F�V�ROSI B�R�S�G (3739)



13.K.36.027/2000/14.

A F�v�rosi B�r�s�g a dr. Kurty�n Edit �gyv�d (1024 Budapest, Margit krt. 27. I/1.) �ltal k�pviselt NOX 2000 Beruh�z� �s F�v�llalkoz� Rt. (1113 Budapest, Bart�k B�la �t 152.) felperesnek a dr. Csitkei M�ria jogtan�csos �ltal k�pviselt K�zbeszerz�sek Tan�csa K�zbeszerz�si D�nt�bizotts�g (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv.sz.: D.471/15/2000.) alperes ellen k�zbeszerz�si �gyben hozott k�zigazgat�si hat�rozat b�r�s�gi fel�lvizsg�lata ir�nt ind�tott per�ben meghozta a k�vetkez�

�T�LET-et:

A b�r�s�g a felperes kereset�t elutas�tja.
K�telezi a felperest, hogy 15 napon bel�l fizessen meg az alperesnek 5000 (�tezer) Ft perk�lts�get.
Az �t�let ellen a k�zbes�t�st�l sz�m�tott 8 napon bel�l fellebbez�snek van helye, amelyet enn�l a b�r�s�gn�l kell �r�sban, 3 p�ld�nyban, a Magyar K�zt�rsas�g Legfels�bb B�r�s�g�hoz c�mezve beny�jtani.

INDOKOL�S

Az Orsz�gos Idegseb�szeti Tudom�nyos Int�zet mint aj�nlatk�r� a K�zbeszerz�si �rtes�t� 2000. augusztus 9-�n megjelent sz�m�ban k�zz�tett r�szv�teli felh�v�s�val gyors�tott t�rgyal�sos elj�r�st ind�tott a k�zbeszerz�sekr�l sz�l� 1995. �vi XL. t�rv�ny (a tov�bbiakban: Kbt.) 70. � (1) bekezd�s a) pontja alapj�n �j diagnosztikai �p�let �p�t�s�nek teljes k�r� lebonyol�t�sa t�rgy�ban.
Az alkalmasnak min�s�tett r�szv�telre jelentkez�ket az aj�nlatk�r� 2000. szeptember 1-j�n aj�nlatt�telre felh�vta.
Az aj�nlati felh�v�s 3. a) pontja a beszerz�s t�rgy�t a k�vetkez�k szerint jel�lte meg: az aj�nlatk�r� eg�szs�g�gyi int�zm�ny �j diagnosztikai t�mbj�nek beruh�z�s keret�ben t�rt�n� teljes k�r� lebonyol�t�sa, megl�v� �p�let bont�sa, majd az ennek hely�n fel�p�tend� �j �p�let teljes k�r� �p�t�si, �p�letg�p�szeti, elektromos, k�zm�-, �p�letfel�gyeleti rendszer, orvostechnol�gia-h�l�zat, valamint mindennem� kapcsol�d� kivitelez�si munk�k lebonyol�t�s�val kapcsolatos feladatok ell�t�sa.
Az aj�nlati felh�v�s 11. a) pontja szerint az aj�nlatk�r� az aj�nlatokat az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlat kiv�laszt�s�nak szempontja alapj�n b�r�lja el. A 11. b) pontja tartalmazta az aj�nlatok elb�r�l�s�nak r�szszempontjait �s s�lysz�mait a k�vetkez�k szerint:
r�szszempontok s�lysz�mok
- az aj�nlatk�r� �ltal fizetend� ellenszolg�ltat�s m�rt�ke 6
- a teljes k�r� m�szaki ellen�rz�s sor�n alkalmazott m�dszerek 4
- a lebonyol�t�i, tervez�i m�vezet�i, koordin�ci�s, �s m�szaki ellen�ri feladatok ell�t�s�nak programtervezete 4
- az aj�nlati dokument�ci� III. fejezet�ben meghat�rozott szerz�d�ses felt�telekn�l (pl. fizet�si) az aj�nlatk�r� sz�m�ra kedvez�bb aj�nlat 3
- az aj�nlatk�r�vel t�rt�n� kapcsolattart�sra aj�nlott megold�s 2
- az aj�nlattev� �ltal felaj�nlott teljes�t�si garanci�k 1
Az egyes r�szszempontok 1-t�l 20-ig voltak pontozhat�k.
Az aj�nlatk�r� �ltal kiadott aj�nlati dokument�ci� I. fejezet�ben az aj�nlatk�r� k�z�lte az aj�nlattev�kkel az alapvet� inform�ci�kat, a 2. pontban el��rta, hogy az aj�nlatot az aj�nlati dokument�ci� III. fejezet�ben r�szletesen meghat�rozott szakmai szempontoknak megfelel�en kell beny�jtani.
A dokument�ci� II. fejezete az elj�r�sban val� r�szv�tellel kapcsolatos utas�t�sokat tartalmazta. A III. fejezetben az aj�nlatk�r� meghat�rozta azokat a feladatokat, amelyekre az aj�nlattev�nek az aj�nlat�t ki kellett dolgoznia.
A dokument�ci� IV. fejezet�ben az aj�nlatk�r� k�z�lte a szerz�d�ses felt�teleit. Az V. fejezet az aj�nlattev� �ltal kit�ltend� iratmint�kb�l �llt.
A dokument�ci� VI. fejezet�nek r�sz�t k�pezte az �rt�bl�zat k�rd��v, amelynek kit�lt�se �tj�n az aj�nlattev�nek az ellenszolg�ltat�s fizet�si �temez�s�re vonatkoz� ig�ny�t kellett megadnia.
Ugyanezen fejezetben tette k�zz� az aj�nlatk�r� a v�llalt munka le�r�s�t tartalmaz� k�rd��vet. E k�rd��v I-V. pontjaihoz tartoz� rovatok kit�lt�s�vel az aj�nlattev�nek a v�llalt munka elv�gz�s�re vonatkoz� aj�nlat�t kellett megtennie, a VI. pont az aj�nlott garanci�kra, a VII. pont a tervez�i, m�vezet�i garanci�kra, a VIII. pont a lebonyol�t�i, tervez�i, m�vezet�i �s a m�szaki ellen�ri feladatok ell�t�s�nak programtervezet�re vonatkozott.
A 2000. szeptember 18-ig tart� aj�nlatt�teli hat�rid�ben a felperes, az �PBER Rt., a Vasi Dolomit Kft. �s a F�BER Rt. ny�jtotta be aj�nlat�t.
A 2000. szeptember 25-�n tartott t�rgyal�son a felperes 5 600 000 Ft + �fa (brutt� 7 000 000 Ft), az �PBER Rt. 8 960 000 Ft + �fa (brutt� 11 200 000 Ft), a Dolomit Kft. 9 000 000 Ft + �fa (brutt� 11 250 000 Ft), a F�BER Rt. 8 600 000 Ft + �fa (brutt� 10 750 000 Ft) aj�nlati �rra cs�kkentette �raj�nlat�t.
Ugyanekkor az �PBER Rt. v�llalta, hogy esetleges megb�z�s alapj�n r�szt vesz a bont�si anyag �rt�kes�t�s�ben, tov�bb� a sz�mla ellen�rz�s�t egy munkanapon bel�l elv�gzi.
A t�rgyal�son a felperes �s az �PBER Rt. a szerz�d�stervezet szerinti j�teljes�t�si garancia tekintet�ben a brutt� szerz�d�ses megb�z�si d�j 5%-�ra vonatkoz�, 18 h�napra sz�l� v�llal�st is tettek azzal, hogy ezt az id�tartamot az ut�-fel�lvizsg�lati hat�rid�t k�vet� 30 napig meghosszabb�tj�k. K�sedelem eset�n a felperes k�sedelmi k�tb�rfizet�st a k�sedelem els� napj�t�l naponta a nett� megb�z�si d�j 2,0 ezrel�k�re, az �PBER Rt. az 1-15. napra naponta 1,0 ezrel�kre, 16. napt�l a nett� megb�z�si d�j 2,0 ezrel�k�re v�llalta. Meghi�sul�s eset�re az �PBER Rt. a meghi�sul�si k�tb�r m�rt�k�t a nett� megh�z�si d�j 20%-�ban jel�lte meg.
A 2000. szeptember 29-i - az aj�nlattev�k, k�zt�k a felperes k�pvisel�j�nek jelenl�t�ben tartott - eredm�nyhirdet�s jegyz�k�nyve r�gz�tette, hogy az elj�r�sr�l k�sz�lt �sszegz�s alapj�n ismertett�k az elj�r�s eredm�ny�t. Eszerint az elj�r�s nyertese 351 ponttal az �PBER Rt. A felperes 342 pontot, a Dolomit Kft. 320 pontot, a F�BER Rt. 306 pontot �rt el.
Az aj�nlatok pont�rt�kel�s�t tartalmaz� t�bl�zat adatai szerint az els� r�szszempontn�l a felperes 20 (s�lysz�mmal megszorozva 120) pontot, a nyertes 12 (s�lysz�mmal megszorozva 72) pontot, a m�sodik r�szszempontn�l a felperes 16 (s�lysz�mmal megszorozva 64) pontot, a nyertes 20 (s�lysz�mmal megszorozva 80) pontot, a harmadik r�szszempontn�l a felperes 15 (s�lysz�mmal megszorozva 60) pontot, a nyertes 20 (s�lysz�mmal megszorozva 80) pontot kapott. A negyedik r�szszempontn�l a felperes �s a nyertes egyar�nt 20 (s�lysz�mmal megszorozva 60) pontban, az �t�dik r�szszempontn�l a felperes 10 (s�lysz�mmal megszorozva 20) pontban, a nyertes 20 (s�lysz�mmal megszorozva 40) pontban r�szes�lt. Az aj�nlatk�r� a hatodik r�szszempontn�l a felperest 18, a nyertest 19 (s�lysz�mmal megszorozva ugyanennyi) ponttal �rt�kelte.
Az elj�r�sr�l 2000. okt�ber 2-�n k�sz�lt �r�sbeli �sszegz�sben az aj�nlatk�r� az egyes r�szszempontokra adott pontsz�mokat az al�bbiakkal indokolta:
- Az els� r�szszempontn�l az �rban legkedvez�bb aj�nlatot 20 pontos b�zisnak tekintve ar�nyos�tott�k a t�bbi aj�nlattev�t.
- A m�sodik r�szszempontn�l a m�szaki ellen�rz�si m�dszerek r�szletezetts�ge, kidolgozotts�ga adta a pontoz�s �rt�k�t. Itt az aj�nlatk�r� megjegyezte, hogy minden c�g 3 munkanapos �tfut�si id�t jel�lt meg a kivitelez�si sz�ml�k ellen�rz�s�hez az �PBER Rt. kiv�tel�vel, amely ezt 1 munkanap alatt v�llalta.
- A harmadik r�szszempont �rt�kel�sekor az �sszehasonl�t�sn�l el�t�rbe helyezt�k a konkr�t feladatv�llal�sok programtervezet�t, szemben az �ltal�noss�g szintj�n megfogalmazott nyilatkozatokkal, figyelembe v�ve a formai, szakmai, szabv�nyoss�gi felt�telek betart�s�t.
- A negyedik r�szszempontn�l vett�k figyelembe a c�gek �ltal megadott p�nz�gyi �temez�s sz�mukra legkedvez�bb verzi�j�t.
- Az �t�dik r�szszempontn�l a le�rt �s az elmondott kapcsolattart�si s�m�t �rt�kelt�k. El�nyben r�szes�tett�k az �lland� helysz�ni tart�zkod�ssal egybek�t�tt napi kapcsolattart�st, �s a blokks�m�kban a t�bbsz�r�s visszacsatol�st (pl. �PBER Rt. a Megb�z� �s szak�gi m�szaki ellen�r�k k�z�tt).
- A hatodik r�szszempontn�l a v�llalt j�teljes�t�si garancia �s k�tb�r m�rt�k�nek megb�z� sz�m�ra legkedvez�bb �rt�ket vett�k figyelembe.
Az �sszegz�s 4. pontja szerint az �PBER Rt. mint nyertesk�nt kiv�lasztott aj�nlattev� annak ellen�re, hogy �rban a harmadik helyen �ll, a r�szletes, mindenre kiterjed� �rt�kel�s alapj�n a legt�bb pontsz�mot �rte el. Az aj�nlati felh�v�sban foglaltakra tematikailag, szakmailag a legkidolgozottabb, prognosztiz�lt, a beruh�z�s lebonyol�t�sa sor�n t�telesen sz�mon k�rhet� aj�nlatot tette.
A felperes 2000. okt�ber 2-�n jogorvoslati k�relmet terjesztette el� az alpereshez. Hivatkozott arra, hogy az aj�nlatk�r� nem az � aj�nlat�t hirdette ki nyertesnek, holott a legnagyobb s�lysz�m� b�r�lati r�szszempontn�l aj�nlata a nyertes�n�l el�ny�sebb. Kifog�solta, hogy az aj�nlatk�r� az eredm�nyhirdet�sen csak az adott pontsz�mokat sorolta fel, nem k�z�lte a sz�m�t�si m�dszer�t sem. Saj�t �rt�kel�se szerint a m�sodik, a harmadik �s az �t�dik r�szszempontn�l az aj�nlatok azonos �rt�k�ek voltak, a negyedikn�l a nyertes aj�nlata a legrosszabb volt, �s a hatodikn�l sem a nyertes adta a legjobb aj�nlatot.
A 2000. okt�ber 20-�n kelt beadv�ny�ban a felperes utalt arra, hogy az aj�nlatk�r� 2000. okt�ber 4-�n k�ldte meg r�sz�re az elj�r�sr�l sz�l� �sszegz�st, amelyb�l nem �llap�that� meg, hogy az aj�nlatk�r� milyen m�don �s mit �rt�kelve osztotta ki a pontsz�mokat.
Az alperes a 2000. okt�ber 4-�n kelt D.471/3/2000. sz�m� hat�rozat�val ideiglenes int�zked�sk�nt a szerz�d�sk�t�st megtiltotta.
A jogorvoslati k�relem t�rgy�ban 2000. okt�ber 25-�n tartott t�rgyal�son a felperes a jogorvoslati k�relm�t kieg�sz�tve azt is s�relmezte, hogy az aj�nlatk�r� az aj�nlatok �rt�kel�s�n�l nem haszn�lta ki az aj�nlati felh�v�sban megjel�lt teljes pontsz�mtartom�nyt. Emellett a nyertes aj�nlat�nak �rv�nytelens�g�re is hivatkozott, mivel a ki�r�sban megjel�lt 10 nap sz�mlaellen�rz�si hat�rid� helyett aj�nlat�ban 3 napot jel�lt meg, majd azt a t�rgyal�sos elj�r�s sor�n 1 napra m�dos�totta.
Az aj�nlatk�r� a jogorvoslati k�relem elutas�t�s�t k�rte. El�adta, hogy az aj�nlatok �rt�kel�sekor jogszer�en j�rt el, a legel�ny�sebb aj�nlatot hirdette ki nyertesnek. Az els� r�szszempontb�l az egyes aj�nlatokra adand� pontsz�mot �gy sz�m�totta ki, hogy a legkedvez�bb aj�nlat brutt� �sszeg�t elosztotta a vizsg�land� aj�nlat aj�nlati �r�nak brutt� �sszeg�vel �s a h�nyadost megszorozta 20-szal, a tizedes sz�mban kapott eredm�nyt eg�sz sz�mra kerek�tette. A m�sodik r�szszempontn�l a dokument�ci� VI. fejezet�nek r�sz�t k�pez� k�rd��vben I-V-ig feltett k�rd�sekre adott v�laszokat �rt�kelte, ezen bel�l a III. sz. k�rd�s (kivitelez�si munk�k lebonyol�t�s�val kapcsolatos feladatok ell�t�sa) k�r�ben 12 alszempontot vett figyelembe. A harmadik r�szszempont �rt�kel�se a k�rd��v VIII. fejezete tartalm�nak, a negyedik r�szszempont �rt�kel�se pedig az aj�nlattev� szerz�d�ses felt�teleinek vizsg�lata �tj�n t�rt�nt. Az �t�dik r�szszempontn�l a programtervezet adataib�l, a hatodik r�szszempontn�l pedig a k�rd��v VI. pontj�ra adott v�laszokb�l indult ki.
A felperes a 2000. okt�ber 27-�n kelt k�z�lte az aj�nlati �r aj�nlatk�r�i sz�m�t�s�val kapcsolatos �szrev�teleit, �s tov�bbra is vitatta az egyes r�szszempontok elb�r�l�sakor alkalmazott �rt�kel�si m�dszert
Az alperes a jogorvoslati k�relem elb�r�l�sa sor�n a k�vetkez�ket �llap�totta meg:
Az els� r�szszempontn�l az aj�nlatk�r� �ltal v�zolt k�plet alkalmaz�sa helyt�ll� volt, az l�nyeg�ben egy, az aj�nlati �rak k�z�tti line�ris �sszef�gg�st t�kr�z�, reciprok �rt�k� ar�nyp�r, mivel nem a nagyobb, hanem a kisebb �sszeg� aj�nlat a kedvez�bb. Ilyen egzakt sz�m�t�ssal a tov�bbi r�szszempontok m�r�se nem lehets�ges, ez�rt a tov�bbiakn�l azt kellett vizsg�lni, hogy a jobbnak min�s�tett aj�nlatokra adott pontok megfelel� ar�nyban magasabbak-e a kev�sb� j�nak min�s�tett aj�nlatok pontsz�main�l.
A m�sodik r�szszempontn�l a nyertes aj�nlata a kivitelez�s m�szaki ellen�rz�s�re vonatkoz�an minden fontos r�szletre kiterjed�en szeml�ltet� t�bl�zatos megold�st mutatott be a munka v�gz�s�nek m�dszer�r�l, 7 oldalas sz�veges ismertet�st adott a munka f�zisair�l (pl. kivitelez�t�l mintav�teli, min�s�gbiztos�t�si, �zemeltet�si, karbantart�si terv megk�vetel�se, bontott anyagok �rt�kes�t�s�ben seg�ts�gny�jt�s felaj�nl�sa, a pr�ba�zemben r�szt vev�k el�zetes betan�t�sa, kivitelez�i sz�ml�k egy �ven bel�li fel�lvizsg�lata, az egy�ves ut�vizsg�lati elj�r�s sor�n a perekben jogi-m�szaki k�zrem�k�d�s biztos�t�sa), ezzel szemben a felperes programtervezet 1,5 sz�veges oldalb�l �llt, �s hi�nyoztak bel�le a feladat �tgondolts�g�t t�kr�z� adatok. A k�t programtervezet k�l�nb�z�s�ge folyt�n az aj�nlatk�r� helyt�ll�an adott a felperesnek 4 ponttal kevesebbet, mint a nyertesnek.
A harmadik r�szszempontn�l a nyertes meghat�rozta azokat az ellen�rz�si pontokat is, amelyek sor�n az aj�nlatk�r�/megrendel� meggy�z�dhet a lebonyol�t�i, tervez�i m�vezet�si, koordin�ci�s munkav�gz�s min�s�g�r�l. �gy pl. a nyertes aj�nlat�ban a m�szaki ellen�rz�s a kivitelez�s folyamat�ban az �p�ttet� �ltal meghat�rozott �s a v�llalkoz�si szerz�d�sben foglalt felt�telrendszer alapj�n t�rt�nik, a kivitelez�si munk�k �ll�s�r�l az el�re meghat�rozott �temterv szerint jelent�seket k�sz�t a megrendel� r�sz�re. Ezzel szemben a felperes aj�nlata nem foglalkozik a megrendel�nek a lebonyol�t�/m�szaki ellen�r munkav�gz�se ellen�rz�si lehet�s�g�nek m�dj�val. A nyertes aj�nlat�ban megl�v� t�bblet az alperes �ll�spontja szerint is indokoltt� tette a k�t aj�nlat k�z�tti 5 pontos k�l�nbs�get.
A negyedik r�szszempontn�l az aj�nlatk�r� a k�t aj�nlatot egyen�rt�k�nek tekintette. A felperes a lebonyol�t�si d�j kifizet�s�t a nagyobb kivitelez�si szakaszok lez�r�s�hoz igaz�totta, a nyertes a lebonyol�t� munkav�gz�s�nek m�rt�k�hez k�t�tt id�ar�nyos lebonyol�t�si d�jkifizet�st ig�nyelt. A nyertes 38 napban hat�rozta meg a d�j r�sz�re val� kifizet�s�nek hat�ridej�t, a felperes 30 napban. Az aj�nlatk�r�i �rt�kel�ssel szemben az alperes a nyertes aj�nlat�t tekintette el�ny�sebbnek, mert egyr�szt saj�t - �s nem egy harmadik szem�ly, a kivitelez� - munk�j�nak mennyis�g�hez k�t�tte a lebonyol�t�si d�j m�rt�k�t �s esed�kess�g�t, m�sr�szt hosszabb fizet�si hat�rid�t biztos�tott a lebonyol�t�si sz�mla kifizet�s�re.
Az �t�dik r�szszempontb�l az aj�nlatk�r� a nyertes aj�nlat�t az�rt �rt�kelte a felperes�hez k�pest k�tszeres pontsz�mmal, mert a nyertes a tev�kenys�g ell�t�s�nak teljes id�tartama alatt folyamatosan biztos�tja a helysz�nen val� jelenl�tet, a felperes viszont azt csak �ltala indokoltnak tartott esetben aj�nlotta. Az alperes �ll�spontja szerint az aj�nlatk�r� �rt�kel�se helyt�ll� volt, mivel a kivitelez�s id�szak�ban nagyobb biztons�got jelent az �p�ttet� r�sz�re, ha megb�zottja �lland�an jelen van a munkater�leten. A nyertes aj�nlata e tekintetben k�vetkezetes, mert a programtervezetben meghat�rozott v�llal�sait (pl. egynapos sz�mlaellen�rz�s, szabv�nyok, m�szaki el��r�sok folyamatos ellen�rz�se, kivitelez�si hiba eset�n int�zked�s az azonnali kijav�t�s �rdek�ben) csak �lland� helysz�ni jelenl�t �tj�n tudja teljes�teni. A nyertes a kapcsolattart�si s�m�ban megadta mindegyik szak�gi ellen�reinek kapcsolattart�si m�dj�t, a felperes kapcsolattart�si s�m�ja viszont csak azt tartalmazza, hogy a megrendel�vel a k�zvetlen kapcsolatot a l�tes�tm�nyfelel�s l�tja el, rajta k�v�l csak a gener�l m�szaki ellen�rt, a p�nz�gyi lebonyol�t�t �s az orvostechnol�giai szak�gi m�szaki ellen�rt hat�rozza meg a nev�ben elj�r� szem�lyk�nt. Az alperes ezen r�szszempontb�l is helyt�ll�nak tartotta az aj�nlatk�r� �rt�kel�s�t.
A hatodik r�szszempontn�l a k�t aj�nlat k�z�tt a nyertes jav�ra mutatkoz� 1 pont elt�r�st az aj�nlatk�r� azzal indokolta, hogy a nyertes a mindkett�j�k �ltal felaj�nlott k�sedelmi k�tb�ren t�l a megb�z�si d�j 25%-�nak megfelel� �sszeg� meghi�sul�si k�tb�r fizet�s�t is v�llalta, valamint az �ltala aj�nlott k�sedelmi k�tb�r %-osan is magasabb volt. A nyertes ezen aj�nlata az alperes szerint is kedvez�bb volt a felperes aj�nlat�n�l.
A fenti meg�llap�t�sokra hivatkoz�ssal alapj�n az alperes a nyertes kiv�laszt�s�ra vonatkoz� aj�nlatk�r�i �rt�kel�s�t jogszer�nek tal�lta, ez�rt a jogorvoslati k�relmet a 2000. okt�ber 8-i (t�ves) keltez�ssel jel�lt, 2000. november 8-�n kiadm�nyozott D.471/15/2000. sz�m� hat�rozat�val r�szben megalapozatlans�g, r�szben elk�setts�g miatt elutas�totta.
Az elk�setts�get az alperes a 2000. okt�ber 25-i d�nt�bizotts�gi t�rgyal�son el�adott azon jogorvoslati k�relem tekintet�ben �llap�totta meg, amely szerint az aj�nlatk�r� az aj�nlatok pontoz�s�n�l nem haszn�lta ki a felh�v�sban megadott 1-t�l 20-ig terjed� ponttartom�nyt. Ezzel kapcsolatban az alperes r�mutatott arra, hogy a felperes a Kbt. 79. � (7) bekezd�sben el��rt 15 napos jogveszt� hat�rid�t t�ll�pte, mivel az aj�nlatk�r� �ltal alkalmazott pontoz�si m�dszert 2000. szeptember 29-i eredm�nyhirdet�sen ismerte meg.
A felperes keresetet terjesztett el� az alperes hat�rozat�nak b�r�s�gi fel�lvizsg�lata ir�nt, vitatva jogorvoslati k�relm�nek r�szbeni megalapozatlans�g�t, ill. elk�setts�g�t. Els�dlegesen a hat�rozat megv�ltoztat�s�t �s az aj�nlatk�r�i d�nt�s megsemmis�t�s�t, �s az aj�nlatk�r� Kbt. 88. � (1) bekezd�s h) pontja szerinti fizet�sre k�telez�s�t, m�sodlagosan az alperesi hat�rozat megv�ltoztat�s�val annak meg�llap�t�s�t k�rte, hogy az aj�nlatk�r� megs�rtette a Kbt. 24. � (1)-(2) bekezd�s�t, az 55. � (6) �s 59. � (1) bekezd�s�t, emellett b�rs�gkiszab�st is ind�tv�nyozott.
S�relmezte, hogy az alperes nem tett eleget az indokol�si k�telezetts�g�nek, csak t�nyk�nt �llap�totta meg az egyes r�szszempontok aj�nlatk�r�i �rt�kel�s�nek megalapozotts�g�t, de ennek indokait a hat�rozatban nem fejtette ki, ezen indokok sem a 2000. okt�ber 25-i t�rgyal�son, sem az aj�nlatk�r� kor�bbi beadv�nyaiban nem ker�ltek ismertet�sre. Hivatkozott arra, hogy a 2000. okt�ber 25-i t�rgyal�son szerzett tudom�st az aj�nlatok elb�r�l�s�nak alapj�ul szolg�l� okok egy r�sz�r�l, �gy ezen aj�nlatk�r�i nyilatkozatokkal szemben m�snap kezd�d�tt el a relat�v jogveszt� hat�rid�.
El�adta, hogy a 2000. okt�ber 27-�n kelt iratukban kifejtettek alapj�n is t�madt�k az aj�nlatk�r� d�nt�s�t, de azt az alperes nem vette figyelembe. A pontoz�si m�dszerr�l az aj�nlatk�r� el�sz�r a 2000. okt�ber 25-�n tartott t�rgyal�son nyilatkozott, de a pontoz�si sziszt�m�t teljesk�r�en ekkor sem tudta megjel�lni. Fenntartotta �ll�spontj�t az aj�nlatok hib�s �rt�kel�s�vel kapcsolatban, amelyet az al�bbiak szerint fejtett ki:
- Az els� r�szszempontn�l az aj�nlatk�r� �ltal alkalmazott sz�m�t�si m�dszer nem alkalmas a megjel�lt als� �s fels� ponthat�r k�z�tti pontoz�s�ra, az aj�nlati �rak �sszehasonl�t�s�ra, s�rti a Kbt. 24. � (1) �s (2) bekezd�s�ben meghat�rozott alapelveket.
- A m�sodik r�szszempontn�l a hat�rozat nem tartalmazza az aj�nlatk�r� r�sz�r�l a t�rgyal�son elhangzottakat sem a FIDIC-rendszer alapulv�tel�vel, sem az aj�nlatk�r� �ltal el�nyk�nt �rt�kelt tervm�dos�t�ssal kapcsolatban. A FIDIC a nemzetk�zi elj�r�sokban alkalmazott m�dszerre vonatkoz� elj�r�snak tekinthet�, az a magyar jogszab�lyoknak nem felel meg. Az alperes nem vette figyelembe, hogy a d�nt�sn�l el�nyk�nt �rt�kelt szempont a m�szaki ellen�rz�s vonatkoz�s�ban nem alkalmazhat�, hiszen sz�mos r�sz�ben nem el�g�ti ki a tev�kenys�gre el��rt betartand� jogszab�lyokat, emiatt a nyertes aj�nlattev� aj�nlat�t nem megfelel�nek kellett volna nyilv�n�tani. Az aj�nlatk�r� olyan feladatok v�llal�s�t is el�nyk�nt �rt�kelte, amelyek a jogszab�lyn�l fogva az aj�nlattev� k�teless�ge (tervm�dos�t�s eset�n az aj�nlatk�r� j�v�hagy�s�nak kik�r�se), ill. nem szerepeltek a ki�r�sban, az aj�nlattev� az aj�nlattev� hat�sk�r�n k�v�l esnek, m�s elj�r�s keret�be tartoznak (a pr�ba�zem alatti betan�t�s az aj�nlattev� r�sz�r�l, kivitelez�s sor�n a kivitelez�t�l a mintav�teli �s min�s�gbiztos�t�si terv, �zemeltet�si �s karbantart�si terv k�sz�t�se stb.). A kivitelez�t�l az �zemeltet�si �s karbantart�si tervet az aj�nlatk�r� (lebonyol�t�) nem k�vetelheti meg, mert annak elk�sz�t�se nem a kivitelez�, hanem az �zemeltet� feladata. A tervez� k�sz�ti el a komplett m�k�d�si rendszerre vonatkoz� el�zetes kezel�si utas�t�st, a lesz�ll�tott berendez�sekhez tartoz� g�pk�nyvek kezel�si utas�t�saiban le�rtak r�szei az �zemeltet�si tervnek, annak alapj�n kell az �zemeltet�nek (aj�nlatk�r�nek, megrendel�nek) meghat�rozni a saj�t karbantart�s�ra vonatkoz� tervet is. A hat�rozat nem r�gz�ti, hogy a nyertes programtervezet mi�rt jobb, feladatok �tgondolts�g�ra �s az oldalsz�mok nagys�g�ra val� hivatkoz�sa nem elegend� indok. A m�szaki ellen�rz�s nem ig�nyel folyamatos jelenl�tet, saj�t aj�nlat�ban mindent v�llalt, amely a ki�r�s szerint az aj�nlattev�k feladat�t k�pezi. A m�szaki ellen�ri feladatokat jogszab�ly hat�rozza meg, e tekintetben t�bbletv�llal�s
nem tehet�, valamennyi aj�nlatot egyform�n kellett volna az aj�nlatk�r�nek �rt�kelnie.
- A harmadik r�szszempontra vonatkoz� hat�rozatbeli indokol�s sem az elj�r�s sor�n, sem a d�nt�bizotts�gi t�rgyal�son nem hangzott el, a nyertes el�ny�re �rt�kelt azon k�r�lm�ny, hogy meghat�rozta az ellen�rz�si pontokat, nem volt ki�r�si felt�tel, arra az aj�nlatk�r� nem k�rt aj�nlatot, �gy el�nybe r�szes�t�si okk�nt sem szolg�lhatott.
- A negyedik r�szszempontn�l a nyertes 38 napos fizet�sihat�rid�-v�llal�s�ra vonatkoz� hivatkoz�s t�ves, ilyen v�llal�s a nyertes aj�nlat�ban nem szerepel. A nyertes a fizet�s id�pontjak�nt minden esetben a sz�mla k�zhezv�tel�t�l sz�m�tott 30 napot jel�lte meg, ugyan�gy, ahogy a felperes �s a Dolomit Kft. A 38 napos hat�rid�re mint �rt�kel�si szempontra az aj�nlatk�r� a 2000. okt�ber 25-i t�rgyal�son hivatkozott, eszerint az aj�nlatok elb�r�l�s�n�l nem a megadott �rt�kel�si szempontok alapj�n j�rt el, ezzel jogszab�lys�rt�st k�vetett el. Err�l csak 2000. okt�ber 25-�n szerzett tudom�st, �s a jogorvoslati k�relm�t hat�rid�n bel�l eg�sz�tette ki. Az alperes t�vesen �rt�kelte a dokument�ci� III. fejezet�ben meghat�rozott feladatokra vonatkoz� v�llal�sokat is. A kivitelez�si tervek ki�rt�kel�se, �ttanulm�nyoz�s, �szrev�telek megt�tele tekintet�ben a felperesi aj�nlat jobb, mint a nyertes�, mert a m�dos�tott v�gs� kiviteli tervek ut�n sz�ml�z, a nyertes pedig a ki�rt�kel�s ut�n. Itt a nyertes aj�nlata volt a legrosszabb, csak�gy, mint a tervez�i-m�vezet�i koordin�ci�, ellen�rz�s vonatkoz�s�ban, mert a nyertes havonta id�ar�nyosan k�v�n sz�ml�zni (em�g�tt nincs t�nyleges teljes�t�s).
- Az �t�dik r�szszempontra adott aj�nlatok az alperesi indokol�ssal szemben azonosak. Az 1 f� folyamatos helysz�ni jelenl�t�t (diszp�cserszolg�lat) szint�n v�llalta, �s nyilv�nval�, hogy a nyertes sem fogja a helysz�nen tartani valamennyi szak�gi felel�s�t, az 1 f� a nyertesn�l is csak diszp�cserszolg�latot jelent. A biztons�gtechnikai, t�zv�delmi �s k�rnyezetv�delmi biztos aj�nlatban val� szerepeltet�se nem volt a ki�r�s t�rgya, ez nem is kell a jelen k�zbeszerz�si elj�r�s t�rgy�hoz. Valamennyi aj�nlat megegyezik abban, hogy a kivitelez�s teljes ideje alatt minden �rdekelt r�sz�re heti gyakoris�ggal kooper�ci�s �rtekezletet tartanak.
- A hatodik r�szszempontn�l az alperesi hat�rozat olyan k�tb�r m�rt�ket �llap�t meg, amely a nyertes aj�nlat�ban nem szerepelt. A garanci�k tekintet�ben is jobb volt az aj�nlata a nyertes�t�l, mivel a k�tb�r vet�t�si alapj�nak nem a nett� megb�z�si d�jat tekintette, hanem a brutt�t, a nett� vet�t�si alap figyelembev�tele ugyanis m�r nem jogszab�lynak megfelel� aj�nlat.
A felperes az els� r�szszempontn�l az aj�nlati �rak k�z�tti %-os elt�r�s miatt a kioszthat� 1-20 ponthat�rt figyelembe v�ve a nyertesnek 48 pontot, saj�t aj�nlat�ra 120 pontot adott, a m�sodik, harmadik �s az �t�dik r�szszempontn�l az aj�nlatokat egyform�nak �rt�kelte, m�g a negyedik �s a hatodik r�szszempontn�l a saj�t aj�nlat�t a nyertes�t�l jobbnak �t�lte.
Az alperes - fenntartva a hat�rozat�ban foglalt �ll�spontj�t - a kereset elutas�t�s�t k�rte. Hangs�lyozta, hogy a felperesi �ll�t�ssal ellent�tben a hat�rozat 4. oldal�nak els� bekezd�se egy�rtelm� indokol�st a m�szaki ellen�rz�s tekintet�ben tett aj�nlatok �rt�kel�s�r�l. A nyertes aj�nlat kit�rt a m�szaki ellen�rz�s valamennyi feladat�ra, ennek alapj�n az aj�nlatk�r� sz�mon k�rheti azok teljes�t�s�t. A hat�rozat 5. oldal m�sodik bekezd�s�ben r�szletesen indokolta, hogy mi�rt tartja el�ny�sebbnek - az aj�nlatk�r�vel egyez�en - a kapcsolattart�s azon m�dj�t, hogy a megb�zott �lland�an jelen van a kivitelez�s helysz�n�n.
Az alperes hivatkozott arra, hogy a b�r�s�g �t�lkez�si gyakorlata �ltal is al�t�masztva az egzakt sz�mokkal nem m�rhet� elb�r�l�si r�szszempontok eset�ben nem v�gezheti el az aj�nlatk�r� helyett az aj�nlatok pontoz�s�t, csak azt vizsg�lhatja, hogy az aj�nlatk�r� �ltal adott pontok ar�nyban �llnak-e az aj�nlatokban megl�v� k�l�nbs�gekkel. Utalt arra, hogy a felperes okt�ber 27-i beadv�ny�t az�rt nem vehette figyelembe, mert az az okt�ber 25-�n tartott t�rgyal�son k�vet�en ker�lt beny�jt�sra. A teljes ponttartom�ny kihaszn�latlans�g�ra vonatkoz� felperesi el�ad�ssal kapcsolatban el�adta, hogy arra az aj�nlatk�r� nem k�teles, a pontoz�st v�gezheti �gy is, hogy a legel�ny�sebb aj�nlatra adja a maxim�lis pontsz�mot, �s �gy is, hogy a legel�nytelenebb aj�nlat kapja a minim�lis pontsz�mot, �s ehhez ar�nyos�tj�k a t�bbi aj�nlat pontsz�mait. Az a l�nyeg, hogy a pontoz�snak k�vetkezetesnek kell lennie, az adott b�r�lati r�szszempontot illet�en valamennyi aj�nlatot azonos m�dszerrel kell �rt�kelni.
El�adta, hogy a FIDIC lebonyol�t�si rendszer alkalmaz�s�ra tett aj�nlatot �s az aj�nlatk�r� j�v�hagy�s�val t�rt�n� tervm�dos�t�s v�llal�s�t nem tartotta a nyertes jav�ra el�nyk�nt �rt�kelhet�nek, ez�rt a hat�rozat�ban ezen aj�nlatk�r�i meg�llap�t�sokat nem �rt�kelte.
Az ellen�rz�si pontok meghat�roz�s�nak �rt�kel�s�vel kapcsolatban az alperes a megb�z�si jogviszony saj�toss�gaira tekintettel fogadta el az aj�nlatk�r� �ll�spontj�t. A lebonyol�t�si munka sz�mokkal nem m�rhet� feladat, min�s�g�nek ellen�rz�se szempontj�b�l az az aj�nlat a meggy�z�bb, melynek alapj�n lehet�s�g van a megb�zotti feladatr�szek teljes�t�s�nek ellen�rz�s�re. Az alperes kifog�solta, hogy a felperes sorozatosan �t akarja venni az aj�nlatk�r� kompetenci�j�ba tartoz� jogk�rt, annak meg�llap�t�s�t, hogy az aj�nlatk�r� sz�m�ra mi a kedvez�bb aj�nlati elem. A felperes azon �ll�t�s�val kapcsolatban, hogy a nyertes is 30 napban, nem pedig 38 napban hat�rozta meg a fizet�si hat�rid�t, el�adta, hogy ennek eld�nt�se az aj�nlat alapj�n t�nyk�rd�s. Kifejtette, hogy a felperesnek csak akkor f�z�dne jogi �rdeke ezen meg�llap�t�s vitat�s�hoz, ha az � aj�nlata lett volna jobb, e tekintetben azonban az aj�nlatk�r� �s az alperes egyen�rt�k�nek min�s�tette a k�t aj�nlatot. Utalt arra, hogy hat�rozata a k�tb�r m�rt�ke tekintet�ben is helyt�ll� adatokat tartalmaz.
A felperes keresete alaptalan.
A b�r�s�g az alperes hat�rozat�t a m�dos�tott 1957. �vi IV. t�rv�ny (�e.) 72. �-a �s a Pp. 324. � (2) bekezd�s c) pontja alapj�n vizsg�lta fel�l, a t�ny�ll�st a felek nyilatkozatai �s a k�zigazgat�si iratok alapj�n �llap�totta meg.
A b�r�s�gnak a perben azt a k�rd�st kellett eld�ntenie, hogy a felperes jogorvoslati k�relm�t elutas�t� alperesi hat�rozat a felperes kereset�ben megjel�lt okokb�l jogszab�lys�rt�nek min�s�l-e.
A Kbt. 79. � (5) bekezd�se �rtelm�ben a jogorvoslati elj�r�s megind�t�sa az e t�rv�ny szab�lyait s�rt� esem�ny tudom�sra jut�s�t�l sz�m�tott tizen�t napon bel�l, de legk�s�bb az esem�ny bek�vetkez�s�t�l sz�m�tott hatvan napon bel�l k�rhet�, illetve kezdem�nyezhet�. E hat�rid�k elmulaszt�sa jogveszt�ssel j�r.
A b�r�s�g r�mutat arra, hogy a felperes az aj�nlati felh�v�s �s dokument�ci� tartalm�r�l - �gy az �rt�kel�si r�szszempontokr�l �s az adhat� pontsz�mokr�l - azok k�zhezv�telekor, az aj�nlattev�k aj�nlati �rair�l, a teljes�t�si garanci�kra vonatkoz� v�llal�saikr�l a 2000. szeptember 25-�n tartott t�rgyal�son, a k�zbeszerz�si elj�r�st lez�r� aj�nlatk�r�i d�nt�sr�l a 2000. szeptember 29-i eredm�nyhirdet�sen szerzett tudom�st. A felperes sz�m�ra teh�t az eredm�nyhirdet�s alapj�n ismert volt, hogy a legmagasabb aj�nlati �rra - a Dolomit Kft. �ltal aj�nlott �rra - az aj�nlatk�r� nem a minimumpontsz�mot adta, teh�t az aj�nlatk�r� nem a teljes ponttartom�ny kihaszn�lva �rt�kelt. Az eredm�nyhirdet�s id�pontj�hoz k�pest a felperesnek a 2000. okt�ber 25-i t�rgyal�son el�adott - a teljes ponttartom�ny kihaszn�latlans�g�t kifog�sol� - jogorvoslati k�relme k�ts�gk�v�l elk�sett, �gy annak ezen okb�l val� elutas�t�s�r�l az alperes jogszer�en d�nt�tt. Ugyanezen okok miatt meg�llap�that� a nyertes �ltal 2000. szeptember 25-�n v�llalt, a felperes �ltal ekkor megismert 1 munkanapos sz�mlaellen�rz�s tekintet�ben a 2000. okt�ber 25-i d�nt�bizotts�gi t�rgyal�son el�adott felperesi k�relem is. E k�rben a b�r�s�g nem �szlelt olyan k�r�lm�nyt, amely a Kbt. 24. � (1)-(2) bekezd�s�ben foglalt - a verseny tisztas�g�t, nyilv�noss�g�t, az es�lyegyenl�s�get kimond� - alapelvek megs�rt�s�t eredm�nyezte volna. Megjegyzi a b�r�s�g, hogy e k�rben is a felperes val�j�ban a nyertesnek adott pontsz�m �sszeg�t s�relmezte, mivel saj�t sz�m�t�sa szerint a nyertesnek j�r� 8 (s�lysz�mmal megszorozva 48) pont eset�n �sszpontsz�ma a nyertes�t m�r megel�zte volna.
A b�r�s�g a rendelkez�sre �ll� iratok alapj�n meg�llap�totta, hogy a felperes mindegyik r�szszempont tekintet�ben vitatta az aj�nlatk�r�, ill. az alperes �rt�kel�s�t.
A Kbt. 43. � (1) bekezd�se �rtelm�ben az aj�nlattev�nek az aj�nlati felh�v�sban, illetve a dokument�ci�ban meghat�rozott tartalmi �s formai k�vetelm�nyeknek megfelel�en kell az aj�nlat�t elk�sz�tenie.
A Kbt. 55. � (6) bekezd�se szerint az aj�nlatk�r� az aj�nlatokat a felh�v�sban meghat�rozott �rt�kel�si szempont alapj�n b�r�lja el. Ha az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlatot k�v�nja v�lasztani, akkor az aj�nlatoknak az elb�r�l�s r�szszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felh�v�sban meghat�rozott ponthat�rok k�z�tt �rt�keli, majd az egyes tartalmi elemekre adott �rt�kel�si pontsz�mot megszorozza a s�lysz�mmal, a szorzatokat pedig aj�nlatonk�nt �sszeadja. Az �rt�kel�si folyamatban az 59. � (2)-(3) bekezd�seiben foglaltakat is �rv�nyes�teni kell. Az az aj�nlat az �sszess�g�ben legel�ny�sebb, amelynek az �sszpontsz�ma a legnagyobb.
A Kbt. 59. � (1) bekezd�se el��rja, hogy az elj�r�s nyertese az, aki az aj�nlattev� r�sz�re az aj�nlati felh�v�sban (�s a dokument�ci�ban) meghat�rozott felt�telek alapj�n a 34. � (1) bekezd�s�ben meghat�rozott elb�r�l�si szempontok egyike szerint a legkedvez�bb aj�nlatot tette.
A Kbt 61. � (1) bekezd�se �rtelm�ben az aj�nlatk�r� k�teles az aj�nlatok elb�r�l�s�nak befejez�sekor az 5. sz�m� mell�kletben meghat�rozott minta szerint �r�sbeli �sszegz�st k�sz�teni az aj�nlatokr�l, az ebben foglalt adatokat az elj�r�s eredm�ny�nek vagy eredm�nytelens�g�nek kihirdet�se sor�n ismertetni kell, �s azt az eredm�nyhirdet�st k�vet� �t munkanapon bel�l meg kell k�ldeni az �sszes aj�nlattev�nek.
A b�r�s�g r�mutat arra, hogy az egyes aj�nlattev�k r�sz�re adott pontsz�mok indokait az aj�nlatk�r� a k�zbeszerz�si elj�r�sr�l k�sz�lt �sszegz�sben k�z�lte, �gy az aj�nlatk�r�i �rt�kel�s megalapozotts�ga ezen indokok helyt�ll�s�g�ra figyelemmel vizsg�land�.
Az els� �rt�kel�si r�szszempontn�l az aj�nlatk�r� az �rban legkedvez�bb aj�nlatot 20 pontos b�zisnak tekintette, �s ehhez ar�nyos�totta a t�bbi aj�nlatot. A legalacsonyabb �rat aj�nl� felperes ennek megfelel�en 20 (s�lysz�mmal megszorozva 120) pontot kapott, sorrendben a m�sodik legkedvez�bb aj�nlatot tev� F�BER Rt. 13 (s�lysz�mmal megszorozva 78) pontot, a Dolomit Rt. �s az �PBER Rt. nyertes aj�nlattev� pedig egyar�nt 12-12 (s�lysz�mmal megszorozva 72-72 ) pontot kapott. Az egyes aj�nlati �rakra figyelemmel a b�r�s�g osztotta az alperes azon �ll�spontj�t, hogy a pontoz�sban az egyes aj�nlatok k�z�tti line�ris �sszef�gg�s mutatkozik meg, amely az aj�nlati �rak k�z�tti elt�r�seket kell� m�rt�kben kifejezi. A felperes �ltal helyesnek tartott sz�m�t�si m�d alkalmaz�s�ra nincs jogszab�lyi el��r�s, �gy az att�l elt�r� aj�nlatk�r�i �rt�kel�s sem kifog�solhat�.
A m�sodik r�szszempontn�l a b�r�s�g meg�llap�totta, hogy az aj�nlatk�r� a m�szaki ellen�rz�si m�dszerek r�szletezetts�g�t, kidolgozotts�g�t vizsg�lta, �s e k�rben a nyertes aj�nlat�t a maximumpontsz�mmal �rt�kelte. E r�szszemponthoz az aj�nlati dokument�ci� VI. fejezet�ben k�z�lt, v�llalt munka le�r�s�t tartalmaz� k�rd��v I-V. pontjaira vonatkoz�an tett aj�nlattev�i v�llal�sok �rt�kel�se tartozott, amelyek k�z�l a nyertes t�bb vonatkoz�sban a felperest�l teljesebb, kidolgozottabb aj�nlatot tett.
A b�r�s�g egyet�rtett azzal a meg�llap�t�ssal, hogy a v�llalt munka le�r�s�t tartalmaz� k�rd��v I. �s II. pontj�ra tett feladatmeghat�roz�sok k�z�tt �rt�kelhet� k�l�nbs�g nem volt, a nyertes jav�ra �rt�kelend� v�llal�sokat a III. ponton bel�l kidolgozott aj�nlata tartalmazta. E ponton bel�l a 2. pontban a nyertes v�llalta a bontott anyagok �rt�kes�t�s�ben val� seg�ts�gny�jt�st, az 5. pontban a nyertes �ltal adott kapcsolattart�si s�ma a felperes�t�l r�szletesebb, pontosabb, a nyertes v�llalta az egy f� m�szaki ellen�r �lland� helysz�ni jelenl�t�t, a felperes csak diszp�cserszolg�latot v�llalt. A 10. pontn�l a nyertes jav�ra �rt�kelend�, hogy - a k�zbeszerz�si elj�r�s sor�n 2000. szeptember 25-�n tartott t�rgyal�son - v�llalta a bontott anyagok �rt�kes�t�s�ben val� r�szv�tel�t, valamint a sz�ml�k 1 napon bel�li fel�lvizsg�lat�t, amelyet a felperes 3 nap alatt v�llalt. Minderre figyelemmel a nyertes aj�nlata a b�r�s�g �ll�spontja szerint is a felperes�t�l kidolgozottabb, a t�bbletv�llal�sok folyt�n az aj�nlatk�r� ig�nyeinek megfelel�bb volt, ez�rt a k�t aj�nlat k�z�tti 4 pont k�l�nbs�g nem kifog�solhat�.
A b�r�s�g a harmadik r�szszempont k�r�ben sem fogadta el a felperes el�ad�s�t. E r�szszempontn�l az aj�nlatk�r� a konkr�t feladatv�llal�sok programtervezet�t el�t�rbe helyezte az �ltal�noss�g szintj�n megfogalmazott nyilatkozatokkal szemben, e feladatn�l a nyertes aj�nlat�ra a felperes�t�l 5 ponttal t�bbet adott. A nyertes �ltal k�sz�tett 7,5 oldalas sz�veges programtervezet a felperes 1,5 oldalas sz�veges programtervezet�hez k�pest - nem csak terjedelm�ben - tartalm�ban is l�nyegesen elt�r, teljesk�r�bb, rendszerezettebb. J�llehet a nyertes a vonatkoz� jogszab�lyi el��r�sokon alapul� feladatokat is neves�t, ezek felt�ntet�se nyilv�nval�an nem az aj�nlattev� t�bbletv�llal�sa, kiz�r�lag az elv�gzend� feladatok teljes k�r� felsorol�s�t c�lozza. A b�r�s�g egyet�rtett az alperes azon meg�llap�t�s�val, hogy a nyertes programtervezete konkr�tan meghat�rozza a lebonyol�t�i, tervez�i m�vezet�si, koordin�ci�s munka ellen�rz�s�nek ter�leteit is, amely k�rd�ssel a felperes programtervezete egy�ltal�n nem foglalkozik. Az aj�nlatk�r� �rt�kel�se teh�t e tekintetben is helyt�ll� volt.
A negyedik �rt�kel�si r�szszempontn�l a b�r�s�g r�mutat arra, hogy az aj�nlatk�r� a k�t aj�nlatot egyen�rt�k�nek �s maxim�lis pontsz�mmal �rt�kelhet�nek tartotta, itt vette figyelembe a p�nz�gyi �temez�s sz�mukra legkedvez�bb verzi�j�t, �s a nyertesnek az aj�nlata 9.2.1. pontj�ban tett azon v�llal�s�t, amely szerint a 30 napos �tutal�si hat�rid�t 38 napra t�rt�n� meghosszabb�t�s�hoz hozz�j�rult. Az alperes a nyertes aj�nlat�t a felperes�t�l el�ny�sebbnek tartotta, mivel a nyertes egyr�szt saj�t - �s nem egy harmadik szem�ly - munk�j�nak mennyis�g�hez k�t�tte a lebonyol�t�si d�j m�rt�k�t �s esed�kess�g�t, m�sr�szt hosszabb fizet�si hat�rid�t biztos�tott a lebonyol�t�si sz�mla kifizet�s�re, de a k�t aj�nlat k�z�tti k�l�nbs�get pontsz�mokban nem fejezte ki. E tekintetben a b�r�s�g azt �llap�totta meg, hogy a felperes el�ad�sa nem alapozza meg aj�nlat�nak els�bbs�g�t, mivel az aj�nlatk�r� jogosult d�nteni a sz�m�ra legkedvez�bb p�nz�gyi �temez�s k�rd�s�ben, �s a nyertes aj�nlata val�ban a felperes aj�nlat�t�l kedvez�bb sz�mlafizet�si hat�rid�t tartalmazott.
Az �t�dik r�szszempontn�l a b�r�s�g meg�llap�totta, hogy nyertes a felperes pontjainak k�tszeres�t, a maximumpontsz�mot kapta az aj�nlatk�r�t�l. Ezen r�szszemponttal kapcsolatban a b�r�s�g - az alperessel egyez�en - lesz�gezi, hogy a nyertes �ltal �br�zolt kapcsolattart�si m�d �s az �lland� helysz�ni tart�zkod�ssal egybek�t�tt napi kapcsolattart�s l�nyegesen kedvez�bb volt az aj�nlatk�r� sz�m�ra, mint a felperes �ltal aj�nlott - s�rg�ss�g eset�n a megfelel� szakember jelenl�t�re �s int�zked�sre vonatkoz� - diszp�cserszolg�lat. A nyertes a kapcsolattart�si s�m�ban megadta mindegyik szak�gi ellen�r�nek kapcsolattart�si ir�ny�t. A felperes kapcsolattart�si s�m�ja nem vit�san l�nyegesen sz�kebb k�r� kapcsolatrendszert v�zolt fel, a k�t aj�nlat k�z�tti k�l�nbs�g a b�r�s�g �rt�kel�se szerint is indokolja a pontsz�mokban megmutatkoz� elt�r�st.
A hatodik r�szszempontn�l a b�r�s�g meg�llap�totta, hogy az aj�nlatk�r� a j�teljes�t�si garancia �s a k�tb�r m�rt�k�t vette figyelembe, itt a nyertes 19 pontot - a felperesn�l 1 ponttal t�bbet - kapott. A k�zbeszerz�si elj�r�s sor�n 2000. szeptember 25-�n tartott t�rgyal�son a felperes �s az �PBER Rt. a szerz�d�stervezet szerinti j�teljes�t�si garancia tekintet�ben a brutt� szerz�d�ses megb�z�si d�j 5%-�ra vonatkoz� v�llal�st tettek 18 h�nap id�tartamra azzal, hogy ez az id�tartamot az ut�-fel�lvizsg�lati hat�rid�t k�vet� 30 napig meghosszabb�tj�k, e tekintetben teh�t az aj�nlatok k�z�tt nem volt k�l�nbs�g. K�sedelem eset�n a felperes k�sedelmik�tb�r-fizet�st a k�sedelem els� napj�t�l naponta a nett� megb�z�si d�j 2,0 ezrel�k�re, az �PBER Rt. az 1-15 napra naponta - a hat�rozatban szerepl� 3%-t�l elt�r�en - 1,0 ezrel�kre, a 16. napt�l - a hat�rozatban megjel�lt 8%-t�l elt�r�en - a nett� megb�z�si d�j 2,0 ezrel�k�re v�llalta. Meghi�sul�s eset�re az �PBER Rt. - szemben a felperessel - meghi�sul�sik�tb�r-fizet�st v�llalt, amelynek m�rt�k�t a nett� megb�z�si d�j 20%-�ban jel�lte meg. Ezen sz�madatokra figyelemmel a b�r�s�g �ll�spontja szerint az alperes �rt�kel�se nyilv�nval�an helytelen adatok figyelembev�tel�vel t�rt�nt. Az aj�nlatk�r� ugyanakkor a nyertes �s a felperes aj�nlata k�z�tti k�l�nbs�get a nyertes jav�ra 1 ponttal �rt�kelte, amely a nyertes meghi�sul�sik�tb�r-fizet�sre vonatkoz� t�bbletv�llal�sa folyt�n nem tekinthet� alaptalan �rt�kel�snek.
A kifejtettek alapj�n a b�r�s�g meg�llap�totta, hogy az aj�nlatk�r� helyt�ll�an �rt�kelte a k�zbeszerz�si elj�r�sban beny�jtott, jelen elj�r�sban vizsg�lt aj�nlatokat, �s a Kbt. 59. � (1) bekezd�s�nek megfelel�en d�nt�tt a nyertes aj�nlattev� kiv�laszt�s�r�l.
Fentiekre figyelemmel a b�r�s�g nem l�tott okot az alperesi hat�rozat hat�lyon k�v�l helyez�s�re, ill. megv�ltoztat�s�ra, ez�rt a felperes kereset�t mint megalapozatlant elutas�totta.
A felperes a Pp. 78. � (1) bekezd�se �rtelm�ben k�teles az alperes k�lts�geit megfizetni.
A felperes a kereseti illet�ket a keresetlevel�n ler�tta, ez�rt a b�r�s�gnak a Pp. 78. � (1) bekezd�s�n �s a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. � (2) bekezd�s�n alapul� illet�kfizet�sr�l rendelkeznie nem kellett.

Budapest, 2002. janu�r 25.

Nagyn� dr. F�rjes Erzs�bet s. k.,
b�r�

 

index.html Fel