KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3983)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.121/15/2002.
Tárgy: dr. Kardkovács Kolos, a Közbeszerzési Tanács tagja, hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárása Sé Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Kardkovács Kolos a Közbeszerzések Tanácsa tagja (1011 Budapest, Mária tér 3. sz., a továbbiakban: eljárást kezdeményező) által a Sé Község Önkormányzata (9789 Sé, Szabadság út 29. sz., nevében eljár: Vasi Dolomit Építőipari Kft., 9700 Szombathely, Széll Kálmán u. 14. sz., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Vállalkozási szerződés Sé, Torony, Dozmat és Bucsu községek szennyvízcsatorna-hálózatának kivitelezése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen előterjesztett, hivatalból történő kezdeményezésének részben helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 36. § (2) bekezdésének első fordulatára tekintettel a Kbt. 24. § (2) bekezdését, ezért ajánlatkérővel szemben 2 000 000 Ft pénzbírságot szab ki, ezt meghaladóan a kezdeményező iratban foglaltakat elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. október 17-én a Közbeszerzési Értesítő 42. számában (7068/2001 sz.) részvételi felhívást tett közzé a fenti tárgyban.
A részvételi felhívás 3. a) pontjában meghatározta a beszerzés tárgyát és mennyiségét a négy településre lebontva, és a 3. c) pontban előírta, hogy lehet településenként a beszerzés egy részére ajánlatot tenni, és meghatározta azt, hogy a beérkezett ajánlatokat részenként bírálja el, és részenként hirdeti ki az eljárás nyertesét.
A felhívás 9. pontjában a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására szolgáló adatok és tények körét írta elő ajánlatkérő és a felhívás 10. b) pontjában meghatározta a részvételre jelentkezők alkalmatlanságának elbírálási szempontjait.
Ajánlatkérő részvételi dokumentációt is bocsátott a jelentkezők részére.
A részvételi jelentkezési határidőig, 2001. november 12-ig 15 db jelentkezés érkezett. Jelentkezést nyújtott be: a Schumann-Fischer Bt., Swietelsky Kft., Szabadics Kft., Alterra Kft., OMS Hungária Kft.; KÖZVÍZ Kft., Hoffmann Rt., ÁMK Kft.; Betonút Rt., Csorba Rt., DÉLVIÉP Kft., HYDROCOMP Kft., DOKSZA Konzorcium, Kaiser Kft. és Boroszlán Rt.
A részvételi jelentkezések értékelése alkalmával 2001. november 28-án döntött ajánlatkérő arról, hogy megváltoztatja a részajánlattételre vonatkozó korábbi álláspontját, és érvényes ajánlatot csak a beszerzés egészére lehet tenni.
A részvételi szakasz eredményhirdetése halasztott időpontban 2001. november 29-én volt. Az összes jelentkezőt alkalmasnak minősítették.
Ajánlatkérő 2001. december 19-én faxon hívta fel az alkalmasnak minősített jelentkezőket ajánlattételre, illetve küldte meg az ajánlati felhívást.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. a) pontjában a részvételi felhívás 3. a) pontjában foglaltakkal megegyezően meghatározta a beszerzés tárgyát és mennyiségét a 4 településre lebontva.
Az ajánlati felhívás 3. c) pontjában ajánlatkérő azt határozta meg, hogy a beszerzés egy részére nem lehet ajánlatot tenni, érvényes ajánlatot a beszerzés egészére lehet tenni.
A felhívás 13. pontjában ajánlatkérő megjelölte, hogy az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontjából fogja az ajánlatokat elbírálni, melyhez meghatározta a bírálati részszempontokat és azok súlyszámát. Az adható pontszámok alsó és felső határait is meghatározta.
Ajánlati dokumentációt is készített ajánlatkérő. Ennek II. 8. pontjában a szolgáltatás díja címszó alatt meghatározta, hogy "a vállalkozási díj az Útmutató mellékleteként rendelkezésre bocsátott táblázatokban kerüljön kidolgozásra, a településenként kiszámított vállalkozói díj összesítésével alakuljon ki az ajánlati összeg." Az ajánlati dokumentáció II.14.2. pontja szerint az ajánlattevőknek a vállalkozói díjat a rendelkezésre bocsátott táblázatok segítségével településenként ki kell munkálni, majd a településenként kiszámolt vállalkozói díjat összesíteni kell.
A jelentkezők 2001. december 19-én kapták meg az ajánlati felhívást faxon és a jelen jogorvoslati eljárást kezdeményezőnél a közérdekű bejelentést tevő Schumann-Fischer Bt. 2001. december 21-én vette át a dokumentációt személyesen.
Ajánlatkérő 2002. január 3-án kezdeményezte a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőségénél a hirdetménye módosítását a részajánlattétel lehetőségének kizárása miatt. A módosítás iktatásra került 0065/2002 számon, de a módosítás a Közbeszerzési Értesítőben nem jelent meg.
Helyszíni konzultációra 2002. január 9-én került sor. Az ajánlattevők közül - többek között - a Schumann-Fischer Bt., az OMS Hungária Kft., a Szabadics Kft., az ÁMK Kft., a HYDROKOMP Kft. tett fel kérdéseket. Az OMS Hungária Kft. az ajánlatok értékelése vonatkozásában tett fel kérdést a szerződés teljesítését biztosító mellékkötelezettségek értékelési részszempont értékelési módszerével kapcsolatosan. A Szabadics Kft. kérdése arra irányult, hogy az előminősítési eljárás során alkalmasnak minősített két cég nyújthat-e be közös ajánlatot. Az ÁMK Kft. a talajvédelmi és rekultivációs tervre, az esetleges erdőművelésű területek védelmi tervére vonatkozóan terjesztett elő kérdést. A Hydrokomp Kft. kérdése a Szombathely, Sportliget szennyvízátemelő stb. munkamennyiségre vonatkozó műszaki tervek, adatok kiadására irányult. A Schumann-Fischer Bt. 2002. február 1-jén faxon küldött levelében kérte a részvételi, illetőleg az ajánlati felhívásoknak a részajánlattételre vonatkozó rendelkezései ellentmondásának feloldását.
Az ajánlattételi szakaszban az írásban feltett kérdésekre az ajánlatkérő írásban válaszolt az összes ajánlattevőnek.
Az ajánlatkérő az OMS Hungária Kft. kérdésére adott válaszában kifejtette, hogy a részszempont értékelését úgy végzi el, hogy az ajánlatokat a részértékelési szempont szerint rangsorolja, és az adható pontszámot az ajánlattevők számával osztja. Az így kapott ponttal csökkenő mértékben pontozza az egyes ajánlatokat. Ésszerű mértéken kívülinek tekinti a nyilvánvalóan nem belátható időtartamú vállalásokat (pl. 20-25 év), melyek az adott vállalkozás által vállalható ésszerű kötelezettségvállalás mértékén kívül esnek.
A kötbér vonatkozásában ajánlatkérő közölte, hogy csak a késedelmi kötbért kívánja értékelni. Az értékelésnél a megajánlott mérték alapján rangsorolja az ajánlattevőket és egyenlő lépcső szerint csökkenő értékkel pontozza. Így az aránytalanul magas kötbér vállalása nem eredményez aránytalan többletpontot.
Az ajánlatkérő a Szabadics Kft. kérdésére azt válaszolta, hogy a szennyvízátemelővel kapcsolatos feladatok a nyertes ajánlattevővel történő szerződéskötés után kerül pontosításra, elszámolása a tartalékkeret terhére történik. Az ajánlatkérő a két cég közös ajánlattételi lehetőségét kizárta azzal az indokkal, hogy konzorciumként nem kerültek előminősítésre.
Az ajánlatkérő az ÁMK Kft. kérdésére azt a választ adta, hogy talajvédelmi és rekultivációs terv nem kerül kiadásra, amennyiben szükségessé válik annak költségei külön elszámolhatóak.
Az ajánlatkérő a Hydrocomp Kft. kérdésére a Szombathely, Sportliget szennyvízátemelő munkamennyiségre vonatkozóan azt a választ adta, hogy a nyertes ajánlattevővel történő szerződéskötés után kerül pontosításra, elszámolása a tartalékkeret terhére történik.
Ajánlatkérő a Schumann-Fischer Bt. kérdésére 2002. február 4-én kelt válaszában a 6. oldalon egyértelműen leírta, hogy a beszerzés egészére lehet érvényes ajánlatot tenni, annak egy részére nem.
Az ajánlattételi határidőre; 2002. február 12-ig 12 db ajánlat érkezett. Ajánlatot tett: Schumann-Fischer Bt., Swietelsky Kft., Szabadics Kft., Alterra Kft., OMS Hungária Kft., KÖZ-VÍZ Kft.; Hoffmann Rt., ÁMK Kft., Betonút Rt., DOKSZA konzorcium, Kaiser Kft. és Boroszlán Rt.
A bontási eljárás során ismertetésre kerültek az ajánlatok Kbt. 51. § (3) bekezdés szerinti adatai. A Schumann-Fischer Bt. ajánlati árát a négy településre bontva, míg a többiét egy összegben rögzítették.
Eredményhirdetésre 2002. február 26-án került sor, melyen az ALTERRA Építőipari Kft. ajánlatát hirdették ki nyertesnek.
Az összegzés az eljárásról iratot ajánlatkérő elkészítette, és azt megküldte valamennyi ajánlattevő részére.
A szerződéskötés 2002. március 7-én megtörtént.
Az eljárást kezdeményező 2002. március 7-i beadványában a Kbt. 79. § (4) bekezdés a) pontja alapján hivatalból kezdeményezte a jogorvoslati eljárást.
Indítványában előadta, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérő a tárgybani közbeszerzési eljárás során megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdésében, a Kbt. 26. § (2) bekezdésében, a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjában, a Kbt. 54. §-ban és a Kbt. 63. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. Kérte továbbá ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását, valamint kötelezni a Kbt. 88. § (l) bekezdés b)-d) pontjai alapján a jogsértés okozóját a törvény szabályainak megfelelő eljárásra, az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését, illetve a jogsértés megtörténtének megállapítását.
Az eljárást kezdeményező a Kbt. 26. § (2) bekezdésére, valamint a Kbt. 54. §-ára alapított kérelmét, valamint az időközben megkötött szerződésre tekintettel az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítésére irányuló kérelmét visszavonta. Kérte a megállapítandó jogsértésekre tekintettel, az ajánlatkérővel szemben bírság kiszabását, valamint a 2002. április hó 4-én előterjesztett jogorvoslati indítvány kiegészítésében, hogy a Döntőbizottság foglaljon állást, hogy a beszerzés tárgyát és mennyiségét érintő módosításnak minősül-e a részvételi felhívás 3. c) pontjának a részvételi szak lezárását követő módosítása.
Kérte az abban történő állásfoglalást, hogy a kétfordulós eljárásokban a részvételi szak lezárását követően módosítható-e a részvételi felhívás hirdetmény közzétételének mellőzésével valamennyi alkalmasnak minősített részvételi jelentkező közvetlen írásbeli értesítése útján.
Az indítványozó kifogásolta, hogy az ajánlatkérő az Útmutató II.15. pontjában foglaltak szerint opcionális tételek megadását tette lehetővé az ajánlattevők számára azok pontos meghatározása nélkül, mely álláspontja szerint a Kbt. 24. §-ába ütközik. Az indítványozó álláspontja szerint, ha az ajánlatkérő többváltozatú ajánlattételre ad lehetőséget, akkor meg kell határoznia a többváltozatú ajánlattétel szempontjait is. A kellően konkrétan meghatározott beszerzési tárgy és mennyiség hiányában a Kbt. 62. § (1) bekezdése és a Kbt. 43. § (1) bekezdése is sérül. Továbbá egy közbeszerzési eljárás során nincs lehetőség opció kérésére a Kbt. 25. §-ában foglalt jogszabályi kógenciára tekintettel.
Az indítványozó az Útmutató 1.3 pontját is kifogásolta a Kbt. 52. § (2) bekezdésének b) pontjára alapozva, mivel ajánlatkérő lehetővé tette ebben az előírásban; hogy az ajánlattevők a szolgáltatás végzésére jogosító engedélyt a szolgáltatás megkezdésére előírt határidőre szerezhessék be. Az OMS Hungária Kft. kérdéseket tett fel az ajánlatok értékelésével kapcsolatosan az ajánlatkérőnek a szerződés teljesítését biztosító mellékkötelezettségek értékelési részszempont értékelési módszerével kapcsolatosan. Az indítványozó álláspontja szerint az ajánlatkérő az eltérő értékelési módszerek alkalmazásával a Kbt. értékelésre vonatkozó szabályait sértette Az indítványozó kifogásolta az ajánlati dokumentációnak azon előírását, mely szerint a kötelezőnél hosszabb garanciális határidő vállalást ésszerű határok között méltányolja. Ezen előírás az indítványozó álláspontja szerint szubjektív elemet jelent az értékelés során.
Az indítványozó kifogásolta az ajánlatkérőnek a Szabadics Kft. kérdésére adott állásfoglalását a két alkalmas cég közös ajánlattételi lehetőségére vonatkozóan, melynek lehetőségét ajánlatkérő kizárta. Az indítványozó álláspontja szerint az ajánlatkérő ezen állásfoglalása sérti a Kbt. 36. § (2) bekezdését, illetve a Kbt. 44. § (5) bekezdésében foglalt előírásokat.
Az indítványozó kifogásolta az AMK Kft. kérdése kapcsán az ajánlatkérő állásfoglalását a talajvédelmi és rekultivációs tervek utólagos kiadhatóságára vonatkozóan, mely sérti a Kbt. 33. § (1) bekezdését, a Kbt. 43. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 62. § (1) bekezdését.
Az indítványozó kifogásolta a HYDROKOMP Kft. kérdésére adott ajánlatkérői választ a beruházás hiányzó műszaki adataira, terveire vonatkozóan a szennyvízátemelő vonatkozásában. Álláspontja szerint az ajánlatkérő eljárása az 1/1996. (II. 7.) KTM rendelet előírását sérti az építési beruházás műszaki dokumentációjára vonatkozóan, valamint a Kbt. 43. § (1) bekezdését és a Kbt. 62. § (1) bekezdését.
Ajánlatkérő a jelen eljárás előzményét képező 80/2002 számú eljárásban már megküldött iratokon felül megküldte a nyertes ALTERRA Kft.-vel kötött vállalkozói szerződés másolati példányát, valamint az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót, melyet a Közbeszerzési Értesítő szerkesztősége részére megküldtek. Az ajánlatkérő a tárgyaláson tett észrevételében előadta: a részvételi felhívás Közbeszerzési Értesítőben való megjelenését követően a települések úgy döntöttek, hogy nem kívánják lehetővé tenni a részajánlat tételét, csak a beszerzés egészére lehet ajánlatot tenni. Az előminősítést követően az ajánlattevők részére kiküldött ajánlati felhívás már ezt a követelményt tartalmazza. Ők a Kbt. 63. § (6) bekezdése alapján kezdeményezték a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőségénél a felhívás módosítását, de a jogi lektor annak megjelentetését szükségtelennek tartotta, illetve ezt az állásfoglalást közölte a Közbeszerzések Tanácsa titkársága is.
Az ajánlattevők az ajánlati felhívás feltételeit 2001. decemberben megismerték, azt nem kifogásolták.
Az ajánlatkérő a 2002. április 15-i észrevételében előadta, hogy a Közbeszerzések Tanácsa főtitkárának írásbeli állásfoglalása szerint a részajánlat tételére vonatkozó rendelkezés a közvetlenül megküldött ajánlati felhívás részét képezi, ezért annak megváltoztatásáról az ajánlatkérőnek a részvételi szakaszban alkalmassá minősített ajánlattevőket közvetlenül írásban, egyidejűleg kell tájékoztatnia a Kbt. 64. § (5) bekezdését figyelembe véve.
Álláspontja szerint a részvételi felhívás és az ajánlati felhívás 3. a) pontja megegyezik, tehát a beszerzés tárgyát és mennyiségét ajánlatkérő nem változtatta meg, függetlenül a részajánlattétel lehetőségétől.
Az ajánlatkérő kifejtette, hogy a többváltozatú ajánlattétel szempontjainak a megadását nem kell az ajánlatkérő kötelezettségének tekinteni. A többváltozatú ajánlatot a szerződés bármely feltétele vonatkozásában lehet tenni, azzal a korláttal, hogy az alternatív ajánlatnak a beszerzés tárgyának meg kel felelnie.
Az ajánlatkérő álláspontja szerint a Kbt. 52. § (2) bekezdése b) pontja nem azt szabályozza, hogy nem tehet ajánlatot olyan ajánlattevő, aki az ajánlattétel időpontjában nem rendelkezik a beszerzés tárgyát képező tevékenység végzésére vonatkozó jogosítványokkal.
Az ajánlatkérő észrevételezte, hogy a Kbt. csak 2002. január 1-jétől egészült ki olyan rendelkezéssel, mely tiltja az értékelési részszempontok eltérő módszerrel történő értékelését, ez a tárgybani, korábban indított eljárásban még nem kötelező.
Az ajánlatkérő a szerződés biztosítékai körében az útmutató "ésszerű határok között" kitételével kapcsolatban kifejtette, hogy az e vonatkozásban feltett kérdésre adott válaszában ezen kitételt konkrétan meghatározta, az értékelés konkrét és objektív volt.
Az ajánlatkérő álláspontja szerint jogosan zárta ki az ajánlattételi szakaszban feltett kérdésre adott válaszában a közös ajánlattétel lehetőségét, figyelembe véve a részvételi felhívás Útmutató II. sz. pontjában foglalt feltételeket.
Tekintettel arra, hogy a konzorcium tagjainak együttműködését tartalmazó "egyezmény" az előminősítés során nem került benyújtásra, ezért ennek az ajánlattételi szakaszban történő pótlására, illetve elfogadására az esélyegyenlőség sérelme nélkül nincs lehetőség.
Az ajánlatkérő az ÁMK Kft. kérdésével kapcsolatos indítványozói kifogással kapcsolatban kifejtette, hogy nem volt szakhatósági előírás a talajvédelmi és rekultivációs terv elkészítésére vonatkozóan úgy, hogy annak esetleges felmerülése esetén a költségek a tartalékkeret terhére elszámolhatóak.
Az ajánlatkérő a szombathelyi szennyvízcsatorna-hálózat szennyvízátemelőjéhez való csatlakozás lehetőségével kapcsolatban előadott indítványra előadta, hogy a jelzett munkarész a beruházás egészéhez viszonyítva elenyésző nagyságrendű, a tartalékkeret ehhez is elegendő fedezetet nyújt.
Kérte a kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Döntőbizottságnak először abban kellett döntenie, hogy a jogorvoslati indítvány a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerinti 15 napos relatív, illetve a 90 napos abszolút határidőn belül érkezett-e. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívás faxon történő megküldése 2002. december 19-én történt, tehát ehhez képest a jogorvoslati indítvány 2002. március 6-án történő kezdeményezése (a közérdekű bejelentés dátuma is egyben) mind a relatív, mind pedig az abszolút jogvesztő határidőn belül került előterjesztésre.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a vonatkozó részvételi felhívás 3. a) pontjában meghatározott beszerzési tárgy és mennyiség, nevezetesen a 4 községben létesítendő szennyvízcsatorna-hálózat műszaki adatai (a csatornahálózat, házi bekötések hossza, szennyvízátemelők stb.), valamint az ajánlati felhívás 3. a) pontjában meghatározott beszerzési tárgy és mennyiség azonos. Tehát ajánlatkérő a részvételi felhívást tartalmazó hirdetményben szereplő beszerzés tárgyát és mennyiségét nem módosította a későbbiekben az eljárás során. Megállapítható továbbá, hogy a részvételi felhívás 8. a) pontjában meghatározott ajánlati biztosíték összege (1 000 000 Ft) az ajánlati felhívásban megjelölt biztosíték összegével szintén azonos. Az ajánlatkérő a részvételi felhívás 10. b) pont 2. francia bekezdésében előírta azt a szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmatlanná minősítési feltételt, hogy az ajánlattevő a megelőző 3 évet figyelembe véve nem rendelkezik legalább egy, 600 M Ft nettó beruházási összegű szennyvízhálózat építésére vonatkozó referenciamunkával. Előírásra került az ajánlati felhívás 10. b) pont 3. francia bekezdésében az a szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmatlanná minősítési feltétel is, hogy az ajánlattevő nem rendelkezik a 3. a) pontban meghatározott munka elvégzéséhez szükséges műszaki, technikai felszereltséggel, gépparkkal (legalább 3 db földmunkagép, szállítójármű, tömörítőeszközök stb.). Ezekből az előírásokból megállapítható, hogy az ajánlatkérő a részvételi felhívás feltételeit - függetlenül a 3. c) pontban megadott részajánlattételi lehetőségtől - a közbeszerzés tárgyához és a teljes beruházás értékéhez igazította. Ezért a Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 24. § (2) bekezdése szerinti esélyegyenlőség elve sem sérült azáltal, hogy nem a beruházás részeihez igazodóan kerültek meghatározásra az ajánlattevők szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai, illetve egyéb, a beszerzés tárgyával és mennyiségével összefüggő feltételek. A 2001. november 19-i előminősítés értékelésév
el kapcsolatos szakvélemény rögzíti, hogy az ajánlattevők a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai alá nem esnek, rendelkeznek a megkívánt, a tárgyi beruházás tervezői költségbecslése értékét elérő referenciamunkával, illetve műszaki, technikai felszereltséggel. Az ajánlattevőknek a 3. c) pontban meghatározott részajánlattételi lehetőségtől függetlenül a teljes beruházás értékéhez igazodóan kellett igazolniuk az alkalmasságukat. A Döntőbizottság osztja az indítványozó álláspontját a tekintetben, hogy fordított esetben, ha a részvételi felhívás kizárta volna a részajánlattételi lehetőséget az előminősítés során, az ajánlati felhívás viszont lehetővé tette volna, akkor az egyértelműen az esélyegyenlőséget sértette volna. A kisebb részfeladat elvégzésére alkalmas ajánlattevők az eljárásban való részvétel lehetőségétől elestek volna, mert az alkalmasságukat a korábban lezárult szigorúbb feltételekhez kötött előminősítési szakban már utólag nem igazolhatták volna, így az ajánlati szakaszban már nem vehettek volna részt.
A Kbt. 63. § (6) bekezdése szerint: "A részvételi felhívást visszavonni, illetve a részvételi határidőt indokolt esetben - az indokok közlése mellett - egyszer meghosszabbítani a részvételi határidő lejártáig közzétett hirdetménnyel lehet. A részvételi szakaszra vonatkozó dokumentációt és a részvételi felhívásnak a részvételi szakaszra vonatkozó részeit, valamint a beszerzés tárgyát és mennyiségét a részvételi határidő lejártáig, annak egyéb elemeit az ajánlattételi határidő lejártáig közzétett hirdetménnyel lehet módosítani."
A Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. 25. §-ára figyelemmel alkalmazandó Kbt. 63. § (6) bekezdése alapján a kétfordulós eljárásokban a részvételi felhívás hirdetményben való közzétételét követően a részvételi felhívásnak a beszerzés tárgyán és mennyiségén kívüli egyéb elemeit hirdetmény útján lehet módosítani, melyet az ajánlattételi határidőig kell közzétenni.
A Kbt. 29. § (1) bekezdése szerint: e törvény alkalmazásában hirdetmény közzétételén a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételt kell érteni.
A (2) bekezdés szerint, ha e törvény a hirdetmény közzétételére határidőt ír elő, a hirdetményt e határidőn belül kell levél formájában megküldeni a Közbeszerzési Értesítő részére.
Jelen esetben az ajánlatkérő bizonyította, hogy kezdeményezte a Közbeszerzési Értesítőben, a közzétételi kérelmében ugyan hibásan ajánlati felhívás-módosításnak minősített, tartalmát tekintve a részvételi felhívás tartalmának módosítására irányuló hirdetmény közzétételét, mely iktatásra került, és a közzétételi díjat is lerótta.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő teljesítette a Kbt. szerinti kötelezettségét a hirdetmény megjelentetésére vonatkozóan, és nem az ő érdekkörében felmerült okból maradt az el, még akkor is, ha annak tartalma hibásan került megjelölésre.
Az előminősítési szakban alkalmasnak minősített ajánlattevők mindegyike az ajánlati felhívást a részvételi felhíváshoz képest megváltozott tartalommal megkapta, több, mint 41 nap, tehát megfelelő idő állt rendelkezésükre az ajánlatuk előterjesztésére. A Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. 52. §(2) bekezdés d) pontja nem sérült a Kbt. 62. § (1) bekezdésére, valamint a Kbt. 63. § (8) bekezdésére is figyelemmel.
A Kbt. 63. § (8) bekezdése szerint: "A két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a 37-38. §-t, a 43. § (4)-(6) bekezdését, az 51-54. §-okat és a 61. § (6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell."
Ennek értelmében a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerinti érvényesség körében ajánlatkérőnek azt kell megvizsgálni, hogy a részvételi szakaszban benyújtott részvételi jelentkezések megfelelnek-e a részvételi felhívás, illetőleg a dokumentáció feltételeinek, míg az ajánlattételi szakaszban ugyanezen vizsgálat során pedig azt kell figyelembe vennie, hogy a benyújtott ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívás és a dokumentáció feltételeinek.
A jelen ügyben benyújtott valamennyi ajánlat a beszerzés egészére vonatkozik, így azok - e szempontból - megfelelnek az ajánlati felhívás és dokumentáció feltételeinek. Ebből következik, hogy ajánlatkérő eljárása nem jogszabálysértő a tekintetben, hogy e szempont miatt az ajánlatokat nem nyilvánította érvénytelennek. Tehát a kezdeményező irat ezen része megalapozatlan.
Az ajánlatkérő a lezárt részvételi szakaszt követően meghatározott ajánlati felhívás és dokumentáció tartalmának megfelelően, tehát az egész beruházásra nézve döntött az ajánlatok érvényességéről, akként, hogy mindegyik alkalmas ajánlattevő ajánlatát érvényesnek minősítette.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az indítványozónak az ajánlati dokumentáció Útmutatója II. 15. pontjában foglalt, az opciós ajánlattételre vonatkozó kifogása tárgyában az ajánlatkérő az ajánlattevőknek 2002. február hó 4-én elküldött válaszában (8. oldal 7. pont) a következőket közölte. Az ajánlatkérő nem határozott meg opcionális tételeket. Az Útmutató ezen pontját kérjük figyelmen kívül hagyni.
A Kbt. 38. § (3) bekezdése szerint: az ajánlatkérőnek a tájékoztatást úgy kell megadnia, hogy azzal egyes ajánlattevőket ne kedvezményezzen, illetve ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a fenti tájékoztatással, melyet mindegyik ajánlattevő részére megküldtek, az opciós ajánlattételi lehetőséget kizárta, tehát az indítványozó által kifogásolt, és álláspontja szerint a Kbt. 24. § (2) bekezdésében foglalt és az esélyegyenlőség sérelmét eredményező előírás kiiktatásra került. Tehát a kezdeményező irat ezen része megalapozatlan.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a Kbt. 33. § (2) bekezdése szerint nem kötelező az ajánlatérőnek a többváltozatú ajánlat lehetőségének megadása esetén szempontokat adni. A Kbt. ezen rendelkezése csak a többváltozatú ajánlattétel kötelező esetére határozza meg az ajánlatkérő által megadandó szempontot, nevezetesen a mennyiség legalacsonyabb és legmagasabb mértékének, illetve az ettől való százalékos eltérés mértékének a meghatározását. A Döntőbizottság által követett gyakorlat szerint az alternatív ajánlatnak meg felelnie az ajánlati felhívásban meghatározott beszerzési tárgynak és mennyiségnek, valamint a dokumentáció és műszaki leírás feltételeinek, ezen korlátok között az ajánlattevő határozhatja meg az alternatív ajánlatának a tartalmát.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az indítványozónak az ajánlati útmutató I.3. pontja vonatkozásában előadott kifogása nem megalapozott. Az ajánlatkérő ugyanis a részvételi szakaszban már megállapította, hogy a jelentkezők teljesítették az összes feltételt, így a részvételi felhívás 12. pontjában (Egyéb információk) már előírta azon feltételt, hogy a részvételre jelentkezőnek a cégiratok alapján a tevékenység végzésére jogosultsággal kell rendelkeznie. Erre vonatkozó megállapítás szerepel a 2001. november 19-i az előminősítéssel kapcsolatos szakvéleményben.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a cégiratok alapján a jelentkezők tevékenység elvégzésére vonatkozó jogosultsága már az előminősítési eljárásban megállapításra került. Ettől függetlenül a Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazási köre - nem jogosult az eljárásban részt venni az ajánlattevő - a Kbt. 26. § (3) bekezdés, a Kbt. 46. §, valamint a Kbt. 31. §-a szerinti kizáró feltételek vonatkozásában érvényesül, nem pedig a jelentkezők alkalmasságának vizsgálata vonatkozásában.
A Döntőbizottság az indítványozónak az ajánlatok értékelésével kapcsolatos kifogása tárgyában megállapította, hogy az ajánlatkérő a lineáris értékelési módszert határozta meg a dokumentációban, annak II.17. pontjában és alkalmazta a részszempontok értékelése vonatkozásában, a kötbér vonatkozásában azzal a különbséggel, hogy az ajánlatkérő minimum 500 000 Ft/nap késedelmi kötbér megfizetését igényelte és az aránytalanul magas kötbérvállalás nem eredményezett többletpontot.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint: "Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
Az a tény, hogy ajánlatkérő eltérő módszert alkalmazott az egyes részszempontok értékelése során a jelen eljárásban alkalmazandó, a Kbt. 2002. január 1-jén hatályba lépő módosítása előtt hatályban lévő szabályába [Kbt. 55. § (6) bekezdés] nem ütközik. Az egyes részszempontok elbírálására alkalmazott és az ajánlatok értékelése című dokumentumban megjelölt módszerek alkalmasak voltak az egyes ajánlatok torzításmentes értékelésére, a tartalmi elemek közötti különbségtételre.
A Döntőbizottság nem osztotta az indítványozó álláspontját az ajánlati dokumentáció II.10.2 pontjában a kötelezőnél hosszabb garanciális idő vállalás "ésszerű határok" közötti kitétel kifogásával kapcsolatban. Az ajánlatkérő ugyanis a 2002. február 4-i, az ajánlattevői kérdésekre adott válaszok között meghatározta ezen kitétel tartalmát, nevezetesen a nem belátható időtartamú vállalás tartamát 20-25 évben határozta meg, tehát az értékelés objektív mércéhez lett kötve.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az indítványozónak a két cég közös ajánlatával kapcsolatos nemleges ajánlatkérői álláspontjával kapcsolatos indítványa megalapozott.
A Kbt. 36. § (2) bekezdése első fordulata szerint több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot. A Kbt. 44. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a beszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
Az ajánlatkérő a részvételi eljárási szakaszban elbírálta a jelentkezők alkalmasságát, és az alkalmasnak minősülő ajánlattevők ajánlattételi szabadságát nem korlátozhatta volna ajánlatkérő a közös ajánlattételre vonatkozóan. A jelentkezők alkalmassága külön-külön megállapítást nyert az előminősítési szakaszban, az egész feladat elvégzésére alkalmasnak minősített jelentkezőkből később létrehozandó konzorcium alkalmassága sem kérdőjelezhető meg. Ezért ajánlatkérő a Kbt. 36. § (2) bekezdésének első fordulatát megsértette azzal, hogy a kérdésre adott válaszában nem tette lehetővé az általa előminősített jelentkezőknek a közös ajánlattételt.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése szerint: "Az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára."
Az ajánlatkérő megsértette az esélyegyenlőséggel kapcsolatos fenti rendelkezést, ugyanis megakadályozta, hogy az alkalmasnak minősített egyes cégek kooperációja megvalósuljon, és együttesen tehessenek ajánlatot.
A Döntőbizottság nem osztotta ajánlatkérő álláspontját, hogy a részvételi felhíváshoz kiadott Útmutató II.12. pontjában foglalt feltételeket az előminősítési eljárás során igazolni kellett volna a közös ajánlatot tevő cégeknek ennek pótlására az ajánlattételi szakban lehetőség nincs.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nincs jogszabályi akadálya annak, hogy az ajánlattételi szakaszban az egyébként külön-külön alkalmasnak talált ajánlattevők közös ajánlatot tehessenek. Az előminősítési eljárásban a jelentkezők függetlenül attól, hogy alkalmasságukat az egész beruházásra nézve igazolták, még a részajánlattételi lehetőségre is alapították esetlegesen jelentkezésüket. Az ajánlatkérő a Szabadics Kft. ajánlattevő kérdésére - bár az ajánlattevő kifejezetten utalt az ajánlati dokumentáció II.12. pontjában előírt feltételek teljesítésére - kizárta a közös ajánlattétel lehetőségét.
A Kbt. 26. § (2) bekezdés második fordulata szerint: a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
Az ajánlatkérő a fenti rendelkezést figyelembe véve csak az ajánlati felhívás szabályszerű módosításával változtathat az ajánlati felhívás, illetve dokumentáció feltételein a Kbt. 48. § (1) bekezdése, valamint a Kbt. 64. § (5) bekezdése alapján.
Az ajánlati felhívás szabályszerű módosításának hiányában a válaszával az ajánlatkérő megsértette a Kbt.-ben szabályozott az ajánlati felhívás és a dokumentáció feltételeire vonatkozásában fennálló, a kötöttségre vonatkozó fenti rendelkezését, valamint az esélyegyenlőséget is sértette a fenti indokból. Az ajánlattevőket nem lehetett volna elzárni a közös ajánlattétel lehetőségétől éppen azért, mert az előminősítési eljárás feltételrendszeréhez képest az ajánlati felhívás is azonos feltételekkel lehetővé tette azt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az indítványozó kifogása a talajvédelmi és rekultivációs tervre nézve, valamint a szennyvízátemelőre vonatkozó hiányzó műszaki tervekre, adatokra vonatkozóan nem megalapozott. Az ajánlatkérő ugyanis az ajánlati dokumentáció II.8. pontjában meghatározta, hogy a vállalkozási díjban minden ajánlattevőnek 40 millió Ft tartalékkeretet kell meghatároznia, tehát az ajánlati felhívás tartalmának meghatározása vonatkozásában a Kbt. 33. § (1) bekezdése szerinti esélyegyenlőség elve nem sérült, valamint a Kbt. 62. § (1) bekezdése sem. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati dokumentáció I. sz. mellékletében szereplő szennyvízátemelő vonatkozásában a tervlapok a mennyiség kimutatásokkal - a lényeges paraméterek vonatkozásában - meghatározásra kerültek, tehát a közbeszerzés keretében megvalósuló építési beruházásra vonatkozó ajánlati felhívás dokumentációjának részletes műszaki tartalmáról szóló 1/1996. (II. 7.) KTM sz. rendeletének az előírásai teljesültek.
Az ajánlattétel időpontjában pontosan nem meghatározható tételek fedezetére pedig az ajánlatban beállítandó 40 millió Ft tartalékkeret szolgál, melynek a felhasználására pontos mérési adatok alapján kerül sor.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 79. § (4) bekezdés a) pontja szerinti jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, míg a kérelem megalapozatlan részét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Döntőbizottság a bírság mértékének meghatározásánál a közbeszerzés értékére, az elkövetett jogsértés súlyára, mely szerint a Kbt. alapelvét sértette meg az ajánlatkérő, a szerződéskötés tényére, illetve az ügy összes körülményeire volt tekintettel.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg, azaz egymillió forint. A Döntőbizottság által meghatározott bírság a közbeszerzés értékének (795 484 000 Ft) 0,25%-a.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a költségek viseléséről a rendelkezőrészben foglaltak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. április 17.
Dr. Csanádi Péter s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
