KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3432)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.83/12/2002.
Tárgy: a ProMaker Bt. jogorvoslati kérelme a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a ProMaker Bt. (3534 Miskolc, Gagarin u. 42., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság (1024 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 11/B, a továbbiakban: ajánlatkérő) "ingatlankataszter nyilvántartáshoz mintaértékű adatszerkezet és alkalmazás kifejlesztése, felhasználói támogatás biztosítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2001. december 19-én részvételi felhívást tett közzé hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárás lefolytatására ingatlankataszter nyilvántartáshoz mintaértékű adatszerkezet és alkalmazás kifejlesztése, felhasználói támogatás biztosítása tárgyában.
A meghívni kívánt ajánlattevők keretszáma három volt.
Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezés elkészítéséhez segédletet bocsátott ki, amelyet a részvételi felhívás 13.2. f) pontja szerint ingyenesen lehetett átvenni, átvétele a jelentkezés benyújtásának feltétele volt. Itt közölte azt is az ajánlatkérő, hogy a segédletet a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóságán lehet átvenni a megjelenést követő első napon.
A segédlet tartalmazta a részvételi felhívást, az elkészítendő ajánlat műszaki tartalmának leírását, az elvégzendő feladatokat, útmutatót adott a jelentkezés összeállításához, és kiegészítő információk című részben ismertette az eljárás lefolytatását. A segédlet mellékletét képezte a részvételi jelentkezésekhez csatolandó nyilatkozatminták.
A segédletet 15 vállalkozás vette át.
A részvételi jelentkezési határidőben, 2002. január 14-ig a következő jelentkezők nyújtották be részvételi jelentkezésüket: Citynform Rt., Compaq Computer Magyarország Kft., Debis IT Services Unisoftware Kft., Geowiew Systems Kft., Griffsoft Rt., Szenzor Számítóközpont Kft.
Az ajánlatkérő hiánypótlási lehetőséget biztosított, majd ezt követően elbírálta a részvételi jelentkezéseket. Az első szakasz eredményét 2002. január 17-én hirdette ki, valamennyi jelentkezőt alkalmasnak minősített a szerződés teljesítésére. Ajánlattételre a Citynform Rt.-t, a Compaq Computer Magyarország Kft.-t és a Szenzor Számítóközpont Kft.-t kérte fel.
Az első szakasz eredményéről szóló tájékoztató 2002. február 13-án jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben.
Az ajánlattételi határidőben, 2002. január 28-ig mindhárom felkért cég benyújtotta az ajánlatát. Az első tárgyalás 2002. február 1-jén, a második február 4-én volt, az írásbeli végleges ajánlat leadásának határideje 2002. február 18. volt.
Az ajánlatkérő meghozta az eljárást lezáró döntést, de a nyilvános eredményhirdetés a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyalás időpontjáig nem történt meg.
Kérelmező 2002. február 19-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet. Kérte a részvételi felhívás és az eljárás eredményének megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének megtiltását. Kérelme indokául előadta, hogy a részvételi felhívás 13.2. f) pontja jogsértő, mivel csak egy napot biztosít a segédlet átvételére, ezzel sérült az esélyegyenlőség és a verseny tisztaságának alapelve.
Nem végezte el az ajánlatkérő megfelelően az eljárás előkészítését, mivel olyan tárgyban írta ki az eljárást, amely önkormányzati finanszírozással kilenc évre megoldott, ellátása két évre előre ki van fizetve, ez ellentétes a közpénzekkel való takarékosság elvével. Előadta, hogy több mint 1500 önkormányzat használja az általuk készített ingatlankataszter programot, 120 önkormányzat pedig más fejlesztő által készített programot. A rendszerkövetési szerződések keretében elvégzik a szükséges módosításokat, az általuk készített program esetében 5 évre, 1999-től 2004-ig további díjfizetés nélkül. A programot használó önkormányzatok 90 százaléka már előre kifizette a szükséges fejlesztéseket és felhasználói támogatást, ennek alapján semmi sem indokolja közpénzek kifizetését a kiírásban szereplő célra.
Az ajánlatkérő által meghatározott célokat az általuk kifejlesztett program már tartalmazza, vállalják és képesek a kiíró által meghatározott fejlesztések megvalósítását. Ennek értéke a közbeszerzési értékhatárt nem éri el.
Ajánlatkérő észrevételében annak megállapítását kérte, hogy az eljárása nem volt jogszabálysértő, kérte a kérelem elutasítását elkésettség, illetve megalapozatlanság címén.
Előadta, hogy a részvételi felhívás december 19-én jelent meg, ekkor szerzett tudomást arról a kérelmező, hiszen későbbi tudomásszerzési időpontot nem valószínűsített, kérelmét azonban csak 2002. február 18-án nyújtotta be, így a jogorvoslati kérelem elkésett. Alaptalan a kérelem, mert 15 cég vette át a segédletet, nekik elegendő volt a részvételi felhívásban meghatározott idő. Nincs az ajánlatkérőnek olyan kötelezettsége, hogy minden lehetséges ajánlattevő figyelmét külön felhívja a felhívás megjelenésére.
Az, hogy a kérelmező már végzett a beszerzés tárgyával kapcsolatos tevékenységet, nem jelenti azt, hogy kizárólag ő lenne alkalmas a szerződés teljesítésére.
Az a tény, hogy egyes felhasználók 2004-ig kifizették a fejlesztési költségeket, a Kbt. és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezéseibe ütközik, így az előlegnek a szerződésben való kikötése semmis, ezért erre a kérelmező nem hivatkozhat.
Nyilatkozata szerint a segédlet átvételére megállapított határidő a Kbt. rendelkezéseinek megfelel.
Kérelmező előadta, hogy a részvételi felhívásról úgy szerzett tudomást, hogy az interneten olvasta azt, miután az egyik önkormányzattól felhívták arra a figyelmét. Ezt követően még aznap telefonált az ajánlatkérőnek és levelet is írt neki, de azt a választ kapta, hogy kifogásával forduljon a Döntőbizottsághoz. Ennek időpontja 2002. február 7. volt.
Ajánlatkérő nyilatkozata szerint kérelmező valóban 2002. február 7-én telefonált, illetve írt neki a részvételi felhívással kapcsolatban. Ajánlatkérő álláspontja szerint azonban a tudomásra jutás időpontja azonos a Közbeszerzési Értesítő megjelenésének időpontjával, mivel ez egy hivatalos lap. Ezzel ellentétes értelmezés oda vezetne, hogy akár évek múlva is meg lehetne támadni egy eljárást.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a jogorvoslati kérelem a törvényes határidőn belül került-e előterjesztésre.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.
E szakasz (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárásra - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. év IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 39. § szakasza tartalmazza a határidők számításával kapcsolatos szabályokat, a (4) bekezdés szerint a határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.
A Döntőbizottság szerint a Kbt. kétféle határidőt állapít meg jogorvoslati kérelem benyújtásával kapcsolatban. A 90 napos (objektív) határidőt a jogsértő esemény bekövetkezésétől kell számítani, a Kbt. három eseménnyel kapcsolatban meg is határozza azt, hogy mit kell a jogsértő esemény bekövetkezése időpontjának tekinteni. A másik, a 15 napos (szubjektív) határidőt az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától kell számítani. Bármelyik határidőt lépi is túl a kérelmező a kérelme benyújtásával, a kérelme elkésett.
Kérelmező a részvételi felhívást támadta a kérelmében. A Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontja értelmében a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni a jogellenes tartalmú felhívás illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát. Jelen esetben ez az időpont 2002. január 14. volt, így a kérelem benyújtása ehhez az időponthoz képest számított 90 napos határidőben történt meg.
Ezt követően azt kellett vizsgálni, hogy a kérelem az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napos határidőben került-e benyújtásra.
Kérelmező nyilatkozata szerint a jogsértésről történő tudomásszerzés időpontja 2002. február 7.
Az ajánlatkérő álláspontja szerint a részvételi felhívással kapcsolatos jogsértésről történő tudomásszerzés időpontja minden esetben azonos a Közbeszerzési Értesítő megjelenésének napjával.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a szubjektív határidő számítása szempontjából a Közbeszerzési Értesítő megjelenésének időpontját kell irányadónak tekinteni, ha a jogsértés az ott megjelent felhívással kapcsolatos. Így minden esetben egyedileg vizsgálni kell a tudomásra jutás időpontját. Jelen esetben a kérelmező nyilatkozata áll csak a Döntőbizottság rendelkezésére a tudomásra jutás időpontjával kapcsolatban. Az ajánlatkérő által sem vitatottan kérelmező 2002. február 7-én telefonon és levélben is megkereste őket. Ez tehát a legkorábbi időpont, amikor a kérelmező már bizonyítottan ismerte a kiírás tartalmát. Az Áe. fenti rendelkezésére is tekintettel a Döntőbizottság a jogsértésről történő tudomásra jutás időpontjaként 2002. február 7-ét állapította meg, így ehhez az időponthoz képest a kérelem a jogvesztő határidőben került benyújtásra.
A Döntőbizottság álláspontja szerint gátat szab a 90 napos objektív határidő és a számítására vonatkozó kógens rendelkezés annak, hogy a kérelmező meddig nyújthat be jogorvoslati kérelmet egy, a Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetménnyel kapcsolatban.
Annak eldöntése, hogy a részvételi felhívás valóban jogsértő-e, a jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálata körébe tartozik. Ezt megelőzően azonban a Döntőbizottságnak abban is állást kellett foglalnia, hogy a kérelmező ügyfélképességgel rendelkezik-e.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése szerint ugyanis a kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.
Kérelmező a közbeszerzési eljárásban részvételre jelentkezőként, ajánlattevőként nem vett részt, ezért a Döntőbizottságnak a továbbiakban azt kellett vizsgálnia, hogy a Kbt. 79. § (3) bekezdésében meghatározott további feltétel kérelmező esetében fennáll-e.
Kérelmező azzal támasztotta alá érdekeltségét, hogy fő tevékenységi köre a szoftverfejlesztés, ezen belül is az ingatlankataszterre vonatkozó programmal kapcsolatos tevékenység. Ajánlattevőként részt vett volna az eljárásban, ha arról időben értesül, ha hosszabb idő áll rendelkezésre a segédlet átvételére, ha az ajánlatkérő értesíti eljárásról, bár általa is elismerten a Kbt. nem tartalmaz ajánlatkérőre nézve értesítési kötelezettséget. A beszerzés tárgyát pontosan ugyan nem ismeri, hiszen a segédletet nem olvasta, de megítélése szerint a közbeszerzési értékhatár alatti ellenszolgáltatásért teljesítette volna a szerződést.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 79. § (3) bekezdésére tekintettel, az ügyfélképesség nem értelmezhető korlátlanul, a valós, személyes érdeksérelemnek a kérelmező oldalán egyértelműen meg kell jelennie. A kérelmező a tevékenységi köre alapján ajánlattevő lehetett volna az eljárásban, ez azonban önmagában az ügyfélképességét jelen esetben nem alapozza meg.
Az a tény pedig, hogy csak majdnem két hónappal a részvételi felhívás megjelenése után nyújtotta be a kérelmét, kihatással van az ügyfélképessége fennállására.
Minden esetben a konkrét beszerzés vonatkozásában kell vizsgálni az ügyfélképességet. Jelen közbeszerzéssel összefüggésben a Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező a kérelem beadásának időpontjában potenciális ajánlattevőnek már nem tekinthető, mivel akkor már a részvételi jelentkezési és az ajánlattételi határidő is letelt. Így a részvételi felhívás előírásai, az a körülmény, hogy a segédlet átvételével kapcsolatos feltétel jogszerű volt-e, az eljárás során hozott ajánlatkérői döntések a kérelmező jogát vagy jogos érdekét nem veszélyeztetik vagy sértik.
Az a tény, hogy olyan tárgyban írta ki az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást, amely tevékenység vonatkozásában a kérelmező piaci részesedése igen nagy, nem alapozza meg egy konkrét közbeszerzési eljárás kapcsán a kérelmező érdeksérelmét. A Döntőbizottság álláspontja szerint ez az üzleti életben elszenvedett sérelem nem válik automatikusan egy adott közbeszerzési eljárásban sérelemmé.
Az pedig, hogy kérelmező azért nem vett részt az eljárásban, mert időben nem értesült róla, olyan érdeksérelemnek nem tekinthető, amely egy, a Kbt.-be ütköző tevékenység vagy mulasztás eredménye lenne.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy jelen jogorvoslati eljárásban kérelmező ügyfélképességgel nem rendelkezik, ezért a jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálatának eljárásjogi akadálya van.
Rámutat a Döntőbizottság azonban arra, hogy az ajánlatkérő által lefolytatott eljárás két szakaszból álló eljárás, és ennek az első részvételi szakaszára is vonatkoznak a Kbt. 37. §-a rendelkezései.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint jogkövetkezményt alkalmazta, figyelemmel a Kbt. 79. § (3) bekezdésében foglaltakra is. A jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, figyelemmel a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjára.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. március 19.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
