KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3819)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.137/7/2002.
Tárgy: a Dent East Kft. jogorvoslati kérelme Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Dent East Orvosi Műszer Kereskedelmi Kft. (1124 Budapest, Liptó u. 8., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének - melyet Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata (6000 Kecskemét, Kossuth tér 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) a kialakítás alatt álló Egészségügyi Centrumban 14 db fogorvosi kezelőszék beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság részben helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését.
A jogsértés miatt 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírságot szab ki ajánlatkérő terhére, 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint bírságot pedig dr. Szécsi Gábor polgármester terhére. A bírságot ajánlatkérő és dr. Szécsi Gábor polgármester a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles megfizetni a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára történő átutalással.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítsen meg kérelmező részére 150 000 Ft, azaz százötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő közzététel nélküli tárgyalásos eljárást indított a tárgyi beszerzésre a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt jogcímre hivatkozva. Az ajánlati felhívást és az ajánlati dokumentációt 2002. február 6-án küldte meg a kérelmező, a Sanitaria Kft. és a Chira-Med Kft. részére.
A felhívásban az ajánlattételi határidőt a felhívás megküldését követő naptól számított 15 napot követő első munkanap 10 órájában határozta meg. A dokumentáció dátumszerűen határozta meg ezt a határidőt 2002. február 21. (csütörtök) 10 óraként.
Az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, melyet 1-10-ig terjedő pontszámozással, a következő bírálati részszempontok és súlyszámok alapján kívánt kiválasztani:
- vállalási összeg 20
- a berendezés műszaki tartalma, színvonala 20
- jótállás mértéke, szervizellátás 10
Az ajánlati dokumentáció 2. sz. melléklete meghatározta a fogorvosi kezelőszék felszereltségi követelményeit.
Ajánlatkérő 2002. február 19-én faxon küldött levelében értesítette ajánlattevőket, hogy az ajánlatok felbontása 2002. február 21-én (csütörtökön) 10.00 órakor lesz, az első tárgyalásra 2002. február 22-én 10.30-kor kerül sor. Február 21-én történt bontás jegyzőkönyvében rögzítésre került, hogy a Chira-Med Kft. 10.19-kor nyújtotta be ajánlatát, valamint az a megállapítás is, hogy az ajánlati felhívás szerint számított bontási határidő nem február 21., hanem február 22., ezért az ajánlat befogadást nyert.
Az első tárgyaláson az ajánlattevők módosították ajánlatukat, az ajánlatkérő a megjelölt hiányosságokra pótlási lehetőséget biztosított.
Ajánlatkérő 2002. február 27-én a műszaki tartalomra vonatkozó 17 kérdést tett fel az ajánlattevőknek, valamint kérte az ajánlatok kiegészítését a KAVO típusú kézidarabok árával, és kérte a fogorvosi szék ily módon pontosított tartozékokkal ellátott árának megadását. Kérelmező válaszában kifogásolta a KAVO típusú kézidarabra közölt ajánlatkérői igényt, és fenntartotta az ajánlata szerintieket. Ajánlatkérő a március 4-én tartott utolsó tárgyaláson a szóban forgó kézi darabokra vonatkozó igényét visszavonta.
Ajánlatkérő az utolsó tárgyaláson közölte, hogy a Chira-Med Kft. ajánlatát érvénytelennek minősíti a VPOP-igazolás hiánya miatt. A március 8-án tartott eredményhirdetésen a Sanitaria Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek, vele a szerződést aznap megkötötte.
Kérelmező március 14-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz sérelmezve a következőket:
1. Ajánlatkérő jogsértően jelölte meg a szerződéskötés időpontjaként az eredményhirdetés időpontját.
2. Jogsértő volt az ajánlatok bontásakor késve érkezett Chira-Med Kft. ajánlatának befogadása, de ugyanakkor jogsértő volt ezen ajánlat érvénytelenné nyilvánítása indoka is, figyelemmel a Kbt. 71/B. § (3) bekezdésére.
3. Ajánlatkérő megsértette az ajánlati kötöttségre vonatkozó rendelkezést is azáltal, hogy a tárgyalások időszakában jelentette be a KAVO kézi darabokra vonatkozó igényét.
4. Az ajánlati kötöttség szabályának megsértésének tekintette kérelmező azt is, hogy ajánlatkérő a tárgyalások időszakában a műszaki tartalomra vonatkozóan 17, a dokumentációban közölt elvárások között nem szerepeltetett műszaki jellemzőt illető kérdést tett fel az ajánlattevőknek, és a második bírálati részszempontból ezen kérdésekre adott válaszok alapján bírálta el az ajánlatokat.
5. Sérelmezte továbbá a harmadik részszempontból való bírálatot is, miszerint ajánlatkérő a harmadik részszempontot két részszempontra osztotta, a felhívásban előre nem közölt súlyszámok alkalmazása mellett.
Kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Az "1"-es kérelmi elemet, valamint a "2"-es kérelmi elemnek a bontási eljárással kapcsolatos részét illetően elkésettségre hivatkozott. A Chira-Med Kft. ajánlata érvénytelenné nyilvánítására vonatkozó kérelemre előadta, hogy a Kft. sem igazolást, sem nyilatkozatot nem csatolt a VPOP felé fennálló tartozását illetően.
Az ajánlati kötöttséggel kapcsolatos kifogásokra közölte, hogy tárgyalásos eljárásban nem áll fenn ajánlati kötöttség a beszerzés tárgyára nézve, csak arra az esetre tiltja a Kbt. a beszerzés tárgyának módosítását, ha a módosítás folytán a beszerzési tárgy olyan módon tér el a kiírás szerintitől, ami nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás lefolytatását.
Az ajánlatok értékelésére vonatkozóan előadta, hogy a műszaki tartalomra vonatkozó, az értékelése alapján képező 17 kérdés mindegyike összefüggésben volt a dokumentáció 2. sz. mellékletében meghatározott műszaki specifikációval. A harmadik részszempontból való értékelés is helytálló volt, mert mindegyik részszempont esetén a megadott ponthatárok között pontozott.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a kérelem részben megalapozott.
Az ajánlati felhívásnak a szerződéskötés időpontjára, valamint a Chira-Med Kft. ajánlata befogadásának kifogásolására vonatkozó kérelem elkésett.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján az eljárást a Kbt. szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15. napon belül lehet megindítani. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Kérelmező legkésőbb a 2002. február 22-i ajánlattételi időpontban megismerte a felhívás tartalmát, ez időponttól a jogorvoslati kérelem 2002. március 14-i előterjesztéséig a 15 napos jogvesztő határidő letelt. 2002. február 22-én hozta ajánlatkérő a Chira-Med Kft. ajánlata befogadására vonatkozó döntését, a kérelem tehát e tekintetben is elkésett.
A Döntőbizottság ezért elutasította a jogorvoslati kérelem ezen részeit.
Kérelmező kifogásolta a Chira-Med Kft. ajánlata érvénytelenné nyilvánítása indokát, hivatkozva a Kbt. 71/B. § (3) bekezdésére.
A Kbt. 71/B. § (3) bekezdése így rendelkezik: "A 70. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. Ebben az esetben a köztartozások hiányáról [46. § (1) bekezdésének b) pontja, (3) bekezdése] az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell, és az ezekkel kapcsolatos igazolásokat legkésőbb a szerződéskötést követő tizenöt napon belül kell csatolni."
A Döntőbizottság helyt adott ajánlatkérő védekezésének, mert megállapította, hogy a Chira-Med Kft. ajánlata nem tartalmazta a VPOP-val szemben fennálló tartozásra vonatkozó nyilatkozatot. A Döntőbizottság ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
A Döntőbizottság elutasította a KAVO kézidarabokra utólagosan bejelentett ajánlatkérői igény miatti kérelmet is, mert ezen igényét ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás március 4-én tartott tárgyalásán visszavonta.
Kérelmező sérelmezte, hogy ajánlatkérő a tárgyalásos eljárás folyamán feltett, a dokumentációban nem közölt elvárásokon túlmutató 17 kérdésére adott ajánlattevői válaszok alapján bírálta el a második részszempontból az ajánlatokat. Ajánlatkérő állítása szerint a kérdések összefüggnek a 2. sz. mellékletben közölt elvárásaival.
A Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő 2002. február 27-én kelt levelének tartalmát annak eldöntése végett, hogy azáltal ajánlatkérő módosította-e az ajánlati dokumentációt, ha igen, akkor jogsértő volt-e ajánlatkérő ezen eljárása.
A levél I., II., III. IV. pontból, a következő tárgyalás időpontjáról való tájékoztatásból és az abban foglaltakra vonatkozó következő mondatból áll: "Kérjük fentiek alapján a módosított ajánlatuk benyújtását.
A I. pont tartalmazza a 17 kérdést, melyek közül a nem műszaki, hanem quasi alkalmassági követelménynek tekintendő az "ajánlatban szereplő gépek rendelkeznek-e CE-minősítéssel" kérdés kivételével valamennyi a műszaki tartalomra vonatkozik. A II. pont a KAVO típusú kézidarabra közli ajánlatkérő igényét (amit később visszavont). A III. pontban ajánlatkérő a módosított ajánlat tartalmi követelményeit rögzítette, a IV. pontban a válasz, illetve a módosított ajánlat megadásának határidejét.
A levél tartalmából megállapítható, hogy az az ajánlati dokumentációban szereplő műszaki követelmények kiegészítése volt, egyes tartozékokra (pl. programozható kezelőszékre, elszívó motorra, polimerizációs lámpára stb.) további előírásokat tartalmazott.
A Kbt. 26. § (5) bekezdése előírja, hogy a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről. A beszerzés tárgya a szerződés egyik feltétele, e körben tehát ajánlatkérő szabadon tárgyalhat az ajánlattevőkkel, tőlük kérheti a beszerzés tárgyának módosítását, az azzal szemben támasztott követelményeket tovább szigoríthatja vagy éppen enyhítheti.
A beszerzés tárgya módosítására nézve a törvény egyetlen korlátot szab. A 71. § (2) bekezdése előírja: "A tárgyalásos eljárás során nem áll fenn az ajánlatkérőnek, illetve az ajánlattevőnek a 48-50. § szerinti ajánlati kötöttsége, de ez nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya olyan jellemzőjében, illetve körülményében tér el az eljárás megkezdésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás tartását."
A Kbt. 70. §-a sorolja fel azokat az eseteket, amikor az ajánlatkérő tárgyalásos eljárás keretében eszközölheti a beszerzést, ezen belül a jelen jogvita tárgyát képező közbeszerzési eljárás lehetőségéről a 71. § rendelkezik.
A 71. § (1) bekezdés a tárgyalásos eljárás közzététel nélküli változata alkalmazását csak a 70. § a), e) pontja, valamint a (3) bekezdés a) pontja esetére zárja ki. Ezen esetkörök szerinti tényállást - a korábbi nyílt eljárás eredménytelensége, az ellenszolgáltatás pontos meghatározása lehetetlensége, a beszerzés tárgyának kutatási, kísérleti célú előállítása - nem merítette ki ajánlatkérő ajánlati dokumentáció módosítása.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció a módosítása és ezáltal a módosított műszaki tartalom alapján való bírálata folytán nem követett el jogsértést, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező sérelmezte a harmadik részszempontból való értékelés módját. A kérelem megalapozott.
A Kbt.-nek a 2002. január 1-jét követően indított közbeszerzési eljárásokra vonatkozó módosítása a kiírás tartalmára vonatkozóan a 34. § (3) bekezdésben úgy rendelkezik, hogy ha ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, akkor meg kell határoznia az ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat, azok tényleges jelentőségével arányban álló súlyszámokat, valamint az értékelés során adható pontszám alsó és felső határát. A 34. § (4) bekezdés e) pont előírja: "ha a részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontokként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni."
Ebből következően az értékelésnél az alszempontra jutó pontszám számítása is a részszempontéval azonosan történik.
Az ajánlatoknak az egyes részszempontokból való értékelésére a Kbt. 55. § (6) bekezdése rögzíti:
Ha ajánlatkérő "az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja."
A Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő értékelését és megállapította, hogy ajánlatkérő a harmadik részszempont értékelésénél nem a törvény rendelkezéseinek megfelelően járt el.
A 34. § (3) bekezdése, (4) bekezdés e) pontja és az 55. § (6) bekezdése összevetéséből kétségtelenül az következik, hogy ajánlatkérő az egy részszemponton belüli elemeket csak akkor értékelheti külön-külön, ha előre meghatározta, hogy a részszemponton belüli elemeknek/alszempontoknak milyen jelentőséget tulajdonít majd, azaz mennyi lesz azok súlyszáma.
A harmadik részszempont volt a felhívás szerint a "jótállás mértéke, szervizellátás" 10-es súlyszámmal.
Ajánlatkérő az értékelés során kettévette ezt a részszempontot, és külön értékelte jótállás mértékét 5-ös és külön a szervizellátást 5-ös súlyszámmal. Tette ezt anélkül, hogy a felhívásban meghatározta volna előre, hogy melyik részszempont elemet/alszempontot milyen jelentőségűnek fog minősíteni.
Ezáltal részben kiszámíthatatlanná tette az értékelést, az ajánlattevők nem tudhatták, hogy a jótállás mértéke, vagy a szervizellátás feltételei körében kell kedvezőbb ajánlatot tenniük nyertességük érdekében.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a harmadik részszempontból való értékelésével megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
A Döntőbizottság vizsgálat tárgyává tette, hogy a harmadik részszempont értékelése során elkövetett jogsértés kihathatott-e az eljárás eredményére.
A jótállás mértéke körében a gépre és a kézi darabokra vállalt jótállás időtartamát, a szervizelés feltételei alatt a hibakijavítás megkezdése időtartamát és az alkatrészellátásra vállalt időtartamot értékelte.
A kérelmező a gépekre 18 hónap, a kézi darabokra 12 hónap jótállást vállalt. A hibakijavítást 2 órán belül vállalta, az alkatrész-utánpótlást 10 évig. A részszempontra összesen 85,45 pontszámot kapott, összpontszáma 427,05.
A nyertes a gépekre 24 hónapos, a kézi darabokra 18 hónap jótállást vállalt. A hibakijavítást 2 órán belül vállalta, az alkatrész-utánpótlást 10 évig. A részszempontra összesen 100 pontot kapott, összpontszáma 461 pont.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy a kapott pontszámok helyesen tükrözik az ajánlati elemek közötti arányokat, így jogszerű értékelés esetén is a nyertes ajánlatára járt volna magasabb pontszám.
A jogsértés miatt a Döntőbizottság bírságot szabott ki ajánlatkérő és a jogsértésért felelős személy terhére.
A kiszabható bírság mértéke a Kbt. 88. § (4) bekezdése értelmében a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, legalacsonyabb mértéke 1 000 000 Ft, természetes személyek esetén 100 000 Ft.
A közbeszerzés értéke - a nyertes ajánlati ára - 73 900 000 Ft, ennek 2,7%-a az ajánlattevőre kiszabott bírság összege. A bírság mértékének megállapításánál a Döntőbizottság figyelembe vette egyrészről azt, hogy ajánlatkérő a jogsértést a közbeszerzési eljárás döntő fázisában, az ajánlatok értékelése során követte el, másrészről pedig azt, hogy eljárást lezáró döntése végül is helytálló volt.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § a), d), f) és h) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 2002. április 15.
Dr. Csitkei Mária s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
