KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3526)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.88/7/2002.
Tárgy: a Ganz Transelektro Közlekedési Rt. jogorvoslati kérelme a MÁV Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Horváth Ádám ügyvéd (1137 Budapest, Szent István krt. 18.) által képviselt Ganz Transelektro Közlekedési Rt. (1108 Budapest, Venyige u. 3., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét - melyet a MÁV Rt. Gépészeti Központ Anyaggazdálkodási Osztály (1045 Budapest, Elem u. 5-7., a továbbiakban: ajánlatkérő) 518 db + 30% mennyiségű különböző hosszúságú 1 × 185 mm2 keresztmetszetű 3,6/6 kV fűtési lengőkábel, UIC 552 öntvény szerinti szerelt csatlásfejjel ellátva tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2001. december 12-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzésre. A felhívásra az alapajánlaton felül lehetett tenni egy, a +30% mennyiségre vonatkozó alternatív ajánlatot.
A felhívás 11. a) pontjában előírta az ajánlattevő és a közbeszerzési értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolását.
Az 16. pont szerinti "Egyéb információk" között a 11. bekezdésben a külföldi székhellyel rendelkező ajánlattevők vagy alvállalkozók részére előírta a Kbt. 46. § (8) bekezdés szerinti hatósági igazolások és nyilatkozatok csatolását, a 17. bekezdésben pedig a 43. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjában előírtak megjelölését. A 19. bekezdésben közölte, hogy a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak a felhívás részét képezik.
Az ajánlatok elbírálására a legalacsonyabb ellenszolgáltatás elbírálási szempontot választotta.
Az ajánlattételi határidőre, 2002. január 22-re a kérelmező, a MÁV Szolnoki Járműjavító Kft. és a Sys-Mark Bt. nyújtott be egy alap és egy alternatív ajánlatot.
Mivel az ajánlati árak közötti különbség 10%-on belüli volt, az egyenértékűségi szabály alkalmazásához ajánlatkérő a felhívás szerinti eredményhirdetés napján, február 1-jén állásfoglalást kért a kérelmező által saját céges papírján szövegezett és a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara "Nr. 2025/02 Budapest Scen by the CHAMBER AND INDUSTRY OR THE COUNTY OF PEST" előnyomtatott szöveggel és hivatali pecsétjével és a kamara titkára szignójával ellátott "Nyilatkozat"-ára vonatkozóan, miszerint az igazolja-e a nyilatkozat szövegében foglaltakat, azt, hogy a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték a beszerzés tárgya értékének ötven százalékát meghaladja. A kérdés feltevés miatt ajánlatkérő az eredményhirdetést február 13-ra elhalasztotta.
A kamara február 4-én kelt levelében közölte, hogy miután a kérelmező nyilatkozatához nem csatolta a szükséges dokumentumokat (büntetőjogi, gyártóművi nyilatkozat), a kamara által eszközölt rájegyzés csak ún. láttamozásnak minősül és nem igazolja a nyilatkozat szövegében foglaltakat.
Ajánlatkérő ezért a kérelmező nyilatkozatát nem fogadta el az egyenértékűségi szabály alkalmazása jogcímeként és a február 13-án tartott eredményhirdetésen a Sys-Mark Bt. alternatív ajánlatát hirdette ki nyertesnek azzal, hogy a beszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben részt vevő szervezet az ajánlatnak megfelelően a FANINA S.A. lengyel cég.
Kérelmező február 20-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz, kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem fogadta el a nyilatkozatát arra nézve, hogy az ajánlata szerinti termékek vonatkozásában a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték a beszerzés értékének 50%-át meghaladja. Álláspontja szerint a nyilatkozat hiányossága esetén vagy ajánlatkérőnek, vagy a kamarának hiánypótlási lehetőséget kellett volna biztosítania számára.
Kifogásolta, hogy ajánlatkérő nem kérte számon a nyertestől a lengyel importőr cégre nézve a köztartozásokra vonatkozó igazolásokat, bizonyíték nélkül elfogadta a nyertes azon nyilatkozatát, hogy a lengyel cég együttműködő partner és nem alvállalkozó.
Kifogásolta továbbá, hogy ajánlatkérő az eredményhirdetésen elhangzottakról készült jegyzőkönyv másolatát kérése ellenére nem bocsátotta rendelkezésére.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy a kérelmező nyilatkozata nem felelt meg a Kbt. előírt kritériumainak, így azt nem fogadhatta el. A kamara állásfoglalása szerint sem alkalmas a dokumentum az abban megszövegezettek igazolására. Hiánypótlási lehetőséget az eljárásban egyik ajánlattevő részére sem biztosított, az pedig nem tartozik érdekkörébe, hogy a kamara miért nem adott erre lehetőséget. A nyertesnek a lengyel importőrre vonatkozó nyilatkozatát elfogadta, annak valóság tartalmát nem köteles vizsgálni.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, valamint a közbeszerzési eljárásban eddig keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A Kbt. 59. § (2) bekezdése előírja: "Az ajánlatok elbírálása során legfeljebb tízszázalékos mértékű eltérés esetén azt az árra vonatkozó ajánlatot is egyenértékűnek kell tekinteni, amely alapján a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték az árubeszerzés tárgya értékének ötven százalékát meghaladja."
A (6) bekezdés szerint a "(2)-(3) bekezdésben meghatározott - az árura vonatkozó tényt a gazdasági kamarák által kiállított származási bizonyítvánnyal kell igazolni. Ha az ajánlattételi határidő lejártáig ez a tény még nem igazolható, az ajánlattevőnek erről az ajánlatában kell nyilatkoznia, és a tényt utólag igazolnia."
A kérelmező által csatolt igazolást ajánlatkérő nem fogadta el, mert az ajánlatból nem volt megállapítható, hogy a kamarának a kérelmező saját céges papírján írt nyilatkozatára eszközölt szignózott pecsétje származási bizonyítványnak tekinthető-e. A kamara nemleges nyilatkozata nem tette lehetővé ajánlatkérő részére a nyilatkozat elfogadását.
Kérelmező arra hivatkozott, hogy az ajánlatkérő vagy a kamara felhívhatta volna őt a származási bizonyítvány kiadása akadálya elhárítása céljából a hiányok pótlására.
Kérelmező hivatkozása nem helytálló. Ajánlatkérő részéről a hiányok pótlására való felhívás a Kbt. 43. § (4) bekezdése alapján nem kötelező, csupán lehetőség, mégpedig a Kbt. 44. és 46. § szerinti igazolások és nyilatkozatok körében. Az 59. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozattal kapcsolatos hiányok tehát nem tartoznak abba a körbe, amelyek az ajánlatkérő felhívása alapján pótolhatók lennének.
A Kbt. 59. (6) bekezdése rendelkezése értelmében ajánlattevő a származási bizonyítványt a közbeszerzési eljárásban önként, felhívás nélkül is csatolhatja utólag, ha ajánlata tartalmazza azt a nyilatkozatot, hogy az ajánlata alapján a belföldön foglalkoztattak által előállított érték az árubeszerzés tárgya értékének ötven százalékát meghaladja: Ha tehát kérelmező utólag csatolta volna a származási bizonyítványt, azt ajánlatkérőnek el kellett volna fogadnia. A szóban forgó törvényhely nem határozza meg konkrétan, hogy mit ért az "utólag" szövegezés alatt, vagyis mely időpontig lehet a származási bizonyítványt csatolni. Értelemszerű, hogy a nyilatkozatnak olyan időpontban kell az ajánlatkérőhöz érkeznie, amikor még az ajánlatok elbírálásához azt felhasználhatja, azaz a felhívás szerinti eredményhirdetési időpontot megelőzően.
Ha tehát a kamara kérelmezőt felhívta volna a származási bizonyítvány kiadása akadályát képező dokumentumok csatolására, kérelmezőnek lehetősége lett volna az elhalasztott eredményhirdetési időpontig csatolni a megfelelő igazolást. Az, hogy az igazolás ajánlatkérő részére benyújtásra kerüljön, kérelmezőnek állt érdekében. Kérelmező - nyilatkozata szerint - már az elhalasztott eredményhirdetés időpontja előtt tudomást szerzett arról, hogy önmagában a nyilatkozata nem elégséges az általa elérni kívánt cél, az egyenértékűségi szabály alkalmazásához. Ezért kérelmezőnek kezdeményeznie kellett volna a kamaránál az igazolás kiadása akadályainak elhárítását.
A Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara azonban nem résztvevője a jogvita tárgyát képező közbeszerzési eljárásnak, így az a körülmény, hogy nem tette lehetővé kérelmező részére a hiányok pótlását, nem tartozik ajánlatkérő kompetenciájába, valamint a Döntőbizottságnak sincs hatásköre az ebből eredő jogsérelem orvoslására:
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő nem követett el jogsértést az egyenértékűségi szabály kérelmező javára történő mellőzése által, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező sérelmezte, hogy ajánlatkérő annak valóságtartalma vizsgálata nélkül elfogadta a nyertes nyilatkozatát, miszerint az importőr lengyel cég nem alvállalkozója, hanem "együttműködő partnere". Ennek következtében a nyertes nem is csatolta a lengyel cégre nézve a 46. § (8) bekezdése szerinti igazolásokat, nyilatkozatokat, tehát kérelmező álláspontja szerint a nyertes ajánlat érvénytelen.
Ezen kérelmi elem tekintetében először tisztázandó, hogy ki minősül a Kbt. alapján alvállalkozónak.
A Kbt. értelmező rendelkezései között, a 10. § q) pontjában a törvény így rendelkezik: "alvállalkozó: az a szervezet (személy), amellyel (akivel) az ajánlattevő a közbeszerzésre vonatkozó szerződés teljesítése céljából, arra tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani".
Az a szervezet tehát, amellyel az ajánlattevőnek nem az adott közbeszerzésre tekintettel, hanem folyamatos gazdasági kapcsolat tartása céljából van szerződése, nem minősül az ajánlattevő alvállalkozójának.
Ajánlatkérő valóban nem vizsgálta, hogy a nyertes nyilatkozata - miszerint a közbeszerzés teljesítésébe nem von be alvállalkozót, a lengyel cég együttműködő partnere lesz - tartalmában igaz-e, a Kbt. nem is írja elő ajánlatkérő részére a nyilatkozatok igazság tartalmának ellenőrzését.
Az ajánlattevő a hamis adatszolgáltatás szigorú jogkövetkezményének (akár öt évre is a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől eltiltás) terhe mellett teszi meg nyilatkozatait, ezért ajánlatkérő joggal vélelmezhette, hogy az abban foglaltak megfelelnek a valóságnak.
Egyébként a közbeszerzési eljárásban tartott tárgyalás napján a nyertes becsatolta a Döntőbizottsághoz az 1998. február 10-én a lengyel FANINA céggel 5 éves időtartamra kötött keretszerződést, melyben a lengyel cég vállalta a szerződés időtartama alatt - többek között - a beszerzés tárgya szerinti termékek Magyarországra szállítását, a nyertes pedig ezek forgalmazását. A nyertes tehát valóban nem alvállalkozó útján teljesíti a közbeszerzési szerződést.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem követett el jogsértést a nyertes ajánlat érvényessé nyilvánítása által, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében is elutasította.
Kérelmező kifogásolta, hogy ajánlatkérő nem adta át részére az eredményhirdetésről szóló jegyzőkönyvet.
A Kbt.-nek az eredményhirdetéssel szóló rendelkezései nem írják elő kötelezettségként ajánlatkérő részére az eredményhirdetésről készült jegyzőkönyv átadását, az eredményhirdetésen elhangzottak lényegét az ajánlattevő részére az eredményhirdetés időpontját követő naptól számított 5 munkanapon belül megküldeni rendelt összegzés tartalmazza.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő ebben a tekintetben sem követett el jogsértést, ezért a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 2002. március 22.
Dr. Csitkei Mária s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
