FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (2642)
13.K.31.141/2001/9.
A Fővárosi Bíróság a dr. Burrat Husam (7621 Pécs, Irgalmasok útja 16.) ügyvéd által képviselt Baranyai Házépítő Kft. (7636 Pécs, Kisréti út 15.) felperesnek a Bujdosó Gézáné által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv. szám: D.42/18/2001.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében – amely perben az alperes pernyertessége érdekében a Kiss Sándor Jánosné dr. által képviselt Villány Város Önkormányzata (7773 Villány, Baross G. u. 29.) beavatkozott – meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A bíróság az alperes D.42/18/2001. számú határozatát hatályon kívül helyezi, és az alperest új eljárásra kötelezi.
A perben felmerült költségeiket a peres felek és a beavatkozó maguk viselik.
A kereseti illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 4 példányban, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
Villány Város Önkormányzata – mint ajánlatkérő – a Közbeszerzési Értesítő 2000. október 25-én megjelent 43. számában a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. tv. (a továbbiakban: Kbt.) 32. § (1) bekezdése alapján 6644 szám alatt ajánlati felhívást tett közzé. Eszerint nyílt eljárás keretében fővállalkozási szerződésre kért ajánlatot Villány, Rákóczi Ferenc út 11–13. szám alatti 997,4 m2 területű hét tantermes általános iskola építésére a hozzá tartozó szociális kiszolgáló blokkokkal, közlekedőkkel, tanári szobával, valamint a meglévő iskolaépület bontására.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában az ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket. E körben egyebek között előírta, hogy az ajánlattevőnek csatolnia kell az előző három év – újonnan piacra lépő ajánlattevő esetét leszámítva – (2000., 1999., 1998.) kizárólag magasépítési referenciáit, megjelölve azt, hogy fővállalkozó vagy alvállalkozó volt-e, megjelölve továbbá a szerződése értékét (ha alvállalkozó volt, akkor a saját szerződése értékét), megbízóját és a teljesítés idejét.
Az ajánlati felhívás 11. b) pontja szerint az ajánlatkérő a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősíti azt az ajánlatkérőt, aki az első három évben a beszerzés tárgyával azonos jellegű és nagyságrendű kivitelezési tevékenységet nem végzett.
Az ajánlati felhívás 13. a) pontja rögzítette, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el.
A 13. b) pontban az ajánlatkérő meghatározta az ajánlatok elbírálásának részszempontjait és súlyszámait az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár 5
- kötbérvállalás mértéke 4
- helyi munkaerő foglalkoztatása 3
- garanciavállalás mértéke 2
- vállalt teljesítési határidő 1
Mindegyik részszempont 1-től 10-ig terjedő pontszámokkal volt értékelhető.
Az ajánlatkérő ajánlati dokumentációként építési, bontási, műszaki terveket, műszaki leírásokat bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére.
Az ajánlattételi határidőben a felperes, a Corrado Kft., a ZÁÉV Rt. és a Czinege-Huba Kft. nyújtották be ajánlatukat.
Az ajánlatok bontására 2000. december 5-én került sor. Az erről készült jegyzőkönyv rögzítette, hogy a felperes 185 250 000 Ft, a Corrado Kft. 189 500 000 Ft, a ZÁÉV Rt. 176 000 000 Ft, a Czinege-Huba Kft. pedig 185 000 000 Ft bruttó összegre tettek árajánlatot, és az elhangzottakkal kapcsolatban kérdés, észrevétel nem merült fel.
Az ajánlatok értékelésére alakult bíráló bizottság a 2000. december 19-én készített tájékoztatójában megállapította, hogy érvénytelen ajánlat nem érkezett, és az összességében legelőnyösebb ajánlatot a Czinege-Huba Kft. tette 110 ponttal, míg a második legmagasabb pontszámot 108 ponttal a ZÁÉV Rt. érte el.
A bíráló bizottság a felperes ajánlatát 107 ponttal, a Corrado Kft. ajánlatát 99 ponttal értékelte.
Az ajánlatkérő képviselője 2001. január 3-án hirdette ki a közbeszerzési eljárás eredményét, amely szerint az eljárás nyertese a Czinege-Huba Kft., a nyertest követő legelőnyösebb ajánlatot pedig a ZÁÉV Rt. adta.
Az eredményhirdetéssel kapcsolatban tett észrevételek folytán az ajánlatkérő képviselője megállapította, hogy a kötbérvállalásra adott értékelési pontszámok kiszámítása tévesen történt, valójában a Corrado Kft. vállalása volt a legkedvezőbb. Ezért az eredményhirdetési eljárást felfüggesztette és semmissé nyilvánította. Egyben tájékoztatta a pályázókat, hogy a bíráló bizottság a pályázatokat ismételten megvizsgálja és újraértékeli.
Az újabb eredményhirdetésre 2001. január 24-én került sor. Az erről felvett jegyzőkönyv szerint a bíráló bizottság a korábbi döntését felülvizsgálva megállapította, hogy a felperes nem rendelkezik a beszerzés tárgyával azonos jellegű és nagyságrendű referenciamunkával, ezért a szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősítette. A bírálati szempontok közül az ajánlati ár pontozásának módjában a bíráló bizottság változtatott, mert úgy ítélte meg, hogy tekintettel az ajánlatok 10%-on belüli eltérésére, azok közel azonosnak tekinthetők. A nyertes ajánlattevő az összességében legelőnyösebb ajánlatával a Czinege-Huba Kft., az utána következő legelőnyösebb ajánlattevő pedig ezúttal a Corrado Kft. lett.
A felperes 2001. január 31-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a közbeszerzési eljárás ellen. Előadta, hogy az első értékeléskor szó sem volt arról, hogy a közbeszerzési eljárás valamely feltételének az ajánlata ne felelt volna meg. A Kbt. 61. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek írásban értesítenie kellett volna a kizárásról, a szerződés teljesítésére alkalmatlanná nyilvánításáról. Joggal merül fel az a kétely valamennyi pályázóban, hogy a helyi érdekek dominálnak, és nem a legjobb pályázó végezheti el a kivitelezői munkát. Kifogásolta, hogy a pontszámok átszámolása és a nyilvánvaló számítási hibák mellett módosították a bírálati szempontok alapján adható pontszámot is, ezzel is kedvezve a győztes pályázónak. Hivatkozott arra, hogy az azonos jellegű és nagyságrendű beszerzés fogalma tágan értelmezhető, az sem a beruházás nagysága, sem annak jellege alapján nem határozható meg egyértelműen. A győztes Czinege-Huba Kft. sem végzett nagyságrendjében még csak hasonló munkát sem, így a felperesi kft-vel szemben megállapított ok miatt a Czinege-Huba Kft.-t is ki kellett volna zárni az eljárásból. Utalt arra is, hogy a nyertes által csatolt mérlegek valamint a referenciák tartalma éles ellentétet mutat, amely szerint a referenciák egy része nem valós tényeket tartalmaz. A győztes által becsatolt 1999. évi referenciájában közölte a 135 000 000 Ft nagyságrendű borjádi sertéstelep építését, de a cégbíróságra beadott mérlegadatok alapján 1999-ben 52 558 000 Ft árbevétele volt.
A jogorvoslati kérelem tárgyában 2001. március 1-jén tartott döntőbizottsági tárgyaláson a felperes megerősítette, hogy vitatják az ajánlatkérő alkalmatlansági döntését rájuk nézve, ill. álláspontjuk szerint a nyertes ajánlattevő sem felelt meg a referencia tekintetében az ajánlati felhívásban meghatározott követelményeknek. A tárgyaláson az ajánlatkérő kifejtette, hogy a referenciák tekintetében a középület jellegű beruházásokat vizsgálták és azt akkor fogadták el, ha az adott beruházások együttes értéke elérte a 100 000 000 Ft-ot a megjelölt évek bármelyikében. Hivatkozott arra, hogy a referenciákat szúrópróbaszerűen valamennyi ajánlattevőre vonatkozóan megtekintették.
A tárgyaláson az alperes kötelezte az ajánlatkérőt a Czinege-Huba Kft. ajánlati részét tartalmazó zárt boríték megküldésére.
Az alperes a 2001. március 21-én kelt D.42/18/2001. számú határozatával a felperes jogorvoslati kérelmének részben helyt adott, és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (2) bekezdését. Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A határozat indokolása szerint az ajánlatok bontásakor elhangzott, hogy a Czinege-Huba Kft. ajánlata tartalmaz egy zárt borítékot is, amely tartalmának ismertetésére az ajánlatok bontásakor nem került sor. A közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevője a Czinege-Huba Kft. lett, második helyezett a ZÁÉV Rt., az erről szóló döntést a gesztor önkormányzat polgármestere és a megbízott 2000. január 3-án hirdette ki, az eredményhirdetést viszont egyoldalú nyilatkozattal az ajánlattevők észrevételeire való hivatkozással felfüggesztették. Az eredményhirdetésen elhangzott, hogy a felfüggesztés oka a pontszámok átszámítása, és ezért új elbírálási határidőt határoztak meg. Ezt követően a közbeszerzési bizottság újból értékelte az ajánlatokat, új döntést hoztak, melyet 2001. január 24-én hirdettek ki. Az új döntés alapján az eljárás nyertese a Czinege-Huba Kft., a második helyezett a Corrado Kft. lett, az ajánlatkérő a kérelmezőt a szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősítette, mivel nem rendelkezett az ajánlati felhívásban előírt referenciával.
Az alperes a határozat indokolásában rámutatott arra, hogy a jogorvoslati kérelem alapos abban a részében, amely az eredményhirdetés időpontjának jogsértő elhalasztására irányult, mivel az nem felelt meg a Kbt. 55. § (2) bekezdésében foglaltaknak. A referencia és az ajánlati ár pontozása tekintetében azonban a jogorvoslati kérelem alaptalan, a nyertes ajánlattevő ugyanis 1998-ban és 1999-ben több olyan referenciával rendelkezik, amely jellegét és nagyságrendjét tekintve megfelel az ajánlatkérői előírásnak, így 1998-ban több munkából adódóan 100 millió Ft feletti a referenciája, 1999-ben pedig egy 100 millió Ft feletti referenciát adott meg. A nyertes ajánlattevő referenciái tehát mind jellegükben, mind nagyságrendjükben megfelelnek az ajánlati felhívás követelményének. A felperes az ajánlatában nem mutatott be olyan referenciamunkákat, amelyek az ajánlati felhívás 11. b) pontját kielégítették volna, ezért jogszerűen minősítették a szerződés teljesítésére alkalmatlannak. Az ajánlati árral kapcsolatos értékelést is az alperes jogszerűnek találta azzal az indokkal, hogy a pontszámok az ajánlati ár eltérésére figyelemmel, arányosítva kerültek kiosztásra.
Az alperes azt is megállapította, hogy az ajánlatok bontásakor helytelenül járt el az ajánlatkérő, amikor a Czinege-Huba Kft. ajánlatában lévő zárt borítékot a nyilvános ajánlatkérő, amikor a Czinege-Huba Kft. ajánlatában lévő zárt borítékot a nyilvános bontási eljáráson a Kbt. 51. § (1) bekezdésének megfelelően nem bontotta fel. Ezt az ajánlattevők a rendelkezésükre álló jogvesztő határidőn belül nem kifogásolták, ezért az ezzel kapcsolatos jogorvoslati kérelem elkésett.
Az ajánlatkérő a nyertesnek kihirdetett ajánlattevővel 2001. április 2-án a fővállalkozási szerződést megkötötte.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperesi határozat bírósági felülvizsgálata iránt a jogorvoslati kérelmében előadott indokai alapján. Sérelmezte továbbá, hogy az alperes nem ellenőrizte a nyertes ajánlattevő referenciájának valóságtartalmát, és a kiírásban nem közölt 100 millió Ft-os összeghatárhoz kötötte az alkalmasság fogalmát. Hivatkozott a győztes pályázó pályázati anyagához mellékelt zárt borítékra is, amelynek tartalmát ma sem ismeri, így a közbeszerzési eljárásban a verseny tisztasága, az esélyegyenlőség sérült, amelyet az alperesnek meg kellett volna állapítania.
Az alperes – fenntartva a határozatában foglalt álláspontját – a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy a felperes az ajánlatában fővállalkozási referenciákat mutatott be, amelyek összértéke nettó 60 M Ft, ami nem közelíti meg a 100 milliós nagyságrendet, továbbá a referenciák jellegének többsége nem középület jellegű építési beruházás volt. A 100 M Ft-os nagyságrendű referencia meghatározása az ajánlatkérő által kiadott tervdokumentációból és a beszerzés tárgyából megállapítható. A zárt borítékkal kapcsolatban megjegyezte, hogy annak tartalma a verseny tisztaságát és az esélyegyenlőséget nem sértette.
A perben az alperes pernyertessége érdekében beavatkozó Villány Város Önkormányzata szintén a kereset elutasítását indítványozta. Előadta, hogy az eredményhirdetésen minden érdekelt egyetértésével döntöttek az eredményhirdetési eljárás felfüggesztése mellett. Utalt arra is, hogy a nyertes ajánlattevő referenciájával kapcsolatban hamis adatszolgáltatásra vonatkozó jelzést nem kaptak.
A felperes keresete részben alapos.
A bíróság az alperes határozatát a módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A bíróságnak a perben azt a kérdést kellett eldöntenie, hogy a jogorvoslati kérelem tárgyában hozott alperesi határozat a felperes keresetében megjelölt okokból jogszabálysértőnek tekintendő-e.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése értelmében – a törvény eltérő rendelkezésének hiányában – az alperes eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) rendelkezésit kell alkalmazni. A (2) bekezdés rögzíti, hogy az alperes eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.
A (6) bekezdés szerint ha a döntőbizottság a (3)–(4) és (7) bekezdésnek megfelelően kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő jogorvoslati eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, a 86. § (4) bekezdése szerinti határozat meghozatala előtt ezek vonatkozásában is eljárhat hivatalból. Az újonnan tudomásra jutott jogsértésre vonatkozó tényeket írásban vagy a tárgyaláson a felek és az érdekeltek tudomására kell hozni és azokkal kapcsolatban is be kell szerezni álláspontjukat.
A bíróság megállapította, hogy a felperes által sem vitatottan a nyertes pályázó által benyújtott zárt borítékról az ajánlatok bontásakor – 2000. december 5-én – említés történt. Ennek tényét a bontásról készült jegyzőkönyv nem rögzítette, de a jegyzőkönyvből megállapíthatóan az elhangzottakkal kapcsolatban nem volt semmilyen észrevétel. A felperes jogorvoslati kérelme zárt borítékra nem is utalt, a felperes az első eredményhirdetési eljárás megsemmisítését sem kifogásolta. A rendelkezésre álló adatok alapján az alperes nem a Kbt. 79. § (6) bekezdése alapján vizsgálta a jogorvoslati kérelemből hiányzó, jogsértésre utaló körülményeket. Minderre figyelemmel az alperes e körülmények jogszerűségének kérdésében jogorvoslati kérelem hiányában vizsgálódott.
A bíróság rámutat arra, hogy a felperes a jogorvoslati kérelmében az alkalmatlanná minősítésével kapcsolatos ajánlatkérői eljárást, az ajánlatok újraértékelése során alkalmazott pontozást, a vele szemben megjelölt alkalmatlansági ok – nem megfelelő referencia – fennállását sérelmezte, illetőleg ilyen ok fennállása esetén ugyanezen okból a nyertes ajánlatkérő alkalmatlanságára hivatkozott.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 44. § (4) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti adatok, tények és körülmények alapján dönt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról, ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizheti.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. A (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.
A Kbt. 61. § (7) bekezdése előírja, hogy az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvet öt munkanapon belül meg kell küldeni az ajánlattevőnek, továbbá az ajánlattevőt írásban tájékoztatni kell kizárásáról, ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról vagy az eljárásban való részvételre, illetve a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, valamint ezek indokáról, az erről hozott döntést követő öt munkanapon belül.
A fenti jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel valamely ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapítása az ajánlatok felbontásakor is megtörténhet, de arra utóbb is – a közbeszerzési eljárás eredményének kihirdetésig – sor kerülhet. Erre figyelemmel az ajánlatkérő azon döntése, hogy a felperes alkalmasságának kérdésében az ajánlatok ismételt értékelése során a korábbinál eltérő álláspontot foglalt el, a döntés meghozatalának időpontja szempontjából nem volt jogszabálysértő.
A bíróság rámutat arra, hogy a Kbt. 52. § (2) bekezdésére figyelemmel az ajánlatok megfelelőségét, az ajánlattevők szerződés teljesítésére való alkalmasságát az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban foglalt feltételek alapján kell az ajánlatkérőnek vizsgálnia. Jelen esetben kizárólag az ajánlati felhívás 11. b) pontja mindössze arról rendelkezett, hogy az ajánlatkérő a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősíti azt az ajánlatkérőt, aki az első három évben a beszerzés tárgyával azonos jellegű és nagyságrendű kivitelezési tevékenységet nem végzett. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjában magasépítési referenciák becsatolását kérte, így a beszerzés tárgyának jellege ennek alapján megállapítható volt. A beszerzés nagyságrendjére vonatkozóan azonban az ajánlatkérő semmilyen összegszerűségi kikötést nem tett, részéről a döntőbizottsági tárgyaláson szóban megjelölt 100 M Ft-os összeghatár – a Kbt. 26. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – az ajánlati felhívás tartalmát nem érinthette.
A Kbt. 55. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül el kell bírálni, az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül – az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban – nyilvánosan ki kell hirdetni. A (2) bekezdés szerint az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal elhalaszthatja. Az ajánlatkérő az eredeti határidő lejárta előtt köteles a halasztásról és annak indokáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.
A (6) bekezdés előírja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
A bíróság rámutat arra, hogy a fenti jogszabályi rendelkezések az ajánlatok értékelésének határidejét meghatározzák, de nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az ajánlatkérő a döntés alapjául szolgáló értékelésében a korábbi – ennélfogva nem a döntéshez felhasznált – értékeléstől eltérjen. Erre figyelemmel az ajánlatok újraértékelése nem volt jogszabálysértő.
A bíróság megállapította, hogy az alperes nem vizsgálta a felperesnek a nyertes pályázathoz csatolt referenciajegyzék valóságtartalmával kapcsolatos kifogását. Az alperes ezzel megsértette a Kbt. 79. § (1) bekezdésére figyelemmel az Áe. 26. § (1) bekezdésben előírt tényállástisztázási kötelezettségét, határozata ezen okból sem tekinthető jogszerűnek és megalapozottnak.
A kifejtettek alapján a bíróság a keresettel támadott határozatot hatályon kívül helyezte és az alperes új eljárásra kötelezte.
Mivel a bíróság csak részben fogadta el a felperes kereseti kérelmének indokait, a perköltség viseléséről a Pp. 81. § (1) bekezdése alapján rendelkezett.
A kereseti illeték viselése a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-án alapul.
Budapest, 2001. december 19.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró
