KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2835)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.0016/17/2002.
Tárgy: Herdlicska Márton László egyéni vállalkozó jogorvoslati kérelme Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság Herdlicska Márton László egyéni vállalkozó (1047 Budapest, Fóti út 56., képviseli Matuz Norbert ügyvéd, 1114 Budapest, Bartók Béla út 53. II/4., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (6720 Szeged, Széchenyi tér 10., képviseli dr. Molnár Zoltán ügyvéd, 6721 Szeged, József Attila sgt. 4., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában lévő óvodákban naponta (éves szinten 240 napon át) átlagosan 4000 gyermek napi háromszori, általános iskolákban naponta (éves szinten 185 napon át) átlagosan 8000 tanuló napi háromszori, középfokú oktatási intézményekben naponta (éves szinten 185 napon át) átlagosan 2000 tanuló napi egyszeri, diákotthonokban, kollégiumokban naponta (éves szinten kb. 300 napon át) átlagosan 1650 ellátott napi háromszori étkeztetésének, valamint a kapcsolódó munkahelyi étkeztetések biztosítása, az önkormányzat tulajdonában lévő és/vagy saját eszközökkel" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését, ezért ajánlatkérővel szemben 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírságot és dr. Bartha László Szeged Megyei Jogú Város polgármesterével szemben 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint bírságot szab ki. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt és dr. Bartha László polgármestert, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse meg a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő meghívásos gyorsított eljárást indított a fenntartásában lévő óvodákban, általános iskolákban, középiskolákban és diákotthonokban a közétkeztetés biztosítása tárgyában.
A részvételi felhívás 1999. november 24-én a Közbeszerzési Értesítő 47. számában jelent meg.
A beszerzés tárgyát és mennyiségét a részvételi felhívás 3. a) pontjában az alábbiak szerint határozta meg:
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában lévő
aa) óvodákban naponta (éves szinten 240 napon át) átlagosan 4000 gyermek napi háromszori,
ab) általános iskolákban naponta (éves szinten 185 napon át) átlagosan 8000 tanuló napi háromszori,
ac) középfokú oktatási intézményekben naponta (éves szinten 185 napon át) átlagosan 2000 tanuló napi egyszeri,
ad) diákotthonokban, kollégiumokban naponta (éves szinten kb. 300 napon át) átlagosan 1650 ellátott napi háromszori étkeztetésének, valamint a kapcsolódó munkahelyi étkeztetések biztosítása az önkormányzat tulajdonában lévő és/vagy saját eszközökkel.
Ajánlatkérő biztosította a részajánlat tételének lehetőségét. A részvételi felhívás 3. d) pontjában ennek módját úgy határozta meg, hogy az alábbi csoportosításban lehet részajánlatot tenni: a részvételi felhívás 3. a) pontjában meghatározott tételeken belül az aa) és az ab) pontokra együtt, illetve az ac) és az ad) pontokra együtt. A részvételi felhívás 12. pontjában az ajánlatkérő lehetővé tette a többváltozatú ajánlat tételét is.
Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel a vállalkozási szerződést ötéves - és plusz ötéves opciós - időtartamra kívánta megkötni.
A részvételi jelentkezési határidőben, 1999. december 6-án 12.00 óráig kérelmezőn kívül a következő cégek nyújtottak be részvételi jelentkezést: Hóbiárt Bistró Bt., Suli-Host Kft., NOVOBACK Kft., Sodexho Magyarország Kft., Elamen Rt.
Az ajánlatkérő 1999. december 9-én hirdette ki a részvételi szakasz eredményét, alkalmasnak minősítette és ajánlattételre felkérte a Suli-Host Kft.-t, a Sodexho Magyarország Kft.-t, az Elamen Rt.-t, a NOVOBACK Kft.-t és kérelmezőt.
Az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani, az ajánlati felhívásban határozta meg a részszempontokat, azok súlyszámát a következők szerint:
részszempontok súlyszámok
1. ajánlati ár, kedvezmények 30
2. kedvező szerződési feltételek megajánlása (bérleti díj, beruházások, az ajánlatkérőnél jelenleg a gyermek- és diákétkeztetés körében foglalkoztatott közalkalmazottak továbbfoglalkoztatása) 40
3. szolgáltatás színvonala (a hagyományos étkeztetéstől eltérő, az egészséges táplálkozást biztosító szolgáltatás, választék) 10
4. a 2/1994. (I. 30.) NM rendelet betartása, ellenőrizhetősége 5
5. helyi foglalkoztatáspolitika elősegítése 11
6. kis- és középvállalkozások részvételi esélyének növelése 4
Az adható pontszámokat 1-10 ponthatárok között határozta meg az ajánlatkérő.
Az ajánlatkérő dokumentációt is készített a következő tartalommal:
1. Útmutató az ajánlattevők számára
2. A szerződés feltételei
3. Mellékletek: ajánlati nyilatkozat és ajánlatilap-minta, valamint a feladatellátás jelenlegi technikai adatai.
Az útmutató az ajánlattevők számára című részben kerültek meghatározásra az ajánlatok tartalmi és formai követelményei. Az 1/6. pontban az ajánlatkérő "Tájékoztatás egyéb feltételekről" cím alatt előírta a következőket:
a) A pénzügyi feltételekkel együtt részletesen ismertetni kell, hogy a szolgáltatás elvégzéséhez az önkormányzat vagyontárgyait, illetve a beszerzés tárgyában foglalkoztatott közalkalmazottakat milyen feltételekkel kívánják átvenni, üzemeltetni (a beszerzés tárgyában nyilvántartott önkormányzati vagyon megvásárlása, bérlése vagy a kettő kombinációja, a teljes közalkalmazotti állomány vagy csak meghatározott munkakörökben foglalkoztatottak átvétele stb.).
b) A pályázóknak az ajánlatukban ki kell térniük arra, hogy az önkormányzati intézményekben (az óvodák kivételével) foglalkoztatott tálalószemélyzet továbbfoglalkoztatását, a tálalási feladatokat vállalják-e, ha igen, milyen feltételekkel.
c) Ki kell térni az ajánlatban az önkormányzati vagyon bármilyen jogcímen történő átvétele esetén az átadással kapcsolatos költségek (energiamérő órák leválasztása stb., felmentésre kerülő közalkalmazottakkal kapcsolatos többletkiadások) viselésére.
d) Részletesen ismertetni kell az ajánlattételi dokumentáció és a helyszíni bejárások alapján a szerződés időtartamára az általa tervezett fejlesztéseket, éves ütemezésben, éves fejlesztési érték megjelölésével, valamint közölniük kell a fejlesztésből származó értéknövekedés elszámolásának módját (tulajdonjog vagy beszámítás).
e) Részletesen ismertetni kell a szolgáltatás színvonalával kapcsolatos elképzeléseket étlapok bemutatásával, figyelemmel a 2/1994. (I. 30.) NM rendelet előírásaira is.
f) A pályázóknak részletesen ismertetniük kell a helyi foglalkoztatáspolitika elősegítésével kapcsolatos tervüket.
g) Részletesen ismertetniük kell a helyi és az országos kis- és középvállalkozások részvételi esélyének növelésével (pl. beszállítói kör kiválasztása stb.) kapcsolatos tervüket.
h) A pályázóknak részletesen ismertetniük kell a szerződés fennállása alatt kizárólagos használatukban lévő épületek (épületrészek), gépek, berendezések, egyéb eszközök javítási, karbantartási, takarítási, féregirtási, belső festési, mázolási költségeinek, a kis értékű tárgyi eszközök és egyéb készletek biztosításának, a közüzemi díjak költségeinek viselési módját.
i) A pályázóknak részletesen ismertetniük kell a szerződés lejártakor, illetve bármely okból történő megszűnésekor az egymás közti elszámolásra vonatkozó ajánlatukat.
Az ajánlati árral kapcsolatban az 1/6/1. pont a következőket tartalmazta:
"A pályázóknak az ajánlattételi dokumentációban meghatározottak szerint - abban az esetben is, ha a szükséges részletek az ajánlatkérési dokumentációban nem kerültek külön megemlítésre - I. osztályú követelményeknek megfelelő ajánlatot kell adniuk a vállalkozási szerződés teljes időtartamára vonatkozóan, a várható árváltozások figyelembevételével. Az ajánlati árnak tételesen tartalmaznia kell a szolgáltatás ellenértékének számítási alapját (nyersanyagnorma) és a szolgáltatás díját."
Az ajánlatilap-mintán táblázatban szerepeltek az egyes intézményekre vonatkozó, ételtípusonként meghatározott, 2000. március 31-ig érvényes önkormányzati étkezési nyersanyagnormák áfával növelten. A táblázat a következő kitöltendő rovatokat tartalmazta:
1. az ajánlattevő nettó szolgáltatási ára (rezsitérítés mértéke) százalékában és forintban kifejezve,
2. a szolgáltatási ár áfatartalma százalékában és forintban kifejezve,
3. bruttó érték.
Az ajánlattevőnek ezt a táblázatot részletesen ki kellett töltenie az ajánlatadás során, az ajánlatok felbontásakor ezt az ajánlati kivonatot kívánta az ajánlatkérő ismertetni.
A dokumentáció 3. számú mellékletét képezte a feladatellátás jelenlegi technikai adatainak ismertetése, amely a következőket tartalmazta:
Az Iskolai Napközi Otthonos Központi Konyha székhelyének, telephelyeinek címét, a feladat ellátását szolgáló vagyonnak a meghatározását. A befejező báziskonyhák ismertetését, az engedélyezett főzési adagszámot, a tényleges adagszámot és az ellátott tálalóhelyek megnevezését. Táblázatban tartalmazta a főzőkonyhákról 1998-ban kiadott adagszámokat és az 1999-re tervezett adagszámokat. Tartalmazta az Iskolai Napközi Otthonos Központi Konyhán és a középiskolai főzőkonyhákon foglalkoztatott közalkalmazottak létszámát és munkakör szerinti megoszlását, személyi juttatásaikat, azok közterheit, valamint egyéb, a főzéssel kapcsolatos adatokat (nyersanyag-, energiaköltség stb.) Iskolánként kimutatást is tartalmazott a dokumentáció az iskolai gyermek- és diákélelmezési feladatellátáshoz kapcsolódó intézményi használatban lévő eszközökről.
Az ajánlatkérő két alkalommal, 1999. december 17-én és december 23-án lehetőséget biztosított az érintett helyszínek megtekintésére.
Ajánlatkérő a Sodexho Magyarország Kft. kérdése alapján tájékoztatást adott az Iskolai Napközi Otthonos Központi Konyha közalkalmazotti állományában foglalkoztatottak munkaköri csoportonkénti átlagilletményéről.
Az ajánlattételi határidőben, 1999. december 27-ig öt ajánlat érkezett, kérelmezőn kívül ajánlatot nyújtott be a Suli-Host Kft., a Sodexho Magyarország Kft., az Elamen Rt. és a NOVOBACK Kft.
Kérelmező ajánlati nyilatkozata szerint teljes körű ajánlatot és részajánlatot is tett, részajánlata a részvételi felhívás 3. a) pontjában meghatározott aa) és ab) pontok szerinti szolgáltatásokra vonatkozott, a rész-, illetve a teljes körű ajánlat esetében is a rezsitérítés mértékét a nettó nyersanyagnorma 50%-ban határozta meg. Vállalta a tálalási feladatokat is, az ajánlati lapon nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy amennyiben a tálalókonyhák üzemeltetési jogát is elnyeri, a táblázatban szereplő bruttó érték 10%-kal nő. A bruttó érték a bruttó nyersanyagnorma és a bruttó rezsitérítés összege volt.
A Suli-Host Kft. csak teljes körű ajánlatot tett, vállalta a tálalási feladatokat is, így adta meg az ajánlati árat is, a rezsitérítés mértékét a bruttó nyersanyagnorma 53,56%-ában határozta meg. A Sodexho Magyarország Kft. részben, az Elamen Rt. egyáltalán nem vállalta a tálalási feladatokat. A részvételi felhívás 3. a) pontjában meghatározott aa) és ab) pontok szerinti szolgáltatásokra vonatkozóan tettek részajánlatot és tettek teljes körű ajánlatot is. Az Elamen Rt. teljes körű ajánlatában 55%-os rezsitérítést ajánlott meg, a részajánlatát két változatban adta meg. A Sodexho Magyarország Kft. egyes ételfajtánként különböző rezsitérítési díjat határozott meg 65,1-85% között.
Az ajánlatkérő az értékelés során négy ajánlatot bírált el, az érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevők egy-egy - megítélése szerint legteljesebb - ajánlatát, kérelmező esetében a tálalási feladatokat is magában foglaló ajánlatot.
Az eljárást lezáró döntést dr. Bartha László polgármester hozta meg.
Az ajánlatkérő 2000. január 14-én hirdette ki az eljárás eredményét, a nyertes ajánlattevő a Suli-Host Kft. lett, a NOVOBACK Kft.-t az eljárásból kizárta az ajánlatkérő, mivel a hiánypótlást késve teljesítette.
Az értékelési pontszámok az összegezés szerint a következők voltak:
Az ajánlattevő neve:
SULI-HOST Kft.
(tálalási feladatokat tartalmazó teljes körű ajánlat)
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ajánlati ár,
kedvezmények 30 9 270
Kedvező szerződési feltételek megajánlása (bérleti díj, beruházások, az ajánlatkérőnél jelenleg a gyermek- és diákétkeztetés körében foglalkoztatott közalkalmazottak továbbfoglalkoztatása) 40 10 400
Szolgáltatás színvonala (a hagyományos étkezéstől eltérő, az egészséges táplálkozást biztosító szolgáltatás, választék) 10 10 100
A 2/1994. (I. 30.) NM rendelet betartása, ellenőrizhetősége 5 10 50
Helyi foglalkoztatáspolitika elősegítése 11 10 110
Kis- és középvállalkozások részvételi esélyének növelése 4 10 40
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 970
Az ajánlattevő neve:
ELAMEN Rt.
(tálalási feladatok nélküli teljes körű ajánlat)
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ajánlati ár,
kedvezmények 30 10 300
Kedvező szerződési feltételek megajánlása (bérleti díj, beruházások, az ajánlatkérőnél jelenleg a gyermek- és diákétkeztetés körében foglalkoztatott közalkalmazottak továbbfoglalkoztatása) 40 8 320
Szolgáltatás színvonala (a hagyományos étkezéstől eltérő, az egészséges táplálkozást biztosító szolgáltatás, választék) 10 10 100
A 2/1994. (I. 30.) NM rendelet betartása, ellenőrizhetősége 5 9 45
Helyi foglalkoztatáspolitika elősegítése 11 8 88
Kis- és középvállalkozások részvételi esélyének növelése 4 10 40
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 885
Az ajánlattevő neve:
HERDLICSKA MÁRTON
(tálalási feladatokat tartalmazó teljes körű ajánlat)
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ajánlati ár, kedvezmények 30 9 270
Kedvező szerződési feltételek megajánlása (bérleti díj, beruházások, az ajánlatkérőnél jelenleg a gyermek- és diákétkeztetés körében foglalkoztatott közalkalmazottak továbbfoglalkoztatása) 40 7 280
Szolgáltatás színvonala (a hagyományos étkezéstől eltérő, az egészséges táplálkozást biztosító szolgáltatás, választék) 10 10 100
A 2/1994. (I. 30.) NM rendelet betartása, ellenőrizhetősége 5 10 50
Helyi foglalkoztatáspolitika elősegítése 11 8 88
Kis- és középvállalkozások részvételi esélyének növelése 4 10 40
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 832
Az ajánlattevő neve:
SODEXHO Magyarország Kft.
(tálalási feladatokat nem tartalmazó teljes körű ajánlat)
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ajánlati ár, kedvezmények 30 8 240
Kedvező szerződési feltételek megajánlása (bérleti díj, beruházások, az ajánlatkérőnél jelenleg a gyermek- és diákétkeztetés körében foglalkoztatott közalkalmazottak továbbfoglalkoztatása) 40 7 280
Szolgáltatás színvonala (a hagyományos étkezéstől eltérő, az egészséges táplálkozást biztosító szolgáltatás, választék) 10 10 100
A 2/1994. (I. 30.) NM rendelet betartása, ellenőrizhetősége 5 10 50
Helyi foglalkoztatáspolitika elősegítése 11 8 88
Kis- és középvállalkozások részvételi esélyének növelése 4 10 40
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 790
Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel 2000. január 24-én összesen öt különböző szerződést kötött: 2000. február 1-jétől 2000. március 31-ig terjedő időszakra szólt az egyik vállalkozási és az egyik bérleti szerződés, valamint a közalkalmazottak kirendeléséről szóló megállapodás, továbbá 2000. április 1. napján lépett hatályba, ötéves időtartamra szólt, a lejárat után úgynevezett opciós joggal újabb öt évre meghosszabbodik a másik vállalkozási és a másik bérleti szerződés. Az éves szolgáltatási díj a vállalkozási szerződésben nem került meghatározásra, a rezsitérítés mértéke a nettó élelmezési normára vetítve annak 60%-a.
Kérelmező 2000. január 20-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, amelyben kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ajánlatkérőnek az eljárási díj viselésére való kötelezését, ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének megtiltását. Kérelme indokául előadta, hogy az ajánlatkérő az ajánlatkérési dokumentációban meghatározott értékelési szempontokat figyelmen kívül hagyva, illetve azokat nem megfelelően alkalmazva járt el. Előadta, hogy az ajánlatkérési dokumentációban nyilatkozni kellett a tálalási feladatok ellátásával kapcsolatban. A kiírás étkeztetés biztosítására vonatkozott, a tálalási feladatok többletszolgáltatást jelentenek ehhez képest, ez a lehetőség azonban nem került egyértelműen rögzítésre a dokumentációban, az értékelésnél azonban nagy jelentőséget kapott. Vitatta az ajánlatkérő értékelését az ajánlati ár, kedvezmények, a kedvező szerződési feltételek és a helyi foglalkoztatáspolitika elősegítése részszempontok esetében. Kifogásolta, hogy csak a tálalókonyhák üzemeltetési jogának elnyerése esetére ajánlott magasabb árát vétette össze az ajánlatkérő az Elamen Rt. és a Sodexho Magyarország Kft. tálalási feladatok ellátása nélküli szolgáltatási árával, annak ellenére, hogy az ő ajánlatából a tálalás nélküli ár megállapítható lett volna.
Sérelmezte, hogy az ő esetében sokkal kisebb súllyal került figyelembevételre a tálalókonyhák közalkalmazotti jogviszonyban álló személyzetének átvétele, mint a nyertes ajánlattevő esetében, az ajánlatkérő elsődlegesen a fizetendő bérleti díj és a vele elszámolandó értéknövekedés nagyságát vette figyelembe, erre utal az is, hogy az Elamen Rt. nem vállalta a tálalókonyhák és a tálalószemélyzet átvételét, mégis magasabb pontszámot kapott, mint ő. Nem vette azonban figyelembe azt a tényt az ajánlatkérő, hogy a szolgáltatási díjból fizeti a bérleti díjat és a beruházását is az ajánlattevő. Az összegszerűség értékelése így nem elegendő, az összefüggéseket is figyelembe kell venni.
Előadta, hogy ő az ajánlatában azt vállalta, hogy a foglalkoztatott közalkalmazottaknak a szolgáltatás által megkívánt létszámban történő továbbfoglalkoztatásán túlmenően, amennyiben szükségessé válik új munkaerő felvétele, úgy azt a kiíró által meghirdetett helyi foglalkoztatáspolitikai célokra tekintettel teszi meg, illetve azonos ajánlat esetén a helyi beszállítókat előnyben részesíti. Az ajánlatkérő azonban kedvezőbbnek ítélte a nyertes ajánlattevő ajánlatát, mert vállalta, hogy a szakképzési hozzájárulást a szegedi szakképző intézeteknek fizeti.
Az ajánlatkérő észrevételében kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy az ajánlatokat a felhívás, a dokumentáció és a Kbt. előírásainak megfelelően bírálta el. Az ajánlatok tartalmi elemeit egymáshoz, illetve az ajánlatkérőnek a dokumentációban meghatározott igényéhez viszonyították. Ismertette, hogy miért értékelte magasabb pontszámmal a nyertes ajánlattevő ajánlatát a vitatott részszempontok esetében. Előadta, hogy figyelembe vette az ajánlatok értékelése során a vizsgált ajánlatban szereplő feltételek által előidézett költséget és ráfordítást is az értékelésnél a Kbt. 56. § (2) bekezdése alapján.
Előadta, hogy minden ajánlattevő esetében a legteljesebb körű szolgáltatást értékelte, aki vállalta a tálalást, annál a tálalást is magában foglaló szolgáltatást. A tálalás vállalása nem volt kötelező, a tálalással kapcsolatos többletköltségek figyelembevételével is tehetett a tálalást nem vállaló ajánlattevő kedvező ajánlatot.
Ajánlatkérő nyilatkozata szerint a döntésért felelős személy dr. Bartha László polgármester volt.
Egyéb érdekeltként a NOVOBACK Kft. sérelmezte az eljárásból történt kizárását, az Elamen Rt. pedig kifogásolta a gyorsított eljárás alkalmazását, a dokumentáció hiányosságait és az ajánlatkérő értékelését.
A Döntőbizottság a D.16/12/2000. számú, 2000. március 9-én kelt határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 35. § (1) és (3) bekezdését, a 40. § (1) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését, ezért 20 millió Ft bírság megfizetésére kötelezte, dr. Bartha László polgármestert pedig 150 000 Ft-ra bírságolta. A határozat indokolása szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a Kbt. 35. §-ban foglalt előírásokkal szemben az előnyben részesítés körében egynél több célt jelölt meg, valamint nem határozta meg e részszempontok tartalmát. A megfelelő ajánlattételhez szükséges részletes műszaki leírást sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem tartalmazta, ezzel az ajánlatkérő olyan helyzetbe hozta magát, hogy már nem volt lehetséges az ajánlatok összehasonlításával az összességében legkedvezőbb ajánlat kiválasztása. Kimondta a határozat, hogy az ajánlatkérő értékelésének jogszerűsége nem vizsgálható, mivel a részszempontok tartalmát nem határozta meg oly módon, hogy az alapján az ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.
Az ajánlatkérő és dr. Bartha László keresetet terjesztettek elő a Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata, illetőleg a kiszabott bírság mérséklése iránt. A kereset szerint a jogorvoslati kérelem kizárólag az ajánlatok értékelésére vonatkozott, az ajánlattevők a jogszabályban előírt határidőn belül nem éltek jogorvoslattal az ajánlati felhívás, dokumentáció jogellenessége miatt, ezért annak vonatkozásában a Döntőbizottság csak hivatalból folytathatta volna le a jogorvoslati eljárást, nem tett azonban eleget a Kbt. 79. § (6) bekezdésében foglaltaknak. Sérelmezték, hogy a Döntőbizottság az eljárás során nem a jogorvoslati kérelemben foglaltakat, hanem az Elamen Rt.-nek a dokumentáció tartalmával kapcsolatos elkésett kifogásait vizsgálta, a tárgyaláson azonban csak az ajánlatkérő elbírálási módszerét vizsgálta, az ajánlati felhívás, dokumentáció részletes tartalmát nem:
A Fővárosi Bíróság a 13.K.32.813/2000/13. számú ítéletében a Döntőbizottság D.16/12/2000. számú határozatát hatályon kívül helyezte, és a Döntőbizottságot új eljárásra kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a bíróság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az ajánlatkérő által közzétett bírálati részszempontok értékelését vitatta, a Döntőbizottság azonban nem a jogorvoslati kérelemben foglaltakat, hanem az ajánlati dokumentáció tartalmát vizsgálta hivatalból, és ezen eljárás eredményeként jutott annak megállapítására, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 35. § (1) és (3) bekezdését, a 40. § (1) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését megsértette. A Döntőbizottság hivatalból folytatott eljárásában eljárásjogi jogszabálysértés történt, amely az ügy érdemére kihatott, így megalapozta a Döntőbizottság határozatának hatályon kívül helyezését.
A Fővárosi Bíróság ítélete 2001. december 7-én emelkedett jogerőre, az erről szóló végzés 2002. január 14-én érkezett meg a Döntőbizottsághoz, így az új eljárás 2002. január 14-én került megindításra.
Kérelmező a jogorvoslati kérelmében foglaltakat valamennyi (a rész-, a tálalás nélküli és a tálalás vállalásával tett) ajánlata vonatkozásában fenntartotta, annyiban pontosította azt, hogy megítélése szerint az ajánlatkérő a jogsértő értékelésével a Kbt. 55. § (6) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését sértette meg. Hivatkozott arra is, hogy az értékelés azért is kifogásolható, mert a tálalási feladatok ellátását is tartalmazó ajánlati árát az ajánlatkérő nem helyesen állapította meg, mivel a két ajánlati ára között nem tízszázalékos a különbség. Nem értékelte azt sem az ajánlatkérő, hogy 2000. december 31-ig vállalta az árak tartását.
Az ajánlatkérő és dr. Bartha László a korábban lefolytatott eljárásban tett észrevételét és a keresetben foglaltakat fenntartotta. Megítélésük szerint a Döntőbizottság az új eljárásban már nem jogosult hivatalból vizsgálni a közbeszerzési eljárásukat, mivel az erre nyitva álló jogvesztő határidő már eltelt.
Az Elamen Rt. az észrevételében a korábban lefolytatott eljárás során tett észrevételét fenntartotta.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint - a Döntőbizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 73. § (3) bekezdése szerint a közigazgatási szervet a bírósági ítélet rendelkezései és indokolása köti, annak tartalmát a megismételt eljárás és a határozathozatal során köteles figyelembe venni.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem keretei között vizsgálódva megállapította, hogy a kérelem részben alapos.
Kérelmező a jogorvoslati kérelmében az ajánlatkérői értékelés, ennek következtében az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának jogszerűségét vitatta valamennyi ajánlata vonatkozásában. A Döntőbizottságnak azt kellett vizsgálnia, hogy az ajánlatkérő megsértette-e a Kbt. 55. § (6) bekezdését, illetve a Kbt. 59. § (1) bekezdését.
Az ajánlatkérő meghívásos gyorsított eljárást folytatott le. A Kbt. 26. § (6) bekezdése szerint a meghívásos eljárásra egyébként - ha e törvény másként nem rendelkezik - a nyílt eljárás szabályait kell alkalmazni.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja: Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.
Kérelmező a jogsértés alátámasztásaként hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő nem hasonlította össze az ő részajánlatát a többi részajánlattal, illetve nem a tálalás nélküli ajánlatát hasonlította össze a többi ajánlattevő tálalás nélküli ajánlatával.
A kérelmező részajánlatával kapcsolatos kifogás tekintetében a Döntőbizottság következőket állapította meg:
A Kbt. 33. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő a felhívásban lehetővé teheti a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. A Kbt. 62. § (1) bekezdése rendelkezéséből is következően az ajánlatkérőnek - amennyiben lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt -, akkor a részek tekintetében is el kell végeznie az értékelést.
Ajánlatkérő által is elismerten minden ajánlattevő esetében csak egy-egy, a legteljesebb körű ajánlatot vonta be az értékelésbe, és azokat hasonlította össze egymással, a részajánlatokat nem értékelte. Arra hivatkozott, hogy azért nem végezte el a részajánlatok összehasonlítását, mert nem minden ajánlattevő tett részajánlatot.
A Döntőbizottság megállapította; hogy bár az ajánlatkérő lehetővé tette a részvételi felhívásban a részajánlatok tételét, azonban nem tette kötelezővé minden esetben az ajánlatok megbontását az általa megjelölt részekre. A nyertes ajánlattevő ennek megfelelően nem is tett részajánlatot, és az ajánlata alapján nem is lehetett a beszerzés tárgyának a részvételi felhívásban meghatározott egyes részeire vonatkozó vállalásait elkülöníteni, megállapítani.
A részvételi felhívás 3. a) pontjában meghatározott aa) és ab) pontjai szerinti részekre részajánlatot tett a kérelmező, az Elamen Rt. és a Sodexho Magyarország Kft. is. Az ajánlatkérő irataiból nyomon követhető, hogy a részajánlatok vonatkozásában is elvégezte a pontozásos értékelést. A végleges döntése során azonban a részajánlatokra vonatkozó megállapításokat mellőzte, és a nyertes ajánlatra vonatkozó döntését kizárólag a négy ajánlattevő teljes körű ajánlatának összehasonlítása alapján hozta meg.
Kérelmezőnek a tálalási feladatok ellátása nélküli ajánlatával kapcsolatban a Döntőbizottság a következőket állapította meg:
A részvételi felhívásban az ajánlatkérő lehetővé tette a többváltozatú ajánlat tételét, erre vonatkozóan a dokumentációban további információkat nem adott. A tálalási feladatokkal kapcsolatos előírásokat a dokumentáció
1/6. b) pontja tartalmazta. Az ajánlati felhívás és a dokumentáció előírásaiból és az ajánlatkérő nyilatkozata alapján is egyértelmű, hogy az ajánlattevők érvényes ajánlatot tehettek úgy is, ha a tálalási feladatokat nem vállalták. A tálalási feladatok vállalása lehetőség volt az ajánlattevők részére, többváltozatú ajánlat tétele ilyen értelemben is lehetséges volt.
Egyedül a kérelmező tette meg teljes körű ajánlatát több változatban is, mivel ajánlatot adott a tálalási feladatok ellátásával, illetve anélkül is. Ajánlatkérő azonban kérelmezőnek csak a tálalási feladatokat tartalmazó ajánlatát bírálta el, a tálalási feladatok vállalása nélküli ajánlatát nem.
Ajánlatkérő ugyan észlelte, miszerint a kérelmező kétváltozatú ajánlatot nyújtott be, de mivel számára kedvezőbb volt a tálalási feladatokat is tartalmazó ajánlat, ezért csak azt a változatot bírálta el.
A Kbt. rendelkezései szerint az ajánlatkérőnek az ajánlatok érdemi elbírálását megelőzően el kell döntenie, hogy mely ajánlatok érvényesek, illetve érvénytelenek. Ez utóbbi döntését a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén hozhatja meg. Az eljárás további részéből azokat az ajánlatokat kell kizárnia, amelyeket érvénytelennek nyilvánított. A Kbt. 55. § (6) bekezdését csakis úgy lehet értelmezni, hogy ajánlatkérőnek valamennyi érvényesnek tekintett ajánlatot egységesen kell értékelnie. Amennyiben érvényes részajánlatokat is kap az ajánlatkérő, a részajánlatok vonatkozásában is el kell végeznie a Kbt. 55. § (6) bekezdése szerinti bírálatot, ez utóbbi esetben az eljárásnak több nyertese is lehet.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az érvényesnek tekintett ajánlatoknak csak egy részét hasonlította össze egymással. Ily módon több részajánlatot, valamint egy teljes körű ajánlatot zárt ki anélkül az érdemi elbírálásból, hogy azokat illetően meghozta volna érdemi döntését. Azzal, hogy mellőzte ezen érvényes ajánlatok elbírálását, az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
A Döntőbizottság a továbbiakban a teljes körű ajánlatokat vizsgálta, tekintettel arra is, hogy a tartalmukban azonos, tálalással vállalt szerződési feltételeket kellett összehasonlítani. Maga az ajánlatkérő is az érdemi elbírálás során a nyertes és a kérelmező esetében ilyen módon járt el. Az Elamen Rt. esetében azonban a tálalás nélküli teljes körű ajánlat képezte az összehasonlítás alapját. A Döntőbizottság álláspontja szerint az esélyegyenlőségre tekintettel az ajánlatok objektív elbírálása csak olyan módon történhet, hogy az összehasonlításban tartalmukban azonos ajánlatok vehetnek részt, emiatt a kérelmező és a nyertes teljes körű, tálalással együtt tett ajánlatát az Elamen Rt. tálalás nélküli ajánlatával érdemben összehasonlítani nem lehet.
Kérelmező az ajánlatkérő értékelését az első, a második és az ötödik bírálati részszempont esetében vitatta.
A teljes körű, tálalással együtt tett ajánlatok részszempontok szerinti értékelésével kapcsolatban a Döntőbizottság a következőket állapította meg:
Az ajánlati ár, kedvezmények bírálati részszempont esetében a kérelmező kifogásolta a tálalási feladatok ellátását is tartalmazó ajánlati árának ajánlatkérő által történt megállapítását. Sérelmezte, hogy az ajánlatkérő nem vette figyelembe az értékelésnél azt sem, hogy 2000. december 31-ig vállalta az árak tartását.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati ár, kedvezmények bírálati részszempont elnevezése alapján az ajánlati árat és az azzal összefüggő kedvezményeket kívánta az ajánlatkérő értékelni. Az ajánlatkérő nyilatkozata szerint forintosítható, értékelhető kedvezmény nem volt az ajánlatokban, így csak az ajánlati árak mértékét hasonlította össze, az ár tartására vonatkozó vállalást a második részszempontnál értékelte.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a részszempont megnevezése és az ajánlatkérési dokumentáció 1/6/1. pontja alapján az ár változásával kapcsolatos kedvező vállalások az ajánlati árral összefüggő kedvezménynek minősülnek, így ennél a részszempontnál kell azokat értékelni.
Tipikusan ilyen kedvezmény volt a kérelmező által tett ajánlat, amely szerint 2000. december 31-ig változatlan áron végzi a teljes szolgáltatást, függetlenül attól, hogy az ajánlatkérő az év közben változtatja-e a nyersanyagnormát vagy sem (szokás szerint évente egy-két alkalommal kerül sor a nyersanyagnorma emelésére).
Az ajánlatkérő maga számolta ki az ajánlati lapokon szereplő vállalások alapján éves szinten az általa fizetendő ellenszolgáltatást. Számítása során az adott ételfajtára meghatározott nettó nyersanyagnormával megszorozta a várható éves adagszámot, az így kapott nettó térítési díjat (426 984 836 Ft) beszorozta az ajánlattevő által vállalt rezsikulccsal (rezsitérítés százalékos értékével), az ellátási fajtánként így kapott összegeket összeadta.
Ajánlatkérő az ételfajtánként várható 2000. évi adagszámokat előre nem határozta meg, miután valamennyi ajánlattevő esetében azonos adagszámot használt az ár megállapításában, ennek mértéke nem volt kihatással az ajánlati árak összehasonlítására.
A vizsgált ajánlattevők nyilatkozata az alábbi volt:
Kérelmező vállalta a tálalási feladatokat oly módon, hogy a tálalás nélküli ajánlatában egyébként 50%-os rezsikulccsal meghatározott bruttó értékei 10%-kal nőnek. (A bruttó érték a bruttó nyersanyagnorma és a bruttó rezsitérítés összege volt, egyben az ajánlati lap utolsó oszlopa.)
A nyertes ajánlattevő - egyébként a bruttó nyersanyagnormára vetített - rezsikulcsa a nettó nyersanyagnormára vetített 60%-os rezsitérítésnek felel meg, amelyet nyilatkozata szerint a szerződés teljes időtartama alatt változatlanul hagy.
Az ajánlatkérő a fenti ajánlati nyilatkozatokat úgy vette figyelembe, hogy mindkettőjüknél 60%-os rezsitérítéssel számolt, ezért az így kiszámolt ellenszolgáltatás is azonos lett a két ajánlattevőnél, 256 190 900 Ft. Ennek megfelelően azonos pontszámot is adott mindkettőjüknek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező nyilatkozata nem a rezsitérítés mértékének, hanem a bruttó értéknek a 10%-os emelésére vonatkozik a tálalás ellátása esetén, így nem helytálló ajánlatkérőnek az a megállapítása, hogy a rezsitérítés mértéke a kérelmező esetében is 60%. Az ajánlatkérő számítási módszerét követve kérelmező esetében a rezsitérítés mértéke valójában 65%-ra adódik. (Például az óvodai tízórai bruttó értéke 50%-os rezsitérítéssel: 43,5 Ft, ugyanez 10%-kal növelve 47,85 Ft, ez utóbbiból a rezsitérítés 47,85-29 = 18,85 Ft bruttó, amely az 50%-os rezsitérítéshez tartozó 14,56 Ft-hoz képest 65%-os rezsitérítésnek felel meg. Az arányok az egyes ételfajtáknál azonosak.) Ezért éves szinten a kérelmező árát 277 540 143 forint értékben kellett volna figyelembe venni.
A fentiek alapján kérelmező ajánlati ára lényegesen kedvezőtlenebb, mint a nyertesé, ez a különbség az ötéves időtartamon belül tovább erősödik, és lényegesen nem javítja kérelmező árajánlatát a 2000. évre vállalt ártartás sem.
A kedvező szerződési feltételek (bérleti díj, beruházások, az ajánlatkérőnél jelenleg a gyermek- és diákétkeztetés körében foglalkoztatott közalkalmazottak továbbfoglalkoztatása) bírálati részszemponttal kapcsolatban a kérelmező azt kifogásolta, hogy az ajánlatkérő nem az ajánlatok valós tartalmának megfelelően hasonlította össze az ajánlatokat.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előre meghatározta ezen bírálati részszempont alszempontjait oly módon, hogy a részszempont megnevezését követően zárójelben taxatíve felsorolta azokat. Az értékelés során azonban eltért az ajánlati felhívásban foglaltaktól, mivel öt alszempont szerint értékelt. A bérleti díjon, a beruházásokon, a közalkalmazottak továbbfoglalkoztatásán kívül önálló alszempontként értékelte a mérőórák leválasztásával járó költség viselését és az ár tartását is. Az értékelés során minden egyes alszemponton belül 1-től 10-ig pontozott, majd az öt pontszám átlaga lett a részszempont pontszáma.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem jogsértő, ha a részszempont értékelése alszempontok segítségével történik, de az ajánlati felhívásban meghatározott alszempontoktól az ajánlatkérő az értékelés során nem térhet el a Kbt. 26. § (2) bekezdésében megfogalmazott kötöttsége alapján, továbbá utólagosan az alszempontok körében nem súlyozhat.
A mérőórák leválasztásával járó költség viselése a beruházások alszemponthoz kapcsolódik, azon belül lehetett volna értékelni, azonban önálló alszempontként történt értékelése nem fogadható el, mivel a felhívásban nem jelölte meg az ajánlatkérő.
Az ár tartása a részszempont egyik alszempontjával sincs összefüggésben, és önálló alszempontként sem került megjelölésre az ajánlati felhívásban, így ennél a részszempontnál nem lehetett volna értékelni, hanem az első bírálati részszempontnál kifejtettek szerint ott kellett volna figyelembe venni.
Az értékelés során az ajánlatkérő a bérleti díj alszempont esetében a vállalt éves bérleti díj mértékét hasonlította össze, a pontszámokat arányosítással állapította meg. A legmagasabb bérleti díjat a Suli-Host Kft. ajánlotta (40 millió Ft), 10 pontot kapott, míg kérelmező 3,6 pontot kapott a 14 000 000 Ft bérleti díjra.
A beruházások esetében azt értékelte az ajánlatkérő, hogy az ajánlattevők mekkora éves szintű beruházási összeget vállaltak az ajánlatukban és a beruházásnak mi lesz a sorsa a szerződés megszűnésekor. Az ajánlatkérő a dokumentáció 1/6. d) pontjában meghatározta a fejlesztésekkel kapcsolatos elvárásait. A Suli-Host Kft. ennek megfelelően éves ütemezésben, konkrét fejlesztési célokkal és összegekkel adta meg az ajánlatát, a vállalt összeg a legmagasabb.
Kérelmező az ajánlatában jelezte, hogy fejleszteni kíván a szerződés időtartama alatt, azonban konkrét összeget, éves ütemezést nem adott. Az ajánlatkérő ennek ellenére nem nyilvánította az ajánlatát érvénytelennek, hanem kevesebb ponttal értékelte azt, mint a konkrét összeget ajánló ajánlattevőkét, nyilatkozata szerint kérelmező beruházási szándékát értékelte.
A beruházások sorsát illetően a nyertes ajánlattevő vállalása szerint a szerződés megszűnésekor az összes eszköz és berendezés, a gépjárművek kivételével az ajánlatkérő tulajdonában marad. Kérelmező ajánlata szerint a beépített eszközök az ajánlatkérő tulajdonában maradnak.
Az ajánlatkérő a Suli-Host Kft. ajánlatát 10, kérelmezőét 5 ponttal értékelte ennél az alszempontnál.
A közalkalmazottak továbbfoglalkoztatása alszempontnál került figyelembevételre az, hogy az ajánlattevő csak a főzőkonyhák vagy a tálalókonyhák személyzetének átvételét is vállalja. A nyertes ajánlattevő vállalta a tálaló és a főzőkonyhák teljes személyzetének átvételét is a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján jogfolytonos munkaviszonnyal. Kérelmező a feladat ellátásához szükséges létszámú közalkalmazott foglalkoztatását vállalta, illetve a tálalókonyhák személyzete létszámának ismeretében lehetőséget látott a teljes személyzet átvételére is, de nem derült ki az ajánlatából, hogy az átvétel milyen módon történik majd. A nyertes 10 pontot, a kérelmező 9 pontot kapott erre az alszempontra.
A fenti három alszempont értékelését a Döntőbizottság helyesnek találta.
A mérőórák leválasztása költségeinek viselése alszempont szerint külön értékelést nem kellett elvégezni, a beruházások alszempont megítélését ennek vizsgálata nem befolyásolja, mivel mindketten saját költségükön vállalták a leválasztást. Az ár tartása alszempontként itt nem vehető figyelembe.
A három alszempontból számítható pontszámok:
Nyertes: (10 + 10 + 10) : 3 = 10
Kérelmező: (3,6 + 5 + 9) : 3 = 6
Itt tartja szükségesnek a Döntőbizottság az alábbi megjegyzést:
Az első és a második bírálati részszemponttal kapcsolatban kifogásolta azt is a kérelmező, hogy nem vette figyelembe azt a tényt az ajánlatkérő, hogy a szolgáltatási díjból fizeti a bérleti díjat és a beruházását is az ajánlattevő. Az összegszerűség értékelése így nem elegendő, az összefüggéseket is figyelembe kell venni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő már a bírálati részszempontok és az azokhoz tartozó súlyszámok meghatározásával dönt arról, hogy az ajánlattevők mely vállalásait milyen súllyal fogja értékelni. A részszempontok között lehetnek olyanok, amelyek összefüggnek egymással, esetleg egymás ellen hatnak. Az ajánlattevők ennek figyelembevételével tehetik meg ajánlatukat. Az ajánlatkérő az értékelés során már csak a bírálati részszempont tartalmi elemeit értékelheti, a különböző részszempontok összefüggéseit nem vizsgálhatja.
A helyi foglalkoztatáspolitika elősegítése részszempont értékelésével kapcsolatosan a Döntőbizottság megállapította, hogy a részszempont tartalmát az ajánlatkérő sem az ajánlati felhívásban, sem az ajánlatkérési dokumentációban nem határozta meg. Ennek következtében minden olyan vállalást, amely a helyi foglalkoztatáspolitika elősegítését szolgálja, értékelhette.
A nyertes ajánlattevő ajánlata szerint több éven keresztül vállalta az átvett személyzet továbbfoglalkoztatását, a konyhák további működtetéséhez szükséges egyéb munkavégzéseket (szállítás, karbantartás, központi irányítás stb.) helyi munkaerő igénybevételével oldják meg, vállalta Szegeden további éttermek nyitását helyi munkaerő foglalkoztatásával. A szakmunkásképző iskolákkal közösen szakács-, cukrásztanulók foglalkoztatását, és a törvény által előírt szakképzési hozzájárulás rendeletben meghatározott részének szegedi szakközépiskoláknak és szakmunkásképző intézeteknek történő fizetését is vállalta.
Kérelmező az ajánlatában azt vállalta, hogy a pályázat tárgyát képező intézmények alkalmazottait a szolgáltatás által megkívánt létszámban tovább foglalkoztatja. Amennyiben új munkaerő felvétele válik szükségessé, figyelemmel lesz az önkormányzat által meghirdetett helyi foglalkoztatáspolitikai célokra. A beszállítók kiválasztásakor azonos ajánlat esetében előnyben részesíti a helyi beszállítókat.
Az ajánlatkérő a kérelmezőnek 8, a nyertes ajánlattőnek 10 pontot adott a vállalására. Az ajánlatkérő nyilatkozata szerint a nyertes ajánlattevőnek a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos vállalása következtében javul a helyi munkaerő elhelyezkedési esélye, ezért értékelte ezt pozitívan.
A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény 1. § (2) bekezdése szerint a szakképzési hozzájárulás hatékony alkalmazásának egyik célja a törvény által meghatározott mértékben a foglalkoztatottak szakmai tudásának továbbfejlesztéséhez képzési források biztosítása.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a szakképzési hozzájárulásnak a nyertes ajánlattevő ajánlatában történtek szerinti teljesítése - a fenti rendelkezésre is tekintettel - a helyi foglalkoztatáspolitika elősegítése körében értékelhető.
Nem értékelhette volna azonban az ajánlatkérő ismételten egyik ajánlattevő esetében sem a közalkalmazottak továbbfoglalkoztatásával kapcsolatos vállalásokat, hiszen azt a második bírálati részszempontnál már figyelembe vette. Tekintettel azonban arra, hogy ezt mind a kérelmező, mind a nyertes ajánlattevő esetében értékelte, így a pontszámok megállapítását ez a jogsértés nem befolyásolta.
A "szolgáltatás színvonala (a hagyományos étkeztetéstől eltérő, az egészséges táplálkozást biztosító szolgáltatás, választék)" "a 2/1994. (I. 30.) NM rendelet betartása, ellenőrizhetősége" és a "kis- és középvállalkozások részvételi esélyének növelése" részszempontok értékelését a kérelmező nem vitatta:
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az első, a második és az ötödik részszempont értékelése során is megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését a fentiekben részletezettek szerint.
A jogorvoslati kérelem az alábbiakban részletezettek szerint megalapozatlan.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A Döntőbizottság azt is vizsgálta a jogorvoslati kérelem alapján, hogy a kérelmező nyertessége felmerült volna-e. A tálalás vállalásával tett ajánlata esetében a fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az első bírálati részszempont esetében az ajánlatkérő által megállapított pontszámnál magasabbat nem kaphatott volna a kérelmező, mivel az árajánlata kedvezőtlenebb, mint amit az ajánlatkérő figyelembe vett.
A második bírálati részszempontnál nem jogsértőek azok a pontszámok, amelyeket az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározott három alszempont esetében megállapított. Ezek átlagával számolva ennél a részszempontnál sem lett volna magasabb a kérelmező pontszáma.
Az ötödik bírálati részszempont esetében az ajánlatkérő által megállapított pontszám helyes volt.
A fentiek alapján a Kbt. 55 . § (6) bekezdésének megsértése nem vezetett a Kbt. 59. § (1) bekezdésének sérelméhez.
Kérelmező jogorvoslati kérelme alapján a Döntőbizottság összehasonlította az Elamen Rt. ajánlatát kérelmezőnek a tálalási feladatok vállalását nem tartalmazó ajánlatával. Az első részszempontnál kérelmező esetében éves szinten 213 492 420 Ft, az Elamen Rt. esetében 234 841 660 Ft szolgáltatási díj került figyelembevételre. Az Elamen Rt. ajánlata szerint lehetségesnek tartja a rezsikulcs mértékének megváltoztatását közös megegyezéssel, ha a szerződéskötéskori körülményekhez képest lényeges változás következik be.
A fentiek alapján kérelmező vállalása kedvezőbb volt, mint az Elamen Rt. ajánlata.
A második bírálati részszempont esetében az Elamen Rt. ajánlata kedvezőbb volt, mivel konkrét beruházási összeget határozott meg (éves szinten kb. 15 millió Ft), az általa ajánlott éves bérleti díj 21 700 000 Ft, míg kérelmező 14 000 000 Ft-ot vállalt. A közalkalmazottak tovább foglalkoztatása szempontjából is kedvezőbb kérelmező ajánlatánál az Elamen Rt. ajánlata, mivel valamennyi közalkalmazott továbbfoglalkoztatását vállalta a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/A. §-a szerint.
A helyi munkaerő foglalkoztatásának elősegítése részszempont tekintetében a két ajánlattevő vállalása egyenértékű, mivel kérelmezőnek ebben az ajánlatában a tálalószemélyzet továbbfoglalkoztatását nem lehetett figyelembe venni.
Mindezekre tekintettel a két ajánlatot összehasonlítva a következő pontszámokat kaphatták volna az ajánlattevők.
Az ajánlattevő neve:
ELAMEN Rt.
(tálalási feladatok nélküli, teljes körű ajánlat)
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ajánlati ár, kedvezmények 30 8 240
Kedvező szerződési feltételek megajánlása (bérleti díj, beruházások, az ajánlatkérőnél jelenleg a gyermek- és diákétkeztetés körében foglalkoztatott közalkalmazottak továbbfoglalkoztatása) 40 10 400
Szolgáltatás színvonala (a hagyományos étkezéstől eltérő, az egészséges táplálkozást biztosító szolgáltatás, választék) 10 10 100
A 2/1994. (I. 30.) NM rendelet betartása, ellenőrizhetősége 5 9 45
Helyi foglalkoztatáspolitika elősegítése 11 10 110
Kis- és középvállalkozások részvételi esélyének növelése 4 10 40
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 935
Az ajánlattevő neve:
HERDLICSKA MÁRTON
(tálalási feladatokat tartalmazó, teljes körű ajánlat)
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ajánlati ár, kedvezmények 30 10 300
Kedvező szerződési feltételek megajánlása (bérleti díj, beruházások, az ajánlatkérőnél jelenleg a gyermek- és diákétkeztetés körében foglalkoztatott közalkalmazottak továbbfoglalkoztatása) 40 6 240
Szolgáltatás színvonala (a hagyományos étkezéstől eltérő, az egészséges táplálkozást biztosító szolgáltatás, választék) 10 10 100
A 2/1994. (I. 30.) NM rendelet betartása, ellenőrizhetősége 5 10 50
Helyi foglalkoztatáspolitika elősegítése 11 10 110
Kis- és középvállalkozások részvételi esélyének növelése 4 10 40
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 840
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmezőnek a tálalás nélkül vállalt ajánlata nem volt kedvezőbb, mint az Elamen Rt. ajánlata.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, valamint a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján bírságot szabott ki.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzési értéknek legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársasság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 56. § (2) bekezdése szerint a közbeszerzési jogorvoslati eljárásokban kiszabható bírság legalacsonyabb mértéke 2000. december 31-ig egymillió forint, természetes személyek tekintetében százezer forint. E törvény 2000. január 1-jén lépett hatályba.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a Döntőbizottság bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
Jelen közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő által is elismerten a döntésért felelős személy dr. Bartha László polgármester volt. Vele szemben a Döntőbizottság a kiszabható bírság legkisebb összegét alkalmazta.
A Döntőbizottság a bírságok mértékének megállapításánál az eset összes körülményeit figyelembe vette és értékelte. A Döntőbizottság a beszerzés magas összegére figyelemmel kiszabható legmagasabb bírsághoz képest a rendelkező részben meghatározott mértékű bírságokat tartotta az elkövetett jogsértés súlyával arányban állónak.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. február 22.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
