnál 2,75 pont, míg a kérelmező részére 7,29 pont állapítható meg, szemben az ajánlatkérő által a nyertes részére megállapított 7,72, illetőleg a kérelmező részére megállapított 9 ponttal.
A számítási hibákat kijavítva az ajánlatkérő értékelése az alábbi:
Nyertes
részszempontjai súlyszám pontszám Súlyozott
pontszám
Műszaki tartalom 20 10 200
Vállalt teljesítési határidő 15 8,05 120,75
Fizetési feltételek 10 9,33 93,3
Jóteljesítési biztosíték mértéke és időtartama 10 10 100
a teljesítésben kis- és középvállalkozás minél nagyobb részvételi aránya 5 9,82 49,10
Vállalási összeg 5 7,72 38,6
Összesen 601,75
Kérelmező
részszempontjai súlyszám pontszám Súlyozott
pontszám
Műszaki tartalom 20 10 200
Vállalt teljesítési határidő 15 10 150
Fizetési feltételek 10 5,53 55,3
Jóteljesítési biztosíték mértéke és időtartama 10 10 100
A teljesítésben kis- és középvállalkozás minél nagyobb részvételi aránya 5 9,68 48,4
Vállalási összeg 5 9 45
Összesen 598,7
Amennyiben az utolsó részszempontnál a fentiek szerint megállapított helyes pontszámok a nyertesnél 2,75 súlyozva 13,75, a kérelmezőnél 7,29 pont, súlyozva 36,45 pont kerül figyelembevételre, úgy összesítve a kérelmező pontszáma 590,15, míg a nyertes pontszáma 576,9. Ezt az alábbi kiegészítő táblázat mutatja be:
Nyertes
részszempontjai súlyszám pontszám Súlyozott
pontszám
Vállalási összeg 5 2,75 13,75
Összesen 576,9
Kérelmező
részszempontjai súlyszám pontszám Súlyozott
pontszám
Vállalási összeg 5 7,29 36,45
Összesen 590,15
A Döntőbizottság erre tekintettel megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését, az eljárás nyertese a Kbt. rendelkezéseinek és alapelvének megfelelő értékelés esetén nem a Somogyi és Társa Kft. lett volna.
Megjegyzi a Döntőbizottság - az általa elvégzett számításokra tekintettel -, hogy amennyiben ajánlatkérő az értékelése során minden részszempont esetében az ár értékelésénél alkalmazott matematikai módszert követette volna, úgy ezen esetben sem lett volna a Somogyi és Társa Kft. a nyertes.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. §-ában meghatározott hatáskörében eljárva - a fenti indokokra tekintettel - a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján szabott ki bírságot.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint: "A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg."
A közbeszerzés bruttó értéke az ajánlatkérő által megkötött szerződés értelmében 215 775 000 Ft, míg a bírság minimumösszege a jelenleg hatályos rendelkezések értelmében 1 millió Ft.
A Döntőbizottság a bírság összegét ezen keretek között állapította meg; ennek körében értékelte a jogsértés súlyát, azt; hogy az eljárás nyertesének személye változott volna meg ajánlatkérő helyes értékelése esetében és így állapította meg a bírság összegét 5 millió Ft-ban.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést az eljárása során nem hozott, mert annak a Kbt. 82. § (1) bekezdésében meghatározott törvényi feltételei a szerződéskötés időpontjáig rendelkezésre álló iratokból nem voltak megállapíthatóak.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89-90. §-a biztosítja.
Budapest, 2002. február 14.
Dr. Nagy Gizella s. k., Kalmárné Diósy Idikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
