KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3031)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.29/18/2002.
Tárgy: a Woll-Elektro Kft. jogorvoslati kérelme a Magyar Posta Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Woll-Elektro Kft. (1183 Budapest Krasznahorka u. 15., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét - melyet a Kárpátiné dr. Krausz Zsuzsanna osztályvezető által képviselt Magyar Posta Rt. (Budapest 1570, továbbiakban: ajánlatkérő) Budapest 62. számú Posta független erősáramú hálózatának kivitelezése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő tárgyalásos gyorsított eljárás lefolytatására részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2001. november 14-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés céljából. A november 26-i határidőre nyolc jelentkezés érkezett ajánlatkérőhöz. A részvételi szakasz 2001. december 5-én tartott eredményhirdetésén ajánlatkérő öt jelentkező - a kérelmező, a HIRÉP Kft., a Géniusz Javszer Kft., a Lavina Rt. és a Relavill Kft. - jelentkezését elfogadta, számukra megküldte az ajánlati felhívást, melynek részét képezte egy eljárási útmutató és a szerelési szerződés ajánlat is.
Az eljárási útmutatóban ajánlatkérő közölte, hogy ajánlattevők a tárgyalásos eljárásban ajánlataikat az ár és a vállalt jótállási idő tekintetében módosíthatják. A szerelési szerződés 7.3. pontja szerint ajánlatkérő legkevesebb 24 hónap jótállási időt kötött ki, viszont ennél magasabb jótállási időre ajánlatot várt.
Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, melyet 0-100-ig terjedő pontszámozással, 80-as súlyszámú vállalási ár és 20-as súlyszámú, a szerződéstervezetben előírtnál magasabb jótállás vállalása bírálati részszempontok alapján kívánt kiválasztani.
A 2002. január 7-i ajánlattételi határidőre a felkért ajánlattevők benyújtották ajánlatukat. A felek lefolytatták a tárgyalást és a január 17-én tartott eredményhirdetésen ajánlatkérő a Relavill Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek, második legkedvezőbb ajánlatot tevőnek a HIRÉP Kft.-t.
Kérelmező január 21-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz, kérte a jogsértés megállapítását és az eljárást lezáró döntés megsemmisítését.
Kérelme indokaként előadta, hogy az ajánlatok értékelése nem a felhívás szerint történt. A jótállás értékelése úgy történt, hogy a legkedvezőtlenebb ajánlat "0" pontot, a legkedvezőbb pedig 100 pontot kapott. Az ajánlati ár érlékelése során viszont ettől a módszertől eltérően értékelt ajánlatkérő.
Álláspontja szerint ezáltal a kiírt értékelési szempontok nem érvényesültek, "sőt teljesen eltorzultak."
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy az értékelés során a tárgyaláson kialakult legkedvezőbb ajánlati elem kapta a maximális pontszámot, a többi pedig az ettől való százalékos eltérés arányában kapott pontot.
A számítási mód az ajánlati árat illetően:
{1-[(vizsgált ár-minimum ár)/minimum ár] } × 100 × súlyszám,
a szerződéstervezetben előírtnál magasabb jótállás vállalását illetően;
(vizsgált többletvállalás/maximális többletvállalás) × 100 × súlyszám.
A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson közölte, hogy lényegében mindkét számítási mód egy aránypár felállításával történt, csak a jótállás tekintetében fordított aránypárról van szó, mert hiszen a két részszempontnál eltérő a kedvezőség megítélése, az árat illetően a minél alacsonyabb, a jótállást illetően pedig a minél magasabb szám a kedvezőbb.
Közölte továbbá; hogy a "0" pont adott esetben nem a minimumpontszámot, azaz nem a teljes pontszámtartomány kitöltését jelenti, hanem azért került kiosztásra, mert a felhívásban előírt 24 hónapnak megfelelő jótállási idő nem tartalmaz többletvállalást, így vállalásként nem értékelhető, ezért "0" pontot ér. A pontozás eredményeképpen a nyertes összpontszáma 99,56 lett, a HIRÉP Kft.-é 98,68, a kérelmezőé pedig 95, ezek a pontok helytállóan tükrözik az ajánlatok között a részszempontok tekintetében fennálló arányokat.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése előírja: "Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi eleméit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja."
Az itt idézett rendelkezésből megállapíthatóan a Kbt. nem határozza meg az értékelés metodikáját, az az ajánlatkérő kompetenciájába tartozik. Ajánlatkérő választhatja az értékelésnek azt a módját, hogy a legelőnyösebb ajánlatra/ajánlati elemre megadja a maximum pontszámot és ehhez arányosítja a kedvezőtlenebb ajánlatokat, vagy bírálhat úgy is, hogy a legkedvezőtlenebb ajánlat minimumpontszámot kap, és a kedvezőbbek arányosan magasabb pontszámot.
Így ajánlatkérőt az értékelés módjának megválasztásában csak az alapelvi rendelkezések - az eljárás nyíltsága, tisztasága, esélyegyenlősége - korlátozzák. Ha az értékelés átlátható, következetes, mindegyik részszempontból, valamennyi ajánlatot illetően azonos módon történik, akkor ajánlatkérő értékelése jogszerű.
A Döntőbizottságnak tehát a jogvita eldöntéséhez azt kellett eldöntenie, hogy az értékelés ezen kritériumok figyelembe vétele mellett történt-e.
Kérelmező kifogásolta, hogy a két részszempontból eltérően történt a pontozás.
A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő érvelését, miszerint az alkalmazott két képlet azért ellentétes irányú, mert a két részszempont is az. Az ajánlati ár részszempontból akkor jobb az ajánlat, ha az alacsonyabb, a vállalt jótállás pedig akkor kedvezőbb, ha magasabb mértékű.
Ajánlatkérő pontozásának helytállósága bizonyítható, ha a jótállás részszempontnál alkalmazandó képlet látszólag sem tér el az árnál alkalmazott képlettől.
Pontszám =
100 × [1 - (vizsgált többlet jótállás - maximális többlet jótállás)] =
max. többlet jótállás
[1 - (12-16)] × 100 = (1-4) × 100 = (1-0,25) × 100 = 0,75 × 100 = 75 pont
16 6
Ez az eredmény azonos az ajánlatkérő által számított pontszámmal.
Kifogást képezte még kérelmező részéről az, hogy a vállalt jótállás részszempontból ajánlatkérő 0-100-ig terjedő pontszámokkal pontozott, ellentétben az ajánlati részszempontból alkalmazott pontozástól, ahol is nem használta ki a teljes pontszám tartományt.
Ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy a "0" pont adása nem a teljes pontszám tartomány kihasználása céljából történt, hanem azért, mert a többlet jótállást nem vállaló ajánlattevő részére nem jár pontszám. A Döntőbizottság ezen indokkal a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltakra tekintettel - egyetértett.
Mivel a "0" pontot kapó ajánlattevő nem kifogásolta ajánlata ekkénti értékelését, a kérelem érdemében a Döntőbizottságnak azt kellett eldöntenie, hogy az eljárás eredményét befolyásolta-e ez a pontozási módszer.
A nyertes és az azt követő legkedvezőbb ajánlattevő 16-16 hónap, a kérelmező és a Géniusz Javszer Kft. 12-12 hónap többletjótállási időtartamot vállalt, a Lavina Rt. nem tett ajánlatot többletjótállásra. A 16 hónapot ajánlók a max. 100 pontot kapták, a 12 hónapot ajánlók a fenti arányosítási számítás szerinti 75 pontot. Miután a 100 pont és a 75 pont a 16 hónap és a 12 hónap arányát tükrözi, ezen a két pontszámon nem változtatna az a pontozási mód, ha a "0" többletjótállásra járó pontszámot ajánlatkérő a 12 hónap többletvállalásnak a "0" többletvállaláshoz viszonyított arányában adta volna meg.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlatok értékelésekor nem követett el jogsértést, ezért a jogorvoslati kérelmet megalapozatlanság címén elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 2002. február 21.
Dr. Csitkei Mária s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
