KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3948)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.140/16/2002.
Tárgy: a DIAMIT Rt. kérelmező jogorvoslati kérelme Izsófalva Nagyközség Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a DIAMIT Építő, Ipari, Szolgáltató és Befektetési Rt. (3700 Kazincbarcika, Mátyás király út 56., képviseli: dr. Zsíros Sándor ügyvéd, 3770 Sajószentpéter, Semmelweis út 9., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet Izsófalva Nagyközség Önkormányzata (3741 Izsófalva, Izsó Miklós út 64., képviseli: dr. Balogh Ákos ügyvéd 1023 Budapest, Rómer Flóris u. 55., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Izsófalva nagyközség szennyvízcsatornázása kiviteli terveinek elkészítése és a kivitelezés megvalósítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. tv. (továbbiakban: Kbt.) 44. § (7) bekezdését, ezért megsemmisíti ajánlatkérő részvételi felhívását és azt követő döntéseit.
A Döntőbizottság ajánlatkérőt 1 000 000 Ft (azaz egymillió forint) bírsággal sújtja.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 150 000 Ft (azaz egyszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
A határozat felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel lehet kérni a Fővárosi Bíróságtól. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a település szennyvízcsatorna-hálózatának megvalósítása érdekében pénzügyi forrás biztosításáért állami támogatás iránti igényt nyújtott be még 2001 tavaszán. Ebben a teljes beruházás bruttó költségét 362 304 000 Ft-ban jelölte meg, a beruházás tervezett nettó költsége így: 289 843 000 Ft.
Ajánlatkérő 2001. november 29-én megbízási szerződést kötött az ÉVIBER Mély- és Vízépítő Szolgáltató Kft.-vel a szennyvízcsatorna-beruházás előkészítésére és lebonyolítására. A megállapodás 5. francia bekezdése szerint az ÉVIBER Kft. összeállítja és a megbízóval egyezteti a részletes versenykiírást, és közzéteszi a versenyfelhívást.
Ajánlatkérő képviselő-testülete a 2002. február 6. napján megtartott ülésén az 1/2002. szám alatt az alábbi határozatot hozta: "a munkabizottság javaslata alapján megbízza a szennyvízberuházás megvalósításával megbízott bonyolítót (ÉVIBER Kft. Ostoros, Hunyadi út 58.) a nyílt előminősítési eljárás lefolytatásával, a határozat mellékletében szereplő feltételekkel. Az előminősítési pályázatot a Közbeszerzési Értesítőben kell megjelentetni".
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. március 13-i 11. számában (1472) tette közzé részvételi felhívását nyílt előminősítéses eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt tárgyban. A felhívás 2. c) pontja értelmében fővállalkozói szerződésre kér ajánlatot.
A teljesítés határidejét 2003. november 1. napjában állapította meg.
Ajánlatkérő a felhívása 9. pontjában határozta meg a részvételre jelentkezőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket. A 9.1. pontban a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására pénzintézeti nyilatkozatot, továbbá az 1999. és a 2000. évi mérleg és eredménykimutatás csatolását kérte.
Ajánlatkérő felhívása 10. a) pontjában az alábbiak szerint állapította meg a részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontjait:
- a pénzügyi és gazdasági stabilitás a mérlegadatok és bankinformációk alapján,
- az előző 2 év kiviteli munkáinak referenciái és azok megfelelősége - minőségbiztosítási rendszer.
Ajánlatkérő a felhívása 10. b) pontjában az alábbi alkalmatlansági szempontokat határozta meg:
- az elmúlt 2 évben nem fejeztek be sikeresen legalább kettő, a jelen beszerzés tárgyával azonos nagyságrendű és bonyolultságú szennyvízcsatorna-építési projektet és arról referenciaigazolást nem csatoltak,
- a 2000. évben árbevételük nem érte el a nettó 1 milliárd Ft-ot,
- minőségbiztosítási okiratuk másolatát nem csatolják.
Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított, amely a jelentkezések benyújtásával kapcsolatos formai követelményeket, továbbá a műszaki leírást és a helyszínrajzot tartalmazta.
A kérelmező a részvételi dokumentációt nem vásárolta meg.
A részvételre jelentkezés határidejéig, 2002. április 8-ig részvételre jelentkezést nyújtott be: a Swietelsky Kft., a Hoffmann Rt., az Alterra Kft., a Strabag Kft., Kötiviép "B" Kft. és az FK RASZTER Építő Rt.
A kérelmező 2002. március 20-án nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, melyben kérte a részvételi felhívás 10. b) pontjának második francia bekezdésében meghatározott alkalmatlansági szempont jogsértő jellegének megállapítását és megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként pedig az eljárás felfüggesztését. Írásbeli és tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatában kérelmét azzal indokolta, hogy ajánlatkérő beszerzésének nettó teljesítési értéke nem több mint 300 millió Ft, ez, figyelemmel a teljesítési határidőre, egy évre 150 millió Ft. Ugyanakkor ajánlatkérő alkalmatlansági szempontként egy évre nettó 1 milliárd forintos árbevételt határozott meg, amely majdnem hétszeres nagyság. Ez pedig sérti a Kbt. 44. § (7) bekezdését, mely szerint a beszerzés becsült értékére is tekintettel legfeljebb a teljesítéshez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
Hivatkozott arra is, hogy önmagában ez az alkalmatlansági szempont nem fejezi ki a jelentkező pénzügyi, gazdasági stabilitását - amelyet alkalmassági elbírálási szempontként határozott meg az ajánlatkérő -, mivel az árbevétel nagyságától függetlenül a gazdálkodás többféle is lehet.
Felhívta arra is a figyelmet, hogy ajánlatkérő műszaki szempontból azt a jelentkezőt minősítette alkalmasnak, aki az elmúlt 2 évben legalább 2 azonos nagyságrendű és bonyolultságú szennyvízcsatorna-építési beruházást megvalósított. Ennek teljesülése mellett azonban az árbevétel - főleg nem egy év alatt - nem éri el a nettó 1 milliárd Ft-ot.
Előadta, hogy három év viszonylatában a saját nettó árbevétele 500-800 millió Ft között változott, és ezzel több, az ajánlatkérő beszerzésével azonos bonyolultságú és nagyságrendű szennyvíz-csatornázási munkát végzett el eredményesen.
Utalt arra is, hogy az ilyen követelmények sértik az esélyegyenlőség elvét, és nem engedik érvényesülni a Kbt. 35. § (1) bekezdés b) és d) pontjában foglaltakat.
A tárgyaláson kiegészített kérelmében előadta, hogy a Kbt. 79. § (3) bekezdése alapján ügyfélképességgel rendelkezik. Tevékenységi köre kiterjed a beszerzés elvégzéséhez szükséges feladatokra, több szennyvízcsatornázást fejezett be eredményesen. A dokumentáció megvásárlása pedig nem várható el tőle, mert a kifogásolt szempont miatt úgyis alkalmatlannak minősítenék.
Ajánlatkérő írásbeli és szóbeli észrevételében a kérelem elutasítását kérte. Ajánlatkérő elsődlegesen a kérelmező ügyfélképességének a hiányára hivatkozott. Előadása szerint a részvételi felhívása 12. pontja értelmében csak az nyújthat be részvételi jelentkezést, aki a dokumentációt kiváltotta, és erre tekintettel csak az minősíthető ügyfélképesnek, aki ténylegesen meg is vásárolta azt.
Az ügy érdeme vonatkozásában előadta, hogy a Kbt. 44. § (7) bekezdésében foglaltak alkalmazása ajánlatkérő joga és felelőssége. Ajánlatkérő fővállalkozói szerződést kíván kötni, és úgy ítélte meg, hogy a 362 304 000 Ft értékű beruházás kivitelezésére olyan vállalkozók jelentkezését várja, akik megfelelő (nettó 1 milliárd Ft) árbevétellel rendelkeznek, amely feltehetően biztonságossá teszi a projekt előfinanszírozását, amit az állami pénzek leigénylésének hosszú átfutási ideje is indokol, továbbá a legkedvezőbb pénzügyi konstrukció kiválasztását teszik lehetővé.
Utalt arra, hogy ez az alkalmatlansági szempont nem kizárólag pénzügyi megítélését teszi lehetővé a jelentkezőknek, hanem kifejezi az adott cégnek a piacon betöltött szerepét, nagyságát is. Garanciát jelent arra, hogy biztosítani tudja a hosszú szavatossági, garanciális időszak alatt a helytállási kötelezettségét.
Ajánlatkérő számára ez azért is hangsúlyos, mert a településen ez kiemelt beruházás mind a nagyságára, mind a jelentőségére tekintettel.
A Döntőbizottság elsődlegesen a kérelmező ügyfélképességét vizsgálta és az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy annak feltételei fennállnak.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése értelmében a Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg a kérelem benyújtására való jogosultságot, az ügyfélképességet:
"A kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti."
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a konkrét közbeszerzési, illetve jogorvoslati eljárásban fennállnak ezek a feltételek.
A kérelmező cégkivonatával igazolta, hogy a beszerzés elvégzéséhez szükséges munkákra a tevékenységi köre kiterjed. Ismert az a tény is, hogy maga a kérelmező számos alkalommal vett részt szennyvíz-csatornázási beruházásokban. A Döntőbizottság álláspontja szerint ezek a körülmények önmagukban megalapozzák a kérelmező jogi érdekének fennállását arra, hogy a szennyvízcsatornázás kivitelezésére vonatkozó felhívásban milyen tartalommal határozzák meg az alkalmassági, alkalmatlansági szempontokat.
Így az ügyfélképességhez szükséges jogi érdek a dokumentáció megvásárlása nélkül is fennáll. A dokumentáció megvásárlásának más jogi relevanciája van; a részvételre jelentkezés feltétele.
A Döntőbizottság az alábbiakra tekintettel állapította meg, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alapos.
A Kbt. 25. §-a értelmében a Kbt. rendelkezéseitől csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt a Kbt. megengedi.
A jelen eljárásban is irányadó Kbt. 33. § (5) bekezdése kimondja: "Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában kizárólag az e törvényben meghatározott módon írhatja elő az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolását."
A Kbt. 44. § (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolásával kapcsolatos követelményeket:
"44. § (1) Az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható
a) pénzügyi intézménytől származó - erről szóló - nyilatkozattal;
b) mérlegének (egyszerűsített mérlegének, beszámolójának vagy konszolidált mérlegének) benyújtásával;
c) előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával;
d) az ajánlatkérő által előírt tartalmú egyéb - fizetőképességének megállapítására alkalmas - nyilatkozattal vagy dokumentummal."
A Kbt. 44. § (3) bekezdése kimondja, hogy ajánlatkérő az (1) és (2) bekezdésben foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat.
A Kbt. 44. § (6) és (7) bekezdése pedig a további általános követelményeket határozza meg az alkalmasság igazolásával, alkalmatlanság megállapításával kapcsolatban:
"(6) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
(7) Az ajánlatkérőnek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a beszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni."
A Kbt. 44. § (7) bekezdése idézett rendelkezésében "a (4) bekezdés szerinti követelményeket" rész értelemszerűen a (6) bekezdésben meghatározott követelményekre vonatkozik. Ugyanis a Kbt. 2002. január 1. napjától hatályos módosításakor, amikor a (4) bekezdés számozása (6) bekezdésre változott a (7) bekezdésben megmaradt a régi számozás a (4) bekezdés.
A Döntőbizottság a fenti rendelkezésekre tekintettel megállapította, hogy a pénzügyi, gazdasági alkalmasság körében ajánlatkérő önmagában, általános jellegét tekintve jogszerűen határozta meg, hogy egy adott év teljes nettó árbevételét veszi figyelembe.
Ez összefügg a Kbt. 44. §.(1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott igazolási módokkal és a Kbt. 44. § (6) bekezdése alapján ezt a követelményt jogszerűen támasztotta a részvételre jelentkezőkkel szemben.
A Kbt. szabályozási rendszerében elsődlegesen ajánlatkérő joga és felelőssége, hogy meghatározza az alkalmasság elbírálása során figyelembe veendő tényeket, szempontokat, hiszen az alkalmasnak minősített jelentkezők vesznek részt az ajánlattételi szakaszban.
Ajánlatkérő azonban korántsem korlátok nélkül alakíthatja ki az alkalmasság elbírálásának a rendszerét.
Egyrészt a Kbt. fent idézett 44. § (7) bekezdése konkrétan határoz meg feltételeket ezzel kapcsolatban, másrészt biztosítani kell a Kbt. alapelveinek a teljesülését is.
Ezen rendelkezések érvényesülésének vizsgálata során az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági, alkalmatlansági követelményeket összességükben szükséges értékelni. Ajánlatkérő - a minőségbiztosítás követelményén kívül - két alkalmatlansági szempontot határozott meg: egy pénzügyi-gazdasági és egy műszaki szempontot.
Az alkalmasság-alkalmatlanság körében a teljesítésre való képesség elbírálása történik meg. A Kbt.-ben általános jelleggel meghatározott "a teljesítéshez szükséges feltételek mértékéig" követelménynek megfelelőn kell a konkrét közbeszerzési eljárásban meghatározni a feltételek mértékét, és később azoknak megfelelően dönteni.
A teljesítésre való alkalmasság körében lényeges és figyelembe veendő körülmények: a beszerzés értéke, a beszerzést tárgya, a megkötendő szerződés jellege stb. Mindezek tükrében vizsgálhatóak az alkalmatlansági szempontok, illetve azok mértéke. A konkrét beszerzésnél a beszerzési érték: 362 304 000 Ft, a beszerzés tárgya: szennyvízcsatornára kiviteli terv elkészítése és a kivitelezési tevékenység elvégzése, a szerződés típusa pedig fővállalkozási szerződés.
A fővállalkozási szerződés a vállalkozási szerződés azon speciális fajtája, amelynek során a fővállalkozó egy adott beruházás teljes megszervezését, tervezését, kivitelezését, hatósági engedélyek megszerzését, a létesítmény átadás-átvételét, a szükséges szerződések megkötését, a szerződésszegésből eredő igények érvényesítését is magára vállalja. A munka teljesítése történhet mind a fővállalkozó részéről, mind az általa bevont alvállalkozók és más teljesítési segédek közreműködésével.
A műszaki alkalmasság körében ajánlatkérő elegendőnek fogadta el, ha a jelentkező az elmúlt két évben a jelenlegi beszerzéssel azonos nagyságrendű és bonyolultságú két szennyvízcsatornát eredményesen befejezett. Nem támasztotta követelményként, illetve adatot sem kért arra vonatkozóan, hogy a beruházás fővállalkozási szerződés alapján valósult-e meg.
A Döntőbizottság megítélése szerint ez a műszaki alkalmatlansági szempont - figyelemmel a beszerzés értékére, tárgyára - megfelel a "teljesítéshez szükséges feltételek mértékéig" követelményének.
A kifogásolt pénzügyi, gazdasági alkalmassági szempont értékelése során a Döntőbizottság először a Kbt. fenti szakaszában konkrétan is nevesített "beszerzési értékre is tekintettel" feltétel meglétét vizsgálta.
E korlát meghatározásának nyilvánvaló indoka az, hogy a nagyságrendileg különböző beszerzések esetében az alkalmassági, alkalmatlansági szempontok ne legyenek azonosak. A létrehozandó teljesítési értékhez is igazodjanak az alkalmassági követélmények.
Jelen esetben a beszerzés becsült értéke bruttó értéke 362 304 000 Ft (nettó 289 843 000 Ft), mely két évben valósítandó meg.
Erre a beszerzési értékre a Döntőbizottság álláspontja szerint nincs tekintettel az ajánlatkérő által csak egy évre, 2000-re meghatározott nettó 1 milliárd Ft árbevétel nagyság. A beszerzési érték többszörösét kívánja meg, méghozzá egy évre leszűkítetten.
A beszerzés tárgyára tekintettel sem állapítható meg ilyen mértékű árbevétel-követelmény szükségessége. Ajánlatkérő a kiviteli tervek elkészítését és kivitelezés elvégzését kérte. Ezen munkák volumene alapján nem lehet következtetést levonni ilyen nagyságrendű árbevétel-feltétel indokoltságára, egyúttal ellentmondást is hordoz a műszaki alkalmatlansági szempont körében tett előírással szemben is. Ebben ajánlatkérő már azt a jelentkezőt is alkalmasnak minősítette, aki két év alatt kettő, a jelenlegivel azonos beruházást eredményesen befejezett, míg egy évre nettó 1 milliárd Ft árbevétel eléréséhez kettőnél lényegesen több ilyen csatorna-beruházás elvégzése lenne szükséges.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a szerződés fővállalkozási jellegével sem indokolható ezen alkalmatlansági szempont.
Ezzel kapcsolatban először arra kíván rámutatni a Döntőbizottság, hogy nem megalapozottak az ajánlatkérő azon hivatkozásai, mely szerint kedvezőbb előfinanszírozást, előnyösebb pénzügyi konstrukciót stb. tesz lehetővé a magasabb árbevétel. Ugyanis az ajánlatkérő által hivatkozott szempontok a már benyújtott ajánlatok értékelése során figyelembe veendő körülmények, amelyek többek között attól is függnek, hogy az ajánlatkérő milyen szerződési feltételeket és elbírálási szempontokat támaszt és maguk az ajánlattevők milyen vállalásokat tesznek.
A pénzügyi és gazdasági alkalmasság vonatkozásában azt kell figyelembe venni, hogy ajánlatkérő részére két éven kereszttel kell közvetlenül teljesíteni - a fentiekben részletezett nagyságrendű - csatornázást, majd ezt követően hosszabb ideig a garanciális, a szavatossági kötelezettségeket.
Természetes követelmény, hogy ezt kiegyensúlyozott, megfelelő pénzügyi és gazdasági helyzetben levő cég képes biztosítani, miként erre maga ajánlatkérő is utalt az alkalmasság elbírálásának szempontjai körében.
Ajánlatkérő kifejezetten megjelölte, hogy fővállalkozási szerződés megkötésére kér majd ajánlatot. Ugyanakkor a fentiekben részletezett műszaki alkalmassági követelményekben ez a fővállalkozási jelleg, illetve árbevétel nagyság nem tükröződött. A két alkalmatlansági szempont összhangja erre tekintettel is hiányzik.
Előbbieken túl a szerződés fővállalkozási jellege sem önmagában határozza meg, hogy milyen mértékű feltételeket kell támasztani. Ez annak a függvénye is, hogy a konkrét fővállalkozási szerződéssel milyen beruházást kell megvalósítani, milyen összetett feladatot, milyen nagyságrendben stb. A konkrét esetben ez a kiviteli tervek elkészítését és kivitelezési tevékenység elvégzését jelenti a már ismertetett nagyságrendben. Ezen feladat elvégzéséhez pedig a Döntőbizottság megítélése szerint a szerződési jelleg nem indokol lényegesen eltérő pénzügyi alkalmassági követelményt. Ezt támasztja alá az, hogy az ajánlatkérőével azonos műszaki bonyolultságú és nagyságrendű beszerzések teljesítésére - miként azt a korábban például a kérelmező által sikeresen kivitelezett hasonló volumenű csatornázások is példázzák - ilyen nagyságrendű árbevételt el nem érő cégek is képesek. Így nem indokolható a beszerzés értékét háromszorosan meghaladó nagyságrendű árbevétel előírása egyetlen évre.
A Döntőbizottság a fenti tényezők együttes értékelése alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő által meghatározott pénzügyi alkalmatlansági szempont meghaladja a teljesítéshez szükséges mértéket. Az alkalmassági-alkalmatlansági feltételek meghatározása során pedig a Kbt. 44. § (7) bekezdése ezt a követelményt kógensen előírta. Ezzel a rendelkezéssel épp annak kívánt gátat szabni a Kbt., hogy az ajánlatkérők magukat túlbiztosítsák, a szükséges mértéket meghaladóan támasszanak követelményt, és ezzel a teljesítésre alkalmasak kizáródjanak a versenyből.
A Döntőbizottság a konkrét jogsértésre tekintettel nem vizsgálta már a kérelmező által hivatkozott alapelvek megsértésének kérdését.
Felhívja a Döntőbizottság a kérelmező figyelmét, hogy a Kbt. 35. §-ának rendelkezései az ajánlatok értékelése során az ajánlatkérő által alkalmazható előnyben részesítési szabályokra vonatkoznak, így az alkalmasság elbírálásánál nem vehetők figyelembe.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva - a fentiekre tekintettel - állapította meg a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 44. § (7) bekezdését.
A Döntőbizottság nem látott módot csak a kifogásolt alkalmatlansági szempont megsemmisítésére tekintettel arra, hogy a részvételi felhívásban ajánlatkérő ezt az egy pénzügyi, gazdasági alkalmatlansági szempontot állapította meg. A szerződés teljesítésére való alkalmasság vizsgálata során nem nélkülözhető a pénzügyi, gazdasági alkalmasság vizsgálata sem. A fentiek miatt a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján ajánlatkérő teljes részvételi felhívását és azt követő döntéseit semmisítette meg.
A Döntőbizottsága Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezése alapján döntött bírság kiszabásáról.
Ajánlatkérő képviselő-testülete hozta meg a döntést a részvételi felhívásról, így a bírságot ajánlatkérővel szemben állapította meg a Döntőbizottság.
A Kbt. 2002. január 1. napjától hatályos rendelkezése kötelezően előírja a felelős személlyel szemben is a bírság alkalmazását. A konkrét közbeszerzési eljárásban a döntést testület hozta meg, emiatt személyre szabott bírság nem állapítható meg.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
"(4) A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartásra, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani."
A Döntőbizottság azon körülményekre tekintettel, hogy a részvételi felhívás megsemmisítése által a jogsérelem reparálható és a jogsértés egy alkalmatlansági szempontra vonatkozott, elegendőnek ítélte az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimumösszeg - jelenleg egymillió forint - kiszabását.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bíróság előtti jogorvoslatot a Kbt. 89-90. §-a biztosítja.
Budapest, 2002. április 17.
Dr. Nagy Gizella s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Csanádi Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
