KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2726)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.27/12/2002.
Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a MÁV Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Döntőbizottság elnöke) a MÁV Rt. (1062 Budapest, Andrássy út 73–75., képviseli: dr. Jánosi Imre vezető jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "a MÁV Rt. vállalati integrált menetjegy-eladási, helybiztosítási és utastájékoztatási információs rendszer (MHR) modulok beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen előterjesztett jogorvoslati kezdeményezésének helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. tv. (továbbiakban: Kbt.) 71/B. § (2) bekezdését.
A felek viselik az eljárással felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel lehet kérni a Fővárosi Bíróságtól. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek nyilatkozatai és az általuk csatolt igazolások alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Népszabadság 1995. augusztus 12. számában tett közzé belföldi versenytárgyalás meghirdetésére vonatkozó felhívását integrált számítógépes információs rendszerek szállítására és a beruházás hitel alapján történő finanszírozására. A felhívás szerint az ajánlat tárgya:
"A) A MÁV Rt. integrált gazdálkodásirányítás információs rendszerének (GIR) kialakítása.
B) A MÁV Rt. menetjegy-eladási, helybiztosítási és utastájékoztatási információs rendszerének (MHR) kialakítása."
Meghatározta, hogy ajánlattevők feladata: "integrált számítógépes információs rendszer(ek) szállítása, a MÁV Rt. sajátosságainak megfelelő magyar nyelvű adaptációja, az adaptációt követő üzembe helyezése, a szükséges hardwer és alapszoftver eszközbázis szállítása és installálása, az adatátviteli kapacitásigény meghatározása, az adathálózat méretezése, ezt követően a MÁV Rt. jelenlegi X 25-ös hálózatának (amelyen a rendszerek üzemeltetése előirányzott) bővítése a szükséges adathálózati elemekkel. A MÁV Rt. teljes körűen átadott és üzembe helyezett komplett számítógépes rendszer(ek)re vár ajánlatot."
Ajánlatkérő meghatározta, hogy az ajánlott rendszereknek mely modulokat kell tartalmazniuk, ezek az MHR-rendszerben az alábbiak voltak:
- menetjegyeladás a belföldi forgalomban,
- menetjegyeladás a nemzetközi forgalomban,
- helybiztosítás a belföldi forgalomban,
- helybiztosítás a nemzetközi forgalomban,
- utastájékoztatás.
Az ajánlattételi határidőt 1995. november 15-ében állapította meg.
Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított, ez tartalmazta az ajánlatok benyújtásával kapcsolatos tartalmi és formai előírásokat, ajánlatkérő követelményeit és az általános szerződési feltételeket.
A dokumentáció 1.3.1.B pontjában az MHR-rendszer moduljaival szemben támasztott követelményeket kiegészítette még az alábbiakkal:
- menetrendi és díjszabási információk szolgáltatása,
- bevételek teljes körű leszámolása,
- statisztikai adatszolgáltatás,
- kapcsolódó területek: forgalomtervezés és menetrendszerkesztés támogatása, egyéb szolgáltatások.
A dokumentáció 1.4. pontjában a vállalkozás terjedelmét, a feladatokat az alábbiak szerint határozta meg:
- a megvalósításhoz szükséges tervek készítése, (helyzetfeltárás, -elemzés, -tervezés),
- felhasználói programcsomag szállítása: adaptáció, próbaüzem a MÁV Rt. hálózatának meghatározott részén, bevezetés a MÁV Rt. teljes hálózatán, végleges üzembe helyezés, felhasználói programcsomag fejlesztéséhez szükséges fejlesztő eszközök szállítása, installálása,
- hardwereszközök szállítása, installálása,
- alapszoftver eszközök szállítása és installálása,
- adathálózat méretezése, eszközrendszerének szállítása, telepítése, üzembe helyezése az adatvégberendezés kapcsolási pontjáig,
- oktatás,
- szoftverkövetés,
- garancia.
Ajánlatkérő a dokumentáció 2.1. pontjában kizárta a részajánlattétel lehetőségét, akként rendelkezett, hogy a teljesítésre egyetlen felelős fővállalkozóval kíván szerződést kötni. Előírta azt is, hogy a nyertes vállalkozónak rendelkeznie kell magyarországi képviselettel abban az esetben, ha a cég több mint 51%-ban nincs magyar tulajdonban.
Ajánlatkérő 1995. szeptember 14-én módosította a felhívását, illetőleg a dokumentációját. A módosítás egyik leglényegesebb pontja az volt, hogy lehetővé tette az ajánlattevők részére, hogy a GIR- és az MHR-rendszerek szállítására és a hálózatbővítésre külön-külön is tegyenek ajánlatot, azaz biztosította a részajánlattétel lehetőségét.
Az ajánlattételi határidőig 6 cég nyújtotta be az ajánlatát, két ajánlat érvénytelenítésre került. Érvényes ajánlatot nyújtott be: az ICR, a Siemens, az Andersen Consulting és az IBM. Mindannyian mind a három részre tettek ajánlatot.
Az IBM ajánlatát konzorciumi formában tette meg. Az egyik alvállalkozó a Deutsche Bahn (Német Vasutak Rt.) 100%-os tulajdonában lévő leányvállalata – a TLC volt. A TLC feladatát képezte az MHR rendszer megvalósítása, valamint a többi részre is kiterjedően a vasútszakmai koordinálás. Az MHR rendszerre a Német Vasutak Rt. szellemi tulajdonát képező KURS'90 rendszert ajánlották meg, amelynek hasznosítási jogával a TLC rendelkezik kizárólagosan. A rendszer az alábbi elemeket foglalta magába:
1. menetrendi információ – KURS'90-EVA
A német vasutak ezen rendszere, tartalmazza valamennyi megálló földrajzi információját és ezek összeköttetéseit, melyek a keresés alapjául szolgálnak. Kiterjed mind a belföldi, mind a nemzetközi menetrendi információadásra, csak azok adatbázisa különböző.
2. helybiztosítás – KURS'90-EPA
A német vasutak KURS'90-EPA rendszere biztosítja mind a nemzetközi, mind a belföldi helyfoglalást.
3. menetjegyeladás TIS-P
Ezzel kapcsolatban az ajánlatukban előadták, hogy a német rendszer adaptációjaként 1990 óta a TLC támogatásával hozták létre az osztrák vasutaknál az új jegyeladási rendszert, a TIS-P-t. A hardwer komplett kicserélése mellett kb. 160 pályaudvaron került bevezetésre univerzális jegypénztár, további 70 kisebb pályaudvarnak pedig a csatlakozását biztosítják terminálok segítségével egy-egy értékesítési szerverhez.
A menetjegyeladás kiterjed a belföldi menetjegy eladásra (FIN) és a nemzetközi menetjegy eladásra (FAUS).
Ajánlatkérő a tárgyalásokat követően meghozott döntése szerint a GIR-rendszer vonatkozásában az ICR, az adathálózat vonatkozásában a Siemens, míg az MHR-rendszer vonatkozásában az IBM lett az eljárás nyertese.
Ajánlatkérő és az IBM Magyarország Kft. 1997. december 11-én kötötte meg az eljárást lezáró szerződést az MHR rendszer megvalósítására.
A szerződés 8.1. pontja szerint TLC-nek, mint alvállalkozónak, a szolgáltatása az MHR megvalósítása, az MHR projekt vasút-rendszertechnikai integrálása.
Az alapszerződéshez A–G-ig terjedő mellékletek tartoztak. Az "A" melléklet 3.1. pontjában az ajánlatkérő részére szállítandó rendszer komponensei az alábbiak szerint kerültek meghatározásra:
- FAUS Nemzetközi menetjegy-értékesítés,
- FIN Belföldi menetjegy-értékesítés,
- EPA Helyfoglalás,
- EVA Menetrendi és díjszabási információs rendszer
- STAT Statisztika.
A felek az "A" mellékletben rögzítették az ajánlatkérőnek a szállítandó rendszerrel szemben támasztott speciális követelményeit és abban állapodtak meg, hogy a specifikációs szakaszban, az adaptáció során határozzák meg a már működő rendszernek a magyarországi, illetőleg ajánlatkérői követelményeknek való megfelelése érdekében a végrehajtandó feladatokat.
Az "F" melléklet tartalmazza az ajánlatkérő és a TLC által 1997. december 11-én aláírt licencia szerződést. Ennek preambuluma kimondja, hogy az univerzális szolgáltatás elérése érdekében a német vasutak által kifejlesztett helyfoglalási rendszert (EPA) és menetrend-információs rendszert (EVA) is be kell építeni az értékesítési rendszerbe. Ennek célja, hogy a TIS-P jelenlegi funkcióit az osztrák vasutaknál jelenleg felhasznált verzióban vegyék át. E megállapodásban a TLC-, a TIS-P-, az EPA- és az EVA-rendszerek hasznosítási jogát ruházta át ajánlatkérőre.
A megkötött rendszerintegrációs szerződés a "G" melléklet 1998. március 25-i aláírásával lépett hatályba. Ez a melléklet a beszerzés pénzügyi fedezetére, a fizetési feltételekre és az ezzel kapcsolatos kérdésekre vonatkozott. Ezt követően 1998. április 1-jétől indult meg a beszerzés teljesítése.
Ajánlatkérő 1998 decemberében fogadta el első részteljesítésként a TLC által kidolgozott, a rendszerek adaptációjára vonatkozó specifikációs dokumentumot.
Beszerzésre, telepítésre és installálására került a fejlesztői környezet a központi és azt kiegészítő hardwer- és szoftverelemek.
2000 márciusáig a felek között további a TLC által megvalósított részteljesítések voltak. Ennek eredményeként a FAUS-, az EPA- és az EVA-modulok 40%-os mértékű teljesítését ismerte el az ajánlatkérő.
Ajánlatkérő a TLC szakmai felügyelete mellett elvégezte az adatfeltöltést. A szállítási és üzembe helyezési terv szerint az önálló funkcionalitással bíró részszállítások fokozatosan történtek volna meg. Az első ilyen részszállítás 1999 szeptemberében lett volna esedékes a nemzetközi menetjegyeladási modul üzembe helyezésével. Ajánlatkérő a felajánlott modult nem fogadta el, mert az átadás-átvételi eljárás többszöri próbálkozás ellenére sem volt eredményes. 2000 májusára vált világossá, hogy az IBM Magyarország Kft. a megkezdett módon nem tud eleget tenni a szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítéseinek.
Az IBM Magyarország Kft. kérelmére 2000 augusztusában a szerződés teljesítését felfüggesztették, ezt követően újabb részteljesítés már nem történt.
Az IBM Magyarország Kft. a 2000. október 17-én kelt levelében tájékoztatta az ajánlatkérőt arról, hogy kész a hozzájárulását adni – megfelelő feltételek mellett – ahhoz, hogy szerződésben a helyére a TLC vagy a Német Vasutak Rt. lépjen.
A TLC és az IBM Magyarország Kft. 2000. december 28-án írta alá a megállapodását arról, hogy a KURS'90 rendszer az IBM bevonása nélkül valósuljon meg a MÁV Rt. és a TLC által megkötendő külön megállapodás alapján. Rendelkeztek továbbá az egymás közötti függő jogviszonyok megszüntetéséről, a pénzügyi, illetve egyéb teljesítések elszámolásáról is. Ajánlatkérő és az IBM Magyarország Kft. 2001. december 18-án egyezséget kötött. Ennek 1. pontjában közös megegyezéssel megszüntették az 1997. december 11-én az MHR projektre létrejött megállapodást és lezárták a függő jogviszonyokkal kapcsolatos kérdéseket.
Az egyezség 5. pontjában az IBM kijelentette; hogy nincs kifogása az ellen, hogy a MÁV és a TLC megállapodást kössön a német vasutak rendszerének a MÁV-nál történő megvalósítására.
Ajánlatkérő 2001. december 14-én készítette el ajánlati felhívását a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontjára alapított hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásra. A beszerzés tárgyát a félbeszakadt MHR-rendszer folytatása, teljesítése képezte. Ajánlattételre hívta fel a TLC-t.
Az ajánlattételi határidőt 2001. december 21-ben állapította meg azzal, hogy ez egyben az első tárgyalás időpontja is. Eredményhirdetés időpontjaként az utolsó tárgyalás időpontját rögzítette, azzal, hogy legkésőbb 2002. január 31-e. Előírta, hogy a jelentkezés módja a szerződéstervezet megküldése.
Ajánlatkérő a felhívását 2001. december 14-én meg is küldte a TLC részére.
A TLC 2001. december 20-án nyújtotta be. Ajánlatkérő bontási eljárást nem tartott, az ajánlat benyújtása után közvetlenül szóbeli tárgyalásokat folytattak és 2001. december 21-én aláírták az eljárást lezáró rendszerintegrációs szerződést.
A szerződés "A" mellékletében rendelkeztek a felek a TLC feladatköréről és a megvalósítási ütemtervről. Az "A" melléklet 1. fejezetében kimondták, hogy a TLC az MHR-projekt keretében a KURS'90 programjai alapján végzi a teljesítést, a testreszabási adaptációs munkát. Az MHR-rendszer komponenseiként az alábbiakat tüntették fel: törzsadatok (P adatbázis), EPA, EVA, FIN FAUS, Rail Server/GS (általános interfész), RailBrowser, továbbá tartalmazta a pénztár/bizonylatkezelési és a statisztikai modulokat is.
A RailBrowser komponenst az alábbiakkal indokolták:
"Az MHR értékesítési végkészülékeken található (windows technikájú) szoftver, grafikus felülettel a vasúti termékek eladására. Az alkalmazás folyamatorientált, ami az egyes üzleti tranzakciókat, eseménytétel (szegmens) formájában képezi le."
Ajánlatkérő 2002. január 2-án adta postára a Döntőbizottság elnöke részére a tájékoztatóját arról, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást kíván lefolytatni az MHR-projekt megvalósítására. A tájékoztató január 4-én érkezett meg.
Ebben előadta, hogy 1995. augusztus 12-én nyilvános versenytárgyalást hirdetett az MHR-rendszer megvalósítására, már működő kész rendszer adaptálását kérte. 1997. december 11-én kötötte meg az eljárást lezáró szerződést az IBM Magyarország Kft.-vel. Valójában a szakmai teljesítést az alvállalkozó, a TLC biztosította. A projekt munkálatai 1998. április 1-jén kezdődtek meg, a teljesítés végső határidejét pedig 2001 júniusában határozták meg. Elkészült a kivitelezés alapjául szolgáló specifikációs dokumentum, amelyet ajánlatkérő 1998 decemberében elfogadott. Ennek alapján kiépítésre került a fejlesztői rendszer valamennyi szükséges hardwer- és szoftvereleme, és megkezdődött a rendszer kivitelezése. Az első részszállítás 1999 szeptemberében lett volna esedékes, azonban ajánlatkérő a nemzetközi menetjegyeladási modult nem tudta elfogadni, mert az üzembe helyezés többszöri próbálkozás ellenére is eredménytelen maradt. 2000 májusára vált világossá, hogy az IBM Magyarország Kft. nem tudja teljesíteni a szerződésben vállalt kötelezettségét.
Az IBM Magyarország Kft. 2000 októberében tájékoztatta arról, hogy kész beleegyezni a MÁV Rt.-vel megkötött szerződése megszüntetésébe és megengedi, hogy az addigi alvállalkozó a TLC lépjen a helyébe a projekt folytatása, befejezése érdekében. 2001 januárjában értesítették arról is, hogy a TLC és az IBM Kft. megállapodásban rendezte az egymás közötti elszámolását.
Ajánlatkérő az eljárásfajta választását azzal indokolta, hogy a TLC a projekt teljesítése során számos olyan feladatot elvégzett, amelyekre kiterjed a szerzői joga. Gyakorlatilag a félbemaradt projekt alvállalkozó általi folytatásáról van szó, ez az alvállalkozó a projekt megvalósításában végig meghatározó szerepet játszott és játszik. Hivatkozott arra is, hogy a projekt finanszírozása külföldi bank közreműködésével valósul meg, amelynek feltétele a TLC részvétele.
Előadta, hogy a projekt átstrukturálásával a projekt olyan lényeges eleme változik meg, amely szükségessé tette a Kbt. előírásaira tekintettel hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatását.
A Döntőbizottság elnöke 2002. január 18-án jogorvoslati eljárást kezdeményezett ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételek megléte a rendelkezésre bocsátott iratokból nem állapítható meg egyértelműen. Erre tekintettel indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának, illetve az ajánlati felhívás jogszerűségének a vizsgálatát.
Ajánlatkérő írásbeli és tárgyaláson tett szóbeli észrevételében kiegészítette a tájékoztatást.
Rámutatott arra, hogy ajánlatkérőnek mind az eredeti versenytárgyalásos eljárása, mind a jelenlegi közbeszerzési eljárása arra irányult, hogy már működő MHR-rendszer kerüljön megvételre és annak az adaptációja történjen meg az ajánlatkérő igényeinek megfelelően. A versenytárgyalás eredményeként létrejött szerződés a Német Vasutak Rt.: KURS'90 rendszerének átvételére vonatkozott, ebben az osztrák rendszernek az eleme csak az volt, hogy a belföldi helyi menetjegy-árusítás vonatkozásában vették volna át az Ausztriában működő állomási készülékeket, illetőleg nyomtatókat.
A rendszer a kizárólagos tulajdonosa Német Vasutak Rt., a TLC – amely a Német Vasutak Rt. 100%-os tulajdonában álló leányvállalata – rendelkezik kizárólagosan hasznosítási jog átruházásával.
Az eredeti szerződésben a TLC ugyan alvállalkozóként vett részt, azonban az ajánlat e részében, azaz az MHR-projekt vonatkozásában teljes egészében a TRC végezte a projekt irányítását, szervezését, bonyolítását. Álláspontja szerint az is alátámasztja az eljárás jogalapját, hogy a TLC részéről olyan részteljesítések történtek, amelyek szintén a TLC szellemi tulajdonát képezik – pl. a specifikációs dokumentum –, továbbá fennállnak olyan műszaki-technikai sajátosságok, amelyek miatt a munkát kizárólag a TLC folytathatja.
Ugyanakkor utalt arra is, hogy beszerzése nem tartozik a Kbt. kötelező hatálya alá. A Kbt. 2. § (2) bekezdése értelmében ugyanis ajánlatkérőnek, mint az 1. § e) pontja alá eső szervezetnek kizárólag a közszolgáltató tevékenységével közvetlenül összefüggő beszerzése esetén áll fenn kötelezettsége közbeszerzési eljárás lefolytatására. A menetjegyeladás, a helybiztosítás, az utastájékoztatás ugyanolyan tevékenység, amely közvetlenül összefügg a közszolgáltató tevékenységével, azonban a jelen eljárás tárgyát képező információs rendszer beszerzése nélkül is a most meglévő eszközei, rendszerei felhasználásával hosszú időn keresztül folytathatná közszolgáltató tevékenységét.
Megítélése szerint, ha történt is apróbb eljárási szabálysértés az nem befolyásolja azt, hogy érdemben megalapozottan döntött a projekt folytatásáról. Egyébként is a TLC-nek fővállalkozóvá átminősítése, nem teszi szükségessé közbeszerzési eljárás lefolytatását, inkább "biztonsági, tájékoztató jellegű" okok miatt folytatták le az eljárást.
Egyéb érdekeltként a TLC előadta, hogy a Német Vasutak Rt. 100%-os tulajdonában álló leányvállalata. A német KURS'90 rendszer szellemi tulajdonjogával a Német Vasutak Rt., míg annak hasznosítási jogával kizárólagosan ő rendelkezik. Ezt a rendszert Németországon kívül több országban is alkalmazzák már, köztük Ausztriában is, melyet szintén közreműködésével adaptáltak. Különbözőség a helyi menetjegyek állomáson történő értékesítésében mutatkozik.
Az eredetileg megkötött szerződés alapján az MHR-rendszer vonatkozásában a TLC készítette el a specifikációs dokumentumot, ebben az adaptációnak megfelelően meghatározták a végrehajtandó feladatokat. Ennek a végrehajtása megkezdődött, három komponens: az EPA, az EVA és a FAUS vonatkozásában 40%-os készültségi fokot értek el, így figyelemmel szerzői jogára, továbbá a félbemaradt részteljesítésre, megítélése szerint jogszerű a teljesítés általa való folytatása. Az IBM-mel kapcsolatos jogviszonyukat megszüntették, az azzal kapcsolatos kérdéseket véglegesen lezárták.
A Döntőbizottság elsődlegesen – figyelemmel az ajánlatkérő észrevételére – azt vizsgálta, hagy ajánlatkérő beszerzése a Kbt. hatálya alá tartozik-e.
A Kbt. 2. § (2) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
"Az 1. § e) pontjában szereplő szervezet kizárólag a közszolgáltató tevékenységével közvetlenül összefüggő közbeszerzése tekintetében köteles e törvény szabályai szerint eljárni. A közszolgáltató tevékenységgel közvetlenül összefügg a közbeszerzés, ha annak tárgya nélkül a közszolgáltató tevékenységet nem lehetne ellátni."
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy ajánlatkérő beszerzése a Kbt. hatálya alá tartozik.
Ajánlatkérő beszerzése menetjegyeladásra, helybiztosításra és utastájékoztatási információs rendszerre vonatkozik. Ajánlatkérő közszolgáltató tevékenysége a menetjegyeladás, a helybiztosítás, az utastájékoztatás, így a közvetlen összefüggés egyértelműen megállapítható. Annak a körülménynek pedig, hogy jelenleg is van már erre a közszolgáltató tevékenységére egy rendszere, nincs relevanciája, hiszen a jövőben ez a rendszer lép helyébe.
Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő egyébként a Kbt. 2. § (4) bekezdés b) pontja alapján a közszolgáltató tevékenységével közvetlenül össze nem függő beszerzések esetén is jogosult lefolytatni közbeszerzési eljárást. Az pedig egyértelmű, hogy ajánlatkérő lefolytatott egy közbeszerzési eljárást, így a Kbt. 2. § (5) bekezdése alapján a Kbt. rendelkezései vonatkoznak rá.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérőnek az arra vonatkozó hivatkozását sem, hogy mindössze a projekt olyan személyi átstrukturálódásáról van szó, amelyben az addigi alvállalkozó lép a fővállalkozó helyébe, így nem indokolt közbeszerzési eljárás lefolytatása. Ezzel kapcsolatban a Döntőbizottság az alábbiakra kíván rámutatni.
A Kbt. rendelkezései részletesen meghatározzák, hogy mely személyek, szervezetek mely beszerzései tartoznak kötelezően a Kbt. hatálya alá. A Kbt. rendelkezései a 25. § értelmében kógensek, így csak abban az esetben nem kötelező közbeszerzési eljárás lefolytatása, ha az az alóli mentességet a Kbt. kifejezetten kimondja.
Ajánlatkérő beszerzését még a Kbt. hatályba lépése előtt indította meg, a beszerzésére korábban közbeszerzési eljárást nem folytatott le.
Azonban már a Kbt. hatálya alatt következett be azon beszerzési igénye, hogy a félbeszakadt projekt folytatásra, befejezésre – kerüljön. Ez a beszerzési igény pedig a Kbt. – fentiekben idézett rendelkezése alapján – a Kbt. kötelező hatálya alá tartozik. Így abban az esetben, ha ajánlatkérő szabad belátása szerint választhatná meg az új teljesítő személyt, az egyértelműen a Kbt. hatálya alóli kibújásra teremthetne lehetőséget. A jogalanyváltozás a szerződésben ilyen esetekben nem nyújt alapot arra, hogy a közbeszerzési eljárás lefolytatása mellőzhető legyen. A polgári jogban ismert engedményezési szerződés ezen fajtája nem pótolja, pótolhatja az eljárás lefolytatását.
A konkrét esetben annál is inkább nem, mert ajánlatkérő és az IBM az 1997. december 11-én megkötött szerződést a 2001. december 18-i egyezségben megszüntette. Akadályát képezi a közbeszerzési eljárás mellőzésének az is, hogy ha kismértékben is, de módosult a közbeszerzés tárgya. A 2001. december 21-én megkötött szerződés értelmében ugyanis a rendszer a német RailBrowser komponenssel valósul meg.
A Döntőbizottság másodlagosan azt vizsgálta, hogy fennállnak-e a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos, vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerint:
"Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha a szerződést műszaki, technikai sajátosságok, művészeti szempontok, vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni."
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatásának törvényi feltételei közül a kizárólagos jogok védelme fennáll.
A felek becsatolták az arra vonatkozó igazolást, hogy az eredeti szerződésben a beszerzés tárgyát képező KURS'90 informatikai rendszer a Deutsche Bahn, a Német Vasutak Rt. tulajdona. Mint tulajdonos a KURS'90 használati jogának harmadik személy részére történő átadását kizárólag a TLC-re, a 100%-ban tulajdonában álló leányvállalatára ruházta át. Tartalmazza az igazolás, hogy a TLC-n kívül más cégektől harmadik személyek nem szerezhetik meg a KURS'90 használati jogát. A Döntőbizottság álláspontja szerint erre a kizárólagos jogra és az ennek érvényesülését biztosító szerzői jogi szabályokra tekintettel megállapítható, hogy fennáll a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott olyan kizárólagos jog, amelyek védelme miatt kizárólag egy meghatározott személy, a TLC képes a teljesítésre.
Ezen kizárólagos jogok indokolják azt is, hogy a teljesítést a TLC folytathatja, ugyanis a specifikációs okmányban a KURS'90 rendszer adaptációját végezték el, kezdték meg a teljesítést, így annak végrehajtásához szintén szükséges a kizárólagos jog jogosultjának a hozzájárulása.
A Döntőbizottság másodsorban – figyelemmel a jogorvoslati kezdeményezésben foglaltakra – vizsgálta az ajánlati felhívás jogszerűségét és az ahhoz kapcsolódó jogszabályi rendelkezéseket.
A Kbt. 71/B. § (1) és (2) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
"(1) A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás – a (3) bekezdés szerinti eset kivételével – ajánlati felhívás kiküldésével kezdődik. Az ajánlati felhívásnak a 71. §-ának (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti jogcímét, azt, hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt, valamint a 9. számú melléklet 2. d), 3., 4., 8., 9. a)–c) és 11. pontjaiban foglaltakat, továbbá a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani.
(2) A hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás megkezdésekor meg kell küldeni a Bizottság elnöke részére – telefaxon is – az ajánlati felhívást, továbbá a meghívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, székhelyéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást."
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 71/B. § (2) bekezdését.
Ajánlatkérő 2001. december 14-én indította meg az eljárást az ajánlati felhívása kiküldésével az ajánlattételre felhívott TLC részére. Azonban a 71/B. § (2) bekezdése kötelező előírása ellenére ekkor nem küldte meg a Döntőbizottság elnöke részére sem faxon, sem postai úton a felhívását és a tájékoztatóját, hanem csak a szerződéskötés megtörténtét követően, 2002. január 2-án adta postára és az január 4-én érkezett meg a Döntőbizottság elnöke részére.
A fenti indokokra tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 71/B. § (2) bekezdését.
A Döntőbizottság tekintettel arra, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának jogalapja fennállt, ezen eljárási jogszabálysértés megállapításán kívül további jogkövetkezmények alkalmazását kivételesen mellőzte.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89–90. §-a biztosítja.
Budapest, 2002. február 27.
Dr. Nagy Gizella s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bankó Ágnes s. k.,
közbeszerzési biztos
