FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (2774)
12.K.30.059/2001/13.
A bíróság a dr. Dobrossy István ügyvéd (4024 Debrecen, Batthyány u. 20/5.) által képviselt PRIMA ENTEN Kft. (4287 Vámospércs, Nyírábrányi út 6.) felperesnek a dr. Sárkány Izolda jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen – közbeszerzési ügyben hozott – közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A bíróság az alperes D.568/9/2000. számú határozatát hatályon kívül helyezi, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi.
A le nem rótt kereseti illetéket az állam viseli.
Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 7500 (hétezerötszáz) Ft perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz lehet fellebbezni. A fellebbezést 5 pld.-ban a Fővárosi Bíróságon lehet előterjeszteni.
INDOKOLÁS
A bíróság a per adatai alapján megállapította a következő tényállást:
Az alperes D.568/9/2000. számú határozatával 1 M Ft bírsággal sújtotta a PRIMA ENTEN Kft.-t a Közbeszerzések Döntőbizottsága elnöke által kezdeményezett jogorvoslati eljárásban, mert a kft. az "Eu-Export Baromfifeldolgozó Üzem II. ütem bővítése" tárgyú közbeszerzési eljárásban megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdésére és 72. § (5) bekezdésére figyelemmel a 71/B. § (1) bekezdését. A tényállás értelmében az ajánlatkérő 2000. október 20-án faxon (majd 26-án levélben) megküldte – a Kbt. 71/B. § (2) bekezdésére figyelemmel – a Közbeszerzések Döntőbizottsága elnökének ajánlati felhívását hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatása céljából, melynek jogalapját gyorsított eljárás indokoltságában jelölte meg. Leírta az ajánlatkérő, hogy a "gyorsított, tárgyalásos versenytárgyalási formát" azért kénytelen alkalmazni, mert 2001. évre az üzem teljes kapacitását előre lekötötték a nyugati vevők (kb. 800 tonna késztermékre), melynek teljesítésére csak akkor van esély, ha az üzem 2000. április 1-jétől termelni tud.
A finanszírozás céljából eredményes pályázatot nyújtottak be a Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanácsnál és a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központnál, és rendelkezésre áll a számlavezető bank középlejáratú hitelígérvénye, így a versenytárgyalás indítható. Későbbi kezdés esetén a határidő tartására nincs esély.
Négy kiválasztott ajánlattevő nevét jelölte meg az ajánlati felhívás, valamint az ajánlattal kapcsolatos elvárásokat, és az értékelés feltételrendszerét. A Közbeszerzések Döntőbizottsága elnöke által hivatalból indított jogorvoslati eljárás keretében a tárgyalásos eljárás jogalapját, illetve az ajánlati felhívás tartalmát kellett vizsgálni (erre irányult az elnök kezdeményező irata, külön is kiemelve, hogy számára nem világos, hogy a Kbt. 70. § mely rendelkezése alapján folytatta le az ajánlatkérő az eljárást).
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás megszüntetését indítványozta, utalt arra, hogy az ajánlati felhívásában valóban a gyorsított eljárásra hivatkozott, de valójában a jogalapot a rendkívüli sürgősség teremtette meg. Valamint igaz az is, hogy nem került megjelölésre a felhívásban az alkalmatlanság megállapítását megalapozó tények köre. A nyertes a Fémszerkezet Kft. lett, akivel a szerződést ajánlatkérő megkötötte.
Az alperesi határozat idézi a Kbt. 8. § (1) bekezdését, a 26. § (1) bekezdését, továbbá a 71/B. § (1) bekezdését, mely szerint – egyebek mellett – a tárgyalásos eljárás ajánlati felhívásának tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti valamelyik jogcímét [70. § (1) bekezdés a)–e) pontját, illetve a (2) bekezdés a)–c) pontját]. E szerint: 70. § (1) Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha
a) a nyílt vagy a meghívásos eljárás – a 60. § (1) bekezdésének e) vagy f) pontjában foglaltak kivételével – eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak, illetőleg a dokumentációnak a közbeszerzés tárgyára vonatkozó feltételei időközben nem változtak meg;
b) a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni;
c) az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából;
d) a beszerzés nyilvánosan közzétett és bárki által igénybe vehető kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és a kedvező feltételek igénybevétele más típusú eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna;
e) az ellenszolgáltatás vagy egyéb szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, illetve egyértelműséggel, mely lehetővé teszi a nyílt vagy meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását.
(2) Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetén, ha előre nem látható körülmények folytán az építési beruházás, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő építési beruházási munkának, illetve szolgáltatásnak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése vált szükségessé, feltéve, hogy
a) a kiegészítő építési beruházási munka, illetve szolgáltatás értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének ötven százalékát, és
b) a kiegészítő építési beruházási munkát, illetve szolgáltatást aránytalan nehézség nélkül nem lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerződéstől, vagy
c) az elválasztható építési beruházási munka, illetve szolgáltatás feltétlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez.
A 72. § (5) bekezdése szerint építési beruházás során gyorsított eljárás nem alkalmazható.
Ennek ellenére az ajánlati felhívás a gyorsított eljárást jelölte meg jogcímként, majd az érdemi ellenkérelemben azt közölte az ajánlatkérő, hogy gyorsított eljárást a rendkívül sürgősség indokolhatta. Ugyanakkor nem jelölte meg jogalapként a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját.
A megjelölt jogalap szerint a tárgyalásos eljárás feltételei nem állnak fenn, az eljárás lefolytatása jogsértő volt, az ajánlati felhívás további tartalmi vizsgálata már szükségtelenné vált.
Felperes keresetlevelében kérte a határozat megváltoztatását a Kbt. 91. § (5) bekezdésére figyelemmel. Elismerte, hogy a felperesi társaság, az ügyvezető ugyanis nem jogász, nem jelölte meg paragrafushelyre hivatkozással a jogalapot, de az ajánlati felhívásban leírtakból egyértelmű, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pont a megjelölt jogalap. Márpedig a mögöttes jogszabályként alkalmazandó, Áe. 16. § (3) bekezdése alapján a kérelmet tartalma szerint kell elbírálni. Ezt sérti a határozat, valamint az államigazgatási eljárás 2. § (1) bekezdésében foglalt alapelvét is.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pont, mint jogalap maradéktalanul fennáll. A sürgős szükség is fennáll, amely nem az ajánlatkérő mulasztásából adódott. Több helyről kellett előteremteni az anyagi fedezetet (hitel, állami támogatás, saját erő), ez és a többi technikai feltétel biztosítása egy évet vett igénybe. Márpedig a több, mint 100 főnek munkalehetőséget biztosító beruházás csak úgy jöhetett létre, ha minden feltétel együtt van, valamint a gyár 2001-ben el is kezd termelni.
Alperes ellenkérelmében fenntartotta a határozatot és elutasítást kért. Kifejtette, hogy a jogsértés ténye arra tekintettel került megállapításra, hogy a pályázati felhívásban a hirdetmény közzététele nélküli eljárás jogalapjaként a gyorsított eljárást jelölte meg az ajánlatkérő, ami a Kbt. 72. § (5) bekezdése szerint törvénysértő. A jogorvoslati eljárásban ugyan hivatkozott a kérelmező a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára, melyet viszont egyáltalán nem jelölt meg a tárgyalásos eljárásra vonatkozó ajánlati felhívás hirdetményében. Erre figyelemmel került meghatározásra a jogsértés ténye, és a bírság. A jogalap téves megjelölése miatt az ajánlati felhívás további részeinek megalapozottsága már nem is képezte a vizsgálat tárgyát.
A per szóbeli tárgyalásán az alperes lényegesen módosított az álláspontján, mely szerint már nem vitatta, hogy a 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárás folyt le ténylegesen, azonban kifejtette, hogy ennek érdemben sem voltak meg a feltételei. Nem áll fenn ugyanis az előre nem látható ok miatti rendkívüli sürgősség, melyben az ajánlatkérő vétlen. Azaz, ha beleírta volna az ajánlatkérő az ajánlati felhívásba a tárgyalásos eljárás jogalapjának megjelöléseként precízen a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját, mint jogalapot, az akkor sem lett volna elfogadható, mert a három együttes feltétel nem állt fenn.
A bíróság megállapította, hogy a felperes keresete az alábbiak szerint alapos:
A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság feladata annak megítélése, hogy a határozat megfelel-e a jogszabályi rendelkezéseknek. A bíróság ezt a vizsgálatot a kereseti kérelem és az ellenkérelem keretei között teheti meg. Jelen per tárgyát képező ügyben az alperesi döntőbizottság azért állapította meg a határozatában a Kbt. sérelmét, mert a felperes az ajánlati felhívásában a tárgyalásos eljárás jogcímeként a Kbt. olyan paragrafusát jelölte meg, amely építési beruházás esetén nem alkalmazható.
Az alperes a tárgyaláson nem pontosította, hanem megváltoztatta az ellenkérelmét. A keresettel szemben a határozatát olyan okkal kívánta védeni, amely nem volt tárgya a jogsértést megállapító és bírságot kiszabó határozat indokolásának. Ha ugyanis az ügy összes körülményei alapján nem vitatja az alperes, hogy mégis a 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárást folytatta le a kérelmező, azonban ennek alperesi álláspont szerint nem álltak fenn a feltételei, akkor a határozatát ezzel kellett volna indokolni, és nem azzal, hogy a gyorsított eljárás, mint megjelölt jogalap jogszabálysértő. A perben már nem hivatkozhat arra az alperes, hogy az előre nem láthatóság és az ajánlatkérői mulasztás fennállása kizárja a 70. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazhatóságát. Nem lehet a perben áttérni a jogsértés más okára, a bírság kiszabás más indokára.
A bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján azt állapította meg, hogy tartalmát tekintve a felperes a 70. § (1) bekezdés c) pontjának megfelelő – erre a jogalapra épülő – eljárást folytatott le, amiről az alperesnek is több forrásból volt tudomása (pl. levelezések, érdemi ellenkérelem, döntőbizottsági jegyzőkönyv). Határozatát azonban az alperes nem a 70. § (1) bekezdés c) pontja feltételei fennállása cáfolatára építette, hanem a 72. §-ban szabályozott gyorsított eljárás alkalmazhatósága kizártságára, és a 70. § (1) bekezdés c) pontjának az ajánlati felhívásban való meg nem jelölésére.
A bíróság hatáskörelvonás nélkül nem térhet át más szempontrendszer vizsgálatára, mint ami tárgya volt a közigazgatási eljárásnak is, és amely jogszabálysértésre hivatkozással született a közigazgatási határozat. Amennyiben az alperes nem vitatja, hogy tartalmilag a 70. § (1) bekezdés c) pont szerinti eljárás zajlott (márpedig a bírósági tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy nem vitatja), akkor ehhez képest kell jogi álláspontját kialakítania, a határozatát indokolnia. A megismételt eljárásban az alperes e körben vizsgálja meg, történt-e jogsértés és ennek eredményéhez képest szükség szerint hozzon új határozatot. Az eljárásban használja fel a bírósági per anyagát is az előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség, és az ezt előidéző felperesi ráhatás kérdéskörében.
Fentiek alapján a bíróság az alperesi határozatot új eljárás elrendelése mellett hatályon kívül helyezte.
A bíróság a perköltségről a Pp. 78. § (1) bekezdése, a 6/1986. (VI. 26.) IM r. 14. §-a, és a 12/1991. (IX. 29.) IM r. 1. § (1) bekezdés d) pontja alapján rendelkezett.
Budapest, 2002. február 12.
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s. k.,
bíró
