FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (2952)
13.K.31.469/2001/4.
A Fővárosi Bíróság a dr. Sági György ügyvéd (1136 Budapest, Pozsonyi út 14. IV/20.) által képviselt Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Magyar Közösségi Agrárcentrum Kht. (1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. ) felperesnek a dr. Engler Magdolna jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv.sz.: D.171/6/2001.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 5000 (ötezer) Ft perköltséget.
A kereseti illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 3 példányban, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
A felperes mint ajánlatkérő 2001. március 7-én hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (Kbt.) 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján a 2001. március 23-25. között megrendezésre kerülő Aranyhomok Expo (Kecskemét) kiállítás standjainak kivitelezése és üzemeltetése tárgyában. Ennek keretében ajánlattételre a PROMÓ Kft.-t, a STÚDIÓ NOVA Kft.-t, a HUNGEXPO Rt.-t, a Pécsi Ipari Vásár Kft.-t, az Install Bt.-t és a Piacmarketing Üzletközpont Bt.-t hívta fel, amelyről egyidejűleg az alperes elnökét is tájékoztatta.
A felperes a tárgyalásos eljárási fajta választását azzal indokolta, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kizárólagos tulajdonában lévő gazdálkodószervezetként elsődleges feladata a magyar mezőgazdasági termékek hazai és külföldi népszerűsítését célzó kiállításokon, vásárokon való megjelenés, amelynek költségeire az alapító minisztérium biztosít költségvetési fedezetet. A 2001. évi marketingkeretprogram-tervezetüket 2001. január 9-én a tulajdonos részére jóváhagyás céljából megküldték, a tulajdonos a 2001. március 1-jén megérkezett engedélyével kizárólag az Agra Savaria, Szombathely, illetőleg az Aranyhomok, Kecskemét kiállítások közbeszerzési eljárásának megindítását engedélyezte. Annak ellenére, hogy pontos ismeretekkel rendelkeztek a programtervezetben megjelölt események időpontjairól és a lefolytatandó eljárások időszükségletéről, az ajánlati felhívás közzétételének a Kbt. 32. § (2) bekezdésében előírt feltétele - az anyagi fedezet biztosítása - csak a program jóváhagyásának időpontjától állt rendelkezésükre. A jóváhagyást követően haladéktalanul megkezdték a szükséges eljárások előkészítését, de a nyílt közbeszerzési eljárás időszükségletére figyelemmel a beszerzési eljárással érintett kiállításon való részvételük meghiúsulna. A nyílt közbeszerzési eljárást 2000. december elején meg kellett volna indítaniuk, de erre objektív okok miatt nem volt lehetőségük, ill. azt csak megalapozatlanul, jogellenes magatartással, ésszerűtlen anyagi kockázat vállalásával tehették volna meg.
A felperes a közbeszerzési eljárást lefolytatta, majd annak nyertesével - a Piacmarketing Üzletközpont Bt.-vel - a szerződést megkötötte.
Az alperesi döntőbizottság elnöke a jelen ügyben a tárgyalásos eljárási fajta jogszabályi feltételeinek fennállását nem látta egyértelműen megállapíthatónak, ezért 2001. március 20-án hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett.
A felperes az érdemi észrevételében előadta, hogy a jogorvoslati eljárás megalapozatlan, mivel a közbeszerzési eljárási fajta meghatározásakor kényszerhelyzetben volt, amely nem ajánlatkérői mulasztásra vezethető vissza. Hivatkozott arra, hogy az elvárható legnagyobb gondossággal és körültekintéssel járt el, és tevékenységét a tulajdonosi jogokat gyakorló minisztérium közvetlenül irányítja, amely nem azonos az ajánlatkérővel. Előadta, hogy a közbeszerzési eljárást lefolytatták, a szerződés megkötésére sor került, a közbeszerzési eljárás értéke 4 M Ft volt.
Az alperes a 2001. április 27-én kelt D.171/6/2001. számú határozatával megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját, ezért az ajánlatkérőt 1 000 000 Ft bírság megfizetésére kötelezte.
Az alperes a határozatát azzal indokolta, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek a jelen esetben nem álltak fenn. A tárgyalásos eljárási fajta akkor alkalmazható, ha az ajánlatkérő nem láthatja előre a sürgős eljárást indokoló helyzet bekövetkeztét, a helyzet nem az ajánlatkérő mulasztásából áll elő, továbbá a gyors eljárás szükségessége miatt a nyílt vagy a meghívásos eljárásban előírt határidők nem betarthatók. Az ajánlatkérő előtt ismert volt a kiállítás megrendezésének időpontja, a kiállításon való részvétel szándéka, így a beszerzéseit úgy kellett volna megszerveznie, hogy a nyílt eljárás lefolytatására kellő idő álljon rendelkezésére. Az FVM késedelmes engedélyezésére az ajánlatkérő alaptalanul hivatkozott, mivel az ajánlatkérő a kiállítás jóváhagyása érdekében kellő időben nem intézkedett.
Az alperes rámutatott arra is, hogy az ajánlatkérő és a tulajdonos közötti nem megfelelő szervezési kapcsolat nem eredményezheti a Kbt. szerint csak kivételes esetekben válaszható hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását. A felettes szerv vagy tulajdonos és az ajánlatkérő közötti szervezeti szabályozatlanságok vagy működési zavarok nem mentik az ajánlatkérő esetleges jogsértő magatartását.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt a jogorvoslati eljárásban előadott indokai alapján. Hangsúlyozta, hogy nincsen saját költségvetése, számára az FVM a mindenkori központi költségvetésben megállapított összegből biztosít keretet az éves program finanszírozására. Előadta, hogy a perbeli kiállításon való részvétel az éves programjában nem szerepeit, mert a kiállításon való részvételi lehetőségről a tárgyévi költségvetés jóváhagyását követően szereztek tudomást. Ilyen esetben a kiállításon való részvételhez engedélyt kell kérniük a Földművelésügyi Minisztériumtól. Az engedélyezést jelen esetben 2001. január 9-én kezdeményezték, az engedély 2001. március 1. napján megérkezett. A közbeszerzési eljárás iránt haladéktalanul intézkedtek, részükről ajánlatkérői mulasztás, kötelezettségszegés nem történt. Utalt az alperes elnökének az FVM államtitkárához írt azon levelére, amelyből kitűnően az alperes is elismerte azt, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló FVM késedelme miatt nincs lehetősége nyílt közbeszerzési eljárás alkalmazására. Előadta továbbá, hogy a perbeli kiállítás évente kerül megrendezésre, de az azon való részvétel nem automatikus, a keretterv szerint 450 kiállításon van lehetőség megjelenni.
Az alperes - fenntartva a határozatában foglalt álláspontját - a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a felperes tisztában volt a közte és a minisztérium között fennálló szervezeti renddel, a felperesnek lett volna lehetősége a pénzügyi fedezet biztosítását olyan időben kérelmezni, amely lehetővé tette volna a nyílt eljárás lefolytatását. Utalt arra, hogy a felperes által hivatkozott levél csak felhívta a figyelmet a szabálytalanságokra és a megoldás szükségességére, de a tulajdonosi jogokat gyakorló minisztérium és az ajánlatkérő a mulasztás megítélése szempontjából nem választható külön.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát a módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A perben eldöntendő kérdés az volt, hogy a felperes a tárgyalásos közbeszerzési eljárás lefolytatásával megsértette-e a Kbt. 70. § (1) bekezdésének c) pontját.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt a törvény megengedi.
A Kbt. 32. § (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívást, illetőleg az előminősítési eljárással összefüggő hirdetményt - a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén - akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja értelmében az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A bíráság rámutat arra, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint a tárgyalásos eljárást az ajánlatkérő csak akkor alkalmazhatja, ha a rendkívüli sürgősség előre nem látható okból állott elő, és ez az ok nem az ajánlatkérő mulasztására vezethető vissza. A jelen esetben a felperesnek - saját előadása szerint is - tudomása volt arról, hogy a beszerzés tárgyát képező kiállítás megrendezésére évente kerül sor, emellett egy évben 400-nál több egyéb kiállításon való részvételre is lehetősége nyílik. Mivel a kiállításokon való részvétel kérdésében a felperes dönt, és az FVM engedélyezetési gyakorlata a felperes előtt nyilvánvalóan ismert, a felperes esetében a kiállításon való részvétel engedélyezésének késedelme előre nem látható okból előálló rendkívüli sürgősségnek nem tekinthető.
A bíróság álláspontja szerint a felperestől elvárható, hogy valamely kiállításon való részvétel kérdésében olyan időpontban döntsön, amely elegendő időt biztosít számára - az FVM engedélyeztetési eljárására is figyelemmel - a nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására, de akár már a kiállítások időpontjának ismeretében is haladéktalanul intézkedhet a pénzügyi forrás megszerzése érdekében.
Megjegyzi a bíróság, hogy a felperes által hivatkozott levél nem támasztja alá a jelen ügyben képviselt felperesi jogi álláspontot, mivel a levél tartalma a felperes - a pénzügyi forrást biztosító FVM működésétől kétségkívül nem független - közbeszerzési eljárási gyakorlatának szabálytalanságára hívja fel a figyelmet.
Fentiekre figyelemmel a bíróság azt állapította meg, hogy a felperes a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással nem volt jogosult tárgyalásos közbeszerzési eljárás indítására, ezért vele szemben az alperes jogszerűen hozott elmarasztaló határozatot.
A kifejtettek alapján a bíróság a keresetet elutasította, és a felperest a Pp. 78. § (1) bekezdése értelmében az alperes költségeinek megfizetésére kötelezte.
A kereseti illetékről szóló rendelkezés - a felperes személyes költségmentessége folytán - a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-án alapul.
Budapest, 2001. október 16.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró
