A Közbeszerzések Tanácsa 3/2001. (K. É. 15/2001.) Ajánlása a Kbt. 43. § (4) bekezdésében biztosított hiánypótlás alkalmazásáról
A pénzügyeket szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény 2002. január 1-jei hatállyal módosította az 1995. évi XL. törvényt (a továbbiakban: Kbt.).
A Közbeszerzések Tanácsa a Kbt. 15. § (1) bekezdés
c) pontjában foglalt hatásköre alapján módosítja a 3/2001. (K. É. 15/2001.) számú Ajánlást, tekintettel arra, hogy a fent említett módosítás érintette a Kb. 43. § (4)-(5) bekezdését.
1. A Kbt. 43. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségének biztosításáról vagy annak kizárásáról már a részvételi-, illetve az ajánlati felhívásban köteles rendelkezni.
2. A Közbeszerzések Tanácsa felhívja az ajánlatkérők figyelmét, hogy amennyiben a részvételi-, illetve az ajánlati felhívásban kizárják a hiánypótlás lehetőségét, a bontást követően ezen előírás megváltoztatására már nincs mód. Ez esetben az ajánlatkérők kötelesek alkalmazni az érvénytelenség, illetve a kizárás jogkövetkezményeit, amely végső soron az eljárás eredménytelenségéhez vezethet.
3. Amennyiben az ajánlatkérő a részvételi-, illetve az ajánlati felhívásban hiánypótlás biztosítása mellett döntött, a Kbt. kógens szabályozására tekintettel (Kbt. 25. §) a Kbt. 43. §-ának (4) bekezdésében említett hiányosságokon túl az ajánlatkérő egyéb hiányokat nem pótoltathat.
4. A Közbeszerzések Tanácsa felhívja az ajánlatkérők figyelmét arra, hogy az ajánlatkérő a hiánypótlás biztosításakor - a Kbt. 43. § (5) bekezdése értelmében - írásban köteles a pontosan megjelölt hiányokról és a hiánypótlási határidőről valamennyi ajánlattevőt egyidejűleg tájékoztatni.
A Közbeszerzések Tanácsa javasolja az ajánlatkérőknek, hogy a hiánypótlási felhívás megküldése az ajánlatok alapos átvizsgálását, illetve a hiányzó dokumentumok, egyéb hiányosságok tételes felmérését követően történjék, vagyis ne a bontási eljárással egy időben, mivel hiánypótlást az ajánlatkérő csak egy ízben biztosíthat, újabb hiánypótlásra nincs lehetőség. A hiánypótlásban meg nem jelölt és az ajánlattevő által - a hiánypótlásra meghatározott határidőn belül - önként sem pótolt hiányosság miatt az ajánlatkérőnek alkalmaznia kell az érvénytelenné nyilvánítás, illetve a kizárás szabályait, továbbá számolnia kell a jogszabálysértés esetleges jogkövetkezményeivel.
5. A Kbt. 43. § (4) bekezdésével összhangban az ajánlatkérő - amennyiben a részvételi-, illetve az ajánlati felhívásban a hiánypótlást lehetővé tette - a hiánypótlást valamennyi, az alábbiakban részletezett esetre köteles biztosítani:
a) a Kbt. 44. § (1)-(2) bekezdésével összhangban a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására szolgáló, az ajánlatkérő által előírt dokumentumok utólagos csatolása vonatkozásában,
b) a Kbt. 46. § (4)-(6) bekezdése szerinti hatósági igazolások és nyilatkozatok utólagos csatolása vonatkozásában, valamint
c) az Ajánlás 5. pontjának a) és b) alpontjában meghatározott dokumentumok, igazolások, nyilatkozatok formai hiányosságainak vonatkozásában, továbbá
d) a részvételi jelentkezéssel, illetve az ajánlattal kapcsolatos egyéb formai hiányosságok vonatkozásában.
6. Az Ajánlás 5. c) és d) pontjában hivatkozott formai hiányosságok körét a Kbt. taxatíve nem tartalmazza, de a Kbt. 43. § (4) bekezdésében példálózó jelleggel megjelölt pótolható hiányok (nem megfelelő aláírás vagy nem megfelelő példányszám) egyértelműen arra utalnak, hogy
hiányzó iratok (nyilatkozatok, igazolások, egyéb mellékletek) kizárólag az Ajánlás 5. a) és 5. b) pontjában megadott körben (Kbt. 44. és 46. §) pótoltathatóak, más,
a részvételi jelentkezésből, illetve az ajánlatból hiányzó iratok bekérésére a formai hiányosságok körében nem kerülhet sor. Formai hiányosságnak tekinthető a törvényben meghatározottakon túl pl. a - felhívásban, illetve a dokumentációban írtaknak - nem megfelelő sorszámozás vagy - amennyiben az ajánlatkérő a felhívásban vagy a dokumentációban eltérően nem rendelkezett (tehát nem határozott meg az eredeti ajánlat vagy részvételi jelentkezés kiválasztására külön módszert) - az eredeti példány megjelölésének hiánya.
A Közbeszerzések Tanácsa nem javasolja a formai hiányosságok eseteinek a részvételi-, illetve az ajánlati felhívásban való taxatív felsorolását, mivel a benyújtott részvételi jelentkezésekben, illetve ajánlatokban a felhívásban meghatározottaktól eltérő formai hiányosságok is előadódhatnak.
7. A Kbt. 43. § (5) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles a hiánypótlási felhívásában megjelölni a hiányzó vagy nem megfelelően csatolt dokumentumokat, valamint az egyéb formai hiányosságokat, ha az Ajánlás
5. pontjának megfelelő hiányt állapított meg.
A Közbeszerzések Tanácsa álláspontja szerint - tekintettel arra, hogy a hiánypótlásra csak egy alkalommal van lehetőség - az ajánlatkérő köteles elfogadni azon hiányok pótlását is - az általa megjelölt hiányosságokon kívül -, melyeket az ajánlattevő esetlegesen saját maga észlel a Kbt. 43. § (4) bekezdésében megjelölt korrigálható hiányosságok körében. A Közbeszerzések Tanácsa megítélése szerint ugyanis csak ez az értelmezés biztosítja az ajánlattevők esélyegyenlőségének érvényesülését. Ennek érdekében - a Kbt. 43. § (4)-(5) bekezdéseiben foglaltakkal összhangban - az ajánlatkérőnek azokat az ajánlattevőket is kifejezetten tájékoztatnia kell írásban a hiánypótlás feltételeiről, akiknek ajánlatában, illetve részvételi jelentkezésében egyébként hiányosságot nem észlelt.
8. A Közbeszerzések Tanácsa felhívja az ajánlatkérők figyelmét a Kbt. 43. § (6) bekezdésére, amely szerint az ajánlatkérő minden esetben köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlást követően benyújtott ajánlat, illetve részvételi jelentkezés tartalma megegyezik-e az eredetileg beadott ajánlat, illetve részvételi jelentkezés tartalmával. Az ajánlatkérő tehát köteles megőrizni az ajánlattevők által eredetileg benyújtott ajánlati, illetve részvételi jelentkezési példányokat, hogy eleget tudjon tenni a fenti törvényi előírásnak.
