F�V�ROSI B�R�S�G (2642)
13.K.31.141/2001/9.
A F�v�rosi B�r�s�g a dr. Burrat Husam (7621 P�cs, Irgalmasok �tja 16.) �gyv�d �ltal k�pviselt Baranyai H�z�p�t� Kft. (7636 P�cs, Kisr�ti �t 15.) felperesnek a Bujdos� G�z�n� �ltal k�pviselt K�zbeszerz�sek Tan�csa K�zbeszerz�si D�nt�bizotts�g (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv. sz�m: D.42/18/2001.) alperes ellen k�zbeszerz�si �gyben hozott k�zigazgat�si hat�rozat b�r�s�gi fel�lvizsg�lata ir�nt ind�tott per�ben � amely perben az alperes pernyertess�ge �rdek�ben a Kiss S�ndor J�nosn� dr. �ltal k�pviselt Vill�ny V�ros �nkorm�nyzata (7773 Vill�ny, Baross G. u. 29.) beavatkozott � meghozta a k�vetkez�
�T�LET-et:
A b�r�s�g az alperes D.42/18/2001. sz�m� hat�rozat�t hat�lyon k�v�l helyezi, �s az alperest �j elj�r�sra k�telezi.
A perben felmer�lt k�lts�geiket a peres felek �s a beavatkoz� maguk viselik.
A kereseti illet�ket az �llam viseli.
Az �t�let ellen a k�zbes�t�st�l sz�m�tott 8 napon bel�l fellebbez�snek van helye, amelyet enn�l a b�r�s�gn�l kell �r�sban, 4 p�ld�nyban, a Magyar K�zt�rsas�g Legfels�bb B�r�s�g�hoz c�mezve beny�jtani.
INDOKOL�S
Vill�ny V�ros �nkorm�nyzata � mint aj�nlatk�r� � a K�zbeszerz�si �rtes�t� 2000. okt�ber 25-�n megjelent 43. sz�m�ban a k�zbeszerz�sekr�l sz�l� 1995. �vi XL. tv. (a tov�bbiakban: Kbt.) 32. � (1) bekezd�se alapj�n 6644 sz�m alatt aj�nlati felh�v�st tett k�zz�. Eszerint ny�lt elj�r�s keret�ben f�v�llalkoz�si szerz�d�sre k�rt aj�nlatot Vill�ny, R�k�czi Ferenc �t 11�13. sz�m alatti 997,4 m2 ter�let� h�t tantermes �ltal�nos iskola �p�t�s�re a hozz� tartoz� szoci�lis kiszolg�l� blokkokkal, k�zleked�kkel, tan�ri szob�val, valamint a megl�v� iskola�p�let bont�s�ra.
Az aj�nlati felh�v�s 11. a) pontj�ban az aj�nlatk�r� meghat�rozta az aj�nlattev�k p�nz�gyi, gazdas�gi �s m�szaki alkalmass�g�nak igazol�s�ra k�rt adatokat �s t�nyeket. E k�rben egyebek k�z�tt el��rta, hogy az aj�nlattev�nek csatolnia kell az el�z� h�rom �v � �jonnan piacra l�p� aj�nlattev� eset�t lesz�m�tva � (2000., 1999., 1998.) kiz�r�lag magas�p�t�si referenci�it, megjel�lve azt, hogy f�v�llalkoz� vagy alv�llalkoz� volt-e, megjel�lve tov�bb� a szerz�d�se �rt�k�t (ha alv�llalkoz� volt, akkor a saj�t szerz�d�se �rt�k�t), megb�z�j�t �s a teljes�t�s idej�t.
Az aj�nlati felh�v�s 11. b) pontja szerint az aj�nlatk�r� a szerz�d�s teljes�t�s�re alkalmatlann� min�s�ti azt az aj�nlatk�r�t, aki az els� h�rom �vben a beszerz�s t�rgy�val azonos jelleg� �s nagys�grend� kivitelez�si tev�kenys�get nem v�gzett.
Az aj�nlati felh�v�s 13. a) pontja r�gz�tette, hogy az aj�nlatk�r� az aj�nlatokat az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlat szempontja alapj�n b�r�lja el.
A 13. b) pontban az aj�nlatk�r� meghat�rozta az aj�nlatok elb�r�l�s�nak r�szszempontjait �s s�lysz�mait az al�bbiak szerint:
r�szszempontok s�lysz�mok
- aj�nlati �r 5
- k�tb�rv�llal�s m�rt�ke 4
- helyi munkaer� foglalkoztat�sa 3
- garanciav�llal�s m�rt�ke 2
- v�llalt teljes�t�si hat�rid� 1
Mindegyik r�szszempont 1-t�l 10-ig terjed� pontsz�mokkal volt �rt�kelhet�.
Az aj�nlatk�r� aj�nlati dokument�ci�k�nt �p�t�si, bont�si, m�szaki terveket, m�szaki le�r�sokat bocs�tott az aj�nlattev�k rendelkez�s�re.
Az aj�nlatt�teli hat�rid�ben a felperes, a Corrado Kft., a Z��V Rt. �s a Czinege-Huba Kft. ny�jtott�k be aj�nlatukat.
Az aj�nlatok bont�s�ra 2000. december 5-�n ker�lt sor. Az err�l k�sz�lt jegyz�k�nyv r�gz�tette, hogy a felperes 185 250 000 Ft, a Corrado Kft. 189 500 000 Ft, a Z��V Rt. 176 000 000 Ft, a Czinege-Huba Kft. pedig 185 000 000 Ft brutt� �sszegre tettek �raj�nlatot, �s az elhangzottakkal kapcsolatban k�rd�s, �szrev�tel nem mer�lt fel.
Az aj�nlatok �rt�kel�s�re alakult b�r�l� bizotts�g a 2000. december 19-�n k�sz�tett t�j�koztat�j�ban meg�llap�totta, hogy �rv�nytelen aj�nlat nem �rkezett, �s az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlatot a Czinege-Huba Kft. tette 110 ponttal, m�g a m�sodik legmagasabb pontsz�mot 108 ponttal a Z��V Rt. �rte el.
A b�r�l� bizotts�g a felperes aj�nlat�t 107 ponttal, a Corrado Kft. aj�nlat�t 99 ponttal �rt�kelte.
Az aj�nlatk�r� k�pvisel�je 2001. janu�r 3-�n hirdette ki a k�zbeszerz�si elj�r�s eredm�ny�t, amely szerint az elj�r�s nyertese a Czinege-Huba Kft., a nyertest k�vet� legel�ny�sebb aj�nlatot pedig a Z��V Rt. adta.
Az eredm�nyhirdet�ssel kapcsolatban tett �szrev�telek folyt�n az aj�nlatk�r� k�pvisel�je meg�llap�totta, hogy a k�tb�rv�llal�sra adott �rt�kel�si pontsz�mok kisz�m�t�sa t�vesen t�rt�nt, val�j�ban a Corrado Kft. v�llal�sa volt a legkedvez�bb. Ez�rt az eredm�nyhirdet�si elj�r�st felf�ggesztette �s semmiss� nyilv�n�totta. Egyben t�j�koztatta a p�ly�z�kat, hogy a b�r�l� bizotts�g a p�ly�zatokat ism�telten megvizsg�lja �s �jra�rt�keli.
Az �jabb eredm�nyhirdet�sre 2001. janu�r 24-�n ker�lt sor. Az err�l felvett jegyz�k�nyv szerint a b�r�l� bizotts�g a kor�bbi d�nt�s�t fel�lvizsg�lva meg�llap�totta, hogy a felperes nem rendelkezik a beszerz�s t�rgy�val azonos jelleg� �s nagys�grend� referenciamunk�val, ez�rt a szerz�d�s teljes�t�s�re alkalmatlannak min�s�tette. A b�r�lati szempontok k�z�l az aj�nlati �r pontoz�s�nak m�dj�ban a b�r�l� bizotts�g v�ltoztatott, mert �gy �t�lte meg, hogy tekintettel az aj�nlatok 10%-on bel�li elt�r�s�re, azok k�zel azonosnak tekinthet�k. A nyertes aj�nlattev� az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlat�val a Czinege-Huba Kft., az ut�na k�vetkez� legel�ny�sebb aj�nlattev� pedig ez�ttal a Corrado Kft. lett.
A felperes 2001. janu�r 31-�n jogorvoslati k�relmet ny�jtott be a k�zbeszerz�si elj�r�s ellen. El�adta, hogy az els� �rt�kel�skor sz� sem volt arr�l, hogy a k�zbeszerz�si elj�r�s valamely felt�tel�nek az aj�nlata ne felelt volna meg. A Kbt. 61. � (6) bekezd�se alapj�n az aj�nlatk�r�nek �r�sban �rtes�tenie kellett volna a kiz�r�sr�l, a szerz�d�s teljes�t�s�re alkalmatlann� nyilv�n�t�s�r�l. Joggal mer�l fel az a k�tely valamennyi p�ly�z�ban, hogy a helyi �rdekek domin�lnak, �s nem a legjobb p�ly�z� v�gezheti el a kivitelez�i munk�t. Kifog�solta, hogy a pontsz�mok �tsz�mol�sa �s a nyilv�nval� sz�m�t�si hib�k mellett m�dos�tott�k a b�r�lati szempontok alapj�n adhat� pontsz�mot is, ezzel is kedvezve a gy�ztes p�ly�z�nak. Hivatkozott arra, hogy az azonos jelleg� �s nagys�grend� beszerz�s fogalma t�gan �rtelmezhet�, az sem a beruh�z�s nagys�ga, sem annak jellege alapj�n nem hat�rozhat� meg egy�rtelm�en. A gy�ztes Czinege-Huba Kft. sem v�gzett nagys�grendj�ben m�g csak hasonl� munk�t sem, �gy a felperesi kft-vel szemben meg�llap�tott ok miatt a Czinege-Huba Kft.-t is ki kellett volna z�rni az elj�r�sb�l. Utalt arra is, hogy a nyertes �ltal csatolt m�rlegek valamint a referenci�k tartalma �les ellent�tet mutat, amely szerint a referenci�k egy r�sze nem val�s t�nyeket tartalmaz. A gy�ztes �ltal becsatolt 1999. �vi referenci�j�ban k�z�lte a 135 000 000 Ft nagys�grend� borj�di sert�stelep �p�t�s�t, de a c�gb�r�s�gra beadott m�rlegadatok alapj�n 1999-ben 52 558 000 Ft �rbev�tele volt.
A jogorvoslati k�relem t�rgy�ban 2001. m�rcius 1-j�n tartott d�nt�bizotts�gi t�rgyal�son a felperes meger�s�tette, hogy vitatj�k az aj�nlatk�r� alkalmatlans�gi d�nt�s�t r�juk n�zve, ill. �ll�spontjuk szerint a nyertes aj�nlattev� sem felelt meg a referencia tekintet�ben az aj�nlati felh�v�sban meghat�rozott k�vetelm�nyeknek. A t�rgyal�son az aj�nlatk�r� kifejtette, hogy a referenci�k tekintet�ben a k�z�p�let jelleg� beruh�z�sokat vizsg�lt�k �s azt akkor fogadt�k el, ha az adott beruh�z�sok egy�ttes �rt�ke el�rte a 100 000 000 Ft-ot a megjel�lt �vek b�rmelyik�ben. Hivatkozott arra, hogy a referenci�kat sz�r�pr�baszer�en valamennyi aj�nlattev�re vonatkoz�an megtekintett�k.
A t�rgyal�son az alperes k�telezte az aj�nlatk�r�t a Czinege-Huba Kft. aj�nlati r�sz�t tartalmaz� z�rt bor�t�k megk�ld�s�re.
Az alperes a 2001. m�rcius 21-�n kelt D.42/18/2001. sz�m� hat�rozat�val a felperes jogorvoslati k�relm�nek r�szben helyt adott, �s meg�llap�totta, hogy az aj�nlatk�r� megs�rtette a Kbt. 55. � (2) bekezd�s�t. Ezt meghalad�an a jogorvoslati k�relmet elutas�totta.
A hat�rozat indokol�sa szerint az aj�nlatok bont�sakor elhangzott, hogy a Czinege-Huba Kft. aj�nlata tartalmaz egy z�rt bor�t�kot is, amely tartalm�nak ismertet�s�re az aj�nlatok bont�sakor nem ker�lt sor. A k�zbeszerz�si elj�r�s nyertes aj�nlattev�je a Czinege-Huba Kft. lett, m�sodik helyezett a Z��V Rt., az err�l sz�l� d�nt�st a gesztor �nkorm�nyzat polg�rmestere �s a megb�zott 2000. janu�r 3-�n hirdette ki, az eredm�nyhirdet�st viszont egyoldal� nyilatkozattal az aj�nlattev�k �szrev�teleire val� hivatkoz�ssal felf�ggesztett�k. Az eredm�nyhirdet�sen elhangzott, hogy a felf�ggeszt�s oka a pontsz�mok �tsz�m�t�sa, �s ez�rt �j elb�r�l�si hat�rid�t hat�roztak meg. Ezt k�vet�en a k�zbeszerz�si bizotts�g �jb�l �rt�kelte az aj�nlatokat, �j d�nt�st hoztak, melyet 2001. janu�r 24-�n hirdettek ki. Az �j d�nt�s alapj�n az elj�r�s nyertese a Czinege-Huba Kft., a m�sodik helyezett a Corrado Kft. lett, az aj�nlatk�r� a k�relmez�t a szerz�d�s teljes�t�s�re alkalmatlannak min�s�tette, mivel nem rendelkezett az aj�nlati felh�v�sban el��rt referenci�val.
Az alperes a hat�rozat indokol�s�ban r�mutatott arra, hogy a jogorvoslati k�relem alapos abban a r�sz�ben, amely az eredm�nyhirdet�s id�pontj�nak jogs�rt� elhalaszt�s�ra ir�nyult, mivel az nem felelt meg a Kbt. 55. � (2) bekezd�s�ben foglaltaknak. A referencia �s az aj�nlati �r pontoz�sa tekintet�ben azonban a jogorvoslati k�relem alaptalan, a nyertes aj�nlattev� ugyanis 1998-ban �s 1999-ben t�bb olyan referenci�val rendelkezik, amely jelleg�t �s nagys�grendj�t tekintve megfelel az aj�nlatk�r�i el��r�snak, �gy 1998-ban t�bb munk�b�l ad�d�an 100 milli� Ft feletti a referenci�ja, 1999-ben pedig egy 100 milli� Ft feletti referenci�t adott meg. A nyertes aj�nlattev� referenci�i teh�t mind jelleg�kben, mind nagys�grendj�kben megfelelnek az aj�nlati felh�v�s k�vetelm�ny�nek. A felperes az aj�nlat�ban nem mutatott be olyan referenciamunk�kat, amelyek az aj�nlati felh�v�s 11. b) pontj�t kiel�g�tett�k volna, ez�rt jogszer�en min�s�tett�k a szerz�d�s teljes�t�s�re alkalmatlannak. Az aj�nlati �rral kapcsolatos �rt�kel�st is az alperes jogszer�nek tal�lta azzal az indokkal, hogy a pontsz�mok az aj�nlati �r elt�r�s�re figyelemmel, ar�nyos�tva ker�ltek kioszt�sra.
Az alperes azt is meg�llap�totta, hogy az aj�nlatok bont�sakor helytelen�l j�rt el az aj�nlatk�r�, amikor a Czinege-Huba Kft. aj�nlat�ban l�v� z�rt bor�t�kot a nyilv�nos aj�nlatk�r�, amikor a Czinege-Huba Kft. aj�nlat�ban l�v� z�rt bor�t�kot a nyilv�nos bont�si elj�r�son a Kbt. 51. � (1) bekezd�s�nek megfelel�en nem bontotta fel. Ezt az aj�nlattev�k a rendelkez�s�kre �ll� jogveszt� hat�rid�n bel�l nem kifog�solt�k, ez�rt az ezzel kapcsolatos jogorvoslati k�relem elk�sett.
Az aj�nlatk�r� a nyertesnek kihirdetett aj�nlattev�vel 2001. �prilis 2-�n a f�v�llalkoz�si szerz�d�st megk�t�tte.
A felperes keresetet terjesztett el� az alperesi hat�rozat b�r�s�gi fel�lvizsg�lata ir�nt a jogorvoslati k�relm�ben el�adott indokai alapj�n. S�relmezte tov�bb�, hogy az alperes nem ellen�rizte a nyertes aj�nlattev� referenci�j�nak val�s�gtartalm�t, �s a ki�r�sban nem k�z�lt 100 milli� Ft-os �sszeghat�rhoz k�t�tte az alkalmass�g fogalm�t. Hivatkozott a gy�ztes p�ly�z� p�ly�zati anyag�hoz mell�kelt z�rt bor�t�kra is, amelynek tartalm�t ma sem ismeri, �gy a k�zbeszerz�si elj�r�sban a verseny tisztas�ga, az es�lyegyenl�s�g s�r�lt, amelyet az alperesnek meg kellett volna �llap�tania.
Az alperes � fenntartva a hat�rozat�ban foglalt �ll�spontj�t � a kereset elutas�t�s�t k�rte. Hangs�lyozta, hogy a felperes az aj�nlat�ban f�v�llalkoz�si referenci�kat mutatott be, amelyek �ssz�rt�ke nett� 60 M Ft, ami nem k�zel�ti meg a 100 milli�s nagys�grendet, tov�bb� a referenci�k jelleg�nek t�bbs�ge nem k�z�p�let jelleg� �p�t�si beruh�z�s volt. A 100 M Ft-os nagys�grend� referencia meghat�roz�sa az aj�nlatk�r� �ltal kiadott tervdokument�ci�b�l �s a beszerz�s t�rgy�b�l meg�llap�that�. A z�rt bor�t�kkal kapcsolatban megjegyezte, hogy annak tartalma a verseny tisztas�g�t �s az es�lyegyenl�s�get nem s�rtette.
A perben az alperes pernyertess�ge �rdek�ben beavatkoz� Vill�ny V�ros �nkorm�nyzata szint�n a kereset elutas�t�s�t ind�tv�nyozta. El�adta, hogy az eredm�nyhirdet�sen minden �rdekelt egyet�rt�s�vel d�nt�ttek az eredm�nyhirdet�si elj�r�s felf�ggeszt�se mellett. Utalt arra is, hogy a nyertes aj�nlattev� referenci�j�val kapcsolatban hamis adatszolg�ltat�sra vonatkoz� jelz�st nem kaptak.
A felperes keresete r�szben alapos.
A b�r�s�g az alperes hat�rozat�t a m�dos�tott 1957. �vi IV. t�rv�ny (�e.) 72. �-a �s a Pp. 324. � (2) bekezd�s c) pontja alapj�n vizsg�lta fel�l, a t�ny�ll�st a felek nyilatkozatai �s a k�zigazgat�si iratok alapj�n �llap�totta meg.
A b�r�s�gnak a perben azt a k�rd�st kellett eld�ntenie, hogy a jogorvoslati k�relem t�rgy�ban hozott alperesi hat�rozat a felperes kereset�ben megjel�lt okokb�l jogszab�lys�rt�nek tekintend�-e.
A Kbt. 79. � (1) bekezd�se �rtelm�ben � a t�rv�ny elt�r� rendelkez�s�nek hi�ny�ban � az alperes elj�r�sra az �llamigazgat�si elj�r�s �ltal�nos szab�lyair�l sz�l� 1957. �vi IV. t�rv�ny (�e.) rendelkez�sit kell alkalmazni. A (2) bekezd�s r�gz�ti, hogy az alperes elj�r�sa k�relemre vagy hivatalb�l indul.
A (6) bekezd�s szerint ha a d�nt�bizotts�g a (3)�(4) �s (7) bekezd�snek megfelel�en k�relmezett vagy kezdem�nyezett, folyamatban l�v� jogorvoslati elj�r�s sor�n az addig vizsg�ltakon t�li jogs�rt�sr�l szerez tudom�st, a 86. � (4) bekezd�se szerinti hat�rozat meghozatala el�tt ezek vonatkoz�s�ban is elj�rhat hivatalb�l. Az �jonnan tudom�sra jutott jogs�rt�sre vonatkoz� t�nyeket �r�sban vagy a t�rgyal�son a felek �s az �rdekeltek tudom�s�ra kell hozni �s azokkal kapcsolatban is be kell szerezni �ll�spontjukat.
A b�r�s�g meg�llap�totta, hogy a felperes �ltal sem vitatottan a nyertes p�ly�z� �ltal beny�jtott z�rt bor�t�kr�l az aj�nlatok bont�sakor � 2000. december 5-�n � eml�t�s t�rt�nt. Ennek t�ny�t a bont�sr�l k�sz�lt jegyz�k�nyv nem r�gz�tette, de a jegyz�k�nyvb�l meg�llap�that�an az elhangzottakkal kapcsolatban nem volt semmilyen �szrev�tel. A felperes jogorvoslati k�relme z�rt bor�t�kra nem is utalt, a felperes az els� eredm�nyhirdet�si elj�r�s megsemmis�t�s�t sem kifog�solta. A rendelkez�sre �ll� adatok alapj�n az alperes nem a Kbt. 79. � (6) bekezd�se alapj�n vizsg�lta a jogorvoslati k�relemb�l hi�nyz�, jogs�rt�sre utal� k�r�lm�nyeket. Minderre figyelemmel az alperes e k�r�lm�nyek jogszer�s�g�nek k�rd�s�ben jogorvoslati k�relem hi�ny�ban vizsg�l�dott.
A b�r�s�g r�mutat arra, hogy a felperes a jogorvoslati k�relm�ben az alkalmatlann� min�s�t�s�vel kapcsolatos aj�nlatk�r�i elj�r�st, az aj�nlatok �jra�rt�kel�se sor�n alkalmazott pontoz�st, a vele szemben megjel�lt alkalmatlans�gi ok � nem megfelel� referencia � fenn�ll�s�t s�relmezte, illet�leg ilyen ok fenn�ll�sa eset�n ugyanezen okb�l a nyertes aj�nlatk�r� alkalmatlans�g�ra hivatkozott.
A Kbt. 26. � (2) bekezd�se el��rja, hogy az aj�nlatk�r� az aj�nlati felh�v�sban meghat�rozza az aj�nlatt�teli hat�rid�t, az aj�nlatok elb�r�l�s�nak szempontjait �s id�pontj�t. Az aj�nlatk�r� az aj�nlati felh�v�sban, illetve a r�szletes szerz�d�si felt�teleket tartalmaz� dokument�ci�ban (a tov�bbiakban: dokument�ci�) meghat�rozott felt�telekhez, az aj�nlattev� pedig az aj�nlat�hoz k�tve van.
A Kbt. 43. � (1) bekezd�se �rtelm�ben az aj�nlattev�nek az aj�nlati felh�v�sban, illetve a dokument�ci�ban meghat�rozott tartalmi �s formai k�vetelm�nyeknek megfelel�en kell aj�nlat�t elk�sz�tenie. Az aj�nlatnak tartalmaznia kell az aj�nlattev� kifejezett nyilatkozat�t a felh�v�s felt�teleire, a szerz�d�s teljes�t�s�re �s a k�rt ellenszolg�ltat�s �sszeg�re.
A Kbt. 44. � (4) bekezd�se szerint az aj�nlati felh�v�sban meg kell hat�rozni, hogy az (1), illet�leg (2) bekezd�sben foglaltakkal �sszef�gg� mely k�r�lm�nyek megl�te, illet�leg hi�nya vagy azok milyen m�rt�k� fogyat�koss�ga miatt min�s�ti az aj�nlatk�r� az aj�nlattev�t alkalmatlannak a szerz�d�s teljes�t�s�re. A (6) bekezd�s szerint az aj�nlatk�r� az aj�nlatok felbont�s�t k�vet�en az (1), (2) �s (4) bekezd�s szerinti adatok, t�nyek �s k�r�lm�nyek alapj�n d�nt az aj�nlattev�nek a szerz�d�s teljes�t�s�re val� alkalmass�g�r�l vagy alkalmatlans�g�r�l, ennek sor�n az igazol�sok eredetis�g�t is ellen�rizheti.
A Kbt. 52. � (1) bekezd�se szerint az aj�nlatk�r� az aj�nlatok felbont�sakor, illet�leg azt k�vet�en meg�llap�tja, hogy mely aj�nlatok �rv�nytelenek. A (2) bekezd�s d) pontja szerint �rv�nytelen az aj�nlat, ha az nem felel meg az aj�nlati felh�v�sban, illet�leg a dokument�ci�ban meghat�rozott felt�teleknek.
A Kbt. 53. � (2) bekezd�se alapj�n az elj�r�s tov�bbi szakasz�ban nem vehet r�szt az, aki �rv�nytelen aj�nlatot tett, illetve, akit az elj�r�sb�l kiz�rtak.
A Kbt. 61. � (7) bekezd�se el��rja, hogy az aj�nlatok felbont�s�r�l k�sz�lt jegyz�k�nyvet �t munkanapon bel�l meg kell k�ldeni az aj�nlattev�nek, tov�bb� az aj�nlattev�t �r�sban t�j�koztatni kell kiz�r�s�r�l, aj�nlat�nak �rv�nytelenn� nyilv�n�t�s�r�l vagy az elj�r�sban val� r�szv�telre, illetve a szerz�d�s teljes�t�s�re val� alkalmatlans�g�nak meg�llap�t�s�r�l, valamint ezek indok�r�l, az err�l hozott d�nt�st k�vet� �t munkanapon bel�l.
A fenti jogszab�lyi rendelkez�sekre figyelemmel valamely aj�nlattev� szerz�d�s teljes�t�s�re val� alkalmatlans�g�nak meg�llap�t�sa az aj�nlatok felbont�sakor is megt�rt�nhet, de arra ut�bb is � a k�zbeszerz�si elj�r�s eredm�ny�nek kihirdet�sig � sor ker�lhet. Erre figyelemmel az aj�nlatk�r� azon d�nt�se, hogy a felperes alkalmass�g�nak k�rd�s�ben az aj�nlatok ism�telt �rt�kel�se sor�n a kor�bbin�l elt�r� �ll�spontot foglalt el, a d�nt�s meghozatal�nak id�pontja szempontj�b�l nem volt jogszab�lys�rt�.
A b�r�s�g r�mutat arra, hogy a Kbt. 52. � (2) bekezd�s�re figyelemmel az aj�nlatok megfelel�s�g�t, az aj�nlattev�k szerz�d�s teljes�t�s�re val� alkalmass�g�t az aj�nlati felh�v�sban, illet�leg a dokument�ci�ban foglalt felt�telek alapj�n kell az aj�nlatk�r�nek vizsg�lnia. Jelen esetben kiz�r�lag az aj�nlati felh�v�s 11. b) pontja mind�ssze arr�l rendelkezett, hogy az aj�nlatk�r� a szerz�d�s teljes�t�s�re alkalmatlann� min�s�ti azt az aj�nlatk�r�t, aki az els� h�rom �vben a beszerz�s t�rgy�val azonos jelleg� �s nagys�grend� kivitelez�si tev�kenys�get nem v�gzett. Az aj�nlatk�r� az aj�nlati felh�v�s 11. a) pontj�ban magas�p�t�si referenci�k becsatol�s�t k�rte, �gy a beszerz�s t�rgy�nak jellege ennek alapj�n meg�llap�that� volt. A beszerz�s nagys�grendj�re vonatkoz�an azonban az aj�nlatk�r� semmilyen �sszegszer�s�gi kik�t�st nem tett, r�sz�r�l a d�nt�bizotts�gi t�rgyal�son sz�ban megjel�lt 100 M Ft-os �sszeghat�r � a Kbt. 26. � (2) bekezd�s�ben foglaltakra figyelemmel � az aj�nlati felh�v�s tartalm�t nem �rinthette.
A Kbt. 55. � (1) bekezd�se �rtelm�ben az aj�nlatokat a lehet� legr�videbb id�n bel�l el kell b�r�lni, az elj�r�s eredm�ny�t vagy eredm�nytelens�g�t legk�s�bb az aj�nlatok felbont�st�l sz�m�tott harminc (�p�t�si beruh�z�s eset�n hatvan) napon bel�l � az aj�nlati felh�v�sban meghat�rozott eredm�nyhirdet�si id�pontban � nyilv�nosan ki kell hirdetni. A (2) bekezd�s szerint az aj�nlatk�r� az eredm�nyhirdet�s id�pontj�t � indokolt esetben � egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal elhalaszthatja. Az aj�nlatk�r� az eredeti hat�rid� lej�rta el�tt k�teles a halaszt�sr�l �s annak indok�r�l az �sszes aj�nlattev�t egyidej�leg, k�zvetlen�l, �r�sban t�j�koztatni.
A (6) bekezd�s el��rja, hogy az aj�nlatk�r� az aj�nlatokat a felh�v�sban meghat�rozott �rt�kel�si szempont alapj�n b�r�lja el. Ha az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlatot k�v�nja v�lasztani, akkor az aj�nlatoknak az elb�r�l�s r�szszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felh�v�sban meghat�rozott ponthat�rok k�z�tt �rt�keli, majd az �gy az egyes tartalmi elemekre adott �rt�kel�si pontsz�mot megszorozza a s�lysz�mmal, a szorzatokat pedig aj�nlatonk�nt �sszeadja.
A b�r�s�g r�mutat arra, hogy a fenti jogszab�lyi rendelkez�sek az aj�nlatok �rt�kel�s�nek hat�ridej�t meghat�rozz�k, de nem z�rj�k ki annak lehet�s�g�t, hogy az aj�nlatk�r� a d�nt�s alapj�ul szolg�l� �rt�kel�s�ben a kor�bbi � enn�lfogva nem a d�nt�shez felhaszn�lt � �rt�kel�st�l elt�rjen. Erre figyelemmel az aj�nlatok �jra�rt�kel�se nem volt jogszab�lys�rt�.
A b�r�s�g meg�llap�totta, hogy az alperes nem vizsg�lta a felperesnek a nyertes p�ly�zathoz csatolt referenciajegyz�k val�s�gtartalm�val kapcsolatos kifog�s�t. Az alperes ezzel megs�rtette a Kbt. 79. � (1) bekezd�s�re figyelemmel az �e. 26. � (1) bekezd�sben el��rt t�ny�ll�stiszt�z�si k�telezetts�g�t, hat�rozata ezen okb�l sem tekinthet� jogszer�nek �s megalapozottnak.
A kifejtettek alapj�n a b�r�s�g a keresettel t�madott hat�rozatot hat�lyon k�v�l helyezte �s az alperes �j elj�r�sra k�telezte.
Mivel a b�r�s�g csak r�szben fogadta el a felperes kereseti k�relm�nek indokait, a perk�lts�g visel�s�r�l a Pp. 81. � (1) bekezd�se alapj�n rendelkezett.
A kereseti illet�k visel�se a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. �-�n alapul.
Budapest, 2001. december 19.
Nagyn� dr. F�rjes Erzs�bet s. k.,
b�r�