KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3521)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Iksz.: D.555/14/2001.
Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Nemzeti Táncszínház Kht. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Döntőbizottság elnöke) által a Nemzeti Táncszínház Kht. (1011 Budapest, Corvin tér 8., képviseli: dr. Molnár Judit ügyvéd, 1124 Budapest, Gébics u. 7. fsz. 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Várszínház Nemzeti Táncszínházzá történő átalakítása során az épület helyiségeinek burkolási és felületképzési munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele, írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozata alapján a következő tényállást állapította meg:
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (a továbbiakban: NKÖM) 2000. január 1-jén létrehozta a Táncfórum Kht.-t, amely 2001. július 1-je óta Nemzeti Táncszínház Kht. néven működik tovább.
Ajánlatkérő a Pesti Magyar Színház által használt, a Budai Várgondnokság vagyonkezelésében lévő Várszínház épületében rendezte a budapesti előadásait, amelyek időpontjára az épületet bérbe vette.
A színházak gyakorlata szerint az évad zárásakor ún. zárószemlét tartanak, amelynek során felmérik az elvégzendő felújítási, karbantartási munkákat, majd ezek elvégzését az évad megnyitása előtt tartott ún. nyitószemlén a szakhatóságok bevonásával ellenőrzik.
A Várszínház 2000/2001. évadjának 2000. szeptember 12-én tartott nyitószemléjén is részt vettek a szakhatóságok képviselői. Az ÁNTSZ képviselője megállapította, hogy a tisztasági festést elvégezték, a kárpit tisztítása folyamatban van, így a nyitáshoz közegészségügyi szempontból hozzájárult.
A NKÖM 2001 februárjában tájékoztatta ajánlatkérőt arról, hogy a 2001. január 24-i miniszteri értekezlet döntött a Nemzeti Táncszínház létrehozásáról. Az értesítés szerint a táncszínház a Várszínház épületében fog működni. Ennek alapján kérte ajánlatkérőtől a középtávú működési terv és művészeti koncepció kidolgozását.
Ajánlatkérő a NKÖM döntése alapján 2001. március 28-ra elkészítette a Várszínház épületének Nemzeti Táncszínházzá történő átalakítására vonatkozó többéves programját, amelyben négy ütemben határozta meg az épület üzemi részén, a hang-, fény- és a színpadtechnika területén elvégzendő munkálatokat és azok becsült költségét. Nem szerepeltek az elvégzendő munkálatok között az épület felületképzési, burkolási munkái.
A program elkészítésénél ajánlatkérő figyelembe vette az épület állapotát, amelyet annak használata során, illetve a NKÖM, a Pesti Magyar Színház és ajánlatkérő képviselői közös helyszíni bejárása alapján mért fel, továbbá azt a tájékoztatást, hogy az épületet a Pesti Magyar Színháztól tisztasági festést követően kapják meg.
A NKÖM 2001. május 30-án kelt, ajánlatkérőhöz 2001. június 6-án érkezett levelével a Várszínház épülete átalakítási programját jóváhagyta. Eszerint a beruházásra 2001-ben 80 millió Ft áll rendelkezésre, ezen összegből kell elvégezni azokat a felújítási munkálatokat (színháztermi színpadtechnika, hangtechnika), amelyek a Nemzeti Táncszínház 2001. októberi megnyitásához elengedhetetlenül szükségesek.
Az ajánlatkérő féléves üzleti terve szerint huszonöt előadást kell tartania, az ebből származó bevétel és a NKÖM támogatása biztosítja az ajánlatkérő működési feltételeit, ez utóbbit ajánlatkérő a NKÖM-mal kötött közhasznú szerződés alapján kapja meg. E szerződés szerint a következő évre szóló közhasznú szerződés megkötésének feltétele az előző évi támogatás felhasználásról történő elszámolás. Az üzleti tervben meghatározott működési költségek között sem szerepeltek a Várszínház épülete felületképzési, burkolási munkáinak költségei.
Ajánlatkérő 2001. június 15-én kiválasztotta a teljes felújítási, beruházási program lebonyolítóját, a HaNSa Építőipari Fővállalkozási Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t.
A Pesti Magyar Színház az évad végétől folyamatosan végezte az épület kiürítését.
A Várszínházban a 2000/2001. évad végén a zárószemlére 2001. június 12-én került sor. A korábbi gyakorlatnak megfelelően a szemlén az ÁNTSZ képviselője is jelen volt, aki megállapította, hogy az épület állapota közegészségügyi szempontból nem megfelelő, a falak penészesek, salétromosak, beázások és többéves elhasználódás nyomai láthatók, mivel évente csak tisztasági festésre került sor, ami csak a szociális blokk festését jelentette. Tapasztalatait, véleményét ajánlatkérővel ekkor ismertetni nem tudta, mivel ajánlatkérő nem vett részt a szemlén.
A Pesti Magyar Színház, a Budai Várgondnokság és ajánlatkérő 2001. július 2-án közösen felmérést tartottak az átadandó épületben, amelyet akkorra már szinte teljesen kiürítettek. Az ekkor készült jegyzőkönyv szerint festési, mázolási, burkolási asztalos-, lakatos-, víz- és villanyszerelési, tetőfedési munkálatokat kell elvégezni. Ezt, valamint az eredeti programban nem szereplő, de a felmérés alapján szükséges hang-, fény- és színpadtechnikai munkákat is figyelembe véve ajánlatkérő kiegészítette az NKÖM által elfogadott beruházási és felújítási tervet.
Ajánlatkérő 2001. július 6-án vette át az épületet.
Az állapotfelmérés alapján ajánlatkérő 2001. július 20-án jelezte írásban a NKÖM felé a további beruházási és felújítási igényét, mellékelve a 2001. július 2-án készült jegyzőkönyvet, és kérte a beruházási, felújítási terv kiegészítésének elfogadását.
A NKÖM-től 2001. július 24-én azt a tájékoztatást kapta ajánlatkérő, hogy a kiegészítő támogatással együtt 120 millió forint támogatást kapnak a 2001. évi beruházásokra.
Ezt követően ajánlatkérő a hang-, fény- és színpadtechnikai munkákra vonatkozóan megindította a közbeszerzési eljárásokat.
Az igényelt kiegészítő támogatás pontos összegére és a felhasználására vonatkozóan ajánlatkérő 2001. augusztus 8-án készített a NKÖM felé egy létesítményjegyzéket. Az igényelt összeg összesen 125 millió Ft volt.
A NKÖM 2001. augusztus 8-án elkészítette a beruházás finanszírozási alapokmányát, amelyben 125 millió Ft beruházási költség és támogatás szerepel, és az illetékes osztály előkészítette a beruházás támogatási megállapodását.
Az ajánlati felhívás dokumentációját ajánlatkérő 2001. augusztus 17-re állította össze.
Ajánlatkérő 2001. augusztus 22-én szerzett tudomást arról, hogy a fedezet rendelkezésre áll, és jelezte a NKÖM azt is, hogy elindíthatják a közbeszerzési eljárást.
Ajánlatkérő 2001. augusztus 27-én tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét arról, hogy a Várszínház Nemzeti Táncszínházzá történő átalakítása során az épület helyiségeinek felületképzési, burkolási munkáit a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében kívánja beszerezni, ismertette a meghívni kívánt ajánlattevőket, megküldte az ajánlati felhívást.
A tájékoztatás szerint az eljárásfajta választását az indokolja, hogy 2001. július 2-i állapotfelmérés alapján vált egyértelművé, hogy a Nemzeti Táncszínház 2001. november 5-i megnyitásához a szakhatóságok nem járulnak hozzá. A munkák elvégzéséhez a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2001. július végén biztosította a pénzügyi fedezetet. A tervezett nyitás időpontjáig rendelkezésre álló idő alatt nem lehetséges nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatásával a munkák elvégezése.
A megküldött ajánlati felhívás szerint az első tárgyalás és az ajánlat beadásának időpontja a felkérés kézhezvételét követő tizenötödik nap, az eredményhirdetés időpontja a benyújtást követő hatodik nap.
A felhívás 3. a) pontja szerint a színház megnyitásához, a szakhatósági átvételhez szükséges a közönségforgalmi terek, a kiszolgálóhelyiségek felületképzési és burkolási munkáinak elvégzése. Ezen belül festés, mázolás, vizesblokk-felújítás, gipszkarton fal készítése.
Részajánlat tételére nem biztosított lehetőséget az ajánlatkérő. A teljesítési határidő: 2001. október 30.
A felhívás részét képezte az elvégzendő munkák leírása, az árazatlan költségvetés és a színház átnézeti rajza.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívást 2001. augusztus 24-én küldte meg a következő ajánlattevők részére:
Vetro Péter építőipari vállalkozó, CONSTRUBAU Mérnökiroda Építőipari és Környezetvédelmi Kft., PILOT Ipari és Szolgáltató Kft., SOFTLASE 2000 Kft., TERNO BUDA Ipari, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., ARCHIVOLT Kft.
Az ajánlattételi határidőben, 2001. szeptember 7-ig az ARCHIVOLT Kft. kivételével a felkért ajánlattevők nyújtottak be ajánlatot.
Ajánlatkérő 2001. szeptember 13-én a TERNO BUDA Kft.-t hirdette ki nyertesként, és 2001. szeptember 25-én a szerződést is megkötötte, amely szerint a vállalási ár: 31 079 179 Ft + áfa.
A Döntőbizottság elnöke 2001. szeptember 10-én jogorvoslati eljárást kezdeményezett ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen, és a Kbt. 79. § (5) bekezdése alapján a Döntőbizottság hivatalból történő eljárását megindította. A kezdeményező irat indokolása szerint a rendelkezésre bocsátott iratokból a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja feltételeinek fennállása nem állapítható meg egyértelműen. Indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának vizsgálatát. A jogsértő cselekmény tudomásra jutása időpontjaként 2001. augusztus 27-ét, az ajánlati felhívás részére történő megküldésének napját jelölte meg.
Ajánlatkérő észrevételében jogszerűnek tartotta a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárás lefolytatását. Előadta, hogy Pesti Magyar Színház a NKÖM határozata és kérése ellenére csak 2001. július 6-án adta át a Várszínház épületét. Csak ezután készülhetett el a végleges állapotfelmérés. A színház helyiségei az irodai szárnyon kívül minősíthetetlenül elhanyagolt állapotban vannak, emberi tartózkodásra alkalmatlanok.
Húsz év óta először került kiürítésre az épület, ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy működési engedélyt ilyen állapotban nem kapnak rá. A nyitáshoz és az ÁNTSZ-engedélyhez szükséges a felületképzési burkolási munkák azonnali elvégzése. Tekintettel az idő rövidségére és a felületképzési, burkolási munkák nagyságára, csak a tárgyalásos eljárásra van lehetőség.
E munkálatok szorosan összefüggnek a nyitással. 2001. július 1-jétől előzetesekben jelenik meg, hogy a Nemzeti Táncszínház októberben megnyitja kapuit.
Ajánlatkérő a tájékoztatóban foglaltakat annyiban pontosította a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson, hogy a fedezetet a NKÖM 2001 augusztus végén biztosította, júliusban csak szóbeli tájékoztatást kaptak a további támogatás előkészítéséről, de döntés csak augusztusban született.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem követett el jogsértést azzal, hogy a Várszínház Nemzeti Táncszínházzá történő átalakítása burkolási, felületképzési munkái beszerzésére a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárást indított.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárásra vonatkozó megengedő rendelkezéseket a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
Ajánlatkérő a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárását a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapozta. E rendelkezés szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak, a rendkívüli sürgősséget indokló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A Döntőbizottság jelen jogorvoslati eljárásban kizárólag azt vizsgálta, hogy az ajánlatkérő által indított tárgyalásos eljárásnak a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogalapja fennáll-e.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő vonatkozásában az előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség fennáll a következők szerint:
Ajánlatkérő az épület állapotának felmérését követően készítette el az átalakítás programját és az üzleti tervét, amelyben a színház 2001. októberi megnyitásának időpontját vette alapul. Ajánlatkérő tehát ezen időpontnak a figyelembe vételével alakította ki a későbbi működésének tervét, kalkulálta a várható bevételeket, és kapta meg a beruházás 2001. évi ütemére a támogatást.
Előre nem volt látható és csak az épület átvételekor (amely a tervezetthez képest majdnem három héttel később történt meg) szerzett tudomást ajánlatkérő azokról a problémákról, amelyeket az ÁNTSZ képviselője is észlelt és jelzett a zárószemlén. Ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy nem elegendő egy tisztasági festés, hanem az eredeti programban nem szereplő burkolási és felületképzési munkálatokat is el kell végezni ahhoz, hogy a színház megnyitásához a szakhatóság is hozzájáruljon.
Az átalakítás programjában egyáltalán nem szerepeltek ezek a munkálatok, így a felmérést követően ki kellett egészítenie az átalakítás programját. Ezen munkákra további fedezetre volt szükség, amelyet a NKÖM 2001 augusztus végén biztosított. A fedezet rendelkezésre állásakor került ajánlatkérő abba a helyzetbe, hogy a közbeszerzési eljárást megindítsa. Ettől az időponttól - figyelembe véve hang-, fény-, színpadtechnikai munkálatok és a burkolási, felületképzési munkák várható időtartamát - a tervezett nyitásig már nem állt ajánlatkérő számára elegendő idő rendelkezésre egy nyílt vagy meghívásos eljárás lebonyolítására.
Vizsgálnia kellett azt is a Döntőbizottságnak, hogy ajánlatkérő mulasztása vezetett-e az előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgős helyzetet indokoló körülmények kialakulásához.
Az épület átvétele ajánlatkérőtől független okok miatt történt később, mint azt tervezték. Ajánlatkérőnek a zárószemlét, az épület átvételét megelőzően nem volt tudomása arról, hogy az épületben burkolási, felületképzési munkálatokat is végezni kell, hiszen a korábbi használat során nem, csak az üres épület felmérésekor derült ki annak tényleges állapota, és ekkor vált ismertté az is, hogy a korábbi évekkel ellentétben, nem csak tisztasági festést kell végezni a működés, a nyitás szakhatósági engedélyezéséhez. Ezt támasztja alá az ÁNTSZ képviselőjének írásbeli nyilatkozata is, miszerint az újbóli megnyitáshoz a színház teljes terjedelmét átfogó festési, felületképzési munkálatok elvégzése után járul hozzá.
Ezt követően ajánlatkérő rövid időn belül intézkedéseket tett a fedezet biztosítására, és elkészítette az ajánlati felhívás dokumentációját.
Amint a fedezet rendelkezésre állt, haladéktalanul megindította közbeszerzési eljárást.
Nem ajánlatkérő mulasztásából erednek tehát az előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősséget kiváltó körülmények.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 14. § (2) bekezdése szerint a közigazgatási szerv a hivatalból indított vagy folytatott eljárást - ha a megindításra vagy a folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn - megszünteti.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást megszüntette.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. október 18.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos
