KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2579)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.31/10/2002.
Tárgy: a Pápai Hús Rt. és a Ferrosüt Kft. jogorvoslati kérelme a MH Savaria Kiképző Központ közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Pápai Hús Rt. (8500 Pápa, Kisfaludy u. 2., továbbiakban: kérelmező I.), valamint a Ferrosüt Sütő- és Édesipari Vállalat (9700 Szombathely, Jáki u. 6., továbbiakban: kérelmező II.) jogorvoslati kérelmének – melyet a MH Savaria Kiképző Központ hús- és hentesáru beszerzése 75 tonna összmennyiségben, kenyér és sütőipari termékek, pékáru beszerzése 360 tonna összmennyiségben stb. tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság részben helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 51. § (3) bekezdését, 54. §-át és 61. § (7) bekezdését.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítsen meg kérelmező I. és kérelmező II. részére a 30 000–30 000 Ft, azaz harmincezer–harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmeket elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2001. november 14-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. Felhívásának a szerződéskötés időpontjára vonatkozó 15. b) pontját a november 28-án megjelent számban közzétetten helyesbítette.
Az ajánlati dokumentációban meghatározta a beszerzés tárgyainak fajtánkénti összmennyiségeit és a minőségi követelményeket. A hús- és hentesárukra az összmennyiségeken belüli termékek megnevezését és azok mennyiségét ajánlatkérő december 12-én a 639/31/2001. Nyt. számú levelében megküldte a dokumentációt kiváltók részére.
Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, melyet 1–10-ig terjedő pontszámozással, az 5-ös súlyszámú ajánlati ár, a 4-es súlyszámú ártartás és az 1-es súlyszámú fizetési feltételek bírálati részszempontok alapján kívánt kiválasztani.
Az ajánlattételi határidő december 27-én volt. Ajánlatkérő felbontotta az ajánlatokat és másnap, december 28-án a bontási eljáráson történteket a bíráló bizottság írásban rögzítette. A jegyzőkönyvnek nevezett írásos anyagot a bizottság tagjai írták alá, az ajánlattevők részéről jelenlévők nem. Az iratban az lett rögzítve, hogy a bontási eljárás során ajánlatkérő eleget tett a Kbt. 51. § (3) bekezdésében előírtaknak. Az ajánlatok felbontásakor a kérelmezők jelen voltak. Ajánlatkérő a bontási iratot 2002. január 7-én küldte meg ajánlattevők részére.
Ajánlatkérő a 2002. január 7-én tartott eredményhirdetésen a hús- és hentesárukra a Babati és Tsa. Kft.-t, a kenyér és sütőipari termékek, pékárukra a Soproni Zoltán és Társai Kft.-t hirdette ki nyertesnek.
Kérelmező I. 2002. január 22-én előterjesztett kérelmében kérte ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, mert álláspontja szerint ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során több jogsértést követett el:
1. A kiírásban az ellenszolgáltatás összegét irreálisan alacsony összegben határozta meg.
2. A dokumentációban a minőségi követelmények meghatározása zavaros, a 13 termékféleségnek csak az összmennyiségét adta meg, az egyes termék mennyiségét nem.
3. A felhívásban az eredményhirdetés időpontját jogszerűtlenül, az eredményhirdetést követő napban jelölte meg ajánlatkérő.
4. A bontási jegyzőkönyv hiányos, pontatlan.
5. Az értékelési jegyzőkönyv az árjegyzékeket ismerteti, holott az összehasonlítás nem azok alapján történt. Az értékelési jegyzőkönyv szerint a nyertes két hónapos ártartást vállalt, a bontáskor viszont egyéves ártartás ismertetésére került sor.
6. Ajánlatkérő eljárást lezáró döntése nem helytálló, álláspontja szerint az ő ajánlata volt az összességében legelőnyösebb.
7. A jogorvoslati eljárásban 2002. február 13-án tartott tárgyaláson az ajánlatkérő észrevételére előterjesztett beadványában kérelmét kiegészítette, kifogásolta az ajánlati ár értékelésének módját és vitatta a nyertes alkalmasságát.
Kérelmező II. a 2002. január 22-én előterjesztett kérelmében szintén kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését. Kérelme indokaként azt adta elő, hogy ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor nem ismertette az ajánlattevők által ajánlott ellenszolgáltatás összegét, a bontásról készült jegyzőkönyv a valóságtól eltérő adatokat tartalmaz, mert a tényleges helyzettől eltérően azt tartalmazza, hogy az ajánlatok bontásánál mindegyik ajánlattevő jelen volt. Kifogásolta továbbá, hogy ajánlatkérő késedelmesen küldte meg az ajánlatok felbontásáról felvett jegyzőkönyvet.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelmek elutasítását.
Kérelmező I. jogorvoslati kérelmében foglaltakra a következőket adta elő: Az eredményhirdetés időpontját a Közbeszerzési Értesítő 2001. november 28-án megjelent számában helyesbítette.
Az egyes beszerzésre kerülő termékek mennyiségi adatait a december 12-én kelt levelében ajánlattevőknek megküldte.
A bontásról készült jegyzőkönyvben rögzítette, hogy az 51. § (3) bekezdésben előírt adatokat ismertette, az ártartásra tett ajánlatokat ezen rendelkezés szerint nem kellett ismertetnie. A jegyzőkönyvet megküldte az ajánlattevők részére.
Az ajánlatok összehasonlítását a kiírásnak megfelelően végezte, a legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek.
Kérelmező II. kérelmére közölte, hogy beszerzési tárgyaknak a dokumentációban megjelent sorrendje szerint bontotta fel az ajánlatokat, csak azok az ajánlattevők voltak jelen a bontáson, akik az adott beszerzési tárgyra – hús-hentesáru/kenyér, sütőipari termékek stb. – ajánlatot tettek. Ez a megoldás jogszerű volt, mert csak az ajánlattételük körében volt érdekeltségük a többi ajánlat tartalma megismerésében. Ismertette a törvényben előírt ajánlati adatokat. Elismerte, hogy a bontásról készült dokumentum megküldése késedelmesen történt, ez a késedelem azonban az eljárás eredményére nem hatott ki.
Közölte továbbá, hogy a nyertesekkel a szerződést megkötötte.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, valamint a közbeszerzési eljárásban eddig keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek részben megalapozottak.
Az ajánlatok felbontásának és az ajánlatok tartalma ismertetésének körében a jelen jogorvoslati kérelmekben foglaltakra irányadóan a Kbt. a következőket írja elő:
51. § (1) bekezdés: "Az ajánlatokat tartalmazó zárt iratokat az ajánlattételi határidő lejárta időpontjában kell felbontani."
(3) bekezdés: "Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az általa kért ellenszolgáltatást és az általa vállalt teljesítési határidőt."
54. §: "Az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt ajánlattevőkről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie."
61. § (7) bekezdés: "Az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvet (54. §) öt munkanapon belül meg kell küldeni az ajánlattevőknek."
A Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérőnek az ajánlatok felbontásánál követett eljárását és megállapította, hogy az több vonatkozásban jogsértő.
Ajánlatkérő az ajánlatok felbontásának napján, 2001. december 27-én nem vett fel jegyzőkönyvet. A bíráló bizottság másnapi ülésén egy "Bizottsági jegyzőkönyv"-nek nevezett iratban rögzítette a bontás helyét és időpontját, az ajánlattevők nevét, székhelyét, a képviseletükben megjelentek nevét. Az irat utolsó bekezdéseiben rögzítette, hogy az ajánlatok bontása során ajánlatkérő eleget tett az 51. § (3) bekezdésében foglaltaknak, kérdésre "mindenki egyöntetűen azt nyilatkozta, hogy a törvény szellemének megfelelően történt a bontás". Az iratot a bizottság három tagja írta alá.
A bontásról készült dokumentumban foglalt ez utóbbi megállapítások ellenére mindkét kérelmező vitatta, hogy ismertetésre került volna az ajánlatok szerinti ellenszolgáltatás összege. Az ellenszolgáltatás összegét a bontást követő napon készült irat sem tartalmazza.
A Döntőbizottság álláspontja szerint egy eljárási cselekmény megtörténtének bizonyításához nem elégséges az eljárási cselekmény végzését előíró jogszabályhelyre utalás.
Így az ellenszolgáltatás összege ismertetésének megtörténtét ajánlatkérő akkor igazolta volna kétséget kizáróan, ha együttes feltételként;
- az ajánlatok felbontásának napján készíti el a jegyzőkönyvet,
- a jegyzőkönyvet mindegyik jelen lévő ajánlattevő aláírja vagy a külön lapon felvett jelenléti ívet írják alá,
- a jegyzőkönyben fel vannak tüntetve az ellenszolgáltatási összegek (és a teljesítési határidők is.).
Az ajánlatkérő bíráló bizottsága által a bontás másnapján készített irat nem felel meg a bontási jegyzőkönyv kritériumainak, abból nem állapítható meg eljárása jogszerűsége.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő a szabályszerű bontási jegyzőkönyv készítésének elmulasztásával megsértette a Kbt. 54. §-át, valamint a bontási eljárás során az ajánlattevők által ajánlott ellenszolgáltatás ismertetésének elmulasztása által a Kbt. 51. § (3) bekezdését.
Kérelmező I. sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem az ő, összességében legelőnyösebb ajánlatát hirdette ki nyertesnek.
A Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő értékelését a kérelmező és a nyertes viszonylatában.
A nyertes ajánlati ára 45 396 150 Ft, erre a maximum 10 (súlyozva 50) pontot kapta. A kérelmező ajánlati ára 53 120 228 Ft, erre 9 pontot (súlyozva 45) pontot kapott.
Az ártartásra a nyertes ajánlata: A szerződéskötéstől számított 2 hónapig árát nem emeli. A továbbiakban csak akkor, ha az energiaárak, az alapanyagárak jelentősen emelkednek. Mértéke függ az ágazatra közölt infláció mértékétől, min. 5%.
Az ártartásra a kérelmező ajánlata: Árat nem kíván emelni, de ha a hús és húskészítmények belföldi piacán várhatóan 10%-nál nagyobb mértékű árváltozás történik, úgy ártárgyalást kezdeményez.
Ajánlatkérő az ártartás részszempontból a két ajánlatot azonosnak értékelte, mindkettőre 2 pontot, súlyozottan 8 pontot adott.
A fizetési feltételeket, illetően ajánlatkérő a fizetési határidőt, a késedelmi kamatra, valamint kötbérre tett ajánlatokat értékelte.
A nyertes 30 naptári napra kérte az ellenszolgáltatás kifizetését. 15 nap türelmi idő után kérte a késedelmi kamatot a mindenkori jegybanki alapkamat mértékben. Kötbért vállalt késedelmes teljesítés esetére, napi 1,5%-ot.
A kérelmező 30 naptári napra kérte az ellenszolgáltatás kifizetését. Ha a határidőn túli fizetés (45 napon belül) a határidő lejárta előtt bejelentésre kerül, késedelmi kamatot nem számít fel. Mértéke a jegybanki alapkamat. Késedelmes teljesítésre kötbért nem vállalt.
Ajánlatkérő a nyertes ajánlatára 10 (súlyozva 10) pontot adott, a kérelmezőére 9 (súlyozva 9) pontot.
A nyertes összpontszáma 68, a kérelmezőé 62 pont lett.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő értékelése helytállóan tükrözi az ajánlatoknak tartalmi elemei közötti különbségeket, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében megalapozatlanság címén elutasította.
Kérelmező I. kifogásolta, hogy ajánlatkérő a felhívásban az ellenszolgáltatás összegét irreálisan alacsony összegben határozta meg, valamint azt, hogy a dokumentációban pontatlanul határozta meg a minőségi követelményeket és a beszerzés termékfajtánkénti mennyiségét. Kérelmező I. ezen kifogásait késedelmesen terjesztette elő.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az "eljárást a törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül lehet kérelmezni". A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
A felhívás és a dokumentáció tartalmát kérelmező I. legkésőbb az ajánlattételi határidő lejártakor, 2001. december 27-én megismerte, így ezekre vonatkozó kifogását 2002. január 11-ig terjeszthette volna elő. Ezzel szemben a kérelem előterjesztése 2002. január 22-én történt meg.
A Döntőbizottság ezért a jogorvoslati kérelmet ezen részeiben elkésettség címén elutasította.
Kérelmező I. sérelmezte, hogy ajánlatkérő a szerződéskötés időpontját jogszerűtlenül határozta meg a felhívásban az eredményhirdetés napját követő napban.
A Döntőbizottság megállapította: a felhívás ezen pontjának téves közlése a Közbeszerzési Értesítő 2001. november 28-án megjelent számában helyesbítésre került oly módon, hogy a szerződés megkötésére az eredményhirdetéstől számított 10. napon kerül sor.
A Kbt. 62. § (2) bekezdése előírja, hogy a szerződéskötés időpontja nem határozható meg az eredményhirdetést követő naptól számított nyolcadik napnál korábban. A helyesbített felhívás ezen előírásnak megfelelt, ezért a Döntőbizottság a kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező I. kifogásolta, hogy ajánlatkérő az összegzésben közölte az ajánlatkérők árlistáit, holott nem ezek alapján végezte az ajánlatok összehasonlítását.
A kérelem e tekintetben megalapozatlan. Ajánlatkérő a beszerzés tárgyára vonatkozó összár megadását kérte és hasonlította össze. Az összehasonlítás alapján történő értékelése a fentiekben megállapítottak szerint jogszerű volt. Ily módon az eljárása helytállósága megítélésében érdemben nincs jelentősége annak, hogy az ajánlattevők által az egyes termékekre megadott árlistát is közölte az összegzésben.
Kérelmező II. sérelmezte, hogy ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyvben nem rögzítette az ajánlattevők által ajánlott ellenszolgáltatás összegét, valamint hogy a bontási jegyzőkönyvet a Kbt.-ben előírt határidőn túl küldte meg részére.
A kérelem első részét illetően a Döntőbizottság a fentiekben ajánlatkérő jogsértését megállapította.
A kérelemben sérelmezett másik jogsértés is fennáll.
Kbt. 61. § (7) bekezdése első fordulata szerint az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvet öt munkanapon belül meg kell küldeni az ajánlattevőknek.
Ajánlatkérő 2001. december 27-én bontotta fel az ajánlatokat, erről az általa jegyzőkönyvnek nevezett iratot december 28-án készítette el, azt a csatolt postai feladóvevények tanúsága szerint 2002. január 7-én küldte meg ajánlattevőknek. Az ötödik munkanap 2001. december 27-től számítva 2002. január 4-én volt.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy a bontási jegyzőkönyvnek az ajánlattevők részére történő öt munkanapon túli, késedelmes megküldése által ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (7) bekezdését.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés d) és h) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. február 22.
Dr. Csitkei Mária s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
