FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (3739)
13.K.36.027/2000/14.
A Fővárosi Bíróság a dr. Kurtyán Edit ügyvéd (1024 Budapest, Margit krt. 27. I/1.) által képviselt NOX 2000 Beruházó és Fővállalkozó Rt. (1113 Budapest, Bartók Béla út 152.) felperesnek a dr. Csitkei Mária jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv.sz.: D.471/15/2000.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 5000 (ötezer) Ft perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 3 példányban, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
Az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet mint ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2000. augusztus 9-én megjelent számában közzétett részvételi felhívásával gyorsított tárgyalásos eljárást indított a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (1) bekezdés a) pontja alapján új diagnosztikai épület építésének teljes körű lebonyolítása tárgyában.
Az alkalmasnak minősített részvételre jelentkezőket az ajánlatkérő 2000. szeptember 1-jén ajánlattételre felhívta.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontja a beszerzés tárgyát a következők szerint jelölte meg: az ajánlatkérő egészségügyi intézmény új diagnosztikai tömbjének beruházás keretében történő teljes körű lebonyolítása, meglévő épület bontása, majd az ennek helyén felépítendő új épület teljes körű építési, épületgépészeti, elektromos, közmű-, épületfelügyeleti rendszer, orvostechnológia-hálózat, valamint mindennemű kapcsolódó kivitelezési munkák lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátása.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontja szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának szempontja alapján bírálja el. A 11. b) pontja tartalmazta az ajánlatok elbírálásának részszempontjait és súlyszámait a következők szerint:
részszempontok súlyszámok
- az ajánlatkérő által fizetendő ellenszolgáltatás mértéke 6
- a teljes körű műszaki ellenőrzés során alkalmazott módszerek 4
- a lebonyolítói, tervezői művezetői, koordinációs, és műszaki ellenőri feladatok ellátásának programtervezete 4
- az ajánlati dokumentáció III. fejezetében meghatározott szerződéses feltételeknél (pl. fizetési) az ajánlatkérő számára kedvezőbb ajánlat 3
- az ajánlatkérővel történő kapcsolattartásra ajánlott megoldás 2
- az ajánlattevő által felajánlott teljesítési garanciák 1
Az egyes részszempontok 1-től 20-ig voltak pontozhatók.
Az ajánlatkérő által kiadott ajánlati dokumentáció I. fejezetében az ajánlatkérő közölte az ajánlattevőkkel az alapvető információkat, a 2. pontban előírta, hogy az ajánlatot az ajánlati dokumentáció III. fejezetében részletesen meghatározott szakmai szempontoknak megfelelően kell benyújtani.
A dokumentáció II. fejezete az eljárásban való részvétellel kapcsolatos utasításokat tartalmazta. A III. fejezetben az ajánlatkérő meghatározta azokat a feladatokat, amelyekre az ajánlattevőnek az ajánlatát ki kellett dolgoznia.
A dokumentáció IV. fejezetében az ajánlatkérő közölte a szerződéses feltételeit. Az V. fejezet az ajánlattevő által kitöltendő iratmintákból állt.
A dokumentáció VI. fejezetének részét képezte az ártáblázat kérdőív, amelynek kitöltése útján az ajánlattevőnek az ellenszolgáltatás fizetési ütemezésére vonatkozó igényét kellett megadnia.
Ugyanezen fejezetben tette közzé az ajánlatkérő a vállalt munka leírását tartalmazó kérdőívet. E kérdőív I-V. pontjaihoz tartozó rovatok kitöltésével az ajánlattevőnek a vállalt munka elvégzésére vonatkozó ajánlatát kellett megtennie, a VI. pont az ajánlott garanciákra, a VII. pont a tervezői, művezetői garanciákra, a VIII. pont a lebonyolítói, tervezői, művezetői és a műszaki ellenőri feladatok ellátásának programtervezetére vonatkozott.
A 2000. szeptember 18-ig tartó ajánlattételi határidőben a felperes, az ÉPBER Rt., a Vasi Dolomit Kft. és a FŐBER Rt. nyújtotta be ajánlatát.
A 2000. szeptember 25-én tartott tárgyaláson a felperes 5 600 000 Ft + áfa (bruttó 7 000 000 Ft), az ÉPBER Rt. 8 960 000 Ft + áfa (bruttó 11 200 000 Ft), a Dolomit Kft. 9 000 000 Ft + áfa (bruttó 11 250 000 Ft), a FŐBER Rt. 8 600 000 Ft + áfa (bruttó 10 750 000 Ft) ajánlati árra csökkentette árajánlatát.
Ugyanekkor az ÉPBER Rt. vállalta, hogy esetleges megbízás alapján részt vesz a bontási anyag értékesítésében, továbbá a számla ellenőrzését egy munkanapon belül elvégzi.
A tárgyaláson a felperes és az ÉPBER Rt. a szerződéstervezet szerinti jóteljesítési garancia tekintetében a bruttó szerződéses megbízási díj 5%-ára vonatkozó, 18 hónapra szóló vállalást is tettek azzal, hogy ezt az időtartamot az utó-felülvizsgálati határidőt követő 30 napig meghosszabbítják. Késedelem esetén a felperes késedelmi kötbérfizetést a késedelem első napjától naponta a nettó megbízási díj 2,0 ezrelékére, az ÉPBER Rt. az 1-15. napra naponta 1,0 ezrelékre, 16. naptól a nettó megbízási díj 2,0 ezrelékére vállalta. Meghiúsulás esetére az ÉPBER Rt. a meghiúsulási kötbér mértékét a nettó meghízási díj 20%-ában jelölte meg.
A 2000. szeptember 29-i - az ajánlattevők, köztük a felperes képviselőjének jelenlétében tartott - eredményhirdetés jegyzőkönyve rögzítette, hogy az eljárásról készült összegzés alapján ismertették az eljárás eredményét. Eszerint az eljárás nyertese 351 ponttal az ÉPBER Rt. A felperes 342 pontot, a Dolomit Kft. 320 pontot, a FŐBER Rt. 306 pontot ért el.
Az ajánlatok pontértékelését tartalmazó táblázat adatai szerint az első részszempontnál a felperes 20 (súlyszámmal megszorozva 120) pontot, a nyertes 12 (súlyszámmal megszorozva 72) pontot, a második részszempontnál a felperes 16 (súlyszámmal megszorozva 64) pontot, a nyertes 20 (súlyszámmal megszorozva 80) pontot, a harmadik részszempontnál a felperes 15 (súlyszámmal megszorozva 60) pontot, a nyertes 20 (súlyszámmal megszorozva 80) pontot kapott. A negyedik részszempontnál a felperes és a nyertes egyaránt 20 (súlyszámmal megszorozva 60) pontban, az ötödik részszempontnál a felperes 10 (súlyszámmal megszorozva 20) pontban, a nyertes 20 (súlyszámmal megszorozva 40) pontban részesült. Az ajánlatkérő a hatodik részszempontnál a felperest 18, a nyertest 19 (súlyszámmal megszorozva ugyanennyi) ponttal értékelte.
Az eljárásról 2000. október 2-án készült írásbeli összegzésben az ajánlatkérő az egyes részszempontokra adott pontszámokat az alábbiakkal indokolta:
- Az első részszempontnál az árban legkedvezőbb ajánlatot 20 pontos bázisnak tekintve arányosították a többi ajánlattevőt.
- A második részszempontnál a műszaki ellenőrzési módszerek részletezettsége, kidolgozottsága adta a pontozás értékét. Itt az ajánlatkérő megjegyezte, hogy minden cég 3 munkanapos átfutási időt jelölt meg a kivitelezési számlák ellenőrzéséhez az ÉPBER Rt. kivételével, amely ezt 1 munkanap alatt vállalta.
- A harmadik részszempont értékelésekor az összehasonlításnál előtérbe helyezték a konkrét feladatvállalások programtervezetét, szemben az általánosság szintjén megfogalmazott nyilatkozatokkal, figyelembe véve a formai, szakmai, szabványossági feltételek betartását.
- A negyedik részszempontnál vették figyelembe a cégek által megadott pénzügyi ütemezés számukra legkedvezőbb verzióját.
- Az ötödik részszempontnál a leírt és az elmondott kapcsolattartási sémát értékelték. Előnyben részesítették az állandó helyszíni tartózkodással egybekötött napi kapcsolattartást, és a blokksémákban a többszörös visszacsatolást (pl. ÉPBER Rt. a Megbízó és szakági műszaki ellenőrök között).
- A hatodik részszempontnál a vállalt jóteljesítési garancia és kötbér mértékének megbízó számára legkedvezőbb értéket vették figyelembe.
Az összegzés 4. pontja szerint az ÉPBER Rt. mint nyertesként kiválasztott ajánlattevő annak ellenére, hogy árban a harmadik helyen áll, a részletes, mindenre kiterjedő értékelés alapján a legtöbb pontszámot érte el. Az ajánlati felhívásban foglaltakra tematikailag, szakmailag a legkidolgozottabb, prognosztizált, a beruházás lebonyolítása során tételesen számon kérhető ajánlatot tette.
A felperes 2000. október 2-án jogorvoslati kérelmet terjesztette elő az alpereshez. Hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő nem az ő ajánlatát hirdette ki nyertesnek, holott a legnagyobb súlyszámú bírálati részszempontnál ajánlata a nyertesénél előnyösebb. Kifogásolta, hogy az ajánlatkérő az eredményhirdetésen csak az adott pontszámokat sorolta fel, nem közölte a számítási módszerét sem. Saját értékelése szerint a második, a harmadik és az ötödik részszempontnál az ajánlatok azonos értékűek voltak, a negyediknél a nyertes ajánlata a legrosszabb volt, és a hatodiknál sem a nyertes adta a legjobb ajánlatot.
A 2000. október 20-án kelt beadványában a felperes utalt arra, hogy az ajánlatkérő 2000. október 4-én küldte meg részére az eljárásról szóló összegzést, amelyből nem állapítható meg, hogy az ajánlatkérő milyen módon és mit értékelve osztotta ki a pontszámokat.
Az alperes a 2000. október 4-én kelt D.471/3/2000. számú határozatával ideiglenes intézkedésként a szerződéskötést megtiltotta.
A jogorvoslati kérelem tárgyában 2000. október 25-én tartott tárgyaláson a felperes a jogorvoslati kérelmét kiegészítve azt is sérelmezte, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok értékelésénél nem használta ki az ajánlati felhívásban megjelölt teljes pontszámtartományt. Emellett a nyertes ajánlatának érvénytelenségére is hivatkozott, mivel a kiírásban megjelölt 10 nap számlaellenőrzési határidő helyett ajánlatában 3 napot jelölt meg, majd azt a tárgyalásos eljárás során 1 napra módosította.
Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy az ajánlatok értékelésekor jogszerűen járt el, a legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek. Az első részszempontból az egyes ajánlatokra adandó pontszámot úgy számította ki, hogy a legkedvezőbb ajánlat bruttó összegét elosztotta a vizsgálandó ajánlat ajánlati árának bruttó összegével és a hányadost megszorozta 20-szal, a tizedes számban kapott eredményt egész számra kerekítette. A második részszempontnál a dokumentáció VI. fejezetének részét képező kérdőívben I-V-ig feltett kérdésekre adott válaszokat értékelte, ezen belül a III. sz. kérdés (kivitelezési munkák lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátása) körében 12 alszempontot vett figyelembe. A harmadik részszempont értékelése a kérdőív VIII. fejezete tartalmának, a negyedik részszempont értékelése pedig az ajánlattevő szerződéses feltételeinek vizsgálata útján történt. Az ötödik részszempontnál a programtervezet adataiból, a hatodik részszempontnál pedig a kérdőív VI. pontjára adott válaszokból indult ki.
A felperes a 2000. október 27-én kelt közölte az ajánlati ár ajánlatkérői számításával kapcsolatos észrevételeit, és továbbra is vitatta az egyes részszempontok elbírálásakor alkalmazott értékelési módszert
Az alperes a jogorvoslati kérelem elbírálása során a következőket állapította meg:
Az első részszempontnál az ajánlatkérő által vázolt képlet alkalmazása helytálló volt, az lényegében egy, az ajánlati árak közötti lineáris összefüggést tükröző, reciprok értékű aránypár, mivel nem a nagyobb, hanem a kisebb összegű ajánlat a kedvezőbb. Ilyen egzakt számítással a további részszempontok mérése nem lehetséges, ezért a továbbiaknál azt kellett vizsgálni, hogy a jobbnak minősített ajánlatokra adott pontok megfelelő arányban magasabbak-e a kevésbé jónak minősített ajánlatok pontszámainál.
A második részszempontnál a nyertes ajánlata a kivitelezés műszaki ellenőrzésére vonatkozóan minden fontos részletre kiterjedően szemléltető táblázatos megoldást mutatott be a munka végzésének módszeréről, 7 oldalas szöveges ismertetést adott a munka fázisairól (pl. kivitelezőtől mintavételi, minőségbiztosítási, üzemeltetési, karbantartási terv megkövetelése, bontott anyagok értékesítésében segítségnyújtás felajánlása, a próbaüzemben részt vevők előzetes betanítása, kivitelezői számlák egy éven belüli felülvizsgálata, az egyéves utóvizsgálati eljárás során a perekben jogi-műszaki közreműködés biztosítása), ezzel szemben a felperes programtervezet 1,5 szöveges oldalból állt, és hiányoztak belőle a feladat átgondoltságát tükröző adatok. A két programtervezet különbözősége folytán az ajánlatkérő helytállóan adott a felperesnek 4 ponttal kevesebbet, mint a nyertesnek.
A harmadik részszempontnál a nyertes meghatározta azokat az ellenőrzési pontokat is, amelyek során az ajánlatkérő/megrendelő meggyőződhet a lebonyolítói, tervezői művezetési, koordinációs munkavégzés minőségéről. Így pl. a nyertes ajánlatában a műszaki ellenőrzés a kivitelezés folyamatában az építtető által meghatározott és a vállalkozási szerződésben foglalt feltételrendszer alapján történik, a kivitelezési munkák állásáról az előre meghatározott ütemterv szerint jelentéseket készít a megrendelő részére. Ezzel szemben a felperes ajánlata nem foglalkozik a megrendelőnek a lebonyolító/műszaki ellenőr munkavégzése ellenőrzési lehetőségének módjával. A nyertes ajánlatában meglévő többlet az alperes álláspontja szerint is indokolttá tette a két ajánlat közötti 5 pontos különbséget.
A negyedik részszempontnál az ajánlatkérő a két ajánlatot egyenértékűnek tekintette. A felperes a lebonyolítási díj kifizetését a nagyobb kivitelezési szakaszok lezárásához igazította, a nyertes a lebonyolító munkavégzésének mértékéhez kötött időarányos lebonyolítási díjkifizetést igényelt. A nyertes 38 napban határozta meg a díj részére való kifizetésének határidejét, a felperes 30 napban. Az ajánlatkérői értékeléssel szemben az alperes a nyertes ajánlatát tekintette előnyösebbnek, mert egyrészt saját - és nem egy harmadik személy, a kivitelező - munkájának mennyiségéhez kötötte a lebonyolítási díj mértékét és esedékességét, másrészt hosszabb fizetési határidőt biztosított a lebonyolítási számla kifizetésére.
Az ötödik részszempontból az ajánlatkérő a nyertes ajánlatát azért értékelte a felpereséhez képest kétszeres pontszámmal, mert a nyertes a tevékenység ellátásának teljes időtartama alatt folyamatosan biztosítja a helyszínen való jelenlétet, a felperes viszont azt csak általa indokoltnak tartott esetben ajánlotta. Az alperes álláspontja szerint az ajánlatkérő értékelése helytálló volt, mivel a kivitelezés időszakában nagyobb biztonságot jelent az építtető részére, ha megbízottja állandóan jelen van a munkaterületen. A nyertes ajánlata e tekintetben következetes, mert a programtervezetben meghatározott vállalásait (pl. egynapos számlaellenőrzés, szabványok, műszaki előírások folyamatos ellenőrzése, kivitelezési hiba esetén intézkedés az azonnali kijavítás érdekében) csak állandó helyszíni jelenlét útján tudja teljesíteni. A nyertes a kapcsolattartási sémában megadta mindegyik szakági ellenőreinek kapcsolattartási módját, a felperes kapcsolattartási sémája viszont csak azt tartalmazza, hogy a megrendelővel a közvetlen kapcsolatot a létesítményfelelős látja el, rajta kívül csak a generál műszaki ellenőrt, a pénzügyi lebonyolítót és az orvostechnológiai szakági műszaki ellenőrt határozza meg a nevében eljáró személyként. Az alperes ezen részszempontból is helytállónak tartotta az ajánlatkérő értékelését.
A hatodik részszempontnál a két ajánlat között a nyertes javára mutatkozó 1 pont eltérést az ajánlatkérő azzal indokolta, hogy a nyertes a mindkettőjük által felajánlott késedelmi kötbéren túl a megbízási díj 25%-ának megfelelő összegű meghiúsulási kötbér fizetését is vállalta, valamint az általa ajánlott késedelmi kötbér %-osan is magasabb volt. A nyertes ezen ajánlata az alperes szerint is kedvezőbb volt a felperes ajánlatánál.
A fenti megállapításokra hivatkozással alapján az alperes a nyertes kiválasztására vonatkozó ajánlatkérői értékelését jogszerűnek találta, ezért a jogorvoslati kérelmet a 2000. október 8-i (téves) keltezéssel jelölt, 2000. november 8-án kiadmányozott D.471/15/2000. számú határozatával részben megalapozatlanság, részben elkésettség miatt elutasította.
Az elkésettséget az alperes a 2000. október 25-i döntőbizottsági tárgyaláson előadott azon jogorvoslati kérelem tekintetében állapította meg, amely szerint az ajánlatkérő az ajánlatok pontozásánál nem használta ki a felhívásban megadott 1-től 20-ig terjedő ponttartományt. Ezzel kapcsolatban az alperes rámutatott arra, hogy a felperes a Kbt. 79. § (7) bekezdésben előírt 15 napos jogvesztő határidőt túllépte, mivel az ajánlatkérő által alkalmazott pontozási módszert 2000. szeptember 29-i eredményhirdetésen ismerte meg.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt, vitatva jogorvoslati kérelmének részbeni megalapozatlanságát, ill. elkésettségét. Elsődlegesen a határozat megváltoztatását és az ajánlatkérői döntés megsemmisítését, és az ajánlatkérő Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerinti fizetésre kötelezését, másodlagosan az alperesi határozat megváltoztatásával annak megállapítását kérte, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (1)-(2) bekezdését, az 55. § (6) és 59. § (1) bekezdését, emellett bírságkiszabást is indítványozott.
Sérelmezte, hogy az alperes nem tett eleget az indokolási kötelezettségének, csak tényként állapította meg az egyes részszempontok ajánlatkérői értékelésének megalapozottságát, de ennek indokait a határozatban nem fejtette ki, ezen indokok sem a 2000. október 25-i tárgyaláson, sem az ajánlatkérő korábbi beadványaiban nem kerültek ismertetésre. Hivatkozott arra, hogy a 2000. október 25-i tárgyaláson szerzett tudomást az ajánlatok elbírálásának alapjául szolgáló okok egy részéről, így ezen ajánlatkérői nyilatkozatokkal szemben másnap kezdődött el a relatív jogvesztő határidő.
Előadta, hogy a 2000. október 27-én kelt iratukban kifejtettek alapján is támadták az ajánlatkérő döntését, de azt az alperes nem vette figyelembe. A pontozási módszerről az ajánlatkérő először a 2000. október 25-én tartott tárgyaláson nyilatkozott, de a pontozási szisztémát teljeskörűen ekkor sem tudta megjelölni. Fenntartotta álláspontját az ajánlatok hibás értékelésével kapcsolatban, amelyet az alábbiak szerint fejtett ki:
- Az első részszempontnál az ajánlatkérő által alkalmazott számítási módszer nem alkalmas a megjelölt alsó és felső ponthatár közötti pontozására, az ajánlati árak összehasonlítására, sérti a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott alapelveket.
- A második részszempontnál a határozat nem tartalmazza az ajánlatkérő részéről a tárgyaláson elhangzottakat sem a FIDIC-rendszer alapulvételével, sem az ajánlatkérő által előnyként értékelt tervmódosítással kapcsolatban. A FIDIC a nemzetközi eljárásokban alkalmazott módszerre vonatkozó eljárásnak tekinthető, az a magyar jogszabályoknak nem felel meg. Az alperes nem vette figyelembe, hogy a döntésnél előnyként értékelt szempont a műszaki ellenőrzés vonatkozásában nem alkalmazható, hiszen számos részében nem elégíti ki a tevékenységre előírt betartandó jogszabályokat, emiatt a nyertes ajánlattevő ajánlatát nem megfelelőnek kellett volna nyilvánítani. Az ajánlatkérő olyan feladatok vállalását is előnyként értékelte, amelyek a jogszabálynál fogva az ajánlattevő kötelessége (tervmódosítás esetén az ajánlatkérő jóváhagyásának kikérése), ill. nem szerepeltek a kiírásban, az ajánlattevő az ajánlattevő hatáskörén kívül esnek, más eljárás keretébe tartoznak (a próbaüzem alatti betanítás az ajánlattevő részéről, kivitelezés során a kivitelezőtől a mintavételi és minőségbiztosítási terv, üzemeltetési és karbantartási terv készítése stb.). A kivitelezőtől az üzemeltetési és karbantartási tervet az ajánlatkérő (lebonyolító) nem követelheti meg, mert annak elkészítése nem a kivitelező, hanem az üzemeltető feladata. A tervező készíti el a komplett működési rendszerre vonatkozó előzetes kezelési utasítást, a leszállított berendezésekhez tartozó gépkönyvek kezelési utasításaiban leírtak részei az üzemeltetési tervnek, annak alapján kell az üzemeltetőnek (ajánlatkérőnek, megrendelőnek) meghatározni a saját karbantartására vonatkozó tervet is. A határozat nem rögzíti, hogy a nyertes programtervezet miért jobb, feladatok átgondoltságára és az oldalszámok nagyságára való hivatkozása nem elegendő indok. A műszaki ellenőrzés nem igényel folyamatos jelenlétet, saját ajánlatában mindent vállalt, amely a kiírás szerint az ajánlattevők feladatát képezi. A műszaki ellenőri feladatokat jogszabály határozza meg, e tekintetben többletvállalás
nem tehető, valamennyi ajánlatot egyformán kellett volna az ajánlatkérőnek értékelnie.
- A harmadik részszempontra vonatkozó határozatbeli indokolás sem az eljárás során, sem a döntőbizottsági tárgyaláson nem hangzott el, a nyertes előnyére értékelt azon körülmény, hogy meghatározta az ellenőrzési pontokat, nem volt kiírási feltétel, arra az ajánlatkérő nem kért ajánlatot, így előnybe részesítési okként sem szolgálhatott.
- A negyedik részszempontnál a nyertes 38 napos fizetésihatáridő-vállalására vonatkozó hivatkozás téves, ilyen vállalás a nyertes ajánlatában nem szerepel. A nyertes a fizetés időpontjaként minden esetben a számla kézhezvételétől számított 30 napot jelölte meg, ugyanúgy, ahogy a felperes és a Dolomit Kft. A 38 napos határidőre mint értékelési szempontra az ajánlatkérő a 2000. október 25-i tárgyaláson hivatkozott, eszerint az ajánlatok elbírálásánál nem a megadott értékelési szempontok alapján járt el, ezzel jogszabálysértést követett el. Erről csak 2000. október 25-én szerzett tudomást, és a jogorvoslati kérelmét határidőn belül egészítette ki. Az alperes tévesen értékelte a dokumentáció III. fejezetében meghatározott feladatokra vonatkozó vállalásokat is. A kivitelezési tervek kiértékelése, áttanulmányozás, észrevételek megtétele tekintetében a felperesi ajánlat jobb, mint a nyertesé, mert a módosított végső kiviteli tervek után számláz, a nyertes pedig a kiértékelés után. Itt a nyertes ajánlata volt a legrosszabb, csakúgy, mint a tervezői-művezetői koordináció, ellenőrzés vonatkozásában, mert a nyertes havonta időarányosan kíván számlázni (emögött nincs tényleges teljesítés).
- Az ötödik részszempontra adott ajánlatok az alperesi indokolással szemben azonosak. Az 1 fő folyamatos helyszíni jelenlétét (diszpécserszolgálat) szintén vállalta, és nyilvánvaló, hogy a nyertes sem fogja a helyszínen tartani valamennyi szakági felelősét, az 1 fő a nyertesnél is csak diszpécserszolgálatot jelent. A biztonságtechnikai, tűzvédelmi és környezetvédelmi biztos ajánlatban való szerepeltetése nem volt a kiírás tárgya, ez nem is kell a jelen közbeszerzési eljárás tárgyához. Valamennyi ajánlat megegyezik abban, hogy a kivitelezés teljes ideje alatt minden érdekelt részére heti gyakorisággal kooperációs értekezletet tartanak.
- A hatodik részszempontnál az alperesi határozat olyan kötbér mértéket állapít meg, amely a nyertes ajánlatában nem szerepelt. A garanciák tekintetében is jobb volt az ajánlata a nyertesétől, mivel a kötbér vetítési alapjának nem a nettó megbízási díjat tekintette, hanem a bruttót, a nettó vetítési alap figyelembevétele ugyanis már nem jogszabálynak megfelelő ajánlat.
A felperes az első részszempontnál az ajánlati árak közötti %-os eltérés miatt a kiosztható 1-20 ponthatárt figyelembe véve a nyertesnek 48 pontot, saját ajánlatára 120 pontot adott, a második, harmadik és az ötödik részszempontnál az ajánlatokat egyformának értékelte, míg a negyedik és a hatodik részszempontnál a saját ajánlatát a nyertesétől jobbnak ítélte.
Az alperes - fenntartva a határozatában foglalt álláspontját - a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy a felperesi állítással ellentétben a határozat 4. oldalának első bekezdése egyértelmű indokolást a műszaki ellenőrzés tekintetében tett ajánlatok értékeléséről. A nyertes ajánlat kitért a műszaki ellenőrzés valamennyi feladatára, ennek alapján az ajánlatkérő számon kérheti azok teljesítését. A határozat 5. oldal második bekezdésében részletesen indokolta, hogy miért tartja előnyösebbnek - az ajánlatkérővel egyezően - a kapcsolattartás azon módját, hogy a megbízott állandóan jelen van a kivitelezés helyszínén.
Az alperes hivatkozott arra, hogy a bíróság ítélkezési gyakorlata által is alátámasztva az egzakt számokkal nem mérhető elbírálási részszempontok esetében nem végezheti el az ajánlatkérő helyett az ajánlatok pontozását, csak azt vizsgálhatja, hogy az ajánlatkérő által adott pontok arányban állnak-e az ajánlatokban meglévő különbségekkel. Utalt arra, hogy a felperes október 27-i beadványát azért nem vehette figyelembe, mert az az október 25-én tartott tárgyaláson követően került benyújtásra. A teljes ponttartomány kihasználatlanságára vonatkozó felperesi előadással kapcsolatban előadta, hogy arra az ajánlatkérő nem köteles, a pontozást végezheti úgy is, hogy a legelőnyösebb ajánlatra adja a maximális pontszámot, és úgy is, hogy a legelőnytelenebb ajánlat kapja a minimális pontszámot, és ehhez arányosítják a többi ajánlat pontszámait. Az a lényeg, hogy a pontozásnak következetesnek kell lennie, az adott bírálati részszempontot illetően valamennyi ajánlatot azonos módszerrel kell értékelni.
Előadta, hogy a FIDIC lebonyolítási rendszer alkalmazására tett ajánlatot és az ajánlatkérő jóváhagyásával történő tervmódosítás vállalását nem tartotta a nyertes javára előnyként értékelhetőnek, ezért a határozatában ezen ajánlatkérői megállapításokat nem értékelte.
Az ellenőrzési pontok meghatározásának értékelésével kapcsolatban az alperes a megbízási jogviszony sajátosságaira tekintettel fogadta el az ajánlatkérő álláspontját. A lebonyolítási munka számokkal nem mérhető feladat, minőségének ellenőrzése szempontjából az az ajánlat a meggyőzőbb, melynek alapján lehetőség van a megbízotti feladatrészek teljesítésének ellenőrzésére. Az alperes kifogásolta, hogy a felperes sorozatosan át akarja venni az ajánlatkérő kompetenciájába tartozó jogkört, annak megállapítását, hogy az ajánlatkérő számára mi a kedvezőbb ajánlati elem. A felperes azon állításával kapcsolatban, hogy a nyertes is 30 napban, nem pedig 38 napban határozta meg a fizetési határidőt, előadta, hogy ennek eldöntése az ajánlat alapján ténykérdés. Kifejtette, hogy a felperesnek csak akkor fűződne jogi érdeke ezen megállapítás vitatásához, ha az ő ajánlata lett volna jobb, e tekintetben azonban az ajánlatkérő és az alperes egyenértékűnek minősítette a két ajánlatot. Utalt arra, hogy határozata a kötbér mértéke tekintetében is helytálló adatokat tartalmaz.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát a módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A bíróságnak a perben azt a kérdést kellett eldöntenie, hogy a felperes jogorvoslati kérelmét elutasító alperesi határozat a felperes keresetében megjelölt okokból jogszabálysértőnek minősül-e.
A Kbt. 79. § (5) bekezdése értelmében a jogorvoslati eljárás megindítása az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított hatvan napon belül kérhető, illetve kezdeményezhető. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A bíróság rámutat arra, hogy a felperes az ajánlati felhívás és dokumentáció tartalmáról - így az értékelési részszempontokról és az adható pontszámokról - azok kézhezvételekor, az ajánlattevők ajánlati árairól, a teljesítési garanciákra vonatkozó vállalásaikról a 2000. szeptember 25-én tartott tárgyaláson, a közbeszerzési eljárást lezáró ajánlatkérői döntésről a 2000. szeptember 29-i eredményhirdetésen szerzett tudomást. A felperes számára tehát az eredményhirdetés alapján ismert volt, hogy a legmagasabb ajánlati árra - a Dolomit Kft. által ajánlott árra - az ajánlatkérő nem a minimumpontszámot adta, tehát az ajánlatkérő nem a teljes ponttartomány kihasználva értékelt. Az eredményhirdetés időpontjához képest a felperesnek a 2000. október 25-i tárgyaláson előadott - a teljes ponttartomány kihasználatlanságát kifogásoló - jogorvoslati kérelme kétségkívül elkésett, így annak ezen okból való elutasításáról az alperes jogszerűen döntött. Ugyanezen okok miatt megállapítható a nyertes által 2000. szeptember 25-én vállalt, a felperes által ekkor megismert 1 munkanapos számlaellenőrzés tekintetében a 2000. október 25-i döntőbizottsági tárgyaláson előadott felperesi kérelem is. E körben a bíróság nem észlelt olyan körülményt, amely a Kbt. 24. § (1)-(2) bekezdésében foglalt - a verseny tisztaságát, nyilvánosságát, az esélyegyenlőséget kimondó - alapelvek megsértését eredményezte volna. Megjegyzi a bíróság, hogy e körben is a felperes valójában a nyertesnek adott pontszám összegét sérelmezte, mivel saját számítása szerint a nyertesnek járó 8 (súlyszámmal megszorozva 48) pont esetén összpontszáma a nyertesét már megelőzte volna.
A bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a felperes mindegyik részszempont tekintetében vitatta az ajánlatkérő, ill. az alperes értékelését.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell az ajánlatát elkészítenie.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése előírja, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlattevő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A Kbt 61. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegzést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A bíróság rámutat arra, hogy az egyes ajánlattevők részére adott pontszámok indokait az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásról készült összegzésben közölte, így az ajánlatkérői értékelés megalapozottsága ezen indokok helytállóságára figyelemmel vizsgálandó.
Az első értékelési részszempontnál az ajánlatkérő az árban legkedvezőbb ajánlatot 20 pontos bázisnak tekintette, és ehhez arányosította a többi ajánlatot. A legalacsonyabb árat ajánló felperes ennek megfelelően 20 (súlyszámmal megszorozva 120) pontot kapott, sorrendben a második legkedvezőbb ajánlatot tevő FŐBER Rt. 13 (súlyszámmal megszorozva 78) pontot, a Dolomit Rt. és az ÉPBER Rt. nyertes ajánlattevő pedig egyaránt 12-12 (súlyszámmal megszorozva 72-72 ) pontot kapott. Az egyes ajánlati árakra figyelemmel a bíróság osztotta az alperes azon álláspontját, hogy a pontozásban az egyes ajánlatok közötti lineáris összefüggés mutatkozik meg, amely az ajánlati árak közötti eltéréseket kellő mértékben kifejezi. A felperes által helyesnek tartott számítási mód alkalmazására nincs jogszabályi előírás, így az attól eltérő ajánlatkérői értékelés sem kifogásolható.
A második részszempontnál a bíróság megállapította, hogy az ajánlatkérő a műszaki ellenőrzési módszerek részletezettségét, kidolgozottságát vizsgálta, és e körben a nyertes ajánlatát a maximumpontszámmal értékelte. E részszemponthoz az ajánlati dokumentáció VI. fejezetében közölt, vállalt munka leírását tartalmazó kérdőív I-V. pontjaira vonatkozóan tett ajánlattevői vállalások értékelése tartozott, amelyek közül a nyertes több vonatkozásban a felperestől teljesebb, kidolgozottabb ajánlatot tett.
A bíróság egyetértett azzal a megállapítással, hogy a vállalt munka leírását tartalmazó kérdőív I. és II. pontjára tett feladatmeghatározások között értékelhető különbség nem volt, a nyertes javára értékelendő vállalásokat a III. ponton belül kidolgozott ajánlata tartalmazta. E ponton belül a 2. pontban a nyertes vállalta a bontott anyagok értékesítésében való segítségnyújtást, az 5. pontban a nyertes által adott kapcsolattartási séma a felperesétől részletesebb, pontosabb, a nyertes vállalta az egy fő műszaki ellenőr állandó helyszíni jelenlétét, a felperes csak diszpécserszolgálatot vállalt. A 10. pontnál a nyertes javára értékelendő, hogy - a közbeszerzési eljárás során 2000. szeptember 25-én tartott tárgyaláson - vállalta a bontott anyagok értékesítésében való részvételét, valamint a számlák 1 napon belüli felülvizsgálatát, amelyet a felperes 3 nap alatt vállalt. Minderre figyelemmel a nyertes ajánlata a bíróság álláspontja szerint is a felperesétől kidolgozottabb, a többletvállalások folytán az ajánlatkérő igényeinek megfelelőbb volt, ezért a két ajánlat közötti 4 pont különbség nem kifogásolható.
A bíróság a harmadik részszempont körében sem fogadta el a felperes előadását. E részszempontnál az ajánlatkérő a konkrét feladatvállalások programtervezetét előtérbe helyezte az általánosság szintjén megfogalmazott nyilatkozatokkal szemben, e feladatnál a nyertes ajánlatára a felperesétől 5 ponttal többet adott. A nyertes által készített 7,5 oldalas szöveges programtervezet a felperes 1,5 oldalas szöveges programtervezetéhez képest - nem csak terjedelmében - tartalmában is lényegesen eltér, teljeskörűbb, rendszerezettebb. Jóllehet a nyertes a vonatkozó jogszabályi előírásokon alapuló feladatokat is nevesít, ezek feltüntetése nyilvánvalóan nem az ajánlattevő többletvállalása, kizárólag az elvégzendő feladatok teljes körű felsorolását célozza. A bíróság egyetértett az alperes azon megállapításával, hogy a nyertes programtervezete konkrétan meghatározza a lebonyolítói, tervezői művezetési, koordinációs munka ellenőrzésének területeit is, amely kérdéssel a felperes programtervezete egyáltalán nem foglalkozik. Az ajánlatkérő értékelése tehát e tekintetben is helytálló volt.
A negyedik értékelési részszempontnál a bíróság rámutat arra, hogy az ajánlatkérő a két ajánlatot egyenértékűnek és maximális pontszámmal értékelhetőnek tartotta, itt vette figyelembe a pénzügyi ütemezés számukra legkedvezőbb verzióját, és a nyertesnek az ajánlata 9.2.1. pontjában tett azon vállalását, amely szerint a 30 napos átutalási határidőt 38 napra történő meghosszabbításához hozzájárult. Az alperes a nyertes ajánlatát a felperesétől előnyösebbnek tartotta, mivel a nyertes egyrészt saját - és nem egy harmadik személy - munkájának mennyiségéhez kötötte a lebonyolítási díj mértékét és esedékességét, másrészt hosszabb fizetési határidőt biztosított a lebonyolítási számla kifizetésére, de a két ajánlat közötti különbséget pontszámokban nem fejezte ki. E tekintetben a bíróság azt állapította meg, hogy a felperes előadása nem alapozza meg ajánlatának elsőbbségét, mivel az ajánlatkérő jogosult dönteni a számára legkedvezőbb pénzügyi ütemezés kérdésében, és a nyertes ajánlata valóban a felperes ajánlatától kedvezőbb számlafizetési határidőt tartalmazott.
Az ötödik részszempontnál a bíróság megállapította, hogy nyertes a felperes pontjainak kétszeresét, a maximumpontszámot kapta az ajánlatkérőtől. Ezen részszemponttal kapcsolatban a bíróság - az alperessel egyezően - leszögezi, hogy a nyertes által ábrázolt kapcsolattartási mód és az állandó helyszíni tartózkodással egybekötött napi kapcsolattartás lényegesen kedvezőbb volt az ajánlatkérő számára, mint a felperes által ajánlott - sürgősség esetén a megfelelő szakember jelenlétére és intézkedésre vonatkozó - diszpécserszolgálat. A nyertes a kapcsolattartási sémában megadta mindegyik szakági ellenőrének kapcsolattartási irányát. A felperes kapcsolattartási sémája nem vitásan lényegesen szűkebb körű kapcsolatrendszert vázolt fel, a két ajánlat közötti különbség a bíróság értékelése szerint is indokolja a pontszámokban megmutatkozó eltérést.
A hatodik részszempontnál a bíróság megállapította, hogy az ajánlatkérő a jóteljesítési garancia és a kötbér mértékét vette figyelembe, itt a nyertes 19 pontot - a felperesnél 1 ponttal többet - kapott. A közbeszerzési eljárás során 2000. szeptember 25-én tartott tárgyaláson a felperes és az ÉPBER Rt. a szerződéstervezet szerinti jóteljesítési garancia tekintetében a bruttó szerződéses megbízási díj 5%-ára vonatkozó vállalást tettek 18 hónap időtartamra azzal, hogy ez az időtartamot az utó-felülvizsgálati határidőt követő 30 napig meghosszabbítják, e tekintetben tehát az ajánlatok között nem volt különbség. Késedelem esetén a felperes késedelmikötbér-fizetést a késedelem első napjától naponta a nettó megbízási díj 2,0 ezrelékére, az ÉPBER Rt. az 1-15 napra naponta - a határozatban szereplő 3%-tól eltérően - 1,0 ezrelékre, a 16. naptól - a határozatban megjelölt 8%-tól eltérően - a nettó megbízási díj 2,0 ezrelékére vállalta. Meghiúsulás esetére az ÉPBER Rt. - szemben a felperessel - meghiúsulásikötbér-fizetést vállalt, amelynek mértékét a nettó megbízási díj 20%-ában jelölte meg. Ezen számadatokra figyelemmel a bíróság álláspontja szerint az alperes értékelése nyilvánvalóan helytelen adatok figyelembevételével történt. Az ajánlatkérő ugyanakkor a nyertes és a felperes ajánlata közötti különbséget a nyertes javára 1 ponttal értékelte, amely a nyertes meghiúsulásikötbér-fizetésre vonatkozó többletvállalása folytán nem tekinthető alaptalan értékelésnek.
A kifejtettek alapján a bíróság megállapította, hogy az ajánlatkérő helytállóan értékelte a közbeszerzési eljárásban benyújtott, jelen eljárásban vizsgált ajánlatokat, és a Kbt. 59. § (1) bekezdésének megfelelően döntött a nyertes ajánlattevő kiválasztásáról.
Fentiekre figyelemmel a bíróság nem látott okot az alperesi határozat hatályon kívül helyezésére, ill. megváltoztatására, ezért a felperes keresetét mint megalapozatlant elutasította.
A felperes a Pp. 78. § (1) bekezdése értelmében köteles az alperes költségeit megfizetni.
A felperes a kereseti illetéket a keresetlevelén lerótta, ezért a bíróságnak a Pp. 78. § (1) bekezdésén és a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdésén alapuló illetékfizetésről rendelkeznie nem kellett.
Budapest, 2002. január 25.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró
