KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2832)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.003/7/2002.
Tárgy: a Sodexho Mo. Kft. jogorvoslati kérelme a Budapest VII. Kerület, Erzsébetváros Önkormányzat GAMESZ közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Ferenczi Gábor ügyvéd (1026 Budapest, Kelemen L. u. 2/3.) által képviselt Sodexho Mo. Kft. (1115 Budapest Etele út 68., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének - melyet a Budapest VII. Kerület, Erzsébetváros Önkormányzat GAMESZ (1071 Budapest Dembinszky u. 36., továbbiakban: ajánlatkérő) közétkeztetés az önkormányzat oktatási és szociális intézményeiben tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított -, a Döntőbizottság részben helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítse meg kérelmező részére a 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
Ezt meghaladóan a kérelmet elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2001. október 24-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. A közétkeztetést oktatási intézményekben - ezen belül általános iskolás korúak, óvodáskorúak és felnőttek részére -, valamint szociális étkeztetésként felnőtt időskorúak részére kívánta ajánlatkérő biztosítani a beszerzés által.
Az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására a következő adatok, tények igazolását írta elő:
- pénzintézettől származó 30 napnál nem régebbi igazolás, miszerint mióta vezeti az ajánlattevő számláját, volt-e a számlán az utóbbi 1 évben sorban állás, fedezethiány miatt történt-e késedelmes fizetés,
- az előző 3 év legjelentősebb közétkeztetési szolgáltatásainak ismertetése,
- műszaki-technikai felszereltség leírása,
- azoknak a szakembereknek, illetve vezetőknek a megnevezése, képzettségük ismertetése, akiket ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe, különös tekintettel a minőség-ellenőrzésért felelős személyekre.
Ajánlatkérő kikötötte, hogy alkalmatlannak minősíti a szerződés teljesítésére azt az ajánlattevőt, akinek számláján az utóbbi 1 évben sorban állás volt vagy fedezethiány miatt késedelmes fizetés.
Az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, melyet 0-100-ig terjedő pontszámozással, a következő részszempontok és hozzájuk rendelt súlyszámok alapján kívánt kiválasztani:
részszempontok súlyszámok
- az ellenszolgáltatás összege 40
- az étkezés mennyiségi, minőségi, változatossági garanciái 20
- a teljesítés színvonala 20
- az ajánlatok kidolgozottsága, részletezése 10
Az első bírálati részszempontra vonatkozóan ajánlatkérő a dokumentáció 5.2.4.1. pontjában kijelentette, hogy a legalacsonyabb ajánlati árat megajánló ajánlattevőnek 100 pontot ad.
Az ajánlati dokumentáció 5.2.4. pontjában a második, harmadik és negyedik részszempontokhoz alszempontokat rendelt, közölve azt is, hogy az adható 100 ponton belül az egyes alszempontokra mennyi pontszám jut az értékeléskor.
A második részszempont - az étkezés mennyiségi, minőségi változatossági garanciái - alszempontjai és pontszámai:
- az étrend étlap szerinti bemutatása 0-30 pont
- higiéniai feltételek megfelelősége 0-20 pont
- az ételszállítás megfelelő biztosítása 0-20 pont
- minőségbiztosítási rendszerek (ISO, egyéb) 30 pont
Ez utóbbi alszempontra vonatkozóan a dokumentáció 3.3.1. pontjában közölte még ajánlatkérő, hogy ajánlattevőnek az ISO minőségbiztosítási vagy egyéb minőségtanúsítvánnyal való rendelkezése az értékelésnél előnyt jelent.
Az ajánlattételi határidőre, 2001. december 4-re a kérelmező, a P. Dussmann Kft., az Elamen Rt., a Plásztán Kft., a Junior Rt., a Kinder F és K Kft., valamint közös ajánlattevőként az Attila Bt./Bajor Sarok Kft./Erfo Kft. nyújtottak be ajánlatot. Ajánlatkérő a december 29-én tartott eredményhirdetésen a közös ajánlattevők ajánlatát hirdette ki nyertesnek, velük a szerződést 2002. január 7-én megkötötte.
Kérelmező 2002. január 2-án benyújtott jogorvoslati kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg az ajánlatkérőnek az oktatási intézmények közétkeztetésére vonatkozó eljárást lezáró döntését, mert álláspontja szerint az jogsértő.
Indokolásul előadta:
- a legalacsonyabb árat ajánlotta, ezért az első részszempontból 100 pont járt részére, ezzel szemben csak 98,6 pontot kapott,
- rendelkezik ISO és HACCP minőségtanúsítási rendszerrel is, ennek ellenére az érintett részszempontra összesen 94 pontot kapott, kétséges, hogy a nyertes mindkét minőségtanúsítási rendszerrel rendelkezne, mégis 97 pontot ért el.
Az ellenszolgáltatás összege részszempontból való értékelést sérelmező kérelmét a jogorvoslati eljárásban 2002. január 23-án tartott tárgyaláson visszavonta.
A 2002. január 16-án kelt kiegészítő kérelmében kérte annak megállapítását, hogy ajánlatkérő az összegzés késedelmes megküldése által megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését. Előadta, hogy az összegzést 2002. január 9-én, az eredményhirdetést követő 7. munkanapon kapta meg, így ajánlatkérő vélhetően nem tartotta be a Kbt. 61. § (1) bekezdésében megszabott határidőt.
Kérte továbbá a nyertes ajánlat érvénytelenségének megállapítását, tekintettel arra, hogy az összegzésben a nyertes ajánlat pontszámainak indokai között szerepel, hogy az "Étlap szerkesztése megfelel a pályázati kiírásnak, azonban nem tér ki a lisztérzékenyekre." Mivel a dokumentáció III. Minőségi követelmények 3.2.1. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevő az "étlapok összeállításánál gondoljon legalább a cukorbetegekre és a lisztérzékenyekre", álláspontja szerint a nyertes ajánlat érvénytelenségét kellett volna ajánlatkérőnek megállapítania.
Kifogásolta továbbá, hogy ajánlatkérőnek a negyedik részszempontból (az ajánlatok kidolgozottsága, részletezése) való értékelése megalapozottsága nem állapítható meg, mert minden ajánlattevő esetében megjelölt valamilyen azonos jellegűnek és súlyúnak látszó kifogást.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy a kérelmező az általános iskolás korúak napi háromszori étkeztetésére 283 Ft/fő/nap ellátási összeggel csak második legjobb ajánlatot adta, ezért erre 23,6 pontot kapott a szolgáltatásra részarányosan jutó 25 ponttal szemben. Így annak ellenére, hogy az összes többi oktatási intézményben való ellátási csoportra nézve legkedvezőbb volt az árajánlata, az ellenszolgáltatás összegét illetően csak 98,6 pontot ért el.
A minőségbiztosítási tanúsítvánnyal való rendelkezés értékelésével kapcsolatos kifogásra a tárgyaláson közölte, hogy számára nem jelent előnyt a többféle minőségtanúsítvánnyal való rendelkezés, ezért a második részszempont negyedik alszempontjára mindegyik ajánlattevő részére a maximális 30 pontot adta, miután valamelyik fajta tanúsítvánnyal mindegyik ajánlattevő rendelkezett. Ha mindenképpen különbséget kellene tennie a kétfajta (ISO, HACCP) tanúsítvánnyal is rendelkező kérelmező és az egyfajta (HACCP) tanúsítvánnyal rendelkező nyertes ajánlattevők között, akkor azt 2 pontra tenné.
A kiegészítő kérelemnek az összegzéssel kapcsolatos részére a tárgyaláson előadta, hogy határidőben intézkedett az összegzés megküldésére, majd a tárgyalást követően "Postaküldemények feladójegyzéké"-vel igazolta, hogy 2002. január 7-én ajánlott küldeményként mindegyik ajánlattevő részére való kézbesítésre átadta az összegzést és az eredményhirdetési jegyzőkönyvet.
A nyertes ajánlat érvénytelenségére vonatkozó részére közölte, hogy indirekt módon megállapítható volt az étlapokból, hogy a nyertes tekintettel volt a lisztérzékenyek étkeztetésére is.
A negyedik részszempontból való értékelést illetően előadta, hogy az ajánlatok áttekinthetőségét és a lényegre törő szövegezését értékelte.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése így rendelkezik: "A nyílt és meghívásos eljárásban az ajánlatkérő meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van."
Az 55. § (6) bekezdése előírja: "Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így, az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja." "Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb". Az 59. § (1) bekezdése alapján az "eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette."
A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatok értékelését a kérelmező által sérelmezett részében a második részszempontból.
A második részszempont első alszempontja az étrend étlap szerinti bemutatása.
A kérelmező 24 pontot, a nyertes 27 pontot kapott. Egyik ajánlat sem kapta meg erre az alszempontra a maximumpontszámot, az ajánlatok e szempontból való hiányosságait az összegzésben felsorolta.
A tárgyaláson közölte, hogy ha a nyertesnek a maximumpontszám jár, úgy a kérelmező részére járó pontszám is arányosan növekszik.
A Kbt. nem írja elő kötelezően ajánlatkérő számára az ajánlatok értékelésének módját, de az esélyegyenlőség biztosításának a Kbt. 24. § (2) bekezdésében előírt kötelezettségéből következik, hogy minden egyes részszempontból/alszempontból azonos módon kell a pontozást végezni. Ha tehát van olyan részszempont/alszempont, melynek értékelésnél ajánlatkérő megadta az értékelendő ajánlati elemre a maximumpontszámot, akkor következetesen meg kell adnia azt minden egyes részszempontból/alszempontból való értékelésnél.
Ezzel ellenkező értékelés az eljárás eredményének szándékolt eltérítési lehetőségére ad módot. Az értékelést úgy kell végezni, hogy az ajánlatokat a kiírásnak megfelelőség szempontjából egymáshoz kell viszonyítani, és nem az ajánlatkérőnek az optimális ajánlatról alkotott elképzeléséhez.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő által közölt indokok alapján elfogadta a kérelmező és a nyertes ajánlat pontszámai közötti arányt.
Mindezek alapján a második részszempont első alszempontjára a nyertes részére 30 pont, a kérelmező részére 26,6 pont jár.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy a második részszempont első alszempontjának értékelését ajánlatkérő nem az ajánlatok összehasonlítása alapján végezte, ezáltal megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
A második alszempont a higiéniai feltételeknek való megfelelés, a negyedik az ételszállítás megfelelő biztosítása. Ezen alszempontokból való értékelést a kérelmező nem kifogásolta. Az adott pontszámokat (úgy a nyertes, mint a kérelmező részére 20-20 pont mindkét alszempontból) az ajánlatkérő indokai alapján a Döntőbizottság elfogadta.
A negyedik alszempont a minőségbiztosítási rendszereknek való megfelelés. A nyertes és a kérelmező azonos - 30 - pontszámot kapott.
A Döntőbizottság csak részben fogadta el ajánlatkérő indokát, miszerint a teljesítés szempontjából számára közömbös, hogy hányfajta minőségtanúsítvánnyal rendelkezik az ajánlattevő, az értékelés szempontjából csak az a lényeg, hogy valamelyikkel rendelkezzen. Ezen indok megalapozottságát támasztja a alá, hogy ajánlatkérő a műszaki alkalmasság igazolására nem kérte a minőségbiztosítási tanúsítvány csatolását, és annak hiányát nem tekintette alkalmatlansági tényezőnek. A tanúsítvány meglétét csak az értékelés körében tekintette vizsgálat tárgyának.
Ajánlatkérőnek a két ajánlat összehasonlításánál azonban figyelembe kellett volna vennie, hogy a közös ajánlattevők egyike, az Attila Bt. még nem rendelkezik minőségtanúsítvánnyal. A tárgyaláson ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy számára ez a tény 2 pont különbséget indokol.
A Döntőbizottság nem látott indokot arra, hogy ajánlatkérő ezen megítélését megkérdőjelezze, ezért megállapította, hogy a negyedik alszempontból a kérelmező részére 30 pont, a nyertes részére 28 pont jár.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy a második részszempont negyedik alszempontjából ajánlatkérő nem az ajánlatok tartalmi elemei közötti különbséget ténylegesen tükrözően végezte az ajánlatok pontozását, ezáltal megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
A Döntőbizottság vizsgálat tárgyává tette, hogy az értékelés terén fennálló jogsértések nem vezettek-e ahhoz a jogsértéshez, hogy ajánlatkérő nem a legkedvezőbb ajánlatot hirdette ki nyertesnek.
A második részszempont négy alszempontja pontszámainak a Döntőbizottság által megállapított összegei:
- nyertes: 30 + 20 + 20 + 28 = 98
- kérelmező: 26,6 + 20 + 20 + 30 = 96,6
A négy részszempont súlyozott összpontszámai:
- nyertes: 3892 + 1960 + 2000 + 960 = 8812
- kérelmező: 3944 + 1932 + 2000 + 900 = 8776
A Döntőbizottság megállapította, hogy magasabb összpontszám alapján az eljárás nyertesei az ajánlatkérő által nyertesnek minősített közös ajánlattevők. Ezért az 55. § (6) bekezdésének megsértése nem vezetetett az 59. § (1) bekezdése megsértéséhez.
Kérelmező kérte annak megállapítását, hogy azáltal, hogy a 2001. december 29-én tartott eredményhirdetés jegyzőkönyvét csak 2002. január 9-én kapta meg, ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése előírja: "Az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek."
Ajánlatkérő az eredményhirdetésen annak jegyzőkönyve tanúsága szerint az összegzés tartalmát ismertette a megjelent ajánlattevőkkel.
2001. december 29-től számítottan az ötödik munkanap 2002. január 7. volt. Ajánlatkérő igazolta, hogy ezen a napon az összegzést megküldte az összes ajánlattevőnek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az összegzés megküldése tekintetében ajánlatkérő nem követett el jogsértést. Ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező a 2002. január 16-án előterjesztett kiegészítő kérelmében kérte a nyertes ajánlat érvénytelenségének megállapítását, mivel az összegzésben rögzített adat szerint nem felelt meg a dokumentáció III.3.2.1. pontjában foglalt előírásnak.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy a jogorvoslati kérelem ebben a részben elkésett.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése értelmében a jogorvoslati kérelmet a jogsértésről való tudomásszerzés időpontjától számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
Kérelmező a december 29-én tartott eredményhirdetésen jelen volt. Az eredményhirdetési jegyzőkönyvben rögzítést nyert: ajánlatkérő "törvényi kötelezettségének eleget téve a Kbt. 5. számú mellékletében meghatározott minta szerinti írásbeli összegzésben foglalt adatokat ismerteti." Az írásbeli összegzés egyik adata volt a kérelem előterjesztésére indokot szolgáltató szöveg, miszerint a közös ajánlattevők ajánlata "nem tér ki a lisztérzékenyekre."
Kérelmező tehát 2001. december 29-én tudomást szerzett a nyertes ajánlatnak az ajánlatkérő által kifogásolt hiányosságáról, ennek ellenére csak a 15 napos jogvesztő határidő letelte után, 2002. január 16-án terjesztette elő jogorvoslati kérelmét.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem e vonatkozásban elkésett, ezért azt elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a), d) és h) pontja szerint rendelkezett.
A jogsértés megállapítása ellenére a Döntőbizottság eltekintett a bírság kiszabásától, tekintetbe véve azt, hogy az eljárás nyertesének kiválasztása terén ajánlatkérő nem követett el jogsértést.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. január 29.
Dr. Csitkei Mária s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
