KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2847)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.58/11/2002.
Tárgy: az International House Language School Kulturális és Szolgáltató Kft. jogorvoslati kérelme a HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az International House Language School Kulturális és Szolgáltató Kft. (1022 Budapest, Bimbó u. 7., képviseli: dr. Csikós Csaba ügyvéd, 1052 Budapest, Aranykéz u. 6., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Honvédelmi Minisztérium Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal (1101 Budapest, Salgótarjáni út 18., továbbiakban: ajánlatkérő) az "évente 12 db 10 fős STANAG 6001. 3.3.3.3.-as szintű nyelvvizsga-felkészítő tanfolyam szervezése Magyarországon és Nagy-Britanniában, valamint a résztvevők vizsgáztatása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. X. 31-i számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására 7942/2001 lajstromszám alatt, a rendelkező részben meghatározott közbeszerzési tárgyban. Az ajánlati felhívás 3. a) pontjában megadott beszerzés tárgyát az ajánlattevők számára rendelkezésre bocsátott ajánlati dokumentáció I. 2. pontjában ajánlatkérő részletesen kifejtette. A dokumentáció I. 5. pontjában azt is meghatározta ajánlatkérő, hogy milyen költségek figyelembevételével adja meg az ajánlati árat ajánlattevő (elszállásolás, étkeztetés, nyelvvizsgáztatás, nyelvvizsga-bizonyítvány kiállítása, a kísérő, valamint a speciális és szabadidős programok költségei). Az ajánlatkérő biztosítja azonban a hallgatók napidíjait, az utazási költségeiket (reptéri illeték, túlsúlyköltség, a repülőtértől az oktatás helyéig történő utazási költség, helyi közlekedési költség a tanfolyam helyszínén).
Az ajánlattételi határidőig 2001. december 11-ig a H-NET Professzionális Nyelvstúdió Kft. és kérelmező nyújtott be ajánlatot. A beérkezett ajánlatok hiányosságaira tekintettel ajánlatkérő 2002. január 2-ig hiánypótlási lehetőséget biztosított mindkét ajánlattevő részére. A megadott határidőre a hiánypótlást csak a H-NET Kft. teljesítette. Ajánlatkérő 2002. január 17-én kihirdette az eljárás eredményét, miszerint kérelmező ajánlata érvénytelen és az eljárás nyertese - az egyetlen érvényes ajánlatot tevő - H-NET Kft.
Ajánlatkérő 2002. január 25-én megkötötte a közbeszerzési eljárását lezáró vállalkozási szerződést a nyertes ajánlattevővel.
Kérelmező 2002. február 1-jén érkeztetve nyújtott be jogorvoslati kérelmet. Kérte, hogy a Döntőbizottság a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi LX. tv. (továbbiakban: Kbt.) 82. § (2) bekezdése alapján ideiglenes intézkedésként tiltsa meg a még meg nem kötött szerződés megkötését, és tárgyalás tartása mellett a Kbt. 88. § (1) bekezdése alapján semmisítse meg az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését, valamint költségekben marasztalást indítványozott.
Álláspontja szerint az ajánlattevő feladatai közé tartozik a külföldi utazás és kinttartózkodás megszervezése is, ezért az utazásszervező és közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) értelmében ez a tevékenység utazásszervezésnek minősül. A rendelet kimondja, hogy az utazásszervező tevékenységet csak és kizárólag hatósági nyilvántartásba vétellel lehet folytatni. A nyertes H-NET Kft. a Gazdasági Minisztérium által vezetett nyilvántartásban nem szerepel, és erre a tevékenységre olyan alvállalkozót sem kért fel, aki e feltételeknek megfelelne.
A 2002. február 20-i tárgyaláson kérelmező előadta, hogy ők már korábban kértek a Gazdasági Minisztériumtól állásfoglalást a nyelviskolák utazásszervezésével kapcsolatban. Ez az állásfoglalás szerinte kifejti, hogy a nyelviskoláknak ez a tevékenysége az utazásszervezés fogalmi körébe tartozik, tehát a Korm. rendelet hatálya alá esik. Kiemeli, hogy a dokumentáció I/1. pontja előírta, hogy az ajánlatok kidolgozásakor tekintettel a Kbt. 43. § (1) bekezdés és az 52. § (2) bekezdés d) pontjaira, figyelembe kell venni azokat a feltételeket, amelyeket az ajánlati felhívás és a dokumentáció tartalmaz, többek között ajánlatot olyan ajánlattevő nyújthat be, aki rendelkezik a teljesítéshez szükséges személyi, tárgyi, jogi feltételekkel.
Kérelmező előadása szerint az általa hivatkozott GM-állásfoglalás alapján működik a nyelvoktatással foglalkozó piac összes szereplője. A többi pályázó, véleménye szerint, azért lépett vissza a pályázattól, mert ezen állásfoglalás ismeretében nem akartak jogszerűtlen, jogosítvány nélküli pályázatot benyújtani. Az egész közbeszerzési eljárás jogszerűségét kétségbe vonja véleménye szerint az, hogy a tender eredményhirdetését követően kért jogi állásfoglalást ajánlatkérő a Gazdasági Minisztériumtól. Kérelmező tökéletesen értelmezhetetlennek tartja azt, hogy nem üzletszerűen végez utaztatási tevékenységet a szerződő fél. Ezen témakörben véleményét kérelmező bővebben kifejti a 2002. február 26-án iktatott írásbeli észrevételében. Az ajánlati dokumentációból véleménye szerint világosan kitűnik, hogy az ajánlattevő utazásszervezésre is vállalkozott, tevékenységéért díjazás jár, csupán a készkiadások oszlanak meg az ajánlatkérő és az ajánlattevő között. Tehát az utazásszervezés ellenszolgáltatás fejében, bevételszerzés céljával történik, üzletszerűsége ezért vitathatatlan. Álláspontja az, hogy az ajánlattevő megkeresésére a Gazdasági Minisztérium által adott állásfoglalás valótlan feltevésen alapul, ami abból indul ki, hogy a vállalkozó kizárólag nyelvvizsga-tanfolyam megszervezését végzi, a többi ezzel kapcsolatos feladatot a HM látja el. Ezzel szemben a valóság az - állítja kérelmező -, hogy a vállalkozási szerződésen belül a tanfolyam tartása és a vizsgáztatatás mellett azonos súllyal van jelen a célországon belüli utaztatás, a szálláshely és étkeztetés biztosítása, valamint többféle program megszervezése. A pályázati dokumentáció egyösszegű vállalkozói díjat állapít meg, amely tartalmazza a nyelvtanfolyam és vizsgák mellett a célországon belüli utaztatási és szállásbiztosítási költségeket is. Ezen költségek között a pályázati kiírás nem tesz különbséget, így azok a bevételszerzés szempontjából sem különíthetők el. Véleménye szerint az ajánlatkérő megkeresésére kiadott GM állásfoglalás azon megállapítása, hogy "a nem
üzletszerűen, önköltséges alapon szervezett utaztatás nem tartozik a Korm. rendelet hatálya alá" kizárólag a pályáztatóra vonatkoztatható.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kéri. Észrevételében és a tárgyaláson indokolásul előadta, hogy ő az ajánlati felhívásban és a dokumentációban nyelvoktatásra és nyelvvizsgára kért ajánlatot, és a dokumentáció I.5. pontjában fel is hívta az ajánlattevők figyelmét arra, hogy az utaztatással kapcsolatos szervezési feladatokat és költségeket nem kell vállalniuk, tehát nem kell utazásszervezői és közvetítői tevékenységet ellátniuk.
Hivatkozik arra, hogy a H-NET Kft. 2002. január 4-i keltezéssel kért jogi állásfoglalást a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalától arról, hogy az általuk becsatolt - a pályázati dokumentáció részét képező - szerződéstervezetben foglalt szolgáltatáshoz szükséges-e a minisztériumtól beszerezni az utazásszervezői és közvetítői engedélyt. A becsatolt GM-tájékoztató szerint a benyújtott dokumentáció és szerződéstervezet alapján az nem tartozik az utazásszervezői és közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálya alá.
Ajánlatkérő véleménye megerősítése céljából szintén megkereste a GM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalát. A hivatal becsatolt állásfoglalása szerint a szerződéstervezet alapján végzett nyelvvizsga-előkészítés nem tartozik a 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálya alá, különös tekintettel arra, hogy a vállalkozó kizárólag a nyelvvizsgatanfolyam megszervezését végzi és a többi ezzel kapcsolatos feladatot a HM látja el. A Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése értelmében pedig a közhasznú, illetőleg nonprofit szervezetek által kizárólag önköltséges alapon szervezett utaztatás nem tartozik a rendelet hatálya alá, ha az utaztatás a szervező részére nyereséget nem eredményez.
Ajánlatkérő állítása szerint az általuk becsatolt vállalkozási szerződésből egyértelműen megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevőnek a hallgatók elszállásolásából semmilyen bevétele nem keletkezik. Álláspontja szerint a hivatkozott jogszabályhely értelmében a jogszabály hatálya azokra a gazdálkodószervezetekre terjed ki, amelyek utazásszervező, illetőleg utazásközvetítő tevékenységet üzletszerűen folytatnak. A nyertes ajánlattevő az ajánlati felhívással összhangban a szállás biztosítását vállalta, de abból neki bevétele nem keletkezik. Az ajánlattevő által felkínált szolgáltatást csak a HM alkalmazásában lévők vehetik igénybe, ezt a szolgáltatást nem hirdette meg más szervezetek részére. Így véleményük szerint üzletszerűség nem állapítható meg, és ennek hiányában az érintett tevékenység nem vonható a Korm. rendelet hatálya alá.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert a rendelkezésére álló adatok alapján - a megkötött szerződésre is tekintettel annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
Az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntésének megsemmisítésére irányuló kérelmezői indítványt a Döntőbizottság elutasítja az alábbi indokok alapján.
A Kbt. 88. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a Bizottság határozatában megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott, vagy azt lezáró döntését, kivéve, ha e döntés alapján a szerződés már létrejött.
Ajánlattevő a Döntőbizottsághoz becsatolta a közbeszerzési eljárását lezáró 2002. január 25-i keltezésű a nyertessel megkötött vállalkozási szerződést, ezért a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontjára alapozott - 2002. február 1-jén iktatott - jogorvoslati indítványnak a törvényi feltételek meglétének hiánya miatt sem adhatott helyt.
Kérelmező jogorvoslati kérelmének érdemi része azon állítására alapozódott, hogy a beszerzés tárgyát képező szolgáltatás üzleti célú utazásszervezés, illetve közvetítés és ezért engedélyköteles, amely engedéllyel a nyertes pályázó nem rendelkezik. Az engedély hiányában pedig ajánlatkérőnek érvénytelenség miatt ki kellett volna zárnia a közbeszerzési eljárásból a később nyertessé lett pályázót.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a pályázati felhívás 3. a) pontja a beszerzés tárgyaként nyelvvizsga-felkészítő tanfolyamot határoz meg. A 3. b) pont második francia bekezdése a teljesítés hathetes külföldi szakaszát Nagy-Britanniába telepíti, de nem ír elő erre vonatkozóan utazásszervezői kötelezettséget ajánlattevőnek. Az ajánlatkérő a pályázati felhívás 11. a) pontjában az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények, valamint a 16. pontban egyéb információk alatt sem kérte az utazásszervezői engedély meglétének igazolását ajánlattevőtől.
A dokumentáció I. 5. pontjában határozta meg ajánlatkérő, hogy milyen költségek figyelembevételével adja meg az ajánlati árat ajánlattevő, illetve melyek azok az utaztatással kapcsolatos költségek, amelyeket ajánlatkérő visel. Ezzel kapcsolatos ajánlattevői kérdésre a 2000. november 26-án kelt válasz a következőket tartalmazza: "A kiutaztatás megszervezése (repülőjegy-beszerzés, külföldi reptéri transzfer megszervezése stb.) az ajánlatkérő feladata, ezt a feladatot ajánlatkérő nem kívánja átruházni az ajánlattevőre. Ennek megfelelően a kiutazás megszervezésének átvállalása az ajánlatban nem jelent többletszolgáltatást."
A 2002. január 25-én megkötött vállalkozási szerződés II. 1.3. és II. 1.4. pontjai realizálják az ajánlati felhívásban és az ajánlati dokumentációban foglaltakat.
"A vállalkozói díj tartalmazza a nyelvtanfolyam, nyelvvizsgáztatás, nyelvvizsgabizonyítvány-kiadás, tanfolyamhoz kapcsolódó szakmai programok, az elszállásolás, illetve a kísérő tanár költségeit. A tanfolyamon részt vevők elszállásolása külföldön, családoknál történik, annak költségeit a költségviselő a vállalkozón keresztül juttatja el a családok részére. A hallgatók külföldön történő elszállásolásából vállalkozónak semmilyen bevétele nem keletkezik.
A hallgatók napidíját, utazási költségét (reptéri illeték, túlsúlyköltség, a repülőtértől az oktatás helyéig történő utazási költség, helyi közlekedési költség a tanfolyam helyszínén) a megbízó biztosítja, ezen költségeket a vállalkozói díj nem tartalmazza. A hallgatók a költségviselőtől átvett napidíjat a külföldön tartózkodásuk időtartama alatt az étkezésük biztosítására fordítják. A tanfolyamon résztvevők étkeztetésével kapcsolatban a vállalkozót kötelezettségek nem terhelik, jogok nem illetik meg."
A fentiekből a Döntőbizottság megállapította, hogy a közbeszerzési eljárás nyertesének nem kell üzletszerű utazásszervezői, illetve közvetítői tevékenységet folytatnia, bevétele ilyen jogcímen nem keletkezik.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint készítette el ajánlatát, miszerint: "Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére."
A Kbt. 52. § (2) bekezdése határozza meg, hogy mikor érvénytelen az ajánlat. "Érvénytelen az ajánlat, ha
a) azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;
b) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni;
c) az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre;
d) az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek."
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlattevő a Kbt. fent idézett paragrafusában foglaltak szerint érvényes ajánlatot tett. Ebből következően a Döntőbizottság elutasítja kérelmezőnek azon indítványát, hogy a nyertes ajánlattevő pályázatát nyilvánítsa érvénytelennek.
Az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának eredményét a Kbt. 59. § (1) bekezdésének megfelelően hirdette ki, miszerint: "Az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést."
Mindezek alapján a Döntőbizottság ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában, illetve az azt lezáró döntésében jogszabálysértést nem állapított meg. Erre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasítja.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. március 7.
Dr. Szaller Ottó s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
