FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (2953)
13.K.32.813/2000/13.
A Fővárosi Bíróság a dr. Molnár Zoltán ügyvéd (6721 Szeged, József A. sgt. 4. III/3.) által képviselt Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (6720 Szeged, Széchenyi tér 10.) I. r. és dr. Bartha László (6722 Szeged, Szentháromság u. 8.) II. r. felpereseknek a dr. Eke Pekács Tibor jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv.sz.: D.16/20/2000.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - amely perben az alperes pernyertessége érdekében a dr. Matuz Norbert ügyvéd (1114 Budapest, Bartók B. út 11-13.) áltat képviselt Herdlicska Márton László (1047 Budapest, Fóti út 56.) beavatkozott - meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A bíróság az alperes D.16/17/2000. számú határozatát hatályon kívül helyezi, és az alperest új eljárásra kötelezi.
Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek 10 000 (tízezer) Ft perköltséget.
A kereseti illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 4 példányban, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
Az I. r. felperes mint ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 1999. november 24-i számában közbeszerzési eljárást indított meghívásos gyorsított eljárás keretében a fenntartásában lévő óvodai, általános iskolai, középfokú oktatási intézményi, diákotthoni és kollégiumi étkeztetés biztosítására.
A részvételi jelentkezésre megállapított határidőben 7 pályázó - Herdlicska Márton László egyéni vállalkozó, a Suli-Host Kft., a Sodexho Kft., az Elamen Rt., a Novoback Kft., a Hóbiárt Bistro Bt. és a Kék Csillag Bt. - nyújtotta be jelentkezését.
Az I. r. felperes az alkalmasnak minősített ajánlattevőknek az 1999. december 9-én kelt levelével küldte meg az ajánlati felhívását.
Az ajánlati felhívás 4. pontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának 1-től 10-ig pontozható részszempontja a következők voltak:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár, kedvezmények 30
- kedvező szerződési feltételek megajánlása (bérleti díj, beruházások, az ajánlatkérőnél jelenleg a gyermek- és diákétkeztetés körében foglalkoztatott közalkalmazottak továbbfoglalkoztatása) 40
- szolgáltatás színvonala (a hagyományos étkeztetéstől eltérő, az egészséges táplálkozást biztosító szolgáltatás, választék) 10
- a 2/1994. (I. 30.) NM rendelet betartása, ellenőrizhetősége 5
- helyi foglalkoztatáspolitika elősegítése 11
- kis- és középvállalkozások részvételi esélyeinek növelése 4
Az I. r. felperes az ajánlatkérési dokumentáció 1/6. pontjában előírta az ajánlatokkal kapcsolatos tartalmi feltételeket. Eszerint a pályázóknak
a) a pénzügyi feltételekkel együtt részletesen ismertetniük kell, hogy a szolgáltatás elvégzéséhez az önkormányzat vagyontárgyait, illetve a beszerzés tárgyában foglalkoztatott közalkalmazottakat milyen feltételekkel kívánják átvenni, üzemeltetni (a beszerzés tárgyában nyilvántartott önkormányzati vagyon megvásárlása, bérlése vagy a kettő kombinációja, a teljes közalkalmazotti állomány vagy csak meghatározott munkakörökben foglalkoztatottak átvétele stb.),
b) ki kell térniük arra, hogy az intézményekben (az óvodák kivételével) foglalkoztatott tálalószemélyzet tovább foglalkoztatását, a tálalási feladatokat vállalják-e, ha igen, milyen feltételekkel,
c) ki kell térniük az önkormányzati vagyon bármilyen jogcímen történő átvétele esetén az átadással kapcsolatos költségek (energiamérő órák leválasztása stb. felmentésre kerülő közalkalmazottakkal kapcsolatos többletkiadások) viselésére,
d) részletesen ismertetniük kell az ajánlattételi dokumentáció és a helyszíni bejárások alapján a szerződés időtartamára tervezett fejlesztéseket éves ütemezésben, éves fejlesztési érték megjelölésével, valamint közölniük kell a fejlesztésből származó értéknövekedés elszámolásának módját (tulajdonjog vagy beszámítás),
e) részletesen ismertetniük kell a szolgáltatás színvonalával kapcsolatos elképzeléseiket étlapok bemutatásával, figyelemmel a 2/1994. (I. 30.) NM rendelet előírásaira is,
f) részletesen ismertetniük kell a helyi foglalkoztatáspolitika elősegítésével kapcsolatos tervüket,
g) részletesen ismertetniük kell a helyi és az országos kis- és középvállalkozások részvételi esélyének növelésével (pl. beszállítói kör kiválasztása stb.) kapcsolatos tervüket,
h) részletesen ismertetniük kell a szerződés fennállása alatt a szolgáltató kizárólagos használatában lévő épületek (épületrészek) gépek, berendezések, egyéb eszközök javítási, karbantartási, takarítási, féregirtási, belső festési, mázolási költségeinek, a kis értékű tárgyi eszközök és egyéb készletek biztosításának, a közüzemi díjak költségeinek viselési módját,
i) részletesen ismertetniük kell a szerződés lejártakor, illetve bármely okból történő megszűnésekor az egymás közti elszámolásra vonatkozó ajánlatukat.
A 2000. január 14-én tartott eredményhirdetésen az I. r. felperes a Suli-Host Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesként 970 ponttal, míg második helyre 885 ponttal az Elamen Rt.-t, harmadik helyre pedig 832 ponttal Herdlicska Márton Lászlót sorolta.
Az I. r. felperes a nyertes ajánlattevővel 2000. január 24-én a szerződéseket megkötötte 256 M Ft évi beszerzési érték mellett. A szerződések közül az egyik vállalkozási és egyik bérleti szerződés, valamint a közalkalmazottak kirendeléséről szóló megállapodás 2000. február 1-jétől 2000. március 31-ig terjedő időszakra szólt, míg a másik vállalkozási és másik bérleti szerződés 2000. április 1. napján lépett hatályba 5 évi időtartamra, amely lejárat után ún. opciós joggal újabb 5 évre meghosszabbodik.
Herdlicska Márton László 2000. január 20-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be az alpereshez, kérve a közbeszerzési eljárást lezáró döntés megsemmisítését, és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Előadta, hogy az ajánlati kiírás pontosan meghatározott étkeztetések biztosítására vonatkozott, ehhez képest többletszolgáltatás lett volna a tálalási feladatok ellátása, amelyre csak a dokumentáció 1/6. b) pontjából lehetett következtetni. Ennek ellenére a tálalási feladatok ellátása fontos szempontként került figyelembevételre. Hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő a kedvező szerződési feltételek, az ajánlati ár, kedvezmények, és a helyi foglalkoztatáspolitika elősegítése részszempontokat nem kellően értékelte, más ajánlattevőknek indokolatlanul adott magasabb pontszámot. Sem a továbbfoglalkoztatásra, sem a bérleti díj és a beruházások tekintetében tett ajánlatát nem vették kellő súllyal figyelembe, a tálalókonyhák üzemeltetése esetére tett ajánlati árát pedig nem lehetett összehasonlítani azon ajánlattevők áraival, akik e szolgáltatás ellátását nem vállalták. Álláspontja szerint az ajánlatkérő az ajánlatkérési dokumentációban meghatározott értékelési szempontokat figyelmen kívül hagyva azokat nem megfelelően alkalmazva járt el, ezáltal megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (Kbt.) 56. § (1) bekezdésének 1. mondatát.
Az I. r. felperes a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte előadva, hogy az ajánlatokat az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározottak szerint bírálta el, és a nyertesként kihirdetett ajánlattevő tette az összességében legelőnyösebb ajánlatot. A jogorvoslati kérelem tárgyában tartott tárgyaláson elismerte azt, hogy a főzőkonyha személyzetének átvételével kapcsolatos részletes adatokat a dokumentáció nem tartalmazta.
A jogorvoslati eljárás során az Elamen Rt. sérelmezte a gyorsított eljárás alkalmazását, a bontási jegyzőkönyvek számát, a részszempontokra megállapított súlyszámokat, a részszempontok nem megfelelő értékelését, valamint a dokumentáció tekintetében a tálalószemélyzet létszámára, béradataira, az értékesítendő eszközökre, az eszközök állapotára vonatkozó adatok hiányát.
Az alperes a 2000. március 9-én kelt D.16/12/2000. számú határozatával megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 35. § (1) és (3), a 40 § (1) és az 59. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérőt 20 000 000 Ft, míg dr. Bartha Lászlót 150 000 Ft bírság megfizetésére kötelezte.
A határozat indokolása szerint a megfelelő ajánlattételhez szükséges műszaki leírást sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem tartalmazta. Hiányoztak azok az adatok, amelyek a tálalási feladatokat ellátó személyzet létszámára, éves személyi juttatásaira és azok közterheire, a tálalókonyhák alapterületére és berendezéseire, a szerződés időtartamán belül - a jelenlegi műszaki állapot kimutatásán alapuló - szükséges fejlesztések felsorolására, elvárt ütemezésre, a meglévő raktárkészletek ismertetésére, értékére vonatkoztak. Az ajánlattevők így nem ismerhették meg pontosan a beszerzés tárgyát, csak megalapozatlan, saját feltételezésükön nyugvó ajánlatokat tehettek. Az eltérő tartalmú ajánlatok nem voltak egymással összehasonlíthatók, így az sem volt megítélhető, hogy ki tette az összességében legkedvezőbb ajánlatot. A tálalókonyhák személyzetére vonatkozó adatok hiányában pl. sem a tálalókonyhák személyzetének átvételét tartalmazó két ajánlat az átvételt nem tartalmazó két ajánlattal, sem az átvételt tartalmazó ajánlatok egymással nem voltak összehasonlíthatóak. A fejlesztéshez szükséges adatok hiányában nem volt megállapítható a ténylegesen szükséges fejlesztések mértéke, így az sem, hogy ki ajánlotta meg az e mértéket legjobban megközelítő ajánlatot. Minderre tekintettel az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 40. § (1) és 59. § (1) bekezdését.
Fenteiken túl az alperes rámutatott arra, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 35. § (1) és (3) bekezdését is megsértette, mivel az ajánlati felhívásban a Kbt. 35. § (1) bekezdésében megjelölt célok közül egynél többet célt jelölt meg, és nem határozta meg azt a módot, amely a helyi foglalkoztatáspolitikai céljait elősegíti, vagy a helyi és az országos kis- és középvállalkozások részvételi esélyeit - a beszállítói kör kiválasztásának példáján túl - növeli.
Az alperes a határozat indokolásában megállapította, hogy a jogorvoslati kérelemben kifogásolt ajánlatkérői értékelés jogszerűsége nem volt vizsgálható, mivel az ajánlatkérő a részszempontok tartalmát nem határozta meg oly módon, hogy azok alapján az ajánlatok összehasonlíthatók lettek volna. Megállapította továbbá, hogy az Elamen Rt.-nek a gyorsított eljárás indokoltságával, a részvételi jelentkezések bontási jegyzőkönyveivel és a részszempontok súlyszámaival kapcsolatos kifogásai elkéstek.
Az alperes a bírság kiszabásakor 5 × 256 M Ft, azaz 1280 M Ft-ot beszerzési értéket vett alapul, amelyet csökkentett a Suli-Host Kft. által vállalt bérbeszámítással figyelembe vett bérleti díjjal (164 M Ft) és fejlesztések értékével (77 M Ft). Ennek megfelelően 1039 M Ft 1,92%-ában állapította meg a bírság összegét, tekintettel a szerződés időtartamára és a többszörösen jogsértés súlyára is. A bírság jogalapját a Kbt. 88. § f) pontjában jelölte meg, és a jogsértésért felelőssé tett dr. Bartha László polgármestert is bírsággal sújtotta.
A felperesek keresetet terjesztettek elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata, illetőleg a kiszabott bírság mérséklése iránt.
Előadták, hogy az alperes ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötését nem tiltotta meg, így az a szerződő felek között jóhiszeműen létrejött, melynek alapján mindkét fél jelentős munkajogi, illetve gazdasági döntéseket hozott. Hivatkoztak arra, hogy az ajánlattevők a jogszabályban előírt határidőn belül nem éltek jogorvoslattal az ajánlati dokumentáció jogellenessége miatt, a jogorvoslati kérelem kizárólag az ajánlatok elbírálását kifogásolta. Ezért az alperes az ajánlati felhívás és dokumentáció vonatkozásában a Kbt. 79. § (6) bekezdése alapján, hivatalból folytathatta volna le a jogorvoslati eljárást, a jogsértésre utaló tényeket írásban vagy a tárgyaláson a felek és az érdekeltek tudomására kellett volna hoznia, és biztosítania kellett volna az azokkal kapcsolatos álláspontjaik kifejtését. Ennek az alperes eljárása nem felelt meg, így az alperes megsértette a Kbt. 79. § (6) bekezdését. Hivatkoztak arra is, hogy az Elamen Rt. kifogásait a gyorsított eljárás indokoltságával, a részvételi jelentkezések bontási jegyzőkönyvével, a részszempontok súlyszámaival kapcsolatban az alperes elkésettnek minősítette, de az ajánlati dokumentáció tartalmával kapcsolatos kifogásainak elkésettségéről nem rendelkezett, ezzel megsértette a Kbt. 79. § (7) bekezdését és 85. § a) pontját is.
A felperesek keresetükben sérelmezték, hogy az alperes nem a jogorvoslati kérelemben foglaltakat vizsgálta, hanem az Elamen Rt.-nek a dokumentáció tartalmával kapcsolatos, elkésett kifogásait, amelyek az rt. saját korábbi, az ajánlatkérési dokumentáció megfelelőségéről szóló nyilatkozatának is ellentmondanak. Az ajánlattevők az ajánlatuk benyújtásával, az abban foglalt nyilatkozatukkal a megfelelő ajánlatra alkalmasnak minősítették az ajánlati felhívást és dokumentációt, ellene jogorvoslattal nem éltek. Az alperes a jogorvoslati kérelem tárgyalásán elsődlegesen csak az ajánlatkérő elbírálási módszereit vizsgálta, az nem terjedt ki sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció tartalmának részletes vizsgálatára. Hangsúlyozták, hogy az alperes határozatában megjelölt jogszabályi rendelkezéseket nem sértették meg, az elbírálás az ajánlatok összehasonlítása alapján az ajánlatkérő számára legelőnyösebb ajánlat nyertessé nyilvánításával történt meg.
A felperesek a bírsággal kapcsolatban előadták, hogy a Kbt. 88. § (4) és 4. § (5) bekezdése alapján az alperes a jogsértések fennállása esetén is csak legfeljebb az egy évre számított beszerzési érték 1,92%-ának megfelelő bírságot szabhatott volna ki, és a II. r. felperes személyi adatainak közzétételével személyhez főződő jogokat is megsértett.
Az alperes - fenntartva a határozatában foglaltakat - a kereset elutasítását kérte. Utalt arra, hogy a tényállást megfelelően tisztázta, eljárása nem a Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján, hanem a jogorvoslati kérelemmel érintett körben vizsgálta az I. r. felperes eljárását. A II. r. felperes személyhez fűződő jogait nem sértette meg, mert a határozat személyi adatok nélkül jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben.
Az alperes pernyertessége érdekében beavatkozó Herdlicska Márton László szintén a kereset elutasítását indítványozta.
A felperesek keresete alapos.
A bíróság az alperes határozatát a módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdésének c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
Mindenekelőtt a bíróság rámutat arra, hogy a felperesek keresetükben elsődlegesen eljárási jogszabálysértésre hivatkozással kérték az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát. Ezért a bíróságnak elsőként azt kellett vizsgálnia, hogy az alperes lényeges eljárási jogszabálysértést követett-e el az ajánlatkérési dokumentáció tartalmának vizsgálatával, és ettől függően kerülhet sor a keresetben megjelölt egyéb jogszabálysértések vizsgálatára.
A bíróság a rendelkezésre álló jogorvoslati kérelem alapján megállapította, hogy annak tartalma szerint a beavatkozó az ajánlatkérő által közzétett bírálati részszempontok értékelését vitatta. Az alperes azonban nem a jogorvoslati kérelemben foglaltakat, hanem az ajánlati dokumentáció tartalmát vizsgálta, és ezen eljárás eredményéként jutott annak megállapítására, hogy a felperes a Kbt. 35. § (1) és (3), 40. § (1) bekezdését és 59. § (1) bekezdését megsértette.
A Kbt. 35. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a felhívásban az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálása részszempontjainak és azok súlyszámainak meghatározása körében vagy az egyébként egyenértékű ajánlatok választásánál - az előnyben részesítés elveit, illetőleg mértékét egyértelműen meghatározva -, az esélyegyenlőség követelményére is tekintettel az 59. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltak fenntartása mellett további előnyben részesítheti az ajánlatot, ha az a felhívásban meghatározott módon elősegíti
a) országos, a regionális, illetve - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-ának (1) bekezdésével összhangban - a helyi foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesítését, beleértve a munkahelyteremtés ösztönzését vagy
b) az elmaradott térség (térségek) fejlesztését; vagy
c) a környezet védelmét - így különösen a Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglaltak megvalósítását - vagy
d) a kis- és középvállalkozások részvételi esélyének növelését.
A (3) bekezdés szerint a felhívásban az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott célok közül csak egyet részesíthet előnyben, és annak súlyszáma az ellenérték súlyszámának legfeljebb száztíz százaléka lehet.
A Kbt. 40. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást (különösen a műszaki és minőségi követelmények, a megfelelőség tanúsítása és ellenőrzése, a minőségbiztosítási rendszer tanúsítása) adni.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése értelmében az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A bíróság megállapította, hogy a jogorvoslati eljárásban az Elamen Rt. jelentett be észrevételeket - egyebek között - az ajánlati dokumentáció hiányos tartalmára is vonatkozóan. Az alperes az Elamen Rt. kifogásait - az ajánlati dokumentáció tartalmi hiányosságaira vonatkozó része kivételével - elkésettnek minősítette, e rész elkésettségét azonban nem állapította meg, ugyanakkor vizsgálta az ajánlati dokumentáció tartalmát.
A Kbt. 79. § (6) bekezdése értelmében, ha a döntőbizottság a (3)-(4) és (7) bekezdésnek megfelelően kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő jogorvoslati eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, a 85. § (4) bekezdése szerinti határozat meghozatala előtt ezek vonatkozásában is eljárhat hivatalból. Az újonnan tudomásra jutott jogsértésre vonatkozó tényeket írásban vagy a tárgyaláson a felek és az érdekeltek tudomására kell hozni, és azokkal kapcsolatban is be kell szerezni álláspontjukat.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a döntőbizottság a (3)-(4) bekezdésnek megfelelően és a határidőn belül kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő jogorvoslati eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, akkor is eljárhat hivatalból, ha az újonnan ismertté vált esemény kilencven napnál régebben következett be, feltéve hogy azt az addig vizsgált szervezettel (személlyel) azonos szervezet (személy) követte el.
Az iratokból kitűnően az alperes nem a beavatkozó jogorvoslati kérelme, hanem a Kbt. 79. § (6) bekezdése alapján, hivatalból vizsgálta az ajánlati dokumentáció tartalmi megfelelőségét, de az újonnan tudomásra jutott jogsértésre vonatkozó tényeket sem írásban, sem a tárgyaláson szóban nem hozta a felek és az érdekeltek tudomására, akik így azokkal kapcsolatban álláspontjuk kifejtésére sem kaplak lehetőséget.
A bíróság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelemben foglaltak vizsgálatának mellőzésével és a Kbt. 79. § (6) bekezdésében szabályozott eljárás figyelmen kívül hagyásával az alperes olyan tényeges eljárási jogszabálysértést követett el, amely az ügy érdemi eldöntésére kihatott, így az alperesi határozat hatályon kívül helyezését is megalapozta.
A bírság összegével kapcsolatban a bíróság osztotta a felpereseknek a Kbt. 88. § (4) bekezdésével és a 4. § (5) bekezdésével kapcsolatos jogi álláspontját; amelynek figyelemvételére - indokot esetben - az alperesnek a megismételt eljárásban lesz lehetősége.
A kifejtettek alapján a bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte.
Az alperes a Pp. 78. § (1) bekezdése értelmében köteles a felperesek költségeit megfizetni.
A kereseti illeték viselése a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-án alapul.
Budapest, 2001. szeptember 11.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró
