KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4051)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D. 122/8/2002.
Tárgy: a Baranyai - Házépítő Kft. jogorvoslati kérelme Villány Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Baranyai - Házépítő Kft. (7636 Pécs, Kisréti u. 15., képviseli: dr. Burrat Husam ügyvéd, 7621 Pécs, Irgalmasok u. 16., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet Villány Város Önkormányzata (7773 Villány, Baross G. út 29., a továbbiakban: ajánlatkérő) "997,4 m2 területű, 7 tantermes általános iskola építése, a hozzá tartozó szociális, kiszolgálóblokkokkal, közlekedőkkel, tanári szobával. Meglevő iskolaépület bontása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A felek viselik az eljárással felmerült költségeiket
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
A határozat felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel lehet kérni a Fővárosi Bíróságtól. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Villány Város Önkormányzata gesztori megállapodást kötött Villánykövesd, Palkonya, Ivánbattyán és Kisjakabfa községek önkormányzatával, és ennek alapján mint ajánlatkérő tette közzé a Közbeszerzési Értesítő 2000. október 25-i, 43. számában (6644) ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt tárgyban.
Ajánlatkérő felhívása 11. a) pontjában határozta meg a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket. E körben - többek között - az alábbiakat írta elő:
- Az előző 3 év - újonnan piacra lépő ajánlattevő esetét leszámítva - (2000., 1999.,1998.) kizárólag magasépítési referenciái, megjelölve azt, hogy fővállalkozó vagy alvállalkozó volt-e, továbbá megjelölve a szerződés értékét (ha alvállalkozó volt, akkor a saját szerződése értékét), megbízóját és a teljesítés idejét.
- 1999., 1998. és 1997. évi mérlege (egyszerűsített mérleg, beszámoló vagy konszolidált mérleg), újonnan piacra lépő esetét leszámítva.
- Ajánlattevő nyilatkozata és dokumentumai arról, hogy a mérlegek által bemutatott években árbevétele hány százalékát adta a magasépítési beruházás(ok)ból elért bevétele.
Ajánlatkérő a felhívása 11. b) pontjában rendelkezett a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjairól, többek között az alábbiakat írta elő:
- a beszerzés tárgyával azonos jellegű és nagyságrendű kivitelezési tevékenységhiánya az előző három évben,
- a legutolsó három év mindegyikében veszteségesen gazdálkodott, negatív eredményt ért el,
- a mérlegek által bemutatott években legalább kettőben a magasépítési beruházásokból származó bevétele nem érte el a teljes bevétel 80%-át.
Az ajánlati felhívás 13. a) pontjában ajánlatkérő meghatározta, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el és 13. b) pontban az alábbi részszempontokat és súlyszámokat állapította meg:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár 5
- kötbérvállalás mértéke 4
- helyi munkaerő foglalkoztatása 3
- garanciavállalás mértéke 2
- vállalt teljesítési határidő 1
Mindegyik részszempont 1-10-ig terjedő pontszámokkal volt értékelhető.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, ebben határozta meg az ajánlatok benyújtásának tartalmi és formai követelményeit, ennek része volt a tervdokumentáció is.
Az eljárás során 2000. november 23-án konzultációra is sor került, melyen ajánlatkérő az ajánlattevők döntően szakmai kérdéseire válaszolt.
Az ajánlattételi határidőig, 2000. december 5-ig ajánlatot nyújtott be: a Corrado Kft., a ZÁÉV Rt., a Czinege-Huba Kft. és a kérelmező.
A bontási eljárás során elhangzott, hogy a Czinege-Huba Kft. ajánlata egy zárt borítékot is tartalmaz.
A kérelmező ajánlatában bejelentette, hogy a Baranyai Házépítő Kft. az 1997. év elején megalakított DUOGÁZ Kft.-t takarja, 2000 nyarán a tulajdonosok személyének változásával egy időben módosult a társaság neve. Nyilatkozott arról, hogy árbevételük 100%-a magasépítési beruházási tevékenységből ered.
A kérelmező ajánlatában az alábbi fővállalkozású referenciáit jelölte meg: Jelenleg folyó munkák:
- Siklós, borászati üzem kialakítása (kb. 2000 m2 alapterületen, kb. 18 millió Ft nettó költséggel).
Referenciamunkáink:
- kamionszerviz és irodaépület kialakítása (kb. 3000 m2 22 millió Ft nettó költséggel),
- Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága (kezelőépületek felújítása 8 millió Ft nettó költséggel),
- családi ház és melléképületei építése (140 m2, 16 millió Ft nettó költséggel) Az elkészült referenciák vonatkozásában igazolást is csatolt.
Csatolta az 1997-es, 1998-as és 1999-es évekre vonatkozóan az egyszerűsített éves beszámolókat, az utolsó évkivételével a mérleg szerinti eredménye negatív volt.
A Czinege-Huba Kft. ajánlatában közölte, hogy 1995-ben betéti társaságként alakultak meg és később jogutódlással alakultak át kft-vé.
Ajánlatához az alábbi referenciajegyzéket csatolta:
1998., fővállalkozás:
- 35 000 E Ft
- Iskolarekonstrukció
- Önkormányzat, Villány
1998., fővállalkozás:
- 188 000 E Ft
- Sertéstelep-felújítás
- Hímes Pick Kft., Hímesháza
1998., fővállalkozás:
- 35 000 E Ft
- Boltok, lakások
- Strnad Gábor és László, Villány
1998., fővállalkozás:
- 10 000 E Ft
- Közösségi ház
- Önkormányzat, Maráza
1998., fővállalkozás:
- 59 000 E Ft
- Erdősmároki panzió
- Flavió Parizzon, Olaszország
1998., fővállalkozás:
- 25 000 E Ft
- Geresdlaki lakóház
- Artur Hehring, Németország
1999., fővállalkozás:
- 135 000 E Ft
- Tehenészeti telep bővítése
- Mezőgazdasági Rt., Borjád
1999., fővállalkozás:
- 40 000 E Ft
- Iroda és szociális épület
- Apró-Hús Kft., Bóly
1999., fővállalkozás:
- 31 000 E Ft
- Marázai lakóház
- Andreas Huber, Németország
1998., 1999., 2000. fővállalkozás:
- 46 000 E Ft
- Templomfelújítások
- Egyház és műemlékvédelem (Töttös, Görcsönydoboka, Babarc, Palotabozsok, Bár, Lánycsók, Nagyharsány)
1999., fővállalkozás:
- 65 000 E Ft
- Borfeldolgozó, panzió, pincerendszer, lakás
- Bock József, Villány
2000., fővállalkozás:
- 20 000 E Ft
- Panzió
- Gere Attila, Villány
2000., fővállalkozás:
- 13 000 E Ft
- Gazdasági épület
- Maitini Mihály, Szebény
2000., fővállalkozás:
- 30 000 E Ft
- Borfeldolgozó épületegyüttes
- Sternthal Kft., Villány
Nyilatkozott arról, hogy árbevétele 100%-a magasépítési beruházásokból származik.
Csatolta a kért évekre vonatkozóan az egyszerűsített éves beszámolóját, mérleg szerinti eredménye egyik évben sem volt negatív.
Az értékesítés nettó árbevétele a mérlegek szerint az alábbi volt:
- 1999. 09. 28-tól 12. 31-ig 52 558 E Ft
- 1999. 01. 01-től 09. 27-ig 70 066 E Ft
- 1998. 01. 01-től 12. 31-ig 140 717 E Ft
- 1997. 01. 01-től 12. 31-ig 52 241 E Ft
Az ajánlatok értékelését az érintett települések által delegált tagokból megalakított bírálóbizottság végezte és készítette el a döntési javaslatot. A bizottság tagjai voltak: Bock József, Keresztes László, Tengeler János, Mauer György, Albert Károlyné dr., Grünfelder István, Gere Attila, Takáts Gyula.
Az érintett önkormányzatok képviselőtestületei 2000. december 19-én önállóan, külön-külön önkormányzati határozatban döntettek az eljárás eredményéről az előterjesztett javaslatnak megfelelően.
Ajánlatkérő, illetve megbízottja - a lebonyolító Márton Invest Beruházásszervező Bt. - 2001. január 3-án hirdette ki az eljárást lezáró döntést, minden ajánlatot érvényesnek és minden ajánlattevőt alkalmasnak minősítettek. Az eljárás nyertese 110 ponttal a Czinege-Huba Kft. lett, az őt követő legkedvezőbb ajánlattevőnek pedig a ZÁÉV Rt.-t hirdették ki 108 ponttal. A kérelmező összpontszámát 107-ben, míg a Corrrado Kft. összpontszámát 99-ben állapították meg.
Az eredményhirdetésen elhangzott észrevételek alapján ajánlatkérő képviselője megállapította, hagy a kötbérvállalásra adott értékelési pontszámok kiszámítása valóban tévesen történt, ezért az eredményhirdetési eljárást felfüggesztette és semmissé nyilvánította. Egyben tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy az ajánlatokat ismételten megvizsgálják és értékelik.
Ezt követően a bírálóbizottság a 2001. január 12-i ülésén újraértékelte az ajánlatokat és új döntési javaslatot terjesztett elő, amelyet az érintett önkormányzatok képviselő-testületei 2001. január 23-án önállóan, külön-külön önkormányzati határozatban elfogadtak.
Az új eljárást lezáró döntés kihirdetésére 2001. január 24-én került sor. Ebben a kérelmezőt alkalmatlannak minősítették arra hivatkozással, hogy nem rendelkezik a beszerzés tárgyával azonos jellegű és nagyságrendű referenciamunkával az elmúlt 3 évben. A nyertes ajánlattevőnek a Czinege-Huba Kft.-t, az őt követő legkedvezőbbnek pedig a Corrado Kft.-t hirdették ki.
A kérelmező 2001. január 31-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen.
A jogorvoslati eljárás lefolytatását követően a Döntőbizottság a D.42/18/2001. számú és 2001. március 21-én kelt határozatában részben helyt adott a jogorvoslati kérelemnek, és megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (2) bekezdését.
A határozat indoklása szerint ajánlatkérő jogsértően függesztette fel az eredményhirdetési eljárását, mert a Kbt. 55. § (2) bekezdése értelmében csak az eredeti határidő lejárta előtt lehetséges az eredményhirdetés elhalasztása az összes ajánlattevő egyidejű írásbeli tájékoztatása mellett.
A határozat értelmében ajánlatkérő jogszerűen minősítette alkalmatlannak a kérelmezőt, míg a nyertes referenciái megfelelnek a támasztott követelményeknek. Megállapításra került, hogy ajánlatkérő az ajánlati árra adott pontszámok megállapítása során nem követett el jogsértést.
A határozat kitért arra, hogy ajánlatkérő az ajánlatok bontása során helytelenül járt el, mert a Czinege-Huba Kft. ajánlatában levő zárt borítékot a Kbt. 51. § (1) bekezdése alapján nem bontotta fel. Azonban mivel a kérelmezőnek a jogorvoslati tárgyaláson ezzel kapcsolatban előterjesztett kérelme elkésett, ezért nem állapított meg jogsértést a Döntőbizottság. Ugyanakkor a határozat indokolása tartalmazza, hogy a Döntőbizottság megvizsgálta a zárt borítékot, és megállapította, hogy annak tartalma nem sérti az esélyegyenlőség, illetve a verseny tisztaságának alapelvét.
A kérelmező ezen határozat felülvizsgálatát kérte a bíróságtól.
A Fővárosi Bíróság a 13.K.31.141/2001/9. számú 2001. december 19-én kelt és 2002. január 25-én jogerőre emelkedett ítéletében a Döntőbizottság D.42/18/2001. számú határozatát hatályon kívül helyezte, és a Döntőbizottságot új eljárásra kötelezte.
Ítélete indokolásában részletezte, hogy a kérelmező kereseti kérelmét részben ítélte alaposnak.
A bíróság megállapította, hogy - kérelmező hivatkozásával szemben - az ajánlatok újraértékelése és annak során alkalmatlanná minősítés, továbbá eltérő pontszámok adása nem volt jogszabálysértő. Ugyanis ajánlatkérő a végleges eljárást lezáró döntésig jogosult alkalmatlanná minősíteni, illetve arra, hogy korábbi értékelésétől eltérjen.
A bíróság álláspontja szerint a kérelmező jogorvoslati kérelme nem terjedt ki a nyertes ajánlatában levő zárt borítékra, továbbá nem sérelmezte az első eredményhirdetési eljárás megsemmisítését. Így e körülmények jogszerűségének kérdésében a Döntőbizottság jogorvoslati kérelem hiányában vizsgálódott. Rámutatott arra a bíróság, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelmében az alkalmatlanná minősítését, az ajánlatok újraértékelése során alkalmazott pontozást kifogásolta, illetve a nyertes ajánlattevő alkalmatlanságára hivatkozott.
Az alkalmatlansági szempontként meghatározott referenciakövetelmény vonatkozásában a bíróság arra hívta fel a figyelmet, hogy a magasépítési jelleg a felhívásból megállapítható, azonban a nagyságrendre nem vonható le következtetés.
Megállapította a bíróság, hogy a Döntőbizottság nem vizsgálta a kérelmezőnek a nyertes ajánlatához csatolt referenciajegyzék valóságtartalmával kapcsolatos kifogását, és ezzel nem tett eleget tényállástisztázási kötelezettségének.
A Döntőbizottság a Fővárosi Bíróság fenti ítéletének és a jogorvoslati kérelemnek a kézbesítésével megindította az új eljárást.
A kérelmező az új eljárás során nyilatkozatot nem tett.
Eredeti, írásban benyújtott jogorvoslati kérelmében elsődlegesen azt kifogásolta, hogy ajánlatkérő az újraértékelés során nemcsak a nyilvánvaló számítási hibákat javította ki, hanem megállapította a kérelmező alkalmatlanságát, továbbá módosította a bírálati szempontok alapján adható pontszámokat is.
A kérelmező jogorvoslati kérelmének e részével kapcsolatban a Fővárosi Bírság ítéletében érdemben döntött, e részben nem adott helyt a keresetnek. Az ítélet a jogorvoslati kérelem, illetve kereseti kérelem e részének alaptalanságát részletesen indokolja.
Az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. tv. 5. § (4) bekezdése értelmében, ha a bíróság az ügy érdemében határoz, ez a döntés a közigazgatási szervre kötelező.
Erre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem e részeit érdemben nem vizsgálta.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében tartalmilag is kifogásolta az alkalmatlanná minősítést. Az alkalmatlansági szempontként meghatározott referenciakövetelmény megfogalmazása sem a beruházás jellegére, sem nagyságrendjére nem pontos, rendkívül tágan értelmezhető. Előadása szerint a nyertes ajánlattevő nem rendelkezik megfelelő referenciával. Utalt arra, hogy a mérlegadatok és a referenciában feltüntetett értékű munkák nem adekvátak. Példaként hivatkozott arra, hogy 1999. évi referenciaként 135 000 000 Ft nagyságrendű borjádi sertéstelep építése került feltüntetésre, ugyanakkor az 1999-es mérleg szerint a nyertes árbevétele 52 558 000 Ft volt, és ez arra enged következtetni, hogy a referenciák egy része nem valós adatokat tartalmaz.
Kérelmében hivatkozott továbbá arra, hogy a birtokába került 2000. december 22. napján megtartott ülésről készült jegyzőkönyv, ebben a döntésben érintett polgármesterek közül többen nyilatkoztak arról, hogy folyamatos gazdasági kapcsolatban állnak a Czinege-Huba Kft.-vel. Megkérdőjelezte a döntéshozók legitimitását is arra hivatkozással, hogy többen nem is tudtak arról, hogy nevük szerepel a bírálóbizottság névsorában.
Ajánlatkérő az új eljárás során is kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Előadta, hogy valóban nem precízen határozták meg felhívásukban az első, a referenciával kapcsolatos alkalmatlansági szempontot. Erre és azon körülményre tekintettel, hogy magasépítési referenciát kértek, azonos jellegűnek fogadtak el minden magasépítési munkát. A nagyságrendre valóban nem jelöltek meg értéket, a beruházás volumene alapján szakértői szemmel úgy ítélték meg, hogy legalább 100 millió Ft-os kivitelezési tevékenység szükséges. Ugyanakkor, mivel a felhívásban nem korlátozták be, hogy egy épületnek, illetve egy beruházásnak kell-e elérnie ezt a nagyságrendet, ezért az értékelés során az egy éven belüli kivitelezési értékeket összeszámították.
Utalt arra is, hogy a nyertesnél 1999-ben az átalakulása miatt két mérleg került benyújtásra, és a kérelmező csak az egyik mérleg adatát idézte.
Álláspontja szerint a döntéshozók legitimitással rendelkeznek mint önkormányzati képviselők. Nyilatkozatot tett arra, hogy a döntés meghozatalában részt vett tagok, illetve képviselők vonatkozásában nem áll fenn összeférhetetlenség, a közbeszerzési eljárás alatt nem álltak gazdasági kapcsolatban a nyertessel.
Előadta; hogy egy bizottsági tag, illetve képviselő Bock József állt a nyertessel a közbeszerzési eljárás tartama alatt is üzleti kapcsolatban, ő azonban az eljárást lezáró 2001. január 23-i ülésen nem vett részt.
Egyéb érdekeltként a Czinege-Huba Kft. észrevételt nem nyújtott be, azonban az eljárás során csatolta a megrendelők által kiállított, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatokat az egyes munkák végzésének időpontjára és értékére.
Az igazolások az alábbi referenciákra vonatkozták:
- iskola felújítása, 1997-98, Villányban,
- HIMES PICK Kft. részére sertéstelep (3 éven keresztül), magtárépítés és keverőüzem felújítása,
- Villány, Dózsa u. 4. sz. alatti boltok, lakások építése, 1997-1998-ben, Strnád Gáborné, Strnád László. VISKÁ Bt.,
- Maráza községben közösségi ház kialakítása 1998-ban,
- Borjádon tehenészeti telep bővítése-felújítása, két és fél éven keresztül 1999-es befejezéssel - Mezőgazdasági Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Rt.,
- Apró-Hús Kft. részére Bólyon új iroda és szociális épületegyüttes építése,
- Bock József vállalkozó részére panzió bővítése, lakás, borfeldolgozó építése,
- Gere Attila részére 2000-ben panzió építése,
- Sternthal Kft. részére 2000-ben borfeldolgozó üzem tervezése és kivitelezése.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alaptalan.
A Döntőbizottság elsődlegesen a nyertes alkalmasságával, illetve a kérelmező alkalmatlanságával kapcsolatos kérelmi részt vizsgálta.
E körben a referenciával kapcsolatos alkalmassági tényezőket kellett figyelembe venni.
Ajánlatkérő felhívása - fentiekben idézett - 10. a) pontjának nyolcadik francia bekezdésében kérte az alkalmasság igazolására az előző három év "kizárólag magasépítési referenciái"-t.
Ajánlatkérő a felhívása 10. b) pontjának első francia bekezdésében határozta meg alkalmatlansági szempontként: "a beszerzés tárgyával azonos jellegű és nagyságrendű kivitelezési tevékenység hiánya az előző három évben".
Ajánlatkérő ezenkívül sem a felhívásában, sem a dokumentációjában további meghatározást, feltételt, tájékoztatást ezzel kapcsolatban nem adott.
Így a Döntőbizottság álláspontja szerint csak a fentiekben ismertetett tényezők alapján lehet dönteni.
Valóban ajánlatkérő ezen meghatározása nem pontos.
A Kbt. 44. § (4) bekezdése értelmében csak az alkalmasság igazolására kért tényekkel, körülményekkel összefüggésben határozható meg alkalmatlansági szempont. A felhívásban kizárólag magasépítési tevékenységre történt a referencia kérése. A magasépítési tevékenység az általános jellegű építési tevékenységhez képest meghatároz egy szűkítést és az építési tevékenység jellegét. Erre tekintettel és további szűkítő feltétel hiánya miatt a Döntőbizottság arra a következtetésre jutott, hogy ennél az alkalmatlansági szempontnál a beszerzés tárgyával azonos jellég körében a magasépítési tevékenységet kell figyelembe venni.
Ajánlatkérő a nagyságrendre szintén nem határozott meg sem felhívásában, sem dokumentációjában semmilyen értéket.
A beszerzés tárgyára adott árajánlatok bruttó 176 000 000 Ft és bruttó 189 500 000 Ft között voltak. Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint nem jogsértő, ha ajánlatkérő a referenciák nagyságrendjének értékelése során 100 millió Ft-os értéket vett figyelembe. Ez a nagyságrend a nyílt eljárás során az ajánlattevők számára is ismert volt, hiszen saját ajánlatukban szereplő ellenszolgáltatás útmutatóul szolgált.
Ajánlatkérő nem határozta meg, hogy az azonos jellegű és nagyságrendű követelményű referenciának egy beruházásra, egy munkára kell-e fennállnia. Ennek hiányában pedig a Döntőbizottság megítélése szerint nem támasztható követelményként, hogy legyen egy konkrét azonos jellegű és nagyságrendű referencia. Ezt támasztja alá, hogy ajánlatkérő kivitelezési tevékenység kifejezést használta, és elfogadta a teljes előző három év időtartamát.
Összegezve a fentieket a Döntőbizottság arra az álláspontja jutott, hogy az az ajánlattevő minősíthető alkalmatlannak ezen szempont alapján, akinek az előző három évben összesen nincs hozzávetőlegesen 100 millió Ft-os nagyságrendű magasépítési referenciája.
A kérelmező - fentiekben ismertetett - referencialistája alapján egyértelműen megállapítható, hogy nem rendelkezik ilyen referenciával, így ajánlatkérő jogszerűen minősítette alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A nyertes ajánlattevő vonatkozásában - a fentiekben ismertetett - referencialista alapján megállapítható, hogy rendelkezik azonos jellegű, nagyságrendű kivitelezési tevékenységgel, méghozzá nemcsak összesítve, hanem több olyan beruházással is, amelyek önmagukban is megfelelnek a követelményeknek. Így alkalmatlannak nem minősíthető.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemben foglaltakra tekintettel vizsgálta az egyes referenciák valóságtartalmát.
A nyertes ajánlattevő a referencialistában szereplő beruházások nagy részére csatolta a megrendelők által kiállított igazolásokat. A Döntőbizottság ezen igazolások alapján megállapította, hogy ezek a referenciák "valósak", a feltüntetett időpontban azok a munkák elvégzésre kerültek a feltüntetett értékben.
Erre tekintettel a Döntőbizottság - erre való hatáskör hiánya miatt is - nem vizsgálta részleteiben a nyertes ajánlattevő mérlegeit, beszámolóit.
Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelmében tévesen idézte, hogy 1999-ben 52 558 000 Ft volt a nyertes árbevétele. Ugyanis a nyertes ebben az évben alakult át, így két mérleget készített, melyik szerint 1999. szeptember 28-tól december 31-ig 52 558 E Ft volt (ezt idézte csak kérelmező), azonban ezt megelőzően 1999. január 1-jétől szeptember 27-ig 70 066 E Ft volt az árbevétele, így 1999-ben közel 120 millió Ft volt az éves árbevétele. Az 1998-as éves árbevétele pedig 140 717 E Ft. Felhívja arra is a Döntőbizottság a figyelmet, hogy ajánlatkérő a mérlegek csatolását valóban kérte, azonban nem a referenciákkal, hanem a felhívásában meghatározott más alkalmassági, alkalmatlansági - fentiekben idézett - szempontokkal összefüggésben.
Másodlagosan vizsgálta a Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmének azon részét, amelyben az ajánlatkérő részéről a döntéshozatalban részt vett személyek gazdasági kapcsolataira és legitimitására utalt.
A Kbt. 31. § (2) bekezdése alapján a döntéshozatalban részt vevő személyek vonatkozásában az alábbi tényezők fennállása alapozza meg összeférhetetlenség kimondását:
a) az érdekelt gazdálkodószervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
b) az érdekelt gazdálkodószervezet vezető tisztségviselője;
c) az érdekelt gazdálkodószervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
d) az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében az érintett önkormányzatok képviselő-testületeinek 2000. december 22-i jegyzőkönyvére hivatkozott. Helyesen ez a 2000. december 19-i ülés jegyzőkönyve.
A Döntőbizottság döntése meghozatala során nem vette figyelembe ezt a jegyzőkönyvet, mert ezt követően újraértékelés történt, és az érintett önkormányzatok újabb döntéseket hoztak.
A Döntőbizottság az új, a végleges döntésre vonatkozó 2001. január 12-i bírálóbizottsági ülés jegyzőkönyvét és az érintett önkormányzatok képviselő-testületeinek 2001. január 23-i együttes ülésének jegyzőkönyvét vizsgálta ebből szempontból.
A Döntőbizottság azt állapította meg, hogy a jegyzőkönyvek tartalma alapján nem vonható le következtetés összeférhetetlenségre.
Ezen a két ülésen résztvevő bizottsági tagok és képviselők akként nyilatkoztak, hogy összeférhetetlenségnek a Kbt. 31. § (2) bekezdése szerinti esetei nem állnak fenn, és a közbeszerzési eljárás tartama alatt a nyertessel nem álltak gazdasági kapcsolatban.
Ezen körülmények együttes értékelése alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelmének ezen része is alaptalan.
Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy nem alapozza meg az összeférhetetlenség megállapítását az a tény - amely egyébként több képviselő vonatkozásában fennáll - hogy korábban álltak gazdasági kapcsolatban a nyertessel, mert a Kbt. fenti szakaszának a) pontja fennálló viszonyt követel meg.
Észlelte a Döntőbizottság, hogy egy bírálóbizottsági tagnak, Bock József képviselőnek - nyilatkozata szerint - a közbeszerzési eljárás alatt is állt fenn üzleti kapcsolata a nyertes ajánlattevővel. A Döntőbizottság kizárólag arra a tényre tekintettel mellőzte emiatt az összeférhetetlenség kimondását, mert megállapítható volt, hogy ez a képviselő az újraértékelésben nem vett részt. A Döntőbizottság a jelenléti ívek alapján megállapította, hogy sem a 2001. január 12-i bírálóbizottsági ülésen, sem a január 23-i együttes önkormányzati testületi ülésen nem volt jelen, és így sem az újraértékelésre, sem az új döntés meghozatalára érdemi befolyása nem volt.
Önmagában az, hogy formailag tagja volt, a bírálóbizottság pedig tényleges részt vétel nélkül nem nyújt alapot az összeférhetetlenség megállapításához.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján az eljárása során a bizottsági tagokkal, képviselőkkel kapcsolatban "legitimációs" problémát nem észlelt.
A Döntőbizottság Kbt. 76. §-ában meghatározott hatáskörében eljárva fentiekben megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan, ezért azt a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89-90. §-a biztosítja.
Budapest, 2002. április 8.
Dr. Nagy Gizella s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
