KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2728)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.43/11/2002.
Tárgy: a Daimler-Chrysler Rail Systems MÁV Kft. jogorvoslati kérelme a G. Tim-Co. Kft. ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Daimler Chrysler Rail Systems MÁV Kft. (2120 Dunakeszi, Állomás sétány 19., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a G. Tim-Co. Vasúti Jármű Műszaki Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (1087 Budapest, Kerepesi út 16., a továbbiakban: kérelmezett) ellen kezdeményezett, a Döntőbizottság elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettél a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A MÁV Rt. képviseletében a MÁV Rt. Gépészeti Szakigazgatóság 2001. október 31-én részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 44. számában gyorsított eljárás megindítására "a MÁV Rt. állagába tartozó különféle sorozatú személyszállító vasúti kocsik dokumentációiban meghatározott mennyiségű fővizsga szintű, megelőző jellegű tervszerű karbantartásának, valamint az üzembiztonsággal összefüggő, váratlan meghibásodások javításának elvégzése" tárgyában. A 3. b) pont szerint a javításokat az ajánlattevők telephelyén kell elvégezni. Ugyanitt a c) pont azt tartalmazta, hogy részajánlat is tehető a meghirdetett kocsisorozatok szerinti bontásban. A 6. a) pont szerint a részvételi jelentkezés határideje a közzététel napját követő első naptól számított 15. nap, míg a 7. pont szerint a részvételi jelentkezésekkel kapcsolatos eredményhirdetés időpontja a közzététel napját követő első munkanaptól számított 19. nap.
A felhívás 9. pontja tartalmazta a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket. A 10. a) pont szerint mind a részvételi jelentkező mind a 10%-ot meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozó esetében a jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontja:
- pénzügyi, gazdasági helyzete, fizetőképessége, kiegyensúlyozott pénzügyi gazdálkodása,
- műszaki-technikai felszereltsége,
- megfelelő referenciái,
- minőségbiztosítási rendszer akkreditált tanúsító általi tanúsítása.
A 10. b) pont tartalmazta a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait az alábbiak szerint:
- a részvételre jelentkezőnek:
- a folyószámlát vezető pénzintézettől származó nyilatkozat szerint számláján nincs rendszeres pénzforgalom, vagy
- 1 évre visszamenőleg a banki nyilatkozat olyan információt tartalmaz, hogy a fizetési kötelezettségeinek a részvételre jelentkező ismételten nem tett eleget, vagy
- a csatolt 1999. és 2000. évi mérlegek szerint éves nettó árbevétele nem éri el a 100 M Ft-ot,
- a részvételre jelentkező nem rendelkezik a vasúti személykocsik javításához megfelelő technikai feltételeket biztosító telephellyel,
- a részvételre jelentkező eddig nem végzett vasúti személykocsi-fővizsgát és futójavítást,
- a részvételre jelentkező nem rendelkezik akkreditált minőségbiztosítási rendszerrel.
A 2001. november 16-i jelentkezési határidőig a kérelmező, a kérelmezett, a MÁV Szolnoki Járműjavító Kft. és a MÁV Vasjármű Járműjavító és Gyártó Kft. nyújtotta be jelentkezését.
Ajánlatkérő a jelentkezéseket megvizsgálta, majd hiánypótlási lehetőséget biztosított. A hiánypótlást követően a jelentkezéseket érvényesnek minősítette és a jelentkezőket alkalmasnak találta ajánlattételre. Ajánlatkérő e döntését 2001. november 27-én nyilvánosan kihirdette, amelyen a jelentkezők személyesen képviseltették magukat, köztük a kérelmező is. E nyilvános eredményhirdetésen a felek részéről sem észrevétel, sem kérdés nem hangzott el. Ajánlatkérő 2001. december 4-én hívta fel ajánlattételre mind a négy alkalmasnak minősített jelentkezőt, akik – a részajánlati lehetőséggel élve – mindannyian ajánlattal éltek a 2001. december 19-i ajánlattételi határidőig. Ezt követően ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta, és 2002. január 9-én kihirdette az eljárás eredményét, mely szerint mind a négy ajánlattevő bizonyos részajánlatok vonatkozásában nyertes lett.
Ajánlatkérő mind a négy ajánlattevővel a szerződést 2002. január 25-én megkötötte.
Kérelmező a 2002. január 25-én előterjesztett jogorvoslati kérelmét 2002. január 31-én hiánypótlás keretében kiegészítette. Ebben kérte, hogy a Döntőbizottság a kérelmezettel szemben a műszaki alkalmasságot igazoló megtévesztő adatszolgáltatás és a verseny tisztaságának megsértése miatt folytassa le a jogorvoslati eljárást és a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapítsa meg a jogsértést és tiltsa el kérelmezettet a közbeszerzési eljárásban való részvételtől. A 2002. január 31-én hiánypótlás keretében kiegészített kérelmét pontosítva kérte továbbá a szerződéskötés megtiltását is. Kérelmét azzal indokolta, hogy a közhiteles cégadatok elemzésével olyan következtetésre jutott, hogy a kérelmezett nem rendelkezik a szolgáltatás szerződésszerű teljesítéséhez szükséges munkaszervezettel. Álláspontja szerint az általa elvégzett számítások alapján alaposan feltételezhető, hogy állandó jelleggel alkalmazott, a vasúti személykocsi fővizsga minőségi követelményeit is teljesítő, a szakmai követelményeknek megfelelő szakembergárdával nem rendelkezhet a kérelmezett. A versenykiírásban szereplő feladatokat a fent vázoltak alapján csak egyéni vállalkozókkal végezheti el, vagy több olyan kis gazdasági társasággal, amelynek szállítási terjedelme nem éri el a kiírás szerinti 10%-ot, amely elérése esetén már minősítésre kötelezett. Feltételezte azt is, hogy az előminősítésben való megfelelés érdekében kérelmezett megtévesztette az ajánlatkérőt, mivel olyan felkészültségről, tapasztalatról, szellemi termék birtoklásáról nyilatkozott az ajánlatkérőnek, amilyennel valójában nem rendelkezik. Álláspontja szerint sérültek a Kbt. alapelvei is, mert a Kbt. 24. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevő köteles tiszteletben tartani a verseny tisztaságát is. Ennek alátámasztására előadta, hogy a jelenlegi jogorvoslati eljárás tárgyát képező közbeszerzési eljárást megelőző közbeszerzés során nem a kérelmezett végezte az elnyert munkát, hanem olyan kisvállalkozás, amely nincs minősítve egyik minőségbiztosítási rendszer szerint sem. A kiírás
szerint az akkreditált minőségbiztosítási rendszer az alkalmasság vizsgálatakor értékelésre került. Fentiek alapján feltételezi kérelmező, hogy a jelenlegi közbeszerzési eljárás során is a korábbi, az előminősítés során nem minősített alvállalkozó fogja a munkát elvégezni. A jogorvoslati ügy tárgyalásán írásos kérelmét változatlanul fenntartva előadta azt is, hogy álláspontja szerint a szerződéskötéstől kell számítani a 15 napos jogvesztő határidőt, nem pedig úgy, ahogy azt a kérelmezett és az ügyben érdekelt MÁV Rt. írta az észrevételében. Azt is nyilatkozta, hogy nincs annak ismeretében, hogy milyen minősítési tanúsítvánnyal rendelkezik a kérelmezett, de az elmondottak alapján a cégminősítés, illetve annak realitása álláspontjuk szerint megkérdőjelezhető. Előadta azt is nyilatkozatában, hogy álláspontja szerint a kérelmezett által megadott ár reálisan nem ajánlható meg, annak ellenértékeként a munka nem végezhető el. A tárgyaláson a korábbi szóbeli nyilatkozatát annyiban pontosította, hogy nem a szerződéskötés időpontjától, hanem az eredményhirdetés időpontjától számítandó a 15 napos jogvesztő határidő.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során a kért ideiglenes intézkedést nem alkalmazta, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
Kérelmezett írásos észrevételét a tárgyaláson változatlanul fenntartva kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Álláspontja szerint mindkét kérelmi elem megalapozatlan, mert az ajánlatában a megjelölt alvállalkozói, az előírt minőségbiztosító tanúsítványokkal műszaki alkalmassággal rendelkeznek. Nem sértette meg a verseny tisztaságát azzal, hogy a kérelmező érthetetlenül magas, eltúlzott vállalási árajánlatával szemben – a Kbt. céljaival összhangban – magas minőségű színvonalon és kedvező áron tett ajánlatot. Kifejtette azt az álláspontját is, hogy a kérelmező csupán a feltételezhetőség szintjén mozgó elfogult véleménye még csak meg sem kérdőjelezi a verseny tisztaságát, illetve nem igazolja az ajánlatkérő megtévesztésének tényét. Álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem a Kbt. 79. § (7) bekezdésében írt jogvesztő határidőn túl került benyújtásra, ezért jogorvoslati eljárás alapját nem képezheti. Véleménye szerint nem az ő ajánlata volt alacsony összegű, hanem a kérelmező tett magas árajánlatot, mivel valószínűleg irreális nyereséghez kívánt jutni, vagy irreálisan magas költségeit akarta az ajánlatkérőre áthárítani. Az általa foglalkoztatni kívánt alvállalkozókkal kapcsolatos kérelmezői állításhoz azt nyilatkozta, hogy azok rosszindulatú elképzelések, amik meg nem történt, feltételezett jövőbeli eseményeken alapulnak, így szintén nem képezhetik a jogorvoslati eljárás alapját és tárgyát sem.
Az ügyben érdekelt felek közül a MÁV Rt. – mint ajánlatkérő – észrevételében úgy nyilatkozott, hogy álláspontja szerint a kérelmező kérelmét a Kbt. 79. § (7) bekezdésében foglalt 15 napos jogvesztő határidőn túl nyújtotta be, azért az elkésett. Ennek alátámasztására úgy nyilatkozott, hogy az az objektív időpont, amikor a kérelmező a részvételi szakasz eredményéről tudomást szerzett, 2001. november 27-e volt. Ezen a napon hirdette ki ajánlatkérő a részvételi szakasz eredményét. Véleménye szerint megalapozatlan a jogorvoslati kérelem azért is, mert a kiírásban foglalt feltételeknek a kérelmezett ajánlattévő megfelelt és mert a kérelmező állításai nem tényeken, hanem feltételezéseken alapulnak. Írásos észrevételét a tárgyaláson változatlanul fenntartva előadta azt is, hogy megtévesztő adatszolgáltatás nem állapítható meg a kérelmezett terhére. Azt is nyilatkozta, hogy 2001. december 19-én, az ajánlatok bontása során már ismertetésre került, hogy ki milyen részajánlatra tett ajánlatot: E bontási eljárás során a kérelmező képviselője is jelen volt, tehát innen számítva is elkésett a jogorvoslati kérelem figyelemmel a 15 napos jogvesztő határidőre.
A többi ügyben érintett fél érdemi észrevételt sem írásban, sem szóban nem terjesztett elő a jogorvoslati eljárás során.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, dokumentumok, írásos és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem elkésett az alábbiak miatt:
A Kbt. 79. § (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottság a kérelmező által sem vitatottan kétséget kizáróan megállapította, hogy kérelmező az előminősítési eljárást lezáró ajánlatkérői döntés nyilvános eredményhirdetésén személyesen képviseltette magát, így 2001. november 27-től tudomással bírt arról, hogy ajánlatkérő mind a négy jelentkezőt – köztük a kérelmezettet is – ajánlattételre alkalmasnak minősítette.
A Döntőbizottság álláspontja szerint kérelmező a nyilvános cégadatokat, melynek alapján elvégzett számításokra alapozta a kérelmezett által elkövetett – vélelmezett – jogsértést, már ezen időponttól vizsgálhatta volna, mert – mint ahogy azt maga kérelmező is írja – a nyilvános cégadatok mindenki számára korlátozás nélkül, elérhetők voltak a kérdéses eredményhirdetés időpontjában is. A Döntőbizottság álláspontja szerint kérelmezőnek nem kellett volna megvárnia az eljárást lezáró ajánlatkérői eredményhirdetést és ezt követően kifogásolni a kétszakaszos eljárás első szakaszának eredményét, mert így túllépte a fentebb idézett törvényi rendelkezésben megfogalmazott – részére nyitva álló – 15 napos jogvesztő határidőt.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmezett nem valósította meg a verseny tisztasága alapelvének megsértését azzal, hogy a kérelmezőnél alacsonyabb árajánlatot adott meg, hisz amennyiben azt az ügyben ajánlatkérőként eljáró MÁV Rt. kirívóan alacsonynak ítélte volna, akkor a törvény rendelkezései értelmében ennek tisztázására kérdést tett volna fel a kérelmezett felé.
A jogorvoslati eljárásban részt vevő és a tárgyaláson jelen lévő ajánlatkérő képviselője sem írásban, sem szóban erre vonatkozó nyilatkozatot nem tett, és az egész eljárás során egyszer sem vitatta, hogy a kérelmezett árajánlata nem lett volna megfelelő, azaz kirívóan alacsonynak minősült volna.
Fentiek alapján a Döntőbizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem sérült a verseny tisztaságának alapelve sem, ezért a jogorvoslati kérelem ezen része alaptalan is.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a fent leírt indokok alapján a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint az alaptalan és elkésett jogorvoslati kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. február 27.
Dr. Bíró László s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
