KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4068)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.148/11/2002.
Tárgy: az ANSALDOBREDA S.p.A. jogorvoslati kérelme a Budapesti Közlekedési Rt. és a Fővárosi Önkormányzat beszerzése ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az ANSALDOBREDA S.p.A. (511000 Pistoia, Via Ciliegiole 110/B, képviseli: dr. Trinn Gábor ügyvéd, 1052 Budapest, Váci u. 18., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet a Fővárosi Önkormányzat (1052 Budapest, Váci utca 9-11.) és a Budapesti Közlekedési Rt. (1072 Budapest, Akácfa u. 15., képviseli: dr. Szabó Sándor ügyvéd, 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 55. III/1., a továbbiakban: kérelmezett) "villamosszerelvények beszerzése" tárgyú beszerzése ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Kérelmezett a rendelkező részben foglalt tárgyú beszerzésre EIB/02151-2/2001. számon ajánlati felhívást tett közzé, amely 2001. július 26-án az EU hivatalos lapjában, valamint a Népszabadságban és a Magyar Hírlapban jelent meg. Ezzel egyidejűleg kérelmezett a VL-0616/01. számú - 2001. július 26-i keltezésű - faxszal a pályázati felhívást - mint potenciális ajánlattevőnek - a kérelmezőnek is megküldte.
A felhívás 1. pontjában kérelmezett feltüntette azt, hogy a Budapest Főváros Önkormányzat kölcsönt vett fel az Európai Fejlesztési Banktól (továbbiakban: EIB), a környezetvédelem és infrastruktúra projekt költségeire, és e kölcsön egy részét csuklós, moduláris felépítésű villamosjármű beszerzésére kívánja felhasználni.
A beszerzés anyagi fedezetének összetételét (felvett kölcsön aránya) az 1382/1999. (VI. 24.) Budapest főváros önkormányzati rendelet határozta meg.
A felhívás 3. pontja szerint a versenytárgyaláson minden olyan vállalkozó jogosult részt venni, amely az EIB számára megfelelő országból származik.
Az ajánlati felhívás 8. pontja rögzítette, hogy belföldi preferencia nem kerül alkalmazásra, a szerződést nyílt, nemzetközi versenytárgyalás alapján ítélik oda, figyelembe véve az 1999. évi LX. törvénnyel módosított, a magyarországi közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 6/c. cikkelyét.
Az ajánlattételhez szükséges dokumentációt a kérelmezett kereskedelmi képviselője, az Inter-Ed Kft. bocsátotta az ajánlattevők rendelkezésére.
2001. július 27-én kérelmező az 5985-01. számú faxával a pályázati dokumentáció saját részére való megküldését kérte, és egyidejűleg igazolta azt, hogy a pályázati dokumentáció árát a kérelmezőnek átutalták. Kérelmező 2001. július 30-án a 5992/01. számú faxában kérte a pályázati dokumentációnak a részére DHL gyorspostával való megküldését, melynek kérelmezett 2001. július 31-én teljesített.
Kérelmezett a pályázattal kapcsolatban 2001. szeptember 4-5-én egyeztető megbeszélést tartott, melyen a kérelmező képviselői is jelen voltak.
Kérelmező a pályázattal kapcsolatban 2001. november 16-án, 20-án és 22-én tisztázó kérdéseket tett fel írásban a kérelmezettnek.
Az ajánlatok benyújtási határideje 2002. január 22. volt, és ugyanezen napon került sor azok műszaki részének felbontására is. Ajánlatot nyújtott be a kérelmező, a MAVEX-Rekord Kft. és a COMBINO Budapest konzorcium. Az eljárás ezen szakaszában csak a műszaki ajánlatokat bontotta fel kérelmezett, míg a pénzügyi ajánlatokat közjegyzői letétbe helyezte.
A kérelmezett 2002. március 6-án kelt levelében értesítette kérelmezőt, hogy a technikai paraméterek nemteljesítése miatt kizárásra került.
A kérelmező 2002. március 11-én kérelmezettnek küldött levelében vitatta kizárása jogszerűségét, annak felülvizsgálatát kérve, amelyet válaszlevelében a kérelmezett képviselője - a döntés jogszerűségére hivatkozással - nem fogadott el.
A kérelmező 2002. március 22-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Kérte, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként a még meg nem kötött szerződés megkötését tiltsa meg. Állapítson meg jogsértést a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt, és szabjon ki bírságot. Közölte, hogy a jogsértő esemény bekövetkezésének időpontját - a Kbt. 79. § (8) bekezdés c) pontjának megfelelően - tekintve, hogy a sérelmezett eljárás alapján szerződést még nem kötöttek, megjelölni jelenleg nem áll módjában.
Sérelmezte, hogy az eljárásból a kérelmezett kizárta a pénzügyi ajánlatok felbontása előtt, holott a pénzügyi ajánlatokból ismerté vált volna ajánlatának lényegesen kedvezőbb volta, amely a kérelmezetten keresztül az adófizetők pénzének megtakarítását jelentené.
Álláspontja szerint a beruházás mint támogatásból megvalósított beszerzés a Kbt. hatálya alá tartozik, mert a Kbt. 1. § d) pontja és 2. § (1) bekezdése a törvény hatályával kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy az kiterjed a támogatásban részesített szervezet támogatásból megvalósított áru beszerzésére. A 10. § d) pont értelmében támogatás egy vagy több - az 1. § a) pontjában meghatározott - szervezet, illetőleg nemzetközi szervezet által pénzforrás juttatása útján biztosított anyagi előny, melyet a 2. § (1) bekezdésében foglalt beszerzésre kell fordítani, feltéve hogy annak az összege meghaladja a beszerzés értékének ötven százalékát, és a támogatók között legalább egy - az 1. § a) pontjában meghatározott - szervezet van. A pályázati felhívásból egyértelműen kiderül, hogy a beszerzés értéke messze meghaladja a Kbt. által minimumként előírt értéket. Továbbá kérelmezett a beszerzés finanszírozásának több mint felét támogatásként a Budapest Főváros Önkormányzat költségvetéséből kapja az EIB-hitelen felül, és ezért a beszerzés a Kbt. hatálya alá tartozik.
Előadta, hogy kérelmező külföldi jogi személy, és így a magyar jogszabályoknak a belföldi személyekkel azonos szintű ismerete nem várható el tőle, ezért csak a jogi képviselőjével való 2002. március 11-ét követő konzultáció során szerzett tudomást arról, hogy a beszerzéshez a forrásoknak több mint felét Budapest Főváros Önkormányzata biztosítja, és ezért a teljes beszerzés a Kbt. hatálya alá tartozik.
Ennek alapján kérte a jogsértés megállapítását, bírság kiszabását és a még meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltását.
A kérelmezett a jogorvoslati kérelem alaptalanság miatti elutasítását és költségekben való marasztalását kérte. Álláspontja szerint megállapítható, hogy a kérelmező számára már az ajánlati felhívás tartalmából minden kétséget kizáróan ismertté vált a beszerzés alapjául szolgáló eljárási rend, valamint azon tény, hogy a tárgybani beszerzés nem tartozik a magyar közbeszerzési törvény (Kbt.) hatálya alá, és ennek ismeretében határozott úgy, hogy részt vesz a tárgybani beszerzésre kiírt pályázaton, valamint tette meg ajánlatát.
Előadta továbbá, hogy a kérelmező részéről az első alkalom, hogy kifogás tárgyává tette a tárgybani beszerzés tekintetében a közbeszerzési eljárás mellőzését, az általa benyújtott jogorvoslati kérelem keltének időpontja, amely időpontban számára már nyilvánvalóvá vált, hogy a tárgybani eljárásból a műszaki, technikai feltételek nemteljesítése miatt kizárásra került.
Előadta, hogy nem kívánja elvitatni, hogy Budapest Főváros Önkormányzata a Kbt. 1. §-ának a) alpontja hatálya alá tartozó szervezet, továbbá azt sem, hogy a tárgybani beszerzés értékének 50%-át meghaladó mértékben nyújt forrást Budapest Főváros Önkormányzata a tárgybani projekt megvalósításához. Azonban téved a kérelmező, amikor az általa hivatkozott Kbt.-beli rendelkezésekből azt a következtetést vonja le, hogy a tárgybani beszerzésre nézve kötelező lett volna a közbeszerzési eljárás lefolytatása.
Álláspontja ugyanis e körben az, hogy amennyiben a beruházáshoz nemzetközi szervezet is ad támogatást, úgy ez esetben meg kell vizsgálni azt, hogy még ha a nemzetközi támogatás aránya esetleg csekély is ugyan, nem tartozik-e emiatt az ügylet valamely nemzetközi szerződés vagy nemzetközi szervezet által előírt szerződéskötési eljárás szabályainak hatálya alá.
Amennyiben ugyanis odatartozik, úgy ez esetben a Kbt. 6. § b) vagy c) pontja alapján nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni.
A Kbt. 6. §-ának b) alpontja rögzíti, hogy a törvény hatálya nem terjed ki a nemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre sem terjed ki a közbeszerzési törvény hatálya, és a Magyar Köztársaság és az EIB között létrejött szerződés megfelel a Kbt. 10. § k) alpontjában foglalt rendelkezésnek. Ezen nemzetközi szerződés az annak alapján történő finanszírozás igénybevételének feltételéül szabja, hogy a finanszírozás által érintett beszerzésre a nemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárás keretében kerüljön sor.
Az EIB megfelel a Kbt. 10. § h) alpontjában meghatározott nemzetközi szervezet fogalmának. Az EIB az általa finanszírozott projektekre vonatkozóan - a jelen beruházás finanszírozási szerződésében is - külön eljárást és eljárási rendelkezéseket ír elő. Ezek között nem engedélyezi a szóban forgó országokból származó szállítóknak az előnyben részesítését. Ezzel szemben a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdéséig terjedő rendelkezései kötelező jelleggel előírják az itt meghatározott esetekben a kötelező előnyben részesítési szabályokat.
Ennek értelmében a hazai termékek, illetőleg a hazai munkaerő számára a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles árpreferenciát biztosítani a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén.
Ezek szerint megállapítható, hogy a Kbt. fent hivatkozott kógens törvényi rendelkezése ellentétben áll az EIB mint nemzetközi szervezet által meghatározott, az általa finanszírozott beszerzések esetén alkalmazandó külön eljárás lefolytatására irányadó rendelkezésekkel.
Kérelmezett álláspontja szerint kétséget kizáróan megállapítható, hogy a tárgytani beszerzés során számára kizárt volt a Kbt. alkalmazásának lehetősége.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a felek nyilatkozatai alapján megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme elkésett.
A Döntőbizottságnak - a jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálata előtt - elsődlegesen abban kellett állást foglalnia, hogy kérelmező a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott határidőben nyújtotta-e be.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárását az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A fenti rendelkezések alapján a Döntőbizottságnak meg kellett vizsgálnia, hogy a közbeszerzési eljárás mellőzése mikor jutott kérelmező tudomására, mikor járt le a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő és a kérelem benyújtása a jogvesztő határidőben történt-e.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) - rendelkezéseit kell alkalmazni.
A határidő számítására vonatkozóan az Áe. 39. § (2) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza: a postán küldött beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja.
Kérelmező a jogorvoslati kérelmet postai úton nyújtotta be a Döntőbizottsághoz. Kérelmező nyilatkozatából és a jogorvoslati kérelmet tartalmazó borítékon lévő bélyegző dátumából kétséget kizáróan megállapítást nyert, hogy kérelmező a jogorvoslati kérelmét 2002. március 22-én adta postára.
Az ajánlati felhívás 2001. július 26-án nem a Közbeszerzési Értesítőben, hanem napilapokban és az EU Official Journalban jelent meg.
Kérelmező a 2001. július 26-án megjelent ajánlati felhívást és annak tartalmát megismerte, és ennek alapján 2001. július 27-én a dokumentációt megvásárolta, és azt 2001. július 31-én postai úton átvette, majd 2002. január 22-én ajánlatát benyújtotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezőnek az általa vélelmezett jogsértésről, vagyis a közbeszerzési eljárás vélt mellőzéséről a beszerzést kezdeményező ajánlati felhívás, illetve a megvásárolt ajánlati dokumentáció szövegéből az ajánlati dokumentáció átvételének az időpontjában tudomást kellett szereznie.
Ennek alapján kérelmező számára a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló, az általa vélt jogsértés tényleges tudomásra jutástól számított 15 napos határidő - mind az anyagi fedezet összetétele, mind az eljárás jellege tekintetében - még 2001. évben - a pályázati dokumentáció 2001. július 31-i átvételétől számítva 2001. augusztus 15-én - lejárt, ám kérelmező csak 2002. március 22-én a határidő lejártát követő több mint fél évvel később nyújtott be jogorvoslati kérelmet.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az előzőekben részletesen kifejtettek alapján a kérelmező joggal nem hivatkozhat a Kbt. 79. § (8) bekezdés c) pontjának rendelkezésére, vagyis arra, hogy a vélelmezett jogsértő esemény bekövetkezése, illetve az arról való tudomásszerzés időpontja a megkötött szerződés megkötésének időpontja lenne, és ezért nem elkésett a jogorvoslati kérelem.
A Döntőbizottság rámutat arra is, hogy a magyar jogszabályok, illetve a beszerzés finanszírozási rendje ismeretének hiányára vagy csak 2002. március 11. utáni megismerésére sem hivatkozhat joggal a kérelmező, hiszen már a tenderfelhívásban megjelölésre került a Kbt. vonatkozó szabálya, továbbá az anyagi fedezet összetételét szabályozó önkormányzati rendelet már 1999. június 24-től szabadon hozzáférhető és megismerhető volt, így lehetősége volt mind a Kbt., mind pedig a finanszírozási rendelet rendelkezéseinek megismerésére. A finanszírozásra vonatkozó azt a tájékoztatást, hogy a kérelmezett a beszerzést részben az EIB-től felvett kölcsönből fedezi, pedig már a pályázati felhívás 1. pontja tartalmazta.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező a Kbt. hivatkozott rendelkezése szerinti jogvesztő határidőn túl nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét.
Ennek alapján a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a jogorvoslati kérelmet elkésettség miatt a Kbt. 80. § (4) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, figyelemmel a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjára.
Budapest, 2002. április 24.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
