KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2345)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.22/7/2002.
Tárgy: a Bau Trade Kft. jogorvoslati kérelme Aszód Város Polgármesteri Hivatala közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a BAU-TRADE Építőipari Tervező, Kivitelező és Kereskedelmi Kft. (2100 Gödöllő, Gábor Áron utca 2-10., képviseli: dr. Koppány Tamás ügyvéd, 1143 Budapest, Ida u. 2. sz., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet Aszód Város Polgármesteri Hivatala (2170 Aszód, Szabadság tér 9., képviseli: dr. Tápay Erzsébet ügyvéd, 2200 Monor, Ady Endre út 3. sz., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Aszód, Falujárók u. 30. sz. alatti 12 lakásos lakóépület építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be - részben helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló többször módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban Kbt.) 61. § (1) bekezdését, egyebekben a Döntőbizottság a kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatás szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól keresettel lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Széchenyi terv lakásprogramja keretében 12 db szociális bérlakás megépítésére nyert pályázatot. Az elnyert támogatás összege 70 196 000 Ft volt (361-3/2001/MLI határozat), a saját erővel kiegészítendő rendelkezésre álló beruházási pénzügyi keret összesen 88 000 000 Ft volt.
Az ajánlatkérő 2001. november 21-én tette közzé ajánlati felhívását 8313/2001. szám alatt nyílt eljárásra Aszód város tulajdonában álló, Aszód, Falujárók u. 30. szám alatt lévő (1150/6 hrsz.) telken földszint, emelet, tetőteres, 12 lakásos épület felépítésére (kiviteli terv szerint).
A lakások (12 db) hasznos alapterülete 632 m2, plusz lépcsőház. Az épület komplett felépítése épületgépész, elektromos és építészeti munkákkal, hőszigeteléssel, közmű-rácsatlakozásokkal (víz, szennyvíz, gáz, elektromos hálózat). A telek közművesítetlen, a közműellátás is feladat. Járulékos munkák: tereprendezés, kukatároló-építés, járda, kerékpártároló, füvesítés, játszótér költségvetési kiírás szerint, 2134 m2 nagyságú területen, tárgyban.
A 2. b) pont szerint az ajánlat tárgyát képező szerződés: egyösszegű (átalányáras) vállalkozási szerződés minőségi és eredménygaranciával.
Az ajánlati felhívás szerint részajánlatra nem volt lehetőség, többváltozatú ajánlat tételére igen, az ajánlati felhívás 14. pontjában foglalt feltételekkel.
Az ajánlat elbírálásának szempontja az ajánlati felhívás 13. a)-b) pontja szerint a következő volt.
A 13. a) Az ajánlatok elbírálásának szempontjai: az összességében legelőnyösebb ajánlat.
b) a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak:
részszempontok súlyszámok
- műszaki tartalom 70%
- ajánlati ár viszonya 10%
- teljesítési határidőhöz képest korábbi teljesítés 10%
- a jogszabályi kötelezettségen felül többletszavatossági és jótállási kötelezettség vállalása 10%
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 1-10-ig
Az ajánlati felhívás dokumentációja tartalmazta a részletes ajánlati és szerződési feltételeket, melyek az elbírálással összefüggésben az alábbiak voltak.
Az ajánlati útmutató 15. alpontja tartalmazta az ajánlat műszaki tartalmára vonatkozóan a következőket:
Az ajánlattevő ajánlatának megfelelően mutassa be a megvalósítási elképzelését az alábbi részletezéssel:
a) Műszaki javaslatok
Az alapajánlatot a mennyiség-kimutatások beárazásával az ajánlatkérési dokumentáció műszaki részeiben foglalt megoldások megvalósítására kell megadni. Azoknál az építményeknél, ahol a műszaki leírás és a tételek tartalma általánosan megfogalmazott, nem tartalmazza a szerkezet, berendezés, anyagok, technológia konkrét megnevezését, az ajánlattevőnek a műszaki javaslatokban kell az egységár-tartalom egyértelműsége érdekében pontosítani az általa javasoltakat. A műszaki javaslatok csak kiegészítő jellegűek lehetnek, nem terjedhetnek ki a műszaki tervek és a műszaki előírások módosítására. Itt kell benyújtani a mintavételi és minősítési tervet.
A jótállási feltételek vonatkozásában az ajánlati útmutató 24. pontja a következőket tartalmazta:
24. Jótállási biztosíték
Az ajánlattevő minimum 36 hónap jótállási időtartam vállalását köti ki, ami az ajánlattevők vállalásának megfelelően legfeljebb 60 hónap időtartamra terjeszthető ki. Ezen időtartamra a szerződéses ár 4%-ával egyenértékű biztosítékot kell szolgáltatnia a nyertes ajánlattevőnek (vállalkozónak).
A jótállási biztosíték szolgáltatásának formájára vonatkozóan ajánlattevő két lehetőség közül választhat:
a) Jótállási bankgarancia formájában. Ekkor a jótállási bankgarancia mintájával megegyező feltételrendszerű és tartalmú bankgaranciát kell szolgáltatnia.
b) Készpénzátutalással, amelyet a szerződésben megadott bankszámlaszámra való átutalással teljesít. Ez a pénzösszeg nem kamatozik.
A jótállási biztosítékot a befejezési igazolást megelőzően kell szolgáltatni. A jótállási biztosíték szolgáltatásának formáját az ajánlati nyilatkozatban kell megadni, és attól a későbbiekben eltérni nem lehet.
Az ár meghatározásával kapcsolatos feltételeket az ajánlati útmutató tartalmazta a 15. pontban, mely szerint az árnak tartalmaznia kell a műszaki tartalom előírt minőségben történő megvalósításához szükséges ráfordítás összegét, valamint a munka teljes befejezéséig várható árváltozásból eredő költségeket. A mennyiségi kimutatás tételeihez megadott árak rögzítettek és nem változtathatóak a szerződés teljes időszaka alatt.
A teljesítési határidővel kapcsolatos feltételeket az ajánlati felhívás 4. pontja tartalmazza, mely szerint a teljesítés határideje, illetve a szerződés tartama 2002. szeptember 30. Az ajánlatkérő előteljesítést elfogad.
Helyszíni konzultáció 2001. december 17-én volt, az ajánlatkérő az írásban feltett kérdésekre írásban válaszolt, melyekkel a műszaki tartalmat pontosította.
A 2002. január 2-i ajánlattételi határidőre a kérelmező, az Épkomplex Kft., valamint a Gévhuniber Kft. adott be ajánlatot, a kérelmező két változatban tett ajánlatot.
A bontási jegyzőkönyv felsorolásszerűen tartalmazta a kérelmező műszaki tartalmat illető többletfelajánlásait, amelyek többségükben jobb minőségű szerkezetek alkalmazására vonatkoztak.
Az ajánlatokat az ajánlatkérő közbeszerzési bizottsága érdemi elbírálásra alkalmasnak ítélte, elvégezte a pontozásos értékelést és javaslatát - előterjesztés formájában - 2002. január 3-án készítette el a döntéshozó képviselőtestülete számára. A javaslat szerint a kérelmező és az Épkomplex Kft. összpontszáma azonos lett (830-830).
A képviselő-testület az 1/2002. (I. 9.) számú határozatával hozta meg az eljárást lezáró döntését, mely szerint a nyertes az Épkomplex Kft., míg az őt követő legkedvezőbb ajánlatot a kérelmező tette az alapajánlatával.
A nyilvános eredményhirdetésre 2002. január 14-én került sor, a megjelenteknek átadták "összegzés" címén a pontozásos táblázatot, a testületi határozatot és a bontási jegyzőkönyvet. A szerződéskötés előre meghatározott időpontja 2002. január 23-a volt, annak megkötésére a Döntőbizottság 22/3/2002. számú ideiglenes intézkedése miatt nem került sor.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, alkalmazzon ideiglenes intézkedést és tartson tárgyalást.
Kérelme indokaként előadta, hogy az ajánlatkérő 2002. január 14-én kihirdetett eljárást lezáró, a nyertesre vonatkozó döntése jogsértő. A kérelmező sérelmezte, hogy az ajánlatkérő az értékelési szorzószámokat, illetve súlyszámokat nem a Kbt. 34. § (3) bekezdés b) pontja szerint határozta meg, hanem százalékos előírással, az összegzés nem tartalmazza a pontszámok szöveges indokolását, tehát nem felel meg a Kbt. 61. §-ának.
A kérelmező sérelmezte, hogy az ajánlattevő az ajánlati árakat nem számtani arányosítással értékelte, a legkedvezőbb ajánlati árat is csak 9 ponttal értékelte, míg a kérelmező árajánlatát, mely csak 6,7%-kal tér el a nyertesétől 6 pontra értékelte.
Sérelmezte továbbá, hogy az ajánlatok értékelése nem tükrözi az ajánlatok valós tartalmát, nem értékelték többletponttal az általa nyújtott többlet műszaki tartalmat, az értékelés nem tükrözi a különbségeket, valamint a teljesítési határidőre a legjobb ajánlat is csak 3 pontot kapott,
a többlet jótállás körében pedig az ő legjobb ajánlata (60 hónap) csak 4 pontot kapott.
A kérelmező a tárgyaláson pontosította jogorvoslati kérelmét akként, hogy azt kizárólag az alapajánlata vonatkozásában tartotta fenn. A kérelmező becsatolta a tárgyaláson a "főbb többletfelajánlások a műszaki tartalom növelése érdekében" című dokumentumot, mely tartalmazza a műszaki többletfelajánlások felsorolását és azok tételes költségelését mindösszesen 7 060 000 Ft + áfa összegben.
Az ajánlatkérő a tárgyaláson kérte az alaptalan kérelem elutasítását, álláspontja szerint az ajánlatok értékelése a Kbt. szabályainak megfelelően történt. Az ajánlatkérő előadta, hogy eddigi gyakorlatának megfelelően csak a pontozást tartalmazó táblázatot küldte meg az ajánlattevőknek.
Az ajánlatkérő a tárgyaláson becsatolta a "pontozás elvei" című előre meghatározott értékelési elveket tartalmazó dokumentumot. A vonatkozó értékelési dokumentum szerint a műszaki terv költségvetési kiírás szerinti ajánlat 10 ponttal értékelendő. Az árajánlat vonatkozásában a kiinduló pont a 88 milliós támogatási pályázatban szereplő ár, a legalacsonyabb ajánlati ár 9 pontot kapott, és 2,5 millió Ft-onként 1 pont levonást eszközölt az ajánlatkérő az ennél magasabb árak értékelése során. A határidő vonatkozásában az értékelés kiinduló pontja a szerződés szerinti 2002. szeptember 30-a volt és ehhez képest az értékelés során 1 pont levonásra került 15 naponként. A többletszavatosság értékelésének kiinduló pontja a jogszabály szerinti 3 év volt, melyhez képest évenként a többletvállalás 2 pontot ért.
Az ajánlatkérő tehát a fentiek alapján indokolta az összegzés szerinti értékelését. Az ajánlatkérő elismerte, hogy az általa megküldött összegzés valóban nem felelt meg a Kbt. 61. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek. Nyilatkozott, hogy az 5. számú mintának megfelelő tartalmú összegzést az ajánlatevőknek pótlólag megküldi.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló adatok alapján ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötést megtiltotta 2002. január 18-i határozatával.
A Döntőbizottság az eljárás iratai, a felek írásbeli és szóbeli nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a kérelem az alábbi részben alapos.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint: "Az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek."
A Döntőbizottság megállapította, hogy az összegzés nem tartalmazza az értékelési pontszámok indokait, illetve az ajánlatok elbírálási szempontok szerinti tartalmi elemeit, tehát az hiányos. Az 5. számú melléklet 2. a),
2. c) pontjaiban foglalt előírásoknak tehát nem felelt meg az ajánlattevő összegzése.
Az összegzés a Kbt. 5. számú mellékletében foglalt adatok közül kizárólag a pontozás eredményét magában foglaló táblázatot tartalmazta, melyet a kérelmező részére megküldtek. Az ajánlatkérő tehát a Kbt. 61. § (1) bekezdésében foglalt szabályt megsértve járt el az összegzés elkészítésénél.
A Döntőbizottság a kérelemnek az ajánlatok érdemi elbírálására vonatkozó részeit megalapozatlannak találta.
A Kbt. 34. § (3) bekezdése szerint: "Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló - a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire vonatkozó - részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos."
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint: "Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni."
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint: "Az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést."
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az értékelés során a súlyszámokat szorzószámként használta, azonban az eljárás eredményén az sem változtatott volna, ha %-ként veszi azokat figyelembe. Ez a tény egyértelműen megállapítható az ajánlatkérő értékelési ponttáblázatának vizsgálatából.
Az ajánlatkérő pontozásos értékelése a következő volt:
Az ajánlattevő neve:
BAU-TRADE Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Műszaki tartalom 70 10 700
Ajánlati ár viszonya 10 6 60
Teljesítési határidőhöz képest korábbi teljesítés 10 3 30
Jogszabályi köt. felül többletszavatossági és jótállási köt. vállalása 10 4 40
830
Az ajánlattevő neve:
ÉPKOMPLEX Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Műszaki tartalom 70 10 700
Ajánlati ár viszonya 10 9 90
Teljesítési határidőhöz képest korábbi teljesítés 10 2 20
Jogszabályi köt. felül többletszavatossági és jótállási köt. vállalása 10 2 20
830
Az ajánlattevő neve:
GÉVHUNIBER Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Műszaki tartalom 70 10 700
Ajánlati ár viszonya 10 5 50
Teljesítési határidőhöz képest korábbi teljesítés 10 2 20
Jogszabályi köt. felül többletszavatossági és jótállási köt. vállalása 10 0 0
770
Az ajánlattevő neve:
BAU-TRADE Kft. (alternatív)
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Műszaki tartalom 70 9 630
Ajánlati ár viszonya 10 9 90
Teljesítési határidőhöz képest korábbi teljesítés 10 3 30
Jogszabályi köt. felül többletszavatossági és jótállási köt. vállalása 10 4 40
790
Az ajánlati felhívás 1. részszempontja a műszaki tartalom volt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az Útmutató 11. pont az alapajánlatban szereplő "iratok" című részének 15. pontja (Műszaki ajánlat) szerint ajánlatkérő kifejezetten az általa kibocsátott ajánlatkérési dokumentációnak megfelelően kért ajánlatokat. Előírását csak úgy lehet értelmezni, hogy a műszaki tartalom tekintetében a minél teljesebbé és pontosabbá tett kiírás szerinti ajánlatot várta, a dokumentációban általánosan megfogalmazott szerkezet, anyagmegoldás minél konkrétabb megjelölésével. Az előírás szerint a műszaki javaslatok azonban csak kiegészítő jellegűek lehetnek, nem terjedhetnek ki a műszaki tervek és a műszaki előírások módosítására. A műszaki tartalom értékelése összefügg a többváltozatú ajánlat lehetőségével, ugyanis az érvényes ajánlati változatok között módot ad a teljesebb, igényesebb ajánlati változat magasabb értékű pontozására.
A Döntőbizottság arra a következtetésre jutott, hogy a fenti ajánlati előírásokat figyelembe véve a kérelmező alapajánlata egyenrangú volt a nyertes ajánlatával; mindkettő a tervekben megjelölt és a tételes kiírásban részletezett kivitelezési feladatokat tartalmazta. Az ajánlattevők a teljeskörűség érdekében az ajánlatkérői költségvetést a szükséges mértékben kiegészítették. A nyertes ezen kiegészítést tételes költségvetés formájában, jól nyomon követhetően tette. A kérelmező viszont ezt tételekre bontás nélkül, érték megjelölését mellőzve, szöveges formában végezte el, utalással arra, hogy az ajánlati áron belül ezen munkákat is elvégzi, az ajánlatból ezen munkálatok értékét nem lehetett megállapítani, erre vonatkozó konkrét adatot az ajánlat nem tartalmazott.
A Döntőbizottság úgy értékelte, hogy a kérelmező által többletként megjelölt tartalmi elemek egy része (pl. organizációs és gépköltségek, állványzat) valóban a terv szerinti megvalósítás költségelemei ezek a nyertes ajánlatban is szerepeltek. Más részükre azonban ajánlatkérő nem fejezte ki igényét a felhívásban (konyhaszekrény, fásítás, egyes anyagok és szerkezetek, homlokzat, ajtók, csaptelepek tervezettnél jobb minősége), illetve a kifejezetten tilalmazott tervmódosítás körébe tartoznak (födémrendszer változtatása). Ez utóbbiakat tehát ajánlatkérő nem volt köteles többletpontokkal honorálni, értékelése tehát a 10-10 ponttal megfelelt az ajánlatok valós tartalmának.
Az ajánlati felhívás 2. részszempontja az ajánlat ár viszonya volt. A kérelmező ezen résszempontra 6 pontot, míg az Épkomplex Kft. 9 pontot kapott. A kérelmező ajánlata (alapajánlata) 87 000 000 Ft, míg a nyertesé 81 528 439 Ft volt (nettó érték).
Az ajánlati ár értékelése oly módon történt, hogy a legkedvezőbb ár 9 pontot kapott, azaz a kiindulási alap az ÉPKOMPLEX Kft. 81 528 439 Ft-os ajánlati ára volt. Az értékelés során 2,5 millió forintonként az ajánlattevők
1-1 ponttal kevesebbet kaptak. A 10 pont azért nem képezte a kiindulási alapot, mert a legalacsonyabb ár is jelentősen meghaladta az ajánlatkérő pályázati áron alapuló (88 000 000 Ft) előzetes elképzelését. A legalacsonyabb ajánlati árat alapul véve az alábbi 3 sávot tartalmazó skála állapítható meg:
I. sáv: 81,53 M Ft + 2,5 M Ft = 84,03 M Ft-ig,
II. sáv: 84,03 M Ft + 2,5 M Ft = 86,53 M Ft- ig
III. sáv: 86,53 M Ft + 2,5 M Ft = 89,03 M Ft-ig terjed.
A fenti úgynevezett "sávos" értékelés nem ellentétes a Kbt. 55. § (6) bekezdésével, ugyanis lehetővé teszi az ajánlati árak objektív összehasonlítását.
A nyertes ajánlatából kiindulva a kérelmező ajánlati ára a harmadik sávba esik, tehát a nyertes és a kérelmező közötti 3 pont különbség kiszámítása helyes. Az a tény, hogy ajánlattevő nem a 10 hanem a 9 ponttól kiindulva értékelt, nem befolyásolta a végeredményt, tekintettel arra, hogy valamennyi ajánlattevőnél egyenlő mértékben csökkent emiatt a pontszám.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő értékelése az ár vonatkozásában a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően történt.
Az ajánlati felhívás 3. részszempontja a teljesítési határidőhöz képest korábbi teljesítés volt. Erre a részszempontra a kérelmező 3, míg a nyertes 2 pontot kapott. Az ajánlati felhívásban előírt 2002. szeptember 30-i határidőhöz képest a kérelmező 45 nappal korábbi (2002. augusztus 15.), míg a nyertes 30 nappal korábbi (2002. augusztus 30.) teljesítést vállalt.
Az ajánlatkérő pontozási módszere itt is értékelési sáv alapján történt, és biztosította az ajánlatok Kbt. 55. § (6) bekezdés szerinti összehasonlítását.
Az ajánlati felhívásban kért 2002. szeptember 30-ánál korábbi vállalás 15 naponként 1-1 pont többlettel jár és a pontozás az 1-10 értéktartomány alsó határától kezdődött. Az ajánlatkérő helyesen állapította meg, hogy a nyertes 30 nappal korábbi vállalásához képest a kérelmező 45 napos korábbi teljesítése 1 pont előnyt jelent kérelmező számára.
Az a körülmény, hogy az értékelés itt az alsó ponthatártól indult, az ajánlattevők közötti sorrendre nem volt kihatással.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő értékelése a Kbt. szabályainak megfelelően történt a teljesítési határidő tekintetében is.
Az ajánlati felhívás 4. bírálati részszempontja volt a jogszabályi kötelezettségen felül többletszavatossági és jótállási kötelezettség vállalása. A kérelmező erre a résszempontra 4, míg a nyertes 2 pontot kapott. Az ajánlati felhívás szerint 36 hónap a minimum és ezen időtartamra a szerződéses ár 4%-kal egyenértékű biztosítékot kell az ajánlattevőknek szolgáltatniuk. A kérelmező 60 hónap, míg a nyertes 48 hónapos jótállást vállalt, egyebekben nem volt különbség a szavatossági és jótállási vállalásaikban.
Miután az ajánlatok a többletjótállás és szavatosság vonatkozásában csak a jótállási idő hosszában különböznek, az itt is alkalmazott sávos értékelés jogszerűen a jótállási időkre korlátozódott. A pontozás alapja az volt, hogy 1 év többletfelajánlás 2 pont különbséghez vezetett. A kérelmező helyesen kapott 2 ponttal többet, mint a nyertes, tekintettel arra, hogy 12 hónappal hosszabb jótállást vállalt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő értékelése a 4. részszempont vonatkozásában is megfelelt a Kbt. előírásainak.
A Döntőbizottság összegezve az egyes résszempontok értékelését, megállapította, hogy a pontozás megfelelt a Kbt. 55. § (6) bekezdésének, ugyanakkor vizsgálta azt is, hogy az egyes részszempontok eltérő határok közötti értékelése vezethetett a végeredmény matematikai manipulálásához.
Ennek érdekében az alábbi ellenőrzés során a legjobb ajánlatnak 10 pontot adott minden résszempontnál, az ajánlatkérő által megállapított és helyesnek tartott pontszámkülönbségek mellett.
Kérelmező alapajánlata
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Műszaki tartalom 70 10 700
Ajánlati ár viszonya 10 7 70
Teljesítési határidőhöz képest korábbi teljesítés 10 10 100
Jogszabályi köt. felül többletszavatossági és jótállási köt. vállalása 10 10 100
970
Nyertes
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Műszaki tartalom 70 10 700
Ajánlati ár viszonya 10 10 100
Teljesítési határidőhöz képest korábbi teljesítés 10 9 90
Jogszabályi köt. felül többletszavatossági és jótállási köt. vállalása 10 8 80
970
GÉVHUNIBER Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Műszaki tartalom 70 10 700
Ajánlati ár viszonya 10 6 60
Teljesítési határidőhöz képest korábbi teljesítés 10 9 90
Jogszabályi köt. felül többletszavatossági és jótállási köt. vállalása 10 6 60
910
A Kbt. 55. § (7) bekezdése szerint: "Ha több ajánlatnak azonos a (6) bekezdés szerint kiszámított összpontszáma és azok közül a 35. § (1) bekezdésére vagy az 59. § (4)-(5) bekezdésére tekintettel az ajánlatkérő nem köteles valamelyiket előnyben részesíteni, az eljárás nyertese az alacsonyabb ellenértéket tartalmazó ajánlat, azonos ellenérték esetén pedig az az ajánlat, mely a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott részszempontok közül a legmagasabb súlyszámú részszempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott."
Azonos pontszám esetén tehát az alacsonyabb ellenértéket tartalmazó ajánlatot kell nyertesként megjelölni, az pedig azonos volt a nyertesként kihirdetett ajánlattevővel.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság a megállapított jogsértésre tekintettel a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta ajánlatkérővel szemben, míg a kérelem megalapozatlan részét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Döntőbizottság a bírság kiszabásától eltekintett, a jogsértés súlyára, valamint arra tekintettel, hogy az elkövetett jogsértés nem volt kihatással az eljárás eredményére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. február 13.
Dr. Csanádi Péter s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
