KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3445)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.38/8/2002.
Tárgy: az Irodavilág Kft. jogorvoslati kérelme a Debreceni Egyetem Gazdasági Főigazgatóság Közbeszerzési és Kereskedelmi Önálló Osztály ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az Irodavilág Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1135 Budapest, Jász u. 35., továbbiakban kérelmező) által a Debreceni Egyetem Gazdasági Főigazgatóság Közbeszerzési és Kereskedelmi Önálló Osztály (4026 Debrecen, Kassai út. 26., a továbbiakban: ajánlatkérő) "papír, irodaszerek, nyomtatványok" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. október. 31. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 44. számában közzétett ajánlati felhívással, nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. Egyéb információk elnevezésű, 16.2. pontban előírta, hogy az ajánlathoz mellékelni kell 60 napnál nem régebbi keltű, hitelesített cégkivonatot és aláírási címpéldányt az áru jellegétől függően hatósági engedélyt, írásbeli nyilatkozatot és hatósági igazolásokat a Kbt. 46. § (4)-(6) bekezdései szerint.
Az ajánlati felhívás 16.3. pontjában pedig előírta, hogy az ajánlattevőnek a Kbt. 43. § (2) bekezdés a), b), c) pontjai és a (3) bekezdés szerint meg kell határoznia a szerződés azon részét, amellyel összefüggésben harmadik személlyel fog szerződést kötni, vagy 10%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt egyéb szervezeteket, továbbá az alvállalkozókra vonatkozólag is be kell nyújtani a Kbt. 46. § (4)-(6) bekezdései szerinti igazolásokat és nyilatkozatokat, és a Kbt. 44. § alapján igazolni kell a teljesítésre való alkalmasságukat a fővállalkozóval együttesen az ajánlati felhívás 11. a) pontjában előírtak szerint.
Ajánlatkérő dokumentációt is bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére, amely többek között tartalmazta a szerződéses feltételeket, az ajánlattétel kötelező formai és tartalmi előírásait. A dokumentáció 7. pontjában ajánlatkérő az ajánlat alaki kellékei között előírta, hogy az ajánlat és az összes melléklet minden oldalát - az oldalak összegének dokumentálásával - folyamatos számozással kell ellátni.
Ajánlattételi határidőre, 2001. december 11. napjára kérelmezőn kívül a Pátria Nyomda Rt., a Rend 2000 Kft., az RHD Rt., a Buda-Piért Kft. és a Tip-Top 92 Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő az ajánlatokat megvizsgálta, majd 2002. január 4. napján megtartott nyilvános eredményhirdetésen kihirdette, hogy az eljárás eredménytelen a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján, mivel kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek.
Ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát 3 okból nyilvánította érvénytelennek, ezek egyrészt az ajánlat nem tartalmaz 60 napnál nem régebbi keltű, hitelesített aláírási címpéldányt, másrészt az ajánlatból hiányoznak az ajánlati felhívás 16.3. pontjában előírt igazolások, harmadrészt hiányzik a dokumentáció 7. pontjában előírt oldalak összegének dokumentálása.
Kérelmező 2002. január 24. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Kérelmében sérelmezte ajánlatkérő döntését, amellyel ajánlatát érvénytelennek nyilvánította. Álláspontja szerint az érvénytelenség indokaként megjelölt hiányok alapján nem helytállóan döntött ajánlatkérő az érvénytelenségről. Előadta, hogy az aláírási címpéldány setében nincs olyan jogszabály, amely előírná, hogy az hány napig lenne érvényes. Az aláírási címpéldányt a társaság bejegyzése során kell benyújtani a cégbírósághoz, a címpéldánynak megfelelően köteles a képviselő a céget képviselni, ez mindaddig érvényes, amíg más képviselő nem kerül megválasztásra. A fentiek miatt kérelmező álláspontja, hogy ettől eltérően ajánlatkérő nem köthette volna határidőhöz az aláírási címpéldány érvényességét. Kérelmező kifejtette kérelmében, hogy az oldalak összegének dokumentálásának hiányának megállapítása sem helytálló, mivel az ajánlatban az megjelölésre került az egyéb nyilatkozatok között, továbbá az ajánlat folyamatos sorszámozással lett ellátva. Kérelmező álláspontja, hogy ajánlata tartalmazta a felhívás 16.3. pontjában kért nyilatkozatokat is, így ezen okból sem kerülhetett volna sor az ajánlat érvénytelenné nyilvánítására.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését.
Ajánlatkérő észrevételében a kérelmező kérelmének elutasítását kérte annak megalapozatlansága okán. Álláspontja szerint jogszerűen járt el a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatala során, a kérelmező ajánlatával összefüggésben megállapított hiányok mindegyike valós, azok alapján az ajánlat érvénytelenségének megállapításának volt helye a Kbt. rendelkezései alapján.
Előadta, hogy az ajánlati felhívásban az ajánlattevőktől 60 napnál nem régebbi cégkivonat csatolását kérték, ezen előírás formai követelmény volt. Álláspontja, hogy ezen formai követelmény előírását, annak jogszerűségét már ezen eljárásban nem vitathatja kérelmező, hiszen arra akkor lett volna lehetősége, amikor arról értesült az ajánlati felhívásból.
Előadta továbbá, hogy kérelmező a felhívás 16.3. pontjában kért, alvállalkozókra vonatkozó nyilatkozatokat nem a Kbt. által előírt tartalommal tette meg.
Kifejtette, hogy téves a kérelmező érvelése az oldalszámozásra vonatkozóan is, mivel a hiányosság az volt, hogy az oldalak összegét nem dokumentálta, tehát a kimutatott árajánlatok oldalankénti összegzése hiányzott.
Egyéb érdekelt Buda-Piért Kft. érdemi észrevételében előadta, hogy ajánlatkérő nem követett el jogsértést az eljárás során, bár az általánosnál szigorúbb alaki feltételeket szabott.
A Pátria Nyomda Rt. és az RHD Rt. egyéb érdekeltek észrevételeikben előadták, hogy ajánlatkérő döntését az ajánlatok érvényessége körében szintén megalapozatlannak tartják.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan az alábbiak szerint.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett megvizsgálni a kérelem keretei között, hogy ajánlatkérő az összegzésben meghatározott okok miatt a Kbt. szabályai alapján helyesen állapította-e meg, hogy kérelmező ajánlata érvénytelen.
A Kbt. 52-53. §-ai írják elő, hogy ajánlatkérőnek meg kell vizsgálni az ajánlatokat a döntést követően azok érvényessége tekintetében, továbbá azt, hogy mely körülmények vezethetnek érvénytelenséghez, s az érvénytelenség megállapítása milyen következményekkel jár ajánlattevők ajánlatára. A törvény az alábbi szabályokat tartalmazza erre vonatkozóan:
"52. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
(2) Érvénytelen az ajánlat, ha
a) azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;
b) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni;
c) az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre;
d) az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
53. § (1) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki
a) a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát;
b) részéről a kizáró ok az eljárás alatt következett be;
c) hamis adatot szolgáltatott.
(2) Az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak."
A fent ismertetettek szerint amennyiben az ajánlat bármely a Kbt. 52. § (2) bekezdésében meghatározott hiányosságban szenved, az az ajánlat érvénytelenségét eredményezi, tehát egyetlen egy jogszerűen megállapítható érvénytelenségi ok is ahhoz vezet, hogy az ajánlat nem vehet részt az eljárás további szakaszában, nem értékelhető.
Ajánlatkérő jelen esetben több érvénytelenségi okot is megjelölt kérelmező ajánlatával kapcsolatban, amennyiben ezen okok közül bármelyik alkalmas arra, hogy a fent idézett jogszabályhelyek alapján az ajánlat érvénytelenségét eredményezze, ajánlatkérő érvénytelenség kérdésében hozott döntését végső soron helyesnek kell tekinteni.
A fenti megállapítások szem előtt tartása mellett a Döntőbizottság megvizsgálta egyenként az ajánlatkérő által megjelölt érvénytelenségi okokat, annak érdekében, hogy megállapítsa, hogy bármelyik okozhatta-e a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét.
Az első érvénytelenségi ok az aláírási címpéldánynak az ajánlati felhívástól eltérően történő becsatolása volt.
Ajánlatkérő a felhívás 16.2. pontjában egyértelműen előírta, hogy az ajánlattevők által csatolandó cégkivonatnak és aláírási címpéldánynak 60 napnál nem régebbi hitelesítésűnek kell lenni.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
Kérelmező az ajánlati felhívás 16.2. pontjában előírt formai követelménytől eltérően 60 napnál régebbi keltű hitelesített aláírási címpéldányt csatolt, mellyel nem teljesítette ajánlatkérő felhívásban közölt elvárását, így ajánlata nem felelt meg a felhívásnak.
Döntőbizottság álláspontja szerint kérelmező joghatályosan kérelmében nem vitathatja, azt, hogy ajánlatkérőnek joga volt - e ilyen feltételt előírni az aláírási címpéldány vonatkozásában, mivel a Kbt., 79. § (7) bekezdése alapján kérelme e körben a 15 napos jogvesztő határidőn túli. A címpéldányra vonatkozó ajánlatkérői elvárásról már az ajánlati felhívásból értesült, amennyiben ezt sérelmesnek ítélte, úgy ezen tény tudomásra jutásától számított 15 napja lett volna jogorvoslati eljárás megindítására.
A második érvénytelenségi ok az ajánlatnak az ajánlati felhívás 16.3. pontja szerinti nyilatkozatok hiánya.
Kérelmező az ajánlatának 121. oldalán nyilatkozott arról, hogy a teljesítésbe nem kíván bevonni alvállalkozókat, sem harmadik személy közreműködését nem veszi igénybe.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a Kbt. 43 § (2) bekezdésében előírtakat ajánlattevőknek akkor kell teljesíteni, ha az ott meghatározottak vonatkozásukban felmerülnek, tehát akkor, ha sor kerül alvállalkozók bevonására, egyéb közreműködők részvételére, illetve a közbeszerzésre tekintettel harmadik személlyel szerződéskötésre kerül sor. A Kbt. ezen pontja szerint tehát pozitív tartalmú nyilatkozattételt ír elő, amely azonban nem vonatkozik a nemleges nyilatkozat adásának kötelezettségére, és ajánlatkérő az ajánlati felhívásban sem írt elő ilyen tartalmú kötelezettséget.
Kérelmező ajánlata 121. oldalán a Kbt. 43. § (2) bekezdésére tekintettel nemleges tartalmú nyilatkozatot csatolt, amelyet ajánlatkérő nem írt elő követelményként, ezen nyilatkozat megadásával megfelelt az ajánlati felhívás feltételeinek, így ajánlatkérő a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) és c) pontjai szerinti nyilatkozatok hiányát nem helytállóan állapította meg, s az érvénytelenség okaként történő megjelölése nem jogszerű.
A harmadik érvénytelenségi ok a kérelmező ajánlatának a dokumentáció 7. pontjának való meg nem felelés az oldalak összegének dokumentálása hiánya miatt.
Ajánlatkérő a dokumentáció I/7. pontjában (11. oldal lap teteje) előírta, hogy az ajánlat és az összes melléklet minden oldalát - az oldalak összegének dokumentálásával - folyamatos számozással kell ellátni.
A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő észrevételében előadottakat, miszerint a fent hivatkozott előírásnál az oldalak összegének dokumentálása az árajánlatok oldalankénti összegzését jelenti. Ajánlatkérő elvárását az is alátámasztja a Döntőbizottság szerint, hogy a dokumentáció 23. oldalán a 4 sz. melléklet előlapján is igényelte ajánlatkérő a lapszám szerinti összesítést, igaz, hogy e feltétel egyértelműbb megfogalmazásával ajánlatkérő elkerülhette volna a félreértéseket és a az érvénytelen ajánlatok magas számát.
Kérelmező ajánlatában az árajánlat megadásakor nem került sor az oldalak összegének összesítésre a dokumentációnak megfelelően, így ezen hiányosság, érvénytelenségi okként való megjelölése helytálló volt ajánlatkérő részéről.
Összefoglalva a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által az összegzésben megjelölt három érvénytelenségi ok közül kettő (aláírási címpéldány, oldalak összegének dokumentálása) is jogszerűen került meghatározásra, a jogszerűen megállapított okok egyenként bármelyike alkalmas a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontára alapított érvénytelenség kimondására, így kérelmező alaptalanul kifogásolja ajánlata érvénytelenségének megállapítását.
Mindezek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. február 8.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
