KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3441)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.70/27/2002.
Tárgy: az ARCHITEKTON Rt. jogorvoslati kérelme a Semmelweis Egyetem közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az ARCHITEKTON Rt. (2100 Gödöllő, Liget u. 2., képviseli: dr. Vass Eszter ügyvéd, 2100 Gödöllő, Dózsa György u. 44/I., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet a Semmelweis Egyetem (1085 Budapest, Üllői út 26., a továbbiakban: ajánlatkérő) a "Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara elhelyezésére a Vas utcai, volt Balassa János Kórház épületegyüttese átalakításának, bővítésének II. üteme" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő nyílt előminősítési eljárást indított a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara elhelyezésére szolgáló, a Vas utcai, volt Balassa János Kórház épületegyüttese átalakításának, bővítésének II. üteme tárgyában.
A részvételi felhívás 2001. október 31-én a Közbeszerzési Értesítő 44. számában, annak helyesbítése 2001. november 21-én Közbeszerzési Értesítő 47. számában jelent meg.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 9. pontjában meghatározta a részvételre jelentkezők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket.
A műszaki alkalmasság igazolható az első bekezdésben előírtak szerint az 1999., 2000., 2001. években befejezett, hasonló nagyságrendű felsőoktatási intézményekben végzett építési, épületrekonstrukciós munkáinak ismertetésével. Kérte az ajánlatkérő, hogy a referenciajegyzékben szerepeljen a referenciát adó személy neve, telefonszáma, előírta továbbá, hogy a részvételre jelentkező tartozik csatolni jelentkezési szándékához a referenciaként megjelölt munkák pozitív tartalmú referenciaigazoló leveleit.
A felhívás 10. a) pontja szerint a műszaki alkalmasság vizsgálata kiterjed többek között a részvételre jelentkező és a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozók) utóbbi 3 éven belüli építési beruházási referenciáira, beleértve a 2001. évet is.
A részvételi felhívás 10. b) pontjában a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai meghatározása körében a negyedik bekezdésben az ajánlatkérő előírta az alábbiakat:
"Amennyiben a részvételre jelentkező az utóbbi három éven belül, beleértve a 2001. évet is (1999., 2000., 2001.) nem rendelkezik legalább egy, egy fővállalkozási szerződés keretében megvalósításra került saját kivitelezésű - bruttó 900 M Ft értéket és bruttó 5000 m2-t elérő vagy azt meghaladó - építési feladat szempontjából a részvételi felhívás 3. a) pontjában meghatározott munkához hasonló nagyságrendű, összetételű oktatási célokat szolgáló létesítmény speciális beruházási jegyeit is tartalmazó önálló referenciával."
Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely az eljárás rendjére vonatkozó tájékoztatás, a tartalmi és formai követelmények meghatározása mellett az építési feladat műszaki ismertetését is tartalmazta, valamint a mellékletként csatolt 4. számú adatlappal segítette a referenciák ismertetését.
Itt határozta meg az ajánlatkérő, hogy referenciaként az alábbi feltételeknek megfelelő munkákat tekinti az értékelés szempontjából mértékadónak:
- A megjelölt referencialétesítmény teljes beruházási költsége (áfával) összemérhető a munka tárgyához ésszerűen rendelhető értékhatárral.
- A létesítmény üzembe helyezése 3 évnél nem régebben történt.
- Az alvállalkozói beszállítás értéke nem haladta meg a teljes beruházási költség 50%-át. Erről a tényről a jelentkezőnek kifejezett nyilatkozatot kell tennie, melyben meg kell jelölni az alvállalkozói teljesítés százalékos arányát.
A részvételi jelentkezési határidőben, 2001 november 26-ig jelentkezést nyújtott be kérelmezőn kívül a Középületépítő Rt., a ZÁÉV Rt., a KÉSZ Kft., a Magyar Építő Rt. és a MASZER Rt., a BAUCONT Rt.
Az ajánlatkérő 2001. december 13-án hiánypótlást rendelt el. Kérelmezőnél a hitelesített mérlegeket és eredménykimutatásokat kérte, valamint annak megjelölését, hogy a felhívás 9. b) pontjában előírt, az alkalmasság követelményét kielégítő referencia, illetve a referenciaigazolás a részvételi jelentkezésben hol található. Amennyiben pedig a részvételi jelentkezés ezt nem tartalmazza, kérte azok pótlását. Ismertette, hogy hasonló nagyságrendűnek fogadja el az egy szerződés keretén belül 900 M Ft bruttó értéket elérő vagy meghaladó és bruttó 5000 m2 alapterületet elérő vagy meghaladó, a részvételi felhívás 3. a) pontjában meghatározott, hasonló összetételű oktatási célokat szolgáló létesítmény speciális beruházási jegyeit is tartalmazó önálló referenciát.
A hiánypótlási felhívásra kérelmező megerősítette, hogy a jelentkezése 16-42. oldalán megjelölt referenciákkal igazolható az alkalmassága, mivel az ajánlatkérő nem felsőoktatási, hanem oktatási referenciát kért.
A részvételi szakasz eredményét 2002. január 28-án hirdette ki az ajánlatkérő, ahol a bírálóbizottság javaslata alapján az került ismertetésre, hogy a Középületépítő Rt., a KÉSZ Kft., a Magyar Építő Rt. a BAUCONT Rt. részvételre jelentkezése megfelelő, ezeket a jelentkezőket alkalmasnak minősítették a szerződés teljesítésére.
A kérelmező alkalmatlanságának indoka az volt, hogy nem rendelkezik a részvételi felhívás 10. b) pontja harmadik francia bekezdésében előírt referenciával, ezért a részvételre jelentkezőt az ajánlatkérő a szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősítette.
Ezt követően 2002. február 1-jén az ajánlatkérő az alkalmasnak minősített részvételre jelentkezőknek az ajánlati felhívást megküldte, az ajánlatok benyújtási határidejét 2002. március 18-ig jelölte meg.
Kérelmező 2002. február 11-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz, amelyet a tárgyaláson kiegészített és pontosított. Kérte az előminősítési szakaszt lezáró döntés megsemmisítését, továbbá azt, hogy a Döntőbizottság vizsgálja felül az alkalmasnak minősített részvételre jelentkezőkre vonatkozó ajánlatkérői döntést, különös tekintettel az alkalmasság megítélésére szolgáló referenciákkal kapcsolatos követelményekre. Kérte, hogy a Döntőbizottság marasztalja az ajánlatkérőt a költségekben, tartson tárgyalást, hozzon ideiglenes intézkedést.
Kérelme indokául előadta, hogy az ő alkalmatlanná minősítése jogsértő, mivel a felhívás 10. b) pontjában meghatározott referenciával rendelkezik, azt megfelelően ismertette a jelentkezésében. Álláspontja szerint a Schulek Frigyes Két Tannyelvű Építőipari és Műszaki Szakközépiskola kivitelezésére vonatkozó referencia megfelel a 10. b) pont harmadik francia bekezdésében írtaknak.
A hiánypótlás során is jelezte, hogy ez az a munka, amivel az oktatási referencia iránti igényt teljesíti. A felhívásban nem felsőoktatási, hanem oktatási referenciára vonatkozó követelményt határozott meg az ajánlatkérő. A munka bruttó értéke ugyan csak 774 M Ft, de a részvételi jelentkezésükben is jelezték, hogy annak az értékét az infláció figyelembevételével kérik értékelni, így pedig eléri a kért 900 M Ft-ot. Az ajánlatkérő nem zárta ki ennek a számítási módnak az alkalmazását a részvételi felhívásban. A dokumentációban részletezett feltételeknek is megfelel ez a referencia.
Hivatkozott arra is, hogy a Nemzeti Múzeumot is megjelölte referenciaként. Itt is folyik oktatási tevékenység, erre utalt is a jelentkezésében, ez a referencia is minden szempontból kielégíti az ajánlatkérő által előírt követelményeket.
Előadta, hogy már a részvételi felhívás is jogellenes volt, mivel abban felsőoktatási referencia bemutatását kérte az ajánlatkérő, ez pedig nincs összhangban az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Éptv.) fogalommeghatározásaival. Az Éptv. nem választja szét a felsőoktatási és egyéb kulturális létesítményeket, hanem egységesen közhasználatú építményeket említ.
Előadta, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját és az 53. § (1) bekezdés c) pontját, mivel a többi jelentkezőt nem zárta ki az eljárásból. A mérlegadatokból ugyanis megállapítható, hogy a referenciaként megjelölt munka saját kivitelezésű-e vagy sem, megfelel-e a referencia annak az előírásnak, hogy az alvállalkozói közreműködés nem haladta meg az 50%-ot. Megítélése szerint ebből a szempontból csak az ő referenciái felelnek meg a részvételi felhívásban foglaltaknak.
Ajánlatkérő észrevételében kérte az alaptalan kérelemelutasítását.
Előadta, hogy azért nem tudta a kérelmező által hivatkozott referenciát figyelembe venni, mert annak értéke bruttó 774 millió Ft, nem éri el a felhívásban megjelölt értéket. Kérelmező évi 10%-os inflációs tényező alkalmazásával kívánta bizonyítani, hogy ez a beruházás megfelel értékben is az előírásnak, ezt azonban az ajánlatkérő nem látja alkalmazhatónak. Az építési beruházások összetettsége miatt még a KSH által kiadott inflációs érték segítségével sem állapítható meg a korrekció objektíven. Az ajánlatkérő a korrekció lehetőségét nem is jelezte a felhívásban, nem alkalmazta az értékelésben. A megjelölt három évre vonatkozóan követhetetlen lett volna bármiféle korrekció alkalmazása.
A Nemzeti Múzeumra vonatkozó referenciát azért nem vették figyelembe, mert nem volt megállapítható a jelentkezésből, hogy az az épület magán viseli-e a dokumentációban rögzített, speciális oktatási elvárásokat.
Nyilatkozata szerint az alkalmasnak minősített részvételre jelentkezők megfeleltek a részvételi felhívásban foglalt előírásoknak, részletesen ismertette a tárgyaláson, hogy az egyes részvételre jelentkezők esetében mely referenciát vették figyelembe az alkalmasság megítélésénél. Előadta, hogy az alvállalkozói beszállítás mértékét - tekintettel arra, hogy a részvételre jelentkezők az erre vonatkozó előírást különbözően értelmezték, és ennek következtében az adatot is különbözően adták meg - nem vette figyelembe az alkalmasság elbírálásánál. A fővállalkozásra vonatkozó előírással kapcsolatosan az volt az elvárásuk, hogy a megadott referencia nem társvállalkozásban végzett munka legyen, bár amennyiben a társvállalkozásban való közreműködés mértéke meghaladta az ötven százalékot, azt elfogadták, ugyanúgy a generálkivitelezésben végzett munkát is.
A részvételi felhívással kapcsolatos kifogások esetében előadta, hogy az Éptv.-ben megfogalmazott és a közbeszerzési eljárásokban használt fogalmaknak nem kell feltétlenül azonosnak lenniük.
Az ajánlatkérő 2002. március 5-én az ajánlati felhívását visszavonta.
A Döntőbizottság 2002. március 6-án kelt, D.70/13./2002. számú határozatában ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendelte el.
Az ajánlatkérő 2002. március 7-én kelt, a Döntőbizottsághoz 2002. március 8-án érkezett írásos bejelentésében tájékoztatta arról a Döntőbizottságot, hogy a 2002. március 5-én megtartott bizottsági ülésen az ajánlati felhívás visszavonásáról döntött, és a döntés alapján az érintett ajánlattevők értesítést kaptak a visszavonásról.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem alaptalan.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a részvételi felhívást kifogásoló részében a jogorvoslati kérelem a törvényes határidőn belül került-e előterjesztésre.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.
E szakasz (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A részvételi felhívás 2001. október 31-én jelent meg. Kérelmező 2001. november 26-án részvételre jelentkezést nyújtott be a részvételi felhívás, illetve dokumentáció alapján, tehát ekkor már bizonyosan ismerte azok tartalmát. A tudomásszerzéstől számított 15 napos jogvesztő határidő legkésőbb 2001. december 11-én lejárt, ezért a részvételi felhívásra vonatkozó részében a jogorvoslati kérelem elkésett, így azt e részében a Döntőbizottság érdemben nem vizsgálta.
A Döntőbizottságnak a továbbiakban elsődlegesen abban kellett állást foglalnia, hogy vizsgálható-e a részvételi szakaszt lezáró döntés jogszerűsége, figyelemmel arra, hogy az ajánlati felhívás időközben visszavonásra került.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet.
A Kbt. 63. § (1) bekezdése értelmében a nyílt előminősítési eljárás két szakaszból álló közbeszerzési eljárás. Ennek szabályait a Kbt. 63. §-a és 64. §-a rögzíti.
A Kbt. 42. § (1) bekezdése alapján az előminősítési eljárás lefolytatásának az a célja, hogy a közbeszerzési eljárás további szakaszában már csak a közbeszerzés teljesítésére pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból alkalmas ajánlattevők vegyenek részt. Az (5) bekezdés alapján az előminősítési eljárás eredményének kihirdetését követően az ajánlatkérő az összes alkalmasnak talál részvételre jelentkezőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel ajánlattételre.
A Kbt. 63. § (3) bekezdése szerint a részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a 44. § (1)-(5) bekezdése alapján meg kell határozni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének szempontjait, illetve azt, hogy az e szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 63. § (7) bekezdése szerint a részvételi jelentkezésben az ajánlatkérő által a részvételi felhívásban előírt módon kell igazolni a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát.
A Kbt. 48. (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívását az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja, amit hirdetményben kell közzétennie.
A Kbt. bármely eljárásfajtát illetően biztosítja az ajánlatkérő számára azt a lehetőséget, hogy az ajánlattételi határidőt megelőzően az ajánlati felhívás visszavonásával a közbeszerzési eljárást megszakítva azt ily módon befejezze.
Az ajánlati felhívás visszavonásával az ajánlatkérő azt a szándékát fejezi ki, hogy a megindult közbeszerzési eljárást nem kívánja lefolytatni, a visszavonással valamennyi döntését, így a közbeszerzési eljárás megindítására vonatkozó és az eljárása során hozott további döntését is megsemmisíti, a visszavonás hatálya az eljárás megindítására visszamenőleges. Ennek következtében a visszavonást követően már nincs folyamatban a közbeszerzési eljárás. A közbeszerzési eljárás ismételt megnyitására a visszavonást követően nincs lehetősége. Amennyiben az ajánlatkérőnek továbbra is fennáll a beszerzési igénye, arra vonatkozóan új közbeszerzési eljárást kell indítania.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése értelmében az előminősítési eljárás nem önálló közbeszerzési eljárás, hanem a két szakaszból álló nyílt eljárásnak az első szakasza, amely részvételi felhívás közzétételével indul. Az előminősítési szakasz sikeres befejezését követően a Kbt. 64. § (1) bekezdésének megfelelően az ajánlatkérő az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül köteles az ajánlati felhívását megküldeni az alkalmas ajánlattevőknek. A Kbt. 64. § (5) bekezdése rendelkezik az ajánlati felhívás és a dokumentáció módosításáról, az ajánlattételi határidő meghosszabbításáról, nem rendelkezik ugyanakkor az ajánlati felhívás visszavonásának speciális szabályairól.
A Kbt. 25. §-a szerint a közbeszerzési eljárás e törvényben meghatározott szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e törvény kifejezetten megengedi.
A fentiekből az következik, hogy a két szakaszból álló eljárásban az ajánlati felhívás visszavonására kizárólag a nyílt eljárás szabálya alkalmazható, így az ajánlati felhívás visszavonásának a következménye is ugyanaz, mint a nyílt eljárásban, azaz az ajánlatkérő a megkezdett közbeszerzési eljárást az ajánlati felhívás visszavonását követően már nem folytathatja, az ajánlati felhívás visszavonására vonatkozó döntésével valamennyi korábbi döntését megsemmisíti, hatálytalanítja az eljárás megindításáig, azaz a részvételi felhívásig visszamenőlegesen.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsemmisítette azokat a döntéseit, amelyeket a kérelmező jogsértőnek tartott a jogorvoslati kérelmében, az ajánlati felhívás visszavonása következtében nincs ajánlatkérőnek még hatályban lévő és a jogszerűség szempontjából vizsgálható döntése. A kifogásolt döntések megszűnése miatt a jogorvoslati kérelem megalapozatlan lett, akár jogsértő volt a korábbi döntés, akár nem.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogkövetkezményt alkalmazta, a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjára tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. március 22.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
