KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3814)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.44/9/2002.
Tárgy: a BAU-TRADE Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézet ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a BAU-TRADE Építőipari Tervező, Kivitelező és Kereskedelmi Kft. (2100 Gödöllő, Gábor Áron u. 2-10., a továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet a Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézet (1107 Budapest, Szállás u 8., képviseli dr. Sasvári Róbert ügyvéd, 1073 Budapest, Erzsébet krt. 14., a továbbiakban: ajánlatkérő) "az intézet gödöllői állatkísérleti telepének rekonstrukciós fejlesztését előkészítő egyes közműfejlesztések és épületkivitelezési munkák megvalósítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmező jogorvoslati kérelmének részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) a Kbt. 55. § (6) bekezdését, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérőt 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint pénzbírsággal sújtja.
A kérelmező jogorvoslati kérelmét egyebekben elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai, valamint a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2001. szeptember 12. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 37. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyára prognosztizált átalányáras vállalkozási szerződéskötés érdekében kért ajánlatot.
Az ajánlati felhívásban ajánlatkérő meghatározta, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint bírálja el. Ennek megfelelően megadta az elbírálás részszempontjait, súlyszámait és az adható pontszámokat az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár a 16. h) pont szerint 5
- az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglalt feltételeken és jogszabályi előírásokon felül vállalt az ajánlatkérő számára a közbeszerzés tárgya szempontjából előnyös többletszolgáltatások (felelősségbiztosítás mértéke, hosszabb idejű műszaki garancia vállalása, helyszíni felvonulás, kooperáció és munkaszervezés, egyéb) 4
- vállalási határidő, a teljesítés ütemezése 3
- a jólteljesítéshez kapcsolódó biztosíték összege és időtartama 2
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 1-10.
Ajánlatkérő a felhívás 16. "Egyéb információk" h) pontjában előírta, hogy a korrekt összehasonlíthatóság érdekében az ajánlati árakat a prognosztizált áron kívül az ajánlattétel időpontjára is meg kell adni.
Ajánlatkérő dokumentációt is kibocsátott, amely tartalmazta a műszaki terveket, az ajánlat tartalmával és formájával kapcsolatos ajánlatkérő elvárásokat, szerződéstervezetet.
A dokumentáció előírása szerint ajánlati adatlapot kell csatolni, amelyben szerepelt többek között, hogy az ajánlati árat prognosztizált áron és az ajánlattétel időpontjában is meg kell adni.
Ajánlatkérő 2001. október 3. napján helyszíni konzultációt tartott, melyen az ajánlatkérők által feltett kérdésekre megadta a válaszokat.
Ajánlattételi határidőre, 2001. október 25. napján kérelmező, a POLYDOM Rt., az Utiterv Kft., Hazai Építő Rt. és a Magyar Építő Rt. konzorciuma, a MASZER Rt. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő 2001. november. 5. napján kelt levélben hiánypótlást biztosított a Kbt. 43. § (4) bekezdése alapján, valamint a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján nem egyértelmű kijelentése tisztázása körében az Utiterv Kft.-t és a Hazai Építő Rt.-t felhívta, hogy adja meg az ajánlattétel időpontjára vonatkozó ajánlati árat, mivel az az ajánlatban nem került megadásra, de ajánlatkérő feltételezi, hogy az a prognosztizált árral azonos.
Ajánlatkérő az eljárás eredményét 2001. november 20. napján hirdette ki nyilvánosan, döntése szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő, és így az eljárás nyertese a POLYDOM Rt., a második legelőnyösebb ajánlatot a kérelmező tette.
Kérelmező ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen jogorvoslati kérelmet nyújtott be. A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme alapján lefolytatott jogorvoslati eljárásban a D/232/9/2001. sz. alatt meghozott határozattal ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette. Ajánlatkérő úgy döntött, hogy az ajánlatokat újra értékeli és új döntést hoz.
Ajánlatkérő 2002. január 17. napján megtartott eredményhirdetésen ismertette az új eljárást lezáró döntését, mely szerint a nyertes a POLYDOM Rt., míg a második legkedvezőbb ajánlatot tevő a kérelmező. Az UTITERV Kft. és a Hazai Építő Rt. konzorcium ajánlatát összhangban a Döntőbizottság fent hivatkozott határozatában foglaltakkal érvénytelennek minősítette.
Ajánlatkérő részletes összegzést készített, amelyet az ajánlattevők részére megküldött.
Kérelmező 2002. január 28. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Sérelmezi ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, álláspontja szerint a döntés jogszabálysértő. Kifogásolja egyrészt, hogy az ajánlati ár vizsgálatának módszerét módosította a korábbi értékeléséhez képest, valamint azt, hogy ajánlatkérő mind a prognosztizált árat, mind pedig az ajánlat időpontjára megadott árat értékelte és így határozta meg a pontokat.
Az egyes további részszempontok ajánlatkérői értékelését is vitatta az alábbi indokokkal.
A 2. értékelési részszempont "…előnyös többletszolgáltatások" vizsgálatánál ajánlatkérő által figyelembe vett alszempontok közül kifogásolta a jótállás és szavatosság körében figyelembe vett tartalmi elemeket. Álláspontja szerint ajánlatkérő nem az ajánlatok valós tartalmi elemeit vette figyelembe a nyertes esetében, amikor a 4 éves jótállási vállalását teljes körű vállalásként értékelte. Már a korábbi értékelési jegyzőkönyvből megállapítható, hogy e körben a nyertes 4 éves garanciát csak a beépített anyagokra vállalt. Ezzel szemben az ő ajánlatában tett vállalása teljeskörűen 2 éves időtartamra szól. Megítélése szerint ajánlatkérőnek ezen tartalmi elem közötti különbségeket megfelelően került figyelembevételre, így a kiosztott pontszám nem megfelelő.
A 3. értékelési részszempont körében kifogásolta, hogy ajánlatkérő a pénzügyi ütemezést értékelte, előadta továbbá, hogy logikusan a teljesítési határidővel összefüggésben kellett volna sor kerülni a kötbér értékelésének.
A 4. részszempont vonatkozásában kifejtette, hogy a jólteljesítési garancia értékelése körébe nem tartozik bele a kötbér értékelése, a kötbért ajánlatkérőnek vagy a 2. részszempontnál az "egyebek körében" vagy a 3. részszempontnál kellett volna figyelembe venni.
Kérelmező fenti indokokkal alátámasztott álláspontja, hogy ajánlatkérő eljárást lezáró döntése megalapozatlan.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy semmisítse meg az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, ideiglenes intézkedés alkalmazásával a szerződés megkötésének megtiltását kérte.
Ajánlatkérő észrevételében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint az eljárást lezáró döntés meghozatalakor nem sértette meg a Kbt. rendelkezését, az ajánlatokat azok valós tartalmi elemei ismételt figyelembevételével jogszerűen eljárva értékelte.
Az ajánlati ár ismételt értékelésénél ajánlatkérő az objektív összehasonlíthatóság érdekében a számszerűsíthető tartalmi elemeknél matematikai képletet alkalmazott. A többletszolgáltatások részszempont körében az ajánlatok tartalmi elemeit figyelembevételével pontozta. Kifejtette, hogy a vállalási határidő és teljesítés ütemezése részszempont körében értékelte, hiszen ajánlatkérő csak a tényleges teljesítés után fizethet ki részszámlát, előleget nem adhat. Előadta, hogy a pénzügyi teljesítés értékelése nem függ össze az ajánlati ár értékelésével, mert nem a részszámlák összegét, hanem azok a teljes vállalkozási díjon belüli százalékos arányát és a véghatáridőhöz viszonyított időbeli távolságát vette figyelembe.
POLYDOM Rt. egyéb érdekelt észrevételében a kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. rendelkezéseit az ajánlatok értékelésénél.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozatlan az alábbi indokok alapján.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése második mondata értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint pedig az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban megadta, hogy mind az ajánlattétel idejére adott ajánlati ár, mind a prognosztizált ár az értékelés során figyelembevételre kerül, így kérelmező az ajánlatok újraértékelése során alappal nem kifogásolhatja ajánlatkérő ajánlati ár vonatkozásában elvégzett vizsgálatát. Ajánlatkérő az újraértékelés folyamatában az ajánlati árat a felhívásában előre megadottak szerint vizsgálta.
Ajánlatkérő az ajánlatok újraértékelésénél a Kbt. 88. § (6) bekezdése alapján jogosult a döntést megalapozó tényezőket ismételten mérlegelni, és ezt követően meghozni az eljárást lezáró döntését. Ajánlatkérő által az újraértékelésnél alkalmazott módszer nem sérti a törvény rendelkezéseit, az alkalmas az ajánlatok tartalmi elemeinek objektív értékelésére.
A második részszempont a "előnyös többletszolgáltatások "részszempont körében kérelmező által kifogásolt szavatosság, garancia értékelési alszempont tekintetében a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, mivel a nyertes esetében az ajánlatban szereplő vállalástól eltérően vette figyelembe a tartalmi elemeket és így a kiosztott pontszámokat elfogadni nem lehet. A nyertes ajánlatában tett nyilatkozat alapján a nyertes értékelhető többletvállalása 5 év jótállás a beépített anyagokra, egyéb anyagok, szerkezetek beépítésére az előírtakon felül + 13 hónap.
Ajánlatkérő a nyertes ajánlatában foglaltaktól eltérően 4 év teljes körű jótállást vett figyelembe, és + 13 hónap szavatosságot.
A kérelmező e körben tett vállalása 2 év teljes körű jótállás volt, többletszavatosságot vállalása nem volt.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő ezen részszempont körében a további alszempontokra kiosztott pontszámait elfogadva a szavatosság és jótállás körében elvégzett értékelést a helyes tartalmi elemeket - a jótállásra vállalt időtartamokat, és hozzá tartozó ajánlati részeket - figyelembevételével elvégezte, és az alábbiak szerint változik a résszempontra adható pontszám:
szavatosság jótállás
Ajánlatkérő pontozása:
- nyertes 10 10
- kérelmező 1 5
DB. pontozása:
- nyertes 10 9,57
- kérelmező 1 10
Összpontszám (6 alszempontra átlagolva):
Ajánlatkérő DB.
- nyertes 9,33 9,30
- kérelmező 8,12 9,18
A fentiek alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő nem jogszerűen értékelte a 2. részszempont körében a szavatosság, jótállás körében az ajánlatokban tett vállalásokat.
A 3. értékelési részszempont körében ajánlatkérő értékelése megfelel az általa a felhívásban előírtaknak és a törvény rendelkezéseinek.
Ajánlatkérő a legkorábbi teljesítési határidő vállalásra a maximum-, a legkésőbbire a minimumpontot adta és közte lineáris arányosítással került megállapításra a pontszám. A Döntőbizottság nem találta megalapozottnak azon kérelmezői kifogást, hogy a kötbérvállalásokat és a műszaki ütemezést ezen részszempont körében kellett volna értékelnie ajánlatkérőnek nem pedig a pénzügyi ütemezést. Az értékelés során ugyanis az ajánlatkérő a felhívásban előre megadott részszempontok szerint járhat el és csak részszemponthoz tartozó tartalmi elemeket vizsgálhatja. Ajánlatkérő a 3. részszempont körében kifejezetten a vállalási határidőt és a teljesítés ütemezését kívánta értékelni ezen részszempont körében - eltérő felhívási előírás hiányában jogszerűen nem értéklehető a kötbér.
A 4. részszempont "a jólteljesítéshez kapcsolódó biztosíték összege és időtartalma" körében a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő e részszempontnál a jólteljesítési garanciavállalásokon túl értékelte az ajánlattevők által ajánlott késedelmi kötbért is.
A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő értékelését ezen részszempont körében, az adott pontszámok tükrözik az ajánlatok tartalmi elemei közötti különbségeket.
A Döntőbizottság nem osztotta kérelmező azon álláspontját, hogy a kötbért ezen részszempont helyett vagy a 2. vagy a 3. részszempont körében kellett volna értékelni ajánlatkérőnek. A kérelmező által megjelölt 2. és 3. értékelési részszempont tartalma körébe nem sorolható be a kötbér értékelése, egyrészt ajánlatkérő nem írt elő a felhívásban és dokumentációban minimumelvárást a kötbért illetően, így ezzel összefüggésben többletvállalásuk nem lehet ajánlattevőknek, másrészt a 3. értékelési részszempont körében ajánlatkérő a vállalási határidőt és a teljesítés ütemezését kívánta értékelni a felhívás szerint, így jogszerűen e részszempontnál sem kerülhetett volna sor a kötbér értékelésére.
Ajánlatkérő által adott összpontszám kérelmező esetén 101,80, nyertes esetében 126,41, amely pontszám alapján hirdette ki ajánlatkérő mint az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevőt az eljárás nyertesének, a POLYDOM Rt.-t.
A 2 részszempont körében a Döntőbizottság által megállapított pontszámok szerint - a többi változatlanul hagyása mellett - az összpontszám alakulása a következő:
- Nyertes: 125,72
- Kérelmező: 106,04
Ajánlatkérőnek 2. részszemponton belül a szavatosság és jótállás értékelése körében megállapított jogsértése nem eredményezi az eljárás nyertesének változását, az ajánlatok tartalmi elemeinek helyes értékelésével is az ajánlatkérő által megállapított POLYDOM Rt. tette az összességében legelőnyösebb ajánlatot. Így a Döntőbizottság nem találta megalapozottnak a Kbt. 59. § (1) bekezdésének sérelmét.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, a bírság megállapításakor a Döntőbizottság figyelembe vette azt a tényt, hogy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között a szerződés megkötésre került (figyelembe véve, hogy a nyertes személyének kiválasztására a jogsértés befolyással nem volt), a beszerzés értékét és a rendelkező részben megállapított jogsértés súlyát, a jogorvoslati kérelmet egyebekben elutasította a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. március 8.
Dr. Sárkány Izolda s. k. Bújdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
