KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2343)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.824/5/2001.
Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Precízióstechnikai Művek Hungária Bt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: a Bizottság elnöke) által a Precízióstechnikai Művek Hungária Bt. (8500 Pápa, Jókai út 57., a továbbiakban: ajánlatkérő) "precíziós technikai üzemegység (csarnok, iroda, kiszolgáló építmények, területrendezés) építésének kivitelezése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárást megszünteti.
Az eljárás során keletkezett költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. december 20-án tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indít. Ajánlatkérő az eljárásfajta választásának indokaként előadta, hogy a beruházás építési kivitelezésére keres építőipari céget. Mivel az üzemegységben gyártott termékek technológiája megköveteli a tűz- és robbanásveszélyes anyagok alkalmazását, már a tervezés során is csak olyan tervező céget választhatott, amelynek gyakorlati tapasztalata van hasonló üzemi egységek tervezésében. A kivitelezési munkák elvégzésére is csak olyan cégek jöhettek szóba, akik anyagilag is képesek egy ilyen beruházást a végátadásig finanszírozni, másrészt tapasztalattal rendelkeznek a tűz- és robbanásveszélyes anyagok tárolásával kapcsolatos üzemegységek kivitelezésében. Ezért ajánlattételre olyan cégeket hívott fel, akikkel már korábban volt üzleti kapcsolata, illetőleg a tervező cég teljesítésre alkalmasnak ítélte. Ennek alapján ajánlattételre a következő cégeket hívta fel: a ASA Építőipari Kft.-t, a Fetév-Szer Kft.-t, a FODOR Rt.-t, a KÉSZ Kft.-t, a Lépték Kft.-t és a Ság-Építő Rt.-t.
Az ajánlatkérő által mellékelt ajánlati felhívás szerint az ajánlat beadásának határideje 2001. szeptember 11., az első tárgyalás időpontja pedig október 4. Ajánlatkérő a teljesítés határidejét a felhívásban 2002. június 15-ét jelölte meg.
A Döntőbizottság elnöke 2001. december 28-án kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a rendelkezésre bocsátott iratokból az eljárásfajta választásának jogszerűsége nem állapítható meg, továbbá a beküldött iratokból az is kitűnt, hogy az ajánlati felhívás 2001. szeptember 1-jén kelt, az ajánlattétel határideje 2001. szeptember 11-e volt, ezzel szemben a Döntőbizottság elnöke részére a tájékoztató 2001. december 20-án került megküldésre.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében előadta, hogy álláspontja szerint a Kbt. 70. § (1) bekezdése alapján jogszerű az eljárása. Előadta, hogy a cég alapítója az ausztriai Hirtenberger Rt., amely az osztrák-magyar monarchia legnagyobb lőszergyára volt, és ezt a profilt mind a mai napig megőrizte. Sportvadászok körében jól ismert Hirtenberger márka néven ma főleg sport- és vadásztöltényeket gyárt. A cég lőszergyártás mellett autó-biztonságtechnikai eszközök gyártásával is foglalkozik. Egy teljesen új technológiát talált ki az övfeszítés és a légzsákműködtetés megoldására, amely balesetkor az utasok eddiginél nagyobb biztonságát teszi lehetővé. E termékek gyártási folyamatának nagy részét Magyarországra telepíti, ezért hozta létre a Precízióstechnikai Művek Hungária Bt.-t. Ennek alapján ezt a teljesen új, innovatív technológiát telepítette Magyarországra, és ennek érdekében kerül során Pápán új gyár építésére.
A beruházáshoz az ajánlatkérő a Széchenyi terv támogatását kívánja igénybe venni, amire pályázatát benyújtotta. A támogatás elnyerése tárgyában érdemi döntés legkorábban a Gazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint 2002. március végén születik. A termelést az új gyárban 2002. május végén, június elején el kell kezdeni, így a beruházás szállítóit már 2001 szeptemberében elkezdték kiválasztani, hogy júniusra a gyár működése megindulhasson.
Ajánlatkérő nem vitatta, hogy a Döntőbizottság elnöke részére a tájékoztató késedelmesen került részéről megküldésre.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő jelenbeszerzése nem tartozik a Kbt. hatálya alá. A Kbt. 1. §-a sorolja fel azokat a szervezeteket, akiknek a beszerzései a Kbt. hatálya alá tartoznak.
Ajánlatkérő betéti társaság formájában működő, gazdálkodószervezetként a Kbt. hatálya alá nem tartozik.
Ajánlatkérő a Kbt. hatálya alá az 1. § d) pontja alapján tartozhat a támogatással elnyert a támogatásból megvalósítandó beszerzése tekintetében, ugyanis a Kbt. 1. § d) pontja szerint a törvény hatálya alátartoznak a következő szervezeteknek a 2. § (1) bekezdés szerinti beszerzései a támogatásban részesített - az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó - szervezet a támogatásból megvalósított beszerzés tekintetében, illetőleg a kezességvállalás értékétől függetlenül az a szervezet, melynek fizetési kötelezettségéért a kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) alapján kezességet vállalt, és az erről szóló határozatban az így szerzett pénzforrásból történő beszerzésekre e törvény szabályait rendelte alkalmazni.
A Kbt. 10. § d) pontja határozza meg a támogatás fogalmát, amely szerint a támogatás: adókedvezmény (ár-, díj-, vám-, illetékkedvezmény), továbbá egy vagy több - az 1. § a) pontjában meghatározott - szervezet, illetőleg nemzetközi szervezet által pénzforrás juttatása útján biztosított anyagi előny, melyet a 2. § (1) bekezdésében meghatározott közbeszerzésre kell fordítani, feltéve, hogy annak (azoknak) az összege eléri vagy meghaladja a közbeszerzés értékének ötven százalékát vagy a 2. § (3) bekezdése szerinti értékhatárt, és a támogatók között legalább egy - az 1. § a) pontjában meghatározott - szervezet van.
A fenti jogszabályi helyek alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő a beszerzése tekintetében a Kbt. 1. § d) pontja alá tartozó szervezetté akkor válik, ha a támogatást elnyerte. Ajánlatkérő mindaddig, amíg a támogatás odaítéléséről a támogatást nyújtó őt hivatalból nem értesíti, nem tekinthető a Kbt. 1. § d) pont szerinti szervezetnek, így beszerzése tekintetében rá a Kbt. szabályai nem irányadók.
A Kbt. lehetővé teszi a Kbt. önkéntes alkalmazását is, azonban ennek feltételeit a törvény meghatározza az alábbiak szerint.
A Kbt. 2. § (4) bekezdése szerint e törvény szabályai szerint jogosult eljárni:
a) az 1. §-ban meghatározott szervezet a (3) bekezdés szerinti értékhatár alatti értékű - a központosított közbeszerzés hatálya alá nem tartozó - beszerzése során;
b) az 1. § e) pontja szerinti szervezet a közszolgáltató tevékenységével közvetlenül össze nem függő beszerzése során.
Ajánlatkérő e körbe sem sorolható, így önként sem alkalmazhatja a beszerzése során a Kbt. szabályait.
A rendelkezésre álló iratok alapján egyértelműen megállapítást nyert, hogy ajánlatkérő támogatás elnyerése céljából pályázatot nyújtott be a Gazdasági Minisztériumhoz, azonban a Gazdasági Minisztérium döntést még nem hozott a tekintetben, hogy az ajánlatkérőt támogatásban részesíti-e.
Erre figyelemmel ajánlatkérő nem tartozik a Kbt. hatálya alá jelen beszerzése tekintetében.
A Döntőbizottság hatáskörét a Kbt. 76. § (1) bekezdése határozza meg, e szerint a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat körében a Bizottság hatáskörébe tartozik
a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása;
b) az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása;
c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása.
A Döntőbizottság csak a hatáskörébe tartozó ügyek elbírálására jogosult.
Jelen ügyben, tekintettel arra, hogy a beszerzés nem közbeszerzés, a Döntőbizottság hatáskörrel nem rendelkezik, így nem jogosult az ajánlatkérő által lefolytatott eljárás jogszerűségének vizsgálatára.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Bizottság eljárására, ha e törvény másképpen nem rendelkezik, az Államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 14. § (2) bekezdése szerint a közigazgatási szerv a hivatalból indított, vagy folytatott eljárást, ha a megindításra vagy folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn, megszünteti.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. február 12.
Dr. Engler Magdolna s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Szaller Ottó s. k.,
közbeszerzési biztos