KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2900)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.007/12/2002.
Tárgy: a Generali-Providencia Biztosító Rt. jogorvoslati kérelme az Eötvös Loránd Tudományegyetem közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Oláh György jogtanácsos által képviselt Generali-Providencia Rt. (1066 Budapest, Teréz krt. 42-44., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, - melyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem (1056 Budapest, Szerb u. 21-23., továbbiakban: ajánlatkérő) biztosítási szolgáltatás vagyon- és felelősségbiztosításra tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság részben helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 61. § (1) bekezdését és erre tekintettel a 24. § (1) bekezdését.
A jogsértés miatt a Döntőbizottság 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírság megfizetésére kötelezi ajánlatkérőt.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles megfizetni a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítse meg kérelmező részére a 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
Ezt meghaladóan a kérelmet elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2001. október 24-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
A közbeszerzési eljárás lebonyolításával a Valkó-International Biztosítási Alkusz, Képviseleti, Tanácsadó és Szakértői Kft.-t bízta meg.
Az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, melyet 1-10-ig terjedő pontszámozással, a következő részszempontok és hozzájuk rendelt súlyszámok alapján kívánt kiválasztani:
részszempontok súlyszámok
- biztosítási feltételek, kockázati fedezetek 46
- díjkondíciók 44
- fizetési feltételek 10
A felhívás 16. pontja harmadik bekezdésében ajánlatkérő közölte, hogy azonos ajánlattétel esetén előnyben részesül a minőségbiztosítási rendszerre tanúsítvánnyal rendelkező ajánlattevő.
Az ajánlattételi határidőre, 2001. december 5-re a kérelmező 23 955 498 Ft-os biztosítási díjjal, az OTP-Garancia Biztosító Rt. 23 587 935 Ft-os biztosítási díjjal, valamint a Zürich Biztosító Rt./Allianz Hungária közös ajánlattevők 25 279 341 Ft-os biztosítási díjjal nyújtottak be ajánlatot.
Ajánlatkérő megbízottja értékelte az ajánlatokat, 2001. december 17-i keltezéssel "Döntés Előkészítő Szakértői Vélemény"-t készített.
A szakvélemény adatai szerint a közös ajánlattevők összesen 946, kérelmező 954, az OTP-Garancia Biztosító Rt. 426 pontot ért el.
Az összpontszámon belül kérelmezőnek az első bírálati részszempontra kapott pontszáma 9 (súlyozva 414) volt, a közös ajánlattevőké 10 (súlyozva 460). Az értékelő táblázat ismertette a tíz vizsgált ajánlati elemet. A táblázatból megállapítható, hogy a pontszámeltérést az indokolta, hogy kérelmező a ,,kártérítés mértékének meghatározása" vizsgálati szempontból "60% feletti elhasználódást követően káridőponti avult értéken térít", a közös ajánlattevők pedig a "biztosítási összeg 20%-ig, de max. 50 millió Ft-ig a teljes javítási összeget fizetik, biztosítási összeg 20-100%-a között könyvi és valós értéket térítenek." A két ajánlat még a "Kárigény elévülése" vizsgálati szempontból tért el egymástól, a kérelmező 1 évre, a közös ajánlattevők a "Ptk. szerint" tettek ajánlatot.
December 19-én volt az eredményhirdetés. Az eredményhirdetés jegyzőkönyve szerint ajánlatkérő ismertette a szakvélemény szerinti összpontszámokat, közölte, hogy a közös ajánlattevők (1) és a kérelmező (2) ajánlata "szinte azonos teljesítményt nyújt, a két ajánlat közel azonos pontszámot ért el, az 1/954, a 2/946 pontot kapott.
Közölte továbbá: "A két azonos teljesítményt nyújtó ajánlat közötti különbség nem éri el az 1%-ot, ezért ezeket az ajánlatkérő a döntés meghozatalához részletesebben elemezte és mérlegelte, különös tekintettel a szerződési, illetve kárrendezési feltételekre." Ezt követően kihirdette az eljárás eredményét, miszerint a kártérítés mértékére adott kedvezőbb ajánlata miatt, valamint az "elmúlt 2,5 év tapasztalatai alapján" a közös ajánlattevők az eljárás nyertesei. (Ajánlatkérő a kedvező tapasztalatokat illetően a közös ajánlattevők egyikére, a Zürich Biztosító Rt.-re utalt).
Második legkedvezőbbnek ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát hirdette ki.
A Döntőbizottsághoz becsatolt dokumentumok tartalmazzák a 2001. december 22-én készített összegzést is, ezt azonban ajánlatkérő az ajánlattevőknek nem küldte meg. Az összegzés ponttáblázata csak annyiban tér el a szakvélemény ponttáblázatától, hogy az első részszempontnál a kérelmező 9 pontja és súlyozott 414 pontja zárójelbe van téve, helyettük vastagított számmal 8, illetve 368 pont van feltüntetve, valamint a kérelmező 954-es összpontszáma szintén zárójelbe van téve, helyette vastagított számmal 908 pont szerepel.
Kérelmező 2002. január 3-án benyújtott jogorvoslati kérelmében sérelmezte ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Előadta, hogy ajánlata magasabb pontszámot ért a nyertesénél, és miután a felhívás nem tartalmazta az egyenértékűség kritériumait, ajánlatkérőnek nem volt jogszerű alapja az alacsonyabb pontszámú ajánlat nyertessé nyilvánításához. Kifogásolta, hogy az ajánlatkérő az értékelésbe olyan szempontokat vont be, amelyek kívül esnek a közzétett részszempontok körén. Kérte a jogsértés megállapítását.
Ajánlatkérő észrevételében és a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Arra hivatkozott, hogy ajánlatkérőnek joga van az általa megbízott szakértő által tett javaslattól eltérő döntést hozni. Eddigi biztosítási jogügyleteiből szerzett tapasztalatai alapján úgy ítélte meg, hogy a kártérítés mértéke tekintetében a kérelmező és a közös ajánlattevők ajánlata között nem 1, hanem 2 pontot elérő különbség van. A tárgyaláson nyilatkozott; hogy a 2,5 év kedvező tapasztalata nem jelent meg a pontszámkülönbségben, az erre való hivatkozással csak a nyertes üzleti megbízhatóságáról alkotott véleményét kívánta hangsúlyozni. Úgyszintén nem értékelte előnyként a kárigények elévülési ideje közötti különbséget sem.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése előírja: "Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja." "Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb."
Az 59. § (1) bekezdése alapján az "eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette."
A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatok értékelésének, az eredmény kihirdetésének menetét és a következőket állapította meg:
Ajánlatkérő a megbízottja által készített szakvéleményben az első bírálati részszempontra adott pontszámkülönbséget nem tartotta elegendőnek a közös ajánlattevők és a kérelmező ajánlata között lévő, számára jelentősnek tartott eltérés díjazására. A közös ajánlatnak a kártérítés mértékére vonatkozó megajánlását, miszerint
50 M Ft-ig a teljes javítási költség térítése megtörténik, szinte új értéktérítésnek tekintette a nála előforduló káresetek gyakorlati tapasztalatai alapján.
A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő érvelését, miszerint joga van a szakértője által javasolt értékeléstől eltérő döntést hozni, valamint helytállónak tartja ajánlatkérő döntésének indokát is.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatok értékelése, a nyertes személyének kiválasztása terén ajánlatkérő nem követett el jogsértést, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében megalapozatlanság címén elutasította.
Megalapozott a jogorvoslati kérelem az ajánlatkérőnek a döntés meghozatalát követő eljárása sérelmezése tekintetében.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése előírja: "A közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyíltságát."
Ezen alapelvi rendelkezés hatályosulását szolgálja többek között a 61. § (1) bekezdése, miszerint: "Az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek."
Ajánlatkérő nem készítette el az eredményhirdetés időpontjára az összegzést, annak tartalmát így nem ismertette az eredményhirdetésen és nem küldte meg ajánlattevőknek.
Az összegzés a közbeszerzési eljárás egyik legfontosabb dokumentuma. Ajánlatkérő ebben kell hogy tanúsítsa, nyíltan vállalja döntését, azt meg tudja indokolni, így biztosította az eljárás nyíltságát, tisztaságát és az ajánlattevők esélyegyenlőségét - azaz betartotta a Kbt. alapelvi rendelkezéseit. A dokumentumnak a Kbt. előírásai szerinti tartalommal történő összeállítása és ismertetése útján kerülhetnek ajánlattevők abba a helyzetbe, hogy dönthessenek; a számukra sérelmes ajánlatkérői döntés ellen indítsanak-e jogorvoslati eljárást, van-e esélyük a jogorvoslati eljárás számukra kedvező kimenetelére.
Ajánlatkérő az eredményhirdetésen a szakvélemény szerinti pontszámokat ismertette, mely szakvélemény szerint a kérelmező összpontszáma 954, a közös ajánlattevőké 946. Ennek ellenére a közös ajánlattevőket hirdette ki nyertesnek. Ezen döntés indokául felhozott tények egyike - a kártérítés mértéke - már mérlegelést nyert a szakvéleményben, ezt is figyelembe véve alakultak ki a szóban forgó pontszámok. A másik indok a nyertes mellett a 2,5 év kedvező tapasztalata, ami nem szolgálhatott a döntés indokául, mert a kiírás nem tartalmazott ilyen értelmű bírálati részszempontot, ilyen tartalmú részszempont egyébként is sértette volna az ajánlattevők esélyegyenlőségét.
Kérelmező és az eredményhirdetésen jelen lévők tehát joggal lehettek abban a hiszemben, hogy ajánlatkérő nem tárta fel számukra döntése valódi indokát. Ezt a kétséget ajánlatkérő eloszlathatta volna, ha elkészíti és az eredményhirdetésen ajánlattevőknek átadja a döntése valódi indokául szolgáló összegzést, miszerint az első bírálati részszempontból kérelmező ajánlatára 2 ponttal (súlyozva 92 ponttal) alacsonyabb pontszámot adott, mint a nyertes ajánlatra.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az összegzésnek a törvényben előírt határidőre történő elkészítése és az ajánlattevőknek való megküldése elmulasztásával megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését, valamint ezen jogsértése általa Kbt. 24. § (1) bekezdését is.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a Kbt. 61. § (1) bekezdése megsértése nem feltétlenül jár együtt a 24. § (1) bekezdésének megsértésével is, annak ellenére, hogy a két rendelkezés a különös/általános viszonyában áll egymással. Az összegzés elkészítésének és valós tartalma ismertetésének elmulasztása önmagában nem eredményezi az eljárás nyíltsága és tisztasága megsértését. A jogvita tárgyát képező esetben azért állt elő mindkét törvényi rendelkezés megsértése, mert ajánlatkérő az eredményhirdetésen nem a döntése valódi indokát közölte, ezáltal kétséget hagyott ajánlattevőkben döntése objektivitását illetően.
Ajánlatkérő ezen magatartása a Döntőbizottság álláspontja szerint kimerítette a két alapelvi rendelkezés megsértése tényállását.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a), d), f) és h) pontja szerint rendelkezett.
A Döntőbizottság a jogsértés miatt bírságot szabott ki ajánlatkérővel szemben. A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a kiszabható bírság mértéke legfeljebb a közbeszerzés értékének 30%-a. A közbeszerzés értéke - a nyertes ajánlat szerinti ellenszolgáltatás összege - 25 279 341 Ft. A kiszabott bírság mértéke ennek 7,9%-a, ami arányban áll a jogsértések súlyával.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 2002. február 1.
Dr. Csitkei Mária s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
