KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3210)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.74/8/2002.
Tárgy: a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás az Ifjúsági és Sportminisztérium közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85, a továbbiakban: Döntőbizottság elnöke) által az Ifjúsági és Sportminisztérium Miniszteri Biztos Hivatala (1065 Budapest, Bajcsy-Zs. út 57., képviseli: dr. Mátrai Ferenc ügyvéd, 1066 Budapest, Teréz krt. 46., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Budapest Sportcsarnok helyszínén felépülő többcélú rendezvénycsarnokhoz kapcsolódó parkoló, emelt szintű városi tér és egyéb létesítmények beruházási tevékenységével kapcsolatos mérnöki tanácsadói tevékenység ellátása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele és tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg.
A tűzvészben megsemmisült Budapest Sportcsarnok helyett építendő új rendezvénycsarnok megépítése a Kormány döntése alapján magántőke bevonása útján történik meg. Ajánlatkérő és a Bouygues Batiment nevű francia vállalat megalapította a Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és Kezelő Rt.-t a beruházás megvalósítására. A beruházást építtetőként a Rendezvénycsarnok Rt. hajtja végre. A beruházás időszakában ajánlatkérő 5 M Ft tőkejuttatást bocsát a Rendezvénycsarnok Rt. rendelkezésére részvényjegyzés útján, míg a francia cég mintegy 7,7 M eurót bocsát tőkeemelés útján a társaság rendelkezésére. A finanszírozáshoz szükséges további pénzeszközöket a Rendezvénycsarnok Rt. hitel formájában veszi igénybe, amely hitel visszafizetéséért a Magyar Állam kezességet vállal. A Budapest Csarnok felépítését a Bouygues Batiment és a Bouygues Hungária Kft. által alkotott konzorcium végzi.
A kivitelezést követően az új csarnok üzemeltetését a Rendezvénycsarnok Rt. és a Bouygues Batiment egy magyarországi leányvállalata között kötött szerződés értelmében az Aréna Üzemeltető Rt. látja el 20 évig. Ajánlatkérőt évente 20 ingyen eseménynap illeti meg, amely alapján ezeken a napokon ingyen használhatja a csarnokot. Hosszú távon tőkeemelések folytán ajánlatkérő a Rendezvénycsarnok Rt. többségi tulajdonosa lesz. Az állami kezességvállalás folytán ajánlatkérőnek érdeke fűződik ahhoz, hogy a beruházás az elvárásoknak megfelelően történjen.
Ezen indokokból adódóan ajánlatkérőnek jelentős érdekei fűződnek a projekt megvalósításához, a kivitelezés ellenőrzéséhez. E feladatok ellátására kíván ajánlatkérő mérnök tanácsadói szolgáltatást igénybe venni.
A korábban lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként a beruházás első fázisa tekintetében a Consultant Építési Szakértő és Tanácsadó Mérnöki Iroda Kft. végzi ezt a szolgáltatást.
A beruházás két fázisra oszlik, első fázisa maga a csarnok megépítése, míg a második fázisban a jogszabály által előírt parkolólétesítmény és a csarnok környezetének átfogó rendezése történik meg.
Az érintett felek között 2001. augusztus 5-én létrejött tervezési és építési szerződés részletesen szabályozta a beruházás első fázisával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. E szerződésben azonban a második fázis műszaki tartalma az ehhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek még nem kerülhettek szabályozásra. A második fázis tekintetében a szerződéskötés alapvetően attól függött, hogy milyen források fognak e tekintetben a rendezvénycsarnok rendelkezésére állni, és ebből következően milyen műszaki tartalommal valósul meg a második fázis.
Ugyanakkor a felek a Tervezési és Építési Szerződés 4-es pontjában megállapodtak, hogy amennyiben bizonyos feltételek 2002. március 1-jéig teljesülnek, így a pénzügyi források és a kivitelezéshez szükséges ingatlanok rendelkezésre állnak, és az építési engedély kiadásra kerül, úgy a második fázis kapcsán elvégzendő munkákat is elvégzi a kivitelező, az első fázis befejezésére előírt határidőig, azaz 2002. december 15-ig.
A beruházás második fázisa ajánlatkérő eredeti szándékait jelentősen meghaladó tartalommal fog megvalósulni, egy nagy kiterjedésű, emelt szintű városi tér kerül kialakításra, amelynek a finanszírozása jelentős összegeket igényel. A finanszírozás állami kezességvállalás mellett felveendő hitel útján történik.
A Kormány 1128/2001. (XII. 10.) Korm. határozatában vállalt készfizető kezességet a második fázis munkálataira felveendő hitelre. A második fázishoz szükséges ingatlanok tekintetében 2002. január 8-án előszerződés jött létre a Zuglói Önkormányzat és a Rendezvénycsarnok Rt. között az érintett telkek megvásárlására. Bár az építési engedély kiadására még nem került sor, az engedélyezési tervek 2002. január folyamán elkészültek, és az építési engedély kiadási kérelem elbírálása jelenleg folyamatban van. Az eddigi építési engedélyek már utaltak a második építési fázisra.
A rendezvénycsarnok építésére korábban kiadott 8/239/25/2001. sz. határozat 85. pontja ugyanis előírta, hogy az 1200 parkolóhelyet a létesítmény környezetében a használatbavételi engedélyezési eljárásig meg kell építeni külön építési engedély alapján.
A 2001. október 1-jén kelt módosított építési engedély 54. pontja ezen előírást megismételte.
Ennek alapján ajánlatkérő 2002 januárjában került olyan helyzetbe, hogy megalapozottan bízhatott abban, hogy a második fázis megvalósítására sor kerül, illetve ezen időpontra tisztázódott a második fázis műszaki tartalma. Tekintettel arra, hogy a második fázisban megépítendő emelt szintű gyalogos tér és parkolólétesítmény nélkül maga a csarnok sem kaphat használatbavételi engedélyt, ezért a második fázis határidőben történő befejezése elsőrendű feladat.
A fentiek alapján ajánlatkérő számára rendkívüli sürgősséget indokoló körülménnyé vált, hogy a tervezés, építési szerződés módosításának letárgyalásához és a beruházás folyamatos figyelemmel kiséréséhez megfelelő szakértelmű, a projektet ismerő műszaki tanácsadó mihamarabb a rendelkezésre álljon.
Ezen előzmények után ajánlatkérő 2002. január 28-án közbeszerzési eljárást indított a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapítottan, melyről a Döntőbizottság elnökét szabályszerűen értesítette.
A Döntőbizottság elnöke részére megküldött tájékoztató levélben ajánlatkérő az eljárásfajta választásának jogalapját azzal indokolta; hogy a beszerzés tárgyát képező kapcsolódó létesítmények finanszírozására vonatkozó pótlólagos kormányzati kezességvállalásról a 1128/2001. (XII. 10.) Korm. határozat döntött.
Ezt követően kerülhetett sor a beruházás és hitelszerződések megkötésére, valamint azok teljesítésére.
A létesítményeket a Budapest Sportcsarnok beruházásával egy időben kell megvalósítani, tekintettel arra, hogy a Budapest Sportcsarnok működéséhez és rendeltetésszerű üzemeltetéséhez az új városi köztér és parkolók megépítése elengedhetetlenül szükséges. A Budapest Sportcsarnok építésének befejezési és átadási határideje 2002. december 15.
A rendelkezésre álló rövid határidők alapján más eljárásfajta alkalmazására nincs lehetőség. Ajánlatkérő ajánlattételre a Consultant Építési Szakértő és Tanácsadó Mérnöki Iroda Kft.-t hívta fel. Az ajánlati felhívás szerint az ajánlattételi határidő 2002. február 5., az első tárgyalás időpontja 2002. február 7.
A Döntőbizottság elnöke 2002. február 12-én kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A kezdeményező irat indokolása szerint a rendelkezésre álló iratokból a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek fennállása egyértelműen nem állapítható meg.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében és tárgyaláson tett nyilatkozatában kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Álláspontja szerint jogszerűen folytatja a közbeszerezési eljárását a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjának feltételei fennállnak, ugyanis a beruházás megvalósításához rövid idő áll rendelkezésre figyelemmel a 2002. december 15-ig teljesítési határidőt. Korábban a közbeszerzési eljárás nem volt indítható, hiszen nem volt ismert a műszaki tartalom, illetve a finanszírozás bizonytalan volt.
Ajánlatkérő fenti kérdések tisztázódása után a közbeszerzési eljárást azonnal megindította.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele alapján megállapította, hogy ajánlatkérőnek a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapított eljárása nem jogsértő.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha ezt a törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapította, mely szerint ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívül sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívül sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
Ezen szakasz tehát akkor alkalmazható, ha ajánlatkérő nem láthatja előre a sürgős eljárást indokoló helyzet bekövetkeztét, sőt a helyzet nem állhat elő az ajánlatkérő mulasztásából, továbbá a gyors eljárás szükségessége miatt a nyílt vagy a meghívásos eljárásban előírt határidők nem betarthatóak. Bármelyik feltétel hiányának megléte e szakasz jogszerű alkalmazását nem teszi lehetővé.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok alapján vizsgálta, hogy ezen feltételek fennállnak-e.
Ajánlatkérő által becsatolt iratok alapján egyértelműen megállapítást nyert, hogy a beszerzés tárgyának alapjául szolgáló beruházás pénzügyi forrásának biztosítását a 1128/2001. (XII. 10.) Korm. határozat teremtette meg.
A beruházáshoz szükséges ingatlanok tulajdonjogi helyzete 2002. január 8-án kötött előszerződés alapján rendeződött.
Ezt követően kerülhetett sor a 2002. január folyamán az engedélyezési tervek elkészítésére az építési engedély kiadása céljából, ennek során tisztázódott a feladat műszaki tartalma.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás indításával nem késlekedett, hiszen 2002. január 28-án az eljárást megindította.
A beruházás teljesítésére rendelkezésre álló rövid határidőre figyelemmel a 2002. december 15-i teljesítés szükségessége más eljárásfajta alkalmazását nem tette lehetővé a jelen beszerzés tekintetében.
A 2002. december 15-i teljesítési határidő pedig kétségkívül az ajánlatkérőtől független körülmény, hiszen a használatbavételi engedély a sportcsarnok részére csak akkor kerül kiadásra, ha a kapcsolódó létesítmények is elkészülnek.
A rendelkezésre álló iratokból egyértelműen megállapítható, hogy az előre nem látható ok, illetve a rendkívüli sürgős helyzet bekövetkezésében ajánlatkérő vétlen.
Ennek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapított ajánlatkérői eljárás jogszerű.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Bizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 14. § (2) bekezdése alapján a közigazgatási szerv a hivatalból indított vagy folytatott eljárást - ha a megindításra, vagy a folytatásra okot adó körülmény már nem állt fenn - megszünteti.
A Döntőbizottság a fentiek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott a jogorvoslati eljárás megszüntetéséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. március 7.
Dr. Engler Magdolna s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
