KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3435)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.85/13/2002.
Tárgy: a Kreatív 2000 Kft. jogorvoslati kérelme az Országos Sportegészségügyi Intézet közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Kreatív 2000 Kft. (1024 Budapest, Retek u. 26., képviseli: dr. Dobozy Gábor ügyvéd, 1027 Budapest, Bem József u. 7. V. emelet 1., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet az Országos Sportegészségügyi Intézet (1123 Budapest, Alkotás u. 48., képviseli: dr. Székely László ügyvéd, 1171 Budapest, Bodonyi u. 82., a továbbiakban: ajánlatkérő) "új épület I. ütemének beruházás keretében történő teljes körű lebonyolítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be a Döntőbizottság részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 61. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki, a továbbiakban a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kérelmező részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási, szolgáltatási díjat fizessen meg.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. december 19-én a Közbeszerzési Értesítő 51. számában ajánlati felhívást tett közzé a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
A felhívás 11. a) pontjában ajánlatkérő meghatározta az alábbiakat is:
"Az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények: az ajánlattevőnek, illetve a közbeszerzési értékének 10%-ot meghaladó mértékben az igénybe venni kívánt alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasságát igazolni kell az alábbiak szerint.
...
Műszaki alkalmasság a Kbt. 44. § (2) bekezdésének az alábbi pontjai alapján:
...
- minőségbiztosítás meglétének igazolása."
A felhívás 11. b) pontjában ajánlatkérő meghatározta az alábbiakat is:
"b) Az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai:
...
- nem rendelkezik bármely nemzeti rendszerben akkreditált minőségbiztosítási rendszerrel."
A felhívás 13. pontjában ajánlatkérő megjelölte, hogy az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontjából fogja az ajánlatokat elbírálni.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, mely általános információkat adott ajánlattevők részére az ajánlat elkészítéséhez.
2002. január 29-ig, az ajánlattételi határidőig 4 db ajánlat érkezett. Ajánlatot nyújtott be a kérelmező, a MŰBER-INVEST Kft., az ÉPBER Rt. és a FŐBER Rt.
2002. február 18-án került sor az eredményhirdetésre, melyen ajánlatkérő a MŰBER-INVEST Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek, második a FŐBER Rt. lett. Kérelmezőt és az ÉPBER Rt.-t ajánlatkérő alkalmatlannak minősítette. A kérelmező alkalmatlanná minősítésének indoka az volt, hogy a 10%-ot meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozója nem rendelkezik bármely nemzeti rendszerben akkreditált minőségbiztosítási rendszerrel.
Kérelmező 2002. február 20-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, az ajánlatkérő kötelezését a költségek viselésére, és a szerződés megkötésének megtiltását.
Kérelmének indokolására kérelmező az írásban benyújtott jogorvoslati kérelmében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában sérelmezte azt, hogy ajánlatkérő a műszaki alkalmatlanságukat állapította meg a 10% feletti mértékben bevonni kívánt alvállalkozó minőségbiztosítási rendszerének hiányára hivatkozással annak ellenére, hogy ők csatolták az alvállalkozó VeszprémBer Rt. minőségbiztosítási rendszerének igazolását, melyet 2001. október 6-án a DNV Magyarország Kft. 26520102 számon állított ki, továbbá ajánlatkérő a felhívásában igazolást és nem a tanúsítást követelte meg csatolni. Beadványához csatolta a tanúsítványt, mely szerint az alvállalkozó 1998. augusztus 24. óta rendelkezik minőségbiztosítási rendszerrel. Sérelmezte azt, hogy az eredményhirdetés nem jogszerűen történt, valamint azt, hogy ajánlatkérő nem küldte meg részére az összegzés az eljárásról című iratot. Vitatta az eljárást lezáró döntést is, mert álláspontja szerint, ha nem minősítették volna alkalmatlannak, akkor az ő ajánlata lett volna a nyertes.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett írásbeli észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy a minőségbiztosítási rendszer meglétének igazolására vonatkozó irat csak a tanúsítvány lehet és kérelmező az alvállalkozója tanúsítványát nem, hanem csak az auditálás megtörténtéről szóló igazolást nyújtotta be. Az eredményhirdetés során álláspontja szerint jogszerűen járt el és a szükséges adatokat ismertette. Elismerte, hogy az összegzés az eljárásról című iratot nem küldte meg az ajánlattevőknek.
Kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltek közül a MŰBER-INVEST Kft. tett érdemi észrevételt, melyben előadta, hogy az ajánlatkérő döntése megalapozott volt, mert maga kérelmező sem vitatta, hogy az alvállalkozója nem rendelkezett érvényes tanúsítvánnyal az ajánlattételkor.
A Döntőbizottság D.85/3/2002. sz. határozatával ideiglenes intézkedésként a még meg nem kötött szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottságnak először azt kellett vizsgálnia, hogy jogsértő-e ajánlatkérőnek a kérelmezőt alkalmatlannak minősítő döntése.
A Kbt. 43. § (3) bekezdése szerint az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi; gazdasági és műszaki alkalmasságát, valamint - ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a 33. § (5) bekezdésének figyelembevételével előírta - az általa a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókét. Az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlathoz csatolni kell. A 46. §-t a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra kell alkalmazni.
A Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pont rendelkezése alapján az ajánlattevőnek illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható a saját és a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - tanúsító általi tanúsításával.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) és a 11. b) pontjaiban határozta meg az alkalmasság megítélésével kapcsolatos követelményeket. A minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatosan e pontokban megfogalmazott előírások összevetése alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő elvárása - különös tekintettel a 11. a) pont negyedik francia bekezdés előírására - az volt, hogy az egyes ajánlattevők igazolják a saját, valamint a 10%-ot meghaladó mértékben bevont alvállalkozóik minőségbiztosítási rendszerének az ajánlat benyújtásának időpontjában való meglétét. A minőségbiztosítási rendszerrel és annak igazolásával kapcsolatos elvárásait ajánlatkérő a 11. b) pont negyedik francia bekezdésben pontosította. Ennek megfelelően a minőségbiztosítási rendszernek valamely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsító által tanúsítottnak kell lennie, vagyis az egyes ajánlattevők csak tanúsítvánnyal igazolhatják a saját, valamint a 10%-ot meghaladó mértékben bevont alvállalkozóik minőségbiztosítási rendszerének az ajánlat benyújtásának időpontjában való meglétét. Azon ajánlattevők, akik nem rendelkeznek ilyen szintű minőségbiztosítási rendszerrel, illetve nincs tanúsítványuk vagy azt nem csatolták, azok nem felelnek meg az ajánlati felhívás 11. b) pont negyedik francia bekezdésében meghatározott alkalmatlansági kritériumnak, így ajánlatuk alapján a szerződés teljesítésére alkalmatlanok.
Kérelmező ajánlatában csatolta a saját ISO 9001 tanúsítványát, mely 2003. december 14-ig érvényes építőipari lebonyolításra és tervezésre.
A 10% felett bevont alvállalkozó tekintetében kérelmező ajánlatában egy a minőségbiztosítási rendszer auditjáról szóló - a DNV Magyarország Kft. által kiállított 26520102 számú - igazolást csatolt arról, hogy az alvállalkozó minőségirányítási rendszere az ISO 9001:2000 szabvány előírása szerint 2001. október 6-án felülvizsgálatra került.
Az igazolás tartalmazta az alábbiakat is:
"Jelen igazolás csak a sikeres tanúsító felülvizsgálat lefolytatásának igazolására szolgál."
A minősítő iroda 2001. október 6-án kelt igazolása csak azt tartalmazta; hogy a tanúsítvány kiállításához szükséges auditot elvégezte, így a tanúsítási eljárás folyamatban van, de ez nem jelenti az érvényes tanúsítás meglétét. Az ajánlati felhívás alapján a kérelmezőnek és alvállalkozójának tanúsítványt kellett volna csatolnia, mivel csak ezzel tudja igazolnia minőségbiztosítási rendszerét, hiszen a tanúsító általi igazolás maga a tanúsítvány.
A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson a kérelmező becsatolta alvállalkozójának a DNV Magyarország Kft. német anyavállalata a tanúsításra jogosult DNV GmbH. által 2002. március 6-án kiállított ISO 9001:2000 tanúsítványt, amely szerint a minőségügyi irányítási rendszerének folyamatos megfelelő működése mellett ez a tanúsítvány 2004. október 31-ig érvényes.
A kérelmező ajánlata nem tartalmazott az alvállalkozó tekintetében a minőségbiztosítási rendszerre tanúsítványt, így az nem volt alkalmas arra, hogy a minőségbiztosítási rendszerének meglétét igazolja az ajánlattétel időpontjában. Az ajánlatban szereplő DNV Magyarország Kft. által kiállított igazolás pedig a Döntőbizottság álláspontja szerint tanúsítványnak nem tekinthető, mivel nem a tanúsítótól származó, a minőségügyi irányítási rendszer adott szabvány szerinti meglétét igazoló okirat, hanem csupán a tanúsító magyarországi képviseletének értesítése a kérelmező felé a helyszíni auditról. Ennek tartalma alapján a magyarországi képviselet a tanúsítvány kiállítására nem jogosult. A jogorvoslati eljárásban csatolt tanúsítvány érdemben nem befolyásolja ajánlatkérő döntésének helyességét, tekintettel annak kiadási időpontjára.
A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező az alkalmasságát nem az ajánlatkérő által előírt módon igazolta, így jogszerűen állapította meg az ajánlatkérő a kérelmező alkalmatlanságát, ezért a jogorvoslati kérelem ezen része megalapozatlan.
Tekintettel arra, hogy alkalmatlan ajánlattevő ajánlata az alkalmas ajánlattevők érvényes ajánlatainak összehasonlításával történő értékelésben nem vehet részt, ezért a szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősített kérelmező ajánlatának értékelését a Döntőbizottság nem végezte el, mert annak jelen esetben nincs jogi relevanciája.
A Döntőbizottság az alkalmatlanságra vonatkozó döntés áttekintése után az eredményhirdetési eljárást vizsgálta meg.
Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
Az eredményhirdetési eljárásról felvett jegyzőkönyvben az ajánlatok értékelésével és minősítésével kapcsolatban az alábbiakat rögzítette:
"A nyertes ajánlattevő neve: MŰBER-INVEST Kft. 1016 Bp., Mészáros u. 10.
A nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevő neve: FŐBER Nemzetközi Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Rt. 1077 Bp., Rumbach Sebestyén u. 14.
Alkalmatlannak minősítettük a KREATÍV 2000 Kft. 1024 Bp., Retek u. 26. és az ÉPBER Építőipari Beruházó Szervező Rt. 1056 Budapest, Belgrád rakpart 3-4. Az alkalmatlanná minősítés indoka a részvételi felhívás 11. b) pont utolsó bekezdésében előírt alapvető feltétel hiánya volt, mely szerint alkalmatlanná minősítés szempontja többek között - az hogy - nem rendelkezik bármely nemzeti rendszerben akkreditált minőségbiztosítási rendszerrel."
A Kbt. 61. § (1) bekezdés második fordulata úgy rendelkezik, hogy az ajánlatok értékeléséről készített - Kbt. 5. számú melléklete szerinti - összegzésben szereplő adatokat az eredményhirdetésen ismertetni kell. Az összegzésnek az 5. számú melléklet 2. a) pontja alapján része az érvényes ajánlatot tevő, ki nem zárt és alkalmasnak talált ajánlattevők neve, ajánlatuknak az elbírálás szempontja és - az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén - annak részszempontjai szerinti tartalmi elemei.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az eredményhirdetéskor az összegzésben szereplő valamennyi adatot ismertetni kell és nem lehet azokat elhallgatni, illetve a jelen levő ajánlattevők esetében az összegzés megküldésével "ismertetni". A Kbt. ezen rendelkezése a verseny nyilvánosságát biztosítja az eredményhirdetés és az ajánlatok értékelése tekintetében, mert az ajánlattevők így kapnak az eljárás értékeléséről adatokat, melyek alapján megítélhetik, hogy jogszerű volt-e az ajánlatkérő értékelése. Ennek alapján adott esetben időveszteség nélkül és megalapozottan - a kellő adatok ismeretében - dönthetnek ajánlattevők arról, hogy jogorvoslati eljárást kezdeményeznek-e, vagy sem.
A Döntőbizottság - az ajánlatkérő által sem vitatottan - megállapította, hogy az ajánlatkérő az eredményhirdetés során nem közölte az ajánlattevőkkel az összegzés Kbt. 5. számú mellékletében meghatározott valamennyi adatát, hanem csak az eredményhirdetési jegyzőkönyvben rögzítetteket, és ezzel megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdésének rendelkezését. Ennek alapján a jogorvoslati kérelem ezen része megalapozott.
Kérelmező sérelmezte azt, hogy az ajánlatkérő az összegzést részére az eredményhirdetésen nem adta át, illetve azt részére az eredményhirdetésen közölt öt munkanapon belül nem küldte meg.
A Kbt. már idézett 61. § (1) bekezdése - mely az összegzésnek az ajánlattevőkkel való közlését rendezi - nem írja elő azt, hogy az összegzést az eredményhirdetésen át kell adni az ajánlattevők részére, hanem csak az ajánlattevők részére való megküldést írja elő öt munkanapon belül.
A Döntőbizottság - az ajánlatkérő által sem vitatottan - megállapította, hogy a jogorvoslati eljárás során 2002. március 11-én tartott tárgyalás időpontjáig az ajánlattevők részére nem küldte meg a Kbt. 5. számú melléklete szerinti összegzés az eljárásról című iratot.
Jelen esetben 2002. február 18-án került sor az eredményhirdetésre, így az 5 munkanapos megküldési határidő 2002. február 19-én kezdődött meg, és 2002. február 25-én járt le. Az ajánlatkérő az összegzést a rendelkezésre álló határidőn belül nem adta postára, így az összegzés megküldési kötelezettségének nem tett eleget. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem ebben a részében is megalapozott.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben.
A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításakor az összes körülményt mérlegelve arra a következtetésre jutott, hogy az megfelelő súlyú az elkövetett jogsértésekre tekintettel, hiszen a bírság mértéke a kiszabható minimális összegben került megállapításra, szemben a Kbt. 88. § (4) bekezdésében szereplő 30%-kal.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. március 22.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
