KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3537)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D. 59/16/2002.
Tárgy: a KEVIÉP Kft. I. sz. kérelmező, KÖTIVIÉP'B Kft. II. sz. kérelmező és DÉLVIÉP Kft. III. sz. kérelmező jogorvoslati kérelmei Mezőkövesd Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a KEVIÉP Kelet-Magyarországi Vállalkozási, Építőipari és Kereskedelmi Kft. (4025 Debrecen, Széchenyi u. 46., képv.: dr. Csécsy Andrea ügyvéd, 4025 Debrecen, Boldogfalva u. 15-17.) I. sz. kérelmező, továbbá KÖTIVÉP'B Közép-Tisza-vidéki Vízépítő és Telekommunikációs Kft. (5000 Szolnok, Gáz u. 1., képv.: dr. Varga Judit ügyvéd, 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4.) II. sz. kérelmező, valamint a DÉLVIÉP Dél-dunántúli Vízügyi Építő Kft. (7400 Kaposvár, Raktár u. 13., képv.: Varga és Matarits Ügyvédi Iroda dr. Matarits Tamás ügyvéd, 8840 Csurgó, Széchenyi tér 15.) III. sz. kérelmező (továbbiakban kérelmezők) kérelmének, melyet a Mezőkövesd Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (3400 Mezőkövesd, Mátyás király u. 112.) mint ajánlatkérő "Mezőkövesd város - keleti városrész - szennyvízcsatorna-hálózat megépítése, valamint szennyvíztisztító telep bővítése, korszerűsítése " tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 24. § (1), (2) bekezdéseire és a Kbt. 26. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 52. § (1) bekezdését és ezért a Döntőbizottság ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmezők részére külön-külön a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000-30 000-30 000 Ft, azaz harmincezer-harmincezer-harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzottak alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2001. november 28. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 48. számában közzétett részvételi felhívással, nyílt előminősítéses közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 9. pontjában határozta meg a részvételre jelentkezők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatok és tények körét. A műszaki alkalmasságot a felhívásban előírtak szerint az előző 3 év (1998., 1999., 2000.) kizárólag szennyvízcsatorna- és telepépítési referenciáival kellett igazolni.
A referenciákat ezen pont szerint a jelentkező és az igénybe vett alvállalkozóra vonatkozóan csatolni kellett.
Ajánlatkérő ezen túl a felhívás 12., "Egyéb információk" 9. francia bekezdésében az alábbi előírást tette:
"A részvételi jelentkezéshez a részvételi felhívás 9. pontja alapján megnevezett referenciák mindegyikéről a részvételi jelentkezés határidejét megelőző 30 napnál nem régebbi eredeti (vagy közjegyző által hitelesített), a megbízó által kiállított referenciaigazolást kell csatolni…"
Ajánlatkérő részvételi dokumentációt nem adott ki, a részvételi jelentkezéssel kapcsolatos valamennyi előírást, feltételt a részvételi felhívás tartalmazta.
A részvételi jelentkezés benyújtásának határidejére 2002. január 8. napjára kérelmezők, a DEPONA Kft., a Strabag Kft., az Alterra Kft., az EGÚT Rt., a Hoffmann Rt., az OMS Hungária Kft., a Metroépszolg Rt., a Hídépítő Rt., a Penta Rt., az Infra-Start Kft., a Swietelsky Kft., a Diamit Rt., és az ERRO 96 Kft. nyújtott be részvételi jelentkezést.
Ajánlatkérő a részvételi jelentkezéseket megvizsgálta, majd 2002. január 29. napján megtartott nyilvános eredményhirdetésen ismertette a részvételi szakaszt lezáró döntést, amelyben többek között a kérelmezők ajánlatát érvénytelennek minősítette az alábbiak szerint:
"A részvételi felhívás 9. pont szerint a műszaki alkalmasság igazolására a jelentkezőnek be kellett mutatnia az előző 3 év szennyvízcsatorna- és a szennyvíztelep-referenciáit az ott megadott módon, továbbá a részvételi felhívás 12. pontja 9. francia bekezdésének megfelelően a részvételi felhívás 9. pont szerint megnevezett referenciák mindegyikéről a részvételi jelentkezés határidejét megelőző 30 napnál nem régebbi eredeti vagy hitelesített és a megbízó által kiállított referenciaigazolást kellett csatolni. A felsorolt részvételre jelentkező vagy a Kbt. 43. § (2) bek. b) pontja alapján megnevezett alvállalkozója esetén a referencialevelek számossága nem egyezik a bemutatott referenciák számával."
A III. sz. kérelmező ajánlatával kapcsolatban hiányként jelölte meg ajánlatkérő, hogy jelentkező által bemutatott referencialevél nem eredeti vagy közjegyző által hitelesített, a II. sz. kérelmező esetén pedig, hogy nem derül ki a referenciák megadásánál, hogy alvállalkozásban vagy fővállalkozásban végezte-e a megadott referenciamunkát.
Ajánlatkérő az alkalmasnak minősített jelentkezőket az ajánlati felhívás megküldésével ajánlattételre hívta fel.
A KEVIÉP Kft. I. sz. kérelmező 2002. február 5. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Kérelmében sérelmezi ajánlatkérő részvételi szakaszt lezáró döntését, amelyben ajánlatát érvénytelennek minősítette. Álláspontja szerint ajánlatkérő által megnevezett indok alapján történő ajánlat érvénytelenítése jogsértő. Kifejtette, hogy ajánlatkérő a felhívásban nem rögzítette, hogy hány darab referenciát kell a jelentkezőnek dokumentálnia. A jelentkezésben megjelölésre kerültek a megjelölt időszakban végzett legjelentősebb munkák, amelyek közül a legfontosabbakról szerezték be a referenciaigazolásokat. Megítélése szerint ajánlatkérő akkor járt volna el helyesen, ha azokat a referenciákat veszi figyelembe, amelyekhez csatolásra kerültek a referenciaigazolások, és ez alapján jelentkezésüket érvényesnek nyilvánítja. Kérte a Döntőbizottságot, hogy semmisítse meg a részvételi szakaszt lezáró döntését, kötelezze ajánlatkérőt, hogy hívja fel őt ajánlattételre.
A KÖTIVIÉP'B Kft. II. sz. kérelmező 2002. február 12. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet ajánlatkérő részvételi szakaszt lezáró döntése ellen. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő érvénytelennek minősítette a részvételi felhívását azzal az indokkal, hogy a referencia listából nem derül ki egyértelműen, hogy fővállalkozó vagy alvállalkozó volt-e a társaságuk, illetve a teljesítés ideje, valamint a megadott referencia és a referencialevelek számossága nem egyezik.
Előadta, hogy a jelentkezés 85. oldalán a felhívás 9. pontjában a referenciák csatolására előírt feltételeknek megfelelő referencialistát csatolta, így ajánlatkérő által megjelölt érvénytelenségi ok nem áll fenn, s ez erre alapított döntés az érvénytelenségről jogsértő. Álláspontja szerint ajánlatkérőnek azokat a referenciákat kellett volna figyelembe venni, amelyre csatoltak referenciaigazolást.
Kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg a részvételi szakaszt lezáró döntést, kötelezze ajánlatkérőt, hogy hívja fel társaságukat ajánlattételre.
A DÉLVIÉP Kft. III. sz. kérelmező 2002. február 15. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet ajánlatkérő döntése ellen, amellyel a jelentkezésüket a referencialevelek és a megjelölt referenciák számosságának meg nem egyezőségére és arra hivatkozással, hogy a megadott referenciák nem eredetiek, illetve nem hitelesítettek, érvénytelennek minősítette.
Kifejtették, hogy a felhívás nem tartalmaz rendelkezést arra nézve, hogy hány darab referenciát kell bemutatni, így a jelentkezésben megjelölt referenciák esetében csak a legfontosabb munkákról csatoltak referenciaigazolást. Megítélése szerint akkor járt volna el helyesen ajánlatkérő, ha csak azokat a referenciákat vette volna figyelembe, amelyekhez csatolásra kerültek a referenciaigazolások.
Kérte a Döntőbizottságtól, hogy a jogsértés megállapítása mellett semmisítse meg ajánlatkérő döntését, kötelezze ajánlatkérőt, hogy hívja fel ajánlattételre a társaságukat. Ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését kérte.
Ajánlatkérő észrevételében a megalapozatlan kérelmek elutasítását kérte. Előadta, hogy a részvételi felhívás 9. és 12.9. pontjának értelmezése alapján a 9. pont szerint megnevezett referenciákról referenciaigazolást kellett csatolni. A Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja szerint a műszaki alkalmasság a legjelentősebb referenciák ismertetésével igazolható, nem írja elő, hogy minden, jelentkező által teljesített referenciát meg kell jelölni. A részvételi felhívás 12.9. pontja alapján azonban arról rendelkezik, hogy a megjelölt referenciák mindegyikéről kell csatolni referenciaigazolást.
Előadta, hogy a jelentkezők közül egyesek a referencialistájukat szétbontották és megnevezett legjelentősebb referenciákat és ezekhez csatolták a kért igazolást, és megnevezett olyanokat, amelyet csak a cég bemutatásaként tartották fontosnak. Álláspontja szerint nincs mód arra, hogy a jelentkezők által megnevezett referenciákat leinformálja, illetve az így szerzett információkra jogszerűen nem hivatkozhat, azonban nagyon fontos a beruházás sikeres megvalósíthatósága érdekében a már befejezett munkákról érkező minősítés. Ezért került előírásra, hogy a 9. pont szerint megjelölt referenciák mindegyikéről igazolást is kell csatolni.
Megítélése szerint az olyan jelentkező, aki a bemutatott referenciáit szétbontotta egyrészt a Kbt. 44. § (2) a) pont szerinti legjelentősebb munkákra és ehhez csatolt referenciaigazolást, másrészt további, a céget bemutató referenciákra, de ehhez nem csatolt igazolást, azok megfeleltek a felhívás 9. és 12.9. pontjában foglalt ajánlatkérői elvárásnak, így jelentkezésük érvényes.
Azon jelentkezők viszont, akik ezt a kettébontást nem végezték el és a megadott valamennyi referenciáról nem csatoltak igazolást, azok nem feleltek meg a részvételi felhívásban foglaltaknak, a jelentkezésüket tehát érvénytelenek kellett nyilvánítani.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezők jogorvoslati kérelme alapos az alábbiak szerint:
A Döntőbizottság megvizsgálta, hogy ajánlatkérő a részvételi szakasz során a Kbt. rendelkezéseinek betartásával, valamint a részvételi felhívásban megadottak szerint döntött-e a jelentkezések érvényessége, illetve érvénytelensége kérdésében.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése alapján pedig az ajánlatkérőnek biztosítani kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
Kbt. 26. § (2) bekezdés 2. mondata szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A közbeszerzési eljárás során az ajánlati felhívás (illetve a dokumentáció) tartalmazza mindazon ajánlatkérői elvárásokat, feltételeket, kívánalmakat, amelyeket minden egyes ajánlattevőnek az ajánlat/jelentkezés elkészítésekor szem előtt kell tartani. A felhívás (dokumentáció) elkészítése során ajánlattevőnek be kell tartani a Kbt. előírásait, különösen a Kbt. 33. § (1) bekezdésének azon elvárását, hogy a felhívás tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel tehessenek ajánlatot. Ezen törvényi előírásnak ajánlatkérő a törvény előírásai betartása mellett egyértelmű, világos, minden ajánlattevő számára értelmezhető felhívást állít össze.
A Közbeszerzési Értesítőben közzétett felhívástól ajánlatkérő az eljárás során jogszerűen nem térhet el, valamint ajánlattevők/jelentkezők sem tekinthetnek el jogkövetkezmény nélkül (érvényesség, alkalmasság, kizárás) attól, hogy ajánlatukat az ajánlatkérő által közzétett felhívásban foglalt feltételek betartásával állítsák össze. Ajánlatkérő a közzétett felhívásában meghatározott feltételeken túl további, akár formai, akár tartalmi előírást, követelményt nem támaszthat az eljárásban ajánlattevőkkel/jelentkezőkkel szemben.
A felhívásban előre meg nem adott formai, illetve tartalmi okokra hivatkozással meghozott ajánlatkérői döntés ellentétes a közbeszerzési törvényben előírtakkal, így ezen döntés nem tekinthető jogszerűen meghozottnak.
Jelen jogorvoslati ügyben ajánlatkérő kizárólag a részvételi felhívásában határozta meg a jelentkezésekkel szemben támasztott elvárásait, követelményeit. A Kbt. előírásai alapján adta meg a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat, és ezekkel összefüggésben az alkalmatlanság szempontjait és egyéb jelentkezők által teljesítendő feltételeket, csatolandó dokumentumokat.
Ajánlatkérő nem módosított részvételi felhívásán és a jelentkezők sem támadták a felhívást.
A nyílt előminősítési közbeszerzési eljárás a Kbt. 63. § (1) bekezdése alapján két szakaszos eljárás, amelyben a Kbt. 63. § (3) bekezdés értelmében ajánlatkérőnek a részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a 44. § (1)-(5) bekezdése alapján meg kell határozni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének szempontjait, illetve azt, hogy az e szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 63. § (7) bekezdése kimondja, hogy a részvételi jelentkezésben az ajánlatkérő által a részvételi felhívásban előírt módon kell igazolni a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát.
A Kbt. 63. § (8) bekezdése alapján a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában 37-38. §-t, a 43. § (4)-(6) bekezdését, az 51-54. §-okat és a 61. § (6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
Kbt. 52. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
(2) Érvénytelen az ajánlat, ha
a) azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;
b) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni;
c) az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre;
d) az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Ajánlatkérő a felhívás 9. pontjában előírta, hogy a jelentkezőknek milyen adatokkal és tényekkel kell igazolni pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát. Ezen pontban határozta meg ajánlatkérő, hogy a műszaki alkalmasság igazolására csatolni kell az előző 3 év kizárólag szennyvízcsatorna- és telepépítési referenciákat. Ezzel összefüggésben a felhívás 12. pont 9. francia bekezdésében további feltételként határozta meg, hogy valamennyi, a 9. pont szerint bemutatott referenciához csatolni kell a részvételi jelentkezés határidejét megelőző 30 napnál nem régebbi eredeti vagy hitelesített referenciaigazolást.
Ajánlatkérő a referenciák csatolását illetően arra vonatkozóan további (sem formai, sem tartalmi) előírást nem tett, hogyan gondolja teljesíteni ezen előírását jelentkezők által.
Ajánlatkérő a jelentkezések vizsgálatánál a referenciák és referencialevelek csatolására vonatkozóan a felhívásában megadottaktól eltérően, új szempontot alkalmazva a referenciák csatolása vonatkozásában azonos tartalmú jelentkezéseket eltérően értékelt. Egyeseket érvénytelennek, másokat érvényesnek minősített, és ennek indoka egy előre a felhívásban meg nem adott, nem jelzett ok volt, nevezetesen hogy a jelentkezőknek a referencia csatolása során a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja alapján a megadott referenciáit bontania kellett volna legjelentősebbekre, és ezek vonatkozásában elég csatolni igazolást és egyéb referenciákra, amelyekhez nem kell csatolni igazolást, aki így jár el, annak a jelentkezése érvényes. Aki ezen bontást nem végzi el, annak minden egyes referencia vonatkozásában referenciaigazolást kell csatolni.
A referenciák kettébontásának lehetősége és az, hogy a jelentkezésekben a 9. pont alapján megadott referenciák közül jelentkező választása szerinti referenciaigazolást csatolhat, nem szerepelt követelményként a felhívásban, mint ahogy azt sem, hogy ezt formailag milyen módon lehet elvégezni. A Döntőbizottság álláspontja szerint a referenciák kettébontásának minősül az is, ha azok közül néhányhoz csatol a jelentkező igazolásokat, másokhoz pedig nem, ezzel jelezve, melyeket tartja a legjelentősebbnek, így a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő nem is alapozhat erre érvényességet, illetve érvénytelenséget.
Ajánlatkérő csak a felhívásban foglalt előírások, követelményeknek való meg nem felelés indokával minősíthet érvénytelenné jelentkezést/ajánlatot, illetve nem minősíthet érvényesnek olyan jelentkezést/ajánlatot, amely nem felel meg a felhívásban foglaltaknak.
Ajánlatkérő ettől eltérő cselekményei a közbeszerzési eljárás során nem tekinthetőek jogszerűnek. Rámutat a Döntőbizottság arra, hogy messzemenőleg nem felel meg a törvényben megfogalmazott alapelveknek, mint a verseny tisztasága, esélyegyenlőség, nyilvánosság az, ha a beadott ajánlatok/jelentkezések tartalma alapján előre meg nem adott szempontok alkalmazásával - amelyeket előre nem ismertek ajánlattevők - akár érvénytelenség, akár alkalmatlanság megállapítására, és ezáltal egyes ajánlattevők kizárására az eljárás további szakaszából, míg más ajánlattevőknek az eljárás tovább szakaszában történő benntartására kerül sor.
A II. sz. kérelmező esetében további érvénytelené minősítési indok volt, hogy a társaság referenciáiból nem derül ki, hogy alvállalkozásban, vagy fővállalkozásban végezte-e el a megjelölt referenciákat, és a teljesítés dátuma sem.
Ajánlatkérő a tárgyaláson nyilatkozott, hogy az eredményhirdetésen közölt hiány nem a II. sz. kérelmező referenciáival szemben, hanem a megjelölt alvállalkozójával szemben állt fenn.
A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő döntését e tekintetben, és megállapította, hogy II. sz. kérelmező jelentkezésében az alvállalkozó referencialistájában az került meghatározásra, hogy mennyi volt a cég %-os részesedése a projektben. Ezen túl a munka fővállalkozási,
illetve alvállalkozási jellege nem került szavakkal feltüntetésre.
A döntőbizottság a jelentkezések megvizsgálása során megállapította, hogy ajánlatkérő által érvényesnek és alkalmasnak minősített jelentkező (DIAMIT Rt.) jelentkező által megadott 10%-nál nagyobb mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó referencialistája is szenvedett a II. sz. kérelmező vonatkozásában megállapított hiányban.
A III. számú kérelmező vonatkozásában további érvénytelenségi ok volt, hogy a referenciák nem eredetiek vagy hitelesítettek.
A jelentkezések vizsgálatának eredménye, hogy III. sz. kérelmező a megadott referenciáiból válogatva 6 referenciaigazolást csatolt, melyek közül kettő nem volt eredeti és hitelesítve sem volt. Ajánlatkérő azonban ezen esetben is azonos vagy hasonló esetben más jelentkező esetén (pl.: OMS Hungaria Kft.) referencialevelek másolatban és hitelesítés nélkül történő csatolása nem eredményezett érvénytelenséget, a jelentkezés érvényesnek minősült.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt.-ben megfogalmazott esélyegyenlőség alapvető garanciális és alapelvi szabály, amely számos konkrét rendelkezésben is kifejezésre juttat a törvény. Ez azt is jelenti, hogy az ajánlatkérő által a felhívásban megadott, előírt formai, tartalmi feltételeinek való megfelelőséget ajánlatkérőnek azonos módon kell vizsgálnia valamennyi ajánlattevő/jelentkező vonatkozásában, valamint egyetlen jelentkezőt/ajánlattevőt nem zárhat ki jogszerűen az eljárás további szakaszából (érvénytelenség, alkalmatlanság megállapítása révén) olyan formai, tartalmi hiányosság miatt, amelyet előre a felhívásban nem ismertetett, nem írt elő a számukra.
Rámutat a Döntőbizottság továbbá arra, hogy a Kbt. 61. § (7) bekezdésében foglaltak szerint ajánlatkérőnek az ajánlattevőket tájékoztatni kell az érvénytelenné nyilvánításról, és azok konkrét indokairól. Ajánlatkérő kötelezettsége az érvénytelenség okait úgy meghatározni, hogy az érintett jelentkezők/ajánlattevők számára világosan kiderüljön, hogy milyen hiányosságok eredményezték a velük szemben meghozott döntést.
Ajánlattevők ezen ajánlatkérői tájékoztatás alapján tudnak tájékozódni, hogy a felhozott indokok helytállóak-e vagy sem, és valószínűsíteni ajánlatkérő döntésének jogszerűségét.
A fent részletezett indokok alapján állapította meg a Döntőbizottság a rendelkező részben foglalt jogsértéseket ajánlattevő terhére. A Döntőbizottság ideiglenes intézkedéssel nem élt az eljárás során, mert anélkül is lehetőséget látott arra, hogy a az ügy érdemi lezárásával az elkövetett jogsértések reparációját biztosítsa, miután az érdemi döntés meghozataláig az ajánlattételi szakaszban még nem kerülhet sor az ajánlatok bontására az ajánlati felhívásban előírtak szerint. A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel az eljárást lezáró döntés megsemmisítése jogkövetkezmény alkalmazása mellett döntött, lehetőséget adva ajánlatkérőnek, hogy saját maga orvosolja az elkövetett jogsértéseket, és a terhére megállapított jogsértéseket kiküszöbölve jogszerű döntést hozhasson a közbeszerzési eljárás részvételi szakaszáról.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. március 7.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
