KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2641)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.62/11/2002.
Tárgy: az Alterra Építőipari Kft. jogorvoslati kérelme Szigetvár Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Alterra Építőipari Kft. (1103 Budapest, Sibrik Miklós út 30., továbbiakban: kérelmező) által a Szigetvár Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal (7900 Szigetvár, Zrínyi tér l., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Szigetvár város még csatornázatlan területeinek szennyvízközművel történő ellátása a meglévő üzemelő csatornarendszerre csatlakoztatva" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. november 21-én a Közbeszerzési Értesítő 47. számában részvételi felhívás közzétételével a rendelkező részben meghatározott tárgyú előminősítéses közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 9. pontjában meghatározta a részvételre jelentkezők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, míg a részvételi felhívás 10. pontjában határozta meg a részvételre jelentkezők szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait.
A részvételi felhívás 10. c) pontja alapján az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat.
A részvételi felhívás 10. d) pontjában ajánlatkérő meghatározta azt, hogy az előminősítési eljáráson alkalmasnak talált ajánlattevőknek megküldött ajánlati felhívás tartalmazza az értékelési részszempontokat és súlyszámaikat, valamint a valamennyi részszempont esetén egységes elbírálási ponthatárokat.
2001. december 17-ig a jelentkezési és bontási határidőig 5 részvételi jelentkezést nyújtottak be. Részvételre jelentkezett az ÁMK Kft., a Schumann-Fischer Bt., a Délviép Kft., a Fodor Kft. és a kérelmező.
Ajánlatkérő 2002. január 15-én tartotta a részvételi szakasz eredményhirdetését, melyen kihirdette, hogy a Fodor Kft. részvételi jelentkezése érvénytelen, míg a többi jelentkező alkalmasnak minősült a szerződés teljesítésére.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívást 2002. január 22-én küldte meg a négy alkalmasnak minősített ajánlattevőnek.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 7. pontjában határozta meg az elbírálás szempontrendszerét, az egyes bírálati részszempontok tartalmi meghatározását és a pontszámítás módját az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
- Egyösszegű bruttó ajánlati ár (Ft) 10
- A vállalt telj. határidőből számítható kivitelezési időtartam (nap) 8
- Kis-és középvállalkozás, munkavégzés aránya (%) 8
- Késedelmi kötbér mértéke (Ft/nap) 6
- Teljesítési biztosíték mértéke (%) (min. 5%, max. 10 %) 2
- Garanciális idő hossza hónap (min. 24 hó, max. 60 hó) 2
- Jóteljesítési garancia mértéke (%) (min. 0%, max. 5%) 2
Adható pontszámok: 1–10.
A 3. bírálati részszempont tartalma:
"Kis- és középvállalkozás, munkavégzés aránya:
A teljesítésbe bevont MKKV-nak minősülő résztvevő(k) közreműködésének értékelése, az esélyegyenlőségre is tekintettel, elsődlegesen a törvény rendelkezéseivel összhangban az MKKV-k ajánlattevőként való részvételét kedvezményezve."
A pontozás módja a 3. részszempont esetén az alábbi:
"Ha az ajánlattevő MKKV: maximális pontszámot (tíz) kap.
Ha az ajánlattevő nem MKKV, meg kell adnia a szerződés teljesítésében a Kbt. 43. § (2) bekezdése a)–b) pontja szerinti résztvevő(k) közül az MKKV-nak minősülő résztvevő(k), bruttó szerződéses teljesítésének és az ajánlattevő egyösszegű bruttó ajánlati árának arányát százalékos összegben, kéttizedes jegyre kerekítve. Ha az ajánlattevő által a szerződés teljesítésébe bevont MKKV-nak minősülő résztvevő(k) teljesítésének százalékos aránya eléri a 10%-ot a pontszám kiszámítása arányosítással történik.
P = [1 + (aktuális–legkisebb) × (max. pont–min.pont-2)/(legnagyobb–legkisebb) × súlyszám
Ha az ajánlattevő által a szerződés teljesítésébe bevont MKKV-nak minősülő résztvevő(k) százalékos aránya nem éri el a 10%-ot, minimális pontszámot (egy) kap.
*Megjegyzés: MKKV = kis- és középvállalkozásokról szóló 1999. XCV. törvény előírásai szerint, kis- és középvállalkozásnak minősül.
Fentiek igazolására csatolandók az ajánlattevő által a szerződés teljesítésébe bevont MKKV-nak minősülő résztvevők) nyilatkozata arról, hogy mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. (Az MKKV-ban rögzített minősítési szempontok és hozzájuk tartozó értékek megadása mellett.) Továbbá az ajánlattevő és az MKKV-nak minősülő résztvevő(k) szerződéskötésre irányuló – mindkét fél által aláírt – szándéknyilatkozata, mely tartalmilag kielégíti az "egyszerűsített szerződéses feltételek" követelményrendszerét. (Szerződő felek, szerződés tárgya, ellenszolgáltatás összege < ha pontosan nem ismert, akkor a becsült összeg száz forintra kerekítve >, teljesítés helye, határidő stb."
Ajánlatkérő dokumentációt is biztosított az ajánlat készítéséhez, ezt az ajánlattevők valamennyien – kérelmező 2002. január 23-án – átvették.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban is megismételte az ajánlati felhívásban az értékelésről korábban ismertetetteket.
Ajánlatkérő 2002. február 18-án helyszíni konzultációt tartott.
Az ajánlattételi határidő az ajánlati felhívás 3.11. pontja szerint 2002. március 4. 11.00 óra.
Kérelmező a Döntőbizottsághoz az ajánlatkérő ajánlati felhívása ellen 2002. február 6-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét. Ebben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, semmisítse meg az ajánlati felhívás vitatott 3. bírálati részszempontját, kötelezze ajánlatkérőt a költségek viselésére és alkalmazzon ideiglenes intézkedést.
Kérelme indokaként előadta, hogy az ajánlati felhívás tartalmazta az ajánlatok elbírálásának szempontrendszerét. Ezen belül ajánlatkérő megjelölte a 3. "kis- és középvállalkozás részvételi aránya (%)" részszempontot 8-as súlyszámmal. Ez a részszempont oly előnyhöz juttatja a kis és középvállalkozókat, illetve ilyen alvállalkozók részvételével ajánlatot tevőket, amely az esélyegyenlőség súlyos sérelmével járna. A többi részszempont súlyszáma lényegesen alacsonyabb (kivéve az áré), így szerepük eltörpül az értékelésben. A vitatott részszemponttal kapcsolatban az ajánlati felhívás az előnyben részesítés elveiről és mértékéről nem tartalmaz információt.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett érdemi észrevételében előadta, hogy az ajánlati felhívásban meghatározta a részszempontokat, azok súlyszámát, a részszempontok tartalmát, a pontok kiszámítási módját (képletekkel). A kérelmezőnek az ajánlati felhívást 2002. január 22-én küldték meg, míg a jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottság 2002. február 7-én iktatta, így feltehetően a kérelem jogvesztő határidőn túl érkezett. A kérelem alaptalan is, mert a részszempont meghatározása mindenben megfelel a Kbt. 35. § (1) bekezdés d) pontjának. Az esélyegyenlőségre is tekintettel volt, ugyanis elsődlegesen a kis- és középvállalkozók közreműködését, illetve ajánlattevőként való részvételét kívánja elősegíteni. A részszempont előírása során a Kbt. 35. § (3) bekezdésére is figyelemmel volt. A matematikai esélye azok nyertességének is megvan, akik a vitatott részszempontra csak 1 pontot kaphatnak. Kérte az alaptalan kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei – tekintettel a jogorvoslati kérelem benyújtásának és a szerződés megkötésének időpontjára is – nem álltak fenn.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A Döntőbizottság először a jogorvoslati kérelem elkésettségének kérdését vizsgálta meg.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint a jogorvoslati eljárást a Kbt. szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívást 2002. január 22-én faxon küldte meg a kérelmezőnek, így ettől az időponttól kell számítani a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerinti 15 napos jogvesztő határidőt, melynek utolsó napja jelen esetben 2002. február 6. A kérelmező 2002. február 6-án adta postára írásbeli jogorvoslati kérelmét.
A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy a kérelmező a jogvesztő határidőn belül – annak 15. napján – nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, így az nem elkésett.
A Döntőbizottság ezt követően az előnyben részesítéssel kapcsolatos kérelemrészt vizsgálta meg.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Kbt. 35. § (1) bekezdés d) pontja alapján az ajánlatkérő a felhívásban az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálása – részszempontjainak – és azok súlyszámainak meghatározása körében vagy az egyébként egyenértékű ajánlatok választásánál – az előnyben részesítés elveit, illetőleg mértékét egyértelműen meghatározva –, az esélyegyenlőség követelményére is tekintettel az 59. § (2)–(5) bekezdéseiben foglaltak fenntartása mellett további előnyben részesítheti az ajánlatot, ha az a felhívásban meghatározott módon elősegíti a kis- és középvállalkozások részvételi esélyének növelését.
A Kbt. 35. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő a felhívásban a Kbt. 35. § (1) bekezdés a)–d) pontjaiban meghatározott célok közül csak egyet részesíthet előnyben és annak súlyszáma az ellenérték súlyszámának legfeljebb száztíz százaléka lehet.
A jogorvoslati kérelem a 3. bírálati részszempontot és annak az ajánlati felhívásban meghatározott értékelését sérelmezte, ezért a Döntőbizottság a esélyegyenlőség elvének az előnyben részesítés törvényi lehetőségének figyelembevételével történő érvényesülését vizsgálta meg oly módon, hogy az ajánlatkérő által meghatározott 3. bírálati részszempont feltételeinek jogszerűségét külön és a többi bírálati részszemponttal együtt összességében is értékelte.
A Kbt. 35. § (1) bekezdés d) pontja biztosítja azt a lehetőséget, hogy ajánlatkérő a kis- és középvállalkozások részvételi esélyét egy elbírálási részszempont körében növelje. Ezen részszemponthoz tartozó súlyszám nem lehet több, mint az ajánlati ár súlyszámának 110%-a. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívás 7. pontja szerint az ajánlati ár súlyszámának (10) csak mintegy 80%-a az előnyben részesítést biztosító bírálati részszemponthoz tartozó súlyszámnak (8) a nagysága, így a mérték tekintetében ajánlatkérő jogszerűen járt el.
Az előnyben részesítés alkalmazásának feltétele a fentieken túl, hogy az esélyegyenlőség követelményeire is tekintettel kell lenni, és a felhívásban meg kell határozni azt a módot, ahogy az ajánlattevő elősegítheti ajánlatában a közérdekű cél megvalósítását. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati dokumentációban a tényállásban ismertetett előírásokkal ajánlatkérő eleget tett a Kbt. 35. § (1) bekezdés d) pontja és a Kbt. 35. § (3) bekezdés rendelkezéseinek, a dokumentációban az elvárt "módot" is meghatározta. A kis- és középvállalkozóknak minősülő alvállalkozók bevonásának értékelésével az esélyegyenlőségre is tekintettel volt. Nem zárta ki ugyanis a részvételből azokat a lehetséges ajánlattevőket, akik maguk nem kis- és középvállalkozók (mint kérelmező sem). Esetükben kis- és középvállalkozók közreműködését (alvállalkozók) kívánja ajánlatkérő megfelelően értékelni, míg elsődlegesen – a törvény rendelkezéseivel összhangban – a kis- és középvállalkozók ajánlattevőként való részvételét kedvezményezi. A Döntőbizottság álláspontja szerint önmagában ezen bírálati részszempont értékelési szabályai a Kbt. rendelkezéseivel összhangban vannak.
Az esélyegyenlőséget illetően a Döntőbizottság vizsgálta a Kbt. 35. § (1) bekezdés első fordulatára tekintettel az elbírálási szempontrendszert összességében is az esélyegyenlőség biztosítása tekintetében.
Az ajánlattevők esélye akkor nem sérül, ha a szempontrendszer egésze bármelyikük számára biztosítja a nyerés lehetőségét – különös tekintettel a közérdekű cél előmozdítására is. A közérdekű célt – melynek a megvalósítása érdekében az ajánlatkérők előnyben részesíthetnek egyes ajánlattevőket – maga a jogalkotó határozta meg. Jelen esetben a jogalkotó által meghatározott közérdekű célt a kis- és középvállalkozások számára nagyobb esély biztosítása a közbeszerzési eljárásokban, mellyel a nagyvállalatok gazdasági erőfölényét lehet kompenzálni. Ennek az esélyegyenlőség-deficitnek ugyanakkor törvényi korlátot is szabott a jogalkotó Kbt. 35. § (3) bekezdésével. A törvény indokolása szerint nem lehet a preferálás mértékét (súlyszámát) úgy meghatározni, hogy a többi szempontot tökéletesen teljesítő ajánlattevők számára matematikailag lehetetlen legyen az eljárás megnyerése. Ennek egyik törvényi garanciája az, hogy a Kbt. 35. § (3) bekezdése alapján a közérdekű célhoz rendelt súlyszám korlátozott. Ezen előírást ajánlatkérő teljesíti. Ezen túlmenően az egyéb szempontok szerint legkedvezőbb ajánlat nyerési esélyét elemezve megállapítható, hogy a matematikai esélye megvan azoknak az ajánlattevőknek is a nyertességre, akik a 3. bírálati részszempontra csak 1 pontot kapnak, ugyanis már egy egyébként közepes kis- és középvállalkozói ajánlat sem érhet el akkora összpontszámot mint egy igen jó, ám nem kis- és középvállalkozói ajánlat, tekintettel arra, hogy a bírálati részszempontok összesített súlyszáma 38, míg az előnyben részesítést tartalmazó 3. bírálati részszempont súlyszáma csak 8, így egy esetlegesen e bírálati részszempontnál fellépő 70 pontos hátrány a további 6 bírálati részszempont alapján behozható.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a pontozás módszerét is előre meghatározta és ebből láthatóan minden részszempont értékelése az 1. és 10. pontok kiosztásával történik majd. Ez a számítási mód garancia arra, hogy a pontozás során egyetlen részszempont sem értékelődik fel a másikhoz képest, a jelentőségük éppen a súlyszámnak megfelelő lesz.
A Döntőbizottság álláspontja a bírálati részszempontok értékelési szabályai – valamennyi bírálati részszempontot együttesen figyelembe véve – a Kbt. rendelkezéseivel összhangban vannak, így ajánlatkérő ajánlati felhívásában meghatározottak e szempontból sem sértik a Kbt. rendelkezéseit.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan jogorvoslati kérelmet elutasította, valamint a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltakra tekintettel a jogorvoslati eljárás során felmerült költségekről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. február 28.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bankó Ágnes s. k.,
közbeszerzési biztos
