KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3738)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.84/14/2002.
Tárgy: a MOL Rt. jogorvoslati kérelme a BKV Rt. ajánlatkérő és az OMV Hungária Ásványolaj Kft. ajánlattevő ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. (1093 Budapest, Közraktár u. 30., képviseli: dr. Barcza Klára ügyvéd, 1093 Budapest, Közraktár u. 32., továbbiakban: kérelmező) által a BKV Rt. (képviseletében a Budapesti Közlekedési Rt. Logisztikai Iroda, 1072 Budapest, Akácfa u. 15., képviseli: dr. Szabó Sándor ügyvéd, 1065 Budapest, Bajcsy Zs. u. 55. III/11., továbbiakban: ajánlatkérő) "motorikus gázolaj 8 570 000 liter szállítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított jogorvoslati eljárást megszünteti, míg az OMV Hungária Kft. (1134 Budapest, Róbert Károly krt. 64-66., képviseli: dr. Sárdy Ildikó ügyvéd, 1114 Budapest, Bartók Béla út 23. III. 23., továbbiakban: ajánlattevő) elleni jogorvoslati kérelmét elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem, a rendelkezésére álló egyéb iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. december 19-i számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására 9867/2001. lajstromszám alatt 8 570 000 liter, MSZ EN 590:2000 sz. szabvány szerinti gázolaj szállítására az ajánlati dokumentációban részletezett feltételekkel. Az ajánlati dokumentáció tartalmazza az ajánlatok összeállításának tartalmi és formai követelményeit, az ajánlattevők jogosultságát, minősítését, alkalmasságát igazoló okmányok felsorolását, a speciális szerződéses feltételeket és mellékletként formanyomtatványokat. A felhívás 13. a) pontja szerint az elbírálás szempontja: a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást kérő ajánlattevővel kötnek szerződést. Az ajánlati felhívás 16. pontja tartalmazza, hogy a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltak az ajánlati felhívás részét képezik.
Az ajánlatok bontása 2002. január 29-én volt. Ajánlatot tettek: MOL Rt. és az OMV Hungária Kft. Az ajánlatokat a BKV Rt. Logisztikai Iroda értékelte, és az OMV Hungária nyertessé nyilvánítására tettek javaslatot. Az eredményhirdetésre 2002. február 8-án került sor, jelen voltak az ajánlattevők képviselői, átvették az eljárásról készült Kbt. 5. sz. melléklete szerinti összegzést, melyben az eljárás nyertesévé az OMV Hungária Kft.-t nyilvánították.
A nyertes ajánlattevővel a közbeszerzési eljárást lezáró szerződést 2002. február 22-én megkötötték.
Kérelmező 2002. február 19-én jogorvoslati eljárást kezdeményezett ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen. Ebben a Kbt. 82. § (2) bekezdés a) és b) pontjai alapján eljárva kért ideiglenes intézkedést, valamint a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) és d) pontjai alapján jogsértés megállapítását és azt, hogy ennek alapján a Döntőbizottság semmisítse meg az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntését, és az ajánlattevő OMV Hungária Kft. jogsértése esetén alkalmazza a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) és f) pontjában foglalt jogkövetkezményeket ajánlattevő ellen.
A 2002. március 6-án megtartott tárgyaláson kérelmező nyilatkozata szerint jogorvoslati kérelme nem a BKV Rt. ajánlatkérő ellen irányul, vele szemben semmilyen igényt nem kíván érvényesíteni. Kérelmező módosított kérelmében arra kéri a Döntőbizottságot, hogy állapítsa meg azt, hogy az OMV Hungária Kft.-t nyertes ajánlattevő megsértette a Kbt. 24. § (1)-(2) bekezdését, mivel olyan keretmegállapodás meglétét állítja a MOL Rt. és ő közötte a 2002. évre vonatkozóan, ami nem létezik, továbbá hamis adatközléssel szerezte meg a származási bizonyítványt a Kereskedelmi és Iparkamarától.
Kérelme indokolásaként előadja, hogy az OMV Hungária Kft. azt állítja, hogy a MOL Rt.-vel kötött keretszerződés alapján kívánja a BKV Rt. által kiírt és általa megnyert 3 hóra szóló motorikus gázolaj ellátást biztosítani.
Azt tényként ismeri el kérelmező, hogy 2001. évre volt felek között szállítási szerződés, 340 millió liter (motorbenzin, keverék, olajok árufajtákra) ami leszállításra került az elmúlt évben, ezzel a 2001. évi szerződés teljesült.
Előadásuk szerint felek nem kívánták ugyanezen feltételekkel 2002. évre kiterjeszteni szerződéses kapcsolatukat. Új feltételrendszer alapján indultak a 2002. évi szerződéskötési tárgyalások 300 millió liter összmennyiség szállítására - ebben benne van a motorikus gázolaj is mint termék - de mivel a feltételrendszerben felek nem tudtak megegyezni, a mai napig sem jött közöttük létre érvényes szállítási szerződés az ez évi szállításokra.
Folyó évben eseti, szerződésen kívüli megrendelések és szállítások történtek, melyről csatolták a 2002. január és március havi motorikus gázolaj szállításáról szóló kimutatásaikat.
A becsatolt 2001. évi szállítási szerződésből állításuk szerint az is látható, hogy a szállító MOL Rt. magyar szabványnak megfelelő minőségű áruk kiszolgálására vállalt kötelezettséget a megrendelő felé, és nem saját gyártású termék szállítására.
Fentiek adják az alapját azon kifogásuknak, hogy az OMV Hungária Kft. akár a lejárt, akár a tervezett szállítási szerződés alapján akár szerződésen kívül leszállított MOL-áru esetében felhasználhasson olyan származási bizonyítványt, ami garantálja bárki felé, így adott esetben a közbeszerzési ügyben a BKV Rt. részére azt, hogy a 8,571 millió liter motorikus gázolaj származását tekintve magyar gyártású termékként kerül leszállításra.
Továbbiakban indítványozta, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg azt is, hogy az OMV Hungária Kft. a Kbt. 43. § (3) bekezdését is megsértette. Ezt azzal indokolja, hogy az OMV Hungária Kft. elismeri, hogy kizárólag MOL Rt.-termékkel kívánja a BKV Rt.-t a közbeszerzési tender alapján ellátni. Véleménye szerint ezzel a Kbt. 10. § q) pontja szerinti alvállalkozónak minősül a beszállító MOL Rt., még pedig 10% feletti alvállalkozónak, mely esetre irányadó a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja alapján, ugyanezen szakasz (2) bekezdésében előírtak.
A BKV Rt. észrevételében előadja, hogy ajánlatkérőként az ajánlati felhívás és az ajánlati dokumentációban meghatározottak alapján bírálta el a kérelmező ajánlatát és az OMV Hungária Kft. ajánlatát.
Álláspontjuk, hogy egy árubeszerzési ajánlatot tevőnél az ajánlatkérő nem kell, hogy megállapítsa, hogy hazai vagy külföldi eredetű terméket ajánl meg szállításra. Az elmúlt években lebonyolított közbeszerzési eljárásaik során sok esetben forgalmazó márkaképviselet, kereskedőház tette a legkedvezőbb ajánlatot és hazai, valamint import termékeket is megajánlott.
Az OMV Hungária Kft. az általa 3 hónapos szállításra megajánlott gázolaj származását igazolta, nyilatkozatokkal alátámasztotta a hazai eredetet, ezért az értékelés során ezt figyelembe vették.
Ajánlatkérő álláspontja az, hogy a kérelmező kedvezőtlen ajánlatát kívánja előtérbe helyezni, ami a BKV Rt. számára az ismert mennyiségek és árengedmények egybevetése alapján közel 3,5 M Ft-os veszteséget jelentenének, ami sem gazdasági, sem pénzügyi szempontból nem indokoltható.
Kérelmező jogorvoslati kérelmét nem tartják megalapozottnak, ezért a jogorvoslati kérelem elutasítását indítványozzák, mert véleményük szerint a közbeszerzési eljárás lebonyolítása során érvényes ajánlatokat bíráltak el, a becsatolt iratok valóságtartalmát vélelmezték. A Kereskedelmi és Iparkamara által kiadott származási bizonyítványt nincs hatásköre neki sem, de a Döntőbizottságnak sem felülbírálni.
Az OMV Hungária Kft. észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozataiban a jogorvoslati kérelem elutasítását indítványozza annak alaptalanságára hivatkozva, az alábbiak szerint:
Álláspontjuk szerint a Kbt. 59. § (2) bekezdése értelmében az ajánlatok elbírálása során, legfeljebb 10%-os értékű eltérés esetén, azt az árra vonatkozó ajánlatot is egyenértékűnek kell tekinteni, amely alapján a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték az árubeszerzés tárgya értékének 50%-át meghaladja. A Kbt. 59. § (6) bekezdése ad arra vonatkozó iránymutatást, hogy az áru származására vonatkozó tényt hogyan kell igazolni. Eszerint a származás tényét a gazdasági kamarák által kiállított származási bizonyítvánnyal kell bizonyítani. Az OMV Hungária Kft. részéről benyújtott ajánlat 251. oldalán szereplő származású bizonyítvány értelmében a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elismerte, hogy az OMV Hungária Kft. a MOL Rt.-től vásárolt motorikus gázolaj szállítása esetén Magyarországról származó termékkel vesz részt ajánlatkérő által kezdeményezett közbeszerzési pályázaton.
Továbbiakban OMV Hungária Kft. előadta, hogy a MOL Rt. és közötte több mint tízéves folyamatos szállítói kapcsolat áll fenn. Ezt a szerződéses kapcsolatot 2001. évre szállítási szerződés rögzítette. A felek 2001. decemberében elkezdték a 2002. évre vonatkozó szerződés előkészítését. Aláírt megállapodás nem jött létre 2002. évre a felek között, azonban 2002. januárjától a MOL Rt. folyamatosan szállít az újévben is, a módosult paramétereknek megfelelően. Ennek következtében - álláspontjuk szerint - a felek a 2001. évre vonatkozó szállítási szerződést ráutaló magatartással határozatlan idejűvé változtatták és a 2002. évre érvényes adatokkal továbbra is hatályosnak fogadják el.
Ajánlattevő az általa becsatolt dokumentációra hivatkozással állítja, hogy a megszövegezéssel kapcsolatos egyeztetések során a származás kérdése új elemként a MOL Rt. részéről a BKV-tenderrel egyidejűleg merült fel. Ennek célja álláspontja szerint egyértelműen olyan szövegezésnek az OMV Hungária Kft.-re kényszerítése lenne, amellyel az kizárja magát a hasonló pályázatokon való eredményes részvételből.
Megjegyzi, hogy az áru jellegénél fogva, illetőleg tárolási, raktározási módjára tekintettel nem azonosítható annak származása. A szabványnak megfelelő árut a többi közé fejtik be, és az egyes telephelyeiről az oda így betárolt áruból szolgál ki a MOL Rt.
Előadása szerint az elmúlt évek során a felek által aláírt megállapodások soha nem tartalmaztak olyan információt, amelyből arra lehetett volna következtetni, hogy a legnagyobb és egyetlen hazai gyártó nem belföldi termékkel szolgálná ki az OMV Hungária Kft.-t.
A MOL Rt. a Kbt. 43. § (3) bekezdésére alapozott állítására az OMV Hungária Kft. kifejti, hogy a Kbt. 10. § q) pontjának alvállalkozóra vonatkozó rendelkezése értelmében egyértelmű, hogy az OMV Hungária Kft. nem a jelen közbeszerzésre vonatkozó szerződés teljesítése céljából kötött szerződést a MOL Rt.-vel, tehát nem is kellett alvállalkozóként megjelölniük a MOL Rt.-t a pályázatban.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást a BKV Rt. ajánlattevő ellen megszünteti, mivel kérelmező az ellene irányuló jogorvoslati indítványától elállt, azt visszavonta.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárása az ügyfél kérelmére vagy hivatalból indul meg. Jelen esetben a Döntőbizottság eljárása a kérelmező kérelmére indult meg.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése alapján a Döntőbizottság eljárására - ha a Kbt. másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe 14. § (1) bekezdése alapján az eljárás megindítására irányuló kérelmet a kérelmező a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja. Ebben az esetben a közigazgatási szerv az eljárást megszünteti.
Kérelmező a tárgyaláson - jegyzőkönyvben is rögzítetten - tett nyilatkozatában kijelentette, hogy jogorvoslati kérelme nem ajánlatkérő ellen irányul, és vele szemben semmilyen igényt nem kíván érvényesíteni.
Kérelmező nyilatkozatát a Döntőbizottság csak úgy értelmezhette, hogy kérelmező az ajánlatkérő vonatkozásában jogorvoslati kérelmétől elállt, azt visszavonta.
A Döntőbizottságnak a továbbiakban azt kellett vizsgálnia, hogy a módosított jogorvoslati kérelem, illetve kérelmi elemek megalapozottak-e az OMV Hungária Kft. ellen.
A Döntőbizottság nem fogadta el a rendelkezésére álló iratok alapján kérelmező azon állítását, hogy az OMV Hungária Kft. ajánlatában lévő Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nyilatkozata a származásról nem helyettesítheti a gyártó MOL Rt.-nek az áru származására tett nyilatkozatát, és ezáltal a Kbt. 24. § alapján a verseny tisztasága sérült.
A Kbt. 59. § (6) bekezdése szerint az 59. § (2)-(3) bekezdésben meghatározott - az árura vonatkozó - tényt a gazdasági kamarák által kiállított származási bizonyítvánnyal kell igazolni.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy az OMV Hungária Kft. ezt a Kbt.-ben előírtaknak megfelelően igazolta, az ajánlatának 251. oldalán található a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által kiállított 092591. sz. származási bizonyítvánnyal, melyben "alulírott Kamara bizonyítja, hogy az alant felsorolt áruk MSZ EN 590 motorikus gázolaj 8 570 000 liter származása Magyarország, címzett BKV Rt., 1072 Budapest, Akácfa u. 15., tankautós kiszállítás."
A Döntőbizottság megállapítja, hogy a kérelmező által vélelmezett jogsértés a közbeszerzési eljáráson kívüli jogi aktusra, más szerv hatáskörébe adott igazolás tartalma valódiságának vizsgálatára irányul.
A Kbt. 76. § (1)-(2) bekezdése szerint a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat körében a Bizottság hatáskörébe tartozik:
"a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása;
b) az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása;
c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása.
(2) A bíróság hatáskörébe tartozik a közbeszerzésekkel kapcsolatos - az (1) bekezdésben nem említett - egyéb jogvita elbírálása."
Erre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálatát nem végezheti el, ugyanis a fentiek szerint a jogorvoslati kérelemben sérelmezettek eldöntése hatáskörén kívül esik.
Az előzőek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 24. § (1)-(2) bekezdésének megsértését sem állapíthatja meg ezen jogvitás kérdéskörben.
- A MOL Rt. a Kbt. 24. §-ának kétrendbeli megsértését állítja azzal kapcsolatban, hogy a MOL Rt. és az OMV Hungária Kft. között meglévő keretmegállapodás meglétét állítja ajánlattevő, továbbá olyan magyar származású termékkel pályázott, amelynek beszállítására a MOL Rt. sem szerződéssel, sem azon kívül nem vállalt kötelezettséget.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy a jogorvoslati kérelem ezen eleme is a közbeszerzési eljáráson kívül eső szerződéses kapcsolatokra irányul, ezért a Döntőbizottság - a fentiekben már idézetten - a Kbt. 76. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint hatáskör hiányában a fentieket nem bírálhatja el. Így emiatt a Kbt. 24. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott jogsértések megállapítására sincs hatásköre.
A Döntőbizottság elutasítja a kérelmezők Kbt. 43. § (3) bekezdésének megsértésére alapozott jogorvoslati kérelmét az alábbiak szerint:
A Kbt. 10. § q) pont értelmező rendelkezése szerint alvállalkozó az a szervezet, amellyel az ajánlattevő a közbeszerzésre vonatkozó szerződés teljesítése céljából, arra tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani.
A Döntőbizottság a becsatolt iratokból megállapítja, hogy az OIVIV Hungária Kft. és a MOL Rt. között a 2002. évi üzemanyag szállításra vonatkozó szerződéskötési szándék, nem a jelen közbeszerzést célozta, hanem annál sokkal hosszabb időszakra, nagyobb mennyiségre és különböző üzemanyagfajták szállítására irányult, mely keretből kíván az OMV Hungária Kft., a BKV Rt. felé is, és más megrendelők felé is, teljesíteni. Így a Kbt. idézett rendelkezése szerint a jelen esetben a MOL Rt. nem alvállalkozója az OMV Hungária Kft.-nek, tehát a Kbt. 43. § (3) bekezdés rendelkezéseinek a megsértése sem állhat fenn.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem hozott, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapítja, hogy az OMV Hungária Kft. jelen közbeszerzési eljárás során a Kbt. vonatkozó szabályait nem sértette meg. Erre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva az ajánlattevő elleni jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasítja.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. március 29.
Dr. Szaller Ottó s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
