FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (3267)
13.K.33.428/2001/3.
A Fővárosi Bíróság a Miskolci Vízmű Rt. (3527 Miskolc, József Attila u. 78. ) felperesnek a dr. Nagy Gizella jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv.sz.: D.637/9/2001.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy a Fővárosi Illetékhivatal felhívására fizessen meg az államnak 10 000 (tízezer) Ft feljegyzett kereseti illetéket, valamint 15 napon belül az alperesnek 4000 (négyezer) Ft perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 3 példányban, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
A felperes mint ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. július 25-én megjelent 30. számában a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 32. § (1) bekezdése alapján ajánlati felhívást tett közzé 1 db kotró-rakodó gép beszerzése tárgyában.
A felperes az ajánlati felhívás 9. pontjában közölte, hogy a teljesítést igazoló dokumentumok alapján benyújtott számlát 30 napon belül átutalással egyenlíti ki.
Az ajánlati felhívás 13. a) pontja szerint az ajánlatok elbírálása az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján történik a következő részszempontok és súlyszámok alapján:
- ajánlati ár 5
- a dokumentációban megkövetelt minimális műszaki elvárásokhoz képest magasabb, kedvezőbb paraméterek 3
- az ajánlatkérő által előírtnál előnyösebb fizetési feltételek 3
- szervizellátottság minősége 3
- jogszabályokban előírtak fölötti garanciális, illetve szavatossági kötelezettségvállalás 2
A 13. b) pont alapján mindegyik részszempontok 1-től 10-ig terjedő pontszámokkal volt értékelhető.
A felperes által kiadott dokumentáció az ajánlatokkal szemben támasztott műszaki követelmények között előírta Miskolcon vagy Miskolc környékén szervizlehetőség biztosítását.
Az ajánlattételi határidőben a Kuhn Kft., a Terra Hungária Kft., a HUNTRACO Rt. és a POWERED ACCES Hungary Kft. nyújtott be ajánlatot.
A Kuhn Kft. a fizetési feltételek részszempontjára vonatkozóan a gép átadását követő 60 napon belül egy összegben jelölte meg a vételár megfizetésének időpontját. A szerviz- és javítási szolgáltatás elvégzését Miskolcra telepített szervizbázisáról, az onnan induló szervizkocsival vállalta.
A POWERED ACCES Hungary Kft. a fizetési feltételek részszempontra ütemezés szerint adta meg ajánlatát a következő megbontásban: a nettó vételár 50%-a + a teljes áfa a teljesítést követő 30 napon belül, a nettó vételár 30%-a a teljesítést követő 60 napon belül, a nettó vételár 20%-a a teljesítést követő 90 napon belül.
A szervizszolgáltatást a budapesti telephelyén vállalta azzal, hogy a kiszállási díj kedvezményesen egy 60 km-es távolságra lévő feltételezett szervizállomástól történik meg addig, amíg a vevő körzetében megnyitja a tervezett szervizállomását.
A HUNTRACO Rt. a vételár megfizetésével kapcsolatban előírta, hogy azt a teljesítést igazoló dokumentumok alapján benyújtott számla szerint 30 napon belül átutalással kell kiegyenlíteni.
A felperes az eljárás nyertesének a POWERED ACCES Hungary Kft.-t hirdette ki 414 pontszámmal, a második legkedvezőbb - 348 ponttal értékelt - ajánlatot a Kuhn Kft. tette. Az ajánlatok közül a Terra Hungária Kft. ajánlatát érvénytelennek minősítette.
Az első részszempontnál (ajánlati ár) a nyertes 21 (súlyszámmal megszorozva 105), a kérelmező 24 (súlyszámmal megszorozva 120), a HUNTRACO Rt. 15 (súlyszámmal megszorozva 75) pontot kapott.
A második részszempontnál (műszaki paraméterek) a nyertes 27 (súlyszámmal megszorozva 81) pontot, a kérelmező 24 (súlyszámmal megszorozva 72) pontot, a HUNTRACO Rt. 21 (súlyszámmal megszorozva 63) pontot kapott.
A harmadik részszempontnál (fizetési feltételek) a nyertes 30 (súlyszámmal megszorozva 90) pontot, a kérelmező 15 (súlyszámmal megszorozva 45) pontot, a HUNTRACO Rt. 15 (súlyszámmal megszorozva 45) pontot kapott.
A negyedik részszempontnál (szervizellátottság minősége) a nyertes 30 (súlyszámmal megszorozva 90) pontban, a kérelmező 21 (súlyszámmal megszorozva 63) pontban, a HUNTRACO Rt. 24 (súlyszámmal megszorozva 72 ) pontban részesült.
Az ötödik részszempontnál (garancia, szavatosság) a nyertes 24 (súlyszámmal megszorozva 48) pontot, a kérelmező 24 (súlyszámmal megszorozva 48) pontot, a HUNTRACO Rt. 21 (súlyszámmal megszorozva 42) pontot kapott.
Az eljárásról készült összegzés szerint a nyertes ajánlattevő a kiírásban szereplő minden paramétert teljesített, több követelményt magasabb szinten elégített ki, többletként felár nélkül 1 db 400 mm-es kanalat ad. A garanciális szavatossági kötelezettségeit a törvényben meghatározott időhöz képest kitolta, az első kötelező szervizek teljesen ingyenesek. Referenciái jók, összességében a legjobb ajánlatot tette.
A felperes a nyertes ajánlattevővel a szerződést 2001. szeptember 25-én megkötötte.
A Kuhn Kft. (a továbbiakban: kérelmező) 2001. október 10-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, amelyben a fizetési feltételek és a szervizellátottság minősége megnevezésű részszempontok pontozását kifogásolva kérte a tender megsemmisítését és új pályázat kiírását.
A fizetési feltételek részszempont körében előadta, hogy a 30 napos fizetési határidőt vállaló HUNTRACO Rt. ugyanannyi pontszámot kapott, mint ő a 60 napos fizetési határidejére, a nyertes ajánlattevő pedig 30 pontot kapott, pedig ajánlata nem kedvezőbb.
A szervizellátottság minősége részszempont vonatkozásában kifejtette, hogy a saját miskolci telephelyéről végzett szolgáltatás gyorsabb és gazdaságosabb, mint a nyertes által a budapesti telephelyéről ajánlott teljesítés, de a pontozás ennek ellenkezőjét mutatja, mert a nyertes 30 pontot, míg ő 21 pontot kapott.
Az alperes a 2001. november 15-én kelt D.637/9/2001. számú határozatával a jogorvoslati kérelemnek helyt adva megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, ezért az ajánlatkérőt 1 000 000 Ft bírsággal sújtotta.
Az alperes rámutatott arra, hogy az ajánlati felhívás 13. b) pontjában az ajánlatkérő 1-10-ig állapította meg az értékelés során részszempontonként adható pontszámok alsó és felső határát, azonban - az összegzésből kitűnően - 15 és 30 között adott pontszámokat, ezzel megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
Az alperes az ajánlatkérő által előírtnál előnyösebb fizetési feltételek részszempontjánál megállapította, hogy e körben csak az ajánlati felhívás 9. pontjában előírt 30 napnál előnyösebb fizetési feltétel képezheti az értékelés tárgyát. A HUNTRACO Rt. ajánlatában csak elfogadta az ajánlatkérő által meghatározott 30 napos fizetési határidőt, további előnyös feltételt nem vállalt, így a 60 napos fizetési határidőt vállaló kérelmezővel azonos pontozása ellentétes a Kbt. 55. § (6) bekezdésével.
Az alperes álláspontja szerint a nyertes és a kérelmező ajánlata tartalmi elemeinek összevetése alapján nem állapítható meg, hogy a nyertes előnyösebb vállalást tett a fizetési feltételekre. A nyertes ajánlata szerint a nettó ajánlati ár 50%-át + áfát, összesen 10 813 500 Ft-ot már a 30 napos fizetési határidőn belül ki kell fizetni, amely nem tekinthető az előírtnál előnyösebb feltételnek, a kérelmezőnél viszont a 30 napos fizetési határidőben még nem is jelentkezik teljesítési kötelezettség.
A nyertes a nettó ár 20%-ára, 2 883 600 Ft-ra 90 napos fizetési határidő biztosítását vállalta, e részben 30 nappal hosszabbat, mint a kérelmező, de ez önmagában nem minősíti az ajánlatát előnyösebbé, a kérelmező ugyanis a nettó ár 50%-ára + áfára, azaz 10 813 500 Ft-ra tett a 60 napos fizetési határidőhöz képest 30 nappal rövidebb ajánlatot. A két összeg egybevetése alapján az állapítható meg, hogy a kérelmező ajánlata az előnyösebb, tehát az ajánlatkérői értékelés jogsértő volt.
A szervizellátottság minősége részszempontjánál az ajánlatkérő a nyertes előnyére értékelte, hogy a szervizszolgáltatás során a megkötött együttműködési megállapodás alapján 30 napos fizetési halasztásban és az alkatrészek, anyagok árából 5%-os engedményben részesül, továbbá hosszú időtartamra vállalt a nyertes jótállást, valamint a kötelező tartozékokon kívül egy db 400 mm széles mélyásó kanalat is biztosít részére. E körülmények az alperes álláspontja szerint az értékelés körében nem vehetők figyelembe, mivel a jótállás az utolsó részszempont körébe tartozik, ezért ezek a vállalások ennél a részszempontnál nem értékelhetők. Az ajánlatkérőnek a Kbt. 55. § (6) bekezdése értelmében az ajánlati felhívásban előre meghatározott részszempontok alapján kell az ajánlatok értékelését elvégeznie. Az ajánlatkérő sem az ajánlati felhívásban, sem a dokumentációjában nem jelezte, hogy a "szervizellátottság minősége" részszempont körében értékeli a szervizszolgáltatás árait, fizetési feltételeit, illetve azt, hogy további tartozékokat biztosítanak-e részére. A kérelmező ajánlata e vonatkozásokban nem is tartalmaz adatokat, de a nyertes ajánlatából sem állapíthatók meg sem az együttműködési szerződés feltételei, sem az, hogy általánosan milyen anyag-alkatrész árakat érvényesít munkája során.
Az alperes megállapította, hogy a nyertesnek a Budapesttől 60 km-es távolságra feltételezett kiszállási díj érvényesítésére vonatkozó ajánlata sem előnyösebb a kérelmező ajánlatánál, akinek a helyszínen szervizállomása, telepített szervizkocsija van.
Az alperes a jogkövetkezmények alkalmazásáról a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) és f) pontja alapján döntött, a bírság összegét a 88. § (4) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve a minimum 1 000 000 Ft-ban állapította meg.
A felperes keresetet terjesztette elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt, kérve a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Előadta, hogy az ajánlatok elbírálása során 3 tagú bizottságot hozott létre, minden egyes bizottsági tagnak 1-10-ig terjedő pontszáma volt, a felhívásban az értékelés során adható pontszámokat jelölték meg. A jogszabály nem tiltja azt, hogy a kiírásban szereplő pontokat az értékelésben részt vevő személyeknek külön-külön vagy együttesen kell adniuk, a pontszámok összegzése egyébként a végeredményt nem befolyásolta.
Vitatta az alperes azon megállapítását, hogy az értékelés, ill. az adott pontozás nem tükrözte az ajánlati elemek tartalmi különbségeit. Hivatkozott arra, hogy a POWERED ACCES Kft. által ajánlott kiegyenlített (időben elhúzott) fizetési kötelezettség, figyelemmel bevételeik időbeli realizálódására sokkal kedvezőbb fizetési kondíciókat jelent, mint a Kuhn Kft. által elvárt egyidejűleg lökésszerűen jelentkező pénzügyi szükséglet. Utalt arra, hogy társaságuk bevételei (közüzemi ivóvízellátás) időben egyenletesen, folyamatosan realizálódnak, így a minél egyenletesebben jelentkező kiadási szükséglet az ideális számukra a finanszírozás szempontjából.
A szervizellátottság minőségének részszempontjával kapcsolatban előadta, hogy az alperes nem vett figyelembe minden olyan tényezőt, ami ajánlatkérői szempontból a szervizellátottság kérdéskörében felmerül. Az alperes egyedül azt vette figyelembe, hogy a kérelmezőnek a helyszínen van szervizállomása, illetve telepített szervizkocsija, holott a kiírásban szereplő "minőség" szó nem a szerviz elvégzésének a helyére, hanem a szerviz teljesítésének mikéntjére utal.
Kifejtette, hogy ezen részszempontnál kell értékelni a nyertes ajánlattevő és a kérelmező ajánlatában szereplő jótállásból eredő szervizzel összefüggő kérdéskört is, itt nem a jótállás időpontja és annak tartama kerül mérlegelésre, hanem a hosszabb idejű jótállásnak a szervizre eső része. A jótállás kihatással van a szervizellátottságra, hiszen a jótállási idő tartama alatt az alkatrészek és egyéb anyagok értékét az ajánlatkérőnek nem kell megfizetnie. A nyertes ajánlattevő esetében 36 hónapon belül 4000 üzemóráig meghosszabbított jótállási idő jelentkezik, ezzel minden költségkihatás nélkül fedezetet nyújt az általa biztosított jótállásba tartozó egységek alkatrész-biztosítására és cseréjére. A kérelmező ezzel szemben a szervizszolgáltatások körében csak az elvégzés módját jelenítette meg és a szervizellátottság minőségére nem utalt, 72 órán belül vállalta a szervizszolgáltatás megkezdését, ezzel szemben a nyertes ajánlattevő 48 órán belüli kiszállást vállalt azzal, hogy ezen időtartam alatt 24 órán belül a hibát is elhárítja:
A felperes hivatkozott arra is, hogy az ajánlati felhívásban szereplő eszköz értéke nem tette kötelezővé a közbeszerzési eljárás lefolytatását, de azt a tárgyilagos elbírálás érdekében kezdeményezték. A bírság kiszabását aránytalannak tartják.
Az alperes - fenntartva a határozatában foglalt álláspontját - a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy a Kbt. 34. § (3) bekezdés c) pontja egyértelműen kimondja, hogy a részszempontra kell megállapítani az értékelési pontszám alsó és felső határát, a felperes ettől a rendelkezéstől - általa is elismerten - eltért. A felperes maga írt elő olyan részszempontot, hogy "az ajánlatkérő által előírtnál előnyösebb fizetési feltételek", az ajánlati felhívása 9. pontjában pedig 30 napos teljesítési határidőt határozott meg mint fizetési feltételt. A felperes sem a felhívásában, sem a dokumentációban nem jelezte az ajánlattevők felé, hagy számára a 30 napos fizetési határidőnél mi minősül előnyösebbnek.
Az alperes hivatkozott arra, hogy a felperes a szervizellátottság minőségének részszempontja körében is jogsértően értékelt, a keresetlevelében előadottak nem egyeznek meg a nyertes és a kérelmező ajánlatában foglaltakkal. A nyertes ajánlatának 27/65. oldala az alábbi vállalást tartalmazza: "A társaság alapvállalása: a 48 órán belül a szakszerviz kiszállása, de a hiba jellege és a lehetőségek alapján a 24 órán belüli hibaelhárítás". Így csak az állapítható meg, hogy 48 órán belül hibaelhárítást is vállalt. A kérelmező ajánlatának 39. oldalának tartalmából a szervizszolgáltatásra vonatkozóan megállapítható, hogy a kérelmező az ajánlatkérő székhelyén rendelkezik raktárbázissal is. A kérelmező ajánlata nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy 72 órán belül vállalja a szervizszolgáltatás megkezdését, éppen arra vonható le következtetés, hogy azonnali szervizelés megkezdését vállalja. Az ajánlat 39. oldalának utolsó bekezdése alkatrészellátásra vonatkozik, és az alábbiakat tartalmazza: "A központi és regionális raktárak azonnali, illetve 24 órán belüli, a KUHN HOLDING himbergi (Bécs melletti) Kelet-európai KOMATSU alkatrész raktára, valamint a brüsszeli központi és a gyárak alkatrész raktárai 48 és 72 órán belüli (munkanapokra számolva) szállításokkal gyors ellátást tesznek lehetővé". E részszempontban kell értékelni azt is, hogy a nyertes vonatkozásában minden esetben 60 km-es körzettel számolva kiszállítási díj kerül felszámolásra, amely tétel a kérelmező vonatkozásában nem merül fel.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát a módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatok értékelése során a felperes megsértette-e a Kbt. 55. § (6) bekezdését, és ettől függően fennáll-e bírságfizetési kötelezettsége.
A Kbt. 34. § (3) bekezdése értelmében ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni:
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló - a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire vonatkozó - részszempontokat,
b) a részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám),
c) az ajánlatok részszempont szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos".
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha összességében a legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így, az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A bíróság rámutat arra, hogy a Kbt. 55. § (6) bekezdésére figyelemmel az ajánlati felhívásban meghatározott részszempontok alapján kell az ajánlatkérőnek az ajánlatok értékelését elvégeznie. A Kbt. 34. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles meghatározni az ajánlatok részszempont szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos. Jelen esetben nem vitásan az ajánlati felhívás 13. b) pontja 1-től 10-ig tette lehetővé az egyes részszempontok pontozását, ebből következően a felperes az egyes részszempontokat - a bírálóbizottság létszámától függetlenül - kizárólag a közölt pontozási tartományba tartozó pontszámokkal értékelhette volna. A felperes azonban túllépte a felső ponthatárt, így értékelése nem felelt meg a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek.
A két bírálati részszemponttal kapcsolatban a bíróság egyetértett az alperes azon álláspontjával, hogy az az elbírálási részszempont, amelyet az ajánlatkérő az általa előírtnál előnyösebb fizetési feltétételekként nevesített, csak az ajánlati felhívás 9. pontjában megjelölt 30 napos fizetési határidőhöz viszonyítva értékelhető, mivel itt közölte a felperes az általa elfogadható fizetési határidőt. Ehhez képest nem vitás, hogy a kérelmező hosszabb fizetési határidőre vonatkozó ajánlata kedvezőbb volt, mint az azonos pontszámmal értékelt HUNTRACO Rt. ajánlata, így az ajánlatok közötti tartalmi különbség a kiadott pontszámokban egyáltalán nem érvényesült:
A szervizellátottság minőségének részszempontjára vonatkozóan a bíróság megállapította, hogy a közbeszerzési eljárást lezáró összegzésből nem állapíthatóak meg a nyertes javára értékelt és számára - a kérelmezőhöz képest - 9 többletpont adását indokoló ajánlati elemek. Az első szervizek ingyenessége, különböző tartozékok biztosítása - ilyen tartalmú ajánlatkérői elvárás közlésének hiányában - a bíróság szerint sem értékelhető e részszempont körében. Az ajánlatokból megállapítható adatok szerint a nyertes azt vállalta, hogy Budapesttől 60 km-es távolságra feltételezett kiszállási díjat érvényesít ajánlatkérővel szemben. A kérelmező viszont miskolci szervizállomással, szervizkocsival rendelkezik, így ajánlata a bíróság álláspontja szerint is kedvezőbb volt a nyertes ajánlatánál.
A fentebb kifejtett okok miatt a bíróság is azt állapította meg, hogy a felperes az ajánlatokat a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltakat megsértve értékelte.
A bíróság rámutat arra, hogy a Kbt. 88. § (1) bekezdés a)-h) pontjai tartalmazzák azokat az intézkedéseket, amelyeket az alperesi döntőbizottságnak a jogorvoslati kérelem elbírálása során meg kell, illetőleg meg lehet tennie. A Kbt. 88. § (1) bekezdésének 1999. szeptember 1. napjától hatályban lévő szövege szerint az alperes határozatában
a) az alaptalan kérelmet elutasítja;
b) a közbeszerzési eljárás befejezése előtt felhívhatja a jogsértés okozóját az e törvény szabályainak megfelelő eljárásra, illetőleg az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez kötheti;
c) megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, kivéve, ha e döntés alapján a szerződés már létrejött;
d) e törvény megsértett rendelkezésének megjelölése mellett megállapíthatja a jogsértés megtörténtét;
e) az ajánlattevőt legfeljebb 5 évre eltilthatja a közbeszerzési eljárásban való részvételtől;
f) bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben;
g) elrendelheti az 5. § (4) bekezdésének alkalmazását;
h) a jogsértőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése értelmében az alperes az (1) bekezdésben szereplő intézkedéseket együttesen is alkalmazhatja.
A bíróság a fenti szabályozásra figyelemmel megállapította, hogy a bírság kiszabása a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján nem egy lehetséges, hanem kötelező jogkövetkezménye valamely jogsértésnek. Az alperes kizárólag a bírság mértékének meghatározásakor élhet mérlegelési jogkörével, illetőleg abban a kérdésben dönthet, hogy a kötelezően alkalmazandó jogkövetkezmény mellett alkalmaz-e egyéb, a Kbt. 88. § (1) bekezdésében megengedett egyéb intézkedést is.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. Ez a minimum összeg 1 millió Ft volt. Minderre figyelemmel a felperes esetében sem a bírság mellőzésére, sem mérséklésére nem volt jogszerű lehetőség.
A kifejtettek alapján a bíróság a felperes keresetét elutasította, és a felperest a Pp. 78. § (1) bekezdése értelmében az alperes költségeinek megfizetésére kötelezte.
A kereseti illeték viselése a Pp. 78. § (1) bekezdésén és a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdésén alapul.
Budapest, 2002. január 29.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró
