KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3682)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.91/7/2002.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás az FVM Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum Kht. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Bizottság elnöke) által az FVM Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum Kht. (1055 Budapest, Kossuth L. tér 11., képviseli: dr. Simon Zsuzsanna ügyvéd, 4026 Debrecen, Péterfia u. 2., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Salima Brno, Foodex Tokió és Pro Wein Düsseldorf kiállítások kiállítási feltételeinek biztosítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját, ezért ajánlatkérőt 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint, és Gönczi Tibor ügyvezető igazgatót 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint pénzbírság megfizetésére kötelezi.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt és Gönczi Tibor ügyvezető igazgatót, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2002. február 13-án hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján, melyről a Döntőbizottság elnökét tájékoztatta. Az eljárásfajta választását ajánlatkérő azzal indokolta, hogy a piacra jutást megkönnyítő agrártámogatásokra vonatkozó jogszabály csak 2002. december 22-én került közzétételre. E jogszabály hiányában a 2002. évi üzleti terv nem volt véglegesíthető, és a tulajdonos FVM által jóváhagyható. A csak a jogszabályban biztosított támogatás ismeretében elkészíthető kiállítási programot a tárca helyettes államtitkára 2002. január 16-án hagyta jóvá. A támogatás ismerete nélkül, fedezet és garancia hiányában korábban eljárást nem tudott indítani. A teljesítési időpontokra (2002. március 5., 12. és 24.). tekintettel más eljárásfajta választására nem volt lehetősége.
Ajánlatkérő a Döntőbizottság elnöke részére megküldött tájékoztatóhoz mellékelte az ajánlati felhívását, mely alapján a következő cégeket kérte fel ajánlattételre: Hungexpo Rt.-t, Install Kiállításépítés Kft.-t, Interpress Kiállítások Kft.-t, Macline Hungary Kft.-t, MAHIR Kft.-t, Pécsi Ipari Vásár Kft.-t, PROMO Kft.-t, STUDIO NOVA Kft.-t.
Az ajánlati felhívás tartalmazta az eljárás lefolytatásának menetét, ajánlattételi határidő 2002. február 22., tárgyalások időpontja 2001. február 25., eredményhirdetés időpontja 2002. február 26. Az ajánlati felhívás egyebekben tartalmazta a Kbt. szerinti szükséges tartalmi elemeket.
A Döntőbizottság elnöke 2002. február 21-én kezdeményezett ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen jogorvoslati eljárást, mert álláspontja szerint a rendelkezésre álló iratokból az ajánlatkérő által megjelölt Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek fennállása egyértelműen nem állapítható meg. Indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának, illetve az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálatát.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Indoklásként előadta, hogy a 2002. évi költségvetési támogatásról szóló 102/2001. (XII. 16.) FVM rendelet 2001. december 16-án kelt, mely rendelet 183. § (1) bekezdése szerint az éves agrármarketing-program megvalósításához 2000 M Ft keretösszeget biztosít. A rendelet 183. § (2) bekezdése szerint a program összeállításáért és lebonyolításáért felelősként a közzétett rendelet ismeretében került abba a helyzetbe, hogy közbeszerzési eljárást indítson. A nyílt közbeszerzési eljárás mintegy 90 napot vesz igénybe, a kiállítások időpontja ezt az eljárásfajta alkalmazását nem teszi lehetővé. A rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem ajánlatkérő mulasztásából eredtek, a megfelelő pénzügyi fedezet hiányában az eljárás korábban nem volt indítható.
Ajánlatkérő bizonyítékul becsatolta az FVM-hez írt 2001. december 28-án kelt levelét, melyben kérték a 2002. évi kiállítási program tervezet jóváhagyását, illetve jelen beszerzés tárgyát képező két kiállítás esetén a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás engedélyezését.
Ajánlatkérő a Döntőbizottság rendelkezésére bocsátotta továbbá a lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket.
A Salima Brno Kiállítás nyertese a MAHIR Kiállítás Kft. lett bruttó 5 430 000 Ft vállalkozói díjért, a Foodex Tokió kiállítás nyertese a Promo Kft. bruttó 18 600 000 Ft és a Pro Wein kiállítás nyertese a Studio Nova Kft. bruttó 5 412 000 Ft vállalkozói díjért.
Ajánlatkérő becsatolta továbbá azt a banki átutalásról szóló igazolást, mely szerint 2002. február 20-án került a bankszámlájára 300 millió forint visszatérítendő támogatás a működési költségei megelőlegezésére.
Ajánlatkérő tárgyaláson nyilatkozott, hogy a közbeszerzési eljárás jogalapjának választásáért a szervezeti és működési szabályzat alapján az ügyvezető igazgató felelős.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele és tárgyaláson tett nyilatkozata alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása elleni indítvány megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy jelen közbeszerzési eljárásban fent idézett jogszabályhely feltételei fennálltak-e. E szakasz akkor alkalmazható, ha az ajánlatkérő nem láthatja előre a sürgős eljárást indokoló helyzet bekövetkeztét, sőt a helyzet nem állhat elő az ajánlatkérő mulasztásából, továbbá a gyors eljárás szükségessége miatt a nyílt vagy a meghívásos eljárásban előírt határidők nem betarthatók.
Ajánlatkérő által sem vitatottan a beszerzés tárgyát képező kiállítások megrendezésére évente sor kerül. A Döntőbizottságnak hivatalból tudomása van arról, hogy az elmúlt évben is e két kiállítás megrendezése megtörtént, azon ajánlatkérő részt vett. Ennek alapján az ajánlatkérő részére az előre nem látható helyzet előállásáról nem beszélhetünk, hiszen ajánlatkérő előtt ismert volt, hogy a kiállítások megrendezésére 2001 márciusában is sor kerül, azon részt kíván venni. Ajánlatkérő saját nyilatkozata szerint is előre látta azt az okot, ami miatt késedelmet szenved a közbeszerzési eljárása, hiszen előre tudta, hogy a 2002. évi költségvetése milyen módon kerül elfogadásra. Ennek ellenére nem intézkedett, hogy ezen kiállításokon való részvételt számára kellő időben engedélyezzék, és a pénzügyi fedezetet biztosítsák.
Az ajánlatkérőnek a beszerzését úgy kell megszerveznie, hogy a nyílt eljárás lefolytatására kellő idő álljon rendelkezésére.
Ajánlatkérő állítása szerint azonban az előre nem látható ok bekövetkezése nem az ő mulasztására vezethető vissza.
A Döntőbizottság azonban nem fogadta el ajánlatkérőnek azon védekezését, hogy korábban a közbeszerzési eljárás megindítására azért nem volt lehetősége, mert a pénzügyi fedezet és nem volt ismert a számára, illetve nem állt a rendelkezésére, és e nélkül a 2002. évi programterv nem volt összeállítható.
A Kbt. 32. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívást, illetőleg az előminősítési eljárással összefüggő hirdetményt - a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén - akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.
Ajánlatkérő számára a 102/2001. (XII. 16.) FVM rendelet már biztosította a 2002. évi költségvetési összegét, tehát ebben az időpontban rendelkezett ajánlatkérő azzal a biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában a pénzügyi fedezet rendelkezésére áll. Ajánlatkérő azonban ebben az időpontban sem intézkedett a kiállításokon való részvétele soron kívüli engedélyezéséről, hanem a 2002. évi programterv összeállítását végezte, amelynek jóváhagyását csak 2001. december 28-án terjesztette fel, és várta az engedélyezést, amelyre 2002. január 16-án került sor.
Ajánlatkérő azonban ehhez az időponthoz képest is a közbeszerzési eljárás megindításáról csak 2002. február 13-án intézkedett.
A fentiek alapján megállapítható, hogy jelen esetben előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgőség esete nem áll fenn, továbbá a rendkívüli sürgősség ajánlatkérő érdekkörében előállt okból következett be.
A Döntőbizottság megállapította tehát, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek jelen esetben nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján döntött a bírság kiszabásáról. A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik a bírság kiszabása során irányadó szempontokról:
(4) A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A hatályos költségvetési törvény értelmében 2002. december 31-ig a kiszabható bírság legalacsonyabb értéke 1 000 000 Ft, természetes személyek tekintetében pedig 100 000 Ft.
A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során kizárólag a beszerzés értékére tekintettel a minimális bírság összeg kiszabását tartotta indokoltnak.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján köteles bírságot kiszabni a jogsértésért felelős személlyel szemben.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő nyilatkozata alapján egyértelműen megállapította, hogy a konkrét esetben a közbeszerzési eljárásfajtájára vonatkozó döntést ajánlatkérő egyszemélyi felelős vezetője hozta meg, így a jogsértését az ő felelőssége állapítható meg.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002.március 28.
Dr. Engler Magdolna s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
