KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2394)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.17/16/2002.
Tárgy: a Mischek Építőipari Kft. jogorvoslati kérelme a Sopronkövesd Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozza az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Mischek Építőipari Kft. (9024 Győr, Közép u. 16. sz., képviseli: dr. Mesterné dr. Kopácsi Judit ügyvéd, 9021 Győr, Árpád út 3., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Sopronkövesd Község Önkormányzata (9483 Sopronkövesd, Kossuth u. 77., továbbiakban: ajánlatkérő) "négy tantermes általános iskola és tornaterem építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló többször módosított 1995. XL. törvény (továbbiakban Kbt.) 55. § (6) bekezdését, 59. § (1) bekezdését és 61. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a kérelmező részére 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtása nincs halasztó hatállyal a határozat végrehajtására.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. november 14-én megjelenő 46. számában közzétett ajánlati felhívásával a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást indított.
Ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kívánta elbírálni, a bírálati részszempontok és a hozzájuk tartozó súlyszámok az alábbiak voltak:
bírálati részszempontok súlyszám
- vállalási ár 60
- a kiírásnál korábbi teljesítési határidő vállalása 20
- vállalt napi késedelmi kötbér mértéke 10
- a jogszabályban meghatározott szavatossági időn felül vállalt szavatossági idő mértéke 10
Az értékelés során adható pontszám: 1-10
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, melyben pontosította, illetve részletesen meghatározta az ajánlat összeállításának szempontjait, az ajánlatok kötelező tartalmát.
Ajánlatkérő 2001. november 29-én helyszíni konzultációt tartott, melyen a kérelmező is részt vett.
Az ajánlati felhívás 16. pontjában szerepel többek között az is, hogy:
"Az ajánlattevőnek vállalni kell minimum 5%-ra vonatkozó garancialetétet legalább 1 év időtartamra."
Ajánlatkérő ezt a feltételt az ajánlattevőknek írt, 2001. december 5-én kelt levelében az alábbiak szerint módosította:
"A jóteljesítési garancia címén az ajánlatkérő a vállalkozási összeg (nettó) 5%-át az utolsó (vég) számlából visszatartja (illetve igény esetén bankgaranciával kiváltható), mely összeg a garanciális kötelezettség 100%-os elérését követően az ajánlattevőknek az önkormányzati folyószámla mindenkori kamatával kerül kifizetésre."
A 2001. december 27-i ajánlattételi határidőre ajánlatot nyújtott be a kérelmező, a BAU-SOP Kft., a Vesztergom Kft., a Fertődi Építőipari és Szolgáltató Kft. és a Kapuvári Építőipari Szövetkezet.
Ajánlatkérő 2002. január 7-én tartotta az eredményhirdetést, amelyen kihirdette, hogy a közbeszerzési eljárás nyertese a Kapuvári Építőipari Szövetkezet 830 ponttal és második helyezett a kérelmező 778 ponttal.
Ajánlatkérő 2002. január 10-én kelt levelével megküldte Ajánlattevőknek az eredményhirdetési jegyzőkönyvet, valamint az ajánlatok értékeléséről készített jegyzőkönyvet, amely az eljárást lezáró döntés alapját képezte.
Kérelmező 2002. január 15-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, melyet 2002. január 17-én hiánypótolt. Kérelmező hiánypótolt jogorvoslati kérelmében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, kötelezze a jogsértőt a költségek viselésére és ideiglenes intézkedésként tiltsa meg a szerződés megkötését.
Kérelme indokaként előadta, hogy az eredményhirdetéskor csupán a határozatot hozták a jelenlévők tudomására, az értékelés módjáról készült jegyzőkönyvet 2002. január 11-én postán kapták meg, összegzést még nem kaptak. Ajánlatkérő a kiírás 13. b) pontja szerinti 4. részszempontot helytelenül bírálta el, ezért szorult kérelmező a második helyre. Ajánlatában a jótállási határidőt 3 évben jelölte meg, ezzel szemben az ajánlatkérő azt a megállapítást tette, hogy 1 éves garanciális felülvizsgálatot vállalt, s több vállalása nincs. Amennyiben ezt a részszempontot megfelelően bírálta volna el az ajánlatkérő, úgy a kérelmező lett volna a nyertes.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre írásban benyújtott észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy a "Jogszabályban meghatározott szavatossági időn felül vállalt többletszavatossági idő mértéke" részszempontban a szavatosság szót a szövegtömörítés kedvéért gyűjtőfogalomnak szánta, mely alatt az alábbiak értendők:
1. a jóteljesitési garancia idejének és a visszatartási összeg mértékének a kiírásban kötelezően vállalandó 1 év és 5%-hoz képest tett többletvállalását,
2. a jótállási idő önként vállalt meghosszabbítását,
3. a kötelező szavatosság (kellékszavatosság) rendeletben szabályozott mértékét meghaladó többletszavatosság vállalását.
Ezen értelmezést a dokumentációban részletezték és a konzultáción szóban is tájékoztatást adtak. A jóteljesítési garancia kezelési módjával kapcsolatban feltett ajánlattevői kérdésre írásban válaszoltak. Kérelmező ajánlatában a jóteljesítési garancia vállalása és a szavatossági idő vállalása kérdésében külön nem nyilatkozott. Ajánlata csak általános nyilatkozatot tartalmaz, hogy a felhívás feltételeit elfogadja, ajánlatkérő ezt úgy értékelte, hogy a szavatossági témakörben az alapajánlat elvárásait vállalta. Kérelmező a szerződéstervezetben, amelynek a csatolása nem volt kötelező, 3 évben jelölte meg a jótállási határidőt, de biztosítékot jelentő visszatartási összeget nem vállalt a megnövelt határidőig. Mivel kérelmező a szavatosság vonatkozásában csak a rendeletre hivatkozik, többletvállalást nem tett, többletpontot nem érdemelt.
Ennek alapján kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltek közül a Kapuvári Építőipari Szövetkezet tett érdemi észrevételt, melyben előadta, hogy a 4. bírálati részszempont esetében a pénzügyi biztosítékkal alátámasztott garanciális idő került értékelésre. Álláspontja szerint az ajánlatkérő számára a garancialetét megléte jelenti a pénzügyi biztosítékot a szavatossági idő alatt.
A Döntőbizottság 2002. január 25-én ideiglenes intézkedésként a D.17/10/2002. számú határozatával a még meg nem kötött szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a 2002. január 7-i eredményhirdetésről jegyzőkönyv készült, mely szerint az eredményhirdetésen csak azt hirdették ki, hogy a közbeszerzési eljárás nyertese a Kapuvári Építőipari Szövetkezet, második helyezett a kérelmező. Ajánlatkérő 2002. január 10-én kelt levelével megküldte Ajánlattevőknek az eredményhirdetési jegyzőkönyvet, valamint az ajánlatok értékeléséről készített jegyzőkönyvet, amely a döntés alapját képezte.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a Kbt. 5. számú melléklete szerinti "összegzés az eljárásról" című iratot nem készített. Ajánlatkérő azon nyilatkozatát, hogy külön összegzést nem készített, de az ajánlattevőknek is megküldött, az ajánlatkérő által elfogadott értékelési javaslat - a "Sopronkövesd Általános Iskola és Tornaterem-építés kivitelezési munkáira érkezett pályázatok értékelési pontszámainak indokolása és javaslat annak elfogadására" című irat - lényegében minden adatot tartalmaz, amelyet a Kbt. 5. számú melléklete előír, így ez az irat a közbeszerzési eljárás összegzése és ezzel a Kbt. 61. § (1) bekezdése rendelkezéseinek eleget tett, a Döntőbizottság nem fogadta el. A fenti című irat ugyanis nem felel meg a Kbt. 5. számú mellékletében meghatározott formai és tartalmi követelményeknek, továbbá a Kbt. kógens rendelkezése nem ad lehetőséget arra, hogy a Kbt. 5. számú melléklete szerinti összegzést ajánlatkérő mellőzze, illetve bármi mással helyettesítse.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 5. sz. mellékletében előírt "összegzés az eljárásról" című irat ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését megalapozó tények és vélemények alapján elkészített irata, mely magát az ajánlatkérő által hozott - a bírálati részszempontok szerinti pontozásos értékelésre és az eljárás nyertesére, eredményére vonatkozó - döntést és annak indokolását is kell hogy tartalmazza, ezért sem helyettesíthető az ajánlatoknak az ajánlatkérő által végzett értékelése során keletkezett és a döntést megelőző belső anyaggal.
Az előzőekben kifejtettek szerint, mivel ajánlatkérő nem készített "összegzés az eljárásról" című iratot, így azt nem is ismertethette az eredményhirdetés során. Mindezek alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő megsértette a 61. § (1) bekezdésének rendelkezését.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
Kérelmező az ajánlatok pontozásos értékelésével kapcsolatban csak a 4. bírálati részszempont ajánlatkérő által végzett értékelését vitatta, ezért a Döntőbizottság csak ezt vizsgálta meg.
A nyertes és a kérelmező is az ajánlat részeként benyújtott szerződéstervezetben fejtette ki a szavatossági, jótállási és egyéb garanciális vállalásait.
Nyertes ajánlatához csatolt szerződéstervezetben a szavatosság és garancia időtartamára vonatkozóan ez a nyilatkozat található:
"SZAVATOSSÁG
A kötelező alkalmassági időre vonatkozóan felek a 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IPM-KM-MÉM-BkM együttes rendelet előírásait tekintik mértékadónak.
A Vállalkozó 1+1 év garanciát és a vonatkozó rendeletekben foglalt kötelező alkalmassági időt vállal.
Felek megállapodnak abban, hogy az első évre vonatkozóan a garancia biztosítása a kiírásnak megfelelően történik, míg a második évben a garanciális kötelezettség biztosítására a Vállalkozó bankgaranciát ad.
JÓTÁLLÁS
A jótállásra vonatkozóan felek a 16/1976. (VI. 4.) MT (javító-karbantartó szolgáltatások kötelező jótállásáról), az 53/1987. (X. 24.) MT (lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról), a 117/1991. (IX. 10.) Korm. (egyes tartós használati eszközök jótállási kötelezettségéről) rendeletben meghatározottakat tekintik mértékadónak."
Kérelmező ajánlatához csatolt szerződéstervezetben a szavatosság és garancia időtartamára vonatkozóan az alábbi nyilatkozat található:
"13. Jótállás (szavatosság):
- A jótállási határidő Vállalkozó által létrehozott teljesítményre és anyagra (az azokhoz tartozó alvállalkozói teljesítményre és anyagra vonatkozóan) 3 év.
- Minden más itt nem szabályozott pontban a 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendelet alapján elsődleges épületszerkezetek vonatkozásában 10 év, ill. másodlagos épületszerkezetek vonatkozásában 5 év a kötelező alkalmassági idő."
A kérelmező és a nyertes ajánlata is tartalmaz általános elfogadó nyilatkozatot, mely szerint a kiírás szerinti feltételeket elfogadják.
Az ajánlati felhívás szerinti 4. bírálati részszempont 10 súlyszámmal "a jogszabályban meghatározott szavatossági időn felül vállalt szavatossági idő mértéke" volt.
Ajánlatkérő a 4. bírálati részszempontot az alábbiak szerint értékelte és indokolta a "Sopronkövesd Általános Iskola és Tornaterem építés kivitelezési munkáira érkezett pályázatok értékelési pontszámainak indokolása és javaslat annak elfogadására" című irat szerint:
"Nyertes (KÉSZ Kapuvár): A kötelező egyéves garancián felül további egy évet vállalt, amelyet bankgaranciával kíván kiváltani.
Javasolt pontszám: 10 × 10 100 pont"
"Kérelmező (MISCHEK Kft.) Az egyéves garanciális felülvizsgálatot vállalta, többlet vállalása nincs. Jótállás tekintetében a törvényben előírt kötelezőt vállalta.
Javasolt pontszám: 1 × 10 10 pont"
Az ajánlati felhívás 16. pontjában az ajánlatkérő kikötötte azt a feltételt, hogy a vállalt garancia biztosítékaként ajánlattevőnek vállalnia kell minimum 5% garancialetétet, legalább 1 év időtartamra.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a tájékoztatóban és a konzultációs jegyzőkönyvben, valamint az ajánlattevői kérdésre adott válaszban kizárólag a garancialetét visszatartásának, kezelésének a módjáról rendelkezik az ajánlatkérő a tényállásban már idézett módon.
A Döntőbizottság tényként állapította meg, hogy a garancialetét vállalásának a mértéke és időtartama ajánlati feltétel volt, de nem volt bírálati részszempont, illetve egyetlen bírálati részszempontnak sem volt tartalmi eleme, továbbá sem az ajánlati felhívás sem a dokumentáció a szavatosság és garancia vállalás időtartamára vonatkozóan a garancialetéttel kapcsolatos rendelkezésen túlmenően bővebb felvilágosítást nem tartalmaz. Ajánlatkérő kötött az ajánlati felhívásához, az abban előírt feltételekhez és utólag nem adhat azoknak a felhívástól eltérő értelmet (Ennek egyedüli törvényes módja a felhívás módosítása lett volna.). A Döntőbizottság megállapította azt is, hogy ajánlatkérő olyan tartalmi elemet is értékelt (garancia letét többletvállalás) a 4. bírálati részszempontban, amely nem tartozott a bírálati részszempont tartalmi elemei közé.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban egyértelműen megfogalmazva a jogszabályban meghatározott szavatossági időn felül vállalt többletszavatossági idő mértékének a vállalására várt ajánlatot, mert ezt kívánta értékelni.
Mind a nyertes, mind a kérelmező szavatossági időt illetően azonosan a jogszabályi előírásoknak megfelelően tett ajánlatot. Az ajánlatok között különbség (többletvállalás) csak a jótállás és annak pénzügyi biztosítéka körében észlelhető.
Miután ez nem szerepelt az értékelési szempontok között, így ajánlatkérő ezt a többletvállalást erre irányuló bírálati részszempont hiányában a Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján nem értékelhette volna.
Az előbbiekben kifejtettek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok tartalmának értékelésekor tévesen állapította meg az ajánlatok tartalmi elemeit és a dokumentációban nem szereplő feltételeket is figyelembe vett, így az általa végzett értékelés nem felel meg a Kbt. 55. § (6) bekezdés rendelkezéseinek.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
Tekintettel arra, hogy a 4. bírálati részszempontnál értékelhető ajánlati elem kérelmező és nyertes esetében azonos, így az e bírálati részszempontra kapott pontszámoknak is azonosnak kell lennie, míg az ajánlatkérő által végzett pontozásos értékelés szerint 90 pont eltérés van a két ajánlat ezen tartalmi elemeire adott pontszám között a nyertes javára. A "Sopronkövesd Általános Iskola és Tornaterem építés kivitelezési munkáira érkezett pályázatok értékelési pontszámainak indokolása és javaslat annak elfogadására" című irat alapján az első három részszempont összpontszáma kedvezőbb a kérelmezőnek, így a 4. részszempontra adható azonos pontszám esetén összességében kérelmező pontszáma a magasabb, ezért a Kbt. 55. § (6) bekezdésének sérelme a Kbt. 59. § (1) bekezdésének sérelméhez is vezetett a vizsgált közbeszerzési eljárásban.
Mivel a szerződés megkötésére nem került sor, a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette, így a jogsértés reparációjára lehetőség nyílt. Az eset összes körülményeinek mérlegelése alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint a jogsértés reparációja mellett a minimális összegű bírság kiszabása is túlzott mértékű szankció lenne ajánlatkérővel szemben, ezért erre tekintettel a Döntőbizottság bírságot nem szabott ki.
Mindezek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta ajánlatkérővel szemben, és ennek megfelelően rendelkezett a költségek viseléséről is.
A Döntőbizottság felhívja a figyelmet a Kbt. 88. § (6) bekezdése szerinti lehetőségre, mely szerint, ha a Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő jogosult a döntést megalapozó tényezőket ismételten mérlegelni, és a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül új döntést hozni. Ennek során ajánlatkérő a teljes értékelési folyamatot megismételheti, beleértve az ajánlatok érvényességének vizsgálatát is.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. február 14.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
