FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (3238)



13.K.31.083/2001/4.

A Fővárosi Bíróság a dr. Sárdy Ildikó ügyvéd (1114 Budapest, Bartók B. út 23.) által képviselt OMV Hungária Ásványolaj Kft. (1134 Budapest, Róbert K. krt. 64-66.) felperesnek a dr. Csitkei Mária jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv.sz.: D.74/6/2001.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

ÍTÉLET-et:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy a Fővárosi Illetékhivatal felhívására fizessen meg az államnak 10 000 (tízezer) Ft feljegyzett kereseti illetéket, valamint 15 napon belül az alperesnek 4000 (négyezer) Ft perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 3 példányban, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve benyújtani.

INDOKOLÁS

A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. mint ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. január 24-én megjelent számában tette közzé ajánlati felhívását a közbeszerzésekről szóló 1990. évi XL. törvény (Kbt.) 32. § (1) bekezdése alapján nyílt közbeszerzési eljárás megindítására 300 000 liter gázolaj szállítása tárgyában. Az ajánlati felhívás 4. pontja szerint a szerződés időtartama a szerződéskötéstől 2002. december 31-ig tart.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjában az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatok és tények körében - egyebek között - előírta az előző 2 év mérlegének és eredménykimutatásának benyújtását.
Az ajánlati felhívás 11. b) pontjában az ajánlatkérő közölte, hogy a szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősíti azt az ajánlattevőt, akinél az előző 2 év mérlegének bármelyike negatív eredményt mutat.
A felperes 2001. február 2-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be az alpereshez, kérve a Kbt. 24. § (2), 33. § (1), ill. a 44. § (5) bekezdése megsértésének megállapítást, és a jogszerű ajánlati felhívás kibocsátásáig a közbeszerzési eljárás felfüggesztését. Előadta, hogy az ajánlati felhívás 11. b) pontjában előírt alkalmassági kritérium megfosztja társaságukat az eredményes pályázat lehetőségétől, ugyanis 1998. évet negatív mérleg szerinti eredménnyel zárták. Hivatkozott arra, hogy a Kbt. 44. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérő a pénzügyi, gazdasági alkalmasság követelményeit - a beszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig írhatja elő, a pozitív mérleg szerinti eredmény és a vállalkozás fizetőképessége között nincs egyértelmű ok-okozati összefüggés. Banki nyilatkozattal igazolhatóan 1993. december 15. óta fizetési kötelezettségének mindig eleget tett, a banknál vezetett számláin sorban álló tétel nem volt, pénzforgalma rendszeres, a bank a pénzügyi helyzetét, hitel- és fizetőképességét kiválónak minősítette. A belföldi értékesítés nettó árbevétele még a negatív eredménnyel zárt 1998. évben is meghaladta az 57 milliárd Ft-ot, a pályázat elbírálása szempontjából nyilvánvalóan érdekesebb 1999. évet pedig több mint 631 millió Ft-os nyereséggel zárták. Az 1998-as év negatív mérleg szerinti eredményét nem az operatív tevékenysége, hanem a finanszírozás módja okozta. A multinacionális vállalatok - gyakorlatuk szerint - leányvállalataikat általában 30-70%-os saját-idegen tőke arányban finanszírozzák. Ez azt jelenti, hogy a törzstőke mellett anyavállalati hitelt, illetve bankhitelt vesznek igénybe, és ennek kamata teszi a mérleg szerinti eredményt negatívvá. Az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükségtelen alkalmatlansági szempont kikötésével eleve megfosztotta társaságukat a pályázat megnyerésének lehetőségétől.
Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy az önkormányzati alapítású közhasznú társaság lévén a beszerzés nagyságrendjére tekintettel körültekintően kívánt eljárni, e körbe tartozik az is, hogy az előző 2 év valamelyikében veszteséggel záró céggel nem akar szerződést kötni. Álláspontja szerint a felhívás szerinti alkalmatlansági feltétel nem sérti az ajánlattevők esélyegyenlőségét.
A jogorvoslati kérelem tárgyában 2001. március 5-én tartott tárgyaláson a felperes előadta, hogy a beszerzés becsült értéke 70 millió Ft, a negatív mérlegeredménye 300 millió Ft veszteséget mutatott.
Az alperes a 2001. március 7-én kelt D.74/6/2001. számú határozatával a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A határozat indokolása szerint az alkalmatlanná minősítés szempontjainak a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékét egyrészről az ajánlatkérő szemszögéből, másrészről az esélyegyenlőség szempontjából kell vizsgálni. Az ajánlatkérő számára a 60 millió Ft-os nagyságrendű beszerzés jelentős mértékűnek minősül, miután önkormányzati alapítású közhasznú társaság, fokozott figyelemmel kell lennie a rendelkezésére bocsátott pénzeszközök felhasználására. Az ajánlatkérő jogorvoslattal támadott alkalmassági kritériuma nem terjeszkedett túl a tényleges szükséges mértéken.
Az alperes rámutatott arra, hogy az esélyegyenlőség sérelmének veszélyét vizsgálva sem jogsértő ez az alkalmassági feltétel. A jelentős nagyságrendű termék szállítására csak nagyobb tőkeerővel rendelkező cégek képesek, ezen cégek a potenciális ajánlattevők. Jelentős tőkeerővel rendelkező cégek esetében viszont nem tekinthető általánosnak a veszteséges gazdálkodás, hiszen a pozíciójukat csak rentábilis gazdálkodással tudják megtartani, a multinacionális cégek leányvállalati finanszírozási módja nem feltétlenül jár együtt negatív mérlegeredménnyel.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt a jogorvoslati kérelmében előadott indokai alapján. Hangsúlyozta, hogy a mérleg szerinti eredménye az 1998. évben a pozitív üzemi eredmény mellett az anyavállalati finanszírozási mód miatt lett negatív, ami nincs összefüggésben az ajánlati felhívás tárgyát képező szállítási szerződés teljesítésével. Abból a tényből, hogy az 1998-as évet kb. 273 millió Ft-os veszteséggel zárták, semmiféle következtetést nem lehet levonni a pénzügyi, gazdasági teljesítőképességével kapcsolatban.
Az alperes - fenntartva a határozatában foglalt álláspontját - a kereset elutasítását kérte. Utalt arra, hogy a felperes mérlege - a döntőbizottsági tárgyaláson általa elmondottak szerint - 300 millió Ft veszteséget mutatott, amely több mint négyszerese a beszerzés értékének. Erre figyelemmel a felperes megalapozottan nem hivatkozhat arra, hogy az alkalmassági követelmény nem áll arányban a beszerzés értékével.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát a módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A perben eldöntendő kérdés az volt, hogy jogsértőnek minősül-e az ajánlati felhívás 11. b) pontjának az a része, amely szerint a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjai között az ajánlatkérő alkalmatlannak minősítette azt az ajánlattetőt, akinél az előző 2 év mérlegének bármelyike negatív eredményt mutat.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Kbt. 33. § (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívás tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A Kbt. 33. § (5) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kizárólag az e törvényben meghatározott módon írhatja elő az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolását.
A Kbt. 44. § (1) bekezdése a pénzügyi és gazdasági alkalmasság, a (2) bekezdése a műszaki alkalmasság igazolására szolgáló adatok és tények körét szabályozza. Az (1) bekezdés értelmében az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható
a) pénzügyi intézménytől származó - erről szóló - nyilatkozattal;
b) mérlegének (egyszerűsített mérlegének, beszámolójának vagy konszolidált mérlegének) benyújtásával;
c) előző, legfeljebb 3 évi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával;
d) az ajánlatkérő által előírt tartalmú egyéb - fizetőképességének megállapítására alkalmas - nyilatkozattal vagy dokumentummal.
A Kbt. 44. § (4) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (5) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérőnek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a beszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
A bíróság megállapította, hogy az ajánlati felhívás 11. a) pontjában rögzítettek szerint az ajánlatkérő a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására az ajánlattevőtől az előző 2 év mérlegének benyújtását is megkívánta, a 11. b) pont szerint pedig a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítette azt az ajánlatevőt, akinél az előző 2 év mérlegének bármelyike negatív eredményt mutat. Az alkalmasság ezen feltételének előírására a Kbt. 44. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ajánlatkérőnek jogszerű lehetősége volt, a negatív mérlegeredmény mint a szerződés tejesítésére való alkalmatlansági kritérium meghatározása pedig a Kbt. 44. § (4) bekezdésében előírt követelmény teljesítésének felel meg.
A bíróság rámutat arra, hogy a mérleg eredménye a vállalkozás vagyoni helyzetéről valós képet mutat, a negatív eredmény nem vitásan veszteséges gazdálkodást jelent.
A bíróság álláspontja szerint az ajánlatkérő jogosult volt meghatározni olyan alkalmassági kritériumot, amely által a legaggálytalanabb módon biztosítottnak látta a jelentős nagyságrendű beszerzés teljesítését. Ennek megfelelően az ajánlatkérő jogszerűen kötötte a szerződés teljesítésére való alkalmasságot ahhoz a feltételhez, hogy az előző 2 évben a pályázó cég gazdálkodása ne legyen veszteséges. E kritérium meghatározása nem tekinthető a szerződés teljesítéséhez szükséges mérték túllépésének, valamely cég veszteséges gazdálkodása ugyanis önmagában kétségessé teszi a vállalt szerződéses kötelezettségek teljesítését.
A bíróság megállapította, hogy az ajánlatkérő a teljesítésre való alkalmasság kritériumát egyértelműen meghatározta, e körben a negatív mérlegeredmény oka nem bírt jelentőséggel. Ez a kritérium minden lehetséges ajánlattevővel szemben érvényesülő feltétel volt. A felperes nem bizonyította azt, hogy e kritérium meghatározása az ajánlatkérő részéről a felperes - vagy bármely más lehetséges ajánlattevő - eljárásból való kizárására irányult volna, így az esélyegyenlőség elvének megsértése sem valósult meg.
A kifejtettek alapján a bíróság nem látott okot a keresettel támadott határozat hatályon kívül helyezésére, illetve megváltoztatására, ezért a keresetet elutasította.
A felperes a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles az alperes költségeit megfizetni.
A kereseti illeték viselése a Pp. 78. § (1) bekezdése és a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2002. február 5.

Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró


 

index.html Fel