LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (4048)
Kf.III.37.251/2001/3.
A Magyar Köztársaság hegfelsőbb Bírósága a dr. Nagy Éva jogtanácsos által képviselt Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma (1903 Budapest Pf. 314) I. r. felperesnek, a dr. Gurnik Ágnes (1033 Budapest, Hévízi u. 22.) II. r. felperesnek, a dr. Engler Magdolna jogtanácsos (1024 Budapest, Margit krt. 85.) által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróságon 13.K.31.896/2000/5. számon megindított perében ugyanezen bíróság 2000. év november hó 29. napján kelt 13.K.31.896/2000/5. számú ítélete ellen az alperes részéről 7. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán a 2001. év szeptember hó 25. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtatja meg, hogy az alperest új eljárásra kötelezi, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
A másodfokú eljárás költségét a felek maguk viselik, a fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
Az I. r. felperes informatikai hálózatok korszerűsítése céljából lefolytatott közzététel nélküli közbeszerzési eljárásban szállítási szerződést kötött a KFKI DIREKT Kft.-vel 6 db Compaq gyártmányú Alpha típusú szerver számítógép leszállítására és üzembe helyezésére.
Az I. r. felperes a korábbi közbeszerzési eljárás folytatásaként Alpha szerverrel kívánta meglévő gépparkját bővíteni, ezért 1999. december 17-én hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított meg, amelynek során a KFKI DIREKT Digitális Rendszer-előállító és Karbantartó Kft.-t ajánlattételre hívta fel. Az 1999. december 20-án érkezett ajánlatot az I. r. felperes elfogadta és 1999. december 31-én szállítási szerződést kötöttek az árubeszerzésre és szolgáltatásra.
Az alperesi döntőbizottság elnöke hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett, amelynek eredményeként az alperes D.5/12/2000. számú 2000. év február 14-én kelt határozatával az ajánlatkérő tevékenységét jogsértőnek ítélte, amely megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 88. § (1) bekezdés d) és f) pontját, ennek megfelelően az I. r. felperest 700 000 (hétszázezer) forint, a II. r. felperest pedig 70 000 (hetvenezer) forint bírság megfizetésére kötelezte.
A felperesek keresetet nyújtottak be a Fővárosi Bírósághoz, kérve az alperesi határozat felülvizsgálatát.
Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét alaposnak találta és az alperes határozatát hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a Kbt. 70. § (3) bekezdés b) pontja értelmében az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés esetén, ha a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése, vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másokkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy eltérő és egymáshoz nem illeszkedő műszaki-technikai jellegű dolgokat kellene beszerezni, vagy ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne. A bíróság álláspontja szerint kizárólag a beszerzés mértékére figyelemmel nem minősíthető az árubeszerzés új beszerzésnek, a Kbt. 70. § (3) bekezdése nem határozza meg a bővítés fogalmát, illetőleg nem korlátozza a bővítés céljából beszerezni kívánt áru mennyiségét.
A bíróság álláspontja szerint nincs jelentősége, hogy az újabb beszerzés milyen árumennyiségre terjed ki. A perbeli esetben az újabb számítógépek beszerzésének célja a korábban beszerzett gépparkhoz kapcsolódó hálózatbővítés volt.
Az alperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú bíróság ítélete ellen, kérve a Fővárosi Bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint az ítélet megalapozatlan, a bővítés fogalma nem értelmezhető olyan tágan, hogy a beszerezni kívánt mennyiség meghaladja a korábban meglévő dolog mennyiségét. Bár a Kbt. a bővítés fogalmát nem határozza meg, a jogalkalmazói értelmezés során figyelembe kell venni a jogalkotói szándékot is. A közbeszerzési eljárás célja, hogy biztosítsa az államháztartási forrásokból lebonyolított beszerzések átláthatóságát, a verseny megvalósítását. E célok a nyílt közbeszerzési eljárással érhetők el, a tárgyalásos eljárást ezért a közbeszerzési törvény szűk körben teszi lehetővé. A bővítés fogalmának meghatározása során elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése, vagy bővítése valósult-e meg. A felperes esetében a meglévő dolog bővítése során többszörösét szerezték be az eredeti közbeszerzési eljárás során beszerzett mennyiségnek. Nyilvánvalóan nem lehet célja a közbeszerzési eljárásnak, hogy ez eredeti dolog többszörösét kitevő beszerzésre bővítés címen kerüljön sor.
A fellebbezés részben alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési eljárás során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság nem tárta fel kellő körültekintéssel a tényállást, nem észlelte, hogy a közbeszerzési eljárás során az alperes sem vizsgálta meg a tárgyalásos eljárás törvényi feltételeinek teljes körű meglétét, és nem foglalt állást a tárgyalásos eljárással kapcsolatos minden lényeges kérdésben.
A Legfelsőbb Bíróság egyetért az alperessel a közbeszerzési eljárás céljának megjelölésében. Az államháztartás kiadásainak ésszerűsítése, a közpénzek felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, a verseny tisztaságának biztosítása a közbeszerzési eljárás célja. A Kbt. keretei között a gazdasági élet realitásának megfelelően lehetőség van a tárgyalásos eljárásra is. A törvény azonban szigorúan meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesítése mellett lehetséges a nyílt közbeszerzési eljárás helyett a tárgyalásos eljárás alkalmazása. A Kbt. 70. §-a (3) bekezdése szerint - amely rendelkezésre a felperes a tárgyalásos eljárást alapította - tárgyalásos eljárásra kerülhet sor, ha korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy eltérő és nem illeszkedő műszaki-technikai jellemzőjű dolgokat kellene beszerezni, vagy ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a karbantartásban.
A Legfelsőbb Bíróság tárgyi ügy irataiból megállapította, hogy az alperes D.5/12/2000. számú határozata meghozatala során a fent idézett törvényhely feltételeinek teljes körű vizsgálatát nem végezte el. Az alperes a bővítés jogi fogalmával kapcsolatos álláspontját elegendőnek tartotta a felperesi jogsértés megállapítására, és nem vizsgálta, hogy a felperes kellő körültekintéssel megvizsgálta-e, milyen műszaki-technikai jellemzőjű dolgok illeszthetők az eredeti beszerzett számítógépekhez, a számítógépek piacának vizsgálatára sem a közbeszerzési jogorvoslati eljárás során, sem az elsőfokú bíróság eljárásában nem került sor, holott a Kbt. 70. § (3) bekezdésének b) pontja a tárgyalásos eljárás feltételét nem csak ahhoz köti, hogy a korábban beszerzett dolog kicseréléseire, illetőleg bővítésére kerüljön sor, hanem vizsgálni kell, illetőleg bizonyítani kell, hogy műszaki-technikai jellemzők szerint sem kerülhet sor az eredetileg beszerzett dolog más termékkel, jelen esetben más számítástechnikai termékkel történő bővítésére.
A Legfelsőbb Bíróság osztja ugyanakkor az elsőfokú bíróság álláspontját a tekintetben, hogy a törvény erre utaló rendelkezése hiányában a bővítés fogalmát nem lehet mennyiséghez kötni, bővítésnek minősül az az árubeszerzés is, amely a korábban beszerzett dolog műszaki-technikai feltételeit érvényesíti a későbbi beszerzések során.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési eljárás során megállapította, hogy a felperes tárgyalásos közbeszerzési eljárásával kapcsolatos tényállást sem a közbeszerzési jogorvoslati eljárás során, sem az elsőfokú bíróság eljárása során nem tárták fel, nem állapították meg a Kbt. 70. § (3) bekezdés b) pontja teljesítésének feltételeit, ezért az alperes határozatának hatályon kívül helyezése az ügy végleges jogszerű lezárásához nem elegendő, szükség van az alperes megismételt eljárására, amelynek során vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy a felperes a tárgyalásos közbeszerzési eljárás megválasztása előtt megismerte-e a számítástechnikai piacot, megállapítható-e, hogy más termék nem illeszthető a meglévő műszaki-technikai jellemzőjű számítástechnikai rendszerhez.
Fent kifejtettek szerint a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 254. § (2) bekezdése értelmében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és az alperest a Pp. 339. § (2) bekezdése szerint új eljárás lefolytatására kötelezte.
A pernyertesség aránya miatt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 81. § (1) bekezdése alapján rendelkezett a másodfokú eljárás költségének viseléséről.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §-a szerint a felek teljes személyes illetékmentességben részesülnek, ezért a fellebbezési eljárás illetéke az állam terhén marad.
Budapest, 2001. szeptember 25.
Dr. Kozma György s. k., Dr. Madarász Gabriella s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Kárpáti Zoltán s. k.,
bíró
