K�ZBESZERZ�SEK TAN�CSA K�ZBESZERZ�SI D�NT�BIZOTTS�G (2726)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.27/12/2002.
T�rgy: a K�zbeszerz�sek Tan�csa K�zbeszerz�si D�nt�bizotts�g eln�ke �ltal hivatalb�l kezdem�nyezett jogorvoslati elj�r�s a M�V Rt. k�zbeszerz�si elj�r�sa ellen.
A K�zbeszerz�si D�nt�bizotts�g (a tov�bbiakban: D�nt�bizotts�g) a K�zbeszerz�sek Tan�csa nev�ben meghozta az al�bbi
HAT�ROZAT-ot:
A D�nt�bizotts�g a K�zbeszerz�sek Tan�csa K�zbeszerz�si D�nt�bizotts�g eln�ke �ltal (1024 Budapest, Margit krt. 85., a tov�bbiakban: D�nt�bizotts�g eln�ke) a M�V Rt. (1062 Budapest, Andr�ssy �t 73�75., k�pviseli: dr. J�nosi Imre vezet� jogtan�csos, a tov�bbiakban: aj�nlatk�r�) "a M�V Rt. v�llalati integr�lt menetjegy-elad�si, helybiztos�t�si �s utast�j�koztat�si inform�ci�s rendszer (MHR) modulok beszerz�se" t�rgy� k�zbeszerz�si elj�r�sa ellen el�terjesztett jogorvoslati kezdem�nyez�s�nek helyt ad �s meg�llap�tja, hogy aj�nlatk�r� megs�rtette k�zbeszerz�sekr�l sz�l� 1995. �vi XL. tv. (tov�bbiakban: Kbt.) 71/B. � (2) bekezd�s�t.
A felek viselik az elj�r�ssal felmer�lt k�lts�geiket.
A hat�rozat ellen fellebbez�snek nincs helye. A hat�rozat fel�lvizsg�lat�t, annak k�zbes�t�s�t�l sz�m�tott 15 napon bel�l keresettel lehet k�rni a F�v�rosi B�r�s�gt�l. A keresetlevelet a F�v�rosi B�r�s�ghoz c�mezve, de a D�nt�bizotts�gn�l kell beny�jtani. A keresetlev�l beny�jt�s�nak a hat�rozat v�grehajt�s�ra nincs halaszt� hat�lya.
INDOKOL�S
A D�nt�bizotts�g a k�zbeszerz�si elj�r�sban keletkezett iratok, a felek nyilatkozatai �s az �ltaluk csatolt igazol�sok alapj�n az al�bbi t�ny�ll�st �llap�totta meg:
Aj�nlatk�r� a N�pszabads�g 1995. augusztus 12. sz�m�ban tett k�zz� belf�ldi versenyt�rgyal�s meghirdet�s�re vonatkoz� felh�v�s�t integr�lt sz�m�t�g�pes inform�ci�s rendszerek sz�ll�t�s�ra �s a beruh�z�s hitel alapj�n t�rt�n� finansz�roz�s�ra. A felh�v�s szerint az aj�nlat t�rgya:
"A) A M�V Rt. integr�lt gazd�lkod�sir�ny�t�s inform�ci�s rendszer�nek (GIR) kialak�t�sa.
B) A M�V Rt. menetjegy-elad�si, helybiztos�t�si �s utast�j�koztat�si inform�ci�s rendszer�nek (MHR) kialak�t�sa."
Meghat�rozta, hogy aj�nlattev�k feladata: "integr�lt sz�m�t�g�pes inform�ci�s rendszer(ek) sz�ll�t�sa, a M�V Rt. saj�toss�gainak megfelel� magyar nyelv� adapt�ci�ja, az adapt�ci�t k�vet� �zembe helyez�se, a sz�ks�ges hardwer �s alapszoftver eszk�zb�zis sz�ll�t�sa �s install�l�sa, az adat�tviteli kapacit�sig�ny meghat�roz�sa, az adath�l�zat m�retez�se, ezt k�vet�en a M�V Rt. jelenlegi X 25-�s h�l�zat�nak (amelyen a rendszerek �zemeltet�se el�ir�nyzott) b�v�t�se a sz�ks�ges adath�l�zati elemekkel. A M�V Rt. teljes k�r�en �tadott �s �zembe helyezett komplett sz�m�t�g�pes rendszer(ek)re v�r aj�nlatot."
Aj�nlatk�r� meghat�rozta, hogy az aj�nlott rendszereknek mely modulokat kell tartalmazniuk, ezek az MHR-rendszerben az al�bbiak voltak:
- menetjegyelad�s a belf�ldi forgalomban,
- menetjegyelad�s a nemzetk�zi forgalomban,
- helybiztos�t�s a belf�ldi forgalomban,
- helybiztos�t�s a nemzetk�zi forgalomban,
- utast�j�koztat�s.
Az aj�nlatt�teli hat�rid�t 1995. november 15-�ben �llap�totta meg.
Aj�nlatk�r� dokument�ci�t is �ssze�ll�tott, ez tartalmazta az aj�nlatok beny�jt�s�val kapcsolatos tartalmi �s formai el��r�sokat, aj�nlatk�r� k�vetelm�nyeit �s az �ltal�nos szerz�d�si felt�teleket.
A dokument�ci� 1.3.1.B pontj�ban az MHR-rendszer moduljaival szemben t�masztott k�vetelm�nyeket kieg�sz�tette m�g az al�bbiakkal:
- menetrendi �s d�jszab�si inform�ci�k szolg�ltat�sa,
- bev�telek teljes k�r� lesz�mol�sa,
- statisztikai adatszolg�ltat�s,
- kapcsol�d� ter�letek: forgalomtervez�s �s menetrendszerkeszt�s t�mogat�sa, egy�b szolg�ltat�sok.
A dokument�ci� 1.4. pontj�ban a v�llalkoz�s terjedelm�t, a feladatokat az al�bbiak szerint hat�rozta meg:
- a megval�s�t�shoz sz�ks�ges tervek k�sz�t�se, (helyzetfelt�r�s, -elemz�s, -tervez�s),
- felhaszn�l�i programcsomag sz�ll�t�sa: adapt�ci�, pr�ba�zem a M�V Rt. h�l�zat�nak meghat�rozott r�sz�n, bevezet�s a M�V Rt. teljes h�l�zat�n, v�gleges �zembe helyez�s, felhaszn�l�i programcsomag fejleszt�s�hez sz�ks�ges fejleszt� eszk�z�k sz�ll�t�sa, install�l�sa,
- hardwereszk�z�k sz�ll�t�sa, install�l�sa,
- alapszoftver eszk�z�k sz�ll�t�sa �s install�l�sa,
- adath�l�zat m�retez�se, eszk�zrendszer�nek sz�ll�t�sa, telep�t�se, �zembe helyez�se az adatv�gberendez�s kapcsol�si pontj�ig,
- oktat�s,
- szoftverk�vet�s,
- garancia.
Aj�nlatk�r� a dokument�ci� 2.1. pontj�ban kiz�rta a r�szaj�nlatt�tel lehet�s�g�t, akk�nt rendelkezett, hogy a teljes�t�sre egyetlen felel�s f�v�llalkoz�val k�v�n szerz�d�st k�tni. El��rta azt is, hogy a nyertes v�llalkoz�nak rendelkeznie kell magyarorsz�gi k�pviselettel abban az esetben, ha a c�g t�bb mint 51%-ban nincs magyar tulajdonban.
Aj�nlatk�r� 1995. szeptember 14-�n m�dos�totta a felh�v�s�t, illet�leg a dokument�ci�j�t. A m�dos�t�s egyik legl�nyegesebb pontja az volt, hogy lehet�v� tette az aj�nlattev�k r�sz�re, hogy a GIR- �s az MHR-rendszerek sz�ll�t�s�ra �s a h�l�zatb�v�t�sre k�l�n-k�l�n is tegyenek aj�nlatot, azaz biztos�totta a r�szaj�nlatt�tel lehet�s�g�t.
Az aj�nlatt�teli hat�rid�ig 6 c�g ny�jtotta be az aj�nlat�t, k�t aj�nlat �rv�nytelen�t�sre ker�lt. �rv�nyes aj�nlatot ny�jtott be: az ICR, a Siemens, az Andersen Consulting �s az IBM. Mindannyian mind a h�rom r�szre tettek aj�nlatot.
Az IBM aj�nlat�t konzorciumi form�ban tette meg. Az egyik alv�llalkoz� a Deutsche Bahn (N�met Vasutak Rt.) 100%-os tulajdon�ban l�v� le�nyv�llalata � a TLC volt. A TLC feladat�t k�pezte az MHR rendszer megval�s�t�sa, valamint a t�bbi r�szre is kiterjed�en a vas�tszakmai koordin�l�s. Az MHR rendszerre a N�met Vasutak Rt. szellemi tulajdon�t k�pez� KURS'90 rendszert aj�nlott�k meg, amelynek hasznos�t�si jog�val a TLC rendelkezik kiz�r�lagosan. A rendszer az al�bbi elemeket foglalta mag�ba:
1. menetrendi inform�ci� � KURS'90-EVA
A n�met vasutak ezen rendszere, tartalmazza valamennyi meg�ll� f�ldrajzi inform�ci�j�t �s ezek �sszek�ttet�seit, melyek a keres�s alapj�ul szolg�lnak. Kiterjed mind a belf�ldi, mind a nemzetk�zi menetrendi inform�ci�ad�sra, csak azok adatb�zisa k�l�nb�z�.
2. helybiztos�t�s � KURS'90-EPA
A n�met vasutak KURS'90-EPA rendszere biztos�tja mind a nemzetk�zi, mind a belf�ldi helyfoglal�st.
3. menetjegyelad�s TIS-P
Ezzel kapcsolatban az aj�nlatukban el�adt�k, hogy a n�met rendszer adapt�ci�jak�nt 1990 �ta a TLC t�mogat�s�val hozt�k l�tre az osztr�k vasutakn�l az �j jegyelad�si rendszert, a TIS-P-t. A hardwer komplett kicser�l�se mellett kb. 160 p�lyaudvaron ker�lt bevezet�sre univerz�lis jegyp�nzt�r, tov�bbi 70 kisebb p�lyaudvarnak pedig a csatlakoz�s�t biztos�tj�k termin�lok seg�ts�g�vel egy-egy �rt�kes�t�si szerverhez.
A menetjegyelad�s kiterjed a belf�ldi menetjegy elad�sra (FIN) �s a nemzetk�zi menetjegy elad�sra (FAUS).
Aj�nlatk�r� a t�rgyal�sokat k�vet�en meghozott d�nt�se szerint a GIR-rendszer vonatkoz�s�ban az ICR, az adath�l�zat vonatkoz�s�ban a Siemens, m�g az MHR-rendszer vonatkoz�s�ban az IBM lett az elj�r�s nyertese.
Aj�nlatk�r� �s az IBM Magyarorsz�g Kft. 1997. december 11-�n k�t�tte meg az elj�r�st lez�r� szerz�d�st az MHR rendszer megval�s�t�s�ra.
A szerz�d�s 8.1. pontja szerint TLC-nek, mint alv�llalkoz�nak, a szolg�ltat�sa az MHR megval�s�t�sa, az MHR projekt vas�t-rendszertechnikai integr�l�sa.
Az alapszerz�d�shez A�G-ig terjed� mell�kletek tartoztak. Az "A" mell�klet 3.1. pontj�ban az aj�nlatk�r� r�sz�re sz�ll�tand� rendszer komponensei az al�bbiak szerint ker�ltek meghat�roz�sra:
- FAUS Nemzetk�zi menetjegy-�rt�kes�t�s,
- FIN Belf�ldi menetjegy-�rt�kes�t�s,
- EPA Helyfoglal�s,
- EVA Menetrendi �s d�jszab�si inform�ci�s rendszer
- STAT Statisztika.
A felek az "A" mell�kletben r�gz�tett�k az aj�nlatk�r�nek a sz�ll�tand� rendszerrel szemben t�masztott speci�lis k�vetelm�nyeit �s abban �llapodtak meg, hogy a specifik�ci�s szakaszban, az adapt�ci� sor�n hat�rozz�k meg a m�r m�k�d� rendszernek a magyarorsz�gi, illet�leg aj�nlatk�r�i k�vetelm�nyeknek val� megfelel�se �rdek�ben a v�grehajtand� feladatokat.
Az "F" mell�klet tartalmazza az aj�nlatk�r� �s a TLC �ltal 1997. december 11-�n al��rt licencia szerz�d�st. Ennek preambuluma kimondja, hogy az univerz�lis szolg�ltat�s el�r�se �rdek�ben a n�met vasutak �ltal kifejlesztett helyfoglal�si rendszert (EPA) �s menetrend-inform�ci�s rendszert (EVA) is be kell �p�teni az �rt�kes�t�si rendszerbe. Ennek c�lja, hogy a TIS-P jelenlegi funkci�it az osztr�k vasutakn�l jelenleg felhaszn�lt verzi�ban vegy�k �t. E meg�llapod�sban a TLC-, a TIS-P-, az EPA- �s az EVA-rendszerek hasznos�t�si jog�t ruh�zta �t aj�nlatk�r�re.
A megk�t�tt rendszerintegr�ci�s szerz�d�s a "G" mell�klet 1998. m�rcius 25-i al��r�s�val l�pett hat�lyba. Ez a mell�klet a beszerz�s p�nz�gyi fedezet�re, a fizet�si felt�telekre �s az ezzel kapcsolatos k�rd�sekre vonatkozott. Ezt k�vet�en 1998. �prilis 1-j�t�l indult meg a beszerz�s teljes�t�se.
Aj�nlatk�r� 1998 december�ben fogadta el els� r�szteljes�t�sk�nt a TLC �ltal kidolgozott, a rendszerek adapt�ci�j�ra vonatkoz� specifik�ci�s dokumentumot.
Beszerz�sre, telep�t�sre �s install�l�s�ra ker�lt a fejleszt�i k�rnyezet a k�zponti �s azt kieg�sz�t� hardwer- �s szoftverelemek.
2000 m�rcius�ig a felek k�z�tt tov�bbi a TLC �ltal megval�s�tott r�szteljes�t�sek voltak. Ennek eredm�nyek�nt a FAUS-, az EPA- �s az EVA-modulok 40%-os m�rt�k� teljes�t�s�t ismerte el az aj�nlatk�r�.
Aj�nlatk�r� a TLC szakmai fel�gyelete mellett elv�gezte az adatfelt�lt�st. A sz�ll�t�si �s �zembe helyez�si terv szerint az �n�ll� funkcionalit�ssal b�r� r�szsz�ll�t�sok fokozatosan t�rt�ntek volna meg. Az els� ilyen r�szsz�ll�t�s 1999 szeptember�ben lett volna esed�kes a nemzetk�zi menetjegyelad�si modul �zembe helyez�s�vel. Aj�nlatk�r� a felaj�nlott modult nem fogadta el, mert az �tad�s-�tv�teli elj�r�s t�bbsz�ri pr�b�lkoz�s ellen�re sem volt eredm�nyes. 2000 m�jus�ra v�lt vil�goss�, hogy az IBM Magyarorsz�g Kft. a megkezdett m�don nem tud eleget tenni a szerz�d�sben v�llalt k�telezetts�gei teljes�t�seinek.
Az IBM Magyarorsz�g Kft. k�relm�re 2000 augusztus�ban a szerz�d�s teljes�t�s�t felf�ggesztett�k, ezt k�vet�en �jabb r�szteljes�t�s m�r nem t�rt�nt.
Az IBM Magyarorsz�g Kft. a 2000. okt�ber 17-�n kelt level�ben t�j�koztatta az aj�nlatk�r�t arr�l, hogy k�sz a hozz�j�rul�s�t adni � megfelel� felt�telek mellett � ahhoz, hogy szerz�d�sben a hely�re a TLC vagy a N�met Vasutak Rt. l�pjen.
A TLC �s az IBM Magyarorsz�g Kft. 2000. december 28-�n �rta al� a meg�llapod�s�t arr�l, hogy a KURS'90 rendszer az IBM bevon�sa n�lk�l val�suljon meg a M�V Rt. �s a TLC �ltal megk�tend� k�l�n meg�llapod�s alapj�n. Rendelkeztek tov�bb� az egym�s k�z�tti f�gg� jogviszonyok megsz�ntet�s�r�l, a p�nz�gyi, illetve egy�b teljes�t�sek elsz�mol�s�r�l is. Aj�nlatk�r� �s az IBM Magyarorsz�g Kft. 2001. december 18-�n egyezs�get k�t�tt. Ennek 1. pontj�ban k�z�s megegyez�ssel megsz�ntett�k az 1997. december 11-�n az MHR projektre l�trej�tt meg�llapod�st �s lez�rt�k a f�gg� jogviszonyokkal kapcsolatos k�rd�seket.
Az egyezs�g 5. pontj�ban az IBM kijelentette; hogy nincs kifog�sa az ellen, hogy a M�V �s a TLC meg�llapod�st k�ss�n a n�met vasutak rendszer�nek a M�V-n�l t�rt�n� megval�s�t�s�ra.
Aj�nlatk�r� 2001. december 14-�n k�sz�tette el aj�nlati felh�v�s�t a Kbt. 70. � (1) bekezd�s b) pontj�ra alap�tott hirdetm�ny k�zz�t�tele n�lk�li t�rgyal�sos k�zbeszerz�si elj�r�sra. A beszerz�s t�rgy�t a f�lbeszakadt MHR-rendszer folytat�sa, teljes�t�se k�pezte. Aj�nlatt�telre h�vta fel a TLC-t.
Az aj�nlatt�teli hat�rid�t 2001. december 21-ben �llap�totta meg azzal, hogy ez egyben az els� t�rgyal�s id�pontja is. Eredm�nyhirdet�s id�pontjak�nt az utols� t�rgyal�s id�pontj�t r�gz�tette, azzal, hogy legk�s�bb 2002. janu�r 31-e. El��rta, hogy a jelentkez�s m�dja a szerz�d�stervezet megk�ld�se.
Aj�nlatk�r� a felh�v�s�t 2001. december 14-�n meg is k�ldte a TLC r�sz�re.
A TLC 2001. december 20-�n ny�jtotta be. Aj�nlatk�r� bont�si elj�r�st nem tartott, az aj�nlat beny�jt�sa ut�n k�zvetlen�l sz�beli t�rgyal�sokat folytattak �s 2001. december 21-�n al��rt�k az elj�r�st lez�r� rendszerintegr�ci�s szerz�d�st.
A szerz�d�s "A" mell�klet�ben rendelkeztek a felek a TLC feladatk�r�r�l �s a megval�s�t�si �temtervr�l. Az "A" mell�klet 1. fejezet�ben kimondt�k, hogy a TLC az MHR-projekt keret�ben a KURS'90 programjai alapj�n v�gzi a teljes�t�st, a testreszab�si adapt�ci�s munk�t. Az MHR-rendszer komponenseik�nt az al�bbiakat t�ntett�k fel: t�rzsadatok (P adatb�zis), EPA, EVA, FIN FAUS, Rail Server/GS (�ltal�nos interf�sz), RailBrowser, tov�bb� tartalmazta a p�nzt�r/bizonylatkezel�si �s a statisztikai modulokat is.
A RailBrowser komponenst az al�bbiakkal indokolt�k:
"Az MHR �rt�kes�t�si v�gk�sz�l�keken tal�lhat� (windows technik�j�) szoftver, grafikus fel�lettel a vas�ti term�kek elad�s�ra. Az alkalmaz�s folyamatorient�lt, ami az egyes �zleti tranzakci�kat, esem�nyt�tel (szegmens) form�j�ban k�pezi le."
Aj�nlatk�r� 2002. janu�r 2-�n adta post�ra a D�nt�bizotts�g eln�ke r�sz�re a t�j�koztat�j�t arr�l, hogy a Kbt. 70. � (1) bekezd�s b) pontja alapj�n hirdetm�ny k�zz�t�tele n�lk�li t�rgyal�sos elj�r�st k�v�n lefolytatni az MHR-projekt megval�s�t�s�ra. A t�j�koztat� janu�r 4-�n �rkezett meg.
Ebben el�adta, hogy 1995. augusztus 12-�n nyilv�nos versenyt�rgyal�st hirdetett az MHR-rendszer megval�s�t�s�ra, m�r m�k�d� k�sz rendszer adapt�l�s�t k�rte. 1997. december 11-�n k�t�tte meg az elj�r�st lez�r� szerz�d�st az IBM Magyarorsz�g Kft.-vel. Val�j�ban a szakmai teljes�t�st az alv�llalkoz�, a TLC biztos�totta. A projekt munk�latai 1998. �prilis 1-j�n kezd�dtek meg, a teljes�t�s v�gs� hat�ridej�t pedig 2001 j�nius�ban hat�rozt�k meg. Elk�sz�lt a kivitelez�s alapj�ul szolg�l� specifik�ci�s dokumentum, amelyet aj�nlatk�r� 1998 december�ben elfogadott. Ennek alapj�n ki�p�t�sre ker�lt a fejleszt�i rendszer valamennyi sz�ks�ges hardwer- �s szoftvereleme, �s megkezd�d�tt a rendszer kivitelez�se. Az els� r�szsz�ll�t�s 1999 szeptember�ben lett volna esed�kes, azonban aj�nlatk�r� a nemzetk�zi menetjegyelad�si modult nem tudta elfogadni, mert az �zembe helyez�s t�bbsz�ri pr�b�lkoz�s ellen�re is eredm�nytelen maradt. 2000 m�jus�ra v�lt vil�goss�, hogy az IBM Magyarorsz�g Kft. nem tudja teljes�teni a szerz�d�sben v�llalt k�telezetts�g�t.
Az IBM Magyarorsz�g Kft. 2000 okt�ber�ben t�j�koztatta arr�l, hogy k�sz beleegyezni a M�V Rt.-vel megk�t�tt szerz�d�se megsz�ntet�s�be �s megengedi, hogy az addigi alv�llalkoz� a TLC l�pjen a hely�be a projekt folytat�sa, befejez�se �rdek�ben. 2001 janu�rj�ban �rtes�tett�k arr�l is, hogy a TLC �s az IBM Kft. meg�llapod�sban rendezte az egym�s k�z�tti elsz�mol�s�t.
Aj�nlatk�r� az elj�r�sfajta v�laszt�s�t azzal indokolta, hogy a TLC a projekt teljes�t�se sor�n sz�mos olyan feladatot elv�gzett, amelyekre kiterjed a szerz�i joga. Gyakorlatilag a f�lbemaradt projekt alv�llalkoz� �ltali folytat�s�r�l van sz�, ez az alv�llalkoz� a projekt megval�s�t�s�ban v�gig meghat�roz� szerepet j�tszott �s j�tszik. Hivatkozott arra is, hogy a projekt finansz�roz�sa k�lf�ldi bank k�zrem�k�d�s�vel val�sul meg, amelynek felt�tele a TLC r�szv�tele.
El�adta, hogy a projekt �tstruktur�l�s�val a projekt olyan l�nyeges eleme v�ltozik meg, amely sz�ks�gess� tette a Kbt. el��r�saira tekintettel hirdetm�ny k�zz�t�tele n�lk�li t�rgyal�sos elj�r�s lefolytat�s�t.
A D�nt�bizotts�g eln�ke 2002. janu�r 18-�n jogorvoslati elj�r�st kezdem�nyezett aj�nlatk�r� k�zbeszerz�si elj�r�sa ellen. A kezdem�nyez� irat indokol�sa szerint a Kbt. 70. � (1) bekezd�s b) pontja szerinti felt�telek megl�te a rendelkez�sre bocs�tott iratokb�l nem �llap�that� meg egy�rtelm�en. Erre tekintettel ind�tv�nyozta a k�zbeszerz�si elj�r�s jogalapj�nak, illetve az aj�nlati felh�v�s jogszer�s�g�nek a vizsg�lat�t.
Aj�nlatk�r� �r�sbeli �s t�rgyal�son tett sz�beli �szrev�tel�ben kieg�sz�tette a t�j�koztat�st.
R�mutatott arra, hogy aj�nlatk�r�nek mind az eredeti versenyt�rgyal�sos elj�r�sa, mind a jelenlegi k�zbeszerz�si elj�r�sa arra ir�nyult, hogy m�r m�k�d� MHR-rendszer ker�lj�n megv�telre �s annak az adapt�ci�ja t�rt�njen meg az aj�nlatk�r� ig�nyeinek megfelel�en. A versenyt�rgyal�s eredm�nyek�nt l�trej�tt szerz�d�s a N�met Vasutak Rt.: KURS'90 rendszer�nek �tv�tel�re vonatkozott, ebben az osztr�k rendszernek az eleme csak az volt, hogy a belf�ldi helyi menetjegy-�rus�t�s vonatkoz�s�ban vett�k volna �t az Ausztri�ban m�k�d� �llom�si k�sz�l�keket, illet�leg nyomtat�kat.
A rendszer a kiz�r�lagos tulajdonosa N�met Vasutak Rt., a TLC � amely a N�met Vasutak Rt. 100%-os tulajdon�ban �ll� le�nyv�llalata � rendelkezik kiz�r�lagosan hasznos�t�si jog �truh�z�s�val.
Az eredeti szerz�d�sben a TLC ugyan alv�llalkoz�k�nt vett r�szt, azonban az aj�nlat e r�sz�ben, azaz az MHR-projekt vonatkoz�s�ban teljes eg�sz�ben a TRC v�gezte a projekt ir�ny�t�s�t, szervez�s�t, bonyol�t�s�t. �ll�spontja szerint az is al�t�masztja az elj�r�s jogalapj�t, hogy a TLC r�sz�r�l olyan r�szteljes�t�sek t�rt�ntek, amelyek szint�n a TLC szellemi tulajdon�t k�pezik � pl. a specifik�ci�s dokumentum �, tov�bb� fenn�llnak olyan m�szaki-technikai saj�toss�gok, amelyek miatt a munk�t kiz�r�lag a TLC folytathatja.
Ugyanakkor utalt arra is, hogy beszerz�se nem tartozik a Kbt. k�telez� hat�lya al�. A Kbt. 2. � (2) bekezd�se �rtelm�ben ugyanis aj�nlatk�r�nek, mint az 1. � e) pontja al� es� szervezetnek kiz�r�lag a k�zszolg�ltat� tev�kenys�g�vel k�zvetlen�l �sszef�gg� beszerz�se eset�n �ll fenn k�telezetts�ge k�zbeszerz�si elj�r�s lefolytat�s�ra. A menetjegyelad�s, a helybiztos�t�s, az utast�j�koztat�s ugyanolyan tev�kenys�g, amely k�zvetlen�l �sszef�gg a k�zszolg�ltat� tev�kenys�g�vel, azonban a jelen elj�r�s t�rgy�t k�pez� inform�ci�s rendszer beszerz�se n�lk�l is a most megl�v� eszk�zei, rendszerei felhaszn�l�s�val hossz� id�n kereszt�l folytathatn� k�zszolg�ltat� tev�kenys�g�t.
Meg�t�l�se szerint, ha t�rt�nt is apr�bb elj�r�si szab�lys�rt�s az nem befoly�solja azt, hogy �rdemben megalapozottan d�nt�tt a projekt folytat�s�r�l. Egy�bk�nt is a TLC-nek f�v�llalkoz�v� �tmin�s�t�se, nem teszi sz�ks�gess� k�zbeszerz�si elj�r�s lefolytat�s�t, ink�bb "biztons�gi, t�j�koztat� jelleg�" okok miatt folytatt�k le az elj�r�st.
Egy�b �rdekeltk�nt a TLC el�adta, hogy a N�met Vasutak Rt. 100%-os tulajdon�ban �ll� le�nyv�llalata. A n�met KURS'90 rendszer szellemi tulajdonjog�val a N�met Vasutak Rt., m�g annak hasznos�t�si jog�val kiz�r�lagosan � rendelkezik. Ezt a rendszert N�metorsz�gon k�v�l t�bb orsz�gban is alkalmazz�k m�r, k�zt�k Ausztri�ban is, melyet szint�n k�zrem�k�d�s�vel adapt�ltak. K�l�nb�z�s�g a helyi menetjegyek �llom�son t�rt�n� �rt�kes�t�s�ben mutatkozik.
Az eredetileg megk�t�tt szerz�d�s alapj�n az MHR-rendszer vonatkoz�s�ban a TLC k�sz�tette el a specifik�ci�s dokumentumot, ebben az adapt�ci�nak megfelel�en meghat�rozt�k a v�grehajtand� feladatokat. Ennek a v�grehajt�sa megkezd�d�tt, h�rom komponens: az EPA, az EVA �s a FAUS vonatkoz�s�ban 40%-os k�sz�lts�gi fokot �rtek el, �gy figyelemmel szerz�i jog�ra, tov�bb� a f�lbemaradt r�szteljes�t�sre, meg�t�l�se szerint jogszer� a teljes�t�s �ltala val� folytat�sa. Az IBM-mel kapcsolatos jogviszonyukat megsz�ntett�k, az azzal kapcsolatos k�rd�seket v�glegesen lez�rt�k.
A D�nt�bizotts�g els�dlegesen � figyelemmel az aj�nlatk�r� �szrev�tel�re � azt vizsg�lta, hagy aj�nlatk�r� beszerz�se a Kbt. hat�lya al� tartozik-e.
A Kbt. 2. � (2) bekezd�se az al�bbiakat mondja ki:
"Az 1. � e) pontj�ban szerepl� szervezet kiz�r�lag a k�zszolg�ltat� tev�kenys�g�vel k�zvetlen�l �sszef�gg� k�zbeszerz�se tekintet�ben k�teles e t�rv�ny szab�lyai szerint elj�rni. A k�zszolg�ltat� tev�kenys�ggel k�zvetlen�l �sszef�gg a k�zbeszerz�s, ha annak t�rgya n�lk�l a k�zszolg�ltat� tev�kenys�get nem lehetne ell�tni."
A D�nt�bizotts�g az al�bbi indokokra tekintettel meg�llap�totta, hogy aj�nlatk�r� beszerz�se a Kbt. hat�lya al� tartozik.
Aj�nlatk�r� beszerz�se menetjegyelad�sra, helybiztos�t�sra �s utast�j�koztat�si inform�ci�s rendszerre vonatkozik. Aj�nlatk�r� k�zszolg�ltat� tev�kenys�ge a menetjegyelad�s, a helybiztos�t�s, az utast�j�koztat�s, �gy a k�zvetlen �sszef�gg�s egy�rtelm�en meg�llap�that�. Annak a k�r�lm�nynek pedig, hogy jelenleg is van m�r erre a k�zszolg�ltat� tev�kenys�g�re egy rendszere, nincs relevanci�ja, hiszen a j�v�ben ez a rendszer l�p hely�be.
Megjegyzi a D�nt�bizotts�g, hogy aj�nlatk�r� egy�bk�nt a Kbt. 2. � (4) bekezd�s b) pontja alapj�n a k�zszolg�ltat� tev�kenys�g�vel k�zvetlen�l �ssze nem f�gg� beszerz�sek eset�n is jogosult lefolytatni k�zbeszerz�si elj�r�st. Az pedig egy�rtelm�, hogy aj�nlatk�r� lefolytatott egy k�zbeszerz�si elj�r�st, �gy a Kbt. 2. � (5) bekezd�se alapj�n a Kbt. rendelkez�sei vonatkoznak r�.
A D�nt�bizotts�g nem fogadta el aj�nlatk�r�nek az arra vonatkoz� hivatkoz�s�t sem, hogy mind�ssze a projekt olyan szem�lyi �tstruktur�l�d�s�r�l van sz�, amelyben az addigi alv�llalkoz� l�p a f�v�llalkoz� hely�be, �gy nem indokolt k�zbeszerz�si elj�r�s lefolytat�sa. Ezzel kapcsolatban a D�nt�bizotts�g az al�bbiakra k�v�n r�mutatni.
A Kbt. rendelkez�sei r�szletesen meghat�rozz�k, hogy mely szem�lyek, szervezetek mely beszerz�sei tartoznak k�telez�en a Kbt. hat�lya al�. A Kbt. rendelkez�sei a 25. � �rtelm�ben k�gensek, �gy csak abban az esetben nem k�telez� k�zbeszerz�si elj�r�s lefolytat�sa, ha az az al�li mentess�get a Kbt. kifejezetten kimondja.
Aj�nlatk�r� beszerz�s�t m�g a Kbt. hat�lyba l�p�se el�tt ind�totta meg, a beszerz�s�re kor�bban k�zbeszerz�si elj�r�st nem folytatott le.
Azonban m�r a Kbt. hat�lya alatt k�vetkezett be azon beszerz�si ig�nye, hogy a f�lbeszakadt projekt folytat�sra, befejez�sre � ker�lj�n. Ez a beszerz�si ig�ny pedig a Kbt. � fentiekben id�zett rendelkez�se alapj�n � a Kbt. k�telez� hat�lya al� tartozik. �gy abban az esetben, ha aj�nlatk�r� szabad bel�t�sa szerint v�laszthatn� meg az �j teljes�t� szem�lyt, az egy�rtelm�en a Kbt. hat�lya al�li kib�j�sra teremthetne lehet�s�get. A jogalanyv�ltoz�s a szerz�d�sben ilyen esetekben nem ny�jt alapot arra, hogy a k�zbeszerz�si elj�r�s lefolytat�sa mell�zhet� legyen. A polg�ri jogban ismert engedm�nyez�si szerz�d�s ezen fajt�ja nem p�tolja, p�tolhatja az elj�r�s lefolytat�s�t.
A konkr�t esetben ann�l is ink�bb nem, mert aj�nlatk�r� �s az IBM az 1997. december 11-�n megk�t�tt szerz�d�st a 2001. december 18-i egyezs�gben megsz�ntette. Akad�ly�t k�pezi a k�zbeszerz�si elj�r�s mell�z�s�nek az is, hogy ha kism�rt�kben is, de m�dosult a k�zbeszerz�s t�rgya. A 2001. december 21-�n megk�t�tt szerz�d�s �rtelm�ben ugyanis a rendszer a n�met RailBrowser komponenssel val�sul meg.
A D�nt�bizotts�g m�sodlagosan azt vizsg�lta, hogy fenn�llnak-e a Kbt. 70. � (1) bekezd�s b) pontj�ban meghat�rozott felt�telek.
A Kbt. 26. � (1) bekezd�se alapj�n a k�zbeszerz�si elj�r�s ny�lt, megh�v�sos, illet�leg t�rgyal�sos elj�r�s lehet. Megh�v�sos, vagy t�rgyal�sos elj�r�sra csak akkor ker�lhet sor, ha azt e t�rv�ny megengedi.
A t�rgyal�sos elj�r�s vonatkoz�s�ban ezen megenged� szab�lyokat a Kbt. 70. �-a tartalmazza.
A Kbt. 70. � (1) bekezd�s b) pontja szerint:
"Az aj�nlatk�r� t�rgyal�sos elj�r�st alkalmazhat �rubeszerz�s, �p�t�si beruh�z�s, illetve szolg�ltat�s megrendel�se eset�n, ha a szerz�d�st m�szaki, technikai saj�toss�gok, m�v�szeti szempontok, vagy kiz�r�lagos jogok v�delme miatt kiz�r�lag egy meghat�rozott szem�ly k�pes teljes�teni."
A D�nt�bizotts�g az al�bbi indokokra tekintettel meg�llap�totta, hogy a hirdetm�ny k�zz�t�tele n�lk�li t�rgyal�sos elj�r�s lefolytat�s�nak t�rv�nyi felt�telei k�z�l a kiz�r�lagos jogok v�delme fenn�ll.
A felek becsatolt�k az arra vonatkoz� igazol�st, hogy az eredeti szerz�d�sben a beszerz�s t�rgy�t k�pez� KURS'90 informatikai rendszer a Deutsche Bahn, a N�met Vasutak Rt. tulajdona. Mint tulajdonos a KURS'90 haszn�lati jog�nak harmadik szem�ly r�sz�re t�rt�n� �tad�s�t kiz�r�lag a TLC-re, a 100%-ban tulajdon�ban �ll� le�nyv�llalat�ra ruh�zta �t. Tartalmazza az igazol�s, hogy a TLC-n k�v�l m�s c�gekt�l harmadik szem�lyek nem szerezhetik meg a KURS'90 haszn�lati jog�t. A D�nt�bizotts�g �ll�spontja szerint erre a kiz�r�lagos jogra �s az ennek �rv�nyes�l�s�t biztos�t� szerz�i jogi szab�lyokra tekintettel meg�llap�that�, hogy fenn�ll a Kbt. 70. � (1) bekezd�s b) pontj�ban meghat�rozott olyan kiz�r�lagos jog, amelyek v�delme miatt kiz�r�lag egy meghat�rozott szem�ly, a TLC k�pes a teljes�t�sre.
Ezen kiz�r�lagos jogok indokolj�k azt is, hogy a teljes�t�st a TLC folytathatja, ugyanis a specifik�ci�s okm�nyban a KURS'90 rendszer adapt�ci�j�t v�gezt�k el, kezdt�k meg a teljes�t�st, �gy annak v�grehajt�s�hoz szint�n sz�ks�ges a kiz�r�lagos jog jogosultj�nak a hozz�j�rul�sa.
A D�nt�bizotts�g m�sodsorban � figyelemmel a jogorvoslati kezdem�nyez�sben foglaltakra � vizsg�lta az aj�nlati felh�v�s jogszer�s�g�t �s az ahhoz kapcsol�d� jogszab�lyi rendelkez�seket.
A Kbt. 71/B. � (1) �s (2) bekezd�se az al�bbiakat mondja ki:
"(1) A hirdetm�ny k�zz�t�tele n�lk�li t�rgyal�sos elj�r�s � a (3) bekezd�s szerinti eset kiv�tel�vel � aj�nlati felh�v�s kik�ld�s�vel kezd�dik. Az aj�nlati felh�v�snak a 71. �-�nak (4) bekezd�s�ben foglaltakon k�v�l tartalmaznia kell a t�rgyal�sos elj�r�s 70. � szerinti jogc�m�t, azt, hogy az aj�nlatk�r� ig�nyli-e az �r�sbeli aj�nlatt�telt, valamint a 9. sz�m� mell�klet 2. d), 3., 4., 8., 9. a)�c) �s 11. pontjaiban foglaltakat, tov�bb� a 34. � (3) bekezd�s�ben foglaltakat, ha az aj�nlatk�r� az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlatot k�v�nja v�lasztani.
(2) A hirdetm�ny k�zz�t�tele n�lk�l indul� t�rgyal�sos elj�r�s megkezd�sekor meg kell k�ldeni a Bizotts�g eln�ke r�sz�re � telefaxon is � az aj�nlati felh�v�st, tov�bb� a megh�vni k�v�nt szervezetek (szem�lyek) nev�r�l, sz�khely�r�l, valamint a t�rgyal�sos elj�r�s alkalmaz�s�t megalapoz� k�r�lm�nyekr�l sz�l� t�j�koztat�st."
A D�nt�bizotts�g meg�llap�totta, hogy aj�nlatk�r� megs�rtette a Kbt. 71/B. � (2) bekezd�s�t.
Aj�nlatk�r� 2001. december 14-�n ind�totta meg az elj�r�st az aj�nlati felh�v�sa kik�ld�s�vel az aj�nlatt�telre felh�vott TLC r�sz�re. Azonban a 71/B. � (2) bekezd�se k�telez� el��r�sa ellen�re ekkor nem k�ldte meg a D�nt�bizotts�g eln�ke r�sz�re sem faxon, sem postai �ton a felh�v�s�t �s a t�j�koztat�j�t, hanem csak a szerz�d�sk�t�s megt�rt�nt�t k�vet�en, 2002. janu�r 2-�n adta post�ra �s az janu�r 4-�n �rkezett meg a D�nt�bizotts�g eln�ke r�sz�re.
A fenti indokokra tekintettel a D�nt�bizotts�g a Kbt. 76. � (1) bekezd�s�ben meghat�rozott hat�sk�r�ben elj�rva a Kbt. 88. � (1) bekezd�s d) pontja alapj�n meg�llap�totta, hogy aj�nlatk�r� megs�rtette a Kbt. 71/B. � (2) bekezd�s�t.
A D�nt�bizotts�g tekintettel arra, hogy aj�nlatk�r� k�zbeszerz�si elj�r�s�nak jogalapja fenn�llt, ezen elj�r�si jogszab�lys�rt�s meg�llap�t�s�n k�v�l tov�bbi jogk�vetkezm�nyek alkalmaz�s�t kiv�telesen mell�zte.
A b�r�s�gi jogorvoslatot a Kbt. 89�90. �-a biztos�tja.
Budapest, 2002. febru�r 27.
Dr. Nagy Gizella s. k., F�bi�n P�ter s. k.,
k�zbeszerz�si biztos k�zbeszerz�si biztos
Dr. Bank� �gnes s. k.,
k�zbeszerz�si biztos