KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2528)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.12/17/2002.
Tárgy: a Szenzor Kft. és Synergon Rt. jogorvoslati kérelme a Központi Statisztikai Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Szenzor Számítóközpont Kft. (1134 Budapest, Dévai u. 14., a továbbiakban: I. r. kérelmező) és a SYNERGON Informatika Rt. (2600 Vác, Zrínyi u. 41/A., a továbbiakban II. r. kérelmező) kérelmének, melyet a Központi Statisztikai Hivatal (1024 Budapest, Keleti K. u. 57., képviseli: dr. Patay Géza ügyvéd, 1026 Budapest, Pasaréti út 72., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a 2001. évi népszámlálásról szóló 1999. évi CVIII. törvény rendelkezése szerint a természetes személyek és a lakosok tekintetében 2001. február 1-jei eszmei időponttal sorra kerülő általános összeírás (népszámlálás) OCR technikájú adatbeviteli rendszerének kidolgozása, megvalósítása és működtetése a dokumentációban foglalt részletes feltételek szerint" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló többször módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. § (2) bekezdését. Ezen túlmenően a Döntőbizottság a kérelmeket elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmezők részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül külön-külön 30 000–30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatás szolgáltatási díjat, azaz összesen 60 000 Ft-ot fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2000. március 16-án részvételi felhívást tett közzé a K. É. 11. számában (1152), tárgyalásos eljárás megindítására a rendelkező részben írt tárgyban. A felhívás 4. pontjában a teljesítés határidejének 2001. november 30-át jelölte meg. A 8. pont szerint a résztvevők műszaki alkalmassága igazolását a Kbt. 44. § (2) bekezdésének a), b), c), f) és g) pontjaiban foglaltak szerint követelte meg ajánlatkérő. A 9. a) pontban a jelentkezők alkalmassága elbírálásának, míg a 9. b) pontban a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait is kikötötte.
A 9. c) pontban közölte ajánlatkérő, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el, megjelölve egyben az alábbi részszempontokat, azok súlyszámait:
részszempontok súlyszámok
1. az ajánlat kidolgozottsága, részletezettsége 0,25
2. a javasolt műszaki megoldás tartalma és színvonala 0,25
3. összehasonlító értékelés eredménye (bench-mark) 0,20
4. vállalkozási díj 0,15
5. a vállalt teljesítési határidő 0,15
Adható pontszám: 1–100-ig.
A 10. pontban közölte ajánlatkérő, hogy négy ajánlattevőt kíván meghívni ajánlattételre. Ennek érdekében ajánlattételre már kiválasztotta a felhívás 12. pontjában a Bull Magyarország Kft.-t, a Szenzor Számítóközpont Kft.-t (I. r. kérelmező) és az IDOM 2000 Konzulens és Szolgáltató Kft.-t.
A 13. c) pontban azt is közzétették, hogy a részvételi jelentkezés megkönnyítése érdekében részvételi dokumentációt is kibocsát ajánlatkérő. A 13. d) pont azt tartalmazta, hogy: "A részvételi jelentkezések alapján ajánlattételre kiválasztott részvételre jelentkezőknek kétfázisú, ún. összehasonlító értékelés (bench-mark eljárás) keretében magyarországi telephelyen kell bemutatniuk demorendszerüket, illetve képességüket a szerződés tárgyát képező szolgáltatások nyújtására. A kiválasztott ajánlattevőknek a próbanépszámlálás adataiból arányosan választott, azonos mennyiségű anyagon (adatbázissal), illetve az ajánlatkérő által készített tesztanyagon kell bemutatniuk az általuk ajánlott rendszer mennyiségi és minőségi paramétereit. Az összehasonlító értékelés (bench-mark eljárás) részletes feltételeit az ajánlati dokumentáció tartalmazza."
A részvételi dokumentáció 1.3. pontjában közölte többek között ajánlatkérő, hogy: "A népszámlálás során várhatóan 40 000 számlálókörzetben kb. 12 millió személy és mintegy 5 millió lakás adatai kerülnek feldolgozásra. Ennek megfelelően a számlálókörzetekről 40 000 db A3-as számlálókörzeti kísérőlap, a személyekről és a lakásokról várhatóan összesen 17 millió A3-as kérdőív készül.
Jelen 1.3. pontban a népszámlálással kapcsolatos adatok a próbanépszámlálás tapasztalatai alapján becsültek, csupán tájékoztató jellegűek." A dokumentáció 2.1. Az OCR adatbevitt folyamatának általános leírásánál előírták, hogy: "A feladat az összeíróívek az ajánlatkérő megyei igazgatóságain történő átvételével és a nyertes ajánlattevő Adatbeviteli (OCR) Központ(ok)ba való szállításával kezdődik, az adathordozóknak az ajánlatkérő számítóközpontja részére történő átadásával, valamint az összeíróívek megsemmisítésével fejeződik be.
Az adatbevitel során a feldolgozásra előkészített összeíróíveket lapolvasókkal (szkennerrel) be kell olvastatni, majd az adatokat optikai karakterfelismerő OCR program segítségével fel kell ismertetni. Az adatbeviteli eljárás részét képezi az adatfelismerés ellenőrzése és a hibák kijavítása is. Az ellenőrzés során az adatfeldolgozónak különböző szintű ellenőrzéseket kell elvégeznie, pl. teljesség ellenőrzése, logikai ellenőrzés, háztartás-család struktúra ellenőrzése. A nyertes ajánlattevőnek emellett saját termelésirányító és minőségbiztosítási rendszerrel kell rendelkeznie."
A dokumentáció 3.1. pontja szerint:
"Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálását a közbeszerzésekről szóló, többször módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 34. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint, a részvételi felhívásban meghatározott részszempontok alapján végzi. Az ajánlatkérő ugyancsak meghatározta a részszempontokhoz kapcsolódó pont- és súlyszámokat. A részvételi felhívás 9. d) pontjának harmadik francia bekezdésében meghatározott részszempont az összehasonlító értékelés eredménye (bench-mark) (a továbbiakban: bench-mark).
A bench-mark az ajánlattevők teljesítőképességének objektíven mérhető lehetőségét adja. A kitűzött feladatok végrehajtása során lehet mérni és összehasonlítani a különböző ajánlattevők OCR technológiai elemeinek teljesítőképességét. Az itt kapott számszaki adatok értékes információt jelenthetnek az ajánlatok írásos részének, a megvalósítás tervének ellenőrzésére. A konkrét installáció fontos információt adhat az ajánlattevők szervezőkészségéről, a már meglévő erőforrásairól."
3.2. Az eljárás általános szabályai körében ajánlatkérő rögzítette azt is, hogy: "A Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát az ajánlattevők számára. Az installációt az ajánlattevő által biztosított budapesti helyszínen az ajánlattevőknek saját eszközeivel kell megvalósítaniuk, két-két javító munkaállomás egyidejű működtetésével. Más egyéb technikai megkötés nincs.
A bench-mark eljárás két fázisból áll. Az első fázisban (bench-mark I.) statisztikailag egyenértékű, rétegezett mintavétel alapján kiválasztott, egyenlő darabszámú kérdőívet kap minden ajánlattevő. A vizsgálat középpontjában a képfelismerés hatékonysága áll. A második fázisban (bench-mark II.) egyenlő darabszámú, egyformán kitöltött kérdőívcsomagot kap minden ajánlattevő. A mérés a különböző típusú összefüggési hibák hibafelismerésére koncentrál."
A dokumentáció 4. részében közbeszerzési eljárási útmutató címszó alatt közölte ajánlatkérő többek között az alábbiakat is:
4.1. Az eljárás célja
"Jelen közbeszerzési eljárás célja, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 24. §-ában megfogalmazott eljárási alapelvek a verseny tisztasága, a nyilvánosság, az esélyegyenlőség és a külföldi székhelyű ajánlattevők számára a nemzeti elbánás biztosításának elvei maradéktalan tiszteletben tartása mellett a beérkezett ajánlatok közül a legkedvezőbbet kiválassza, és a beszerzés tárgyának megvalósítása érdekében az eljárás nyertesével szerződést kössön."
A felhívás 12. pontjában megjelöltek közül részvételre jelentkezett a megadott határidőig a Bull Magyarország Kft. és I. r. kérelmező. Ezen túlmenően jelentkezett még öt cég, köztük a II. r. kérelmező, a MONTANA Rt., a debis IT Services Unisoftware Kft., az Unisys Magyarország Kft. és a SZÜV Rt. is. Ajánlatkérő hiánypótlásra biztosított lehetőséget a jelentkezőknek. Ennek elteltét követően, 2000. április 26-án az ajánlatkérő által felállított szakértői értékelő csoport javaslatát elfogadva a döntésre jogosult jóváhagyta, hogy ajánlattételre hívják fel a Bull Magyarország Kft.-t, a Montana Rt.-t, valamint I. és II. rendű kérelmezőket.
Ajánlatkérő a fenti döntéséről egyidejűleg értesítette az érintetteket, megküldve egyben részükre az ajánlati felhívást. Az ajánlati dokumentációt (1. és 2. rész) 50 000 Ft megfizetése ellenében biztosították az ajánlattételre alkalmasnak minősítettek részére, 2000. május 5-én. Időközben a SZÜV Rt. jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Döntőbizottságnál az ajánlattételre alkalmatlanná nyilvánítása miatt.
A jogorvoslati eljárást a Döntőbizottság a D.163/9/2000. sz. határozatával zárta le, melyben a SZÜV Rt. kizárását kimondó és az azt követő ajánlatkérői döntéseket megsemmisítette.
Az újabb ajánlati felhívás szerint az eredményhirdetés tervezett időpontja 2000. július 19-én 14.00 órára volt kitűzve. Az ajánlati dokumentáció időközben módosított 1. és a 2. részében ajánlatkérő a korábbinál részletesebben szabályozta elvárásait. A 2000. július 3-i ajánlattételi határidőig mind a négy felhívott benyújtotta ajánlatát. Az összehasonlító értékelést (bench-mark) a tervezett időpontban, közjegyző jelenlétében elvégezték.
Az ütemezett 12-i és 13-i tárgyalásokat lefolytatva a Bull Magyarország Kft. a 2000. július 13-i tárgyaláson módosította az eredetileg benyújtott ajánlatát a vállalkozási díj és a teljesítési határidő tekintetében. Ajánlatkérő erről még ugyanezen a napon írásban tájékoztatta az ajánlattevőket, közölve velük egyben azt is, hogy a végleges ajánlatot 2000. július 14-én 14.00 óráig tehetik meg.
Végleges ajánlatát a Montana Rt. július 14-én 12 óra 25 perckor, a Bull-Magyarország Kft. 13 óra 45 perckor, I. rendű kérelmező 13 óra 55 perckor, míg II. rendű kérelmező 13 óra 57 perckor adta át ajánlatkérő képviselőjének, az összegzés tanúsága szerint (fenti sorrendben) 99,7, 115,0, 100,0 és 99,0 forintos árajánlattal.
Ajánlatkérő két külső szakértő bevonásával kialakított 6 fős szakértői értékelő csoportja a végleges ajánlatot értékelve 2000. július 17-én döntéselőkészítési jegyzőkönyvben elkészítette az indokolt javaslatát a döntésre jogosult részére. E szerint az értékelő csoport egységes álláspontot képviselve azt javasolta a döntéshozó személynek, hogy a Bull Magyarország Kft.-t hirdessék ki az eljárás nyertesének, illetve a második legkedvezőbb ajánlatot benyújtónak II. rendű kérelmezőt. Ajánlatkérő július 18-án írásban értesítette az ajánlattevőket arról, hogy a korábban a felhívásban jelzett eredményhirdetés időpontja 2000. július 19-én 11.00 órára változott.
Ajánlatkérő közjegyző jelenlétében 2000. július 19-én 11.00 órakor hirdette ki az eljárást lezáró döntését, a szakértői értékelő csoport javaslatában foglaltakkal egyezően, majd az ajánlatok elbírálásáról készített írásbeli összegzést és az eredményhirdetésről készült, közjegyző által hitelesített jegyzőkönyvet július 26-án megküldte írásban a négy ajánlattevőnek, mely az alábbi táblázatot is tartalmazta:
Az ajánlattevő neve:
Bull Kft.
Értékelési
Részszempont a Részszempon- Értékelési pontszám
felhívás szerint tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
1. 0,25 92 23
2. 0,25 95 23,8
3. 0,20 94 18,8
4. 0,15 86,1 12,9
5. 0,15 91,4 13,7
Összesen 92,9
Az ajánlattevő neve:
Montana Rt.
Értékelési
Részszempont a Részszempon- Értékelési pontszám
felhívás szerint tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
1. 0,25 44 11
2. 0,25 46,8 11,7
3. 0,20 35,5 7,1
4. 0,15 99,4 14,9
5. 0,15 100 15
Összesen 59,7
Az ajánlattevő neve:
Szenzor Kft.
Értékelési
Részszempont a Részszempon- Értékelési pontszám
felhívás szerint tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
1. 0,25 70 17,5
2. 0,25 64,6 16,2
3. 0,20 81,5 16,3
4. 0,15 99,1 14,9
5. 0,15 91,4 13,7
Összesen 78,6
Az ajánlattevő neve:
Synergon Rt.
Értékelési
Részszempont a Részszempon- Értékelési pontszám
felhívás szerint tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
1. 0,25 84 21
2. 0,25 71,6 17,9
3. 0,20 70 14
4. 0,15 100 15
5. 0,15 93,4 14
Összesen 81,9
I. r. kérelmező a 2000. július 20-ai jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság felhívására 2000. július 24-én kiegészítve kérte a közbeszerzési eljárás felülvizsgálata alapján az ajánlatkérő nyertesre vonatkozó döntésének megsemmisítését, az ajánlatok új értékelésének kikényszerítését és az ügyben szignalizáció alkalmazását. Kérte továbbá tárgyalás tartását, valamint ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását. Kérelmét alapvetően azzal indokolta, hogy a pályázaton 3 magyar és egy francia tulajdonú cég vett részt, mint ajánlatadó. A pályázati eljárás befejeztével, 2000. július 19-én 11.00 órakor került sor az eredményhirdetésre. Az eredményhirdetésen a francia tulajdonú Bull Kft.-t hirdették ki nyertesnek, annak ellenére, hogy a magyar pályázók mintegy 270 millió forinttal kisebb összegért vállalták volna a 15–17 millió kérdőív feldolgozását. Az is elhangzott, hogy mindegyik pályázó alkalmas a feladat elvégzésére.
II. r. kérelmező 2000. július 26-án fordult jogorvoslati kérelemmel a Döntőbizottsághoz. Beadványában kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró ajánlatkérői döntés megsemmisítését és ajánlatkérő kötelezését új döntés hozatalára és az eljárással kapcsolatban felmerülő költségek viselésére. Kérte továbbá tárgyalás tartását és ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását. Kérelmét a tárgyaláson változatlanul fenntartva alapvetően azzal indokolta, hogy a lefolytatott eljárással kapcsolatos elsődleges kifogásuk az, hogy véleményük szerint az eljárás során sérült a Kbt.-nek a verseny tisztaságára, az esélyek egyenlőségére vonatkozó alapelve.
Sérelmezte azt is, hogy a kiírás kifejezetten "lebegtette" a műszaki tartalom meghatározását, az ajánlati dokumentáció hiányosságai miatt pl. ajánlatkérő annak módosítására is kényszerült, amit végül is június 20-ai dátummal tett meg, majd ezen lebegtetett műszaki tartalomra alapozva hozta meg döntését.
Álláspontja szerint ajánlatkérő azt a Bull Kft.-t hirdette ki nyertesnek, amelynek ajánlata a fentiek után is 17 millió darab kérdőívvel kalkulálva 270 millió forinttal haladta meg társaságuk, mint II. helyezett ajánlatát. A fentiekkel ajánlatkérő nemcsak a közpénzek felhasználása átláthatóságának és hatékonyságának elvét, hanem a belföldi áruelőállítás és munkaerő-felhasználás elvét sértette meg, mivel olyan külföldi ajánlatot részesített előnyben, amelyik az átláthatatlan és ellenőrizhetetlen műszaki tartalma mellett a költségvetésnek is több százmillió forintnyi többletkiadást okoz a magyar társaságok ajánlatával szemben.
A Döntőbizottság az eljárások tárgya és a kérelmek tartalma alapján a jogorvoslati ügyeket egyesítette, és 2000. július 25-én a D.327/5/2000. sz. határozatával a szerződéskötést az ügy érdemi elbírálásáig megtiltotta.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a tárgyaláson a két kérelem kapcsán úgy nyilatkozott, hogy kéri azokat alaptalanság címén elutasítani. Álláspontja szerint a becsatolt iratokból, különösen az ajánlatok elbírálásával kapcsolatos dokumentumokból megállapítható a kérelmek megalapozatlansága, mivel ajánlatkérő az eljárás előkészítése és a lefolytatása során is a legnagyobb gondossággal kívánt eljárni. Ennek keretében részvételi, majd ajánlati dokumentációt is készített azért, hogy az ajánlattevők az eljárás mindkét szakaszában megfelelő mélységben és részletességgel megismerhessék a feladatokat. Eljárásuk jogszerűségét támasztja alá az is, hogy valamennyi bontási és eredményhirdetési eljáráson és a bench-mark eljárások során is minden esetben közjegyzőt vettek igénybe. Az ajánlatok elbírálásába külső szakértőket is bevontak, akik részt vettek a létrehozott szakértői értékelő csoport munkájában. Az értékelés menetéről ajánlatkérő azt is nyilatkozta, hogy írásos részpontozás nem történt. A bizottsági megbeszélés során a két külső szakértő szóban előterjesztette a pontozásra vonatkozó javaslatát, amit követően azt a bizottság megtárgyalt. Ennek alapján egyhangúan határoztak a részszempontok értékeléséről, és ezt jegyzőkönyvben rögzítették. Előadta továbbá, hogy a bizottság előzőleg a négy pályázót önállóan, külön-külön rangsorolta, felírva azt egy táblára. Miután ezek a rangsorok megegyezőek voltak, ezt követően történt a pontozás, illetve az értékelés.
Az egyéb érdekeltek közül a Bull Magyarország Kft. írásos beadványaiban és a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a jogorvoslati kérelemben foglalt állítások, mely szerint az ajánlatérő, illetve a pályázat nyerteseként kihirdetett ajánlattevő megszegte volna a verseny tisztaságára (az esélyegyenlőségre, illetve a versenysemlegességre) előírt szabályokat, minden alapot nélkülöznek, a valóságnak semmilyen szempontból sem felelnek meg. A részvételi felhívás és az ennek alapján lebonyolított eljárás, illetve az ajánlatok elbírálása mindenben megfelelt a Kbt.-ben foglaltaknak. A fentiek alapján kérte, hogy a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmeket, mint alaptalant utasítsa el, és ezzel egyidejűleg helyezze hatályon kívül szerződés megkötésének megtiltása tárgyában 6. számon kiadott határozatában elrendelt ideiglenes intézkedését.
Úgy nyilatkozott, hogy az ajánlat műszaki tartalmát a Bull Magyarország Kft. az eljárásban egyszer sem változtatta meg, nem úgy, mint más ajánlattevők. Rámutattak arra is, hogy ha ilyen megváltoztatásra mégis sor került volna, ez sem lenne ellentétes a Kbt. tárgyalásos eljárásra vonatkozó szabályaival, hiszen a 71. § (2) bekezdés szerint a felek ebben az eljárásban nincsenek kötve ajánlataikhoz, az ajánlati kötöttség csupán az eredményhirdetés pillanatában áll be mindkét fél vonatkozásában. Megjegyezte azt is, hogy az ajánlatkérő általa pályázati kiírásban ismertetett és előre megadott értékelési szempontokra az eljárás korábbi szakaszában sem az I. r., sem a II. r. kérelmező részéről észrevétel vagy jogorvoslati kérelem nem érkezett, ezért álláspontja szerint minden olyan utólagos kifogás, amely az értékelési szempontrendszert érinti, már csak azért is súlytalannak tekinthető, mert a Kbt. szerint az előre megadott értékelési szempontokat az ajánlatkérő utólag már nem módosíthatja, ahhoz magát tartani köteles.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontja szerinti tárgyalásos eljárást éppen az a körülmény indokolta, hogy a kiírt feladat nem volt oly mértékben pontosan meghatározható, amely alapján nyílt eljárást lehetett volna kezdeményezni. Álláspontja szerint nem volt jogilag megalapozott a Döntőbizottság ideiglenes intézkedése a Kbt. és az Áe. alapján, mert annak meghozatalakor a rendelkezésre álló iratokból a Döntőbizottság nem juthatott olyan következtetésre, hogy a törvény megszegése miatt a közbeszerzések tisztasága sérült, vagy ennek veszélye fennállt volna. Erre tekintettel kérte, hogy a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást lezáró határozatában a szerződés megkötését megtiltó ideiglenes intézkedésének hatályon kívül helyezéséről is rendelkezzék.
A Montana Rt. mint az ügyben érdekelt fél a tárgyaláson írásban átadott és ismertetett észrevételében indítványozta, hogy a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését semmisítse meg a jogsértés megállapítása mellett, és kötelezze a felmerült költségek viselésére.
Álláspontját alapvetően azzal indokolta, hogy az eredményhirdetésről készült jegyzőkönyvet tanulmányozva arra az álláspontra jutott, hogy ajánlatkérő az értékelés során nem tartotta be a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltakat, ugyanis az összességében legelőnyösebb ajánlatot úgy választotta ki, hogy az ajánlatoknak az elbírálási részszempontjai szerinti tartalmi elemeit nem a felhívásban meghatározott ponthatárok között, hanem erősen szubjektíven értékelte, aminek következtében nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot választotta és hirdette ki nyertesnek.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, dokumentumok, írásos és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a kérelem részben alapos, ezért a Döntőbizottság a D.327/15/2000. határozatában úgy rendelkezett, hogy I. és II. rendű kérelmező kérelmének részben helyt adva megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (1) bekezdését, a Kbt. 55. § (1) bekezdésének utolsó fordulatát és (6) bekezdését, valamint a Kbt. 59. § (1) bekezdését, és ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette, és kötelezte ajánlatkérőt, hogy a kérelmezők részére külön-külön 30 000 Ft + 30 000 Ft igazgatás szolgáltatási díjat, összesen 60 000 Ft-ot, azaz hatvanezer forintot fizessen meg.
E határozatot keresettel támadta a Fővárosi Bíróságnál a Bull Magyarország Kft., mint felperes.
A Fővárosi Bíróság előtt folyamatban lévő szakaszában az ajánlatkérő a Döntőbizottság határozata alapján az ajánlatokat újra értékelte, és az eljárás nyerteseként ismételten a Bull Magyarország Kft.-t jelölte meg. E döntés ellen jogorvoslati kérelmet nyújtott be I. r. kérelmező ismételten, mely jogorvoslati eljárást a Döntőbizottság a D.546/8-I/2000. sz. határozatával a bíróság előtt folyamatban lévő perre tekintettel felfüggesztette. Ajánlatkérő a szerződést a Bull Magyarország Kft.-vel 2000. november 6-án megkötötte 15 millió adatlap feldolgozására.
A Fővárosi Bíróság a 3.K.35.050/2000/7. számú ítéletével a Döntőbizottság D.327/15/2000. számú határozatát megváltoztatta oly módon, hogy a Kbt. 24. § (1) bekezdés, a Kbt. 55. § (1) bekezdés utolsó fordulata és (6) bekezdése, valamint a Kbt. 59. § (1) bekezdése sérelmét kimondó és az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítő rendelkezését mellőzte.
A fenti bírósági ítélet ellen a Döntőbizottság fellebbezéssel fordult a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához kérve annak megváltoztatását. A Fővárosi Bíróság ítéletét a Szenzor Kft. mint I. r. kérelmező szintén fellebbezéssel támadta a Legfelsőbb Bíróságnál kérve az ítélet megváltoztatását.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a K.f.VI.38.650/2000/5. sz. ítéletével I. fokú Bíróság ítéletének az alperes 2000. augusztus 22-én kelt D.327/15/2000. sz. határozatának a Kbt. 55. § (1) bekezdés utolsó fordulatára vonatkozó rendelkezését helyben hagyta, míg egyebekben megváltoztatta, és az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és e körben alperest, azaz a Döntőbizottságot új eljárásra kötelezte.
Az ítélete indokolásában a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy a Döntőbizottság nem bírálta el a jogorvoslati kérelmeket abban a körben, hogy sértette-e a Kbt. 24. § (2) bekezdésében meghatározott esélyegyenlőség elvét az ajánlatkérő értékelési módszere azzal, hogy az egyes részszempontokon belüli pontszámok kialakításával az eredmény kialakulásának befolyásolhatóságát idézte elő. Erre tekintettel az I. fokú Bíróság tévesen járt el, amikor az alperes határozatát megváltoztatta és a Kbt. 24. § (1) bekezdése 55. § (6) bekezdése, valamint az 59. § (1) bekezdése sérelmét kimondó, valamint az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítő rendelkezést mellőzte. A Legfelsőbb Bíróság ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a Döntőbizottsági határozat ugyan az ajánlatkérői értékelést önkényesnek ítélte a felső pontszámhatártól való eltérítés a kezdő érték, valamint az ajánlatok egymáshoz való arányítása vonatkozásában, ezt azonban konkrét számításokkal nem támasztotta alá, és a kifogásolt értékelést nem a Kbt. 24. § (2) bekezdésében meghatározott a jogorvoslati kérelmekben kifogásolt esélyegyenlőség elvnek sérelme körében vizsgálta. Azt is leszögezte a Legfelsőbb Bírósági ítélet, hogy nem róható fel a Döntőbizottságnak az a határozati megállapítása, hogy a Bull Magyarország Kft. nem lehet a pályázat nyertese. Ezt arra alapozta a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Döntőbizottsági határozat indokolásából kitűnően ugyanis a fenti megállapítás kizárólag alperes, azaz a Döntőbizottság által alkalmazott két értékelési módszerre vonatkozott.
A Döntőbizottság a 2002. január 11-ei értesítésben tájékoztatta a feleket az újabb jogorvoslati eljárás megindításáról.
I. r. kérelmező az írásos jogorvoslati kérelmét változatlanul fenntartva jelen jogorvoslati eljárásban is kérte tárgyalás tartását. A tárgyaláson szóban előadta azt is, hogy álláspontja szerint a jelen eljárásban megismert ajánlatkérői észrevétel is alátámasztja azt, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését is tekintettel arra, hogy olyan értékelést mutatott be, ami a korábbi eljárásban szóba sem került. Ezen újabb számítási módszerek a bench-mark módszertani megoldás kapcsán vált nyilvánvalóvá számára és ezt a módszert a korábbi eljárásban ajánlatkérő nem is ismertette az ajánlattevőkkel, így ez teljesen új a számukra. Véleménye szerint az ajánlatkérő által jelen eljárásban becsatolt iratok között a 2002. február 15-ei keltezésű beadványban írtak a korábbi eljárás során fel sem merültek. Sérelmezte azt is, hogy az utolsó 7 oldalként becsatolt melléklet egyáltalán nem volt az ajánlattevők előtt ismeretes a korábbi eljárások során. Indítványozta, hogy a bench-mark eljárás lefolytatásáról szóló közjegyzői tanúsítványban írtakat a Döntőbizottság vesse össze az ajánlatkérő erre vonatkozó értékelésével, mert abban is ellentmondásokat vélt felfedezni, különös tekintettei arra, hogy a közjegyzői tanúsításban rögzített értékek és számok teljesen ellentétesek az ajánlatkérő által jelen eljárásban becsatolt iratokkal és adatokkal. Ennek alátámasztására hivatkozott a bench-mark II/2-nél a saját adataira is, mivel az ajánlatkérő által bemutatott adatok hibásak, számszakilag és tartalmilag is és eltérnek a közjegyzői tanúsítás adataitól. Továbbra is sérelmezi, hogy az ajánlatkérő ismételten hivatkozik egy nagy szaktudással rendelkező docensre, mint a bíráló bizottság tagjára, mert álláspontja szerint nevezett személy értékelésének az objektivitása megkérdőjelezhető. Ismételten kifejtette azt a véleményét, hogy a becsatolt iratokból megállapítható, hogy az ajánlatkérő által alkalmazott módszer, amit ajánlatkérő a jelen jogorvoslati eljárás során írásban rögzített, nem lehetett két évvel ezelőtti döntésnek az a
lapja. Az ajánlatkérő értéklevonásos, értékhozadékos számítását megismerve, írásban azt is nyilatkozta, hogy jogorvoslati kérelmük megalapozottságát támassza alá akkor, amikor azt a tételt tartalmazza, hogy ajánlatkérő "ismételten ellenőrizte a számításait és megállapította, hogy az értékelés eredményét számítási hiba nem befolyásolta". Álláspontja szerint a korábbi bírósági eljárásban becsatolt matematikai számítások is azt bizonyítják, hogy ajánlatkérő a Kbt. 34. § (3) bekezdés c) pontjából eredően az értékelési szempontokat nem egy azon módszer alkalmazásával értékelte, illetve azzal is alátámasztható a matematikai manipuláció lehetősége, hogy az ajánlati részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adhat alsó és felső határát ajánlatkérő nem azonosan alkalmazta az öt részszempontnál. Ennek alátámasztására azt is nyilatkozta, hogy ajánlatkérő egyik eljárás során sem vitatta azt, hogy az 1. és 2. részszempont tartalmi értékelése értékhozadékos, a 3. és 4. értékelésnél reciprok arányos volt, míg az 5. részszempontnál (bench-mark) pedig az ajánlatkérő által előre nem definiált, az általa utólag írt "számítógépes algoritmus" által kalkulált értékelési szempont szerint járt el.
Az ellenszolgáltatás, részszempont újabb ajánlatkérői értékeléssel kapcsolatban kifogásolja, hogy a 250 M Ft-os vállalási díjtöbblet csupán 2,1 pontkülönbséget jelentett annak ellenére, hogy 1–100-ig lehetett pontozni minden részszempontnál. Véleménye szerint, mivel ajánlatkérő előre az alkalmazott képletet nem közölte az ajánlattevőkkel, ezért az általa alkalmazott képlet alkalmas volt arra, hogy minimális különbséget tegyen akkor, amikor a teljes 100 pontos skálán a különbségnek jóval nagyobb kellett volna lennie, mint ahogy azt ajánlatkérő értékelte. Ennek alapján megállapítható, hogy a magas árat kínáló, de nyertesként kihirdetendő pályázó részére az ajánlattevők előtt ismeretlen képlet matematikai számítás alkalmas volt arra, hogy az egyik pályázó árában megnyilvánuló súlyos nagyságú negatívumot minimumra csökkentse az ajánlatkérő. A teljesítési határidőnél alkalmazott ajánlatkérői értékelés is kifogásolható tekintettel arra, hogy ajánlatkérő a teljesítési határidő helyett a vállalási idő napokban mért tartalmát, azaz hosszát értékelte. Ennek a manipulációnak az a végeredménye, hogy a pár napos időeltéréseket közel 200 napos alapra vetítette, így minimális pontszám eltérések adódtak fenti matematikai módszerek alkalmazásával. Véleménye szerint az ajánlatkérő által alkalmazott számítási módszerrel ellentétben azt kellett volna figyelembe venni a felhívásban írtak szerint, hogy mi a reálisabb határidő.
A bench-mark értékelés részszemponttal kapcsolatosan többek között azt is kifogásolta, hogy I. r. kérelmező szigorúan és következetesen tartotta az OCR karakterfelismerő és adatrögzítő programjának írásakor az ajánlatkérő szakmai előírásait, melyek lelassították az adatbevitelt. Az ajánlatkérő helyszínen lévő képviselői ezt észlelték a bench-mark I. folyamatán és kérésükre I. r. kérelmező módosította az új igényeknek megfelelően a korábban elkészült számítógépes programját. Ez természetesen időkiesést jelentett azonban ezt követően felgyorsult I. r. kérelmezőnél a bench-mark I. folyamata. Mindezt tartalmazza a közjegyzői jegyzőkönyv, viszont a jelen eljárásban tudomásukra hozott értékelésből ez nem állapítható meg. Ezzel I. r. kérelmező azt a véleményét támasztja alá, hogy ezen részszempont számítási módszerének alapjául nem a közjegyzői jegyzőkönyv szolgált.
Fentiek alapján álláspontja szerint az ajánlatkérőnek a hivatkozott számítógépes módszerei megkérdőjelezhető, mert e módszer az ajánlattevők által ismeretlen volt, valamint azért is mert hibás. Ennek bizonyításául hivatkozott I. r. kérelmező az ajánlatkérő által bemutatott bench-mark II. táblázat 7. oldalára, ahol a teljesség sorában I. r. kérelmező felismerési jogossága 0,0%, amely a közjegyzői jegyzőkönyvvel ellentétes, így az I. r. kérelmező részére adott nulla pontszám sem helytálló. Ez annál is inkább igaz, mert ajánlatkérő mindig elismerte a bench-mark II.-ben az I. r. kérelmező anyaga kapcsán, hogy az a legjobb volt. Nyilatkozatában I. r. kérelmező rámutatott arra is, hogy ajánlatkérő jelen eljárásban becsatolt számítási táblázata számszaki hibákat is tartalmazott, mert pl. I. r. kérelmező esetén a 14. oldalon lévő kiértékelés 13 db etalon összeíróívből helyesen felismert 10-et, fel nem ismertként 3-at írt fel és ezen túlmenően helytelenül felismertként pedig 15 db-ot. Ezen túlmenően több matematikai számítási hiba is fellelhető, illetve számszaki eltérés, pl. a Montana Rt. esetében is. Sérelmezte azt is, hogy ajánlatkérő fentiekben példálózóan részletezett számszaki hibákat tartalmazó és a közjegyzői jegyzőkönyvekkel nem egyező analitikus matematikai táblázatok csak 2002. január 21-én készítette el ajánlatkérő, azok a korábbi eljárások során nem is szerepeltek.
Fentiekből az is következik álláspontja szerint, hogy amennyiben a jelenlegi eljárás során a becsatolt számítási táblázatok rendelkezésére álltak volna korábban ajánlatkérőnek, akkor valószínűsíthető, hogy az Értékelő Bizottság is észrevette volna ezeket az anomáliákat, amelyek az analitikus kimutatások és a 2000. június 12-én készített végeredményt tartalmazó összesítő kimutatások között szerepel. Álláspontja szerint a jelen eljárás során becsatolt ajánlatkérői iratokkal bizonyítást nyert az is, hogy a különböző időkben történő számítógépes értékelések nem azonos szoftver algoritmussal és matematikai módszerekkel készültek, tehát ajánlatkérő korábbi döntése valójában nem volt helytálló, és számszakilag sem megalapozott.
Figyelemmel arra a tényre, hogy II. r. kérelmező a 2002. január 24-ei tárgyaláson nem jelent meg a szabályszerű értesítés ellenére és korábbi kérelmével kapcsolatosan sem nyilatkozott, ezért a Döntőbizottság még ezen a napon írásban nyilatkozattételre kérte fel. Ebben azt kérdezte a Döntőbizottság, hogy a jogorvoslati eljárás során korábban benyújtott jogorvoslati kérelmüket teljes egészében fenntartják-e. Azt is közölte II. r. kérelmezővel a Döntőbizottság, hogy amennyiben a jelen értesítése kézbesítését követő 5 napon belül II. r. kérelmező nem nyilatkozik, akkor a korábbi írásos jogorvoslati kérelmüket a korábbi tartalma szerint bírálja el a Döntőbizottság.
II. r. kérelmező a nyilatkozattételre szabályszerű felhívásra semmilyen nyilatkozatot nem csatolt be a Döntőbizottsághoz, ezért a jelen jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság a korábban benyújtott kérelmét vette figyelembe.
Ajánlatkérő írásos észrevételében, melyet a tárgyaláson változatlanul fenntartott úgy nyilatkozott, hogy álláspontja szerint a Legfelsőbb Bíróság ítéletére is tekintettel a Döntőbizottságnak csak azt kell vizsgálnia, hogy az ajánlatkérő által – nem szubjektívnek tekintett – három értékelési részszempont: a bench-mark eredménye, a vállalkozási díj és a teljesítési határidő tekintetében alkalmazott matematikai módszer alapján sor kerülhetett és sor került-e az eredmény manipulálására. Ezzel kapcsolatosan úgy nyilatkozott, hogy álláspontja szerint az alkalmazott matematikai módszer alapján, az ajánlatkérőnek nem volt lehetősége a közbeszerzési eljárás manipulálására, így kizártnak tekinthető az, hogy az ajánlattevők esélyegyenlősége az eljárás során sérülhetett, vagy sérült volna. E három értékelési részszemponthoz előadta, hogy a számítások alapjául szolgáló értékeket a vállalkozási díj és a teljesítési határidő tekintetében az ajánlattevők által adott ajánlatok jelentették, míg a bench-mark eljárás során az ajánlatkérő közjegyző jelenlétében mérte és állapította meg az ajánlattevők próbafeldolgozás során produkált eredményeit. Észrevételében közölte azt is, hogy a bench-mark eljárásban mért eredményekről közjegyző által hitelesített jegyzőkönyv készült, mely a Döntőbizottság rendelkezésére áll. Azt is nyilatkozta, hogy ajánlatkérő lényegében az ajánlattevők által elért pontszámokat az arányosítás módszerével állapította meg, mely során az egyes értékelési részszempontnál a legjobb ajánlathoz viszonyította a többi ajánlat tartalmát. Írásban azt is nyilatkozta, hogy a jelen jogorvoslati eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvételét követően ismételten ellenőrizte az értékeléskor végzett számításait és megállapította, hogy az értékelés eredményét számítási hiba nem befolyásolhatta. Fentiekre tekintettel indítványozta a megalapozatlan jogorvoslati kérelmek elutasítását.
A szabályszerű értesítés ellenére az ügyben érdekelt felek közül a Bull Magyarország Kft. írásban úgy nyilatkozott, hogy a jogorvoslati eljárással kapcsolatos észrevételeiket a jelenlegi eljárást megelőző jogorvoslati eljárás során már kifejtették, azokat fenntartja és újabb észrevétele nincs. A tárgyaláson még azt is nyilatkozta, hogy az I. r. kérelmező által nevesített szakértő korábban valóban járhatott Franciaországban a Bull cégnél, de álláspontja szerint ennek nincs relevanciája a jogorvoslati kérelem elbírálásánál.
A Döntőbizottság a korábbi jogorvoslati eljárás során benyújtott és változatlanul fenntartott kérelmek, illetve rendelkezésére álló iratok és dokumentumok, valamint a jelen eljárás során megerősített, vagy előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek részben megalapozottak.
A Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárás keretében – figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság fentebb hivatkozott jogerős ítéletére is – alapvetően azt kellett vizsgálnia, hogy az ajánlatkérői magatartás, amit az értékelés során alkalmazott, illetve azt követő döntés okozhatta-e a Kbt. 55. § (6) bekezdésének, valamint a Kbt. 24. § (2) bekezdésének nevezetesen az esélyegyenlőség elvének megsértését.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során megállapította, hogy a jogorvoslati kérelemnek a Kbt. 55. § (6) bekezdésének megsértésére vonatkozó jogorvoslati kérelem megalapozatlan az alábbiak miatt.
A hivatkozott rendelkezés azt tartalmazza, hogy: "Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni."
A fenti rendelkezést megvizsgálva megállapítható, hogy a jogorvoslati eljárás tárgyát képező közbeszerzési eljáráskor hatályos Kbt. szerint a hivatkozott törvényhely és a Kbt. más rendelkezései sem írják elő kötelezően az ajánlatkérő számára az egyes részszempontok szerint adható pontszámok teljes kiosztásának kötelezettségét.
Erre tekintettel a Kbt. 55. § (6) bekezdésére vonatkozó kérelmet a Döntőbizottság elutasította.
Az esélyegyenlőség alapelve sérelmére vonatkozó jogorvoslati kérelem megalapozott az alábbiak miatt:
A Döntőbizottságnak e kérdéskör vizsgálatánál azt kellett figyelembe vennie, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során és a döntése meghozatalakor az esélyegyenlőség alapelvét maradéktalanul betartotta-e.
A vizsgálat során a Döntőbizottságnak azt is figyelembe kellett vennie, hogy az adott részszempontok tartalmi elemeinek az ajánlatkérő által meghatározott ponthatárok közötti értékelése nyomon követhető-e, az ajánlatkérő által kiadott ajánlati felhívásban és dokumentációban megjelölt elvárások szerint.
A Döntőbizottság álláspontja szerint, ha felmerül annak lehetősége, hogy valamennyi ajánlat a kiosztható pontszámoknak csak egy töredék részét kapja, ezt az ajánlatkérői elvárást a felhívásban és a dokumentációban az adott elvárás közlésével az ajánlattevőkben előre tudatosítani kell. Ennek törvény által biztosított lehetséges módja az, hogy a felhívásban, illetve a dokumentációban közzé kell tenni a döntés indokolása szerint pedig az ajánlatkérő ugyancsak köteles azt megindokolni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint annak érdekében, hogy a Kbt. alapelvei közül az esélyegyenlőség maradéktalanul érvényesüljön, az összességében legelőnyösebb ajánlat szerinti értékelés során alkalmazandó egyes matematikai számítási módszerek nem lehetnek manipuláció eszközei.
Ezt is figyelembe véve a Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárás során, amikor azt vizsgálta, hogy az ajánlatkérő jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járt-e el, azt kellett ellenőriznie, hogy az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban az egyes részszempontok mellé rendelt súlyszámok – amelyek egyben az adott részszempontnak ajánlatkérő számára súlyát, fontosságát, jelentőségét is meghatározzák – mellett a valamennyi részszempontnál azonos határok között megadandó pontszámok kiosztása megfelelő értékelés során történt-e meg. Ezen elvek figyelembevételével a Döntőbizottság azt is vizsgálta, hogy a nagyobb súlyszámú részszempontok esetében az adható pontszám maximum kiosztásának hiányában nem értékelődött-e fel egy alacsonyabb súlyszámú részszempont. Erre is figyelemmel a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy az adott részszempont tartalmi elemei teljeskörűen értékelésre kerültek-e az ajánlatkérő részéről és, hogy indokolt volt-e az adott ponthatárok között az egyes ajánlatok alacsony pontozása. E vizsgálat során a Döntőbizottság azt is áttekintette, hogy az ajánlatkérő részéről indokolható volt-e, és hogy egy adott részszempont esetében a pontszámok teljes körű kiosztásának hiánya sértheti-e az esélyegyenlőség elvét, különös tekintettel arra, hogy egyes részszempontoknál az ajánlatkérő a maximális 100 pontot kiosztotta a legjobbnak ítélt – kisebb súlyszámú – ajánlati elemre, míg másoknál ezt nem tette, mint ahogy azt a fentebb bemutatott ajánlati értékelő táblázat tartalmazta.
A fenti álláspont tükrében a Döntőbizottság a részszempontokat azok sorrendjében (1–5) megvizsgálta, és az alábbiakat állapította meg az ajánlatkérő értékelésével kapcsolatosan.
Az ajánlatok kidolgozottsága és részletezettsége körében ajánlatkérő a szakértői véleményben és az összegzésben adott szöveges indokolásban leírtak szerint azonos súlyúnak értékelte a Bull Kft. és az I. r. kérelmező ajánlatát, míg II. r. kérelmezőét alacsonyabb színvonalúnak tekintette. Ezzel szemben megállapította a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő nem kiosztva a legjobb ajánlatnak a 100 pontot, a Bull Kft.-nek 92-t, I. r. kérelmezőnek 70-et, míg II. r. kérelmezőnek 84 pontot adott. Ebből a Döntőbizottság az ajánlatok vizsgálata után arra a következtetésre jutott, hogy a pontozás nem fedi le azt sem, amit ajánlatkérő maga a szöveges értékelésben adott, hisz a Bull Kft., illetve I. r. és II. r. kérelmezőnél ajánlatkérő azt állapította meg, hogy az ajánlat jól szerkesztett, áttekinthető és megfelel az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott formai és tartalmi követelményeknek. A Döntőbizottság elfogadva ezt az ajánlatkérői értékelést, arra a következtetésre jutott, hogy a nyertesnek kihirdetett Bull Kft.-nek és I. r., valamint II. r. kérelmezőnek meg kellett volna adni a 100-100 pontot.
A 2. részszempont, nevezetesen a műszaki megoldás tartalma és színvonala vizsgálatánál a Döntőbizottság szintén megállapította, hogy ajánlatkérő a legjobbnak ítélt Bull Kft.-nek csak 95 pontot adott, szemben az adható 100 ponttal. Az ajánlatkérő szöveges értékelését megvizsgálva a Döntőbizottság megállapította, hogy a Bull Kft. és II. r. kérelmező ajánlati eleménél azonos mértékű, 100 pont lett volna kiosztható, míg I. r. kérelmezőnél 95.
Az ajánlatok tartalmát átvizsgálva a Döntőbizottság megállapította, hogy e részszempontnál a szöveges értékelésben leírtak lefedik az ajánlatokból kiolvasható műszaki megoldások tartalmát és színvonalát, de a kiosztott pontszámokat olyan nagy szórásban adta ki ajánlatkérő, ami az ajánlatok tényleges tartalmát megtestesítő pontszámokat torzította, mert a Bull Kft. e részszempontra 95, I. r. kérelmező 64,6 és II. r. kérelmező 71,6 pontot kapott az összegzésben rögzítettek szerint az értékelés során.
Arra tekintettel, hogy ajánlatkérő a Bull Kft. és II. r. kérelmezőnél a Döntőbizottság által is elfogadottan azt állapította meg, hogy az megfelel az ajánlatkérő igényeinek és elvárásainak, valamint a feladat nagyságának, míg I. r. kérelmezőnél – ajánlatkérő álláspontja szerint – nem kellően bizonyított a népszámláláshoz hasonló feladat biztonságos megvalósíthatósága, ezért itt sem helytálló az ajánlatkérő által alkalmazott pontozás.
A 3. részszempont értékelése kapcsán a Döntőbizottság ismételten megállapította, hogy ajánlatkérő az általa a legjobbnak ítélt Bull Kft. részére csak 94 pontot adott a bench-mark, azaz az összehasonlító értékelés eredményei alapján. Ezzel szemben I. r. kérelmezőnek a szöveges értékelésben írt minimális eltérés ellenére csak 81,5 pontot, míg II. r. kérelmezőnek 70 pontot adott hivatkozva a bech-mark II.-be mutatott teljesítményre. E kérdés vizsgálatánál Döntőbizottság elfogadta I. r. kérelmezőnek a jelen jogorvoslati eljárás tárgyalásán dokumentumokkal igazolt azon állítását, miszerint a bech-mark értékeléshez az ajánlatkérő által a jelen jogorvoslati eljárás során bemutatott pontozási táblázat téves adatokat tartalmaz, azok nem egyeznek meg a közjegyző által e folyamat során rögzített adatokkal. Ennek kapcsán a Döntőbizottság álláspontja szerint az erre vonatkozó ajánlatkérői értékelés mindenképpen téves. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy a téves adatok alapján adott I. r. kérelmezőnek ajánlatkérő jelentősen kevesebb pontot, akkor megállapítható, hogy a pontozás e körben nem helytálló. A Döntőbizottság álláspontja szerint amennyiben a legjobbnak ítélt Bull Kft.-nek ajánlatkérő kiosztotta volna a 100 pontot, akkor ezzel szemben I. r. kérelmezőnek 100 pontot, míg II. r. kérelmezőnek mintegy 90 pontot kellett volna adnia.
A 4. részszempont a vállalkozási díj vonatkozásában – tekintettel arra, hogy ezen részszempont objektív matematikai adatokon alapuló elem – a Döntőbizottság elfogadhatónak ítélte a megadott matematikai módszer alapján kiadott pontszámokat nevezetesen azt, hogy II. r. kérelmező 100, I. r. kérelmező 99,1, míg a Bull Kft. 86,1 pontot kapott.
Az 5. részszempontnál, azaz a teljesítési határidőnél az alábbiakat állapította meg a Döntőbizottság. Ezen részszempont objektív mérhetősége nem kérdőjelezhető meg, hisz matematikai adatokon alapul. Itt is számítást végzett ajánlatkérő egy képlet alkalmazásával, aminek következtében a legjobbnak ítélt Montana Rt. részére adta ki a 100 pontot és az azonos vállalási határidőkre tekintettel I. r. kérelmezőnek és a Bull Kft.-nek 91,4, míg II. r. kérelmezőnek 93,4 pontot.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a 4. és 5. részszempontnál alkalmazott pontozás az objektivitásra tekintettel, valamint arra, hogy a legjobb részszempontra a 100 pont kiosztásra került, nem vitatható.
A fenti értékelés vizsgálatánál a Döntőbizottság megjegyzi, hogy álláspontja kialakításánál az ajánlatkérő értékelésre vonatkozó szöveges indokolást és az ajánlatok tartalmát vette figyelembe olyan kitétellel, hogy senki által vitatottan az első két értékelési részszempont szubjektívnek tekinthető, míg a bench-mark értékelés a közjegyzői tanúsítványban rögzített adatokon alapul. A 4. és 5. részszempont pedig objektív számok, mérhető adatok, és egységes matematikai képlettel történő számításon.
Az így kialakított pontozás az alábbiak szerint alakult:
Az ajánlattevő neve:
Bull Kft.
Értékelési
Részszempont a Részszempon- Értékelési pontszám
felhívás szerint tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
1. 0,25 100 25
2. 0,25 100 25
3. 0,20 100 20
4. 0,15 86,1 12,9
5. 0,15 91,4 13,7
Összesen 96,6
Az ajánlattevő neve:
Szenzor Kft.
Értékelési
Részszempont a Részszempon- Értékelési pontszám
felhívás szerint tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
1. 0,25 100 25
2. 0,25 95 23,75
3. 0,20 100 20
4. 0,15 99,4 14,9
5. 0,15 91,4 13,7
Összesen 97,3
Az ajánlattevő neve:
Synergon Rt.
Értékelési
Részszempont a Részszempon- Értékelési pontszám
felhívás szerint tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
1. 0,25 100 25
2. 0,25 100 25
3. 0,20 90 18
4. 0,15 100 15
5. 0,15 93,4 14
Összesen 97,0
E táblázatot figyelembe véve megállapítható, hogy amennyiben ajánlatkérő a nagyobb súlyszámot képező részszempontoknál a maximum 100 pontot kiosztotta volna és a két szubjektív részszempontnál (1. és 2.) a szöveges értékelésének megfelelően alakította volna ki a Bull Kft., valamint I. és II. r. kérelmező pontszámait, abban az esetben az eljárást lezáró ajánlatkérői döntés más eredményre juthatott volna.
A Döntőbizottság nem vitatja, hogy a Kbt. rendelkezései alapján az ajánlatkérőnek törvényes lehetősége van az előre meghatározott szubjektív részszempont értékelésére is. Ugyanakkor a Kbt. 24. § (2) bekezdésében meghatározott alapelvi rendelkezésekre tekintettel a szubjektív részszempontokat nem használhatja fel arra, hogy értékelése során lényegében azonos ajánlati elemeket – tetszése szerint – jelentős pontkülönbségek mellett értékelje, ezáltal befolyásolva az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztását.
Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő azzal a magatartásával, hogy az azonos tartalmú ajánlati elemekre (részszempontokra) nem azonos pontszámot adott az értékelés során, illetve azzal, hogy a nagyobb súlyszámú részszempontoknál nem osztotta ki a legjobbnak ítélt ajánlat(ok)ra a maximális 100 pontot, megsértette az esélyegyenlőség elvét.
A fenti indoklásra tekintettel megkérdőjelezhető az eljárás nyertesére vonatkozó döntés helytállósága is, mert megállapítást nyert az, hogy az alkalmazott ajánlatkérői értékelés manipulációs lehetőséget biztosított, és eltorzíthatja az eljárás eredményét. A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az alaptalan jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította, míg a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a rendelkező részben rögzített jogszabálysértést állapította meg.
A Döntőbizottság jogkövetkezmények körében rögzített bírság kiszabását mellőzte, figyelembe véve azt a körülményt, hogy a Döntőbizottság alapeljárása során hozott határozatában az ajánlatkérői döntést megsemmisítette, azonban a bírósági perre figyelemmel az I. fokú Bíróság a döntés megsemmisítésére vonatkozó döntőbizottsági rendelkezést felfüggesztette. Ezen intézkedésre tekintettel az ajánlatkérő újbóli értékelést követően a szerződést megkötötte a nyertes ajánlattevővel, mely szerződés jelen jogorvoslati eljárás megindítását megelőzően teljesítésre került. Ezen túlmenően az újraértékeléssel kapcsolatos jogvita a jelen jogorvoslati eljárás jogerős befejezését követően bírálható el. Ezen körülményekre figyelemmel a Döntőbizottság úgy ítélte meg, hogy az elkövetett jogsértés súlyával nem állna arányban egyéb jogkövetkezményként, még a legalacsonyabb összegű bírság alkalmazása sem.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján kötelezte a jogszabálysértőt az eljárás során felmerült költség viselésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. február 20.
Dr. Bíró László s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Deli Betty s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
